"Esetleg ha már minden hétvégén ott leszünk akkor lehetne hétközben is pár fokon tartani panellel a hőmérsékletet, hogy ne mínusz 8-ról kelljen indulni."
Annak idején ezt mi egy 6 kW os hőtárolós kályhával + programtermosztáttal oldottuk meg a hétvégi házunkban és amikor szombat reggel odamentünk begyújtottunk a házhoz méretezett cserépkályhában.
Jó ez a gázos felfűtés is, tiszta és egyszerűbb lehet a bizonyos esetekben a kályhánál.
Beszélgettünk a távirányítású fűtőpaneles felfűtésen, de maradunk a 2 kupica jégermájszter+kályha kombónál.
Esetleg ha már minden hétvégén ott leszünk akkor lehetne hétközben is pár fokon tartani panellel a hőmérsékletet, hogy ne mínusz 8-ról kelljen indulni.(a rekord -8 volt eddig, miközben az udvaron nulla fok volt. A faház 5 centis szigetelése az elmúlt éjszakák hidegét tartotta bent.) De ennek költségére azért kíváncsi lennék.
" Amikor odamentünk gyorsan befűtöttünk egy vaskályhával, majd a panel tartotta a 23-25 fokot."
Akkor van tapasztalatod.
Egy lehűlt bármilyen helyiség felfűtéséhez tripla teljesítmény is kevés lehet. de ha megvan akkor is órák telnek el amig a kellemes hőérzet kialakul.
Ez elektromos fűtésnél majd mindig kizárt. Nem áll rendelkezésre akkora hálózati teljesítmény.
Ha valaki nem akar bajlódni a folyamatos tüzeléssel és kellemesen is szeretné érezni magát, akkor beállít egy vaskályhát és azzal fűt az elején, majd később átvált az elektromosra.
Lehetnek természetesen kémény problémák is.
Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy pb. gázos par. konvektorral az indulás majd kb. 2 -3 óra múlva mehet az elektromos fűtés.
Egy konvektor 45 -60 eft + 3 csere palack és megoldva a wikendfűtés.
Viszont a pb. gáz majd annyi mint a villany árban, de egy konvektorral 7 kW is elérhető.
Természetesen a gázfelhasználás szabályait ismerni kell és be kell tartani.
Egy elemzéshez sok adat kell, de nem általánosságokban.
A lakásparaméteriből már csak a szint hiányzik /földszint ? emeletközi ? vagy felső emeleti.
A gázfűtésről viszont semmi. kezdjük azzal , hogy az az egy szem nagy valószínűséggel konvektor milyen ? Kéményes vagy parapetes -e ? addig is míg az adatok pontosítva lesznek villannyal a lakás fűtése lehet :
adott egy budapesti, belvárosi, klasszikus társasház lakás, nagy belmagassággal, vastag falakkal, dupla ablakokkal, 31 nm alapterülettel. Eddig gáz fűtés, illetve gázboiler volt, amit korszerűsítés miatt le kell cserélni, de ahhoz a kéménybélelés valószínűleg elengedhetetlen. Szerintetek érdemes ide villanyfűtésben gondolkozni alternatívaként?
Nekem 2 kW-os nem digitális Adax panel van a 18 nm-es faházban. 5 cm kőzetgyapot volt a télen a falakban és a padlóban, 10 cm a plafonban. Amikor odamentünk gyorsan befűtöttünk egy vaskályhával, majd a panel tartotta a 23-25 fokot. Szóval így elég volt a teljesítménye. Azóta már hízlaltam a szigetelésen készülve arra hogy többet leszünk ott.
Az olajradiátort nem igazán szeretem, így szerintem maradok ezeknél a fali elektromos radiátoroknál. A klímánál nem zavar a zúgás, így hosszú távon ez lesz a megoldás.
Lenne még egy kérdésem: a teljesítményállításnak mi az értelme? Veszek 2kW-os készüléket, mert annyi kell ekkora térbe, de aztán csak 1000W-ra kapcsolom. Vagy a 2000W-ot csak akkor kell rákapcsolni, ha nagyon hideg van?
+ a klima kb harmadát fogyasztja, mint a villanyradiátor
- zúg
- fúj
"Most ideiglenesen viszont érdemes lenne a lehető legolcsóbb ilyen elektromos panelt vennem, ugye? Mert hogy akkor működési költségben nincs különbség ezek között."
