De nem mondta, hogy egyszerre mért, és a mérés hibahatára nagyjából az, amit itt elemzünk...
Valóban, a terheletlen mérésnél nyugodtan lehet a nullán hozzáadódó feszültség (másik két fázisú lakás terhelése).
A nulla vagy PEN keresztmetszetének egyeznie kell a fázisvezetőkkel
Akkor nyilván nem láttad a fényképeket, hogy egy fém profil a védővezető, ami lehet nagyobb keresztmetszetű is, praktikus okokból, meg lehet rosszabb vezetőképességű is, praktikus okokból, meg lehetne nagyobb impedanciájú is, amikről semmit nem tudunk (a felszálló nulla keresztmetszetét sem, satöbbi)
Valóban nem tudunk sokat a rendszerről. Azt én sem feltételezem, hogy a hurokellenállás nagyobb része a nullának vagy a védőnek tulajdonítható, csak azon akadtam fel, hogy miért az elvileg terheletlen PE vezetőhöz képest van alacsonyabb potenciálon ugyanaz a fázis. Azonos áramnál a fázisvezetőn azonos feszültség esik, tehát az L-N és az L-PE feszültség különbsége ezeknek a külön futó szakaszán jön létre. Ha az L-PE feszültség kisebb az L-N-nél, az azt jelenti, hogy vagy a PE-n van jelentősebb feszültségesés , vagy a PE kb a szétválasztási pont potenciálján van, a nulla viszont egy másik fázis felé van eltolódva. Mivel a mérés alapján az L-N feszültségesés volt nagyobb, így inkább az utóbbit tudom magyarázatként elképzelni.
A nulla vagy PEN keresztmetszetének egyeznie kell a fázisvezetőkkel (ha jól emlékszem csak a PE lehet fele vezetőképességű nagy keresztmetszeteknél), tehát azonos áramnál sem illik rajta nagyobb feszültségnek esnie, mint azokon, kisebben meg különösen. Gondolom a panelok betápjánál sem vették kisebb keresztmetszetűre a nullát.
Abból sejtem, hogy nem sok fogyasztási hely közös gerincén lehet a fő ellenállásérték (függetlenül attól, hogy melyik vezetőn lép fel), mert ilyen ahány Amper annyi Volt típusú feszültségesés sok lakásnál tarthatatlan volna.
Az, hogy terheletlenül is elég alacsony a feszültség a lakásban az fogható a sok fogyasztási helyet ellátó gerincvezetőre, de ott a tíz-húsz Volt nem tíz-húsz Amper hatására esik, hanem sokkal nagyobb terhelés lehet rajta átlagosan.
No de a hurokellenállás végigmegy a transzformátorig (és bele), arról meg semmit nem tudunk.
Jó esetben a fele számít csak a szolgáltatás jellemzőit tekintve, hiszen reményeink szerint a nullának csak azon szakaszán fog esni feszültség, amíg vissza nem érünk másik fázison csatlakozó mérőig.
Ez még mindig a sötétben bárhová dugott vezetékekkel történt mérés precíz kiértékelésének esete, hiszen az sem tudjuk, hogy milyen messze van a transzformátorállomás.
Ha lent is mért volna valaki, az épületbe becsatlakozásnál, akkor máris többet tudnánk.
Mint én írtam, bár szemlátomást nem érdekel, mit írogatok az esetedre, maga az érték elég kicsi ahhoz, hogy ne kelljen ezt a kérdést negyvenkettedszer feltenni, hogy sok-e. :D Nem sok. Már írtam. Igaz, hogy csak én. :D Első emeleten, ha netán az épület földszintjén van a transzformátorállomás (netán nem egy miniatür géppel), akkor lehetne fele ennyi is.
Ez az 1 Ohm a 10. emeleten sem volna valami fényes, de a feszültségadatok alapján inkább oda saccoltam volna, mint az elsőre. Ebben az esetben valóban a saját mért és esetleg méretlen fővezetékeden érdemes keresni az okát illetve a lakásban az elosztó környékén. 16 Ampernél 200 Volt körüli feszültséget jelent a fogyasztóknak, ami határeset, ráadásul ilyenkor a vezetékrendszert legalább 300 Watt nagyságrendű teljesítmény fűtheti. Ha az 1 Ohm egy számottevőbb hányada a mérő és a dugaljak között néhány átmeneti ellenálláson összpontosul, akkor ezen kötések valamelyike elég valószínű, hogy egyszer el fog füstölni nagyobb terhelés hatására. Ha kb egyenletesen oszlik el mondjuk 40 méter 2,5-es alu vezetéken, meg 20 méter 1,5-ös alu vezetéken, akkor nem olyan nagy a gond. Ettől is függ, hogy ez vészesen sok vagy kevésbé vészesen.
Igaz nem panel, de kíváncsiságból az előbb nálam is megmértem egy dugaljat és 9 Amper terhelés hatására esett 4 Voltot a feszültség 238-ról 234-re. Az elosztónál 238 illetve 235 Voltot mértem, tehát a feszültségesés jelentős része a méretlen fővezetéken és a mérő előtti kötéseken eshetett, mivel a mért fővezeték 3 méter 10-es réz, ami elhanyagolható ellenállást képvisel. Ezt is meglepően soknak találom, igaz
a veszteséget nem én fizetem, ráadásul a hálózati feszültség is elég magasról indul, így még 20 Ampernél is bőven 220 Volt fölött jut a fogyasztóknak.
Egyáltalán nem vagyok magasan, egész pontosan az első emeleten vagyok. Annak az 1 ohm körüli hurokellenállás nagyrészének a lépcsőházban lévő óraszekrény és a lakásban lévő aljzatok közötti vezetékszakaszon kell hogy összejöjjön. Amúgy ez az 1 ohm most vészesen soknak számít? 40-50 Amperrel nem hiszem, hogy valaha is terhelni fogom a vezetékeket, az óránál a méretlen oldalon lévő kismegszakító is csak 16 A-es.
Nagyon köszönöm a cikket! Jó volt olvasni erről a ritkaság számba menő csőről, ami miatt az én meglátásom igazolódott. Bár a kisérletek kimenőtrafóval is megtörténtek, de a nagy anódáramok és egy csatolókondi (biztonsági okból) lehetővé teszi a közvetlen hangszóró meghajtást. 😁
Így, hogy a PE hurokellenállása jött ki kisebbnek még inkább furcsa, hogy alapból kisebb hozzá képest a fázisfeszültség, mint a nullához képest. Az lehet egy verzió, hogy nagyobb áram folyik rajta, mint a nullán, ami elég nonszensz, tekintve, hogy elvileg nem szabadna üzemi áramot vezetnie. Elképzelhető magyarázatként talán, hogy a fázisok közti asszimmetria is belejátszik a jelenségbe.
A 4 Amperes terhelés nekem elkerülte a figyelmemet. Azt hittem valami nagyobb 8-10 Amper körüli árammal esett ennyit a feszültség.
Mennyire vagy a tetején az épületnek?
Ekkora hurokellenállás nem lehet egy viszonylag sok lakást ellátó vezetékszakaszon, nagy része az ezt kitevő ellenállásoknak azon a szakaszon kellene legyen, ami csak egy vagy legfeljebb néhány lakást lát el.
1 Ohm 40-50 Amperes terhelésnél ugyanekkora 40-50 volt feszültségesést jelent, ami már a legtöbb fogyasztót komolyan érinti, márpedig ekkora teljesítmény 10 lakásnál már igen gyakran előállhat.
Amúgy hányadik szinten vagy egy hány emeletes épületben?
Alacsony torzítású, az biztos és én azzal is kiegészíteném, hogy, szerintem, kis impedanciájú hangszórót tudott közvetlenül meghajtani. Ún. "twin servo" kapcsolásra gondolok.
Tehát kimenőtrafó nem kell(ene) hozzá.
A végfok munkapontját a "bias" poti állította be úgy, hogy egyenfeszültségű komponens ne kerüljön a hangszóróra, mert az halál lenne számára.
Itt a kapcsolás működési elve egyszerűsítve: (annyiban más a mienk, hogy az ellenütemű végcsövek kaszkádban vannak)
A kimeneti (audio) transzformátor a csöves erősítők Achilles-sarka. Ha olcsó trafót alkalmazol, az csúnyán elcseszi a hangképet, ha viszont annyira jó minőségű trafót szeretnél (speciális vasmag + sokrétegű osztott tekercselés), amilyet megérdemel a csöves hangzás, akkor meg nem marad pénz autóra :)
A kimenő trafó problémakört nem csak megoldani lehet, hanem megkerülni is: 4-8 ohmos helyett több száz vagy ezer ohmos hangszórókkal (pl egyedi tekercselés),
de léteznek olyan csöves erősítők is, amelyek trafó nélkül, közvetlenül is képesek 8 ohmos hangszóróra dolgozni, de ezekben nem két db végfok cső van, hanem két bőröndnyi :)
"Azért, hogy az üvegből készült mutatót el ne törd!"
78 ban az Elektronika Átviteltechnika Szövetkezet Műszer részlegében dolgoztam egy ideig, ahol 100 uA es feszítettszálas deprez alapműszereket készítettünk. Ezekhez az üvegmutatók úgy készültek, hogy egy piros, vagy fekete színű lyukas üveggyöngyöt két csipesszel megfogva borszesz égő lángjában megolvasztva hirtelen mozdulattal széthúztunk, majd ezt daraboltuk.
Egész jól bírták a gyűrődést a próbák alatt, csak ritkán törtek el.
Az előbbi hurokellenállás saccolás 30 éve még megengedett/elfogadott mérés volt.! ! !
Sőt, 47 éve is, mert az MSz 4851-ből 1971-es volt a régebbi kiadás.
Csak ehhez a módszerhez mindig hozzá tartozott az, hogy az alkalmazott műszerek pontossága és a mérőáram függvényében mekkora minimális hurokellenállás fölött fogadható el az eredmény.
Nagyon jók voltak a mutatós műszerek, csak tudni kellett azt, hogy mikor milyen belső ellenállásút szabad használni.
Ahhoz meg azt kellett tudni, hogy a feszültségforrás milyen belső ellenállással bír. Jellemző példa erre TV készülék képcsövének a segédrács feszültség mérése, melyet csővoltmérővel lehetett pontosan megmérni. Ugyanis olyan magas volt a belső ellenállása, hogy ha egy egyszerűbb műszert rátett az ember, máris shöntölte a belső ellenállást és nem azt mérte, ami a valóság.
A korábbi hozzászólásban azt írtad, hogy az L-N 214,8 Voltra esett le, most meg 218,8 V-ot írtál. Az L-N hurokellenállás sem 0,05 értékű volt a korábbiakban. Ebből nehéz kombinálni egy kicsit.
Nem vészesen rossz értékek ezek, de azért nem is kifejezetten jók.
Ami nekem nem klappol, hogy a védővezetőn nagyobb a feszültségesés alapból, de a terhelés hatására meg kisebb mértékben módosul (már amennyiben a 214,8 a helyes érték a nullánál). Mivel a védőnek elvileg nem kéne jelentősebb árammal terhelve lenni, ezért illene valamivel nagyobb potenciálkülönbséget mutatnia a terhelt nullához képest, még akkor is, ha a hurokimpedanciája esetleg lényegesen nagyobb.
A FI relét ettől függetlenül nyugodtan be lehet rakni a jelenlegi nulla és fázis körébe, összekötögetni meg nem szabad a dolgokat.
De sajna a mutatós műszerek "kimentek a divatból"--ezek a terhelésük miatt valósabb értéket mutattak.
Bár gyakorlat kellett a használatukhoz,
A digit műszerek bármelyikével az a baj ; mutat 70,1V-t !
De mivel nagy a belső ellenállása igy a feszültségmentes vezetéken mutatja ezt!
Pont úgy mint a fázisceruza stb villogó ledizzó, kompakt fénycső stb.
Ezért kell némi terhelés vele párhuzamosan !
Az előbbi hurokellenállás saccolás 30 éve még megengedett/elfogadott mérés volt.! ! !
Mint irtam is a +/- 10% -t közeliti --ma már erre fanyalognak. De ha nincs más műszer ? Jó tájékozódási alapot ad ! S erre a célra megfelelt .
A védővezető érték eltérése lefelé természetes nem 1 vezeték szál--hanem vizcső, gázcső , fűtéscső, minden féle vasszerkezet + a védővezetőt helyettesitő vasszalag eredője.
Mivel a felrakott FI relé működési ell tartománya 7300 Ohm közelében van , szerintem nem vészes az 1,3 ohm
értéke,de a pontossága sem.Na az 50--100 OHm az már érdekes lenne!
de ha valakit érdekel pontosan , szivesen emailezek . Szeretem a mások álláspontját is megvitatni.
L1 L2 L3 a három fázis, az a három piros vezeték a képeden, (illetve fekete barna kék) a védőföld a zöldsárga, az N üresen marad Ha fordítva forog cseréld meg bármely két fázist.
A motor a lemezkék jelenlegi állásában, azaz csillag üzemben képes a 400 V vonali feszültségű 3 fázisú hálózatról üzemelni. Ehhez a 3 nem közösített bekötési pontot kell a képen szereplő dugvilla azon 3 vékonyabb érintkezőjével összekötni, melyek a bekötési oldalról nézve a vastag érintkezőjétől elindulva az óramutató járásával megegyező irányban sorakoznak. Ezeken az érintkezőkön kell megkapja a három fázist. A vastag érintkezőbe kell a motor védővezetőjét csatlakoztatni. Az ezzel óramutató járásával ellenkező körbejárás szerint szomszédos érintkezőbe (szintén a szerelési oldalon nézve) lehetne esetleg ízlés szerint az összehidalt csillagpontot bekötni, de ez nem szükséges. Egyébként a dugvilla műanyag részén a bekötési pontok mellett valószínűleg jelölve vannak a funkciók.
Persze beüzemelés előtt érdemes megnézni, hogy a kiszemelt dugalj is ennek megfelelően van-e bekötve. A forgásirányt a fázisok bekötési sorrendje határozza meg, bármely kettő cseréje megfordítja a forgásirányt.
A problémám az lenne, hogy van egy a képen látható motorom és szeretném a dug villáját lecserélni. A gépem paraméterei lehetővé teszik e képen látható dug-villa felszerelését és ha igen mi a helyes kábel elrendezés?
"Ált iskolában még úgy tanították a lengőtekercses műszernél, hogy felső méréshatárnál kezdünk és megyünk vissza amíg az optimálishoz nem érünk."
Egy normális digitális műszer viszont akár 0,1 voltos állásban is elvisel 250-600 voltot (vagy még többet), szóval ezek hülyebiztosabbak, mint az analóg műszerek, ezért bátrabban lehet tekergetni akár mérés közben is.
De amatőr kézbe legjobbak azok a műszerek, amelyeknél a méréshatár-váltást automatika optimalizálja optimálisra. Ilyen műszer már létezik 5000 ft alat is, persze miért vegyünk használhatót, ha a legolcsóbb kínai 2000-be kerül :)
XBS XAL-BE01 falon kívüli üres doboz és XBS NG22-BW3361 világítós nyomógomb
Ezeket vettem és hát megszívtam mert nem barátok. Most keresek vagy ebbe a dobozba beleférő világítós nyomógombot (12-230V, 1x záró) vagy ehhez a nyomógombhoz falion kívüli dobozt (csak ez menne bele).
