Szeretném összeírni a volt Rákosszentmihály-Pestújhely-Rákospalota HÉV állomásait és megállóit. Feltehetően különböző korokban különböző pontokon álltak meg, de valami körülbelüli lista is megtenné, ha tudjuk melyik évi állapotot tükröz. A zöld HÉV-könyv sajnos ilyesfajta listát nem közöl. A MÁV-menetrendes oldalon egy 1921-es és egy 1931-es menetrend található, 1921-ben ilyen vonalat még nem tartottak számon, 1931-ben már volt menetrendje, de a gödöllői HÉV-leágazástól csak két megállót jelöl: a Nádastót és a Rákospalota Szabadság teret (ez gondolom a XV. Széchenyi téren volt). A "háromkötetes" harmadik kötetében ilyen adatot nem találtam. A Vasútállomások.hu-n egy csonka állomáslista van csak.
Az 1931-es menetrend kétmegállós vonalával azért nem vagyok elégedett ,mert tudok megállóról a mai Sztáray Mihály téren és a Kinizsi utcánál is (ezekről bizonyítékok vannak), szóval a kettőnél biztosan több megállója volt a HÉV-nek fénykorában. Ezeket a megállókat "keresem", ha tudtok segíteni - forrásjelölésnek különösen örülnék.
Érdekes, mert a MÁVTI pedig a 30403 tervszámon (mondjuk a 435HT-02-10 rajzszámú tervén) mélyvezetésben gondolkozott a Boráros tértől befelé, Demők Józsi bácsi tervezésében. A terv keltezése: "1971. IV. 28".
(Forrás: MÁV Archívum, dobozszám: TB.12798, TB.17438)
Nem mondod, hogy 71-ben még utcaszinten vezetett HÉV-ben gondolkodtak a belváros közepén, miközben már a villamosoktól is meg akarták szabadítani az utakat...
-----------------
Pedig de.
Én nem arra/abból a témából kaptam a diploma terv feladatomat, de az akkori szívügyem igen.
Ezért a Gönczy Pál utcában igen sokat méricskéltünk.
A BME közl.építümérnök jelöltjeivel együtt.
Túl keskeny a Gönczy Pál utca.
Ezért a fonódó szakasz létesítése, a Gönczy Pál utcában végig, Pipa utcától a Lónyai utca torkolatig ( 181 méter ) azonnal felvetődött.
A Lónyai-Tolbuchin torkolatba tervezett HÉV végállomás kétvágányos legyen vagy háromvágányos vitáin túl, az elégtelen hossz miatt (mindössze 42 méter) külön problémát jelentett.
Nem tudom mi lett a tervek sorsa.
Arra emléxem, hogy a Gönczy Pál utca lakói nem voltak oda az ötletért.
Hisz a napi kettő csúcs időszakban, mégiscsak kb.2-3 percenként, egy-egy hatkocsis HÉV szerelvény haladt volna át az ablakaiktól kb. 2 méterre, azon a 181 méteren.
A beruházás telepítése jellegénél fogva adott. A Csepeli hév meghosszabbítását képező új vonalszakasz a Boráros téri hév állomáshoz csatlakozóan a Duna és a Közraktár u. közötti parkban fekszik, majd a Csarnok téren áthaladva éri el a Gönczy P. utcában fekvő végállomást.
A Petőfi hidat a Duna felől számított második nyilasban, felszínen keresztezi.
A lehajtó rámpa közvetlenül a Petőfi hídtól északra kezdődik és a Bakáts utca vonalában ér véget. A park egységének minél nagyobb mértékű biztosítása érdekében az utolsó 60 m-es szakasz fedetten készül.
A végállomás a Szamuely u. torkolatában elhelyezett kétszintes csarnokhoz csatlakozik, amely közvetlenül biztosít kapcsolatot a végállomási peronok, a Kálvin téri aluljáró-rendszer és azon keresztül a felszíni tömegközlekedési eszközök megállóhelyei között, másrészt a csarnokból induló -nem ebben a beruházásban megvalósuló, de helyszínrajzilag biztosított - mozgólépcsők segítségével az é-d, valamint a délbudai metró létesítendő mélyállomásaival.
Nem mondod, hogy 71-ben még utcaszinten vezetett HÉV-ben gondolkodtak a belváros közepén, miközben már a villamsoktól is meg akarták szabadítani az utakat...
A csepeli HÉV Kálvin térre való bevezetésének tervezésekor (1971-ben) a Csarnok tér - Gönczy Pál utca-Lónyai utca útirányon, utca szinten történő bevezetésben gondolkodtak.
Akkoriban 1973-74-ben, a Műegyetemi Építőmérnöki kar végzős diákjainak fele, Diplomamunkának a :
- Gönczy Pál utcai házak megerősítését,
- a Gönczy Pál utcai lakások extra hangszigetelését,
- a Gönzy Pál utcai...................
kapta.
Nálunk meg a Forgalmi szakos végzősök fele kapta a Kálvin tér-Lónyai utca torkolat HÉV végállomássá átalakításának forgalmi terv elképzeléseit, mint Diplomamunkát.
Lehet, hogy van távolság, de az utcák szűkek, a házak alatt nem vezetheted kéregben, szóval a Csarnok térre érve már el kéne érni a szükséges mélységet. Saccra nem lenne elég hozzá a Zsil utca - Csarnok tér szakasz.
A Bálna és a Kiskörút között elég nagy távolság van, Csarnok tér, és a Vámház+Nagycsarnok, tehát bőven van hely a befordulásra, szerintem nem kell feltétlen 300-400m ívsugárban gondolkodni, annál kisebb sugarú ívvel megoldható.
Természetesen, a Bálna mélygarázsát el kell kerülni, meg a Nagycsarnokba vezető alagutat is.