Elvileg nincs, de ne a legszarabbat vedd, mert .. csak. Annó ideiglenes megoldásként vettem Tesco-s olajradiátort, de képtelen volt a folyamatos üzemre.
Olyat vegyél aminek lehet állítani a teljesítményét (két billenőkapcsoló a villanyradiátoron)
Az oldalfali és a tető szigetelés jó. Lemezalapon áll a ház, de olyan lemezalapon, ami túlnyúlik a ház alapterületén, tehát lényegében egy beton placcon áll, így lábazatot nem lehetett szigetelni. Az alacsony belmagasság miatt (250cm) pedig az aljzatra is csak 2 cm lépésállót lehetett rakni, szóval vannak hiányosságok.
A klíma jóval kevesebbet fogyasztana? Mert gondolkozom rajta, de egyelőre most nem tudnám megvenni. Ráadásul jelenleg a nagy ház hozzáépítését kellene kifűtenem, mert a kis ház még amúgy sincs lakható állapotban, így egyelőre a könnyen áthelyezhető lapradiátor előnyösebb lenne. Viszont ha a kis ház tényleg használva lesz és a klíma működtetése olcsóbb, akkor hosszú távon megérné oda beszereltetni.
Most ideiglenesen viszont érdemes lenne a lehető legolcsóbb ilyen elektromos panelt vennem, ugye? Mert hogy akkor működési költségben nincs különbség ezek között.
Szerintem éves 60-80 ezernél nem lenne több a villanyradiátoros fűtésed, de lehet sokat mondtam, lepődj meg kellemesen.. Sok múlik azon, hogy mennyire homogén a szigetelés, magyarul mennyire lett el*aszva. rések, hézagok ilyenekre gondolok.
Illetve nem írtál róla, hogy a lábazat és az aljzat hogy van hőszigetelve.
Közben én is utánanéztem a használtaknak. Végül is nem szépek, de mondjuk a legtöbb kályha egy gázkonvektorra hasonlít, egy festéssel fel lehet dobni. Viszont tényleg nagy, nem férne el. Abban bízom csak, hogy van annyira szigetelt és annyira kicsi a ház, hogy nem lesz túl nagy a számla az egyszerűbb elektromos panelokkal sem. Akárhogy keresgélek, nem találok olyan alternatívát, ami olcsóbb lenne, mivel ugye gáz és fa is kilőve, így más nem nagyon marad. De ha van még ötletetek, azt megoszthatnátok. Ti ilyen helyzetben milyen fűtést választanátok? Kicsi a hely, tehát inkább laposabb dolgok jöhetnek szóba, nagydarab kályhák nem igazán.
Hőtárolós villanykályhát bagóért lehet venni használtan. Teljesítménye meg fajtája válogatja, viszont figyelembe kell venni, hogy vezéreltről van értelme járatni, ugye az meg nem mindig van, szóval a ráírt teljesítményének csak x%-át tudja leadni.
NEm akarlak rábeszélni, mert ronda amint a bűn, meg 15nm-ből nem kevés helyet foglal..
Az tény, hogy az épületfizikához nem értek és úgy általában a fizika sem a szívem csücske, ezért is kérdezek itt :).
Azt tudom, hogy drága vele fűteni, de sajnos a faházba, amit szeretnék fűthetővé tenni, nem éri meg bevezetni a gázt, a fától meg tartok, több okból. Alapvetően eddig mindenhol gázzal fűtöttem és a jelenlegi ház, amiben lakom, az is gázkonvektoros, ami majd tavasszal lesz gázkazánnal felszerelve. De ez a 15nm-es faház hiába áll ugyanazon a telken, át kellene vezetni ide a gázcsöveket, amihez gázterv kellene, földmunka, konvektort kellene venni (mivel egy szobányi házba a gázkazán túlzás lenne), és hosszú távon valószínűleg senki nem fog itt lakni, inkább csak vendégházként üzemelne, de úgy szeretném megcsinálni, hogy télen is, akár állandóan lehessen használni.
