Szerencsére ma is megusztam nagyobb rosszullét nélkül, beadták a vért, elötte is vettek utána is. Két kg-t hiztam.megmértek. Ma megemlitették a csontvelöátültetést, azt mondták gondolkozzak. Augusztus végén menni kell vissza. Ha sokáig el tudok lenni vérátömlesztésekkel, akkor igy maradnék.Olvastam olyat is hogy a beteg belehalt, igy is ugy is meg kell halni, akkor minek még szadizni?Egy hétig vizsgálgtanak, gócokat keresnek.Ormellékröntgentöl kezdve az ujabb nögyógyászatig, a hasi ultrahagtól a fogászatig,mindent végigcsinálnak.
Hú,ha hát nagyon szorítok neked és fel a fejjel,remélem a 2 barátod elég támaszt és megnyugtatást is jelent neked.Kitartást és remélem minden jól megy és mehetsz is haza egyből.Sajnos akármilyen rendesek is lehetnek félelemetes az egész,a szagok,az eszközeik,a légkör,az a tudat mit fognak csinálni.Meg mivel írtam tök szégyenlős vagyok nálam az is mennyire kell vetkőzni,hány ember van jelen,hogy néznek rád,normálisak,tapintatosak stb.
Én még a vérvételtől is félek,utoljára 1 éve a munkahelyemhez kellett és olyan ügyes volt az asszisztens,meg sem éreztem,úgy féltem,mert igen jók a vénáim,mégis kiskoromba egy ügyetlen ápolóhoz vezetett a sors és nem sikerült neki,és a végén a társa vette inkább át,mert sírtam is és ott nem éreztem semmit,egyből beletalált,meg elterelte a figyelmem.Meg kiskoromba sokszor kellett kis apróságok miatt szúrira mennem,de sajna tetanuszra,ami meg tudjuk milyen csípős,azóta is nagyon félek tőle.A tűk rémísztőek.
Igazából én se a mensi miatt ájultam el,hanem amikor megjöbb utnána minden évben voltak szédüléseim,amikor rosszul szoktam régebben lenni szinte sose volt mensim,csak miután" nagylány "lettem valószínűleg a hormon háztartásam teljesen felborult és néha légszomjam volt,fáradt voltam,volt olyan hogy alíg 200 m-et mentem a melegbe és le kellett ülnöm,mert olyan gyenge lettem és ájulás jött rám,úgy éreztem minden erőm elszállt belőlem,de ezek a tűneteik nyáron,vagy hosszú,merev álláskor,ünnepségeket jöttek elő a leginkább.De soha nem törödött vele a doki,tőlünk még a mensit sem kérdezte meg sose.
De nagyon vékony is voltam,meg magas a koromhoz képest,viszont az egyik barátnőm szintén magas volt,de ő kömbölyű forma és úgyan ilyen tűnetei voltak és mivel a doki úgy sem törödött ezzel gondoltuk,akkor csak hirtelen hormonális változásoktól lehet,meg az alacsony vérnyomásunktól.
szerencsére menstruációtol nem ájultam még el,de nagyon szokott fájni, és sok jön,Fekszem olyankor sokat. Ha elájultam az mindig orvosnál volt, vagy a fájdalomtól vagy a látványtól vagy a félelemtöl, vagy a szédelgéstöl.
Már ahogy közele a holnap reggel egye idegesebb vagyok, vesznek vért, adnak is, ha jól vagyok hazajöhetek, ha nem akkor bent maradok, a multkor másnap engedtek csak el. Ott lesz velem két közeli barátom is,de ezzel együtt egy kicsit félek, az a legfélelmetesebb amikor azt mondják, tessék bejönni, ott még nem tudom mi vár rám, mit mond az orvos.Jó lenne ha este lenne már holnap este.Rendesek mégis félelmetesek.
Éhgyomorra kell menni, de ki bir ilyenkor enni valamit is?, már most sem birnék. Valamelyik nap a gépemet is visszakapom a javitásból.
Nem könnyű neked az biztos.Nekem amikor 11 évesen megjött a mensim gyakran voltak ájulásaim,nyaranként vagy ha hosszasan kellett állni előfordult ilyen,de az orvosom nem törödött vele,nem is foglalkozott,ünnepségeken is ájuldoztam,aztán úgy 18 éves koromra nőttem ki.Valószínűleg vérnyomásom lehetet rossz,meg a hormonok okozhatták,mert volt más barátnőmmel is ilyen,akinek szintén elég korán jött meg.De mondom nem is foglalkoztak vele,végülis akár mi lehetet volna ha jobban belegondolok.
Azért nem semmi mindig jártál,rendszeresen orvoshoz még azt sem lehet mondani nem törödtél vele és mégis hosszú idő kellett hogy kiderüljön mi van.Megérdemelnéd véger hogy legyenek csak jó napjaid.Nem szabad feladni és beletörödni,mert az egyik kolleganőm férje meg rákos volt és kigyógyult,még jár felül vizsgálatokra,de minden rendben van és nem akartak sok jó jósolni,de ők úgy voltak,hogy mindig azt mondta a férje,egészséges vagyok,nincs bajom,nem úgy beszélj rólam mint egy betegről és összejött nekik,persze megbeszélték mert 2 kisgyerekük volt akkor ,hogy ha még se mit csináljon a feleség,mi legyen.De pozítívan álltak hozzá.Persze igen könnyű ezt így leírni,meg mondani úgy hogy én nem vagyok benne.Ezt csak te tudhatod,te érezheted.Könnyű nekünk okosnak lenni.
Járunk erre a gépre többen, az enyém áthuzáson van nem volt kilépve aki után automatikusan irtam.Gyorsan kiléptem töle.
Márciusban elkezdtek vizsgálni, addigra az idegosztályt megjártam. valamit találtam a vérképemnél. a pszichogyógyszer miatt kellett vérvétel,változatanul gyakori ájulásaim voltak, kb május vége felé derült ki, hogy mi van, Egyik lelet három hétig jött.
Régen is, miden félévben a háziorvos csináltatott egy egész halom vizsgálatot szürésként, de soha semi nem volt rajta. Az ájulásnak rosszullétnek ezer oka van, sok sok problémám volt az utóbbi idöben, elöször arra fogtam, az orvoshoz is ugy cipeltek el,ne is akartam menni, majd elmulik, majd lesznek jobb napjaim.Nem mult el.
Márciusban elkezdtek vizsgálni, addigra az idegosztályt megjártam. valamit találtam a vérképemnél. a pszichogyógyszer miatt kellett vérvétel,változatanul gyakori ájulásaim voltak, kb május vége felé derült ki, hogy mi van, Egyik lelet három hétig jött.
Régen is, miden félévben a háziorvos csináltatott egy egész halom vizsgálatot szürésként, de soha semi nem volt rajta. Az ájulásnak rosszullétnek ezer oka van, sok sok problémám volt az utóbbi idöben, elöször arra fogtam, az orvoshoz is ugy cipeltek el,ne is akartam menni, majd elmulik, majd lesznek jobb napjaim.Nem mult el.