Mit mivel mér? Ált iskolában még úgy tanították a lengőtekercses műszernél, hogy felső méréshatárnál kezdünk és megyünk vissza amíg az optimálishoz nem érünk.
Van aki mindig mindent a műszer legmagasabb méréshatár-állásában mér, arra való hivatkozással, hogy a század voltok úgysem számítanak. És fogalma sincs arról, hogy egy 750 vagy 1000 voltos állásban lévő mérőműszer mennyire pontatlan lehet kicsike feszültségek mérése esetén.
Semmi probléma nincs a voltmérős hurokellenállás méréssel.
Azon kívül, hogy például a Conrad választékából egy 20 eFt-os Metrel hibája 220 V mért érték esetén "/- 1,5%+5 digit, ami 3,8 V.
Valamint azon kívül, hogy nem volt garancia arra, hogy a mérések között nem ugrik le vagy fel a feszültség.
Meg azon kívül, hogy nem összehasonlítható a nullán és a védővezetőn át mért hurokellenállás. A következők miatt:
1. anyag
2. keresztmetszet
3. távolság a fázisvezetőtől
Az egyik növel, a másik csökkent. Mi mennyire? Ez a kérdés.
Az értékek egyébként elég kicsik ahhoz, hogy mindezek ténylegesen ne legyenek problémák, de azért ez most mégis, hogy egyik kollégámat idézzem, a becsült adatok hajszálpontos feldolgozása.
A feszültségeket természetesen multiméterrel mértem, mi mással kellene? A hurokellenállást nem mértem közvetlenül, mert nincs hozzá műszerem. Multiméterrel mértem feszültséget, áramot, abból számítottam az ellenállásokat, pontosan követve Atis57 instrukcióit. A pontos mérési módszert leírtam a (82808)-ban és utána, Atis57 szerint a kapott eredmények megnyugtatóak.
Most akkor te mégsem így gondolod, szerinted van valami gáz? A tized ohmos ( < 0,33 ohm) hurokellenállás különbségek nem megfelelőek szerinted?
A "nullvezető feszültségének megemelkedése terhelés hatására" jelenség csak egyfázisú rendszernél értelmezhető tisztán. Három fázis esetén előfordulgat, hogy a többi fogyasztó (többi lakás) a te lakásodban mérhető fázis<->földvezető feszültséghez képest akár negatív irányba is elhúzhatja a nullát, ilyenkor a te nulla<->föld mérésed negatív feszültségről indul.
Ezt mondjuk teljes hasonulásnak, amikor nem mondjuk ki -jelen esetben- az i-t, hanem csak írásban teszünk különbséget a két szó között. De ez már Kazinczy hatásköre...:)
De ez nem szabály, hanem a szavak egyértelmű jelentése. Írásban jelöljük az eltérést, még ha szóban nem is annyira mondjuk ki. az idézett (nagyon jó :-) ) professzor úr szerint.
A helyi oszcillátor elején lévő helyhatározó határozószó nem azonos a helység főnévvel. A helyiségnek lehetnek szabályai, ha épületrészre vonatkozó (pl. tűzvédelmi) szabályzatról beszélünk. A helységnek is lehet helyi szabályzata (előző mondat), ha az az egész településre vonatkozik (pl. házalás tiltása).
Ha a többi lakás terhelése okoz neked anomáliákat, akkor ott komoly gondok vannak a szétválasztásnál lévő földeléssel! (mivel a fogyasztásmérő után már csak a tiéd a N vezető)
Remélem nem multiméterrel méred ezeket az értékeket, főleg nem a hurok ellenállást?
Biztos vagyok benne, hogy a többi lakás terhelés változása okozta az anomáliákat.Ez egy 60 lakásos panel, tehát egy-egy fázison 20 lakás van elvileg.
A méréskor is - amíg az áram mindig stabilan konstans volt század amper pontossággal a hajszárító bemelegedése után - a feszültségek (terhelt és üresjárati is) folyamatosan ugráltak egy kb. 1,2 V-os tartományon belül. A számításokhoz úgy olvastam le a feszültséget, hogy kb. fél perces megfigyelés után a tartomány közepet, szóval kb. az átlagot vettem figyelembe.
A PE-s méréseknél - ahogy Atis57 javasolta - a terhelés az L és a PE között volt, tehát L-PE hurokellenállást is mértem az L-N mellett.
Kérdezted a konkrét értékeket PE-re, nos íme pár adat. Az üresjárás természetesen csak az adott aljzatra vonatkozik, de a házon belül számos más fogyasztó is van ugye ugyanazon a fázison a másik 19 lakásban.
L-N hurok
üresjárás: 219,1 V
terhelve: 218,8 V
L-PE hurok
üresjárás: 216,8 V
terhelve: 213,8 V
Mégegy infó: a lakásban elvégeztem ugyanezt a mérést egyenként az összes földelt aljzatra. A konyhában, a fürdőszobában és a szobában a klíma aljzatára is, ahova én vittem még be korábban a PE-t a piros vezetékról leágazva. Összesen 6 aljzatot mértem meg így.
Az eredmények elég megnyugtatóak. A hurokellenállás különbségek (R L-N - R L-PE) 0,05 ohm és 0,33 ohm között változnak, tehát bőven a tizedohmos tartományban vannak, megfelel annak, amit Atis57 írt.
Nem vitatom, hogy ez a szabály. Belém is ezt verték, fel is tűnik, ha nem így használják. Csak, miként Horger Antal professzor úr leírta, van a magyarban egy ilyen tendencia, hogy a három szótagosból a középsőt kigyilkolja. Akkor meg, ha mondani úgysem így mondja, értelmetlenség előírni.
A 2.4V feszültségkülönbség magyarázatára vanak ötleteim. Az egyik, nagyobb valószínűségű, hogy ennyi feszültség esett a mérés időpontjában a nulla vezető mérési pontig terjedő szakaszán. Vagy nálad ment valamilyen nagyobb fogyasztó, vagy egy szakaszon közös másokkal és az ő fogyasztásuk kiegyenlítő árama emelte meg a szintet. A másik lehetőség, hogy a védő van elmászva jelentősebb mértékben, de ez elég nagy hiba volna. Érdemes volna többször rámérni az elosztóban is és éjszaka is, amikor nem nagyon nagyon mennek fogyasztók, hogy mennyire változik az érték, illetve megmérni azt, hogy a fázis és a nulla vagy a fázis és a védő között nagyobb a feszültség. Persze ebből nem derül ki egyértelműen a jellege, mert lehet, hogy másik fázis felé van elmozdulva, de mindenképpen többre lehet következtetni, mint most. Ha van lehetőség másoknál méregetni, akkor az osztási ponthoz közeli lakásban is érdemes lehet, ebből is kiderülhet kb. mekkora feszültség esik, mire eljut hozzád a betáp, illetve más fázisokhoz képest való értéket is lehetne mérni. Egyébként ekkora feszültségesés még éppen megengedett volna a fővezetékre általában, de ha a fázison is ennyi esik, az már sok. Persze, ha nálad emelte meg valami ennyire a szintet, akkor a lakáson belül kell az okot keresni, de ez az újbóli méréseknél kiderül.
A villamosmérnöki karon vizsgázik elektromosságtanból egy hallgató, de nem tud semmit.
Azt mondja neki a professzor: Hogyha megmondja, hány villanykörte van a teremben, akkor átengedem. A diák megszámolja és büszkén mondja 15 db, professzor úr. Mire a prof előhúz egyet a zsebéből: Sajnos, ebből pótvizsga lesz. Következő héten jön vissza a diák és megint felajánlják neki a villanykörtés kegyelem kettest. Megszámolja, 15 db égő van. Azt mondja: 16 db van, professzor úr. Sajnálom, de én ma nem hoztam magammal. Az lehet, de a biztonság kedvéért én igen.
Mivel hurokellenállás mérőm nincsen, elvégeztem a mérést Atis57 korábbi instrukcióit követve. Terhelésnek egy hajszárítót használtam, 30 másodperces bemelegedést követően mértem, mérőcsipeszek helyett földelt aljzatot, dugót és wagókat használtam. Mérés közben más nagyobb fogyasztók nem üzemeltek a lakásban, csak egy pár lámpa volt felkapcsolva.
Most így mérve már a PE-N fesz is jóval alacsonyabb volt, terhelés nélkül 0,59 V, terhelve pedig 3,18 V.
Az L-N feszültség terhelés nélkül 219,1 V, terhelve 214,8 V, a mért áram pedig 3,94 A. Tehát az ellenállás 1,1 ohm, ami elég barátságosnak tűnik.
A kérdésem most már csak az, hogy ez a megmért L-N hurokellenállás hogyan minősíti a PE-N összekötés jóságát? Valamit kihagytam esetleg, még kellene mérjek valami mást is a fentieken kívül a PE-vel kapcsolatban? Most mondjátok, még nem szedtem szét a cuccot. :)
Áh, kizárt, hohy ott legyen. De te is meg tudod nézni a dobozokat, elég ha csak lepattintasz 2-őt és azonnal látszani fog, hogy gányolmány, vagy nem. A víz-gázszerelő mesterek biztos nem nyúltak a villanyszereléshez. Nomeg ez olyan dolog amit mindentől függetlenül meg kell csinálni, még egy panellakásban is.
Esetleg ha kiderül hogy világítós kapcsoló miatt ott van a kapcsolónál a fázis és a nulla is, csak valaki kapcsoló csere közben nem jól kötötte be a világítós helyére a nemvilágítóst, az még orvosolható.
Utóbbi tanácsod sajnos szinte biztosan nem teljesül, nincs rá lóvé hogy kihívjanak egy szakit, aki mindent átnéz.
Vásárlás előtt kellett volna átvizsgáltatni a házat, de késő bánat.
Ha belemérek a lekapcsolt foglalatba hogy van-e 230V a földhöz képest, kiderül hogy a fázis van-e megszakítva, de ha rosszul van kötve én akkor sem fogom átfűzni.
Ne maradjon így. Szinte biztos, hogy a nullvezeték van a villanykapcsolóban kapcsolgatva, nem a fázis. Minden dobozfedelet leszedni, ellenőrizni, lekövetni, meghúzni.
A számla nem zavar, nem az én házam, cimbora most vette, őt se nagyon zavarja, csak ilyenkor mindig felmerül, hogy valaki valamit elkötött korábban, és esetleg megrázó élmény egy villanykörte cseréje.
Vannak érdekes dolgok fűtés, vízellátás terén is, miért pont a villany lenne rendben.
Nem gondoltam hogy indukció elég lehet ehhez, de ha így van, hát így marad.
Nálam is mindenhol LED van, de nem tapasztaltam ilyet, gondolom nálam több csőbe van fűzve, nála meg minden egybe.
A föld és a nullvezető közötti feszültségkülönbség néhány volt esetén esetén nem számít, hiszen természetes dolog, ha van terhelés a rendszeren.
Ha viszont meghalad egy bizonyos értéket (szerintem 10-15V), az vezeték méretezési, kötési, vagy egyéb hibát jelezhet, ami miatt nem árt szakembert hívni, vagy legalább megkérdezni.
Ezt a két dolgot szerintem nem kellene összemosni.
Ez lemaradt: egy fázissal betáplált lakás esetén ha van terhelés a fázison, akkor a nullvezető feszültsége mindig egy picivel magasabb, mint a földvezetőé, ez teljesen normális. Persze csak akkor, ha ez a pici VALÓBAN csak egy pici (max néhány volt), még maximális terhelés mellett is.
"Azért megemlítettem neki, hogy nálam a terheletlen aljzatban 2,4 V különbséget mértem a fázishoz képest a PE és az N között."
Ha a mérés pillanatában teljes erővel dolgozik a lakásban (=húzza felfelé a nullát) egy 2000 wattos bojler, egy 2000 wattos mosógép meg egy 2000 wattos villanytűzhely, akkor nem sokat érsz azzal, ha a mérés előtt abból az egy dugaljból gondosan kihúzod a 20 wattos kislámpát :)
A lámpához menő (lekapcsolt) fázisvezető mellett HOSSZABB SZAKASZON fut egy másik, olyan vezeték, ami viszont feszültség alatt van, akkor a két vezeték között átszivároghat egy icipici energia.
Ha ez a fény senkinek se báncsa a szemét, akkor ne foglalkozz vele, ettől egy forinttal sem lesz magasabb a villanyszámla.
Vannak már olyan elektromos főzősütők is, amelyek gyárilag úgy vannak beállítva, hogy 16 ampernél többet ne fogyasszanak még akkor sem, ha a zasszony a sok gombot diszkó keverőpultnak nézi és minden gombot megnyom/felteker. Ezeknél a készülékeknél külön engedélyezni kell (bele van írva a használati utasításba), ha 1x16 ampernél több energia áll rendelkezésre , de az is lehet, hogy a gazdi észre sem veszi soha, hogy "fék van beépítve" a tűzhelybe, mert a 16 amper által biztosított max 3700 watt teljesítmény talán soha semmihez nem lesz túl kevés.
Mikor fogod 4 lapot egyszerre fullgázon használni? Soha. Nekem 25A-en van a 4 lap + sütő, még sose verte le a kismegszakítót (mondjuk 3 lap volt a csúcs, amit egyszerre használtam). Az ÁVK-t már igen, amikor zárlatos volt a sütő egyik fűtőszála.
Új építésű lakásba költözünk hamarossan tegnap beszéltem a villanyszerelővel, a sütő és a főzőlap külön körön van, a főzőlapnak 25 Amperes biztosíték, a sütőnek pedig 16A lett kialakítva.
Ma néztem, hogy a 4 db főzőzónánnak összesen 6500W-os teljesítménye. Szerintetek nem kevés hozzá ez a 25A-es biztosíték? Ha jólszámolom max. 5750W-ot képes elbírni a 25 A.
2. A "terheletlen" csak arra az áramkörre volt értendő, vagy az egész lakáshálózatra?
Mert, ha nem, akkor lehet egyszerű (normális) feszültségesés a nullavazetőn...
Ugyanis:
N üzemi nullavezető (csak üzemi áramokat vezethet, PE nullázóvezető (csak testzárlati áramokat vezethet), PEN (közösített) nullavezető (üzemi áramokat is és testzárlati áramokat is vezethet)
3. Szabályos "hurokellenállás mérés" kellene, hogy megnyugodjál.
Vannak újabb fejlemények. Ahogy tanácsoltátok, megnéztem a lépcsőház villamos elosztószekrényét a közös képviselő segítségével, de ott nem látszódott semmi érdemi dolog plomba megbontása nélkül. Szerencsére megkaptam annak a regisztrált villanyszerelőnek a telefonszámát, aki nemrég dolgozott a leplombázott szekrényben. Fel is hívtam és ő határozottan megerősítette, hogy a dobozon belül össze van kötve a PE és az N, a lakásokban már nem kellene összekötni.