Fatüzelésű épületben még soha nem laktam, így nincs saját tapasztalatom, de faházban egyrészt félnék a tűzveszélytől, másrészt nincs fatárolásra alkalmas helyem. Szóval más lehetőséget nem nagyon látok, mint a villanyfűtés, viszont a hőtárolós villanykályha már legalább annyiba kerülne, mintha bevezettetném a gázt, ráadásul 15 nm-re szerintem ez is túlzás lenne.
Van azért különbség az egyes villamos fűtőkészülékek között, de nem arra/ott ahol te gondolod.
Elsősorban a biztonság szempontjából. pl. egy elektromos hősugárzó felettébb tűzveszélyes. tehát ilyenből csak olyant szabad6praktikus használni ami fenn van a falon nem elérhető helyen.
Persze gyártanak földre helyezhetőt is, de azzal sokféle baleset lehet felborul.... szárításra használják /tűz / hozzáérnek /égési sérülés / stb.
ez a félfokos hőmérséklet méricskélés csali a fizikához (főleg az épület fizikához ) nem értők részére. Hogy megvegyék.
Főleg a norvégok nyomulnak. Csakhogy neki van olcsó villamos energiájuk.
Értem, köszönöm. Tehát - ha jól értem - fogyasztás szempontjából lényegében mindegy, hogy melyik villanyfűtést választom. Ha jól látom, akkor a dizájnon, programozhatóságon és a termosztát fajtáján/pontosságán kívül lényegében semmi különbség nincs az elektromos panelek között (legalábbis amikről én kérdeztem), így ez alapján a legolcsóbbat érdemes megvenni. 30ezret viszont megér nekem az, hogy a pontos hőmérsékletet be lehet állítani és viszonylag pontosan tartja is azt, mert van ugyan egy 2000W-os izzószálas hősugárzóm, de azon nincs hőmérsékletállítás, így maximum csak kitapasztalni lehet, na meg elég büdös is, amikor leég róla a por. És mivel ezt állandó használatra venném, nem csak kiegészítő fűtésnek, ezért nem baj, ha a komfort is megvan.
Az eszmefuttatásom, miszerint a hidegebb levegő újra felfűtése több energiát igényel, tényleg nem helytálló, azt hiszem értem, hogy miért :D. Mert ha egy fűtőpanel 0,5 fok pontossággal tartja a hőmérsékletet, akkor többször kapcsol ki-be, mint az, amelyik nem ilyen pontos, tehát összességében ugyanannyit esznek. Gondolom a hőtárolós fűtéseknél van ennek jelentősége, hogy előbb kikapcsolja a termosztát a készüléket, hogy az elért hőmérséklet után az már ne melegedjen vagy hűljön tovább, de ezek a panelek ugye nem tartják a hőt.
A Bonjour panelekről egyébként van véleményetek, vagy van jelentősége egyáltalán, hogy milyen márkát választok?
A termosztát pontossága sokkal inkább a komfortban számít, mint a gazdaságosságban.
Egyébként villanyfűtés esetén kb annyira indokolt, mint azon vergődni, hogy pl a Bugatti Veyron 100-at avagy 105 litert eszik-e százon...
"majd csak akkor kapcsol be megint, amikor 18 fok van, tehat alapbol hidegebb levegot kell ismet felmelegitenie, ami plusz energia" Ez így abszolút nem igaz.
Koszonom. Bar az olajradiatort annyira nem szeretem. Egyszer hasznaltam ilyet, amikor a gazkonvektor meghalt. A 2ezer w-os hosugarzo sokkal jobban tartotta a helyiseg homersekletet, mint a szinten 2ezer w-os olajradiator.
A termosztat biztos nem szamit? Csak arra gobdolok, hogy ha a termosztat tobb fokot is teved (nem tudom, hogy az olcso keszulekek termosztatja mennyit teved, mert nem talaltam errol adatot), akkor pl en beallitok 20 fokot, de ez mondjuk 22 fokig felfut, tehat foloslegesen fut +2 fokot, majd csak akkor kapcsol be megint, amikor 18 fok van, tehat alapbol hidegebb levegot kell ismet felmelegitenie, ami plusz energia. Raadasul akkor lesznek olyan periodusok, amikor csak 18 fok van a szobaban, ami mar eleg hideg, ezert valoszinu alapbol melegebbre tekernem, hogy a min. 20 fok meglegyen. Ebbol gondolok arra, hogy egy olcsobb keszulek tobbet fogyaszt, mint egy pontosabb termosztattal rendelkezo keszulek, raadasul az ingadozo homerseklet sem tul kellemes.