Remélem jól lesznek az eredményeid,szorítok majd neked.Nehéz lehet nagyon neked,el se tudom képzelni,ezt csak azt tudhatja aki benne van,aki átélni.Csak tanácsot és együttérzést,és távolról történő biztatást tudok,ill tudunk adni.De nem tudhatjuk milyen is lehet,csak sejthetjük.Te akkor még elég fiatal leheszt úgye?Én egyáltalán nem merek orvoshoz menni,nőgyógyászhoz,mert nekem egyben kicsit pszihológusnak is kell lennie az orvosnak,hogy megtudjak nyugodni,ez nálam valami fóbia féleség.De van amikor nincs választásunk.Nem tudom milyen az állandó orvosi felügyelet,de nem lehet jó.A szabadság,az egészség a jó,az ha boldogan,kiegyensúlyozattan élhetnének,stressz és fájdalom nélkül.Nem kell gazdagság a boldogsághoz,de anyagi biztonság is kell.Mióta tudsz erről a betegségedről?
Tegnap nagyon vacakul voltam, csak feküdni kivántam egész nap, vannak ilyen napjaim, nagyon kiváncsi vagyok, augusztus elsején milyen eredményeim lesznek.
Most egy jó ideig nem szeretném, ha alulról megvizsgálnának,már voltam az idén iilyenen ismerös néni azt mondta, hogy azt kivánja még nagyon sokszor vizsgáljanak meg alulról, mert akkor sokáig élek.Csak addig kell felfeküdnöm, amig életben vagyok, ez is egy megközelités.
Már várom hogy ujra orvosnál legyek, de ha itt lesz a napja , akkor biztos megint elkap a félelem, mi lesz mit mondanak, milyen vizsgálat kell? Azzal együtt hogy nagyon rendesek, csak félek egy kicsit a rendes orvostól is.
Megkell szoknom lassan, hogy amig élek állandóan orvosi felügyelet alatt állok majd.
Az biztos nem szívesen megyünk el rá és az orvos "Akkor van értem és nem ellenem",ha figyel rám és megpróbál óvatos lenni,nem tárgyként tekint rám és filgyelembe vesz,mert engem zavar ha vizsgálat közben más is látna,és azért van külön vizsgáló a legtöbb helyen,vagy függöny,de sok el se húzza,úgy kell szólni.Meg volt ismerősőm ahova meg egy tök idegen doki bejött vizsgálat alatt és a nyaralását beszélte meg.Bocs de ott fekszel szétnyitott lábakkal és akkor ott beszélik meg.Eleve kicsit megalázó,igen rossz érzés hogy ott kell lenned,be kell terpeszteni egy idegen előtt,látam videon ilyen vizsgálatot és tényleg gusztustalan kissé és te ott vagy tök megalázottan,félsz is és oda megy és ott dumál.Nem is nőgyógyász volt a cimbora,hanem szemész.
A lényeg akkor van értem és ezáltal velem ha úgy csinálja hogy nekem is megfelejen és nem hoz kínos,kellemetlen helyzetbe,úgy csinálja ahogy ő is elvárná hogy vele eljárjanak.Ezért is haragszom amikor csinálják gyerekeknél ezeket a tömeges vizsgálatokat egymás előtt,megalázva direkt őket.
Én se tudom nagyon rászánni magam.meg azért is mentem magán orvoshoz,mert sok ilyen tapintatlanságot és akkor finoman fogalmaztam hallottam,arról ne is beszéljünk,amikor olyat hallani vizsgálják a nőt és az ápoló meg kinyitja az ajtót ami a folyósóra nyilik,mert ki akar menni és aki kinnt várakozik mindent lát.Az ilyet úgy meg bŰnetném hogy csak na.
De a keves,odafigyelő dokikkal,akiket érdekel is betegük és az érzése,annak önérzete is azt támogatom,azok előtt le a kalappal,meg aki jó orvos a szakmájában.
A másik amit utálok,amikor azt hallom,mert valaki lemeri írni,neki fáj,neki milyen rossz és azzal jönnek az ő hibája,mert nem lazul el.Hogan lazuljon el,ami alatt egy idegen a lába között túrkál és egy hideg idegen eszközt akar feldugni?Valaki eleve szükebb hogyan tenné ezt,van aki nem tud ellazulni és kész ennyi.Elég baj az neki.
A rendszer témához:
Azzal nincs bajom ha csatlakozott,de aki kínzó,kihallgató tiszt volt és meglopott,vagy elvette másokét az bűnhödjön meg.De azét röhej,mert azt mondják zsidó üldözők vagyunk sokszor és hát a leghirhetedd ÁVH-ÁVO-s kihallgató tisztek,akiknek nevük van zsidók voltak és más zsidóktól elrabolt ingatlanokba laktak és laknak,nem szolgáltatták vissza,és akik a parlamantbe,vagy jó tévés és egyéb helyen csücsülnek mind ilyen ősőkkel bírnak,és dumálnak a zsidózásról amikor az ő őseik,igen komoly tetteket követtek el.Azért azt nem hagynám hogy ilyen embereknek a gyerekeiket betegyék legjobb helyekre.Más országban aki háború alatt bűnöket követett el,azokat nem támogattak.Néha az EHO tévét néztem és ott beszéltek erről.Ez bonyolult,nehéz kérdés,de aki mást nem károsított meg,nem kínzott másokat,nem jutattott ártatalanokat lakat alá,nem vett ilyesmikbe részt csak része volt a rendszernek egy igen kis szelet aki igazából semit nem is tett,azt békén kell hagyni,a nagy kutyákkal kellene foglalkozni.
Tudom mindenkinek idönként el kell menni, de én nagyon nehezen szánom rá magamat.Nem kellemes amikor oda fel kell feküdni kitárva,és közben nyulkálnak össze vissza.Nekem mindig nagyon fájt,még amikor az ovatos ismerös doktornö nyul fel akkor is, amikor nyomkod az nagyon kellemetlen,meg amikor belénk nyomják azt a hideg kacsát,meg szétnyitják.Undoritó.
Piszkálják az egyszerü párttagokat, párttitkárokat, KISZ titkárokat a munkásőrőket a III/III-asokat is,aki abban a rendszerben hitt, vagy élt az akkoriban felkinált lehetöségekkel azokat mind.Aki a mult rendszert bármiképp kiszolgálta.Ha valaki pártiskolára járt, vagy a Szovjetunióval jó barátságban volt.Mégha csak az ÁVOsokra tennének megjegyzést.Találnak okot az emberek az ilyesmire.
Nekem elég késön jött meg 14 évesen,13 évesen még nem volt meg, csak a folyás, egy idös doktornénivel rámparancsoltak, hogy hagyjam abba a sirást és nyugodjak le kisebbeknek is csinálják. Váladékot vett, nem fájt semit, a hasamat tapogatta, a fenekembe nyulkált, anyám végig bent volt. A rákszürést valamikor 18 éves koromban csinálták elöször, amikor elmaradt akkor volt az a fájdalmas szövettai minta vétel.Örökké alulról nézegetnek.Most is nemrég a kórházban egy doktor úr. Össze vissza kérdezgetnek a menstruációról, fájdalmas és sok jön, azzal együtt hogy fejletlen vagyok.Annak idején azt mondták, ha gyermeket akarnék, kezelni kellene hormonokkal. Nagyon gusztustalan dolgok ezek, ha az ember lánynak született. A fiuknak sem lehet semmi.
