A következő kérdésekben szeretném a véleményeteket kérni:
A jelenlegi 1X32A-es hálózatunkat bővítik 3X20A-re, mert háromfázisú hőszivattyú, és napelem is kerül telepítésre. Szeptemberben volt kint az, aki elvileg a munkát elvégzi. Aláírtam egy papírt, hogy kérem a bővítést. Ez nekem 340 ezer forintba fog került, amit Szeptember 28-án ki is fizettem:
- 2m földkábelt, mert 17 méterre van az oszlop, és csak 15 m-ig díjmentes
- Az új szekrényt, ami a kerítésbe kerül beépítésre (180 ezer HUF)
- 28 Ampert megállapított egységár szerint. (asszem kb. 3500 HUF/A)
Ezt megértettem, még akkor is, hogy ha 180 ezer forintot kértek el egy nyilván a tizedébe kerülő szekrényért. Csakhogy a következőkkel vannak problémáim:
- A kivitelezés máig nem készült el. Én úgy tudom, hogy a számla kiérkezésétől számítva 60 napon belül meg kell történjen az átalakítás. Jól tudom hogy ez így van? A DÉMÁSZ esetében is?, Lassan 90 napnál tartunk.
- Egy hete álltak neki a munkának, de közölték, hogy a járda betont, ahol a kábelt behozzák a kerítéshez nekem kell feltörni. Az egyeztetésen azt mondták, hogy nekem csak a helyreállítást kell biztosítani. Kinek a feladata a beton feltörése?
- A kerítésbe való óra beépítése állítólag szintén az én feladatom. Nem is értem. Most került hozzám a szekrény. Most el kell fűrészelnem a deszkákat, és átvágni egy zártszelvényt. Eddig meg sem tudtam volna tenni, meg nyilván ha szétvágtam volna a kerítést, egy bazi nagy lyuk tátongott volna rajta, mivel az óra nem volt itt, és így a kutyáim kiszökhettek volna az utcára. Akinek van ehhez szerszáma, kb két óra alatt megcsinálja, de nekem most külön erre ki kell hívnom valakit. Végül is kinek a feladata az óra beépítése a kerítésbe, ami a telekhatáron van? Mert én azt gondoltam, hogy ennyi pénzbe mindez belefér....
Nagyon komoly károm keletkezett abból, hogy a hálózatbővítést nem végezték el az előzetesen jelzett November elejéig. Ugyanis a hőszivattyút így nem tudták beépíteni. A vállalkozó közölte, hogy idén erre már nem is lesz lehetőség. Tüzifát nem vettem, mivel már itt az eszköz, és működhetne, ha mindenki elvégzi, amit vállalt. Így most alig tudunk fűteni. Két kisgyerek van itthon. Pestről kell szakembert hívnom, aki amennyiért kijön, majdnem kijönne belőle még egyszer a hőszivattyú telepítés. És még sorolhatnám.
Mi a véleményetek? Egyáltalán kinél tehetek panaszt, mert a DÉMÁSZ egy külsős partnerrel dolgoztat. Már beszéltem a jogbiztosítóval, és fel is vették az ügyet, de ez borzasztó hosszadalmas. Én inkább megoldást akarok, és majd utána vitatkozunk azon, hogy kinek van igaza.
Az életben a villanyszerelő épiti a primer hálózatot, a családiház vezetékelését meg a szerszámgépek villamositását stb. Nem bitos hogy minden szaki profi modon mozog minden területen. Bár egy falikapcsolót egy ügyes akármilyen szaki is kitudhat cserélni, de attól ő még nem villanyszerelő. Még ha van fázis ceruzája is
A szakemberek 90 százaléka nem tud szakmai dolgokat megértetni a laikusok 90 százalékával CSAK AZÉRT mert nem hajlandó "leereszkedni" a másik fél által is könnyen megérthető kifejezések, számára túl szakmaiatlan/tudománytalan világába.
"Csak nem bírja a korróziót. Legalábbis ezt olvastam róla több helyen is."
Ezt legtöbbször olyanok szokták mondani, akik vagy húlyék a szakmájukhoz, vagy éppen hülyének néznek valaki mást (vagy mindkettő :). Kérdezd meg ettől a "szakértőtől", hogy mennyivel magasabb a korrózió veszélye a csempe+vakokat alatt, hőszigetelő burkolattal légmentesen körülvéve, min pl csupaszon a fürdőszoba levegőjében?
Nyilván nem fél a sötétben meg nem is unatkozik. Csak nem bírja a korróziót. Legalábbis ezt olvastam róla több helyen is. Ez az a fajta roppantógyűrű amit csak kulccsal kell meghúzni és ha valami baja van akkor szét lehet szedni és lehet javítani.
Pont ilyen horonyvágóm van szerintem rendben van, többek szerint a Makita jobb. A porszívóm az régebbi, ha ezen van valami porleválasztó megoldás akkor az is jó.
Az alza oldalon is hirdetik ezt a tv-t. A véleményekhez beirtam hogy a hirdetésükkel ellentétben nincs rajta fülhallgató csatlakozás. Persze nem tették közzé, de törölték a leírásbol
Most az van az oldalukon hogy analóg hang bemenet. Persze az sincs rajta :)
A fáziskereső a laikus felhasználót figyelmezteti, hogy mit ne érintsen meg, mert esetleg megrázhatja. Ebből a szempontból nem baj, hogy sok estben olyankor is figyelmezteti, amikor valójában nincs semi veszély.
A gond ott kezdődik, amikor valaki nem tudja / nem érti, hogy mi a különbség a feszültség és az energiamennyiség között (a laikusok nyelvére leegyszerűsítve), amikor valaki nem tudja, hogy hogy létezhet olyan feszültség is, amiből nem lehet szinte semmi energiát kivenni . Márpedig valójában az embert nem a feszültség rázza meg, hanem az emberi testnek átadott energiamennyiség. (ezért éljük túl pl az olcsó kínai pulóver levételekor keletkező 10.000-20.000 voltos szikrákat :)
Szóval a fáziskereső nem tesz különbséget a magas/veszélyes és a teljesen veszélytelen energiatartalmú feszültségek között. Ez nem túl tudományos meghatározás, viszont igen hasznos lehet laikusok (és alulképzett villanyszerelők :) számára.
A feszültség kémlelő csak egy segédeszköz a szaki kezében. Segitheti a munkában, de ha nem szaki akkor akár félre is vezetheti. Nem véletlenül tanitották ezt a szakmát 3 évig és utána még sokáig lehet uj dolgokkal találkoni, szinte naponta .
Lett ezekben a dolgokban némi ellentmondás. A 60 mA-t eleve akkor határozták meg, mikor még 65 V volt az érintési feszültség megengedett értéke, miközben akkor nedves helyeken 42 V volt a határérték, márpedig a szakember nemcsak száraz helyen döfi be a műszert. Másfelől meg ma a gyártmányok jó része 750 V-ig vagy meddig jó (átkapcsolás nélkül), és nyilván ha egyszerű ellenállásokat használnak, akkor 230-nál az alsó határon mozog az áram.
Na, ez a finom megkülönböztetés kell. Aki tudja, mire való a fázisceruza, az használja. Aki nem tudja, mi van a kezében, az bármiben veszélyes, hentestől a villanyszerelőn át a nehézbúvárig.
Mai villanyszerelés elmaradt , nyáron földbe beleásott fekete vízcsőbe nem volt leszigetelve a végek , csapóeső belefolyt belefagyott... Fölötte viacolor térkő burkolat ...tavaszig bíztos nem lesz semmi belőle.
Tudom, hogy nem lehet betiltani, de azért van olyan áru, amit nem mindenki vehet meg. Nagyon sok olyan ember alkalmazza, akinek fogalma sincs róla, de aktívan használja. Nem akartam vitát gerjeszteni
Ha rajtam múlna, betiltanám az árusítását, csak szakemberek kezébe való. Engem a békebeli barnaköpenyes, semmihez sem értő művezetőkre emlékeztet. Mindnek volt a felső köpenyzsbében
A fáziskereső eredetileg feszültség jelző.Nem figyeli a vezeték szinét sem az elnevezését.De ha pl a dugalj nullája szakadt akkor lehet hogy a fáziskereső jelez. A probalámpa nem.
"a kétpólusú feszültségjelzők 20-60 mA közötti áramot nyomnak,"
Az újabbak nem képesek lecsapni egy FI relét sem, tehát maximum 20-25 mA, te talán még annyi sem. Ami nem is baj, legalább nem üt agyon a műszer vezetéke, ha véletlenül mgérintjük :)
Nem tudom, nálatok ez az értetlenség miért van, én az okosabb műszerek előtt kedveltem a fázisceruzát használni dugaszolóaljzatok érintésvédelmi mérésénél, miután
- egyrészt a kétpólusú feszültségjelzők 20-60 mA közötti áramot nyomnak, ami szakadt védővezető esetén már kellemetlen és veszélyes lehet
- másrészt, ha netán lett volna fázis-védővezető csere, azt a kétpólusú nem mutatja ki (volt, hogy egy emeletnyi irodakomplexumban gyakorlatilag nem volt földpotenciál, amihez mérhettem volna kétpólusúval
- harmadrészt, mikor áttértem a digitálisra a 90-esekben, rögtön láttam azt is, ha a védővezető tényleg szakadt volt, tehát esélye nem volt ártatlan lélek áramütésének
De egyébként bármikor épületvillamossági feladatnál létrára kellett másznom, mindig vittem magammal. Külön kellemetlen lett volna leszedni a szigetelést csak azért, hogy legyen még valami, amire rácsatlakozhatok.
És azzal mire megyünk? És előre megmondom, hogy a nullánál is világítani fog és van benne feszültség. Nahát. Aztán akkor merre tovább? És ha a másik vezetéknél is világít, ami mondjuk fekete színű, akkor előbbre leszünk? Azt sem tudod, hogy esetleg fázis-e vagy merre tovább.
Akkor állapodjunk meg abban, hogy a "fáziskereső" alkalmas arra, hogy kimutasson minden földhöz képest 90-120V-tól felfelé jelen lévő feszültséget...másra nem használnám. Arra ideális, hogy amatőröket elriasszon attól, hogy bármit megérintsenek...
Én már jártam így: falra kb 8 centis réssel felszerelt bazinagy TV hátuljába kellett euroscart dugót bedugni. Az egyik kezemben tartottam a "térképet" (kézikönyv a csatlakozók képénél kinyitva), hogy lássam, hogy éppen merre járhat a másik kezem vakon tapogatózás közben :)
Vakon bedugás szempontjából az euroscart a legrosszabb szerintem.
Ugye ugye... ráadásul a fekete hátlap kellős közepén van. Képzeld el, hogy egy 40"-os lapostévébe be akarod dugni a fülest :) Aztán meg ki is kell húzni, mert fixen leszedi a hangot. Legközeleb nem sok kedved lesz újra a tv mögött matatni és bedugni a jack-et. Mivel fixen lekapcsol, az se járható út, hogy egy 50 centis darabbal kihozod a csatlakozót. Isten barmai.... Hát így maradt az optikairól való lelopás, sőt azt el is lehet osztani, ha valaki még egy külső hangszekrény-erősítőhöz is akarná kötni. :(
Persze kezelési szempontból akkor a legegyszerűbb, ha van a trafón egy 9 x 1 voltos , meg egy néhányszor 10 voltos autótrafó-tekercs... meg két jaxley kapcsoló... :)
"Lehet szopni sok dologgal, ami nincs beleírva a könyvébe."
Erre szokom aztat mondani, hogy a VALÓBAN használható kézikönyvet nem egy szőkenő csinálja mások elbeszélései alapján :) hanem egy jó szakember, aki előtt ott van bekapcsolva maga a készülék is. Persze a komoly használati utasítás elkészítése egy icipicivel többe kerül...
Igazad van, több időt is rászánhattam volna a végiggondolásra.
Mindazonáltal egy ilyen trafón némelyik feszültség beállítása meglehetősen bonyolultnak tűnik (még akkor is, ha pl egy előre kiszámolt táblázatból kell dolgozni). Ha viszont a trafó kimenetek 1/2/4/8 voltosak, akkor bármelyik kívánt feszültség egy pillanat alatt (ráadásul különösebb agymunka nélkül ;) elérhető, ráadásul a banán-dugdosás könnyen helyettesíthető egyszerű kapcsolókkal is. Persze tudom, hogy a te feszültségsorodat is lehet kapcsolósra megcsinálni (egy sor feszültség ki-be kapcsoló és egy sor polaritásváltó kapcsoló), de a nehezen áttekinthetősége ettől még megmarad.