Azért megemlítettem neki, hogy nálam a terheletlen aljzatban 2,4 V különbséget mértem a fázishoz képest a PE és az N között. Erre csak hümmögött, azt mondta, erre nem tud mit mondani, de odalent biztosan össze vannak kötve.
Most akkor szerintetek hogyan tovább? Mehetne a lakáson belül a FI relé további PE/N összekötés nélkül, vagy ahogy szóba került itt lejjebb még tovább kellene méregetni és az eredménytől tenni függővé, hogy mégiscsak össze kellene-e őket a lakáson belül is kötni vagy sem?
Azért jó az egybeszerelt FI és kismegszak, mert ha levágja-kivágja, nem látni, hogy most mi volt a ludas. elkóborolt az áram föld felé, vagy csak túl sok volt a teljesítményfelvétel? (zárlat)
Ha külön van akkor egyértelműen látszik, vagy a relét csapja ki, vagy a kismegszakot. Vagy mindkettőt.
Az egész ház bejövő Fi relén keresztül jön. Ez ugye a vill. szekrényben van.
A kazán elektromos köre pedig a ház másik végén lesz, nincs lehetőség az első szekrényből.
Jelen van egy 3x1,5-es vezeték betápnak egy most kialakuló elosztó szekrénybe. Ebből a szekrényből lenne megtáplálva a kazán+3 szivattyú. A kazán egy kétpólusú kapcsolóval lesz bekötve.
Emiatt lenne 16A-os fi relé+kismegszakítóból betápnak vagy egy"ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ 2 PÓLUSÚ KOMBINÁLT (FI-RELÉ) 16A 30MA C16", majd pedig a relé felé.
Melyik lenne jobb megoldás?
u.i.: szaki fogja csinálni, de eddig beszéltem hárommal mindhárom mást mondott. Emiatt informálódom, hogy a legkorrektebb megoldás valósuljon meg. (ha meglesz a megfelelő ember)
2. hivatalosan nem lehet újra össze kötni, de ha szar a mért érték akkor összekötik. Erre vannak célműszerek amik erre valók, vannak olcsók és a célnak megfelelők és vannak drágábbak amik már többet képesek mérni.
A legvalószínűbb, hogy mindkettőt levágja. Két előnye van két sorbakapcsoltnak, és ez a következő három:
1. Mondhatnánk, hogy 100 % tartalék védelem van. Nem az egész rendszerre, csak egy részére, a készülékre nézve.
2. Rögtön tudod, hogy arrafelé van a testzárlat. Azonban, ha az egyik sokkal hosszabb, de még szabványos idő alatt vágna le, akkor elképzelhető, hogy csak a másik ugrik le fürgén. Bármelyik is az egyik vagy a másik.
3. Egyszerűbb kicsi újat szerelni, mint nagy régibe belepiszkálni.
Nem tartom túl életszerűnek az egészet, a kazán elé külön kisautomatát meg fi relét tenni, ha egyszer megfelelő védelem van előtte az egész lakásra.
Egy combos zárlat mindent le fog vágni, ahogyan a hibaáram is lekapcsolja mindkét egymás után kötött fi-t.
Plusz a kazán végképp semmivel nem veszélyesebb, vagy problémásabb, vagy romlik el "jobban"(?) és gyakrabban, mint egy villanybojler, egy mosógép, egy bedugható vízmelegítő, mikró, vízforraló, klíma, vagy akármi más.
Ha kombit építek be, akkor csak ezt veri le probléma esetén vagy az előtte lévő 16A-os kismegszakítót is? A kombi is 16A -os lenne.
Ez kérdés lehet fi relé esetében is.
Az egész betáp fi relén keresztül jön a házba, de a gázos szaki ajánlotta, hogy tegyünk a kazán elé is, s akkor ha a kazán részen gond van akkor nem mindenhol veri le. Ez igaz lehet, mármint ha gond van akkor csak a sorban közelebbit veri le vagy mindkettőt?
"A készülék a kismegszakító és az áram-védőkapcsoló funkcióit egyesíti ugyanabban a tokozásban. Ez az eszköz egyaránt ellátja a rövidzárlat- és túláramvédelem-, valamint a földzárlatvédelem-funkciókat."
De miért nem szakítja meg a nullát is, ha a sima igen?
Akkor végképp nem értem miért gyártanak kombi elnevezésűt, ha az kevesebbet "tud". Mégis olyan érzést kelt a megfogalmazás, mintha valamilyen tekintetben jobb lenne, mint a sima 2P-s.
Utánajártam,a drágább lesz a jobb. Ott nem kell külső céghez gyakorlatra menni. Amúgy villszerelőcégnél dolgozok,de gyengeáramosként. Tálcázás csatornázás csövezés kábelezés gyakorlatban és elvben is megy. Kell nekem a szakma, mert tetszik. Öregebb koromra el tudnám képzelni magam karbantartóként.
Mivel csövezés van, nemtudom mi a hatalmas probléma, nulla vésés, nulla festés, nulla ügyfél-síránkozás, csak behúzni, kötni, szerelni kell.
Én sokkal jobban utálom, mikor panelban jönnek a különféle felvetések, még pénz is lenne ""bármire"", de semmit nem lehet csinálni, mert minden beötve, beragasztva, elvakolva, drága csempe, drága tapéta, valódi fa parketta, lambéria, interzia, szó nem lehet bontásról, semmiről..de "te vagy a szerelő, miért nem tudod valahogy mégis megoldani""
Segítséget szeretnék kérni. Szükségem van egy fi relére (16A, 30mA).Böngészgetve találtam néhány 2P és több 1P+N. A másodikra azt írja, hogy kombi (kismegszakítóval kombinálva).
Nekem egy egy gázkazán elé kell szerelni.
Miben más a kombi, mint a sima? (Mindenkettő nem a nullát és fázist szakítja meg?)
Nem sok tartotta hogy nem égett le a ház . Vagy épp nem csapott oda valakit az áram. Semmi védőföldelés , régi elégett vezetékek , összeolvadt kötések.
No de ha azt olvashattuk előtte, hogy a lakásba bemenő védővezetőt a vas idomról veszik, akkor nyilvánvaló, hogy nem PEN vezető ment felfelé.
PEN vezető, mint olyan, nem volt kb 79-ig, és akkor sem kellett még az előtte készült terveket valameddig átdolgozni. Utána sem volt kötelező. Sőt, akkor még azt hitte a szakma, hogy reális lehetőség az, hogy a nullázott körzetet vissza kell csinálni nem nullázottá, akkor meg a PEN vezető erős fejtöréseket okozott volna.
Elmondanád panelben kevésbé járatosaknak, hogy kb. miből áll egy ilyen sínrendszer.
A PE gerincnek használt laposvassal párhuzamosan egy eredetileg üzemi nullának kiépített, de PEN-ként is használható sín is végigmegy a földszinttől a zárószintig? Vagy miképpen kell ezt elképzelni?
Valahogy így. De most is azt látom nagyvállalatnál, hogy van tanműhely, és azért ott igyekeznek belekóstoltatni a fiatalt mindenbe, áramszolgáltatós tanműhelyben is van aszinkron motortól időrelén át a wattmérőig minden. Azért ez a tanfolyamos képzésnél alighanem nincs. Ott viszont elvileg felnőttek ülnek, akiktől meg elvárható lenne, hogy felmérjék, mit nem tudnak, és szabadságukban áll megnézni a neten a keresett információkat. A szakmai igényesség belülről jön - elvileg. :)
Hát dehogynem, de nem fog rajtad, mert mindig megmagyarázod, hogy szerinted a világnak hogy kéne érteni. :)
Honnan viszel a lakásba PEN-t? Arról a szintről? Akkor vagy a védővezetőt, vagy a nullavezetőt viszed be. És onnan kezdve, a földszinti elosztónál áll a villanyszerelő, meg segédje, és a mester megkérdi a segédet: na, ez a kék, ez micsoda? A segéd meg fújja: Ez a III. emelet 4.számára egy PEN vezető, a többi 39 lakás részére meg nullavezető. Szerinted ez működhet? A nullavezető üzemi vezető (ma a hivatalos szóhasználat aktív vezető), a PEN meg nem. Más előírásokkal.
Ha lentről vinnél PEN-t, azt lehetne. Ha volna, aki megfizeti.
A szakma gyakorlati részét az iskolában sosem lehetett megtanulni! Azt a gyakolatban lehet ellopni, nem egyik napról a másikra.Az iskola befejezése után el kell kezdeni, és utána egy
életen keresztül fejleszteni. Miden szakma folyamatosan változik (fejlődik) vagy kihal a régi tudás elavul, jönnek az uj anyagok, szerszámok technológiák elvárások. Ezeket kell követni egy szakinak.
Oktatóban is van olyan aki tényleg érti a szakmáját mégse tudja érthetően leadni az anyagot vagy elvicceli .
Keresnék olyan személyt aki elvégezte mondjon véleményt.
Nálunk sajnos a felnőtt képzés a pénzről s a diplomáról szól . A diploma mögött nincs valós tudás. Mindegy pék , lakatos vagy dzsesszzenész. Ezért tartunk ott ahol....
Akkor feltehetőleg az lesz a legjobb megoldás, ha a közös képviselő segítségével belenézek a földszinten a villamos elosztóba.
De előtte két kérdésem lehetne még hozzátok?
1. Ha hivatalos villanyszerelőt felkérnek FI relé beszerelésére panellakásba, akkor mindig ez a hivatalos, bevett eljárás? Mindig ki kell nyomozni, hogy odakint mi a helyzet és csak így derül ki, hogy a lakáson belül össze kell-e kötni a PE és N vezetőket?
2. Mi történne akkor, ha - feltételezve hogy kint már össze van kötve a PE/N - a lakásban a FI előtt már nem kötném össze. A FI relé beszerelése után pedig a földelt aljzatokban egyenként egy dugóba szerelt ellenállással tesztelném a FI működését, hogy lekapcsol-e rendben megfelelő L-PE áram elfolyása esetén. És ha a tesztek eredménye kielégítő, akkor hagynám úgy a rendszert ahogy van, anélkül, hogy vizsgálnám a kinti PE-N összekötés helyzetét. Végülis a védelem működik, L vezető érintése esetén engem megvéd. Ez a megoldás életszerű, elfogadható lehet? Van ennek valamilyen veszélye?
A hely ugyan valószínűleg bőven elég lenne, de a szabáj az szabáj: valószínűleg az egész óraszekrényedet korszerűsíteni kell, akár tetszik, akár nem.
"utóbb már nehéz lenne ugyanazt a vakolatszínt kikeverni, ha javítani kell a villanyóra miatt."
Egy ötlet: a megbontott részen helyrehozod a hőszigetelést (pl kifújod alacsony dgadású ragasztó/szerelő habbal), de úgy, hogy azon a részen pl 2 centivel kijjebb legyen a javított hőszigetelés síkja. Ezután ezt a kiugró részt lefested ugyanazon szín ELTÉRŐ árnyalatával (pl kicsit sötétebbre), mintha eredetileg is készakarva az lett volna a célod, hogy a villanyórát egy eltérő színű "keretbe foglald".
A trükköt hőszigetelt házakon történő utólagos ablakcsere esetére találtam ki, de szerintem villanyóránál is kiválóan működik ;)
A kérdés az kik az oktatók. Mert szakiskolák által indított képzések a szakiskolák oktatói tartják. Vagyis van fogalmuk az oktatásról :) ez igaz a szakmai szervezetek által indítottakra is. Igaz drágábbak is.
Jelenleg van egy fa villanyóraszekrényem, amiben van egy nappali és egy vezérelt mérő, és további egy órányi üres hely. A vezérelt nincs használatban, hosszabb távú tervem, hogy napelemeket szereltetek fel, és/vagy H tarifát klímás fűtéshez. Megoldható-e bármelyik mérőszekrény-csere nélkül?
Azért kérdezem, mert a hőszigetelés mostanában készül, és utóbb már nehéz lenne ugyanazt a vakolatszínt kikeverni, ha javítani kell a villanyóra miatt. Kb. mekkora költségre számítsak?
Ki van ugorva a két kis fehér pöcök (közvetlen az alcsó csavarok felett). Alapból is kilóghatnak, de sztem nem ennyire.
Ha sikerül visszanyomni a kis pöcköket (áramtalanítás után!) és azután feléled a bojler, MINDENKÉPPEN ellenőrizni kell, a termosztát látszólag -legalább most- helyesen működik-e, kattog-e ha tekergeted és kikapcsolja-e a fűtést.
Ennek a bojlernek ezenkivül csepegni is KELL, a túlnyomáskolátozónál amikor fűt. Ha nem teszi, az nagy baj.
Ugyanis, ha valamiért egyszer nem kapcsol ki a korlátozó, de túlfűt, és a túlnyomás távozni sem tud lassan, akkor olyat tud robbanni ,hogy nem csak a helyiséget dönti romba, de kb "lebontja" maga körül a házat.
:)))) Akkor sasold meg a földelésüket is. Ha oldalát akarsz csinálni, teherautóponyvából is lehet, de... a szél! Inkább futtass rá borostyánt vagy egy katonai álcahálót.
Alsó kék és piros kör feletti csavarok felett azt a két kiálló pöcköt nyomd vissza ! Gondolom az a megoldás . Nálam más kivitelezésü van a tárolóban , de azon is ilyen pöcköt kell csak benyomni .
Nem számít, de mégis, illik úgy bekötni, hogy a termosztata a fázis szakítsa meg, miként az King of Giants rajza is mutatja, és az illemszabály néha erősebb, mint a maffia törvényei...
Olyan problémával fordulnék hozzátok, hogy nem működik a villanybojlerem és szeretném megkeresni a hibát. Párszor már szedtem szét, raktam össze, de ez más tészta ugye.
Termosztátot tudom-e úgy tesztelni, hogy a két csúszósarut összedugom egymással?
Hőkioldónak ha az azonos színű karikáinál nincs szakadás multiméterrel nézve akkor elvileg jó?
Ha az az 50-es laposvas nem PEN, hanem PE sín/vezető, a mérőkhöz menő nulla pedig nem erről ágazik le szintenként, ami szerintem valószínű, akkor ehhez a művelethez a földszintről kéne egy teljesen új PEN vezetőt kihúzni. Ha megoldható is, akkor sem valószínű, hogy kifizetődő.
Hosszú ideig az ELMŰ-nél 38 kirendeltség volt. Az ember úgy járt a legjobban, ha bement az adott kirendeltségre megkérdezni, hogy kívánják. :) De most még sokkal vadabbak az eltérések, mert nincsen rendes elöljárója senkinek, eltűnt a normális lépcsős felépítés.
Én hívnék egy regisztrált szerelőt, hogy kapja le a plombát és alakítsa át a rendszert olyanra, hogy a villanyórából NE külön nulla és földvezető, hanem egy darab PEN vezető jöjjön ki. Hivatalos indoklás: mért fővezeték csere (korszerűsítés).
És utána a PEN-ből a nullát és a földet én választom szét.