Nekem 11,3 éves koromba jöttmeg a mensim,de már évekkel előtte is volt fehér folyásom,ami normális,valakinek meg csak a mensi után jelenik meg és a színe is eltérő tud lenni.De akkoriban ilyen nyíltan nem beszéltek erről,meg a szülők sem emlékeztek velük hogy volt és egyből sokszor ferőzésre gyanakodtak.persze egy rákszűrést egy minta vétellel nem lehet összekverni,de egy 13 éves kislánynak az is igen kellemetlen helyzet lehetet.
Engem is anyu el akart vinni orvoshoz ,mert nem emlékezett hogy neki mikor lett folyása és milyennek kellene lennie,de én nagyon makacs és öntudatos voltam,nem tudott elvinni,még erőszakkal sem,meg megnyugodtott amikor a felvilágosító könyvemet megmutattam neki,ahol le volt írva a folyás is,mert erre nem emlékezett.Meg eleve igen szégyenlős voltam már alsós koromba is és anyuval sem volt,vana legjobb kapcsolatom.Nálunk ez úgy zajlott volna,hogy csak akkor lettem volna hajlandó bemenni a rendelőbe ésmegnézetni magam,ha ő kinnt marad,mert szégyenlős is voltam,ő meg akaratos és ilyenkor is szerepelni akarna,szóval nem tudtam volna megmondani létszi maradj már kinnt,ne hozz még kínosabb helyzetbe.Elmondani meg nem tudta volna mi lesz,mire számítsak,szerintem ahogy most se sok szülő,hisz szüzességük elveszétse után mennek előszőr orvoshoz és másképp vizsgál egy szüzet és egy nem szüzet,ahogy egy kislányt is kinek fertőzés gyanúja van.Az én anyám az mindenképp beakart volna menni,nem tudom hogyan tudtam volna kinnt tartani,hogy ne akadákoskodjon,mert nekem könnyebb ha kinnt várakozik,segíteni úgy sem tudna és azt meg nem szerettem volna ha vizsgálat közben lát,ilyen vizsgálatnál semmiképp,meg amúgy se.De ez egy más téma.Jóhogy neked jó volt a kapcsolatod az anyukáddal és tudtatok beszélni és figyelt rád.
De én pont azt akarom ha lesz gyerekem,hogy ha ilyenre sor kerülne,mert kislányon kívül,kisfiúnál is előfordulhat hogy urologiára kell vinni,át tudjam beszélni mire számítson,mi lesz,mit csinál az orvos,a gyerek mit szeretne,bennt várjam meg,csak forduljak addig fére,vagy kinnt várakozzak.Nekem fontos lesz majd a gyerekem mit szeretne,neki hogyan könnyebb és jobb.
Akkor téged fére is kezeltek,hisz nem az idegeid miatt voltak az ájulások,a gyógysezrekkel is le kellett volna lehet álllni.Nagyon nehéz lehet nálad,remélem gyógyulgani fogsz és van melletted egy társ,mindegy millyen forában,szülő,élettárs,barát,mindegy de valaki aki melletted áll és támogat és segít a gyógyulásban és kiránt ha épp depid hangulatban vagy.
Szerintem is csak a gyógyulássoddal törödj és remélem a vérvételedkor minden rendben lesz és csak jó hír fog következni ezek után.
Nézd nem tudom a szüleid múltját,így nem tudom mire gondojak,amikor rájuk célozgatnak,az ÁVO-sokat,ÁVH-sokat szokták piszkálni ill ezek leszármazottjait,én se támogatom őket.De van különbésg azok között akik kínzó/kihallgató tisztek voltak ezen emberek között,vagy embert is ölt,vagy aki besúgás nélkül csak ezen körökbe tartozott.Nem tudom nálad mire kellene gondolnom,ha amilyük van nem mások szenvedései által,vagy lopás,csalással érték el,akkor nem tudok nagyon mit reagálni rá.De ha még így is tesz valaki,nem a gyereke tette,nem az ő bűne.
Szóval mivel sokszor célozták a szüleidre így nem tudom mire gondojak,amikor idegenek azzal vádaskodnak az ő bűneik miatt szendvedsz most te.Mert ha még olyan rossz emberek lettek volna,és gondolom nem akkor sem te szenvedvnél ha már annyira előjött a vallás téma,hanem aki elkövette,a bűnős bűnhödne.De csak nem ilyen komoly dolgokról van itt szÓ?
De mindegy is,itt a te gyógyulásod a fontos,csak annak kell szemelőtt lennie,és nem szabad ítélkezőkkel foglalkozni.Könnyű mindenkire ítéletet mondani ezt úgy írom hogy semmit nem tudok a múltatokról.
Nekem osztrák nagyszüleim voltak,nem ismertem őket,a nyelvet sem beszélem de ők mivel segítettek kijutni egy embernek a 2. vháború alatt (tudtommal valami pap volt,mert mindenki ezt mondja)egy kedves ismerős feldobta őket,mindenüket elvették,a gyerekeik elmenekültek,mé g ma sem kapták vissza a házuk,földön futok lettek,mamám ide menekült,itt magyarországon házasodott meg,egyik öccsét mert még gyerek volt egy barátjuk vette magához a többi szintén közeli országokba ment el,és mivel nem volt bizonyiíték ellenük így csak 10 évre börtönbe kerültek,nem ölték meg őket,de a nagyapám sánta lett egy életre.A verés és az éhezés,de csak ennyit tudok a történetről.Az utodokat akiknek az elődeik ezt tették,vagy aki beköpte őket annak a leszármazottjait nem tudom utálni,mert nem ők tették,nem nekik kellene megbűnhödniük.Akik tették azoknak kellene hosszú lelki gyötrelmet átélniük,átérezniük,átlátniuk mit is tettek és ha ez meg van akkor legyen ott is vége a rossznak,csak gondolják át mit tettek.
Egész gyerekkorom arról szólt, ha mentünk a doktornénihez, anyám elmondta hogy ez lesz az lesz, oltást fogok kapni, vagy csak megnéznek. Nekem is a váró volt sokszor ijesztó az orditó gyerekekkel. Késöb az iskolaorvosnál a lányok egymást ijesztgették.
Engem elöször még mielött nem menstruáltam 13 éves korom körül elvitt folyással anyám az orvoshoz, de elöre megmondott mindig mindent. Megmondta hogy vannak dolgok amikken át kell esni az embernek élete folyamán. Ezt nagyon sokat ismételgette.
Nálunk sem volt egymás elötti bugyilehuzás,semmi tapintastlan nem volt az iskolaorvos elött. Annyi hogy meztelen felsötesttel bugyiban voltunk bent.Azért sem lelkesedtem nagyon, de szerencsére elmultak ezek a dolgok az élet elörehaladtával.