Persze lehet, hogy az 1/2/4/8 kiosztás csak nekem tűnik milliószor áttekinthetőbbnek, mert én már az óvodában kettes számrendszerben számoltam :)
Mivel egy csoportban van a Komponens-videobemenetekkel, ezért csakis "IN" lehet...amúgy ez a Samsung egy nagyon "lebutított" modell lehet, ha nincs rajta legalább egy fejhallgató kimenet.
Igaz az meg azért cikis, mert bedugáskor lekapcsolja a belső hangszórókat.
Marad valóban az egyetlen kimenet, az optikai, amihez kell az a bizonyos konverter, amelyik optikai jelből "audio-out" (line-out) jelet készít.
Nem egészen. Lehet szopni sok dologgal, ami nincs beleírva a könyvébe. Pl. a PiP funkció 6 gombnyomáson keresztül érheő el és csak bizonyos konstellációk esetén. Nem ám úgy, hogy hopp megnyomod, vagy váltogatsz 2 gombnyomással a kis és nagykép között, vagy a hangját kapcsolgatod. A TV hátuljának a közepére tett fülhallgató is egy kiváló szopatás, iskolapélda. Rohadjon meg a samsung. :)
"A tv hátulján alig olvashatóan az van hogy AUDIO, se in, se out"
A termék részletes leírásban viszont elárulják és az online dokumentumban legtöbbször pár másodperc alatt megtalálható.
Egyébként legtöbbször ott van valahol, hogy in vagy out, csak néha nem közvetlenül a csatlakozó mellett, hanem pl van egy nagyobb csatlakozó-csoport és oda van hozzájuk írva pl hogy "inputs".
Olvasd vissza azt a szálat: mások nem egyszerűen kiolvastak, hanem jó ideig TALÁLGATTAK, hogy pl az a két RCA csatlakozó az kimenet vagy bemenet lehet.
Ha erre a találgatásra fordított idő/energia neked pénzbe került volna, akkor most nekem adnál igazat: rohadjon meg a gyártó, aki ennyire leszarja az ügyfeleit.
Véleményem szerint a fáziskereső egy praktikus segédeszköz a szakember kezében,ha tudja hogy mire való. Nem próbalámpa,nem voltmérő. Amire képes azt lehet elvárni töle. Nem kell hozzá külön áramforás.Én több mint 50 éve használom (nem ugyanazt) Még nem csapott be.
Hát, ezt szerintem nem róhatod rá. Hogy ha az elosztótáblán mondjuk egy kismegszakítót cserél, akkor előtte végigkövesse a két szobán át az áramkört, leszedje a dobozfedeleket és elfilózzon azon, hogy miért van az egyik dobozban egy zöld/sárgával több... Még mit tegyen meg?
Lehet, hogy az időkapcsolóban lévő mikrokapcsoló, (ha mechanikus) egy pólust szakít és azon van egy zavarszűrő (szikraoltó) kondi, aminek akkora az impedanciája, hogy éppen "megszólal" a fázisceruza, + pislákol az égősor.
Üdv mindenkinek. Mint azt korábban írtam kicseréltem a fűtőbetétet. Nem egészen 2 hétig úgy tűnt hogy rendben van minden. Aztán ugyanazt kezdte produkálni mint a csere előtt hogy estére nem volt forró víz. De! Közben a szuterénban levő fürdőben volt egy csőtörés a falban. Vagyis egy roppantógyűrűs idom ment szét a meleg vizes ágon. Kb 6-7 évvel ezelőtt lett kialakítva egy fürdőszoba a szuterénban. A szerelő megcsinálta a csövezést meg mindent csak azt felejtette el közölni hogy ezek a roppantógyűrűs idomok nem a falazatba valók. Elvileg neki ezt tudni kellet volna. Én meg ezt nem tudtam. Be lett vakolva és kész. Egyébként 2 évvel ezelőtt már egyszer ki lett bontva a fal hasonló okból. Akkor is szét ment egy roppantógyűrűs T idom. Akkor csak azt gondoltam hogy elfáradt az anyaga, vagy selejtes volt. A lényeg hogy most a falon kívülre tettem az idomokat. Most már van forró vizem estére is, és az áramfogyasztás is csökkent. Múlt hónapban voltak olyan napok amikor 21-22 kw volt a napi fogyasztás. De a legtöbbször 13 és 16 kw között fogyott az áram. Mióta ki lett javítva a csőtörés, azóta lényegesen csökkent a fogyasztás. November utolsó hetétől a mai napig 5 és 7 kw között mozog a napi fogyasztás. Csak ezt szerettem volna megosztani.
Egy kis megerősítés kéne a következő elképzelésemhez, hogy így biztonságosan megvalósítható-e. Kétszárnyú kapunyitó vezérlésem (Twister 230) tud lámpát/lámpákat is kapcsolni amikor nyitom a kaput. A vezérléstől kihúznék egy gerinc vezetéket amiről 4 leágazást kéne csinálnom 4 db. egyenként 10 wattos led reflektornak. A gerincvezetéket a földben tudom elvinni ezért természetesen annak megfelelően földkábelt fogok kihúzni, erről a leágazásokat pedig úgy terveztem, hogy pl egy ilyen kötődobozban 3 wagot tennék a kötésekhez, majd ezt kiönteném kétkomponensű műgyantával? Szerintetek így ez biztonságos és működőképes dolog lehet?
Nekünk már a hatvanasok közepén is 24 V-ról ment, zseblámpaizzókkal, biztonságosan.
Csak a mestertrafón, ami a karácsonyfa árnyékában állt a földön, és az elejére ki voltak vezetve a 3 hatványai szerinti feszültségek, az elején kint volt a 220 is a primerről meg még a fele is - természetesen mind csupasz banánhüvelyre. :D
Nem kell mindent túlparázni, gyerekkorunkban egy banándugó(!) volt a karácsonyfa kikapcsolója, benne a 230V AC...!...+olvadóbiztosítékok(!) voltak, nemhogy fi relé, ..
Meg kicsavargattuk az izzót, az volt a "kikapcsolás" este, .,..
Nyilván ésszel kell élni, de a leggagyibb "trafós" izzósor is 10000* "biztonságosabb", mint az 5-10 éve divatos, 30V-ra sem megfelelő szigetelésű "hajszáldrótos", 3 kisáramú közönséges tranzisztort tartalmazó nativ 230V-os "villogós szettek".
Pedig ma van (legyen!) fi relé, meg melegpadló, elsősegély oktatás, 22gyorsan lecsapható megszakító, meg jövőhét...
Egyébként ilyenkor ünnepek előtt megcsinálják a maguk szokásos "bomba fogásait" és "tuti razziáját" a különféle felügyeletek és hatóságok a gagyipiacokon vásárokon és aluljárókban, viszotn ez csak propaganda, konkrétan egy homokozólapáttal próbálják elhordani a csendes óceánt
Ebay, jön a futár, és ugyanaz a fosch (lehet még 200* rosszabb!) ömlik be az országba, direktbe magánforgalomban mélykínából (amit soha nem sog senki egyenként felbontogatni és vizsgálgatni)
Szerintem igen erős valószínűséggel a világon mindenhol semennyire. Így a földelés nem a rendszerhez tartozik, hanem egy részéhez. Két év múlva hívsz valakit szerelni, de addigra elfelejted ezt, nem szólsz se neki erről, se a család többi részét nem tiltod ki, a hívott szakember kiköti ezt az áramkört, mire megszűnik a ház többi részében is a földeléssel való összeköttetés...
Ezeket az izzósorokat kitiltanám az országbol a led fényszórókkal együtt. IP44, közben a 230-as vezeték 1-2 méter. Tápegység szabadtéren hogy, földelt fazékkal letakarni?
A Román szabványok elavultak még a cinezett kötés meg az összesodrott is elfogadott . Minden országban más pl Németországban a ,,BUX,, szisztemet alklalmazzák , tűzálló kábelt védőcső nélkül direkt bele a falba . egy lakásba 10- 20 kismegszakítót is beépítenek . Magyarországon is sokkal előrébb van a villanyszerelés mint nálunk . Nekem csupán a célom hogy üzembiztos belső hálózatokat építsek .
Ugy értettem a mindkét pólust hogy a fázisceruzával megnéztem mind a két nyilást az időkapcsoló dugaljban és ott világitott mind a két nyilásban a fázisceruza.De csak kikapcsolt állapotban ha direkt bekapcsolom vagy eléri a megadott időtartományt és ugy kapcsol be ,akkor már rendben van,égnek is az izzók.De kikapcsolt állapotban mintha v.mi gyenge áram átmenne rajta ,vagy nem tudom ezt hogy hivják mert olyankor is nagyon halványan pislákol az égősor,holott akkor nem kellene.
Sziasztok olyan kérdésem lenne hogy karácsonyi kültéri világitás kapcsán vettem észre azt hogy az időkapcsolóra dugott sor még a bekapcsolás előtt halványan pislákolt.Megnéztem az időkapcsolőt és mindkét póluson van áram benne ,de csak addig amig be nem kapcsol,utána minden jó,és csak az egyik póluson van fázis.Az aljzat amibe van dugva a kapcsoló az jó.Az lehet hogy az időkapcsoló adta meg magát?
NAGYON nem mindegy, hogy valami életveszélyes/tűzveszélyes állapotban van, vagy mindössze annyi baj van vele, hogy nem a legfrissebb szabvány szerinti állapotban van. Ezt kettőt NAGYON ne keverjük össze. Szerintem az első esetben azonnal kell intézkedni, második esetben viszont egyáltalán nem KELL intézkedni. Kérdés, hogy az áramszolgáltató hogy gondolja ezt. Még nagyobb kérdés, hogy az áramszolgáltatók hivatalos álláspontját honnan lehetne megtudni ;)
Tegyük fel ha a villanyóránál ami kint van a fal oldalán alul le van betonozva nem lehet ásni csak a háznak a kert felőli oldalán akkor a védőföldelést mennyire megengedett a legközelebbi elosztódobozba belekötni?
20 méterre van az órától. Működik , minden konnektort kimértem elégséges , csak épp a kivitelezés necces.
Utólagos felújításkor épült ki addig semmi se volt .
Lakossági felhasználás és fázisonkénti nem nagyobb mint 32A áramkörök esetén mikor kötelező a szabványossági felülvizsgálat?
Egyébként gondolom ha van hibalista, akkor súlyosságtól függően határidőt állapítanak meg a kijavításra. Számomra ez az azonnali kivitelezés ilyen kontextusban nehezen értelmezhető. Azonnal az mi, 5 perc, öt nap vagy mi az azonnal.
A tirisztor árama ettől is nulláéra csökken és a tirisztor kinyit.
Ha ehhez a módszerhez hozzávesszük, azt, amikor a tűzoltó a tirisztornak csak magát az áramkörtét szakítja meg és azt is, amikor csak a tirisztor áramát csökkenti a tartóáram szintje alá, akkor láthatjuk, hogy egy tűzoltó legalább háromféleképpen le tud állítani egy tirisztort.
"a regisztrált szerelő munkáját veszi át a szolgáltató"
Tök mindegy, hogy ki mit csinál, ettől a kérdés még ugyanaz: a regisztrált szerelők számára csak a szabványossági felülvizsgálat a kötelező, vagy az azonnali kivitelezése is kötelező.
A kettő között rohadt nagy a különbség, peches esetben akár forint-százezrekben is mérhető. Valószínű, hogy ettől való félelmükben egyes szegényebb házak tulajdonosai inkább bevállalják pl egy elektromos tűz kockázatát is, csak nehogy bármiért regisztrált szerelőt kelljen hívni, mert az BIZTOSAN(?) több száz ezer forintba kerülne.
"Fenntartom, hogy +oltótirisztor nélkül is ki lehet kapcsolni egy bekapcsolt tirisztort"
Én sem állítottam olyat, hogy csak oltótirisztorral lehet, van még száz egyéb lehetőség is, pl oltótriak, oltótranzisztor, oltó IC, oltórelé, stb de akár egy tűzoltó is ki tud oltani egy tirisztort, ha megszakítja (vagy legalább nulla közelébe viszi) az áramot egy pillanatra.
Az épület földelőrendszeréről érkező, előírt keresztmetszetű (16 mm2 Cu, vagy ennek megfelelő vezetőképességű) földelővezetőt a fő földelősínre kell csatlakoztatni, éppúgy, mint a mért fővezeték nullavezetőjét.
Én úgy tudom, hogy a regisztrált szerelő munkáját veszi át a szolgáltató (pl. ELMŰ plombáláskor) ezért gondolom a regisztrált szerelő is be van parázva és csak olyat mer ajánlani amit biztosan átvesz a szolgáltató mert, ha nem akkor ugye kap 1 hibalistát és innentől minden + költséget neki kell állni.