Üdv! Kecskeméten akarok okj-s villsz tanfolyamra járni! AlfaKapos ill Matrix a két lehetséges. Az alfa 150000-el kevesebbért kinálja. Ha valamelyikőtök akinek van erre jobban rálátása rászánna erre egy pár percet,hogy értelmezze e két cég kínálatát és véleményezné,azt nagyon megköszönném. http://www.alfakapos.hu/http://www.matrixoktatas.hu/
Feltehetőleg úgy lehet, ahogy reméled. Ha nem ment semmi nagyfogyasztó a lakásban, akkor a 2.4 V feszültségesés a nullán a védőhöz képest ellenállásmérés nélkül is is azt valószínűsíti, hogy a védő és az üzemi nulla valahol messzebb találkozik valamilyen formában, nem az óránál. Azért persze nem árt ennek alaposabban utánanézni, ha van rá lehetőség.
Egy panelnál, ahol a földelési ellenállás megfelelően kicsi lehet, ugyanakkor a nullán lehet egy kis kosz a kötésnél, pláne felső emeleten, ahol mindkettőbe alaposan belejátszik a több emeletnyi vezetékhossz hatása, elég nagy szerencse/bátorság kéne hozzá, hogy állást lehessen foglalni a nulla- és a védővezetőn mért hurokellenállások összehasonlítása alapján arról, hogy ez nullázott vagy nem nullázott.
Már arról nem is beszélve, hogy ha mondjuk az a vasszalag a felmenő védővezető gerinc, annak az ellenállását nem is lehet közvetlenül összehasonlítani a nullavezetőével, valamint helyesbíteni is kéne az eredményt, mert ha nem együtt megy az áramkör más vezetővel, akkor az induktivitás is beteszi a mancsát.
Egy biztos, hogy te soha nem csinálhatsz olyant (összekötés), ami a többieknél majd nem úgy lesz.
Én megfognám a házbéli mittudoménkit, és belenéznék a villamoselosztóba vele, meg kell találni az összekötést, és a felfelé menő védővezető indulást is, a szem nagyszerűen alkalmazható feszültség alatti villamos berendezéseknél is, ha megfelelő vastagságú levegőréteget helyezünk a szem és a fázisvezető felszíne közé. :)
Bocsánat, de ez a 80-ban kész lett háznál már nem tudott kérdéses lenni. A KLÉSZ akkori elődje szerint ugyanis:
2.621: Közműves épületben NU, NEFH vagy VF
2.522: Ha 2.621 (tehát közműves), és a tápláló középfeszültség csillagpontja nem mereven földelt, akkor NU vagy NEFH.
Az kétségtelen, hogy ez a rendelet 64-ben kelt, és 79-ben az ELMŰ területén még mindig nem fejezték be az áttérést, de egy panelnál ez nem lehetett kérdéses, ott a trafóállomás is újonnan létesült a panelekre, nem lehetett nem nullázást alkalmazni. Azt mondjuk meglepve olvasom, hogy Miskolcon volt nem nullázott panel, de az áramszolgáltatók mindig is arról voltak híresek, hogy igazán mulatságos módokon értelmezték az előírásokat. Bár az ilyenhez több ostoba együttműködése kellett, hiszen a tervező már állást foglalt, hogy mi legyen az érintésvédelem, és a ház az ingatlankezelő tulajdonába került, vagy társasház lett, tehát kellett, hogy legyen műszaki ellenőr, és ingatlankezelő esetén üzemeltető is.
Nem. Ide egy regisztrált szerelő kell aki lebonthatja a plombákat és mögötte is meg tudjátok nézni találgatás helyett, hogy pontosan mi az ábra. Egyúttal kicserélni 32A-es tuti vezetékezésre a lakásig. Aztán új elosztót feltenni FI-vel és új drótozást csinálni, normálisat, nem kókányoltat. Még az is lehet, hogy a szomszéddal keresztbe játszotok egymásnak.
Esetleg egy Megger / szigetelésvizsgáló segítségével meg lehetne tudni valami pontosabbat? Mert olyanom van. Vagy jól sejtem, hogy ide mindenképp hurokellenállás mérő kellene a kis ellenállások miatt? Az viszont nincs, de az általad leírt módszer akkor használható lenne.
Most annyit meg tudtam mérni hirtelen, hogy a konyhai aljzatokban a PE és N között 2,4 V van. Ez azért nem mV nagyságrend.
Viszont megnéztem jobban a lépcsőházi szekrényt. Fut középen egy 50 mm széles, pirosra festett fémlemez, ami függőlegesen halad emeletről emeletre. Erre rá vannak csatlakoztatva a szekrény fém ajtajai valamint mindegyik mérőóra dobozba bemegy a piros fémlemezről egy-egy 10 mm vastag piros vezeték is. Hogy mi jön ki az óradobozból, az már nem látszik, de reményeim szerint ezek mennek tovább a lakásba piros vezetőként.
Meg lehet "mérni" bár némi villanyszerelői gyakorlat nem árt a feszültség alatti munka miatt.
A legolcsóbb feszültségmérő is jó , de a mérőcsipeszekkel egy elég jó nagy halogén izzós lámpatestet kell párhuzamosan kötni, ki/be kapcsolhatóan. lehetőleg a 300W v afölötti izzóval -ez lehet több db is --esetleg vasaló hajszáritó....
Meg kell mérni elsőre az izzó/terhelés áramát plű. 1,3 ....3A
Ezután a kérdéses csatlakozónál üresjárati fesz pl;238V majd terhelve Pl; 215V Először a Nullán majd a védővezetőn.
Ebből egyszerűen ; 238--215/ 1,3= 17,69 Ohm EZ NEM Megfelelő
Mert 6A kismegszakitónál dugalj esetén 7,7Ohm,--10A esetén 4,4Ohm , 16A esetén 2,77 Ohmnál kevesebbet kell "találni".
Természetesen ez nem elfogadható hivatalos érték , de 10% belüli a "Hivatalos hurokellenállás méréshez" képest.
Meghúzás alatt azt érted, hogy a fürdő/konyha elágazást újra kellene kötni, mert már meglazulhatott?
Mert ez mondjuk sanszos.
Amúgy a konyhába tartó pirosat megtaláltam már, az szerencsére egy kábelcsatornában megy.
Másfél éve klímát szereltettem be, és ahhoz akartam mindenképp PE-t vinni. Megtaláltam a pirosat, ami a konyha felé megy, elvágtam és egy hármas WAGO-val leágaztam a szoba felé egy sárga/zöld vezetékkel. Nameg a meglévő régi dobozból is közvetlenül új 2,5-es L/N rézvezetékeket húztam oda a klímához egy kábelcsatornában.
Ennél komolyabb belső vezetékfelújítást egyenlőre nem tervezek, de azért egy FI relét most már jó lenne feltenni. Csak az a kérdés, hogy összekössem-e a PE + N-t a FI relé előtt, vagy nem kell.
Multiméterrel annyit meg tudsz tenni, hogy mérsz egy feszültséget a fürdőben a nulla és a védő érintkezők között, akár a fázishoz képest is megmérheted őket. Ha nincs csak millivoltos különbség a kettő között, akkor tán ellenállást is lehet mérni köztük. Ez persze főleg terheletlen hálózatnál volna lehetséges.
A nulla vezetővel való bármiféle összekötése a védővezetőnek (legyen az a jelenlegi piros, vagy újonnan kiépített belső vezetők), leginkább akkor jöhetne szóba, ha a nullavezetőd véletlenül megfelel PEN vezetőnek, a védővezetőkről meg mondjuk kiderül, hogy a levegőben lógnak, vagy valami jelentősebb ellenálláson keresztül kapcsolódnak a földhöz illetve a nullához.
Regisztrált szerelővel szedessétek le a plombát és a lakásba bemenő vezetékeket cseréltessétek ki vele úgy, hogy 32A-ig jó legyen. Akkor a védővezető is tiszta sor lesz, belül is nyugodtan lehet alkotni.
Az a piros egy másik kötözőlyukban van szétosztva a konyha és a fürdő felé. Természetesen síkba vakolva, tapétázva és 23 réteg festékkel biztosítva. De ott van az is az ajtó fölött, mellette a fázis és a nulla "lyukja". Keressetek árulkodó karikákat az ajtó fölötti fal mindkét oldalán, lehet, hogy látszik azért hol kell kapirgálni. A piros kötést ugyanis mindenképpen meg kellene húzni.
Sőt, a házból a kocsibeállóhoz menő kábel elejébe beépítenék egy túlfeszültség-levezetőt is. Ha C+D osztályúra nincs anyagi keret, akkor legalább egy D osztályút.
A 80-as évek elején épült 10 emeletes panel az épület.
Sajnos a lépcsőházi óraszekrényben plomba megbontás nélkül nem látszik, hogy mi a helyzet.
Egyszerű multiméterrel ugye nem nagyon lehet megmérni, hogy a PE/N össze van-e kint kötve?
De ha "gyárilag" nincs a lakáson belül összekötve a kettő, akkor nem lehet biztosra mondani, hogy odakint van összekötve és akkor nem is szükséges bent összekötni őket?
Mert ha össze kellene odabent kötni őket, de nincsenek összekötve, akkor az azt jelentené, hogy gyárilag hibásan építették ki az egészet, nem?
Szerintem meg a villamos berendezések vezetékes érintésvédelmének megvalósítása mellett, az épületet alkotó fémszerkezet egyenpotenciálra hozása a védővezetővel és így a többi fémtesttel nem kerülendő, hanem inkább erősen javasolt. Ha a szerkezet villamos vezetőképesség szempontjából jól összefüggő, ami feltételezhető, de méréssel is célszerű ellenőrizni, akkor ezt elég egy helyen megtenni megfelelő keresztmetszettel, de ha éppenséggel minden szerelvénynél összekötésre kerül, akkor sincs semmi gond. Érintésvédelmi felülvizsgálatnál az ilyen nagyobb fémszerkezetek bekötetlenségét hibaként láttam feltüntetni. A szabvány egyébként az önmagukban számottevően földelt nagyobb fémszerkezetekre is előírja az EPH kiterjesztését, ha jól emlékszem, a földeletlenekre úgyszintén, néhány kivétellel. Egyéként józan paraszti ésszel végiggondolva is az jön ki, hogy akár jobban földelt önmagában akár kevésbé, mindenképpen érdemes a rendszerbe bekötni, hiszen ettől a saját és a teljes rendszer földelése is jobb lesz, legalább egyik, vagy másik ráadásul lényegesen jobb.
Szerintem ha biztonságra törekedsz , akkor az egyik saroknál lekellene ásni földelölemezt . Minden fémházas elektromos berendezés földelését összekötni a fémvázzal . Az áramkörbe meg egy FI relét . Biztos ami biztos !
"Az egyes elemek összekötése a fémvázzal azért lehetséges?"
Ha arra gondolsz, hogy a fém lámpapúra kívül érintkezik a vas szerkezettel, belülről pedig leföldeli a földelő vezeték, ez teljesen normális dolog. Ezáltal a szerkezet is le lesz földelve, de a hivatalos megoldás az lenne, hogy a szerkezetet bekötöd az EPH hálózatba (ami NEM egészen azonos a földeléssel! olvass utána egy picit).
Én mint mekkelek (a hülyegyerek) azonban tartanék attól, hogy ez a konstrukció vonzani fogja a villámokat, ezért
- nem kötném bele az eph-ba (hogy az EPH-n keresztül ne juthasson villám túlfeszültsége be a házba)
- elszigetelném a lámpákat a fém szerkezettől, vagy műanyag lámpatesteket alkalmaznék (hogy a házból odamenő kábel földelő vezetőjén se juthasson villám túlfeszültsége be a házba)
- levernék az épületnek egy jó saját földelőszondát, hogy a villám nagyfeszültsége arra (és lehetőleg csakis arra) közlekedjen.
Én végig kiépíteném a védőföldelést, kettős szigetelésű sodrottat használnék, védőcsőben, vízmentes kötődobozok (esetleg a vízmentes szerelvényben kötni mint trágya megoldás) és FI relével védeném ezt az "ólat" külön
(ha nem olyan hálózatra kerül, ahol eleve van FI relé)
A vasváz véfőfölddel összekötése, pl a fémházas világítótestek rögzítése miatt kvázi "elkerülhetetlen", azonban ebben a formában tökéletesen szabályosnak és biztonságosnak sem nevezném.
Amit kitaláltál ,hogy akkor maga az összetákolt vasváz mint védővezető (vagy bármilyen villamos vezető) is "funkcionál", az szigoruan tilos.
További kapcsolódó meglátásaim:
Túl sok ilyen tákolmányt láttam már "repülni", és elképesztő, sok-sok milliós károkat okozni, ugyanis hiába akár sokszáz kg, ha sok-sok nm felületen kaphatja fel a szél a durvább nyári viharokban.
Ezeket a fémszerkezeteket elvileg lebetonozott, bevasalt alapra illene szerelni, ami önmaga megvalósítja a megfelelő szintű " földelést"...... a szerkezet további villamos hálózattal összekötögetése ilyenkor sem biztonságos, praktikus vagy szükséges.
Ezek a célszerű szempontok voltak, hogy egy ilyen építmény mi mindenre köteles, hogyan kellene megterveztetni és engedélyeztetni, vagy mennyire nem vezethetnél oda semmiféle villanyt fixen, (legfeljebb törpefeszültségű világítást) azt hagyjuk is, vidéken ugyis letojják ezeket, DE legalább ésszel fuseráljon az ember, hamár ilyen bádogváros építés szintjére megy le..
Mielőtt megkérdezed, hogy mi van akkor, ha az egész autóbeálló vasszerkezetét zöld-sárga csíkosra fested :) úgy tudom, hogy a földelő vezetőként alkalmazott vasak nem vehetnek részt semmiféle egyéb mechanikai feladatban (pl teherbírásban) a földelés vezetésén és önmaguk megtartásán kívül.
Semmiféle, más célra készült szerkezet nem vállalhatja fel a földvezető szerepét is, akármilyen jól is vezeti az áramot. Röviden: tilos ilyet csinálni.
Véleményeteket szeretném kérni egy kocsibeálló "villamosításával" kapcsolatban. A váza hegesztett zártszelvényből van, a teteje is fém.
Hajólámpákat és néhány dug.aljat szeretnék létesíteni. A zártszelvényre rögzített elosztódoboz lehetővé teszi a földelés összekötését a vasvázzal, a fém hajólámpák ugyanígy, a dugaljakkat is lehet-e a vasvázra földelni, vagy inkább ne spóroljak néhány 10 méternyi zöld-sárga vezetékkel?
Kábeles szerelésnél ha lejön egymás mellett a kapcsolódobozba két kábel , Ami ugye egy ha nem vágod át . Csak megbontod a burkolatot csak feketét vágod blankolod .... érdekes elgondolás.
Gyakorlatban sokkal több munka . Még nem láttam ilyet.
Ebben az esetben azt nem értem miért kell a nullát és a védőt a kapcsolónál megszakitani, majd ujra összekötni? Ezzel két esetleges hibalehetőséget előkésziteni!
