Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Áruld már el, az, hogy van, ha valaki ír valamit amit megmért és nem egyezik az általad gondolt eredménnyel, akkor csalt. De ha valaki a te eredményedet kérdőjelezi meg, akkor meg fel vagy háborodva???
Mert ha emlékeim nem csalnak, volt már olyan aki hitetlenkedve fogadta, mennyit is fűtesz?
Persze lehet cáfolni azt amit írok, azzal, hogy egy részletet kiragadsz, és hangoztatod.
Valóban a pufferen van 1 hőmérő, és nem valós értéket mutat. De honnan is tudnám, ha nem ellenőríztem volna le?
Azért tudom, mert mérem a kazán elmenő hömérsékletet. 3 hőmérővel!!!!!. Egy másik hőmérővel mérel a lakásba jövő hőmérsékletet. Mérem a kazánba visszatérőt VTC előtt és után.
Aztán mindezeket leellenőrzöm egy infrás mérővel.
Persze tudom , ezek gagyi mérők, az az igazi, ha valahova valahogy valamilyen műszert beletennék a pufferba alulra felülre középre, oszt mutatna valamit, mert hát valaki aszonta.
Egyébként fejlesztve lesz a mérés, mert mindezen mérőket felügyelni fogja egy REX, hogy tudjak válogatni a többféle érték között.
Az akadályozás a légelterelés különbséget értem, csak ha a füstcsövem mondjuk 12x20 cm ( 240cm2) téglalap keresztmetszetű, és ezt a keresztmetszetet biztosítom, akkor nem fojtok, csak elterelek, nem?
Tehát ha a füstcső keresztmetszetnél nagyobb keresztmetszetet takarok az fojtás ( pl: 255cm2), ha azzal azonos vagy kisebbet, akkor az elterelés ( pl:200cm2).
Az akadályozás a légelterelés különbséget értem, csak ha a kémény csövem mondjuk 12x20 cm ( 240cm2) téglalap keresztmetszetű, és ezt a keresztmetszetet biztosítom, akkor nem fojtok, csak elterelek, nem?
Tehát ha a kémény keresztmetszetnél nagyobb keresztmetszetet takarok az fojtás ( pl: 255cm2), ha azzal azonos vagy kisebbet, akkor az elterelés ( pl:200cm2).
A gátfutás is ennyi erővel akadályozás, nem pedig lassítás.
Ha teszek be pl kéménytéglát ami a nem a füstcső keresztmetszetén csökkent ( víztáskákon), akkor az már fojtásnak vagy füstterelésnek minősül?
Fojtásnak. A keresztmetszetet csökkenti a kazánban. A füstterelők - a turblátorok lénnyege abban áll, hogy a vígan és vitézül a kémény felé igyekvő forró gázokat kicsit összezavarja, hogy addig is, amíg keresik az utat, vagy megkerülik az akadályokat még a kazánban időzzenek, leadva azt a hőmennyiséget, amit ha simán kihussannak, már nem a kazánban adnának le. V.ö.: 100 méteres síkfutás VS 110 gát. A jó turbulátor csak minimális fojtást jelent, fojtani a pillangóval kell, mert az ellenőrizhető és a változó körülményeknek megfelelően szabályozható.
Félre értettél. A 49% ot forest240-nek számoltam ki.
Most elő kerestem az akkori adatokat az 82,8% volt és keményfa brikettel.
Azóta sok változtatás történt, (megszűnt a bugyogás) a Laddomatban 62°betét van és van pillangóm.
Még mindig kísérletezek, főleg a fűst hőmérséklete miatt. Nálam kb. 8-9m a kémény hagyományos tégla, de kb. 6m át fűtött laktér veszi körül, így ez a rész hasznosul mert sokszor olyan mint egy cserépkályha és csak 2-3m az ami tud komolyabban hűlni a végén. 8 X 15°C=120° kb. ennyit hűlhet a fűst mire kiér a kéményből (jó volna mérni is). Tehát 120+60=180°C fűst még elfogadható. Ebből ki indulva most a beállitás a következő: Pillangó zár kb 50° szögben 205°C foknál, az alsó primer ablak pediglen 215°C nál zár takarékra (5mm rés marad).