Azaz lehet aki nem tudja biztosan aktuálisan mit tekint hibának a szolgáltató (ami gondolom az aktuális szabványokon felül a száljárástól, csillagok állásától meg, hogy milyen kenőpénz lett felajánlva is függ) inkább próbál felül teljesíteni az ismert elvárásokat.
"Ha tényleg az a szabály hogy 10-es fázisvezetőkhöz (mért fővezeték, 3x16A-ről van szó csupán) is 16-os PEN kell, akkor végül is meg lehet magyarázni a 16-os földelő vezetőt is"
Meg lehet magyarázni azzal, hogy az a vezetékszakasz többnyire olyan útvonalon fut, ahol nagyobb a mechanikai sérülés valószínűsége, meg lehet magyarázni azzal is, hogy esetleges villám esetén ott egy pillanatig rohadt nagy áram is folyhat (pl megjelenik egy feszültségcsúcs az összes oda befutó méretlen vezetőn egyszerre), de lehet, hogy létezik még vagy tíz további indoklás is :)
"Viszont a szabványosítás ennél azért durvább változtatásokat igényelhet"
Azt kellene valahonnan megtudni, hogy ez a "szabványosítás" elvégzése KÖTELEZŐ-e minden esetben, vagy a regisztrált szerelőknek jogában áll úgy is dönteni, hogy pl szóban/írásban figyelmeztet a szabványosítás szükségességére. Utóbbi estben csupán másik reg.szerelőt kell keresned, aki nem akar mindenáron egy kis extra munkát intézni magának.
Persze ez is olyan információ, amikor csak a kecskétől lehet mekkérdezni, hogy hol kell tárolni a káposztát ;)
A méretlen fővezetéknek a csatlakozási pont és a villámáram-levezető leágaztatási pontja közötti része, valamint a villámáram-levezetőt a leágaztatási ponttal, továbbá az EPH-csomóponttal összekötő vezetékek keresztmetszete rézvezető esetén legalább 16 mm2, más anyagú fémvezető esetén ezzel vezetőképesség szempontjából azonos legyen.
Reménykedtem, hogy ebből a leírásból azért kiderül, hogy nem a PEN-re gondolok.
Ha tényleg az a szabály hogy 10-es fázisvezetőkhöz (mért fővezeték, 3x16A-ről van szó csupán) is 16-os PEN kell, akkor végül is meg lehet magyarázni a 16-os földelő vezetőt is (sőt nagyjából bármit meg lehet magyarázni).
Mondjuk ez a legkevesebb, ez még beleférne. Viszont a szabványosítás ennél azért durvább változtatásokat igényelhet egy több mint 35 éves ház esetén.
Olyankor kell a szakinak kis hozzájárulást csúsztatni, előre megvenni a vezetéket, és csiribí-csiribá, már az új rézzel lesz visszaszerelve minden.
Meg sem vagyok lepve, annyira jellemző ez a konstans kiskapuk keresése és mindenre kiterjedő korrupció (gázos témában most építkezőtől hallottam, hogy vagy kenőpénz vagy hónapokat kell várni). 30 éve is ez volt, sót Jókait olvasva több mint 100 éve is ez volt.
Nem lehetne inkább olyan szabályokat hozni ami nincs tele értelmezhetőségi problémákkal ami melegágya a kiskapuk keresésének meg a korrupciónak?
Furcsa nekem, hogy eddig 1 regisztrált szerelő sem nyilatkozott itt a témában, vagy ezen a fórumon nem szoktak regisztrált szerelők lenni?
Arra figyelj, hogy ebbe csak olyan fejhallgatót dughatsz bele (az rca adapterrel) aminek van saját erősítője. Tehát egy mezei, általános fejhallgató nem fog menni vele.
A 4 eres földkábeleken sokszor nincs is kék vezető, csak fekete, barna, szürke, zöldsárga. Ezek közül utóbbi szolgálhat PEN vezetőként a TN-C szakaszon. Ezt kellene megjelölni kékkel a kötések közelében, hogy egyértelmű legyen az üzemi vezető volta. Ha netán kék vezeték tölti be ezt a szerepet, akkor meg a védő jellegét volna hivatott jelölni pl. egy zöldsárga zsugorcsődarab.
Mint itt is látható, ezek a dolgok évtizedeken keresztül is nehezen épülnek be a köztudata és a mindennapi gyakorlatba, ezért nem sűrűn látni ilyet.
Különösen akkor, ha plusz kényelmetlenséget, költséget vagy odafigyelést jelent az alkalmazásuk, viszont nincsenek komolyan ellenőrizve, szankcionálva és viszonylag ritkán keletkezik ezzel összefüggésben üzemzavar és nem túl sűrűn baleset.
Ez majdnem hasonlóan értelmes és logikus szabály volna, csak kevésbé fajsúlyos, mint a zöldsárga vezeték védővezetőtől eltérő használatának tilalma. Vannak, akik a legtermészetesebbnek tartják, hogy ha nekik úgy kényelmes, vagy gazdaságos, akkor fázist adnak rá.
Azt viszont konkrétan tudom, karbantartás, vagy javítás során bármit megbontottunk (nem épületről van szó), azt az új szabvány szerint kellett megcsinálni.
Optikaival kell összedugni a Tv-hez. A másik oldalán meg beletolod a jack-et, nem lehet elrontani.
Lehet olcsóbban is venni, olyan 1500 körül, de azt ne vegye meg nagy lelkesen a haverod, csakis azt amiben gyárilag rajta a jack. RCA semmilyen formában nem kell hozzá.
Nem a villamos szolgáltatókat akartam pellengérre állítani <> multi cégek túlkapásai
Ja, tényleg. :D Án nem értem. :D Ezek a "monopóliumok" egyébként csak a magyar törvények alapján működnek. Jó példa erre a kb 5 évvel ezelőtti hiszti a vezetékjoggal kapcsolatban, amikor a törvény előírta, hogy a szolgáltatóknak pótolni kell a fel nem lelhető papírokat, és erre az egész ország elkezdte utálni a szolgáltatókat. :D
Nem akarok óriási hülyeséget írni (soha nem foglalkoztam villanyszerelés ezen részével sem), de ezelőtt jó pár évvel mintha ezt olvastam volna az MSZ 2364-ben.
Azárt kell 16 mm2-esnek lennie a PEN-nek, mert a vezeték vastagsága kételyeket ébreszt az illetőben és kisebb az esély arra, hogy a kötést megbontsa.
Bevallom, kissé zavarban vagyok, mert sem helyből, sem nekifutásból nem tudom, honnan vették oda bele, de ez benne van a regisztrált szerelők jegyzetében, amiből vizsgáznak.
Ha ez a ma este kérdése, akkor passz, de az a gyanúm, egy pár napon belül erre választ lehet kapni.
Mármint a 16 mm2.
A másik kérdésről is szó esik eme jegyzetben, de én tökéletesen egyetértek azzal, hogy ha bővítési céllal hozzányúlnak, akkor legyen szabványos (még akkor is, ha éppen nekem is szabványosítani kell, csak azért, mert a társasházi közös mérőhelyen a szomszéd cseréltetett egy kinyúlt kismegszakítót...). A gázosok ennél sokkal könyörtelenebbek.
A 2*RCA az bemenet lesz. Linket most men nem nyomom, de biztos. Nekem is úgy van,minden bemegy RCA/scart/hdmi-n, hang meg vissza ki optikán az erősítőbe. Főleg mert az optikai koncertet a TVből USBn kapja a tápot. Egyszerű és TVvel együtt lekapcsol.
Meg lehet azt az egyetlen alu-réz kötést jól is csinálni,..
...a másik kiskapu, amit (még?) nem mertek megfúrni, amikor ők maguk cserélik (alvállalkozóval cseréltetik) a mérőt, (még?!?) nem mernek elkezdeni szabványosítás-különbenkikapcsoljuk-cseszekedni.
Olyankor kell a szakinak kis hozzájárulást csúsztatni, előre megvenni a vezetéket, és csiribí-csiribá, már az új rézzel lesz visszaszerelve minden.
Ez egyébként nagyon szolgáltató, terület és szerelő-függő, ráadásul 100% szabadáras, ami a világ vicce, egy kis keleti településen akár ötöde(!) lehet ""papiron ugyanaz"", mint amiből mondjuk Budaörsön legolcsóbban meg tudod oldani.
(pedig ha mondjuk ápoló, tanár, vasutas, stb, vagy akárcsak nyugdíjas vagy, fillérre ugyanaz lesz a jövedelmed, mint a 20* akkora átlagjövedelmű területeken)
Inkább mégsem. Valamely szabvány tudtommal tényleg ezt írja elő, éppen azért, hogy világosabban látsszon, hogy PEN vezetőről van szó. A zöld-sárga a védővezető színe, a kék az üzemi nulláé. Szabványtól eltekintve is logikus, hogy a PEN színe a kettő kombinációja legyen valamiképpen.
Nyugi, a scarttal is lehet szívni. Legjobb ha az optikaira kötsz átalakítót, de olyat vegyél amin eleve van 3,5-ös jack, az ócsóbbat amin csak RCA van, felejtsd el. Ebben az a truváj, hogy a tv hangerőtől függetlenül működik, vagyis a hangot a drótnélküli fülesben kell tekergetned. Nekem le van tekerve olyankor nullára a TV. A mutét is benyomhatnám, de akkor kirakja azt a hülye lógót a képre.
De a TV jack-dugóval is szívnál, mert az samuséknál a TV hátuljának a kellős közepére divat rakni, a fekete lap közepébe :) és ha be van dugva leválasztja a hangszórókat. Nem, direkt nem lehet távlökővel átváltani a kettő között... idióták csinálták.
Na egy pillanat! SCART lehet hogy van, mert emlékeim szerint elsőre a thomos dobozzal próbálkoztam, de ugy nem sikerült se hangot se képet csiholni. Nem nálam van a tv.
Van rajta optikai kimenet, oda kitolja a hangot. Kínaitól veszel pár ezresért optika / analóg jack konverter dobozt és dughatsz bele régi fejhallgatót.
Leginkább azért lenne jó, mert időnként drótnélküli fülhallgatót használ a barátnőm és annak is 3,5Jack a dugója, másfelöl meg digitális adás és kelelmes néhányszor a sztereo hang
A pc-mben van egy usb dvb-t kütyü és kellemes sztereo hangja van
"többerű vezetők, kábelek esetében szigetelt PEN vezetőket, ha teljes hosszában zöld/sárga színjelölésű eret használunk, akkor minden csatlakozási pontnál kiegészítő kék színjelöléssel kell ellátni. Ha teljes hosszában kéket, akkor minden csatlakozási pontnál kiegészítő zöld/sárga színjelölést kell alkalmazni."
Nohát én erröl még nem hallottam. Olyan mint a van rajta sapka vagy nincs rajta
Emlékeim szerint a PEN az kék, a zöld/sárga akkor játszik amikor "leválasztjuk" róla a PE vezetőt illetve ha van szonda
Ha nem akarsz teljesítményt bővíteni, meg semmi ilyesmit, van áramod és "elég" is, hagyd a francba őket, had főjenek a levükben.
(a gázszolgáltató már régen ilyen, egy bejelentés, hogy gázszag, kijönnek, sípol a ketyere, és már zárnak si el, szedik is le a mérőket, akár -25ben tél közepén)
Én csak sima 1 fázis esetéről írtam és tényleg nem többeres kábellel szerelve. A legjobb a csövezés, abba olyat és annyit húzol amennyi kell-szükséges, persze ha adott a szitu, ez nem működik.
De, az létezik, bár a hangszórók max. 20kHz-én nem hinném, hogy túl jelentős, viszont azt akarom mondani, hogy ezek a CCA kábelek UTP-ben is szarok, pedig azon 100MHz körüli jelek futkosnak.
Pont azt szeretném megtudni, hogy az MEKH vagy szabványok hol követelik meg a szolgáltatótól vagy az azok által preferált regisztrált szerelőktől, hogy 16 mm2 alatti fázis vezetőnél 16 mm2 kell legyen a szigetelt földelő vezető keresztmetszete (és nem elég a fázisvezető keresztmetszete) vagy miért mondja a regisztrált szerelő, hogy mért fővezeték csere csak mérőhely szabványosítással együtt lehetséges még akkor is ha nem kérsz teljesítmény bővítést.
Úgy érzem itt a szolgáltató masszívan visszaél az erőfölényével, mert vagy azt csinálod amit követel vagy kizárhat a szolgáltatásból, még akkor is ha amit követel nem különösebben van alátámasztva pl. szabványokkal.
Mármint a PE síntől elmenő 10-es zöld-sárga MKH földelő vezető? Ahogy az kell 10x10-es kötő dobozban csavarral kötve az acél földelőhöz a föld felett, szemes saruval körmös alátéttel (a saruzás után az előzőleg feltett zsugor PVC rázsugorítva a kábel végre).