Ha most is csak ilyen dolgok lennének, jó lenne.Ma már kiegyeznék velük.
Már nagyon várom, hogy döntés szülessen rólam, ugy hogy a kezelöorvosommal jól elbeszélgethetek. Augusztus elsején megint megyek be,ujra belényomnak vért,vesznek megint egy csomó vért tölem. Remélem mindegyik vérátömlesztésre jól reagálok majd, belerázódom ezekbe a dolgokba, ha sikerülne a csontvelöátültetés akár meg is gyógyulhatok, de nagyon kockázatos. Utána fél évig sterilszoba,mostanában egy kicsit jobban voltam, nem volt annyi ájulásom.Szedem a gyógyszereket, az idegeimre is, azt már régebben szedetik, elöször idegi alapunka nézték az ájulást.Szorongáscsökkentöt végig kell majd szednem.Az meg nem sokat érdekel, ki mit mond a szüleim multjáról. Már egyre kevésbé érdekel. Akkor és ott jó volt nekik,a többi nem érdekel.Emberéletet nem oltottak ki.
Nekem se a vallással van bajon,de azt én se bírom amikor olyanokkal jönnek mások,az elődeit,őseid hiábi,tettei miatt bűnhödsz,mert erre inkább nem is mondok semmit.Az én anyum sajna nem volt olyan mint a tied,nem mondta el mi lesz,nőgyógyászhoz sem vitt,nem készített fel ilyenekre,interneten néztem meg mi és hogyan is van,kerülön is ezerrel.De engem se neveltek arra,de szerintem senkit sem hogy a fehér köpeny az rossz,az fájdalmat okoz,csak az ember a kiskori negatív élményeit összekapcsolta,össszekapcsolta a szúrás fájdalmát a fehér köppennyel,vagy éppen a dokrotnővel aki beadta.Ezért sem szeretem amikor azt mondják azért fél a gyerek az orvostól,mert erre nevelték,mert ez nem így van.Megijjeszti a kisgyereket,a nagyobbat is a légkör,a köppeny,zavarba hozza vetkőzni is kell és ha még valami fájdalmas is éri,na ná hogy összekapcsolja.
Sajnos a futószalag szerű munkadarab még most is jelen van,most még inkább fiataloknál,nálunk sose volt fiú gyerekeknél here,meg fityma vizsgálat iskolában,középiskolában meg egyáltalán nem,csak mielőtt iskolába mentünk akkor volt a gyerekeknél alaposabb vizsgálat 6 éves korban.Most meg igen gyakori és van hogy egymás előtt végzik még ezeket is el.Engem kiborított volna ha lányként a bugyimba akart volna nézi egy iskolai vizsgálat során bárki is,középsikolásként meg nem is tudom mit tettem volna,igen makacs voltam,lehet elhagyom az iskola területét.Most meg lányoknál is hallani ilyesmikről,Igen megalázónak találnám,mert azért nem akárkinek mutatja meg az ember és nem akármikor,egy bizonyos kort a lányok is kivárnak mire elmennek az első nőgyógyászati vizsgálatukra,azért ott akár fiú,akár lány valaki akárki ne vizsgálgasson szerintem.Nem is értem ezt hogyan hagyják a szülők.Én biztos kiállnék a gyerekemért,hogy legyen diszkréció és akármilyen orvosnak ezt nem engedném,akármire is hivatkoznak.Így ezek után nem mondanám,hogy figyelmesebbek,az én időmbe 27 éves fejemmel nem fordultak elő ennyire kellemetelen,zavarba hozó vizsgálatok mint most.Így azt hiszem az én orvosaim korrektek és figyelmessek voltak és jobb hogy akkor voltam iskolás és nem most.
Örülök,hogy jó orvosok kezébe vagy és korrektek veled szemben és jónak találom hogy mindent elmondanak neked,mire számíts,sokkal jobb,jobb tudni róla és sokkal jobb érzés ha te magad is dönthetsz mi legyen tovább.Nekem legalább is fontos minden téren.Persze mindent túl lehet élni,de akkor is igen fontosnak találom mindegy milyen korú,de gyereknél,vagy fiatal felnőttnél hogy hogyan él meg egy vizsgálatot,ha már a nőgyógyászatot felhoztuk,a kényszer igen rossz,meg ha rossz,megalázó,fájdalmas emlékek társulnak hozzá.Ezért fontos számomra ilyen döntésnél,vizsgálatnál a gyerek ne kényszer hatására menjen el,és az sem mindegy mennyi idős,mert ha nincsenek problémái akkor akár 18 éves koráig is várhat vele.Jobb ha valaki nem túl él egy vizsgálatot,hanem kevésbbé fájdalmas,kellemetlen emlékek maradnak benne és ha maga is hozzájárult a döntéshez akkor biztos könnyebb és kevésbbé rossz,negatív egy ilyen emlék is.Én alapból elég szégyenlős vagyok,hozzám anyu már alsóskoromba se jött be,mert zavart,így én csak magán nőgyógyásznál tudok úgy ahogy feloldodni,ahol orvoson kívül nincs más jelen.Kiskoromba is így voltam,hogy lehetőleg minnél kevesebben legyenek jelen.
De neked meg csak jót kívánok és igazad van jobb ha lelkileg,szellemileg is fel tud készülni az ember és nem hazudoznak neki,nem vezetik fére,ez nekem is fontos.
Nekem annak idején meg sem fordult a fejemben, hogy árthatnak az oltások, csak fájtak, meg nagyon szigoru doktornéni nyomta belénk.Anyám sem mondta, hogy nem engedni.íkellett, akkor kellett. Az iskolaorvosunk is futószalagon futó munkadarabnak nézett minket. Egy csomó lány egyszerre volt bent. Akkoriban méginkább igy mentek a dolgok. Nem voltam oda ezekért a dolgokért annak idején sem, de nem volt választás. Mostanában problémáznak ezen.jobban odafigyelnek az ilyesmire .Az SZTK-ban is többen voltunk bent vérvételnél. Ma már a gyógyszertárban is hátrébb kell megállni a következönek, hogy ne hallja az elöző panaszát.Valahol helyes ez, mert nem tartozik egy férfire, ha egy nő Meristint kér.
Szerencsére én már rendesebb orvosok kezében vagyok mint amikor kezdödtek a problémák. Nem szabad ismeretlenül beesni egy rendelésre sem. Igy már másabb.
Nekem sem az imával van bajom, szép dolog hogy imádkoznak értem, de mikor azt kell hallgatnom, hogy apád vagy anyád ez vagy az volt, meg a mult rendszerben a nagyapád ezt csinált vagy azt csinált,meg vezekelsz, azt nagyon utálom. Mindenki csak a saját hibájáért felel. Ha valaki megbetegedik az azért van, mert a szervezete vagy a génjei hajlamosak rá, nem azért mert a szülei párttagok voltak egy másik rendszerben.