Elhasználtam 22kg tőlgyet ebben a gyújtós is benne van. (átl. 20% nedv.) DT=36 , így most 75%-ra jött ki (az 1,16- os szorzóval ha helyes ha nem de a régi is ezzel lett számolva) Ez 3h 19 kellet.
Téves volt a korábbi nyilatkozatom, hogy az idő mindegy hát nem.
Az idő nőve lését a teljesítmény rovására lehet csak, ha növeljük a teljesítményt csők ken az idő de ez a fűst hő növekedésével jár és ez a hatékonyság rovására is megy.
Ez úgy van mint a gk. nál ha sportosan megyünk több üza. fogy mintha öreg úrassan mennénk.
Vegyes tüzelésű kazán kéményébe szeretnénk bekötni a nappaliban (földszint) egy kandallót. A kazán amiről a fűtésrendszer működik a pincében van. Szerintetek ez nem veszélyes? A szénmonoxid nem fog bejönni a nappaliba?
A hőmérők csak arra jók, hogy tudj átlagolni. Én nem átlagolok.
Nekem 1 hőmérőm van, az se jó helyen és ott se jól mér.
Én mát többször leírtam, hogy mérek. Nem azt állítom, hogy jó a mérés, de az biztos, pontosabb, mint az átlagolás.
Én összekeverem a puffer rétegződését, tehát a puffer teljes magasságban 1 hőfokú. Mivel rétegződve fűtöm, rétegződik a visszatérő. Én teljesen felfűtöm a puffert, nem félig.
Előremenő 75 fok, mikor a visszatérő is 75 fok fel van fűtve.
Persze lehet fanyalogni, de ezeket a hőfokokat, több helyen több hőmérővel mérem.
Azt is leírtam, lehet nem jók az eredmények, de ugyanezzel a módszerrel a tavalyi kazánom 52%-ot produkált. Tehát a mostani kazánom jobb hatásfokú mint a régi.
A heggesztés úgy jön ide, hogy aki tud heggeszeteni, az azért ismeri a vasat. Tudja mit mivel, mit miért nem lehet heggeszteni.
Tudja, ha a vasból ki van égve a szén esélye sincs jó és tartós heggesztésre.
A szomszédom is heggeszt, mindent mindennel, csak mikor én meglátom, csak röhögök rajta, tiszta zárvány, falusi cigánymunka.
Tehát míg nem heggesztettél szétégett kazánt, honnan tudnád milyen?
Addig csak az megy, hogy abból biztos nem éghet ki a szén. De csak azért mert te azt mondod. Jó lenne ezt a vasnak meg a tűznek is elmagyarázni :)
Ha azt állítod, hogy a rezet lehetetlen megforrasztani, ha fél méteren belül víz van, akkor azt kell hogy mondjam, nem tudsz forrasztani. Csak taknyolni. Éppen azért mert jobb hővezető mint a vas, külön jó, ha fél méterre víz van benne, hamarabb fel tudod melegíteni. Forrasztani tudni kell, az is egy szakma.
Sajnos naponta találkozok önjelölt forrasztókkal , akik azt hiszik, milyen jól forrasztanak, és csinálják a darázsfészket.
Na de a lényeg. Nem sok kazánt láttál , szétégettet egyet sem, de tudod a tutit.
" Az ideális a 0 C° kilépő füst lenne, mert akkor minden meleg hasznosulna a kazán hőcserélőjében."
Izé, -273C°? Az alatt már tényleg nincs kinyerhető energia:D Na de félre a tréfát, ha a rendszered ezt lehetővé teszi*, akkor le tudod vinni a kazán visszatérő vagy akár a puffer visszatérő szintjére is. Ha ez pl. 40 C°, és 700-800 C°-kal indultál a hőcserélésre, ölég jó teljesítmény. Főleg a 300-400 fokos kilépőhöz képest:D
Szerintem közelítené a 100%-ot. Lehet, meg is haladná. Mit gondoltok? Egyszer megcsinálom, az tuti.
