"közép ázsiában meg időben változott milyen nyelvű népek éltek arra, ezért nem tennék olyan kijelentéseket, hogy türk, vagy iráni, vagy akármi. csak évszámmal vagy évszázaddal együtt."
Padányi helye az alterban van ez közmegegyezés és moderációs alapelv is.
közép ázsiában meg időben változott milyen nyelvű népek éltek arra, ezért nem tennék olyan kijelentéseket, hogy türk, vagy iráni, vagy akármi. csak évszámmal vagy évszázaddal együtt.
OFF: Mondjuk ezért akadok ki, amikor a túlfinomított keményítőből, cukorból és tejfehérjéből álló valamikre (kinder, danone), képesek azt mondani naponta 200-szor tízmillió embernek, hogy egészséges, mert tejből van. Akkor a heroin is egészséges, mert friss zöldségből van.
"ez az alternatív fórumban tárgyalandó, nem itt." Amíg nincs megcáfolva, addig nem lehet kijelenteni, hogy mongol népek vagyunk. (Vagy türk - amúgy sem, mert a genetika nem ezt mutatja.)
"ez így ebben a formában nem igaz, attól függ mikor. az első türk birodalom létrejötte előtt pl. nem türk hanem iráni népek éltek közép ázsiában...." Igaz. Annyi kiegészítéssel, hogy irániak is.
ez így ebben a formában nem igaz, attól függ mikor. az első türk birodalom létrejötte előtt pl. nem türk hanem iráni népek éltek közép ázsiában. ha a mai népeket nézzük, akkor a kirgizek, a kazahok, az üzbégek és a türkmének türkök, a tadzsikok viszont irániak.
"én a magyar nép származásáról a Padányi féle szabír eredetet tartom a leglogikusabbnak."
Azaz, a túlélés szempontjából csak az lényeges ami nem okoz tünetet. Ha állandóan kellemetlenkedik, csökken az esély a túlélésre, legyengült szervezet kap egy másik -harmadik támadást oszt kampec. Vannak más ilyesféle bajok, mint pl. egy a coeliakia...
Nem, kevés ember az, aki meg tudja emészteni. Az europidok sem tudják. Az más kérdés, hogyha nem állítják le a tejről, akkor nem lesznek tüneteid. Pont ugyanaz, mint a cigi: én sem köhögök még a szivarfüsttől sem, aki meg nem dohányzott, annak a szeme is kiesik a nagy krahácsolástól... A tej ugyanez. A lányom már két éves korában választhatott a tej meg a tea közt, és mostmár megissza ugyan a tejet nagy ritkán, de nem kívánja. Én is teás voltam, pedig szeretem a tej ízét, de minden bajom lesz tőle.
Egyébként nem a laktózemésztő enzim áll le kétéves korban, hanem a tejfehérje emésztő; csak bizonyos mértékig vagy képes lebontani, a maradék kiválasztódni nem tud, hanem lerakódik.
A valódi tejérzékenység egybéként tényleg a laktózintoleranciát jelenti.
Turánban inkább a türk eredetű népek laktak. Ha jól tudom, inkább pamír-altáji eredetű népeket takar. Kétségtelenül volt mongol is. Kétségtelenül volt magyar is, én a magyar nép származásáról a Padányi féle szabír eredetet tartom a leglogikusabbnak. Sőt voltak ott árja népek is.
A lovasnomád népeknél korán felismerték a belterjesség miatti degeneráció következményeit, és törekedtek a vérfrissítésre, azaz nem voltak tiszták.
"Aha és akkor azt mivel magyarázod, hogy a perzsa tovább élt-él az ógörög/római/mai európai kultúrában, míg a lovasnomád igencsak visszaszorult?"
Hmm, a görög és itáliai hegyek között miféle létjogosultsága volt a lovasnomád életnek? Egyébként a perzsák tökszegény lovasnomádok voltak, érdemes elolvasni, miket mondtak annak idején a gazdag lűd (ex-lovasnomád) királynak, amikor meg akarta támadni Kűroszékat. Az általad egyébként perzsának vélt kultúra leginkább a babilóniai kultúra maradványa, jó erős indiai beütéssel. A babilóniai kultúra pedig igen erősen tovább élt a rómaiaknál is, sőt a római katolikus egyháznak köszönhetően most is.
"Ám mindig egy tendencia dominál és hat, mely megszabja az adott közösség fejlődésének irányát." Igaz. Nehéz ezt a mindenkori tendenciát felismerni. Aki felismeri, nyert.
Nem is tudom, milyen csatába mehettek volna vasból készült fegyverek nélkül?Párnacsatába? Ha 10 ezer harcost veszünk, fejenként 1-2 kiló vas volt velük minimum, (1 kard, 1 kés,lándzsa, pár vashegyű nyíl, zabla,) azaz már 10-20 tonna. Komoly öntészet ám ennyit megcsinálni, majd feldolgozni.
Graves regényéből idézett részlettel érzékeltettem és csupán utaltam rá hogy írók (még szakírók is) ugy állítanak és mondanak valamit hogy a forrásanyagnak csak egy szeletét tekintik hitelesnek.
Van és létezik publikácio mely megkérdőjelezi a hunok, fémmegmunkálását, vallását
étkezési szokásaikat stb... ugy hogy ismerünk ezek cáfolatára szolgáló leleteket.
Nyílhegyek, főzőüst stb.. sőt találtak a kőmintát is amit valszeg az üst megformálá-
Ha belső Ázsia nomádokként érkeztek akkor a juhhúst gyakrabban ettek mint lovat, hasonlóan a mai mongolokhoz. Graves csak egy író, amit ír az meg túró erről.