Én megbizom az orvosaimban, azokban is akik átvittek, szótfogadok, ha majd itt lesz az idő, hogy meg kel csinálni a csontvelőátültetést, meglátom hogy leszek,remélhetöleg nem félálomban iratják alá a beleegyezö nyilatkozatot. Most már odafigyelek a sorrendre. Meg is kértem legutóbb a kórházi dolgozókat mindenről beszéljenek öszntén , mit kell csinálni mi vár rám. Ne kiméljenek. Nekem a szüleim gyerekkoromban mindig elöre megmondták, hogy ez egy kicsit fájni fog, de majd elmulik, megbeszéltek velem mindent. Az orvosokhoz előkészitettek, sirtam, hagytak idöt feldolgozni a dolgokat. Soha nem ijesztgettek a doktornénivel meg a szurival.Soha nem vertek át. Ha szurit kaptam elmondták elöre ha ök tudták. Anyám is elmondta hogy meg kell nézni a nögyógyásznak, elöre mesélt róla, hogy elöbb utóbb minden kislány ott köt ki,őt is vitte nagyanyám, mégis sirtam, de valahogy mindig tuléltem. Felvilágositottak mindenről mindig. Most felnötként sem szeretem,ha a vizsgálat elött egy perccel tudom meg mi fog történni. Hadd készüljek fel rá lelkileg.
Igen,egy biztos ahhoz hogy jó ember legyen valaki,nem kell vallásosnak lenni,nem ettől jó vagy rossz valaki,hanem a tetteitől.Egy biztos én nem tudnám elképzelni hogy a vallás nevében a gyerekemet megcsonkítsam,fájdalomnak tegyem ki,pedig ez még most fejlett,tanult társadalmakban is jelen van.Nem értem egy szülő,hogyan tud ilyet tenni a gyermekével.Isten nem akarnak ártani,fájdalmat okozni a gyerekeknek,nem kívána ilyet,Isten neve igen jó hisz az embereket az ő nevében bármire rá tudják venni,irányítani tudják.Nekem sem számít ki milyen vallású.De a vallás nevében történő csoknításokat,beavatásokat azokat nem tudom elfogadni,számomra az képtelenség.Sose tudnék ártani megkínozni egy kisbabát,vagy egy nagyobb gyereket sem,senkit.
Igen a mi társadalmunkban is az állam által okoznak fájdalmat,oltások által,de azok a betegségek ellen szolgálnak,nem maradandóak és ha ügyes orvosokat fognak ki,akkor nem is fáj a többségük,meg ha valaki ért a gyerekekhez az is előny.Bár ismerjük el,valakiknek az oltások nem jók,mert cikkeztek róla,hogy bizonyos oltások akár autizmust okozhatnak,mostanában foglalkoznak jobban az oltások hatásval.De itt vannak a vizsgálatok,na ott kellene egy határt szabni gyerekek esetében,mert én is sok olyanról hallottam amin felkaptam a fejem,meddig lehet elmenni,és ott a tapintatlansággal okoznak fájdalmat,kellemetelenséget,és sokszor igen megalázó helyzetbe hozzák őket,hisz a diszkréciót bizotsítani kellene és nálunk lenne rá lehetőség hogy kulturált módon,külön vizsgálják az egyéneket,sok helyen vizsgáló fülkék is vannak,hogy a kellemetlenséget megakadályozzák,csak ha már ott a lehetőség akkor élni is kellene vele és figyelni a betegre.A tömeges vizsgálatokat én is erősen támadom.De még felnőtteknél sem használják ki a külön vizsgáló által adott lehetőségeket.Elfelejtenek embereknek lenni sokszor az orvosok és csak valami futószallagon levő munkaeszköznek tekintetnek az illetőkre és innen ered sok gond és sok sérelem.
Még jó hogy azért maradtak kedves,figyelmes orvosok is,akik figyelnek,segítenek,tanácsot adnak,beszélgetnek,megnyugtatnak ha kell.
Visszalépni már nem tudsz de nem szabad a halálra gondolnod,csak amennyire tudsz küzdeni és ragaszkodni az élethez.Sajnos a csontvelő átültetésben nem vagyok járatos,mérlegelned kell mi van ha nem járulsz hozzá,akkor mi vár rád,mik az esélyek és mik az esélyek átültetéssel.Könnyű leírni,de nem vagyok benne,nem tudom mik kavarognának a fejembe a te helyedbe.De nem is szabad agyalnod,csak a gyógyulásra öszpontosítani,másnak is sikerült,mért ne sikerülhetne neked is.Neked is sikerülénie kell.Igazad van nem tudni kire mi vár,lehet valaki egészséges aztán balesete lesz.Nem tudni kinek mi a végzete,és mikor.De te csak pozítív gondoloatokra gondolj és a meggyógyulásra.
Ha imádkozik értünk valaki azzal nincs is baj,csak azt utálom amikor a betegségek kialakulására mindenféle butasággal jönnek a vallásos emberek,és a hibát keresik bennünk,hogy mi tehetünk róla.
Csak gyógyulgass és amennyire teheted pihenj is,mert az is nagyon fontos.
A vallás a szegény ember ópiuma.A papok a szegénységet népszerüsitik, miközben adományokból is élnek. Nem is érdekelnek igazán. Legyenek boldogok.A valás nevében megáldjáka fegyvereket, más vallások követöi a lányokat vagy a fiukat körülmetélik. Fájdalmat félelmet okoznak szükségtelen beavatkozással. Épp elég kötelezö fájdalom van egy gyerek életében enélkül is.
Az állam is végez fájdalmas dolgokat.Voltak az oltások, vizsgálatok.Rengeteget sirtam oltások beavatkozások alatt,Mandulamütétre küldtek 13 évesen.Anyám rármparancsolt amikor haza akartam menni, hogy itt maradsz. Elmagyarázta elötte, készitgették a lelkemet rá, de amikor be kellett menni átöltözni és lefeküdni, egész nap bögtem. Napokig be sem jöhetett, csak amikor hazavitt. Akkor egy csomó ajándék várt.
Az apácák az én gyerekkoromban nem voltak jelen, csak regényekben. A KIsdarázs c filmben kegyetlenkedtek a gyerekekkel.
Az állami gyermekotthonok emberibbek lehettek ahhoz képest. A kórházakban velem is rendesek votak a nővérek. Vallástól függetlenül. Ha valaki rendes akkor az vallásosan is rendes és vallástalanul is.
Orvosok közt is vannak nagyon rendesek. Nem érdekelt soha ki milyen vallásu, kinek mi a multja.Akkor amikor szükség van rájuk, hogyan bánnak velem, csak az érdekel.