Éppen ezért írtam hogy mindenki másképp csinálja . :D
Nagyon nem szeretem az elosztódobozokat , éppen ezért ahol lehet kerülöm is , Egy lámpánál nem is használok hanem lehozom a kapcsolódobozba mindhárom lámpaszálat s a beélelmezést is . Mélyebb dobozba persze s a kapcsoló hátánál kötöm el a szálakat . Vagyis két sárgát össze két kéket össze , két feketét a kapcsoló két polusára. ennyi .
Örülök neki, hogy másképp látod. Az ütött csak szöget a fejembe, hogy egy ilyen igazából nem indokolt elosztó cseréből nagyon sok vezeték vagy megfelelő érszámú kábel kijön. Épp most találkoztam megint olyan szereléssel, ahol a kapcsolt szálak a zöldsárga és kék erek voltak. Mondta egy kolléga, hogy tényleg nem szép dolog, de legalább átjelölték. Nos az átjelölés a kötődobozban fehér szigetelőszalag volt mindkettőn, a kapcsolónál meg kék a zöldsárgán. Még az átjelölés is szabálytalan, igénytelen és értelmetlen módon lett kivitelezve. Mondjuk a fehér a régi svájci szereléseknél asszem fázisszín volt, na de egy magyar panelben biztosan nem ez volt az ok. A kék meg végképp magyarázhatatlan. Ráadásul feketéből is a zsugorcső lenne inkább megfelelő. És akkor még mindig nem lenne a dolog szabványos.
Én a magyar szabvány előírásait figyelembe véve meg egy-két praktikus kiegészítéssel úgy vezetékezek, hogy a dobozokban valóban gondolkodás nélkül csak össze kell kötni az összes feketét, az összes kéket, az összes cirmost. Vezetékezésben kissé odafigyelősebb, mert a kapcsolóhoz menő csőbe ugye a két feketét úgy húzom, hogy az egyiket nem ott vágom el, hanem annyival hosszabban, hogy melléfogva egy kéket elér a lámpáig, stb.
Egy könnyítést engedtem meg - tervszerűen - saját használatra, úgy is alkalmaztam közös dobozt, hogy egy rendszeren van kötés. Általában inkább átfuttattam az összes abba az irányba menő áramkört az útjába kerülő dobozon, mintsem a nyomvonalon kívül még dobozhelyet véssek, vagy a dobozba bemenetelnél hajlongassak, meg így megvolt a lehetősége annak, hogy ha később valamit kell gyorsan működni, akkor bármit bárhová át lehet kötni, csak a szakmai lelkiismeretet kell elfojtani. :D
Az első Weidmüllerek azok inkább csak fázisceruzák voltak, nem volt rajtuk terhelő ellenállás.
Mikor a nagyvállalatnál, ahol dolgoztam, összehívtak egy nagyteremnyi embert, és bemutatták, akkor felszólaltam, és mondtam, hogy de hát a magyar szabvány szerint 20 mA alatti terhelést adó feszültségjelző vagy feszültségellenőrző "erősáramú villamos berendezés biztonságos üzemének ellenőrzésére nem alkalmas", akkor azt mondták, hogy: de ha nem annak tekintjük, akkor hasznos kis segédeszköz. :D Tán ez volt az első eset a 90-esek elején, mikor a lelkiismeretet és a bajtársiasságot már nyíltan tudta nullázni a korrupció. :D
Egyszer nézte volt egy kuncsaft az elosztódobozzal mit csinálok. Egyszer megszólalt : kutya fasza ez a munka sárgákat össze kékeket össze feketéket össze ..... :D Aszonygya ezt én is meg tudnám csinálni csak nem merem megfogni ...nem szóltam, hogy nincs áram benne .
Azért látni, vagy csinálni valamit nem egy . Én is úgy értettem a dugást pornó filmekből , de mikor pozicióba kerültem sehol se voltam a képzelt nagy tapasztalatokhoz képest.
Ami a nullavezető áramát illeti, én ártatlan vagyok. :D Ugyan először lakáselosztóról szólt a beszélgetés, de utána generálkijelentésként hangzott el, hogy a nullavezetőn nem folyhat nagyobb áram, mint... Erre reagáltam, s mivel jól tudtam előre, hogy a kijelentésemre a (félrevezető! :) ) reakció az lesz, hogy: de ez melyik Mari néni garzonjában reális eset, hozzá is tettem, hogy: nyilván nem fordul elő ez lakásoknál.
Tévedtem, nem Mekk Elek számolta ki a múltkor, hanem 0I0, az eredmény kerekítve 2,7-es szorzó, ami ugye abból jön ki, hogy ohmos áram + 0,866 kapacitív áram + 0,866 induktív áram, a két fázistolással meg a 120 fokot gyilkoljuk át 30 fokra, és a cos 30 fok a 0,866.
Azért ne tegyünk egymás mellé egy kapcsoló konnektor kombót egy háromfázisú elosztószekrénnyel.
És tényleg változtam , nem szégyen az , hisz itt annyi ellentmondásos dolgot olvasok naponta hogy mégis csak szeget ütött a fejembe hogy ha majd egyszer más szakembert hívnak az más gondolkodásmóddal mit fog csinálni ha meglássa.
Mindenkinek van egy úgymond stílusa , nekem mindig bal felől van a fázis a konnektorban , a kapcsoló lefele van lekapcsolva a dobozokban belől van a védőföld utána a null aztán a fázis. Ha nem nézném a szineket is tudnám .
De van a másik oldala : a kuncsaft . Szerencsés helyzetben van aki tud válogatni , én sajnos mindet el kellett vállaljam , a pénz nagy úr.
Volt hogy csupa kék vezetékkel rántottam be egy szobát mert csak azt tudták megszerezni valahonnan -jelöltem fázist védőföldelést- , vagy sajnálja a 2lej 50 banit egy wagóért.
Hétfőtől egy 60 éves belső hálózatot kell kicseréljek majd arról rakok fel képeket hogy milyenek a körülmények néha.
Sziasztok! Ha már úgyis felmerült a napokban a PE-N közösítés és FI relé kérdés, akkor én is szeretném a véleményeteket kérni a témában. Adott egy panel lakás, régi hálózattal, van egy elosztó doboz 3 db olvadóbiztosítóval. Ez helyett szeretnék egy új dobozt, FI relével és kismegszakítókkal.
A PE vezető itt még piros színű és be sem megy a dobozba, nincs is oda elvezetve, csak direktbe megy a konyhai és fürdőszobai földelt aljzatokba.
Szerintetek jól gondolom, hogy ebben az esetben a PE-N közösítésnek még valahol kint kell lennie? És ilyenkor ha FI relé kerül a rendszerbe, akkor már nem kell közösíteni semmit a dobozon belül, csak simán jön a betáp N/L vezető a FI relére, és arról meg vinni tovább a lakásellátáshoz?
Ha külön-külön fi lenne beszerelve, pl. mindhárom fázisra, nem ártana a minnél jobb elkülönítés , avval ugyanis kötelezően betartandó (és soha nem összeköthető) nullcsoportok IS keletkeznek, amit sok fogyatékos (egy része sajnos villanyszerelőnek meri magát nevezni) fel sem fog.
Ahogy lusta (inkább terhány) rövidebbre vágni a rezet hogy túlérjen egy-két mm-t a szigetelő, akár szigetelhette csak szalaggal is.
Pont ez a másik baj evvel, nem látszik tőle, hogy mi van, mindig nagyon gyanus manapság valami, ami összevissza van szalaggal tekergetve, az általalában a tákolás hiba elfedésének a jele.
Csakarhúzóval ezer olyan helyre lehet beérni, ahol feszültség van, ilyen indokkal teligányolni újabban extrém gyúlékony(!) jelölöszalaggal egy lakáselosztót, nekem továbrba sem szimpatikus.
Az érvéghüvelyt a láthatóan anélkül bekötött mkh-ra írtam, a nulla pedig valóban csak akkor _lehetne_ talán kevés, ha nincsen meg a valódi 3 fázis, --ami egyébként gyakoribb, mint azt gondolnánk--.
Egy komplett szekrényt kicserélnél a jobb átláthatóság végett? Érdekes szemléletváltás, ahhoz képest, hogy a vezetékeknél a gazdaságosságot helyezted előtérbe az átláthatósággal és a szabványossággal szemben.
Két éve 35-ért vettem használt tvshopos futópadot 38centis szalaggal. Hangos, de fülessel használom így nem zavar, heti 3x 45 perc, és bőven száz kiló felett vagyok, de eddig még nem ment tönkre.
Viszont napi 3-5 percért nem vennék semmiféle gépet, inkább lemennék sétálni, az még esőben fagyban kánikulában sem hosszú idő.
Pontosoan ezért van leszigetelve a háromfázisú sorolósín. Amúgy igen, a bejövő kábelek mind 10mm2-esek. A felső sor is háromfázisú sorolósínnel van kötve, hasonló módon fehér szigetelőszalaggal szigetelve. A felső sín 3db 4 mm2-es tömör fekete vezetékkel van bekötve az alsó sínből (lehet nem látszik a fotón). És az is igaz, amit írtatok, hogy 3x16A a jelenlegi rendszer. Korábban elmítve lett valami feszültség ingadozás, nem tudom azt hogy kell érteni, mert én ilyenről nem írtam. Semmi gondunk nincs, elég sok minden külön van biztosítva (szobák, konyha, sütő, kazán, riasztó, stb.), csak gondoltam egy FI relé nem árthat a rendszerből, főleg, hogy úgy tudtam, hogy az már kötelező...
Köszönöm aamúgy sok-sok hozzászólást. Feljegyzem, hogy majd a plusz észrevételeket amiket írtatok: érvéghüvely, stb. Aztán majd, ha valaki megcsinálja, akkor ezek se maradjanak el. Sajnos a mai világban egy kicsit mindenhez érteni kell, vagy infókat gyüjteni, mert ha az ember nem ért hozzá, akkor ott húzzák le ahol nem akarják... úgy vettem észre, hogy ezen a fórumon sok hozzáértő van, ezért is vettem a bátorságot, hogy írjak ide.
A fehér szigszalag a sorolósínen aligha az egyes fázisok elszigetelésére került oda, mivel azt a síneket tartalmazó műanyagburkolat megoldja, hanem valószínűleg a síkban elvágott keresztmetszeten szabadon lévő réz sínvégek véletlen érintésének (avagy rövidrezárásának) elkerülésére. Ez egyébként indokolt, mert a benyúlkáló, csavarhúzóval az elosztóban kotorászó személyek nem minden esetben veszik figyelembe a szemből nem is látható veszélyforrást. Nem egy igényes kivitelezés ugyan, de megteszi. A sínek fölösleges részeinek kivágásával is orvosolható ez a dolog, de elvileg létezik végzáró is, aminek az alkalmazása szintén nem túl elterjedt, ahogy megfigyeltem.
A nullát úgy általában a 3 fázis skaláris összegére méretezni indokolatlan volna. 3xtizenhat ampernél még egy hatos vagy négyes is elég lehetne, de itt ha jól láttam tizesek vannak behúzva, ami egyébként 48 Amperre is jó, és teljesítménybővítés esetén is simán megfelel.
Szerintem sokkal egyszerűbb oka lehetett az egésznek. Áramjárta vezető körül ugye mágneses mező, mely a párhuzamos drótban mit is csinál? :) Na ezt látta a kétvégű vezeték megérintésekor a halovány fáziscerkafényben.
S hogy a másik végén miért nem volt ugyanakkor semmi? Mert az a másik szobában lehetett és amikor átment oda, akkor lekapcsolta azt a villanyt amelyik kapcsolóról jövő fázisvezetője a kérdéses vezeték mentén volt. Nincs indukció, nincs fáziscerkafény.
Menj el egy Decathlonba és próbáld ki az olcsó kategóriát meg a 150-160eFt-s kategóriát. Vagy még jobb ha elsőnek bérelsz egyet és otthon nyugodtan tudod tesztelni (heti 5-10eFt).
Amit kinéztél Klarfit -et, annak nagyon kicsi a futófelülete egy átlag felnőttnek, az inkább gyerek cucc.
Remélem megértetted ezt a fázisceruzás dolgot, különben nagyon nem kellene villanyt szerelned az egyik megnyugtató válasz szerint. :-)
Gondolom az alsó szinten világított a cerka, a padláson meg már nem volt olyan jó a kapcsolatod a földdel.
Az egyszerűbb fázisceruza mellé hasznos dolog egy normálisabb mérőműszert is használni. Amikor az egyik becsap, a másikkal ki tudod segíteni magad, de arra is jók, hogy megerősítsék egymás eredményét.
Egyébként ilyen esetben azt is megtehetted volna, hogy a világítós vezetékvéget mondjuk egy nullával, vagy védővezetővel finoman összeérinted. Ekkor is kiderül ha tényleg fázisfeszültség alatt áll, persze ilyenkor előtte a váratlan áramszünetre érzékeny eszközöket érdemes lekapcsolni..
Amire kitértem --ott a nulla" töbszörözve " van. A nagyobb áram , a nagyfrekvenciás zavar ?jelek miatt. 20--70kHz akár 5--20A rel + az alap 50Hz árama ."
A csillagpont kivezetés mondjuk vastagabb keresztmetszetet igényel, mint a gerjesztés, ezért inkább két külön kábellel kötnek be.
A nagyobb több 100 A -es frekiváltók se tesznek jót a hálózatnak hiába van rajtuk elöl, hátul filter.
Régen kondenzátortelepek is voltak telepítve a nagy fogyasztó helyekre, ma fázisjavítást központilag oldják meg.
(Valamikor tanultuk, hogy a nagyobb üzemekben a sűrített levegő ellátást túlgerjesztett szinkronmotorokkal oldották meg, ezzel javítva a hálózati fázis eltolódást.)
Azt hogy az elobb meg az uresjaratu kapcsolouzemu tap volt a pelda. De egyebkent szerinted ha a mikro csak az orat mutatja akkor is 1,5kW teljesitmenyen ketyeg a tapja ? Abban igazad van hogy eltolja az aramot a feszultseghez kepest, mind az 1W-on ami a standby teljesitmeny felvetele. Ebbol baromi nehezen lesz 20A a nullara.
Viccen kivul, ertelmes esetben ezek a nagyfogyasztok sajat aramkorokon vannak, 2,5 vagy akar meg vastagabb vezetekeken (nalam 5x4mm2-el van kotve a fozolap, 3x4-el a suto, 3x2,5-el a mikro), mindegyik sajat kismegszakiton, szekrenyben kotve a betapra illetve a PE / N sinekre. A legkissebb keresztmetszet ami van az talan a gyari villasdugo kabele. A vegen - es amirol igazan beszelunk - a villanyorahoz meno N vezeto pedig 10mm2-es rez. Nem aggodom halalra magam miattuk)
Amire kitértem --ott a nulla" töbszörözve " van. A nagyobb áram , a nagyfrekvenciás zavar ?jelek miatt. 20--70kHz akár 5--20A rel + az alap 50Hz árama .
es vajon hany uresen jaro kapcsolouzemu tap es/vagy mobiltolto kell ahhoz hogy a lakas nullajan 16A-nel tobb aram jelenjen meg ? Meg nemzetunk nagyjainak sincs akkora lakasa ahol ezek fizikailag elfernenek ;)
Lábhoz állítható kellene mindenből. Szobabringából, ellipszisből is. Nekem itt a lépcsőház, mire a hatodikra felérek megvan az adag. Felfelé jobb lépcsőzni mint lefelé.