Ezeket csak azért tartottam érdemesnek a beírásra, mert írók sajnálatos módon nem tudnak más forrásanyagot hitelesnek elfogadni mint pl. Jordanes írásait.
Most olvastam hogy nyugati azt állítják hogy a hunok nem ismerték a fémmegmunká-
lást. Én tudon hogy ez nem igaz. De például egy észak-valesi tanyasi iskolás kétkedve fogadja ezt a tanítást, Kötve hiszem.
Akkor lepődne meg igazán ha meglőnék egy hun nyilheggyel és megkínálnák ebédre egy hun üstben főtt kajával.
Szokásos nyugati zöld-képzetek. A kelták kékre festették magukat és fejvadászok voltak kb. a hunok idején, az olaszok, belgák, franciák máig eszik a lóhúst, a germánok meg embert is áldoztak. A buszkasi ismert játék egész Közép-Ázsiában, nincs vele semmi baj, ahogy a színlelt lányszöktetéssel.
Robert Graves ezeket írja a hunokról " Vitéz Belizár" címü müvében...
Többféle hunt ismerünk, fehér hun, masszageta, heruliánus, bulgáriai hun. A heruliá-nusok felvették a kereszténységet.
A hunok búzaszínüek, ferde mélyen ülő szemük mindig vörös a portól és széltől.
Orruk kicsi, nem feltönő, arcra kövérek, sima fekete hajukat elől levágják, a fülüknél befonva viselik hátul pedig hosszan lelógatják. Lábuk kicsi befelé hajló karjuk igen erős.
Lovaik húsz méföldet tudnak megállás nélkül egy iramban vágtatni.
A földet nem művelik, gabonájukat vagy csere vagy sarcként kapják. Fő frissitőjük a kancatej, amit kumisznak hívnak, ezt frissen vagy írónak savanyítva isznak, vagy pedig megerjesztik és akkor a részegítő ital neve "kvasz".
A tiszta víztől írtóznak.Vaddal és lóhussal táplálkoznak, mert a szarvasmarha és a sertés elpusztul a sztyeppei szélben. A húst só nélkül szárítják a napon.
A civilizált emberek szemében undorítóak mert lóhúst esznek.
Sportjuk a lóhátról való birkózás. Veszekedő természetüek, de ha két ember összeakaszkodik nincs harmadik aki közbeavatkozna.
A gyilkosságot halállal büntetik ...ugyanigy a fajtalankodást, házasságtörést, tábortüzbe való vizelést.
Igen mocskosak, nem mosakodnak,arcukat lótrágyával kenik.
A kék eget imádják, mágusaik vannak és félnek a villámlástól és menydörgéstől.
Házasságot csak szinlelt lányrablás utján kötnek.
Fegyverik az íj, lándzsa és a széles pengéjü kard. Csatában a nemesek páncéllal kirakott bőrkabátot viselnek, de csak amellükön, mert a hátul viselt páncél gyávaságnak számít.
Teljesen érthetettlen nyelven beszélnek, ugy csipognak mint a madarak.
Lehet, majd jobban megnézem. A tejcukor emésztésére való enzim termelése egyes embereknél valóban leáll, inkább úgy 4 éves koruk körül,(összefügg az ősi elválasztás idejével) utána nem tudják a tejcukrot emészteni. Ettől még holtig élnek, csak elég sok hasmenésük és eféle kellemetlen tünetük lesz. Nyilván, olyan népek ők, ahol a fejősállat tartás és tejgazdaság nem jellemző évezredek óta sem, mert különben kiszelektálódtak volna ezeknek az ősei, akik nem birják a tejcukrot. Főleg a dél-kínai, japán, vietnami, thai lakosság között lehet tejcukor-érzékenyeket találni Ázsiában, a mongol, közép-ázsiai, török között meg kevésbé. Amennyiben a tejben lévő cukrot vmivel elbontják, akkor már veszélytelen az előbbieknek is a fogyasztása.
Nem igazi sajt lehet, ezt elhiszem. Az epe a zsírokat emulgeálja alaptételként, jó zsíros juh, bivalytejnél van esélye zsírt találni,(a fókatej zsírosabb, de azt nem fejik a hunok) de a lótej pl. nem egy zsíros cucc, hanem cukorban gazdag. Azt pedig éppen a kül. gombák bontják alkohollá például, mint a kumiszban.
Ez nem igaz. Európában, Közel Keleten, Kelet Afrikában nagyon sokan (a többség) megőrzi a laktóz toleranciáját felnőtt korban és meg tudják emészteni a nyers tejet ill. a tejtermékeket.
Egy kicsit hunos amit írok. A "Vitéz Belizárban" olvastam hogy Belizár a hun segédcsapatoktól valami maszát vagy élesztőt kobozott el amivel a hunok a szeszes- italt gyártották és nem nézte el hogy részegeskednek.
Ez az ún. oltó,egy enzim, de ezt csak a szopósborjú vagy szopós bárány oltógyomra tartalmazza. Lehet szárítani is, ebből egy kicsi adag megalvaszt 1-2 l tejet és az olyan lesz, mint a joghurt, kefir, aludttej. De csak olyan, mert az előbbieket gombafaj oltja meg!
Igen, a keleti népek sohasem itták nyersen a tejet, mert nem tudják megemészteni (igazából senki nem tudja 2 éves kor felett). Ezért kell erjeszteni, az vagy tehéngyomorból, vagy juhgyomorból származó bektériumflóra kivonat volt.
Akárcsak a szóját, amelyet nem véletlenül erjesztenek tofuvá, ugyanis a szója igen sokféle mérget tartalmaz; ezért nem szabad soha napi 25 grammnál többet fogyasztani... éljenek a húspép+szójagranulátum felvágottak!