*Írtam is már, ez nem egyszerű ügy, de nem lehetetlen. Első közelítésben kéne hozzá egy alapban is jó hatásfokú faelgáz, ami nem nagyon hagy elégetlen fagázt a kimenetén. Ez már kb. 130C°. Aztán ezt még bevinném egy durva (akár változtatható felületű) csöves hőcserélőbe, aminek a vízoldalát a kazán v. puffer vissza ágra kötném (itt a legalacsonyabb a víz hőmérséklet). Megnyerném a 130 és 40 fok közötti hőtartalmat, valamint a fában lévő (15-20% víz) elpárologtatásához felhasznált energiát + a fagázok elégésekor felszabaduló vízgőz lecsapatásából származó energiát (ez nem tudom mennyi lehet, de nem 0, az tuti). Mint arra Gmkiev helyesen rá is mutatott, elképzelhető, hogy nem lesz elég a kazán saját ventije, tehát kell majd valami, ami a hideg, nedves, poros gázt valahogy kidobja a kéményből:DDD Na meg még a kondenzátumot is el kell helyezni valahová, bár az kisebb teljesítménynél azért nem nagy gond.
Az észlelhető így két begyújtás után, hogy az előremenő vízhőfok csökkent valamennyit a füsthőfok csökkentésével, ezáltal a 60C'-re beállított szivattyúm később kapcsol be és kevesebbet jár ( 1 töltésre vetítve). Ezen majd még korrigálok. A szivattyú lapát között gravitációsan is megy be a lakásba víz, de jó meleg volt így is ( nem változott rossz irányban semmi) és az égési időt tovább tudtam nyújtani.
Bár egy- két kollégám csak nevet rajtam, az egyiknél csináltam és beszereltem egy pillangót, azóta majd megpusztulnak a melegtől a lakásban. Ő már nem nevet:)
"csak nagyobb kell belole,mondjuk egy 6tagos,bar nem tudom abba mennyi fa fer egyszerre?!"
Nem tudom, de szerintem nem sokkal több!!
Ráadásul szerintem, már ez is nagy. Mármint teljesítményre. (27kW)
A puffert hamar felfűti(gravitációsan!!!!) és utánna meg nem tudok olyan kicsi tüzet rakni, ami ne főzné a vizet. Sajnos többször hagynom kellett inkább bealudni.
Igaz, még nem tudom, hogy ez hogyan fog működni mondjuk -10-15C°-ban.
Az is baj, hogy nincs keverő szelep a puffer és a radiátorkör között.
A füst a kéményben méterenként cca 15 fokot hűl. A kémény harmatpontja 60C°. Ez alatt kicsapódik a falán a trutyi. Első lépésben tisztítsd ki a kéményt és a füstcsövet. Állítsd be a füst hőfokát úgy, hogy számítás szerint elvileg meglegyen a kémény tetején a 70 C° kilépő. Ezután figyeld a kazánt 1-2 napig, hogy nem szutykosodik-e a hőcserélő része. Ha száraz, poros, akkor nem. Ha esetleg fényes/szurkos lenne, akkor emelned kell a füst hőfokát, mert a kazánod többet kíván. (kevesebb pillangó, vagy több levegő) Fokoyatosan emeled a hőfokot, amikor jó lett a kazán és igényeidnek megfelelően fűt, akkor hagyd úgy. Egy hét elteltével újra kotord ki a kéményt. Ha csak por és hamu jön belőle, kátránydarabok nem, akkor tökéletes lett. Az ideális a 0 C° kilépő füst lenne, mert akkor minden meleg hasznosulna a kazán hőcserélőjében. Ez persze képtelenség, viszont törekedni kell arra, hogy a rendszer jó működéséhez még éppen elégségeső füsthőfokkal dolgozzunk, mert minden többlet felesleges veszteség. (Varjak segge szindróma) Ezért jó bíbelődni a hőmérővel.
Van olyan ismerősöm, aki büszkén mondogatja, hogy ő 10 éve nem tisztította a kéményét, mert tökéletesen tiszta. Ezt nem nagy kunszt elérni, csupán 400 C° körüli füstgáz kell hozzá. Ennek viszont ára van. Elég nagy ára.