Viszont nem ez volt a kérdés lényege, konkrétan ebben a pontban miért nem elfogadható a 10-es keresztmetszetű fázisvezetőhöz a 10-es földelő vezető, miért kell 16-os? Globálisan meg miért követlenek 4 nyamvadt mért fővezeték cseréjéhez (semmi teljesítmény bővítés) mérőhely szabványosítást?
Nem tudom a mért fővezeték cseréjéhez milyen körülmény ismeretének van ebben az esetben bármi jelentősége.
A legegyszerűbb megoldás, ha valakinek jogosan kell pénzt kiadnia, rögtön elkezdeni hibáztatni a szomszédokat vagy a szolgáltatót vagy az UFO-kat.
Miért is lenne monopóliumra törekvés, ha a szolgáltató a civilizált világban szokásos műszaki előírásokat alkalmazza azon kötelezettsége alapján, amelyet a törvényhozó rásózott a villamosenergia-törvényben?
Nem írtál semmit a körülményekről, mikor más nem is számít, csak azok. Lemegy a föld alá a réz? Korrózió ellen védve van? Mechanikai hatások ellen védve van?
A lényeg hogy szabvány szerint kábeles vezetékek nél 5 eres kábelt kell lehúzni a dupla kapcsolóhoz hogy a zöldsárga és a kék vezeték ,,szabadon maradjon,,
" a szolgáltató nem csak szolgáltatni akar, hanem már hatósági szerepkörben próbál eljárni?"
Na, ez a dolog törvényszerű! Liberális hazudozás a piac szabályzó mindenhatóságáról. A valóság az, hogy a szabad piaci verseny megágyaz a monopóliumok kialakulásának. A monopóliumi helyzetben lévő meg azt csinál amit akar. Persze mindezt a demokrácia sűrű emlegetése közepette. Mikor eljön a kiteljesedés, akkor elérkezünk a pénzalapú diktatúrához minden szinten. Mintha már ott is lennénk!:):)
Nem tudom, hogy került ide ez az átjelölés. Nálam minden PE vezető zöld-sárga. Aki meg már látott pl. 5 eres MBCU-t az tudja, hogy van benne barna meg szürke is.
Ebből kifolyólag meg nem is állítok olyat ami nem lenne igaz.
Gondolkodom két túlfesz. védős olcsó UPS-en (elosztóm már van). Legalább amikor szél van és másodpercekre elmegy az áram (szomszédoknál is) akkor nem fog fejre állni semmi. Katasztrófa amilyen hulladék a szolgáltató légvezetékes hálózata. Sokkal rosszabb mint az én ALU mért fővezetékem. Azt majd max. néha utánahúzom a Fi relénél, ha más megoldás nincs.
Ja és minden PE vezető nálam zöld-sárga (már korábban cserélve lett és minden réz kivéve ezt a 4 vezetéket).
A maci nem tépked villanyvezetéket, de gyorsabban szalad mint az ember, remekül mászik fára , jól tud úszni. Csak akkor van esélyed ellene ha egy lassúbb személyel vagy mint temagad.
Ne, ne gányolj. Zöldsárga az mindig védővezető legyen, a fázis fekete, a nulla kék. A vilanykapcsolókból szürkét célszerű használni, ha kettő is van, (csillár) akkor az egyiknél mindkét végére egy kis fekete szigszalagkarika, vagy fél centis fekete zsugorcsődarab hogy ne nagyon szopódj később. (semmiből sem áll rájelölni)
,,Többerű kábelek esetén (2-5 ér) védővezető céljára csak a zöld/sárga színjelölésű ér használható, illetve ez az ér csak védővezetőként használható. Az átjelölgetés sem megengedett.,,
Ezek szerint egy dupla kapcsolóhoz leágazás három eres kábellel nem oldható meg mert az egyik belőle zöld sárga...
Próbálom kideríteni, hogy ha a fázisvezető keresztmetszete 10 mm2, akkor miért is kellene a réz PE vezető vastagabb legyen mint 10 mm2, de csak nem találom:
És még a maci is letépkedheti. Agyatlanok. De nyugodj meg, egy panelházban is a folyosón vannak a villanyszekrények, gyakorlatilag tárva-nyitva, simán le lehet csapkodni merő kitolásból, hülyegyerek-viccként.
"Szerintetek egy ilyen mozgásérzékelővel utólag össze lehet
kötni, hogy mozgásra bekapcsoljon?"
Igen.
Sőt, a legtöbb esetben nem ugyanott van a lámpa legjobb helye és a mozgásérzékelő legjobb helye. Tehát tedd a lámpát oda, ahonnan a fény a legjobb, a mozgásérzékelőt pedig tedd oda, ahonnan legjobban tud működni (de előtte nézz utána jól, hogy hogyan működik, vagy kérdez meg egy hozzáértőt, hogy hová tedd).
Ezután ne feledd elvezetni a villanyosságot a mozgásérzékelőtől a lámpába :)
Tudod-e, hogy egyenfeszültségű környezetben egy kinyitott (tehát éppen vezető állapotban lévő) tirisztort hogyan lehet újra zárt (tehát nem-vezető) állapotba hozni?
Ma megpróbáltam megtudni mibe kerülne 4 x kb. 1 m mért fővezeték ALU-ról rézre cseréje (semmi teljesítmény bővítés, csupán üzembiztonság okán).
Nyilván ehhez regisztrált szerelő kell, szóval elindultam ebbe az irányba.
Aztán jött a hideg zuhany. Nem lehet csak úgy mért fővezetéket cserélni, ezt csak mérőhely szabványosítással együtt szabad elvégezni (a mérőhely persze amikor elkészült szabványos volt, csak időközben változtak nem is kicsit a szabványok)...
Állítólag itt már nem lesz jó:
- A jelenlegi betonalap földelő (bár annak a földelési ellenállása nekem egész jónak tűnik így jó-pár évtized után)
- A betonalap földelőt a PE sínnel összekötő 10-es réz MKH vezeték (mert ma már állítólag 16-os kell)
- A betáp vezeték (itt már elvesztettem a fonalat)
Tényleg ezt megkövetelheti a szolgáltató? Milyen szabvány alapján nem jó ma már a 10-es MKH földelő vezeték?
Csak nekem tűnik úgy hogy a szolgáltató nem csak szolgáltatni akar, hanem már hatósági szerepkörben próbál eljárni?
Vissza kellett volna vinni a boltba és visszakövetelni a pénzt vagy adjanak helyette használható vezetéket. Soha ne hagyjuk szó nélkül, amikor kárt okoznak nekünk.
Ha büntetlenül lehet csalni, akkor elszaporodnak az élősködők (és most nem politizálok :) minden cég, aki ilyen vezetéket importál, az megérdemli, hogy hatalmas pénzt veszítsen ezen a kísérletén.
Kínai drót: múltkor vettem kéteres legolcsóbb hangszórókábelt, csillárt kellett áthúzni nagyon vékonyka járatokban, gondoltam LED-es lámpákhoz jó lesz. Blankolom, olyan könnyen szakad a sodrott vezető, furcsa is volt úgy érzésre, nézem közelebből, maguk az erek aluból vannak csak van rajtuk egy réz bevonat, hogy úgy nézzen ki. Hát a jó édes anyjukat, dobtam ki az egészet...
Szia! Jelen pillanatban mindenki mást mond, hogy kötelező-e a terv. Leginkább az építésztervező dönti el az ő felelőssége, hogy bekér-e a tervdokumentumhoz gépész, villany tervet. Mi villany, és gyengeáramú hálózatok mellett Loxonet is telepítünk, de igazán jó tervet nem láttam még hozzá.
Villanyterv olyan 90e Ft-tól indul bonyolultságtól függően.
Láthattál hisz a renel mindenhová ezeket a müanyag dobozokat rakja. Viszont a bejövő méretlen áram fémcsőben van .
A kis lakatok csak vicc kategória, max gyerekek ne tudjanak hozzáférni.
Gyenge pontja a lakásbíztonságnak . Egy betörő két másodperc alatt elvágja a müanyag lakatfület s lekapcsolgassa az áramot. Ha nincs akkumlátoros rendszer leáll a riasztó a kamerák ....
Továbbá ha több napra elmegy otthonról a család és csupán merő rosszindulatból lekapcsolja valaki kiolvad a disznó a fagyasztóban.
A legroszabb hogy mivel kint van , társasházaknál a földszinten akár éjjel is ki kell menni a lakásból egy villanylámpával ....besurranhatnak addig leüthetnek.
Azt kérdezném, h most épülő házunkba (160m2) kell-e vill. terv bármilyen hatóságnak? Ha igen, ha nem és a magam megnyugtatására rendelnék mekkora összegekben kell gondolkodnom? (bonyolultsági fok: hűtő-fűtő hőszipka, hcs szellőztető, ablakérzékelők, csillagpontos rendszer ha egyszer Loxone...)
Ahol a probléma volt konkrétan falusi ház egy óra s az fi a dobozban plombálva a ház külső oldalán. Onnan ment fel a vezeték a padlásra tehát ott volt csak el kellett osztani. Ráadásul kettő kék színű. Először meg kellett vágjam a burkolatot s fázisceruzával megnézzem megjegyezzem a fázist szigetelőszallaggal a vágás mindkét felén nehogy felcseréljem aztán le a bíztosítékot s keződhetett a munka.
Amúgy van olyan hogy 5 eres kábelban mind fekete , azok számozva vannak.
Az bánt hogy a szolgáltatónál dolgozó villanyszerelő csinálta amit el tudott lopni abból....
Na, ez jó. A relét ki lehet lőni a nyomógombjával?
A dobozból fázis (fekete), nulla (kék) és zöldsárga kéne, hogy kijöjjön. Ezt le kell tisztázni, és lekövetni a lakásig. Ha jól látom ez valami ottani panelizé de legalábbis társasház. A vascsövek EPH-ba vannak kötve? A lakáselosztóba biztos nem megy be a 3 vezeték? (Romániában 3 feketét is simán el tudok képzelni...)
Sose szerettem a csokit , licás vezetéket érvéghüvelyezni kellett s akkor már két szál sem akart elférni egymás mellett. Hitvány kinai lámpáknál csillároknál nincs más mivel kötni hisz a lámpába csupán 1 mm vastagságú vezetéket húznak.
Leginkább a változó terhelésű kötések vannak kitéve annak, hogy terheléskor felmelegszenek, és utána lehűlnek. Nos ilyenkor a különböző hőtágulás és szilárdság miatt lazulnak meg a kötések egy idő után.
Én azt mondanám, hogy új villanyszerelés után várjuk meg az első kötés-hibát, és ha a kettő között egy év telt el, akkor kezdődhet a karbantartás, de ha húsz éve hibátlan, akkor ne piszkáljuk, mert a szerelő értett a szakmájához.
Egyébként minden komolyabb ipari elosztószekrénybe belenéznék hőkamerával a használatba vétel után mondjuk pár órával.
ize, nyilvan tisztaban vagy a FI rele mukodesevel de amit irsz erosen felrevezeto, a vedoVEZETO a FI relenel lehet a user is aki epp a fazist nyalogatja... A FI releben nincs hova bekotni a zoldsargat...
Szépen alakul a dolog , nem vagy nagyképű amiért van véleményed , Tényleg megrághassa a burkolatot az egér . De ugyanúgy megrághassa a pincében vagy gipszkarton alatt . Van amikor nincs más lehetőség , mikor a nagy felújításkor kisporolják a villamos hálózat felújítását . És visszaköltözés után két hét múlva kezd vacakolni valami.
egy nagyképű villanyszerelő vitatkozott velem hogy helytelen ha a padláson a mért vezetéket elvágva telepítve egy elosztódobozt wago val oldottam meg a csatlakozási pontokat
Ezután már mindenki csak lapíthat, de szerintem vannak e topikban véleménynyilvánítások, hogy ne legyen padláson kötés.
Én is csak végszükség esetén alkalmaznám, nálam padláson csak egyenesben átmenő vezeték a jelszó, bár van itt, akinek ez sem tetszik, mondván, hogy az egér megrágja a titánium-urán-patkányméreg ötvözetű védőcsövet is.
Villamos berendezés karbantartásánál az utánhúzást egyetlen elméleti (értelmiségi f.......kalap) sem úgy értette, mikor előírta, hogy bárhogyan is van meghúzva, kell rajta még húzni egy negyed/akármennyi fordulatot.
Egyébként mondjuk 1930-tól kezdve, amikorra már tudtak megbízható szigetelőanyagokat gyártani, egyetlen hibaforrása maradt a villamos berendezésnek, a kötések/érintkezések.