Ha imádkoznak értem, ha nem, ez a helyzet, ebböl kell kimászni valahogy ahogy tudok.Visszacsinálni már nem lehet. Nem is szeretnék visszalépni, mert sokáig nem tudták mi bajom.Az idő majd megold mindent. Most nem agyalok elöre, igaz még nem tudom aláirjam e majd, a beleegyező nyilatkozatot. A csonvelöátültetés nagyon kockázatos. Meglátom addigra hogy leszek, Most addig is amit mondanak megfogadm, kapaszkodok az életembe az imádkozó emberek nélkül is. Ha mégis elmennék, nem fog rám várni sem a mennyország sem a pokol. Elalszom végleg, aztán a boncasztalon kaszabolhatnak.Talán késöbb jobban fogják tudni gyógyitani az én bajomat.Ha élhetek még egy kicsit, akkor élek.Másztak ki már nagyobb gödörböl is. Gyógyult leukémiást is láttam. Hiába lennék egészséges, ha elütne egy kocsi, vagy balesetben meghalnék.
Én sem vagyok vallásos,de a fene nagy vallásossággal nem is érek egyet.Régen a gazdagok bulcsú cédulát vettek azzal váltották ki,vagy mondjuk meg a bűneiket.A vallás nevében iszonyatos dolgokat tettek,boszorkány égetés,kínzás és még ma is gyermekek megcsonkítása stb.Akkor nézzük meg régebben is egy cikket olvastam egy most 73 év körüli bácsi írta le az újságban még 3 éve körülbelül,vagy vegyük az Árvácska című művet alapul.Na a történet amit a bácsi írt,az ő falújukba is egy család oda vett egy lelenc gyereket,így csúfolták őket,pedig semmiről sem tehettek,megverték,kicsúfolták ezeket a szegény gyerekeket az iskolákban,és halálra dolgoztatták azok akik magukhoz vették.A kb. 12-13 éves fiú szomorú történtet,mindennap megverték a suliba,piszkálták,leköpték és egy nap nem ment suliba többet,a hideg spejz volt a szobája,úgyanis míg a család bennt a melegben aluld,addig ez a kisgyerek a jég hideg kinnti spejba és megfagyott.És gondoljunk bele nem olyan rég volt,nem a fene nagy szeretetből vették ki a gyerekeket,hanem mert munkaerőnek lehetet használni őket,adtak kevés ennivalót,a maradék kaját nekik éskész,amit az állam adott ruhát ha szép volt akkor asaját gyerekeiké lettek,a rongyos,kinőtett meg megkapták az árvaházból kivett gyerek.És ezek az emberek rendszerint az első padban imádkoznak,állszentek.De ha most az engem körülvevőkből indulok ki sok idős nőt ismerek,minden vasárnap a templomban vannak,énekelnek,de mégis ki a legrosszabb indulatú,legpletykásabb ha nem templomban van?Szerintem tudod a választ.Nevetésges és képmutató,hogy odaülnek és ha elhagyják a templom kapuját akkor meg sokszor hogyan viselkednek és csak rosszat mondják a másikról.
Vagy vegyük a papokat nem értek egyet,hogy ne lehessen családjuk.De úgyebár katolikusoknál ez az előírás,és mégis sokszor más falu beli nőkkel hetyegnek együtt,régen nem egy kis törvénytelen gyermekük is volt elpocsogatva.Erre mondják vízet prédikál és bort iszik.Vagy a mi papuknak még jakuzi is építve van,nem akarámilyen autóval közlekedik.Vagy vegyük az ír egyházi benntlakásos iskolák botrányait,amikor kiderütl évekkel később hogy megerőszakolták,zaklatták,verték a rájuk bizott gyerekeket.Vagy a jézus feleségei néven régen emlegetett apácák,akik sokszor igen keményen bántak a rájuk bizott,sanyarú sorsú árvákkal,veték őket,úgy bántak velük mint az állatokattal,megalázták és ott is volt sexuális zaklatás.
Persze tudom nem csak ilyen borzalom létezik,de ez is jelen van és nem vonják őket a tetteikért felelősségre,néha előkerül,kiderül egy-egy ilyen borzasztó ügy,de aztán megint feledésbe merül is egyben.
Ha Isten igazságos lenne nem lenne betegség,béke lenne,nem lenne nyomor,lenne bőven mindenki számára élelem,lakás,egyenlőség lenne,és minket is úgy tememtett volna,hogy elfogadók legyünk egymással szemben,ne akarjuk többet és többet amikor mindent megkaptunk már.Mindenki szép lenne és boldog.Isten senkit nem akarnak fájdalommal,kínnal,szenvedéssel báűntetni.
Az meg mekkora butaság.hogy valamelyik ősünk bűnei miatt akar szenvesét okozni nekünk.Isten ha van nem akar szenvedést és hát nem hiába monják apáink bűneiért nem mi felelünk,akkor bűnt meg te sem követtél el az életedben hogy ezzel bűntetnek.mert akkor mit kapnának a gyilkosok,a pedofilok,a terorristák ésmég lehetne sorolni.
Az a lényeg,hogy magaddal törödj,és az ilyen buta magyarázatokkal ne is töröd,jilyenkor mondom hogy mindenki magából indul ki.Törödj az egészségeddel továbbra is és küzd addig amig van értelme,és van értelme hidd el.Megértelek,mindenki tiszteségben szeretne elmenni,szépen elmenni ha lehet ilyet mondani,mindegy mikor kell és hogyan,de mindenki erre vágyik.Bár nem vagyok beteg,de mivel pont a családomba most mindeki 80 fölötti és fogyton csak a halál vesz körbe és a temetések így igen foglalkoztat.Sajnos a nagyszüleim veszítem el,és ezt nehéz elfogadni és feldolgozni,mert nem igen érzem én se a szeretetett,azt hogy fontos lennék,vagy lettem volna és erről nem is tudtam beszélni soha.
Te most csak azzal törödj hogy meggyógyulj éshogy vagyunk páran akik szurkolunk neked.Ismerema befelé sírást,pedig még beteg se vagyok,vagyis biztos vagyok de inkább ez lelki baj.Nem is kel mindig kimutatni mit érezel,elég csak azokkal megosztani akik a legközelebb állnak hozzád,de néha csak magában sír az ember,aztán utána meg egy kicsit pár napig jobban érzi magát.Hol fenn,hol lennt van.Fel a fejjel és kitaráts továbbra is.
Nagyon igazságtalan az élet, nagyon sok pici gyereknek csinálnak csontvelóátültetést, olvasaom az oldalakon is. Tájékoztató a szülöknek, Alig találtam felnött csonvelöátültetésröl, legtöbbször leukémiásoknak csinálják.Ilyenkor hol az Isten, igaz nem neveltek vallásosan, sohanem fogalkoztam a hit kérdéseivel, de most még annyira sem fogok, egyik néni a kórházban is azt mondta hogy imádkozzak,meg hogy penitencia, lehet hogy valamelyik szülőm büne miatt. Adott nekem szentképet.Próbálnak magyarázatot talállni, vigasztalódni, kapaszkodni.Szerintük pogány vagyok, nem volt keresztelöm , meg a templomot sem látogattuk.Valahol nekik jó, mert tudják ilyenben ringatni magukat. Én a hozzáértő orvosokba kapaszkodom, akik egyetemre jártak azért hogy embereket gyógyitsanak.Ök tudják mit kel tenni velem,most nagyon rendes kezeöorosom van.Látszik hogy mindent elkövetnek.Kapaszkodom a hozzám közelállókba, szerencsére sokan mellettem vannak. Attól nem lennék jobban, hogy leszaladok a misére,és ott térdelve mondanám a szöveget.
