Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Ok. Így érthető az iparkodásod, bár a Vigas fa gázasnál volt róla szó, hogy mellőzhető a puffer de szerintem ez marketing fogás mert kiváncsi lennék arra ha össze hasonlitanák ua. egy pufferossal? (ettől fejlettebb nyugati fagázasokhóz is javasolják a puffert, de ezeket nem a mi jövedelmük hőz mérik).
Azért ez nem általános a 2 évenkénti rostéj csere. Nem közölted, hogy mivel fűtesz? Volt, hogy ki próbáltam a Lengyel diót, nos ennél valóban fel izzik minden, nagyon jó szén de nem lemezkazánba való. Fa tüzelésnél, felső begyújtásnál még sosem izzót fel a rostéj, inkább a berakásnál kell óvatosnak lenni mert törékeny.
Parázs, már elemeztük ezt, ha nem vizes rostélyos ez már nem hasznosul, a Lighno átmenet mert nincs benne hamutálca és alul is vízteres, és a lepotyogó parázs hasznosul, ha leéget a tűz van rá eset, hogy lekotrom a rostélyról a még fenn maradt parazsat.
Tudom, hogy most páran "mérgesek lesznek" de jó pap holtig tanul.
Jó pár napja bújom a netet és többen fordultak hozzám, hogy hogyan tudnák a PID+Belimo párost összehangolni optimálisra.
Ezt már többször leírtam itt és az elején nekem is voltak kétségeim a belimo-s szabályozással kapcsolatban, hogy nekünk egy holtidővel rendekező lassú folyamatot kell szabályozni nem labor pontossággal. Itt a füstgázra értem.
Ez megoldható PID szabályozással, de mint a szakirodalom leírja sima ON/OFF szabályozás is elegendő lehet akkor ha rendszer lomhasága nagy.
Ezért tapasztalják többen, hogy a "tökéletesen beépített és felhangolt" PID+Belimo csak a két végpont között mozog, közbenső szabályozás nem valósul meg.
Ennek oka, a rendszer lassú működése és a nagy holtidő a változásban.
Így arra következtetésre jutottam, hogy általában elegendő egy ON/OFF Nyit/Zár pillangó mozgatás. Itt a hangsúly az ÁLTALÁBAN szón van, mert lehet hogy valakinek (például nálam) a kazán-kémény-pillangó-füstgázhőfok érzékelő összeállítás olyan szerencsésen van összerakva hogy a rendszer gyorsan reagál, így valamelyest a szabályozás folyamatos
Nagyon nehéz pontos értékeket és előrejelzést adni a lehetséges holtidőről és a lehetséges folyamat változási sebességről, tehát nem lehet megmondani kinél lesz elég csak a nyit-csuk és kinel lehet a folyamatos szabályozást megoldani.
Kiváncsiságból ma reggel én is állítva pakoltam be a Concept kazánba. Pillanatok alatt lángra kapott és intenzíven égett, kiváncsi vagyok, hogy annyi ideig ég-e. (nincs pufferem) Lehet, hogy "egy sorral kevesebbet" raktam rá, mint vízszintesen.Megpróbálom megkeresni azt a képet, amit valamelyik olvtárs felrakott róla, hogy elől meddig rakhatom.
Ha pufferunk van ennek semmi értelme. Mert nem az a lényeg, hogy hány órát pislogjon a kazán hanem az elégetett tüzelő anyagból maximális hatékonysággal ki tudjuk venni a benne lévő energiát és ha az pillanatnyilag nem kell akkor azt tároljuk.
Tudnunk kell azt, hogy a szilárd tüzelő anyagoknak van egy ideális égésűk (hőfok és oxigén) ez egy szűk tartomány de ekkor lehet kinyerni belőlük a leg több energiát. Ha ettől eltérünk (csökkentjük a oxigént v. hőfokot) az erősen a hatékonyság rovására megy és kezdődik a korom és kátrány gyártása. A csőben a lukat már régen kitalálták mi esetünkben ez a puffer.(energia tároló)
"Azt azért magyarázzátok már meg nekem, hogy a fatelepesnek megéri megvenni erdőn a fát, alkalmazottat tartani, befektetni a pénzét fába, aztán eladni mázsára, ugyanakkor azt akarjátok bebizonyítani, hogy nekem nem éri meg megvenni az erdőn ugyanannyiért ugyanazt a fát, és itthon feldolgozni."
Te nem kapod meg annyiért az erdészettől, mint a fatelepes, mert az folyamatosan nagy mennyiséget vesz tőlük. A tüzépesnél ki van írva az ár, ha át akar verni akkor a mérlegelésnél teszi, vagy a nyers fát próbál rádsózni, az erdészeteknél meg legtöbb helyen nincs kiírva az ár, hanem érdeklődésre vakkantanak valamit, amit eleve egy alkalomszülte átverési lehetőség ami avgy sikerül vagy nem. Aztán a fa köbözésnél is át tud verni, mert tudják hogy kell szellősen rakni, és még az a fa frissebb mint a tüzépi. Átverés elleni garancia egyiknél sincs.
"Nemigazán érzem jó üzletnek megvenni mázsára a 42+ nedvességtartalmú fát, 2100 Ft/q áron."
Jobb pedig, mint megvenni 21000-ért erdei köbméterét, aztán kapsz belőle 8 mázsa fát, és kijön 2600-ra mázsája. Az a helyzet, hogy aki át akar baszni az épúgy az erdőben is megpróbálja, mint a tüzépen.