Csökken. Ha befogsz félig egy csövet, nem megy át rajta ugyanannyi levegő, ha a nyomást/sebességet nem növeled. De ez nem olyan nagy gond, mert kevesebbet is teszel bele a kazán oldalon. Inkább azért aggódnék, hogy meglegyen a kellő hőmérséklet a kémény csúcsán mérve és ne váljon ki a pára. Ha 60+ fokon tartod a tetejét, akkor talán nem kell aggódnod. Esetleg ha van a padláson tisztítóajtó, ode be kéne nézni időnként. Inkább plusszban térj el, mint vizesedjen a kémény. Persze a bélelés is megoldás, de inkább örüljenek a varjak, mint újra kelljen rakni a kéményt.
Minden rendszer más és más. Szóval a tuti a felső mérés és a rendszeres ellenőrzés.
Mivel a kialakított csatornának van ellenállása, a megnövelt füstút is csökkenti a huzatot, főleg ha plussz fordulókat teszel bele. Persze a szűkítés rosszabb ilyen szempontból.
"Te akinek nem tudom mi a szakmája, mennyire ért a vashoz, egyáltalán dolgoztál e már vassal, volt e heggesztő a kezedben állítod, nem úgy van."
Hogy jön ide a hegesztés már megint?
Oké, konkretizáljunk, az általában segít.:D A szakmám nem lakatos, de hegesztettem már ívvel, lánggal és CO-val, igaz egyikkel sem sokat. Vegyük úgy, hogy tudom miről beszélek, de nincs sok tapasztalatom. Forrasztottam viszont sokat rezet, ahol szinte lehetetlen a forrasztás, ha a csőben mondjuk 1/2 méteren belül víz van. Na mindegy, ez nem biztos, hogy szorosan kapcsolódik a tárgyhoz, csak tapasztalat. A réz egyébként is jobb hővezető, mint a vas.
Másrészt mit is állítottam? Az állításom lényege a tűz-vas-víz téma köré csoportosult és nem a hegesztéshez. Nem kételtem, hogy tudsz vizes cuccot hegeszteni. Azt állítottam, hogy a kazánok hosszú idő alatt történő elpusztítása (az öntvénytörést kivéve) inkább tudható be a vas korróziójának, mint a vas elégésének. A korrózió lehet a víztéren kívül, ahol helytelen tüzeléskor kátrány rakódhat le és az alatt a savas, párás meleg megeszi a vasat. Egy kezdődő kátrányos korrózióra volt példa Oreg kazánja. Vagy lehet a víztéren belül, ahol a lerakódások (pl. vízkő ugye szeret a hőcserélőn kiválni) alatt helyi források alakulnak ki, nem olyan jó a hőelvezetés, ezért is túlmelegedhet (ezt írta ugye Trakis), másrészt a vegyes rendszerek (pl. vas-réz nyitottban) okán az oxigéndús víz ill. az oldott rézionok is eszik a vasat (erről már többször volt szó). A tapasztalatok alapján ebből a kátrányos szokott bekövetkezni leggyorsabban. De lehet, tévedek.
Ezek mellett nem tartom komoly oknak azt, hogy az öntöttvasból kiég a szén, a lemez szétég stb. Nem azt mondom, hogy ez nem következhet be, de messze nem olyan mértékben, mint Trakis mester terelőlemezénél vagy nálam a 10-es öntvény esetében. Ugye egyik sem volt hűtve, nyilván szétégett. Kíváncsian várom a felvételeket (fotókat, videókat) arról, hogy ilyen szétégett kazánt szétvágtak vagy ahol látszik, hogy a vas egyik oldalán áramlik a 80 fokos víz, a másik oldalán meg izzik a kazán belseje. Szerintem ilyet nem tudtok mutatni, de ne legyen igazam.
+1 példa. Hányan láttunk már szétégett rostélyt? Szétégett vizes rostélyt?
Ui. Igazából a korrózió, mint oxidáció is egyfajta égési folyamat, tehát igen, a vas így is, úgy is szétég:DDD