Ha itt lesz az idó és véget ér az út megyek, ha meg tudnak gyógyitani ugy hogy teljes életet éljek, maradok. Amit mellette lehet még megteszek, szedek vitaminokat, méregteelenitő teát iszom, az orvos nem mondta hogy nem szabad. Azt mondta ártani nem árt. Mindenesetre jó lenne tudni mennyire kockázatos az a csontvelöátültetés, mert azt nem szeretném, hogy megcsinálják velem és mégis elmenjek. Ha el kell menni akkor hadd mehessek el ugy hogy még utoljára nem szadiznak meg nagyon.Megspórolnám az államnak is a pénzt a gygyitásomat, de ha lenne értelme és sikerülne biztosan akkor egy hang nélkül elviselnék mindemt. Megtanultam én már befele sirni.Azt sem szeretem ha nagyon látszik rajtam hogy nem vagyok jól. Nem igy ismernek.
Jézusom milyen buta emberek vannak,azért lettél beteg mert rosszat tettél,ilyen butaságot,meg ezzel vezekelsz a bűneidért,akkor a beteg babáknak akik még csak akkor születtek meg,ártatlan báránykák azoknak is bűnük volt,meg a pici rákos,fogyatékos gyerekeknek is nagy bűnűk volt,az idős édes anyáknak és még lehetne sorolni..Az ilyentől kiakadok,hogy lehet ilyet mondani.Azért beteg mert bűne van.A pletyka,meg eleve egyből is temetés,az meg még nagyobb butaság.Hogy lehetnek ilyenek az emberek?Jézusom.Sajnos nem mi döntjük el ki lesz beteg és ki nem,mert akkor az igen rossz,gonosz,vagy gyilkosok lennének azok valószínűleg,vagy eleve eltörölnénk a betegésket,a bűnőket is.Az ilyen emberekkel ne törödj,beszélnek itt akkora butaságokat.Ilyen emberekkel ne foglalkozz,lehet nem rosszindulatból mondják,de nem gondolnak bele,hogy visszahallhatod és ezzel megbántanak téged.Magukat minősítik az ilyen dumákkal.
Betegen,ennyi nehézséget átélve és még mindig kezelésekre járva nem is csoda hogy a napjaid nem egyformák,ha egészséges vagy akkor sem az hidd el,de sok nehézség mellett még nehezebb és még érzékenyebb az ember,ezzel nincs is semmi baj.Nagyon sok harcot kellett már megvívnod és megtetted és nem adtad fel,és küzdesz ahogy bírsz,néha elfáradsz és úgy érzed nem bírod,de újból erőt veszel magadon azért ez nem semmi hidd el nekem,ez nem semmi teljesítmény,és nem semmi akaraterő és kitartás.Csak a biztatással és a támogatással foglalkozz.Persze hogy sokat sírsz,hisz néha gondolom elfáradsz nagyon is és arra vágysz ami sokunk számára olyan természetes,az egészség,meg a régi teljes,egészséges életedre,amikor semmi nem akadályozott,ez is normális és érthető is.Nyugodtan ha úgy érzed sírd ki magad,nincs semmi baj,csak nem szabad hagyni hogy depreszió,a félelem eluralkodjon és meggátoljon hogy utána másnap lásd a szépet is és megtaláld az apró örömöket is.
Remélem jobban leszel,én nagyon félnék a vérátömlesztéstől.meg mindnetől,egy vérvétel is félelemetes számomra,már csak ezért is nagyon becsülek.Vannak csodák,én ebben reménykedek veled kapcsolatban és abban hogy jó napok várnak rád,és hogy mindig van valaki melletted,aki ha rosszul érzed magad,rossz paszban van,segít és támogat.Örülök,hogy nem adod fel és hogy mindent megteszel ez a fontos,és az hogy magadnak bizonyíts és magadért tedd eza legfontosabb.
Igen bátor vagy hidd el nekem,és én igen tisztelek téged.
utánanéztem a csontvelőátültetésnek, titokban abban bizom, hogy nem kell, nem lesz semmi, elötte egy héttel kórházba küldenek, leépitik az immunrendszeremet, megint vesznek tölem csontvelót,össze vissza vizsgálnak,utána hetekig sterilszobában leszek, évekig gyógyszert szedek,jó lenne meguszni.Már rosszul voltam mikor olvastam, inkább nem is olvasom, majd ráérek, ha konkrétan az orvosom kimondja hogy kell.Most hivatalosan annyit mondtak, hogy kapom a vért,és elküldenek leszázalékolni.
Megpróbálok leszokni az utáaolvasásról, mert ugy érzem tiszta ideg vagyok olyankor.Bizakodok, betartok mindent amit mondanak, hátha megleszek sokáig igy, az idő majd eldönt mindent.
Köszi a tanácsot, Sajnos nem egyformán vagyok mindennap, ha éppen aznap rosszul voltam, nem tudok jókedvü lenni. Egyszer fent egyszer lent vagyok én is. Utaztam én már sokfelé egészségesen, most sehova nem kivánkozom,most örülök hogy élek.Meggyógyulni kivánnék, de nem nagyon lehet, rá leszek szorulva a vérre, egész addig mig nincs csontveló átültetés, igaz huzhatom az idöt, mert lassu lefolyásu. Amit meg tudok tenni megteszek magamért, amihez elég erös vagyok megteszem, jelentkezem idöben az orvosaimnál, és várok, tudom hogy segitenek ha tudnak. Csak az a baj, hogy mostanában könnyen sirok én is pedig azelött vidám voltam,lehet hogy egy sirós nő vérét kaptam?Egyszer kaptam már, de semmi nem volt szerencsére.Amikor beszurták pityeregtem, kicsit meg is hatódtam, hogy vannak egészséges emberek akik elmennek vért adni, hogy nekünk legyen.Most már a nehezén tul vagyok,talán kevesebb fájdalmas vizsgálat van már hátra, meglett a bajom, innentől már egyenesben leszek, Akkor volt rossz, amikor nem tudtunk semmit, s várni kellett hetekig az eredményekre.Most már tudom mivel nézek szembe. Elöször leukémiásnak hittem magamat, mindenki kedvesebb velem amióta beteg vagyok.Temettek egy páran élve, volt aki pletyizett, hogy most vezeklek valamiért. Nem érdekel, megmutatom hogy nem hagyom el magamat.