Szoval mindenkepp legalabb a 28ezres bonjourt vennem, csak az aramfogyasztas tekinteteben lennek kivancsi, hogy arban mennyit szamit az, ha pl mindig 0,5 fokkal melegebbre fut, vagy eppen csak 0,05 fokkal. Mert hoerzetben ez a fel fok nem szamit, aramdij tekinteteben nem tudom (nyilvan szamit, de nem mindegy, mennyit).
A termosztáttal ne foglalkozz, nincs jelentősége a pontoságnak.
Az a 2000 W elég vagy sem ?
Egy télen a 200 fűtésinap 2/3 -ban elég, viszont 1/3-ban tuti nem. Ha bírja a hálózat legalább legyen 1 db. 2,5 kW -os készülék. Megteszi egy 10 - 12 eft -os olajradiátor is !
Van egy 15 m2-es szoba, amit ideiglenesen villanyfűtéssel kellene megoldanom, mert a gázkazán később lesz felszerelve (a többi helyiségben gázkonvektor van jelenleg).
Viszont van egy szintén kb 15m2-es szendvics-szerkezetes faházam, amit szeretnék télen is lakhatóvá alakítani. A belmagasság 250cm, a falakban 10cm üveggyapot, kívül 10cm nikecell, a tetőn 20 cm üveggyapot. Mivel a gáz nincs bevezetve, ezért arra gondoltam, hogy itt villannyal oldanám meg a fűtést.
Olvasgattam, hogy a hatásfok szempontjából nincs különbség az 5ezres és az 50ezres villanyradiátor között, viszont az olcsó készülékeknél általában nem lehet °C-ot állítani, másrész feltűnt, hogy a termosztát pontosságát ezeknél általában nem tüntetik fel. A drágább készülékeknél (Bonjour, Nobo, Glamox, Stiebel, Adax, Vigo, stb) már feltüntetik a termosztát pontosságát (hogy milyen pontosan tartja a beállított hőmérsékletet).
Ekkora területre én 2000W-os készülékre gondoltam. A legolcsóbb Bonjour (28.900 Ft) termosztátja +-0,5°C pontosságú, a szintén 2000W-os Bonjour Thermor Evidence 2 (37.990 Ft) termosztátja +-0,2°C pontosságú, a Thermor Soprano pedig +-0,1°C pontosságú. A 2000W-os NOBO (60.000 Ft) már +-0,05°C pontosságú. Tehát egyértelműen látszik, hogy minél pontosabb a termék termosztátja, annál drágább a termék. Ezért lehet, hogy azt írják ezekre a termékekre, hogy energiatakarékos, mert gondolom minél pontosabb a termosztát, annál kisebb az esélye, hogy rendszeresen túlfűtsön, vagy leengedje a hőmérsékletet több fokkal.
Az lenne a kérdésem, hogy mennyire számít a termosztát pontossága? Tehát valóban megéri +30ezret áldozni egy 0,05 fok pontosságú termosztáttal szerelt készülékért, vagy már a 0,5 fok pontosságú is elég jó? Mert nyilván számít, de kérdés, hogy ez a villanyszámlán mennyire látszik?
További kérdésem, hogy erre a 15nm-re jól gondolom-e, hogy elég a 2000W?
Azért még egy pár adat hiányzik. Pl. a belmagasság és a helyiség/terem határolófalainak hőszigeteltsége.
Nem tudom mennyire átgondolt, de egyet figyelembe kell venni. Ez pedig a szokásos fűtési teljesítmény többszöröse... főleg télen. Még az átmeneti időben is komoly bevitt hőenergia kell, Télen pedig szerintem lehetetlen, legalábbis villamos energiával. Talán onnan kellene kezdeni, hogy mekkora biztosíték .. hány amperes áll rendelkezésre.
Egy kb 70m2-es termet szeretnék befűteni 40/42° fokra. (hot-yóga) Jelenleg központi fűti de ezzel persze nem lehet ezt elérni. A terem el lesz látva látva párásító berendezéssel ami 45% páratartalmat fog biztosítani.
Melyik megoldás lenne olcsóbb, infra panelek, air-kondi, vagy valami más?