Csak érhüvellyel volt szabad az ereket kötni , amikor még 1995 -ig hajókon dolgoztam . Gondolom ma sincs másképpen . A héteres kábeleket ma is kötögetem , igaz azok maximum 2,5mm2- ek az autógyárakban , de azokban a hetedik ér zöld - sárga . Szolgálnak vezérlések kötésére , de van ahol tápot és kommunikációt is ezen keresztül kap a berendezés .
persze, de hol allitottam en ennek az ellenkezojet ? Csak azt irtam hogy a kedves forumtars szarul szamol, mert ugye idealis esetben (haromfazisu szimmetrikus rendszer) pont semmi nem folyik a nullan, nyilvan a gyakorlat ettol elter de azert nem annyira hogy 48A legyen (amit o allitott). ahhoz hogy az bekovetkezzen kellene extrem mod eltolni a fazisokat az ELMU-hoz kepest, ami nyilvan viszonylag kis esellyel fodul elo haztartasokban... ezert irtam hogy csak akkor lesz 48 az amper ha kvazi egy fazishoz szinkronizaljuk a masik kettot. Mindenesetre szerintem tultoltuk kicsit, ugyanarrol beszelunk ;)
Kötődobozból fázis, nulla, földelés megy egy csőben fel a padlásra, gipszkarton fölé mert a plafonban lesz az érzékelő.
A fali lámpához, a padlásról (az érzékelőtől) jön le a kapcsolt fázis, és ennek a vezetéke van behúzva abba a csőbe amiben az állandó fázis megy az érzékelőhöz.
Nade mivel a vezetékelést kb 1 éve csináltam (felújítunk átépítünk) és csak most jutottam oda hogy lett lámpa, érzékelő stb gondoltam összerakom és elkezdtem fázisceruzával nézegetni a vezetékeket.
Legnagyobb meglepetésemre világított a wc falából kilógó sehova se kötött vezetéknél is.
És itt jött a gondolat hogy valami nem stimmel, miért van ott "fázis" ahol nem kéne.
De elolvasva a megnyugtató válaszoka, holnap már lesz világítás a kiswécében is :)
Jaja, ezek gyakran elofordulnak a lakaseloszto utan ;)
(viccet felreteve, minden elofordulhat, illetve annak az ellentete is. Az eredeti kerdes egy lakaselosztorol szolt, amire jott a komment hogy vekony a nulla mert ott akar 48A is lehet, mertugye 3x16A. hogy innen hogy jutottunk el a daruig meg a kabelsodro gepsorig mar en magam sem tudom. bar ez utobbi esetben gondolom nem gaz a keresztmetszet, mert sodor maganak olyat ami kell ;)
"Lépcsőházi automatákban meg egy légszeleppel lassitott megoldás égette adott ideig az égőket"
Ez a pneumatikus időrelé, amiben a levegő áramlási sebességét lehet egy kis szeleppel, adott értékhatáron belül állítani, így változtatható az időzítés.
Ááá, ISZ szabvány szerint ezek csak meg vannak szigszalagozva és visszatekergetve levegőben. Régen egyszerűbb volt a 3fekete és 1 kék erű kábeleket "beszerezni" mint a háromeres mmfalit.
Végy egy vonalzót , szögméröt ! Rajzolj vektorokat egy pontból 120°-os eltolással , elsö esetben csak R fogyasztókkal, aztán meg R - L- L , majd R - L- C fogyasztókkal egyforma áramerösséggel és elméletileg megtudod !
Szerintem . Igaz , már nagyon régen jártam suliba , de remélem jól gondolom . :)
Jófogásról vegyél ellipszis trénert. Jobban megmozgat és a térded se bánja. Ruhát ugyanúgy lehet rajta szárítani.
A fekete basic 61-ért futóSZALAG van írva, de egy 300w-os teljesítmény is van írva alul, az mi? A piros basic futóPAD 65 és szintén 300w (nekem egykutyának tűnik a kettő)
A kék uszodafogantyús pacemaker 75, futóPAD 500w és 1 méteres a pálya (a másik kettőé rövidebb)
Nem én adtam a mínuszt, de, mint tudjuk, megfelelő fázistolásokkal el lehet érni a nullán nagyobbat, mintegy fázisvezető árama. Nyilván nem fordul ez elő lakásoknál, de a kijelentés az volt, hogy elméletileg nem lehet nagyobb, pedig de.
Ezt a kérdést már harmadszorra rágjuk át itt. :)
És akkor még nem is beszéltünk a felharmonikusokról, melyek meglepő hatással járhatnak a nullavezetőre.
> Viszont az egész 3*16-ra van biztosítva, így az elméleti maximum bizony 48.....!!!!!!
ugyan, dehogy...
Lattal mar olyan 5 eru kabelt amiben a nulla 3x olyan vastag volt mint a fazisok ? Ha jobban megnezed a harom, 120 fokban eltolt fazis jelgorbejet rajossz hogy miert. (mondjuk lehet hogy egy vektorabraval meg hamarabb)
"Becsapsz. Oroszul az időt nem is "i" betűvel írják.
És a flukszust is "Ф" betűvel írják :) "
Én a relétípus nevét írtam FI nek, ami az volt ott is, ha cirill betűkkel is volt jelöve.
(A csúszógyűrűs 75, 120 kW os motorok indító ellenállás fokozatainak késleltetett kikapcsolását oldották meg vele. Szép nagy alu és vörösrézgyűrűk voltak a vasmag és a tekercs között.)
Pontosan, csak nem volt ennyi kapacitásom végigírni. A szigszalagos csodatakarásig el se jutottam, ránézésre nem tetszett az egész összhatás, a zöldsárga belső átkötés elég is volt, hogy ne nézzem tovább. Ilyen 3 fázisos mókába magamnak se nyúlnék bele, hívnék egy regisztrált szerelőt akivel szétszedetnék mindent ami el van takarva vagy leplombált és meghúzatnám a csavarokat, kicseréltetném a csatlakozóelemeket korszerűbbre, jobbra,.
Pont azért kell a számla is, hogy ne lehessen elsliccolni.
Jogos, rengeteg gyanus, nemtörődöm, trágya részlet van ezen a fényképen.
Miért kellett fehér szallaggal leragasztgatni a fésűs sineket, ne lásd mi melyik a fázisról megy, egy pillantással??
Egyáltalán akkor miért ér végig a fehér nemtudjukmi??
Az azonos fázisokat miért nem külön egymás mellé tette egy-egy darab sinnel?
Ugye nem a három tizencentin át párhuzamos fésűs sínben, egymástól alig milliméterekre lévő(!) 400V-ot(!!!!) szigetelte _kirárólag_ fehér jelölőszalaggal(!) a zsenije?? (reméljük nem, ...de nem fogadnék rá..)
A felső soron lévő kismegszakítók egy fázison vannak,?... az egy darab fésűs sín ott a szalag alatt? HA igen, hol a vozzávezetés, ami a bejövővel egyező átmérőjű?
Egyáltalán bejövő nulla megfelelő-e 48A-re??, mert szerintem, szemre ez így NEM!
Viszont az egész 3*16-ra van biztosítva, így az elméleti maximum bizony 48.....!!!!!!
Az elmenők so-so, hogy érvéghüvelyezve nincs, az egy dolog, hogy utálom ezeknek az olcsó gagyesz lakáselosztóknak a saját beépített sorkapcsait, az egy másik, a harmadik, az egyébként a többihez képest nem túl veszélyes "bocsánatos" PEN újra egyesítés..
Aminek lehet ezer és két praktikus oka, nem csak a trehányság..!!!..mindenesetre gyanut kelt arra ,hogy voltak már valamiféle feszültségesés anomáliák, a fi jövendő bekötése előtt IS!!
(lehet pont a nem megfelelő bejövő vezeték keresztmetszetek, nagy szerelési ellenállás, stb miatt!)
Ha nem akar a kérdező két naponta "fileverés-cirkuszt", NAGYON alaposan és mély hozzáértéssel kell az egész ingatlanon körülnézni.
Mi miről megy, mekkorára van biztosítva, összesen melyik fázison mennyi-milyen fogyasztó van(vagy lesz!), hol vannak gyanus, szivárgó, trágyán szerelt, sok kötéses, gyaníthatóan már túl nagy átmeneti ellenállású szakaszok, stb.
"Röviden" ennyi, de írhatnám holnap estig, JOGOS volt a kérdezőt leoltani avval, mutassa meg szakembernek.
Feltehetően az is csak kaszáld a lét és fuss üzemmódban működik majd a 2018as év rabló-magyarországán, bedobja a FI-t ahogy van, továbbköt "valami tyúkbéllel", felmarkolja a friss ropogós lét, és már ott sincs, a viszont nem látásra,..
... de hátha nem.
Legalább profi szakemberrel minimális ESÉLYE van a kérdezőnek, hogy jobb komfort, átláthatóság, biztonság és javíthatóság, stb marad ott, mint ami most van.
Pontosabban először csak egy bizonyos feszültség-védőkapcsolót hívott a gyártója ÉV-relének, és ezt általánosította az úri közönség, mint a cellux, stílfűrész, satöbbiket.
Mármint a feszültség-védőkapcsoló? Mert azt hívták ÉV relének, de aztán a szakma ugye, eléggé el nem ítélhető módon, kiterjesztette az áram-védőkapcsolóra is ezt a nevet.
"Természetesen. Ahogy az sem, hogy fog akkora áram folyni hogy leoldjon."
Így igaz, mert ha pl. jól szigetelt gumi talpú cipőben, vagy gumiszőnyegen áll az ember, akkor föld irányban nem tud kialakulni hibaáram, viszont az emberi test fogyasztóként fog viselkedni az áramkörben, keserűen megtapasztalva az áram élettani hatásait.
( nekem is volt szerencsém, érvégjelöléskor egyenként megmarkolászni a fázisvezetők végeit, még sem éreztem semmit, mert megvédett a gumitalpú védőbakancsom, de amikor az egyik érvég a festett szekrényfalhoz ért cserélhettem a 80 A es biztosítékot.)
"Ez nem törvényszerű. A test felé még folyhat akkora áram, ami leveri az ÉV relét."
Természetesen. Ahogy az sem, hogy fog akkora áram folyni hogy leoldjon.
A helyzettől/körülményektől függ és mivel akármelyik előfordulhat még pedig nagyobb valószínűséggel mint hogy eltalál egy meteor, nem jelenthető ki hogy a FI re lé meg fogja óvni az életet. Ismét megjegyzem: nem vitatom hogy hasznos, növeli a biztonságot, de nem szabad misztifikálni a jelentőségét!
Minden más mellett dísz zacskóban és vittük fel a cuccokat ajándékokat a barátnőmhöz
Aztán én haza
Jön a telefon hogy az én zacskóm nincs meg biztos itt hagyta nálam
Még az utcára kimentem zseblámpával, nem maradt-e a kocsi tetején és leesett
Sehol nem volt. Sírás rívás
2 nap mulva telefon, hogy megvan
Ő lerakta a lépcsőházban a szomszéd elektronyos járgányára aki éppen akkor jött haza a családdal. Annak az akárkije meg felvette hogy biztos ajándék a mamának, merthogy szoktak ezt azt egymásnak....
Szoval volt öröm, összedugtam, prima. Lehet választani fülhallgató vagy hangfalak
Tapasztalatom szerint a szakemberek igen jelentős része nincsen tisztában a TNC-S rendszerű hálózat alapvető elveivel. Többször volt már olyan eset, amikor olyan ellenvetéssel találkoztam, hogy az nem szétválasztás, hanem közösítés. Ugye attól függ honnan nézzük, de föl sem merült, hogy a másik oldalról is lehet, sőt onnan logikusabb. A PEN vezető kettős szerepe sem szokott igazán ismert lenni, sőt maga a fogalma sem tiszta a fejekben. Legutóbb olyan meglepő ellenvetés is jött, hogy ami a trafó csillagpontjáról jön a szolgáltatótól, az nem PEN.
Ha a PEN vezetőből az üzemi nulla és a védő vezető egyszer szétválasztásra kerül, többé nem szabad közösíteni.
Ha jól látom ez a szétválasztás a főkapcsolónál történt meg. Az ÁVK-t a lakáselosztóban úgy kell bekötni, hogy az ottani betáp nulla és a nulla sín közé legyen kötve. A lakáselosztóban levő PE sínnek (zöldsárgák) egyik ottani nullával (kék) sem illik összeköttetésben lenni ebben az esetben, akár van FI, akár nincs.
Köszi az infót! Ez nekem is furcsa volt, hogy miért van összekötve... De én abból indultam ki, hogy biztosan szakember csinálta és ez ahogy így van tuti jó. Ezért is kérdeztem meg az első hozzászólásomban, hogy ezek alapján a FI-relés változatban is össze kell legyen kötve nullvezető a védővezetővel.
Közben megkérdeztem az előző tulajt: ő csak is villanyszerelővel dolgoztatott, ha valamit alakítani kellett a hálózaton. Akkor már vagy a lakás újkori átadása előtt már így sikerült szerelni, vagy közben kötötte össze valaki.
Ok. Az a zöld-sárga belső átkötés kissé vékonyka, (bár lehet, hogy megfelelő) azért illett volna a bejövővel egyező vastagságot továbbvinni a nullsínhez. De igen, ez ki fog jönni onnan, a "helyét" átveszi a relé. Azok a kismegszakok ahova bemegy a 3 fázis marad ott ahol van, viszont 1 sínnel fölötte, bekerül egy 4 egységes relé ami a nullát is fogadja (nem közvetlen a nullasínre megy mint eddig) A 3 fázis utána megy a kismegszakokhoz, a nulla meg a nullasínhez.
Elvileg. Aztán aki ott lesz az fogja látni, hogy pontosan mi merre hogyan van, hogyan fér el, vagy hogyan lehet jobbá-praktikusabbá, átláthatóvá variálni.
Írta valaki hogy a villanyórát gázórának nézték. Én is belefutottam egy ilyen helyzetbe , megjavítottam egy mosógépet. Délután hívtak hogy nem tudnak mosni vele el se indul. ez karácsony előtt volt . Ma tudtam menni megnézni mi is a baj hisz tökéletesen működött mikor eljöttem.
Kiderült fél év alatt amíg rossz volt elfelejtették hogyan is kell bekapcsolni...
Jogosnak érzem katzp igényét arra, hogy tudni szeretné, milyennek kell lenni, amikor faszául meg van csinálva. Annál is inkább, hogy láttunk már hivatásost is hibázni.
Az elvárt végeredmény a biztonságos, stabil hálózat.