Én eddigi pályafutásom során, ami átíveli az elmúlt 300 évet, egyetlen üzemeltetővel találkoztam, akinek fejében azelőtt merült fel a villamos berendezés karbantartásának lehetősége, mielőtt bármi meghibásodott volna. Bár azóta is kuriózumként emlegetem, én nem hülyéztem le. :)
K* nagy anyagi és kényelmetlenségi teher lehet pár évente belenézni az elosztószekrénybe, aljzatokba, megvannak-e még a szép fém színek. :D
A rossz érintkezés ellen külföldön elkezdték használni az AFDD nevű átívelés-érzékelő eszközt, bár a rossz érintkezés kezdeti szakaszában még sehol nincs átívelés, mikor már jól tud melegedni.
"mert a rendszeres után húzástól ledarálták a csavar fejben a hornyokat, vagy a menetet nyújtják meg annyira hogy nem lehet se meghúzni,sem kitekerni."
De ez meg babárság, az megint nem a technológia vagy a szabály hibája, ha valaki erőből hülye.
Bele van ütve valami földelésnek nevezett horganyzott valami a földbe ami felmegy a villanyóráig vagyois az fi reléig . De tovább csak két szál vezeték van ...
Az nem egy "kismegszakító"? A Fi relé nem szokott plombálódva lenni, a villanyóra és a hozzá tartozó fázist-megszakító, felhasználható áramot korlátozó kismegszakító után a szolgáltatót nem érdekli mi van, csak fizesd be a számlát.
Fi relé amúgy van a villanyóra dobozában és 32 A . ahhoz nem tudok hozzáférni a doboz plombálva van csak egy kisajtó ahol le lehet kapcsolni az áramot.
Köszönöm Elek úr . Nem aggódok csupán szeretnék egy kicsít mélyebbre merülni a villanyszerelés rejtelmeibe.
Voltak rázós élményeim zárlattüzet még nem láttam de elszenesedett megfeketedett vezeték szigetelést már igen . És sok sok helytelen gányolt bekötést ami nem is gond addig amíg nem javítok rajta, mert onnantól az enyém a felelősség ha netán leég a kecó.
Épp ezért csakis a villanyórától kellene teljesen felépíteni a rendszert és biza nem kicsi pénzébe kerül a tulajnak.
Szóval ahol lakok sajnos ismeretlen fogalom még a megtervezett belső villamos hálózat. Régebbi rendszereknél néha csodálkozok hogy még egyáltalán föl tudják kapcsolni a lámpát.
Nem Gipsz Jakab hanem egy nagyképű villanyszerelő vitatkozott velem hogy helytelen ha a padláson a mért vezetéket elvágva telepítve egy elosztódobozt wago val oldottam meg a csatlakozási pontokat . Onnan vezettem vadi új 2,5 ös áramkört a mosógéphez persze mindezt a gipszkartonozás szobafestés után csak a kamrában engedték meg hogy lefúrjak. Kamrába kicsi biztosítéktábla benne 16 A c s biztosítékkal . Nehéz szakszerű lenni ha a villamos űzletben is azzal fogadnak hogy b s nincs mert mindenki ezt keresi. Tudom a hálózatot az is megvédi de a fogyasztót is kéne ...
na mindegy azt mondta az úriember hogy csak csokival szabadott volna...
Mostanig másfeles vezetéken volt a mosógép a világítással egy áramkörön .
Hogy ne is említsem védőföldelés semmi nincs ami tavaszig így is marad hisz hó van és le van fagyva a föld.
Ezt az utánhúzósdit valami előírás alapján írják elő üzemeknél valami gyakorlatban kevéssé jártas elméleti (értelmiségi f.......kalapok).
Amikor cserélni kell egy motorvédőt,vagy megszakítót nem lehet kioldani a csavarokat mert a rendszeres után húzástól ledarálták a csavar fejben a hornyokat, vagy a menetet nyújtják meg annyira hogy nem lehet se meghúzni,sem kitekerni.
Ha nem muszáj,nem kell hozzányúlni. "Ha nincs eltörve ne ragaszd meg" elméletet kellene alkalmazni.
Üzem közben érintés nélküli hőmérővel kell vizsgálni hogy a kötés melegszik-e,ha igen mi az oka.
Utána a probléma megoldása hogy után kell húzni,akkor után húzás.A technológia ma már elérhető.
Régen a tokozat fedél éltérő hőmérséklete elég volt a laza kötések detektálására,pedig üzemzavart még nem okozott.
Lakásoknál a konnektorokat érdemes időnként (pl festések alkalmával) a MEGFELELŐ kiképzésű csavarhúzóval rányomatékolni de ésszel,nem lenyírni a csavarfejet.
Egyébként minden szerelvényhez csatolt leírásban ott van mekkora nyomatékkal kell meghúzni a csavarokat. Az után húzás is ekkora nyomatékkal kell hogy történjen. :-)
Logikus lenne, hogy a kismegszakító és a konnektorok csak és kizárólag rugósak lennének, mármint az újonnan kaphatók. Ezzel szemben kismegszakító egyáltalán nem, konnektor meg alig-alig van rugós bekötéssel, az is drágán.
A triak primitiven egyszerüsítve, áramköri síkon csak két tirisztor szembe'.
Volt tévében triak is, és néhányban (CRT monitorban szinte mindben) tirisztor(ok) is.
Sőt régesrégen még PC tápban is előfordult, gyanítom.
Ez mind azért kb. biztos, merthogy a bontottak a cuccaim közt kijöttek valamiből, namost modemből videokártyából meg alaplapbol nyilván nem, akkor csak tv, crt, monitor, esetleg nyomtató+fax, lehett ahonnan elbontáskor kiszedegettem.
Ellenben a GRUNDIG egyik "hirhedt" (Supercolor 8446) modelljében alkalmazták az eltérítő áramkörben a tirisztorokat, amikkel rengeteg baj volt. Leginkább a rossz hűtés miatt elszállt alkatrészek miatt. Szerencsére bejöttek a "BU" sorozatú nagyfesz-tranzisztorok, amitől a sorvégfokok sokkal egyszerűbbé és stabilabbá váltak.
Papiron pedig ez van, 60as évek a fejekben, a szabályokban, mindenhol.
Eredetileg így rázta le a felelősséget a gyár, ha leégett a bármi, mert laza volt(lett) a kötés, "üzemeltető miatt volt, nem húzatta újra".
A valóságban itt a rugalmasság a kulcskérdés, a csavar és körülötte minden "egyfajta rugó", ami a vezetékvéget rugalmasan kell szorítsa. Alumínium vezetéknél szinte törvényszerű, a lágy anyag eldeformálódik, megroppan idővel, és simán kihúzható, ugymond "meglazul a kötés", hisz a csavar nem fog magától beljebb tekeredni.
De a fordítottja is ismert, nagyon kemény és kevéssé rugalmas vezetéknél a kötés ugymond "összerugalmassága" sokszor túl kicsi, ez a "bazira megszorítom a kör keresztmetszerű drótot, majd megrázom a cuccot, és hopp kiesett" szindróma.
Jobb gyártmányokban és komoly helyeken (ipar, csavar-sarus nagyáramú kötések, stb) ezért plusz rugalmasságot, pl rugós kengyelt, betétlemezeket, alátétet, stb használtak régen is.
Manapság ez a "csavarral szorítok" techika (hagyományos sorkapocs és alapelve) visszaszorulóban van, egy újonan épülő korszerű épületben már minden aljzat kapcsoló és fogyasztó a modern gyorsan szerelhető egyetlen rugós lemezt tartalmazó kötéssel fog kapcsolódni.
Ha az egész lakást egyébként nem is, a kismegszakítókat néhanéha (ha nem is pár évente) érdemes átnézni.
Notórius hibaforrás, ott folyik általában a legnagyobb áram átlagosan a legtovább, valóban meg tudnak lazulni még a relative drága "márkás"-nak vélt tipusok is, ott a legrosszabb a hőelvezetés, és a legnagyobb a tűzveszély.
Ha előtte te tettél neki szívességet, akkor kb azonos idejű szívességet jogosan várhatsz el tőle is. Azon túl viszont illik fizetni neki, még akkor is, ha egy fillért sem fogad el.
Pedig a modern nagyképernyős, 16/9 formátumú Sony-kban, a PTC kiváltására egy, a processzor által vezérelt parancsra, tirisztorral meghajtott lemágnesező tekercs dolgozott.
Két érintkező felület között az elektromosság nem a szorítástól megy át, hanem az érintéstől. A kapcsolókban, mágneskapcsolókban se millió tonna erővel feszülnek egymásnak az érintkező felületek, azok miatt mégsem aggódsz.
"Olvastam hogy 2 évenként újra kéne húzni."
Ezt egy profi szakkönyvben olvastad, vagy Gipsz Jakab "hogyan szereljünk villanyt szakács végzettséggel" nevű blogjában?
A csavarkötés mitől lazul ki? Olvastam hogy 2 évenként újra kéne húzni. De nem hiszem hogy kétévente minden konnektort kapcsolót kismegszakítót át kellene nézni a lakásban.
Van 80 valahány éves ismerősöm, aki mindig neten lóg. Minden megjelenő újdonságot megvesz. Nemrég tv okosítóval küzdött. A másik sem fiatalabb, ő pedig unoka, nagyi informatikai versenyt nyert.
Én jómagam inkább valami jobb felhasználóként definiálnám.
A nejem pedig pedig haladó a netes vásárlásban. :-((
+ régebbi típusoknál még a vízszintes eltérítéstnagyfesz is tirisztorokkal (elég bonyolult módon) oldották meg. Az utolsó crt tvkben sok esetben a demagnetizálást is ilyen eszközzel vezérelték.
Itt voltam személyesen. Mint lejjebb írtam. Kerekes utca. Nincs nekik.
Nem tudom, miért nem vették még le a kínálatukból?
Adtak egy fizikálisan nagyobbat. Nem fér be abba a hülye kapcsolóba. Nem is vittem oda szerelőhöz. Egyenlőre nem foglalkozom vele. Iker szerkezet. A nejemnek kell, ő tudja használni.
Nekem pedig eszembe sem jut.
Amit vettem, kint van a kocsiban, nem tudom most megnézni a paramétereit.
Nyissa ki a fene a garázst.
Volt még téma, hogy szar kínai. Feltételezhetően igen. Holnap megvizitálom.
Hogy villamos székbe (párnára) akarna ültetni?
57 éve ismerjük egymást. Ebből 12 évig egy iskolákba jártunk. Szóval lett volna rá alkalma.
Aki rákeres az akkor egyúttal már be is szerheti ugyebár, ami viszont már NAGYON nem 15 másodperc.
Valahol határt kell szabni a szívesség-munkáknak. És ez a határ minél szigorúbb, annál kisebb az esélye annak, hogy a szívességet kérő hetenként visszajön egy-egy újabb szívességért.
Tudnék mesélni, egy időben azt vettem észre, hogy már havonta 50-100 órám elmegy különféle szívességekre. Ha nem vagy velük bunkó, akkor hirtelen lesz vagy száz "jóbarátod", akik szép lassan kicsinálnak, tönkretesznek (kedvesen mosolyogva), anyagilag és idegileg egyaránt. Szóval a TV szerelő "haver" jól csinálja, ha minél jobban megdolgoztat minden szívességkérőt.
"A vezeték azért ég el, mert nem megfelelő anyagból van a szigetelése,"
Egy bojler aljában soha nincs 60-90 foknál melegebb, márpedig ekkora hőmérsékletet még a legolcsóbb szigetelésű vezeték is simán elvisel. Viszont ha pl egy csúszósaru rosszul érintkezik, akkor az érintkezési ponton igen nagy lehet az áramsűrűség, ezért az érintkezés pontja igencsak felforrósodhat.
Ha a hő forrása maga a vezeték lenne, akkor a szigetelés a vezeték egész hosszában egyenletesen lenne megégve. Ha viszont csak a vezeték vége van megégve és a többi részén ép maradt a szigetelés, akkor nem maga a vezeték melegszik, hanem a vezeték végénél a csatlakozási pontból jön a hő, a csatlakozó melegíti fel a vezetéket is egy darabon.
Tehát ha egy laikus azt mondja neked, hogy "megégett a szigetelés a vezetéken", akkor az legyen az első gondolatod, hogy az illető éppen hülyének néz téged és félinformációkkal etet. Azonnal rá kell kérdezni, hogy az egész vezeték végig egyenletesen megégett, vagy csak a végén egy rövidke szakasz és az sem egyenletesen.