Örülök,hogy kicsit jobban érzed magad és jobb az életkedved.Tudod hogy van hol érzelmileg fennt,hol lennt vagyunk,de nem szabad hagyni magunk.Minden pofon,rossz után fel kell állni és arra gondolni most jó dolgoknak is jönnie kell.Látod látatlanul is vannak akik veled vannak és neked drukkolnak.A te betegséged sem semmi,mert én bevallom igen rossz beteg lennék,na nem direkt de elég sok fóbiám van orvosi tekintetben,így minden tiszteletem a tiéd.Fel a fejjel és pozítív dolgokra gondolj vérátömlesztésnél,hova szeretnél eljutni ,mit szertnél látni,átélni,sőt akár bele is élheted magad,hogy ott vagy és mit csinálsz éppen.A pozítívum a lényeg.A világszemléletünk meg mindig változik,néha magunk alatt vagyunk és csak a rosszat látjuk,majd kinyitjuk a szemünk és meglátjuk a jót,a szépet is.Minden tiszteletem,becsületem a tiéd és csak így tovább.Ne add fel,gondolj szép emlékekre,valami olyanra ami igen pozítív volt az életedben és meghatározó is egyben.Én ha nagyon magam alatt vagyok ezt teszem,vagy leírom mi bánt és miután végezgem olyan megkönnyebülést érzek.Örülök a pozítv szemlélet váltásnak és hogy olyan emberek vesznek most körül ahol érzed a törödést,a kedvességet ez igen fontos és csak megerősít.Sok szerencsét és csak így tovább.
Nagyon szomoru, hogy ilyen életek vannak, nagyon köszönöm, hogy eröt adtok nekem ezen az oldalon,Lassan tényleg belerázódom.Lifefunny Minden tiszteletem a Tied, nem semmi amit végigcsináltál, én még csak most kezdem, eddig csak kisebb problémáim voltak.
Gynomed, neked meg próbálok szótfogadni, látom Te értesz ezekhez a dolgokhoz. Ha ujra torokváladékot akarnak venni veszek nagy levegöt,Gyermekkoromban sokszor csinálták, de egy egészségügyis sem mondta.Csak rámparancsoltak nyisd ki a szád, és majdnem elhánytam magamat,annyira rámjött az öklendezés,pedig csak egy pillanat volt . Sokszor az SZTK-ban a laborban vették a vérrel együtt..Már elég rég csinálták utoljára. Most sem csinálták miikor bent voltam. Jó is lenne ha ennél kellemetlenebb vizsgálatom nem lenne,de már volt, beavatódok lassan.Más választásom nincs.Megpróbálok relaxálni, de ott a korházban nem ment soha,az agykontrollt olvasgatom, abban irnak ilyeneket. Legközelebbi vérátömlesztésnél megpróbálom elképzelni a vérsejtjeimet.Már láttam neten nagyitásban.Mostanáig azt sem tudtam, hogy leukémián kivül is egy csomó baj lehet a vérképzéssel.A saját keresztem miatt kiművelödöm,Köszönöm, hogy velem vagytok. Összeszedem magam és amit tudok megteszek nem akarok senkinek sem csalódást okozni, és magamnak sem, hogy feladom. Szótfogadok az orvosoknak, most rendes helyen vagyok. Ugy intézte el egy befolyásos ember,hirtelen vittek át egyik kórházból a másikba.Tényleg az egész környezetem rendes.Sok figyelmet, törődést kapok, mindenkinek uj ez a probléma, senkim nem hallott ilyenröl mostanáig.
Szia ismét!Nem szabad feladni,hanem reménykedni kell és ragaszkodni az élethez,meg tenni mindent a gyógyulásért.Remélem továbbra is igen kedves és korrekt orvosok fognak neked segíteni.Fel a fejjel.Nem szabad feladni!Sok betegségem nem volt,de fére már kezeltek,aminek az orrom beégetése lett a vége,meg szirénázó mentővel a korházba vonulás,mert szétrobbantak az ereim az orromba és az igen erős vérzéstől 7 évesen vérhányásba és fulladozásba kezdtem,de később semmi problémám nem lett,szóban a hibást pedig anyu nem akarta,de a mentősők feljelentették és megrovást kapott,mert agyvérzésem lehetet volna a gyógyszertől,olyan magasra ment a vérnyomáson tőle és kiderült csak felnőttnek adható ki és 60 kg alatt sem szabad adni,na 7 évesen talán még 20 kg sem voltam,és az orrvérzés lett a szerencsém.Beteg azóta nem nagyon voltam,vagy csak nem tudok róla.De az élet más területen állított igen komoly akadályokat elém,nagyon komoly anyagi problémáink voltak kis kamaszkoromba majdnem 2 évtizedig így az életem a lemondásról szólt,persze mindig titkoltuk ne hogy megtudják hogy hetekig zsíros kenyér és tea van,vagy nincs tűzelőre pénz csak a meleg takaró van,hazudni kellett amikor iskolába el kelett mondani ki mit kapott karácsonyra,hogyan mondtam volna,hogy a kevéske pénz amit a nagyszülők küldtek oda adtam haza,persze azért látták hogy én nem megyek szép ruhába iskolába,ezérzt csúfoltak is,meg azon ércelődtek ha valaki csoróbb volt,senki nem hinné ha elmondanám,jól tudnak az emberek titkolozni,de a sok rossz miatt,a gyerekkorom is elment mellettem és mindenből a szépből,a jó élményekből kimaradtam és csak a keserűség maradt,szóval belül kiégtem igen korán,persze erre mondják a bohoc is sír belül,ez vagyok én,kívül nevetek,viccelődők,de a belsőt senki nem látja.Meg van az én keresztem is,sok gondom van és nincs miből építkezni,ha baj van,de ha valakit biztathatok az jó érzés legalább.Ezért te se add fel,nekem jó pár sötét gondolatom volt,de ez van,nem mindenki érdemli meg a boldogságot az élet szerint,de szerintem neked is jár és mindenkinek és amikor igen rossz a közérzetem arra gondolok,valakinek sokkal rosszabb,ezért jobb ha örülök annak ami van.Fel a fejjel és csak a gyógyulásra gondolj,a szépre,a jó dolgokra.Itt vannak ismeretlenül is páran akik csak jót kívánnak neked így hidd el,akik meg még ismernek is azoknak is igen fontos vagy,ezért legyél magadnak is fontos.
Csak arra gondolj hogy meg fogsz gyógyulni,mert te jó vagy,kitartó és megérdemled hidd el nekem,nekünk.!.
Sokkal könnyebben megy minden beavatkozás elviselése, ha nem feszitesz, ellazulsz, és arra gondolsz, hogy a fehérköpenyesek azért csinálnak veled néha csunya dolgot is, mert segiteni szeretnének csak sajnos ez a módja.Ne pityeregj, ne sirdogálj, mert az nem visz elöre. Gondolj ilyenkor mindig valami nagyon szépre, amig folyik a transzfuzió relaxálj,képzeld el magadban, hogy a bejövö vörösvérsejtek azért jönnek, hogy erösitést adjanak a bentlévöeknek,összetalálkoznak benned és örülnek, segitenek egymásnak.Meglátod, hogy jobban leszel és eszedbe sem jut, hogy az ut végén valamikor százéves korodban esetleg utoljára megvizsgálnak. Verd ki a fejedből az ilyet,ilyen nincs, tessék szótfogadni engedelmesnek lenni és gyógyulni,szép nyugodtan.