Az hagyományosban időnként cserélni kell a rostélyokat, mert eldeformálódnak. Nekem 9 év alatt 4db-ot kellett a 6-ból. A vizes hűtve van, ezért az tartósabb. Meg a parázs energiáját is jobban hasznosítja. Elvileg. Nálam a rostély ki volt rakva 2 cm-es samottal úgy, hogy középen hagytam egy kb. 15x15 cm-es nyílást. Erős kémény huzatom van. A nyílás körül az erős áramlás, és a forró samott miatt a fa fényesen izzva égett. Úgy nézett, ki mintha alufólia lenne a tűztérben. Ha a maradék parazsat ráhúztam a „ fúvókára” intenzív égés kezdődött, jelentősen melegítve a rendszert.
Szerintem is így működik a faelgázosító, ezért nehéz a hagyományos, egyaknás kazánok fojtott, részterheléses üzemeltetése. Ott csak az adaggal lehet csökkenteni a teljesítményt hatásfokrontás nélkül, azzal viszont a kezelési idő növekszik.
A 46 l-es töltőterű OPOP most 8 órát üzemel ~8 kWh teljesítménnyel, ennyire érdemes leszabályozni, a 25 kWh maxhoz képest ekkor még jó a hatékonysága. Igaz a füst 40-50 C-os, de időnként meghajtom, csak kiégeti a kéményt.
Ha nekisenék, aztán gyilkolnám magam, akár egyedül is megcsinálnám 1 nap alatt. De így kényelmesen megcsinálja a család, és nem hajtjuk agyon magukat.
A pakolás azért necces, mert ha én rakom az biztos kiborul, jól berakni az asszony tudja.
Végül is le lehet bontani napibérre, de inkább az a lényeg, hogy én úgy érzem nekem így sokkal jobban megéri. Függetlenül attól a számok mit mutatnak.
Nemigazán érzem jó üzletnek megvenni mázsára a 42+ nedvességtartalmú fát, 2100 Ft/q áron.
Most van itt az egyik fatelepen "száraz" fa, a telep tulajdonosa büszke is rá, mondja hordják a faelgázosító kazánba. Méréseim szerint 35% a nedvességtartalma, 2400 Ft/q
Mondjuk az is megér egy misét, hogy milliót áldoz a faelgázosító kazánra, száraz tüzelő meg nincs az udvarban, november végén kell szerezni.
Ami az amortizációt illeti, hasító gépben 15.000 üzemóránként kell cserélni olajat, gyakorlatilag soha.
Ennyi fára 2 szalagot használok el, nekem ingyen köszörülik.
Tehát elvileg csak az a kis villanyáram a + költség.
Azt azért magyarázzátok már meg nekem, hogy a fatelepesnek megéri megvenni erdőn a fát, alkalmazottat tartani, befektetni a pénzét fába, aztán eladni mázsára, ugyanakkor azt akarjátok bebizonyítani, hogy nekem nem éri meg megvenni az erdőn ugyanannyiért ugyanazt a fát, és itthon feldolgozni.
Valahogy én is úgy érzem, hogy az "igazi" faelgázosító lényege: a parázs közelségében termelődő fagázok a parázson áthaladva a forró szekunder levegőtől égnek el a kerámia/samott/tűzálló beton égetőtérben és utána történik a hőcsere. Ha ez elfogadható definíciónak. Az, hogy melyiknél hol van és milyen alakú ez az égetőtér vagy éppen a hőcserélő, részlet kérdés. Persze, lehet tévedek. Az alul tűz ég és a tetején hőcserélő klasszikus esetet csak annyiban hívnám falegázosítónak, amennyiben a tábortűz is az, hiszen minden fatüzelés az.:D
"5 erdei m3-t felhasítani és felfűrészelni, elpakolni, 1 napi meló. 3-4 embernek"
Azaz 1 embernek 3-4. 10 erdei az 6-8 nap. Ha m3-enként 8e a különbség, akkor összesen 80000/6-8nap, ami 10-13e/nap bérnek felel meg. Nem számolva az energiát, élezést, olajat stb. ill. valamikor a gépeket is amortizálni kell. Vagy valamit nem jól értek?
Nekem is 10 kell, de nem erdei. A kész (33cmx10cm) állapotában 10m3. Ha a munkát ki tudom váltani jobb órabérrel, akkor munka oldalról nem érdemes. Csak kedvtelésből:D A legtöbb dolog ilyen a fatüzeléssel kapcsolatban:DDD
Ha olcsó rönkfát találok (akár frissen vágottat is), akkor még megérheti beruházni.
Ja, így már értem. Használd szerintem ezeket az elnevezéseket, mert a tágulási tartály nem fűtési vagy kazán kör nincs előre, meg vissza:D Egy vezeték van, amin oda-vissza tágul a víz. Amúgy minden jól van bekötve neked, csak azt a visszacsapót vetesd ki gyorsan.
Ma kisérleteztem a kémény alsó tisztítóajtó nyitogatásával mintegy szimulálva a barometrikus huzatszabályzót. Eleinte jól is működött a begyújtás után kb. fél óráig, de aztán belekeveredtem a pillangó szabályzásba, a huzatszabályzásba meg a tisztítónyílásba. Az eredmény az lett, hogy félig nyitott kémény tisztítónyílás és 450 fokos fütgáz hőfok mellett kaptam a képembe egy löket kormos füstöt mikor kinyitottam a legfelső tisztítóajtót. Kicsi lett a huzat, logikus, de akkor meg miért vágtatott felfelé a füsthőfok? Már csak arra tudok gondolni, hogy túl sok levegőt kap a tűztér. A szekunder nyílást minimálisra szűkítettem alul meg adott a nyílás.