Te hány TV-ben láttál tirisztort, vagy triakot? A hőskorban, ha elő is fordult volna benne, akkor az KT, vagy TIC sorozatú volt, jól felismerhető típussal. Azokat meg lehetett találni a nyomtatott katalógusokban. Az újabb keletűeket az interneten és a típusjel dekódolása sokszor nehézkes az ezekhez nem szokott, ezeket nem sűrűn használó szemnek. Valamint, ezzel tökre nem függ össze, hogy tud jól forrasztani és nem csinál ökörséget az áramkörben. Az sem az ő hibája, ha ez egy kínai trágya. De ezt nem is tudjuk. Kár erre szót pazarolni.
Komoly "tévészerelő" lehet, aki egy tirisztort nem ismer fel/tud beszerezni/nincs legalább hasonló -nagyobb- az alkatrészes lomosfiókjában.
És akkor javít valamit, ami kb villamosszékké változhat (test közelében tartott 230V-os készülék), illetve tüzet is okozhat,(melegítő berendezés), ráadásul gondolom eleve egy minden minősítés nélküli eldobhatós kínai trágya.
...ami után nyilván mossa kezeit, hisz ő "csak szivességet tett".
A vezeték azért ég el, mert nem megfelelő anyagból van a szigetelése, speciális teflonszigetelésű vezeték kellene, továbbá a fűtőszál nem ad át elég hőt a víznek különféle okokból, illetve megöregedett, így túl magas hőmérsékletre kerül, ami hőáramlás azután a bekötősarukon keresztül a vezetéket is túlmelegíti.
Az üvegszövet szigetelésű vezeték ezeken a helyeken általában nem leég, hanem a nagy hőingadozástól elpattannak a kis elemi övegszálak, és szétfoszlik a szigetelés, mint a rothadt selyem, majd lepereg a vezetékről darabokban, tehát a feladatát nem látja el.
Te jó ég. Én ilyen helyről levegőt nem mernék venni, mert mindig az jut eszembe, hogy ha a leírással így bánnak el, akkor a termékek kezelése, minősége milyen lehet, meg az ügyfelekhez vajon hogy állnak? Most miből állna tisztességesen lefordítani, ezt laikusként sem olvassa el senki, csak betoljuk a guglifordítóba és jóleszaz?
Ha megnyugtat a Z150E-s is ilyen. Ott is leválik a szigetelés a fűtőszálra menő egyik vezetékről. 2 évente vízkövetlenítéskor mindig cserélem ezt a vezetéket.
Ez sokkal jobb mint a csúszósaru, nagyobb felületen is feküdne fel,de mintha a lemezke nem is réz hanem rézzel bevont nikkelezett vaslemezke lenne? Nem lesz egyszerű átfúrni,a 4mm-es furat is határeset.Kisebb szemes saruval ami préselhető még nem találkoztam.
Mindegy, a rugós alátétről ne feledkezz meg,és a szemes saru préselhető legyen a műanyag szoknya nélkül.
Én arra tippelnék hogy a kivezetés amire a csuszkát tolod, a sokadik csere után a felületi oxidációja folytán már nem olyan jó kontaktusa. Eredetileg feltételezhetően nikkel bevonata volt,amit ha kapargatással tisztogatjuk,akkor azt eltávolítva (vagy maga a csuszósaru tolja le) marad a réz ami még inkább oxidálódásra hajlamos,és az csak ront a helyzeten.
Volt hogy leégett maga a lemez is a saruval, a kivezetésre sorkapcsot tettem azóta is teszi a dolgát.
A csúszósarukban is van olyan amiben van egy lemezrugó,nem csak a kitüremkedés ugrik a furatba és rögzít.
Üdv! Érdeklődöm, hogy miért van az, hogy egy Hajdú Z200EK-1 típusú de a régi bojler folyamatosan elégeti egy egyik vezetékét ami a cekászra megy? Ez még a 3,4(?) kW-s cekászos. Nem zárlatos, a nyugalmi (meleg ) ellenállása a cekásznak 16 ohm, földzárlat sehol sincs (akkor nem is menne), 30 mA-s ÉV relé van elé kötve (nem veri le). EPH rendben. A biztosítékot nem veri le, a kábelt viszont feszt égeti. Már azon gondolkodom, hogy kicserélem a cekászt a mostani 2,4 kW-osra. Most vettem 2,5 mm-es üvegszálas borítású hőálló vezetéket és csináltam új bekötést, a végére hőálló csúszóérintkezőkkel. A szakboltban azt mondták nyugodjak bele, hogy a 3,4kW-os bojler ilyen, minden kábelt eléget, így nem is adnak hozzá után gyártottat és ezt az üvegszálasat ajánlották. Csak azt nem értem, hogy tizen évig gond nélkül ment a mezgaz boltban vett után gyártott kábellel.
ELMŰs terület. Rákérdeztem náluk is, de még nem válaszoltak. Ellenben szinte biztos vagyok benne, hogy csak regisztrált szerelő rakhatja fel az órát, emiatt is írtam ide.
Sülysápon szeretnék H tarifát beköttetni. Aki tud benne segíteni (ügyintézés, óra felrakása) kérem keressen meg a vitéz[pont]laci gmailes emailcímemen. ékezet nem kel.
ismerostol kaptam egy ugyan olyan kapcsolott kicseréltem most meg a szenkefekig van aram de meg sem kel eletre a gep ,lehet szenkefet is kell cserelnem ,erdekes mikor lettetem semi jelet nem mutatta hogy elfaradt volna
Nem fordult még elő hogy sarokcsiszolóhoz ne kaptam volna csereszabatos kapcsolót.
Igaz mikor a T.I.P-hez 2000ft az új kapcsoló, inkább vesz másik gépet a kuncsaft.
Márkásabb gépnél inkább a forgórész adja meg magát előbb mint a kapcsolója.
Ha csempéhez,téglához,cseréphez,stb... használják,a por a kapcsolót majd a csapágyakat,végül a gépet teszi tönkre. A rendszeres alapos sűrített levegős takarítással kitolhatjuk az élet tartamot.
Azt tudjuk. Azon az oldalon van a fázis amit sikerült megolvasztani. Zárlat van a csatlakozódugó és a kondenzvíz-leeresztő cső között valahol. Hívj klímaszerelőt.
"Van jelentősége a lámpás tesztelgetésnek ha benyomáskor úgy is leold"
A te esetedben igen, van jelentősége, mert ott előfordulhat, hogy a házat valójában nem is védi a FI relé. Szerezz/barkácsolj egy legalább 10 wattos próbalámpát és a fázis és a föld közé érintve a ház minél több pontjáról próbáld meg lecsapni vele a FI-relét.
"Nem volt az lusta, ahogy bedugták és összeértek az érintkezők"
Ki látott már olyan klímát, ami úgy hibásodott meg, hogy a bedugás pillanatában egyből zárlati áramot vesz fel? Szerintem ilyen eseménynek csupán elméleti valószínűsége van (olyan, mint a becsülete politikus: csak elméletben létezik).
Ráadásul a gazdája is azt írta, hogy a bekapcsolás pillanatában történt és nem a bedugáskor.
Attól függ melyik nyomógomb, mert ha addig megy amíg nyomod, akkor okés. A másik fajtánál nem sok hiányzott, hogy szarul nézzek ki. Családban volt egy cucc amit állandóra kötöttek. Én gyanútlanul bedugtam, a lendület kiverte a kezemből és a beakadt kábelénél fogva lendült egyet és éppen csak horzsolta a lábam. Ott 1-2 milliméter és lebassza a combomat, de ha több, akkor több, vagy csak beleáll a közepébe oszt szarul néztem volna ki.
utána már csak egy vezeték megy tovább ami egy 2,-5 réz vezeték ami rá van csatlakozva a nulla vezetékekhez és ez van átkötve szintén egy 2,5 réz vezetékkel ami meg a földelési vezetékekhez csatlakozik
A fi életvédelmi ill. érintésvédelmi relé benyomáskor leold ! ! Még a fázis vezetékét is hozzáérintettem a talajhoz és még úgy is leold ! ! :) Igazából lámpával akartam kipróbálni hogy leold-e a fi relé ? ( szerintem nem sok jelentősége van mert 5 év után úgy is cserélni kell. ) A próbalámpát az egyik vezetékét a földelő sínre kötöttem a fázist a lámpa pedig a fi relé után kapja az egyik kismegszakítón keresztül ! . ( A 0 meg a földelési vezeték pedig a fi relé előtt van közösíve és így csatlakozik a fi relébe ! ! utána már csak egy vezeték megy tovább ami egy 2,-5 réz vezeték ami rá van csatlakozva a nulla vezetékekhez és ez van átkötve szintén egy 2,5 réz vezetékkel ami meg a földelési vezetékekhez csatlakozik :) ! ! )
Van jelentősége a lámpás tesztelgetésnek ha benyomáskor úgy is leold vagy inkább ez csak a relét ellenőrzi szerintem igen de ez van ! ! Meghalni szerintem nem fogok az öt év alatt reménykedem benne ! ! :)))
Ha egy villásdugó rendesen be van nyomva az aljzatba (tehát koppanásig), akkor nem az égés helyén érintkezik, tehát nem is ott olvadt volna meg. Tehát aki legutoljára bedugta azt a dugót, az vagy nagyon lusta volt vagy nagyon fáradt. De még azt is el tudom képzelni, hogy valaki működő klíma közben kihúzta a dugót, majd visszadugta.
Tessék teljesen (kopanásig) bedugni azt a tetves villásdugót és működés közben nem játszani vele.
"A sarokcsiszolóknak beakadós kapcsolójuk van. Ha épp darabolod vele magadat, akkor azzal se fogod egykönnyen lekapcsolni."
Emlékeim szerint a gyári kapcsoló igen könnyen kikapcsolódik, akár egyszerű szorítástól/nyomástól vagy ráütéstől is (a véletlen bekapcsolás, az van szinte lehetetlenné téve). Tehát ha az elromlott gyári kapcsolót lecseréli valami egyszerű billenőkapcsolóra, már azzal is nehezíti a gyors vészlekapcsolást (és egyben lehetővé teszi a véletlen bekapcsolást).
Nekem még szegény jó apukám cserélte le az egyik sarokcsiszoló gyári kapcsolóját sima nyomógombra. Megtehette, igen rutinos volt az öreg és én is tudom használni - sajna jelenleg az egyetlen működő sarokcsiszolóm, még a normális fajta, nem az 50 üzemórára tervezett mai szarok, ezért mélyen a zsebembe kellene nyúlni, ha hasonlót akarnék venni - , azonban még így is voltak meleg helyzetek.
Azt mondom, hogy ha valaki ilyet csinál, akkor pontosan tudja, hogy mit csinál és úgy dolgozik vele, hogy a környéken ne legyen élő ember és mélyen hallgat róla. A te kedvedért most kivételt teszek.
Ha valaki ilyet kérdez, akkor az nem tudja, mit kérdez és ne akarja megcsinálni, mert garantálom, hogy a belét fogja kiontani vele. Jobbik esetben, rosszabbikban valaki más mondjuk rálép és nincs lába...
Persze azt csinálsz, amit akarsz, de a NEM-en kívül ne várj itt mást választ.
"Ki volt az a véglény, aki erre adott egy mínuszt? :D"
Valószínűleg az történt, hogy a Kínai LED Izzó Importőrök (KLII) fórumba beépített megbízott titkos ügynöke az én bejegyzésem helyett véletlenül a tiedre kattintott.
ha a fagyveszélyes cső fölé teszel egy hőszigetelő lapot, azzal "meghosszabbítod a fagy útját" a csőhöz, magyarul a végeredmény olyan lesz, mintha a csövet mélyebbre ástad volna. (a falban menő csőnél is alkalmazható hasonló elv).
Föld alatt ne EPS, hanem XPS habot alkalmazz, az zárt cellás, ezért a jóságát a talajvíz/esővíz még évek alatt senem roncsa le. A napsütés UV sugárzása viszont árt neki, ezért ne csak ledobd a talajfelszínre, legyen felette legalább pár centi talajréteg.
javítani, cserélni persze, hogy lehet. Venni kell bele egy kapcsolót, ami ugyanolyan, De sajnos valószínűleg egyszerűbb lesz egy új sarokcsiszolót venned.
"Nincs gáz, sütő főzőlap, mosógèp, szárìtógèp a nagy fogyasztók. Lesz napelem, csak engedèlyre várunk"
porszívó, hajszárító, vasaló is felvesz egyenként 1000-1500 wattokat. Vagyis mondjuk darabja 5-6 amper. Ha épp bekapcsol a hűtő kompresszora, az is számít, de a tv számítógép satöbbiből is összejönnek az amperek.
napelem nem számít, mert a legrosszabb esetre kell számolnod, amikor nem süt a nap, de mondjuk épp hajat szárít a feleséged, miközben te porszívózás közben tévét nézel :-)
Ne haragudj, de nekem pl nehéz eldönteni, hogy komolyan kérdezed-e, hogy a sarokcsiszoló kapcsolóját ki lehet-e iktatni. Mert persze technikailag ki lehet csak épp a sarokcsiszolón a biztonság miatt is van (több) kapcsoló, hogy kisebb legyen a valószínűsége, hogy belevágsz vele a saját húsodba. És mivel elég nagy az ereje, elég ha csak egy pillanatra belekap és leesik az ujjad.