Ez egy "új" ház, fogalmad sincs mi hogyan merre meddig miből van drótozva csak amit látsz és meséltek. Elvileg pöpec, na de csak hiányzik onnan egy fontos dolog, ha beteszik, előjöhetnek az érdekességek.
Szóval erre most ne sajnálj pénzt, sok lesz, de az egész házad rá van kötve és ha 3 fázis van, ott fogyasztás is van. Hívj hivatásost.
Tudom, hogy mire való a FI-relé, hogy működik és mitől véd meg. Csak a szabályos bekötésére lettem volna kíváncsi, hogy a mi esetünkben a lakásba a PE és az N külön jön be, akkor kell e közösíteni még a lakáselosztóban is.
Csináltam még egy-két fotót kint az óraszekrény előtti állapotról. Ezen látszik, hol van feltehetőleg szétválasztva a PE és az N még az órák előtt.
A jelenlegi állapotban (FI-relé nélkül) a lakáselosztóban is össze van kötve a PE és az N sín, nem tudom, hogy ez pl. jól van-e így?
Pontosítanék: ha a nulla és a fázis közé kerül valaki (tehát pl egyszerre KÉT vezetéket érint meg), az ellen nem véd a FI relé. De ha csak egy vezetéket érintesz, vagy egy zárlatos elektromos készülékhez érsz hozzá, akkor legrosszabb esetben megráz az áram, de meghalni nem enged a fi relé.
- egyrészt szegényebb leszel kb 10 ezer forinttal (ezt a szerelőnek kell majd adnod)
- másrészt szinte lehetetlen lesz a házban áramütés által meghalni (kisebb megrázásoktól a fi relé NEM véd meg, de meghalni nem enged az általa figyelt áramkörökön)
Figyelem: egy FI relé csak egy villanyórára köthető, tehát ha van több órád (pl éccakai áram), oda vagy kell egy másik fi relé is, vagy elhatározod, hogy a bojler elektromos részébe nem nyúlkálsz mostantól, mert azt nem védi fi relé.
Rendben, értem. Ha hivatásost hívok (mert se időm se anyagom nincs hozzá, hogy megcsináljam magamnak) és számla ellenében fizetek, akkor mi kell legyen az elvárt végeredmény?
Egy FI-relé bekötési kérdéssel fordulok felétek. Most vásároltunk egy lakást és szeretnék egy FI-relét bekötni. A biztosítéktábla jelenlegi bekötését lefotóztam, ezen szerintem jól láthatóak a főbb dolgok. Az a helyzet most, most az órától bejön egy Zöld/Sárga, Egy kék, 3 db fázis. A biztosíték táblában az N sín és a PE sín össze van kötve (fotókon is látszik az átkötő zöld/sárga vezeték), a három fázis be van közvetlenül kötve a 3P-s kismegszakító sorolóba.
A kérdésem az lenne, hogy mi ilyenkor a szabványos FI-relé bekötés, ha PE és N külön jön az órától?
A PE sínbe bekötöm az órától jövő zöld/sárga és kék vezetéket, majd a PE sínről pedig a FI-relébe, majd a FI-reléből az N-sínbe?
"Csak meg kell rendesen pufferelni, mert különben rondán vibrálni fog a fénye"
A gyári specifikáció szerint ezeknek az alsó feszültséghatára 85-100 V (azért ilyenre gyártják, hogy ne kelljen külön feszültségre gyártani pl az amerikai piacra). Tehát 100 voltos hálózat még bőven elég neki a a helyes működéshez. Ha a graetz-et egyetlen diódával helyettesítem, viszont a puffert egy kicsit feljavítom (10 helyett pl 20-50 mikrofarád), akkor a graetz utáni egyenfeszültség hullámosságának alsó feszültségszintjei még bőven a megengedett alsó határ felett lesznek, amit az áramkör remélhetőleg csak egyszerű gyors feszültségingadozásnak érzékel és menet közben ugyanilen gyorsan kompenzál, így a led táplálása valószínűleg mindvégig egyenletes lesz, talán nem lesz semmi fényerő-ingadozás.
"Más kérdés, hogy ez az Emos is az a kategória, amit le se kellene gyártani, jobb lenne a világnak nélküle."
Ezzel teljesen egyetértek,
sőt a fenti kísérletet szerintem sem egy Emos gyártmányú áramkörrel kellene elvégezni :)
Megteheti, nincs ezekben semmi olyan elektronika, ami foglalkozna a tápellátás hullámformájával. Csak meg kell rendesen pufferelni, mert különben rondán vibrálni fog a fénye. Más kérdés, hogy ez az Emos is az a kategória, amit le se kellene gyártani, jobb lenne a világnak nélküle.
Nem tudom mi a zavaros az írásomban. A fejedben van nagy zavar az tény... És már megint veled foglalkozott az egész topik b+ . Te sajnos nagyon káros vagy, itt bizton.
Van feszültséggenerátor és áramgenerátor. Előbbi 12 V-ot tud, akár 1 mA, akár 3 A folyik ki belőle, ezt tartja. Utóbbi 300 mA-t, akár 100 mV, akár 20 V esik rajta, ezt tartja. PC tápoknál (valójában minden tápnál) tudja jól, hogy kell egy minimum terhelés a stabil kimenethez, mittomén, a 12 V-ot le kell terhelni pl. 1 A-rel ahhoz, hogy stabil legyen az üzem, azalatt a 12 V nem annyi lesz. Azt is tudja, hogy maximum 30 A-t vehet ki, afölött a 12 V megint nem annyi lesz, leesik, előbb-utóbb leáll a rövidzár/túláram-védelem miatt. Áramgenerátornál az van, hogy az a szerencsétlen akkor is 300 mA-t akar áthajtani, ha 3 kOhm terheli, na ahhoz pont 900 V-ra lenne szükség. Nyilván a 230-ból ez nem fog menni. És az sem, hogy 1 Ohmmal terhelje meg, mert ekkor 300 mV lesz a kimeneten, a stabilizáló elem meg tönkre izzad. Tehát ugyanaz van, mint feszültséggenerátorosnál, de az üzemelési tartomány sokkal szűkebb.
"Akkor kimenetnél miért nincs fix érték, miért 20-40 volt és hasonló tág határok vannak?"
Fogalmazzunk úgy, hogy egy áramgenerátor esetén nem a kimeneti feszültség értéke a lényeges, hanem az, hogy lehetőleg minden körülmények között ugyanannyi áramot toljon a terhelésre. Úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy az áramkör kimenetén mindig éppen annyi a feszültség, ami éppen akkor szükséges ahhoz, hogy a terhelésen pont a szükséges áram folyjon.
A nálam lévő 20 wattos led reflektornál a led számára szükséges áram 700 milliamper volt, tehát ez olyan elektronika, aminek mindegy, hogy a bemenetén 85 vagy 265 voltos a hálózati feszültség, az áramkör kimenetén lévő led-en MINDIG pont 700 milliamper fog folyni.
Egy kissé (nagyon) zavaros amit írsz. Értem én, hogy én vagyok a hülye, de így soha nem fogom megtudni, hogy MIÉRT vagyok hülye, tehát a zavaros megfogalmazással elzárod előlem a fejlődés lehetőségét. Próbáld meg érthetőbben leírni a dolgot, hogy fejlődhessek szakmailag.
ÚÚ bazz már megint nem tudom megállni.... Ha vezérlő van akkor kuvára mindegy hogy milyen egyutas, kondifogyókúrával spékelt fasságot találsz ki. (egy darabig) Akkor a vezérlőnél kell (kéne) átméretezni az áramgenerátort. Ezek az egyutas meg ellenállásos, zéneres variációk csak a sima sziri-szari feszültségejtős megoldásoknál válnak be. Miért nem pihensz már egy kicsit, -mondjuk legalább tavaszig?
A korszerűbb led driver áramkörök 85-265V között akármekkora hálózati feszültség mellett mindig ugyanannyi áramot tolnak a led felé. Abban reménykedem, hogy elég gyors lesz a reakció-ideje ahhoz, hogy folyamatosan kompenzálja a feszültség-ingadozást, tehát a led fényerején nem fog (szinte) semmi látszani ebből.
Így sem vibrál eléggé a 10 mikróval, de akkor még felezed is a frekvenciát. :-) A kb. 100 mA-re tisztességes pufferelést feltételezve, úgy 220 uF volna szükséges egyutas egyenirányításhoz. Ha esetleg tisztességes áramgenerátor áramkör van benne (amit kétlek, de hátha), akkor büntetlenül el lehet menni kb. 47 uF-ig. Én csak a szemed érdekében, javaslom a betehető legnagyobb értéket. Persze csak akkor, ha ezek életterek és nem csak átmenő forgalmas területek.
Gyári pufferkondi 10 mikrós volt (400V), azt hagytam békén,
habár közben felmerült bennem egy régi ötlet, hogy próbaképpen az egészet átalakítom úgy, hogy csak fél szinuszhullámról működjön (a puffer kapacitást duplázom (minimum), a graetz helyére viszont egyetlen diódát teszek), mivel több helyen is működik kapcsolóba épített és diódákkal utólagosan két-áramkörösre átalakított világításom és akkor ezeken a helyen is le lehetne cserélni a hagyományos izzókat "egyenfeszültségesített" led reflektorokra.
Ismét eljutott hozzám egy olyan LED reflektor (véletlenül ez is Emos gyártmányú), ami a gyár által ígért 15-30 ezer üzemóra helyett állítólag összesen kb 8-10 munkaóra után múlt ki (családi ház autóbeálló világítás kb 1 év).
A gyártó az elektronikát valamilyen gumi-habbal öntötte ki, ezzel ügyesen akadályozva a melegedő alkatrészek hűlését. Szerencsére könnyű volt lebontani ezt az anyagot, így megállapíthattam, hogy csak a graetz előtti (tehát a 230V felőli) soros ellenállás dobta fel a talpát.
A gyári 2,2 ohm 1 wattos ellenállás helyére beraktam 3,3 ohm 3 wattot (3 db 10 ohmos) és újra működik.
Általában a gyengülő elem hozadéka, hogy nyomás közben egyre csökken a feszültsége, gyengül a lesugárzott jel a LED terhelése miatt. Érdemesebb határozottan irányba álló, rövid impulzusokkal próbálkozni.
"Vagy ha kifogy az elem a távirányító ból erősebben nyomja a gombot."
Amikor elkezd gyengülni az elem a távirányítóban, olyankor gyengül a kibocsátott jel, bizonytalanná válik a vétel. De ha ilyenkor a szokásosnál HOSSZABBAN nyomjuk a távirányító gombját (tehát pl a szokásos egy tized másodperc helyett fél másodpercig), akkor a távirányító sokkal többször tudja elküldeni a kapcsolási kódot, így nagyobb lesz a statisztikai esély ara, hogy a vevő felismeri valamelyik kódcsoportot. Amikor az ember erősebben nyomja meg a gombot, akkor egyúttal hosszabban is nyomja, tehát az elem-kimerülésnek ebben az átmeneti időszakában valóban az lehet az érzése, hogy ha erősebben nyomja meg, akkor gyenge elemmel is működik a dolog.
Érdemes kipróbálni: amikor a vevő már nem reagál a szokásos pillanatnyi gombnyomásra, olyankor megpróbálni egy hosszabb, pl másodpercnyi gombnyomást (és ezután nyomban elszaladni a boltba új elemért :)
Egyébként valóban fontos távirányítókban (riasztó, pánikgomb, stb) évente cserélek elemet, akár szükséges, akár nem.
A kallantyúk színeiből egyszerre sejtetten, melyik mit jelent. Ha valahol először látnám, nagy valószínűséggel nem jelente megoldhatatlan feladatot a látvány értelmezése.
"Ha felraksz egy 3 fázisút az elejére, akkor bárhol van a hiba, az egész ház elsötétedik."
A legtöbb laikusnak nem jut eszébe ránézni a FI relé(k)re, ha nem sötétül el az egész ház, amikor bekapcsol egy zárlatos készüléket :) csak ott áll és újra meg újra kapcsolgatja a készüléket, nyomkodja, mozgatja a dugvillát, stb. miközben egyre idegesebb...
Ha viszont a készülék bekapcsolásának pillanatában leáll minden a lakásban, akkor egyből a megfelelő helyen keresi a rejtély megfejtését.
"A szakadt az egyébként sodrott volt, de én most MBCu-t húztam be mert abból volt itthon elég hosszú. Állítólag annak tartósabb a szigetelése és jobban ellenáll a víznek is."
Az MBCU ere tömör, ezért sokkal kevésbé viseli a hajlítást, mozgatást.
Az MBCU ér- és külső szigetelésének anyaga meglehetősen merev és sérülékeny. Tehát aki azt mondta neked, hogy az MBCU jobb, mint az MT kábel, az egy nagy hülye volt. Mindössze egy előnye van: olcsóbb vele dolgozni, mint az MT kábellel (olcsóbb anyagok+kevesebb munkaidő), ezért ahol sokat kell kábelezni (és szabad a tömör ereket is használni), ott sokat lehet spórolni azzal, ha MBCU-t alkalmazunk. De ha nem jelentős a megtakarítás (nem sok a méter), akkor én inkább MT-t alkalmaznék: valóban plusz költség, de sokkal nagyobb a megbízhatóság.
A jobb oldali a hibaáram, a bal a túláram kapcsoló. Olyan a kiképzése, hogy a hibaáram kapcsoló lecsapja a túláram kapcsolót, de fordítva nem. Vagyis ha csak a bal kapcsoló van lecsapva, akkor túláram volt, ha mindkettő, akkor hibaáram (is).
Bezony, kolléga úr, a szerszámra nem szabad sajnálni a pénzt, mert rendes munkát csak rendes szerszámmal lehet végezni, akármilyen munka is legyen az :-)))
Csak annyi, hogy egy szétesős ipari selejttel van szerencséd. Hajítsd ki. Vegyél egy újat, normálisat, nem szétesőt, illetve... ne verd szét a gombját, ami egy fontos alkatrésze.
Bejön a házba is a három fázis és el vannak osztva köztük a fogyasztók. Csak a nagyobbak: elektromos tűzhely sütővel, 2 klíma, központi porszívó, mosó, mosogatógép stb. Kellett is a teljesítmény.
Ha ez a helyén van akkor eltakarja a bekötéseket. Ezt lepattintva tudtam kikötni a szakadt kábelt és bekötni az újat. A szakadt az egyébként sodrott volt, de én most MBCu-t húztam be mert abból volt itthon elég hosszú. Állítólag annak tartósabb a szigetelése és jobban ellenáll a víznek is. Legalábbis ezt mondták a Hormovillnél (hormovill.hu) ahol vásárolni szoktam. Ez így van?
Van 3 fázisú FI-relé is, de egy háznál célszerű végiggondolni, mi is a cél? Mit akarsz védeni?
Ha felraksz egy 3 fázisút az elejére, akkor bárhol van a hiba, az egész ház elsötétedik. Pl. a kapu vezetéke ha működésbe hozza az egész ház elsötétedik.