Kb olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy meg lehet-e patkolni a biztosítékot, lehet-e biztosítás nélkül tetőn dolgozni stb
Tudtomal en nem hülyeztem le senkit ,csak egy kerdest tettem fel aki nem akar normalisan valaszolni vagy segiteni hogy mit hogyan ellenorizek le az ne hülyezen mert ő sem tud mindent
"9,2kw a teljesítmènye. Hogyan tudom kiszàmìtani ez hàny amper 3fázison?"
Ha feltételezhetjük, hogy a 9,2 kW egyenlően háromfelé oszlik el a három fázis között, akkor a 9200-at oszd el hárommal és a harmad értékkel számolj úgy, mintha egy fázisú fűtés lenne.
Tehát 9200/3= 3066 watt fázisonként
az annyimint 3066/230=13,33 amper fázisonként.
"3x20a elegendő lehet a hàzra"
Én a helyedben nem szeretnék háromszor mindössze 6 plusz amperből gazdálkodni (6 amper szinte semmire sem elég), helyette inkább igényelnék kétszer "épphogy elég" ampert plusz egyszer jósok ampert. Tehát 3x20 helyett pl 2x16 + 1x32 ampert.
"egy sarokcsiszolo kapcsolojan nem jut tul az aram ki lehet iktatni a kapcsolot ,?"
Igen, de kizárólag mentőorvos jelenlétében.
Előtte próbából alakíts át egy benzinmotoros láncfűrészt olyanra, hogy csak akkor álljon le, ha kifogyott belőle a benzin. Ha kipróbáltad és még megvannak az ujjaid és mindkét lábad, csak akkor állhatsz neki az öngyilkos sarokcsiszoló készítésének.
Sziasztok. Ismerősöm házába vllanyfűtès kerül beèpìtèsre. 9,2kw a teljesítmènye. Hogyan tudom kiszàmìtani ez hàny amper 3fázison? 3x20a elegendő lehet a hàzra? Nincs gáz, sütő főzőlap, mosógèp, szárìtógèp a nagy fogyasztók. Lesz napelem, csak engedèlyre várunk.
Lehet, de mindkét elpusztult led alatt pont hiányzott a paszta.
"a bordára feszítő erőt, a borda egyenletességét annál inkább."
Két kb 5 cm átmérőjű, max fél milliméter vékony alumínium korong, amiket mindössze két picike csavar köt össze. Szóval túl nagy feszítő erőről nem lehet szó :) És ahol kb nulla a szorítóerő, ott még a legkisebb, század milliméteres felületi egyenetlenség is hőszigetelő légrést okoz (erős szorításkor ezek a pici recék ellapulnak). Ezért fontos a hővezető paszta oda, ahol nincs nagy szorítóerő.
A pasztát nem is mondanám annyira oknak, de a LED-ek minőségét és a bordára feszítő erőt, a borda egyenletességét annál inkább. vagyis...az nem jó, ha ennyire számít a paszta, akkor ott valami más nagyon gyenge.
Köszönöm a védőkapcsoló előtt van közösítve a 0 meg a védőföld jó írányban van bekötve ahogy a védőkapcsoló rajzán van ! :) talán még arra tudok gondolni, hogy nem 6 mm2 a kapocsszár ami a 0 meg a védőföl között van átkötve ahol bemennek a rendszer 0 meg a földelési vezetékek de lehet hogy nem ez a probléma :(
Szerintem első körben hagyd ki a próbalámpát. Ha úgy sem old le, akkor valamit nem jól kötöttél,vagy szar a FI relé. Izzóból 10W teljesítményű már simán leoldja.
Én egy 25 A 30 mA fi relét szeretnék tesztelni próbalámpával de nem old le a relé közvetlen a kapocs táblára kötöm rá és nem old le a föld és a fázis közé kötöm be és semmi és rendesen át van kötve a nulla és a védőföld kapocsvezetékkel milyen lámpával kéne kipróbálni ? Hány wattossal ? Mi lehet ?
Pontosan milyen a betáp rendszer, pontosan milyen a lámpád, mikori, de nem a lámpa giccsbúrája, te ész, hanem az izzó-led benne. stb stb. De inkább csinálj pár fotót, az ezerszer beszédesebb.
Az alap kérdésben tényleg azt irta az olvtárs hogy nem villog a lámpa
Az hogy te mit látsz és milyen villamos jelenségek vannak közben, más dolog
Mindenféle lámpa és kötések, készülékek melegedési vizsgálatai voltak a cégnél ahol dolgoztam. onnan veszem ezeket az okosságokat
Más téma, de nagyfeszültségű műanyagszigetelésű készülékeknél mérnek belső kisülést is ami a műanyag zárványosságára utal és roncsolja a készüléket, idő elötti meghibásodáshoz vezethet
Szinte ugyanaz mint egy kötés esetében
Fázishasitás módjaiba nem mennék bele, mert csak hallomásbol ismerem
Meg lehetne szakítani a csövet a kazán alatt, pl. úgy hogy egy tölcsérbe csepegjen, abból kijövő cső U alakban, hogy ne follyon végig rajta a víz ha túlfolyik, alá meg vödör.
Így ha meg is fagy valahol nem gyűlik fel a kazánban.
Készült köré egy doboz míg a földbe ér, ebbe is került elég komoly mennyiségben szigetelég, minden oldalról 8-10 cm.
Hordtam földet a ház körüli szakaszra, hogy ezzel is mélyebbre kerüljön a cső ezen szakasza.
A két bekötést ahol ereszcsatorna csatlakozik a csőhöz hézagtömítettem és a felső részét ahol az ereszből lefelé kezd folyni a víz egy hungarocel dugóval elzártam annyira, hogy egy 1x1 cm rés maradt, esetleg éjjeli eső lenne, a víz lejusson.
Az emésztő tetején lévő nyitott csőre került egy zárás, hogy a levegő ne jusson be könnyen, erre került 1 4es furat, bár az emésztőben már szennyvíz nincs, esővíz gyűlik benne.
A kazán felőli bemenetnél is végeztem réstömítéseket a pontos illeszkedés és zárás miatt.
Ki volt az a véglény, aki erre adott egy mínuszt? :D
Nem érdekel a pontozás, csak abból a szempontból, hogy látom, az indexen ez a tehetetlen rosszindulat kifejezése, és hogy felhívom a figyelmet egy rendeletre, annál ez teljesen értelmetlen. :D
Ma már senki sem él azok közül, aki részt vett ebben az akcióban (igazgató, gondnok, stb)? Vagy nincs olyan kapcsolódó emlékük, amiből nagyjából meghatározható lenne az időszak? Olyasmire gondolok, hogy pl "ugyanabban az évben gyulladt ki a fizika szertár" és a tűzoltóság lehet, hogy két perc alatt megmondja az évet.
Egyébként egy irattárhoz meglepően gyorsan lehet készíteni egy "digitális tartalomjegyzéket": táblátzatba dátum, dokumentum jellege (szerződés, jegyzőkönyv, akármi) és pár szavas leírása. Két összeszokott ember 5-10 másodpercenként végezhet egy egyszerű dokumentummal, persze nem mindegyik egyszerű és pihenni is kell, de még így is naponta 1000-2000 doksival végezhetnek.
"Bár ezek a mostani LED-esek is égtek ki nekem otthon kb fél év használat után."
14 wattos EMOS izzóból három darab van a látókörömben, mindhárom tönkrement néhány száz óra üzemelés után a gyárilag ígért 20.000 óra helyett. Egyet visszavitettem a boltba egy kis anyázásra (megérdemli a gyártó), kettőt szétszedtem: mindkettőnél az volt a hiba, hogy a LED-eket tartalmazó és a hőelvezető alumínium lemezek között a hővezető paszta a hőátadó felület 100 százaléka helyett az egyik izzónál csupán kb 50 százalékon volt, a másiknál nem érte el 30 százalékot. Tettem oda elegendő pasztát és áthidaltam a tönkrement led-et, az egyik izzó dolgozott még kb öt percig aztán újra tönkrement, a másik még működik, túl van a 30 órán.
Érdekesség, hogy a belső elektronikán 210V 50Hz-re utaló felirat van (nem elírás, 210V), ha egy ilyen izzót 230 voltosként árusítunk (felirat az izzó külsején), 10 százalékban túlfeszített ledekkel nem nehéz nagy fényerőt produkálni, a tényleges élettartam meg kit érdekel ugyebár, a balek vevő úgysem számol/reklamál, hanem mérgelődik egy kicsit és vásárol egy másik ugyanolyat ;)
LED-esre én is gondoltam már hogy kicserélem próbára. Bár ezek a mostani LED-esek is égtek ki nekem otthon kb fél év használat után.... De ahogy látom Ti az izzók minőségét gyanítjátok hibának. Lehet próbára viszek általam vásárolt jobb minőségű izzót.
Tudja valaki, hogy melyik évtől melyik évig kellett a nem magánszemély fogyasztóknak valami rendelkezésre állási díj féleséget fizetni a betáp biztosíték nagysága alapján?
Azért érdekel, mert iskolánkban régebben 3*100A volt, amit a fenti okból lecseréltettünk 3*50A-re. Most vissza kell bővíteni napelem-telepítés miatt. Ha bizonyítani tudnánk, hogy nekünk már korábban volt 3*100A-ünk, akkor nem kellene hálózatfejlesztést fizetnünk. De a papír alapú irattárban csak dátum alapján tudunk keresni, ehhez jól jönne valami támpont :) Az e.on elvileg tudná, de nem tudja, azt mondták, fizessünk, aztán ha megvan a papír a nagyobbról, akkor visszatérítik. Tervrajzokat néztem, azon csak vezeték-keretszmetszet van, amper nincs.
Klíma egységeknél láttam felszerelve kis pici szivattyút, ami szintén kondenzvíz elvezetésére szolgált... lehet megoldaná neked is a kérdést, elvinné a legközelebbi csatornacsőig házon belül.
Az eléggé lenn van az emésztőben ami már nem emésztő vagy legalábbis nem funkcionál annak, de a lejutás még így is nehézkes. Ha ebből találok mondjuk úgy nagyon érzékenyt, akkor kettőt lehetne tenni a két eresz bemenethez, a kazánban tudnám zárni a csövet úgy, hogy lezárom a réseket a kondenzvíz leresztő cső körül, ezzel egy állandó nyitott pont lenne az pedig lenn van az emésztőben kb 140-160 cm mélyen. Ez így a megoldásban már egy szebb rész is lehetne.
Már csak át kell nézni őket, hogy mennyire "érzékenyek"
Nem vészgombra gondoltam,hanem például egy pedálra amiről ha lelép megáll a gép.Vagy egy csőváz keretre amit ha megemel vagy lenyom szintén megáll és nem indul újra.
Persze amíg ezek az eszközök a termelékenységet korlátozzák,vagy a kezelő kényelmetlennek találja nem kerülnek beépítésre, vagy áthidalják okosba.
Azért túlzásba is esnek a munkavédelmisek! Egy TMK-ban előírták hogy az oszlopos fúrógépet csak akkor lehet nyomógombbal indítani, ha a dolgozó előbb egy lábkapcsolóra rálép.
Az hogy szerintem nem lenne szükséges az innentől az csak magánvélemény.
A csőben sajna 2/3 szakaszon van légáram mert 3 ponton nyitott.
emésztő felől / garázs bekötés / kertisütő bekötés
és most ugye a kazán felől is van rajta egy nyitás.
Így légáram lehet de majd erre kitalálunk akkor valamit, mert amit írsz, ha csak minden területen kicsit lépek előre, kikapcsolhatja a kábel gondját, a sok kicsiből lehet valami nagy.
Én nem azt mondtam, hogy a cső menjen a fagyhatára ALÁ, hanem azt, hogy a cső menjen a fagyhatár ALATT.
"a háztól indul, ott kb 20 cm mélyen megy a cső,"
Na ott kell mélyebbre tenni, ahol nincs fagyhatár alatt.
"így a hideg itt bele tud hatolni a csőbe gondolom."
Ha nincs légáram a csőben, akkor ne gondold :) másfél méter mélyen már majdnem tíz fok a téli minimum hőmérséklet az ország nagy részén.