Nagyon el kell rajt gondolkodni, hogy lehet a legpraktikusabban megoldani a védelmet.
Na és ezzel meg is oldódott a dolog. Menj el a boltba, vegyél rendes, odavaló paraméterű kétsarkú leválasztót és egy normális, külön relét. Ezt a kiugrógombosat meg repítsd a kukába.
Sikerült kikötés, bekötés, előlap le-fel pattintás közben bénáznom. Pár napja még így nézett ki:
Mára sikerült elveszítenem azt a kék négyszögletes T betű feliratos gombot. Valószínűleg beleeshetett az alatta lévő kb 1,5 méter mély vízóra aknába bár nem látom az alján. Egy vékony réznek tűnő szalag van mögötte. Mire szolgál az a gomb? Abban rézszalagban lehet áram?
Pedig hozzátartoznak az ISZ szabványhoz. Ha találtál szegeket akkor máshol is így gányolták fel. Nézd meg a kitépett madzagot nincs-e átszúrkálva. Ha nincs akkor szerencséd van, nem szegelték át a null és a védőföld/fázis között.
Mégis van Fi relé csak azt eddig kismegszakítónak néztem és korábban így is emlegettem. De úgy látom hogy az a Fi relé csak a kapunyitóra van rákötve a lakásban semmi mást nem véd.
Már kérte cosomega is de nézzétek meg minél többen rakok fel képeket a villanyóra környékéről. Rendben van ez így?
Három fázis jön be a házba. Az első kép baloldalán a Fi relétől megy a táp a kapunyitó motorhoz. A Fi relé a barna fázist a középső kismegszakítótól kapja. A kék nullát baloldalon attól a közösítőtől ahova egy vastag kék nulla vezető is be van kötve. A zöld-sárga földet pedig a jobb oldali másik közösítőbe kötött vastag zöld-sárgától.
A többi képen a villanyóra alatti másik három kismegszakító, aztán a legalul lévő biztosítékok illetve a földelés kialakítása látható, valamint pedig jóval arrébb a garázsban lévő elosztószekrény.
Egy kapcsoló, dugalj lecserélését mindenki megtanulhatja (nincs mit megtanulni, egy másikat kell a régi helyett feltenni). A feleségem is megcsinálja, ha nincs más.
Mit érdekli a dugalj cserélőt, hogy milyen vezeték van a falban? A dugalj ment tönkre, nem a vezeték. Nem fog az egyfázisú, 16A-es helyett 3 fázisú 32A-est feltenni.
A 82 éves nénikén kívül más nem fog villanyszerelőt hívni.
Ha érdekel valakit a téma, az bármit meg tud tanulni.
Vannak itt olyanok, akiknek ez a szakmájuk és még az alapokat sem tudták elsajátítani.
Süketel, naponta 10-szer tanácsot ad és hülye a tanácsadó, mint a föld.
Értem én. Az a minimum lett volna, hogy megjelöli szigetelőszalaggal, de lehet, hogy 30 éve csak én jártam háromféle szigetelőszalaggal villanyt szerelni. :D
Kelleni úgy kellett volna szerelni, hogy fekete és kék kéteres MM-fal mellé egy egyeres MM-falt fektetnek, melynek színezése piros - de lehet, hogy később volt zöld/sárga is.
De akinek nem volt elég színű vezetéke, az nyilván bármilyen hülyeségre képes volt, hogy a saját munkáját megkönnyítse, illetve az utódok munkáját megnehezítse. Az egyik ilyen aranyos szokás az alternatív vezetékezésénél a két játszószál zöld/sárgával való húzása. A másikat a közvil lámpa bekötésnél láttam, a két fekete egy kék köpenyes vezetéknél a két feketét összesodorta, a hálózat felőli oldalon, így a lámpába az egyik feketét nullának, a másikat védővezetőnek gondolkodás nélkül beköthette, a kék meg volt a fázis. :)
Nézd... aki elvégezte a 8 általánost, és egy kicsit oda figyelt a fizika órán, az már elég arra, hogy felvegye a magasabb szintű tudást. Lépésről lépésre persze. Mert fontos a módszer! Itt nem lehet lépcsőfokokat kihagyni!
Ahhoz, hogy a gyakorlatban megállja az ember a helyét, alapos elméleti tudásra van szüksége, aminek "felszedése" évekig tarthat.
Nem arról van szó, milyen csavar való a foglalatba vagy konnektorba, hanem a végén valóban jól működik-e, nem jelent-e veszélyt a környezetére. Nem véletlenül említettem a védőföld-vezeték meglétét. Sokan úgy vannak vele, hogy bekötik ezt is a helyére, aztán késznek nyilvánítják a munkát. Pedig meg kell róla győződni, hogy az nem csak egy puszta vezeték, hanem valóban, a vége a földelő nyárssal van összekötve. Szóval vannak előírások, fortélyok, amiket alkalmazni kell. Sok szaki azért nem szeret elvállalni apró munkákat, (nagyon helyesen) mert onnantól kezdve övé a felelősség, mert ő volt ott utoljára. Nem pedig azért, mert nem lehet rajta keresni, miközben mindenki erre gondol.
Te, mint tapasztaltam írásodból, nagyon az elején vagy. Azt szokták mondani, hogy a tudás akkor kezdődik, ott kezdődik, amikor már tudunk kérdezni...
De hogy mire való a fázis, hát erre mit lehetne válaszolni... Önmagában semmire, akár a nulla. De a kettő együtt már áramkört képez, ha közéjük un. fogyasztót teszünk. A nulla valójában a FÖLD, de nem keverendő össze a védőfölddel, ill. a védőföld vezetékével.
Köszi, itt végigbontottam, visszafejtettem, újra wagóztam és a középső fekete volt a föld, csak gondoltam megkérdezem talán valami öregebb szakik tudják, hogy mit miért és merre kötöttek
Nem győzöm hangoztatni: számos olyan, elektromosan jól működő megoldás van, ami valójában tűz- és/vagy életveszélyes. És a szakmai népszerű alapszint mindig eredmény-centrikus, miközben alig esik szó a vagyon- és életvédelemről.
A hőszigeteléssel kapcsolatban szoktam mondani (a megfelelő fórumokban), hogy "a hőszigetelés tudományának 80-90%-a a párakezelésről szól", na valami hasonló igaz a villanyszerelésre is: "a villanyszerelés tudományának 66 százaléka a vagyon- és életvédelemről szól" és aki kizárólag a másik 33%-ot tanulja meg, azt előbb-utóbb kellemetlen meglepetés érheti (a halál is meglehetősen kellemetlen :)
"azt hittük a kínai minőségből kifolyólag pusztult meg"
Az eddig kapott információk alapján még az is lehet, hogy egyszerűen kimerült az elem a távirányítóban, de ezer más ok is elképzelhető. Azért írtam ezeket a dolgokat, hogy szűkíthessük a lehetséges hibák körét.
Egy szakember számos módon ellenőrizhet dolgokat (pl feszültség meglétét mérőműszerrel, infra távirányítót kamerával, én pl tudom mérni a rádiós távirányítók adását is, stb), de egy laikus kéntelen abból megoldani, ami éppen akad otthon.
Ha gyerekkorban nem érdeklődtél a villanyszerelés iránt, akkor ez most már nagyon nehéz lesz... Főleg, hogy nálad azt tapasztalom, hogy halvány fogalmad sincs a dolgokról, csak nagyon szeretnél érteni "alapszinten" hozzá. Ezt onnan fejtettem meg, hogy egyszerű esetnek tartasz egy lógó konnektor javítását vagy cseréjét. Pedig ezzel is el lehet csúszni.
Itt nem lehet kiragadni egy-egy helyzetet és azt egyszerűnek minősíteni, hanem globálisan kell szemlélni a villanyszerelési szakmát.
Mondok rá példát: kicseréled a konnektor, ahol semmilyen probléma nem lépett fel, azaz nem kellett dobozt cserélni, nem kellett vezetéket hosszabbítani, de nem veszed észre, hogy vékony a vezeték, esetleg már túl öreg, törékeny, vagy alumínium van keverve rézzel... és akkor nem említem a védőföldelés hiányát.
Szóval ide nem elég a kézügyesség, hanem fel kell tudni ismerni rendellenes állapotokat. Ha ez nem szúr szemet neked, akkor tényleg jobb, ha olyan ember csinálja, aki felhívja rá a figyelmet, hogy még ez is meg ez is fog hozzá kelleni...
Tudom, hogy ez most keményen hangzik, de ez az igazság.
Minden esetre olvasgass szakkönyveket, hogy alaposan képben legyél, mielőtt nekifogsz kicserélni egy konnektort, hogy tudjad, "mire való a fázis"...
Nem lehet, hogy össze kell tanítani az adót a vevővel?! Lámpa leírásban talán benne van, hogy pl. áram alá helyezés után meg kell nyomni 1*,2*, vagy hosszan x másodpercig az adót?!
Honnan veszed hogy földkábelt védőcsőbe kell tenni?
A kábelfektetési szabványból, amelyik szerint:
4.5.1. A földbe fektetett kábel kiegészítő mechanikai védelmére használható eternit-, műanyag-, acél és betoncső.
Illetve, eleve:
4.1.1. Szabályozott terepen a kábelárokba fektetett kábel fektetési mélysége 0,6 és 0,8 m között legyen.
4.1.3. Ha a 4.1.1. és 4.1.2. szakaszok szerinti fektetési mélység a helyi körülmények miatt néhány kábelszakaszon nem biztosítható, fokozott mechanikai szilárdságú védőborítás vagy védőcső alkalmazásával a kábel kisebb mélységben is elhelyezhető.
Karácsony előtt szereltem kinti lámpatestből leágazott konnektort . Amit szigorúan becsszóra csak karácsonyi diszkivilágításra fognak használni.( Aztán nyáron bedugják a fűnyírót). Ebbe egy lézeres fényjátékot.
Este hívtak hogy összedugták s hiába nyomkorásszák a távírányítót nem akar működni.
Kérdem hogy fölkapcsolták e a kapcsolót? Hát azt nem.
Mondtam probáljátok úgyis meg. Aztán csak azt hallottam a telefonba hogy : húúú haaaaa hőőő 😀
Nincs automata, csak egy fali kapcsoló ami két körös "csillárt" tud(na) kapcsolni.
Az új lámpa csak 1 körös ezért csak az egyik L és az N vezeték van használva, a másik "L" le van szigszalagozva.
De természetesen megnéztem minden lehetséges fali kapcsoló állást hátha valami egzotikus együttállás kell hozzá:
00
01
10
11
és közben nyomiztam a távirányítót.
De semmi.
A fali kapcsolóba nem lett belenyúlva plafonon meg az egyik piros és egyik kék szál lett bekötve a lámpába, a lámpába egyértelműen van jelölve mit hova kell kötni.
A fázis megvan a piroson (fáziscerkával) de az N-et nem tudom, hogy lehetne tesztelni, ha egyáltalán ez lenne a probléma.
de itt csak arról van szó, hogy hogyan fog jól működni amit barkácsolsz, azt nem fogod innen megtanulni, hogy a munkád eredménye mitől lesz biztonságos.
Én sajnos nem sok ilyen könyvet ismerek, de a legrövidebb ilyen könyv a villanyszerelésen kívül a gázszerelésre is jó. Véletlenül tudom a teljes szövegét:
"Megfelelő szaktudás nélkül soha ne szerelj se gázt, se villanyt, mert nem csak saját, de mások életével is játszol. Attól még, hogy jól működik amit csináltál, attól még lehet, hogy tűzveszélyes vagy életveszélyes."
Nehéz mondani, mert vagy szakembernek szólnak aki tudja miről ír, vagy egy egy szakterületet tárgyal jobban. A Bookline olyan boltját kéne felkeresni ami antikvár könyveket is tart ebben a témában és nézegetni melyik az amit keresel.
Unoka megnyomogatta 3x a távkapcsolóját, fel le kapcsolta, aztán többet nem volt hajlandó megnyekkenni a lámpa.
Nagyi reklamált az üzletben és küldtek neki egy fullos új lámpát minden ugyanaz. Bekötöm a színre színt (úgy ahogy az előzőt a villanyszerelő korábban), felszerelem, becsavarozom a helyére, majd fali kapcsolót felkapcsolom és utána a távirányító-n nyomom az ON-t és semmi.
Semmilyen fali kapcsoló állásban nem kapcsol a lámpa. Kizárólag 1xL és 1xN vezeték lett kikötve az előző lámpából, és megfelelően bekötve az új lámpába.
Leellőriztem, az elem jó a távirányítóba, megfelelő irányba lett berakva a tartójába, a lámpánál fáziscerkával L-en mérve van fázis, eljut a lámpáig.
A vezeték egy falba vakolható 40 éves alu kábel erenként két szigetelő réteggel (2xL + 1xN) de mivel ez csak röviden jött ki a plafonból megcsokizta a villanyszerelő mert ha eltört volna a 40 éves vezeték akkor armageddon következett volna.
Az N esetleg elszakadt volna valahol? De a csokizáson kívül nem volt bántva a rendszer, és az előző lámpa is működött.
Vagy elégett volna? Az új lámpa előtt a ház épültekor felszerelt 4x60W volt 2xL-en szóval nem hiszem hogy az új lámpa olyan nagy terhelést okozott volna.
A termék adatlapon szeretném azt a sort látni ami kiköti a kábelszerű ás kábel alkalmazását, mert nincs. A gyártók mindegyike külön jelzi ha az adott terméke védőcső, gégecső, stb hova nem alkalamzaható illetve azt jelzi milyen előírásnak felel meg, az előírás alapján meg a szakembernek tudnia kell hova használhatja.
Erről jut eszembe: a földben vezetett Symalen csőben a hivatalos gyári leírás szerint
- futhatnak-e egyszeres szigetelésű vezetékek?
- futhat-e olyan kettős szigetelésű kábel, ami NEM földkábel?
Mert szerintem sem a Symalen, sem a KPE cső nem ad hivatalosan felmentést a földkábel alkalmazása alól, csupán extra védelem, megkönnyíti a későbbi kábelcserét, vagy lehetővé teszi később plusz kábelek behúzását.
Magyarul aki TÖKÉLETESEN szabályos akar lenni (ne lehessen belekötni), az föld alatt Symalen/KPE csőben is földkábelt vezet.
Sarokbaszorítottam a szomszédot. Valami zsakzsargonról kezdett magyarázni hogy ne értsék a kuncsaftok. Szóval a bux szisztem is olyasmi lehet mint a forvájsz vagy a bájzli.
A gégecsőn látható roncsolásról érdekelne egy fotó, az talán sokat segíthetne a nyomozásban.
Habár a laikusok ilyenkor nem kivágnak egy darabot a gégecsőből, középen az érintetlen roncsolással, hogy jobban meg lehessen vizsgálni, hanem a roncsolástól kiindulva kétfelé vágnak (ezzel eltüntetve a bizonyítékot) nehogy kárba vesszen egy centi is abból a rettentő drága gégecsőből :)
Mi megcsináltattuk,a szintenkénti összekötést --igy mint PEN vezető szerepel a sin+laposvas .