"Viszont a fő gondot az a szakasz okozza, míg a cső a falat áttörve a földbe jut"
Tessék olyan faláttörést csinálni, hogy a cső a házat fagyhatár alatti mélységben hagyja el. Ez valószínűleg sokkal olcsóbb, mint egy elektromos fűtés létesítése plusz villanyszámlája a következő ezer évre. Tudom, hogy arrafelé sok a beton, de ne a szomszéd Piás Pisti csinálja a hatszáz wattos kínai ütvefúróval, hanem olyan valaki, akinek van betonhoz való komoly szerszánja. Lehet, hogy ő többe fog kerülni a Pistinél, de kevesebbe, mint egy elektromos fűtés.
Én 2 verziót látok. Vagy a manusz a tehénhasát nyomja bele és szedi ki a beleit, vagy valaki belefejel-elkapja az ingujját stb. De főleg az első verzió, a reális. Középkorban ölni tudtak volna egy ilyen cuccért :)
Nem kell letakarnod! Amíg nem működik nem zavar a látványa.(remélhetőleg)
A motorvédelem hiánya a legutolsó pont amit hiányolnák.Ha leég a motor emberben nem okoz sérülést.
Viszont ha elkap a gép kabátot,végtagot kellene egy végállás, pedál vagy bármi ami megállítja a gépet úgy hogy egy szorult helyzetbe került kétségbe esett ember is biztosan le tudja állítani a gépet.
Amihez kihívtak szerintem,és mások szerint is gyorsan forgott a kúp. Szinte robbantotta a fát!
A "konstruktőr" szerint nem kell lassabban forogni,bírja a motor nem kell nagyobb nyomaték!
Na ilyenkor kár vitázni..........és még hol vagyunk még a nyomógombos indítástól.......
Ha bekövetkezik egy baleset majd vakarhatja a fejét!
Nagyon megköszönöm ha tudsz benne segíteni, ha a két linkelt elem megfelelő amit mutattam, ahhoz kellene hozzátenni amit javasolsz és hétfőn pesten járva beszerezném egyben a polynorm 2000-nél mert az ajánlat onnan jött.
A kábel végét el kell dolgozni a gyártó előírásainak megfelelően. A fém harisnyát is vezetékszerűvé kell alakítani. Ezeket a műveleteket egy villásdugóban nem lehet kivitelezni.
A tömszelence nem csak abban tér el a hagyományostól hogy lapos,hanem szilikongumi a tömítése.
Nem csak tömít hanem rögzíti is a fűtőkábelt.
A kötődobozt nem tudod megúszni,ha betartod a szerelési utasítást.Holnap kereshetek neked egy ilyen leírást ha kéred.
A fűtőkábelt közvetlen kábellel toldani, préselni, zsugorozni nem ajánlott!!!
A cső a fagyhatár alá megy, a kezdeti és vég rész között kb középen már 125 cm mélyen fut. A gondot az okozza azt feltételezem, hogy a háztól indul, ott kb 20 cm mélyen megy a cső, én olyan 25 cm mélyen kötöttem bele, és 2 ponton meg is van "nyitva" mert a kerti sütő és a garázs csatornázata is ebbe van belekötve, így a hideg itt bele tud hatolni a csőbe gondolom. Viszont a fő gondot az a szakasz okozza, míg a cső a falat áttörve a földbe jut, ezen a szakaszon van hőmérő és itt tapasztalom a -2 fokokat a napokba.
Azt gondolom, hogy a két becsatlakoztatott csatorna miatti hideg levegő beáramlás lehűti a csövet is a föld alatt és ahol belekötöttem ott pedig 20 cm mélyről indul, tehát eleve hideg, a kettő együtt pedig ezt eredményezi, de lehet túlgondolom az egészet....
Akkor meg kellene venni ezt a szettet, hozzá egy kötődobozt, azzal összeházasítani, a dobozból pedig egy kábelt villással a végén elvinni és csatlakoztatni a konnektorba? A dobozt meg leteszem a polcra vagy esetleg polcho rögzítem?
A kötődoboz mire jó ha onnan villára kötöm, a doboz nem elhagyható?
Horex. Ha az az izzó szemmel láthatóan világít és nem alszik el, akkor az izzószál hőmérséklete tutikurvaélet, hogy alig tér el az üzemitől. Ennek folyománya, hogy a rajta folyó áram sem tér el a normálistól. Akármilyen mikromakrobiszembaszomszikrák érik. Tehát nem lehet magasabb az árama, nem lehet magasabb az igénybevétele. Ha pedig az átlagosnál alacsonyabb az átlagos áram ( az izzószál remekül átlagol), akkor sem fog elégni, tehát a fele hőfokon üzemelő izzószál sem fog rövidebb élettartamot futni, különben a fázishasítós szabályzók mögött rendre égnének ki az égők. De az izzószál olyan, hogy ha az átlagos hőterhelése alacsonyabb a KH miatt a normálisnál, arra hosszabb élettartammal válaszol. Az izzószál bevezetőjén lévő biztosító sem fog elégni, az is átlagos áramtól ég el, lomha karakterisztikájú. Megint csak a fázishasítós dolgokat említeném. Akármi is történik vele, az átlag nem lesz magasabb annál, mintha tökéletes kontaktussal kapná a naftát.
Eddig olyan fűtőkábeleket láttam csak amelyek kötődobozban végződtek. Akár termosztáttal is.Ezért adnak hozzá egyedi tömszelencét, mert lapos a fűtőkábel.
A kötődoboztól már egyszerű kábellel csatlakoztatható a konnektorba.
Általában az a probléma, hogy a gyári berendezéseket ügyes-okos lakatosok,vagy bármely iparos lekoppintja,dirib darab vasakból összerakja,ami nem is lenne baj, általában így olcsóbb, erősebb is lehet a konstrukció.
DE! A biztonsági eszközöket rendre feleslegesnek ítélik,elhagyják azokat. Úgy gondolják hogy a főáramkőrben lévő kapcsoló (ha van egyáltalán olyan) minden biztonsági igényt kielégít.
Nem csak a villamos szempontokat nem veszik figyelembe,a védőburkolatok is hiányoznak.
Láttam én is maszek kúpos rönkhasítót, ha működött a közelébe sem mertem menni!
Egy kérdésben szeretnék segítséget kapni, mert úgy fest a boltosok sem mindig tudnak mindent arról amit árulnak, és a szakmában sem mindig járatosak.
Nos.
Van egy kazán ami kondenzációs. Ebből ugye valamilyen mennyiségben csepeg a víz menete közben.
Mivel a kazánház kialakításakor erre nem gondolt senki, így ott lefolyó vagy ahhoz csatlakozási lehetőség nincs.
Ezért egy műanyag csővel (4cm átmérő) megtörtént a kivezetés át a falon, le a földbe a régi emésztő felé tartó csőbe ami már használaton kívül van. Eddig ez jó is, de a nagy fagyok alkalmával a cső kinti szakasza mely kb 50 cm, a telepített hőmérő szerint 0 / -2 fokra is lehül. Tartok tőle, hogy eseetlegesen nagyobb hideg esetén egy fagydugó keletkezhet, és a csőben felgyűlve gondokat okozna.
Ezért gondoltam egy olyan önszabályozó fűtőkábelre mely konnektorba csatlakoztatható és meg is oldottam a gondot. Ezt a mostani csőszigetelés alá telepítve elegendő is lenne.
Kapható:
"ELSR-M-15-2-AO (15 W/m) önszabályozó fűtőkábele, amennyiben egy min.15 mm-es csőhéj szigetelést (pl. polyfoam) kerül a kondenzvíz csőre ez megfelelő lenne a boltos szerint." ----Nekem meg is felelne.
"Mindkét kábel bekötésére és véglezárására ua. hőzsugor bekötőkészlet alkalmas CE16-ESR. "
-Megnéztem a képeket róla, nem láttam villásdugót, én pedig nem akarnék bontani semmit, ha van mód arra, hogy konnektorba csatlakoztassam és működik....
"Ez tartalmaz egy Pg16-os tömszelencét is (profilgumival) így ez a készlet dobozos kötésre alkalmas."
N most ez mit is akar jelenteni mert mint nem szakmabeli a ce16 résztől nem annyira vagyok képbe, a pontosítást kérő emailemre pedig reagálás már nem érkezett...
Tudnátok abban segíteni, hogy akkor mit is kéne venni ezen dolgok bevonásával ha lehetséges, és azt hogyan kéne kötni, ez a felsorolt szett eddig 4 méter kábellel is 9000 ft alatt van, azóta kaptam egy kész ajánlatot 2 méter önszabálozó kábelre villásra kötve 24000 és egy másik 4 méterrel 26000 ft körül.
Valamint azt, hogy vaskosabb szigetelést alkalmazzak kinn a szabadban és a kondenzvíz +20 fokos volta miatt nem fog befagyni még akkor sem a csőben minuszok vannak, ahhoz -20 fokosnak kéne legalább lennie.
Az attól is függ, hogy mennyi a kúp fordulata, átmérője, menetemelkedése,és a fa minősége.Előfordul hogy a kup egyszerüen beszorul a fába és megáll a motor (4KW).A hálózat álapota,a szij feszessége,stb sok minden befolyásolhatja .Észnél kel lenni a használatánál, valóban veszélyes szerszám, de egyszerü és termelékeny.Egyébként a láncfürész is tud gyilkos szerszám lenni meg a személy autó is.Nálam a 16A elég neki.
Üzemeltet valaki itt esetleg komolyabb napelemes rendszert, amivel fűt is?
Olvastam pályázatokról... 80m2-es a tetőm, itt kb. 14kW-os rendszer fér el.
Ez szép meg jó, de ha oda-vissza mérős mérővel meg mindennel összehozza az ember és télen elkezdene fűteni, az 60A-es betápot jelent alapból...
ELMŰ szokott ilyent elfogadni csak úgy alapból (jelenleg 16-os alu, szabványos Csatáry szekrénnyel, vezérelt+nappali mérővel, 32A-el vagyok ellátva), vagy hiába pengetném be a +30A hál. fejl. hozzájárulást, még utána is van valami spéci engedélyeztetés esetleg?
A 3×16A elvileg ~7kW terhelhetőségű (játszik még hogy "B" v "C" karakterisztika).
A forgórésznek a tehetetlensége és a kúpos menetes repesztő tehetetlensége is neked dolgozik, de nem tudom amúgy, hogy mekkora rönköket akarsz hasogatni.
Csakmert a "szokásos" "háztartási" 30-50 cm átmérőjű fákhoz szerintem 2-3kW elég.
Nekem a garázsban váltókapcsolóval van kötve 3 db lengőfoglalat, egy ideig kivágta a kínai ledes körtéket, máshol működtek, pedgi egy helyről, egyszerre vettem.
A 3ból egyet kicseréltem praktikeresre, azóta működnek.
A fene se tudja mitől, de nálam is mindig kapcsoláskor, sosem úgy aludt el hogy égett és elsőtétült.
"Corn bulb" sokledes, olyan mint a kukoricacső, megkerestem a kiégett ledet, áthidaltam és működött tovább.
Nézd azt a folyamatot mintha nagyon sűrün kapcsolgatnád az izzót Rossz villamos kötésnél az átmeneti ellenállás megnő, melegszik, az anyag szerkezete megváltozik, többek közt a környezeti szenyeződés miatt vegyi folyamatok is lejátszódnak a két fémfelület között, akár zárványok is kialakulnak A zárványokban, de akár a felületen apró ivkisülések hatása olyan mint a ki-be kapcsolgatás
Bekapcsolásnál a névleges áramnál magasabb áram alakul ki. Mindez akkor is igaz, ha az izzó hőtehetetlensége nagy és nem biztos hogy az izzószál ég el, hanem a bevezető szálak vagy a tartó szálon a hegesztés Nem mindegy hogy egy fogyasztó, legyen az izzólámpa, folyamatosan emelkedően kapja a csúcsfeszültséget vagy az iv kialvása, begyulladása miatt többször hirtelen csúcsfeszültséget kap.
Nincs nagy használatban összességében. Maga az izzó nem tudom milyen és nem tudom mikor lett vásárolva. De nem hinném hogy az izzó minősége miatt lenne ez a hiba...
"Én inkább elöregedett lámpa érintkezőt,kötést,vezetéket gyanítok"
Egy hagyományos izzó élettartama szerintem egy perccel sem lesz rövidebb attól, hogy naponta nem háromszor kapcsolják fel-le, hanem ezerszer. Márpedig egy érintkezési hiba ugyanaz, mintha kapcsolgatnád.
"nem hinném hogy egy-egy bizonyos lámpába pont mindig rossz minőségűt tekernének,"
Sok háznál szokás, hogy a "ritkán használt" vagy a "nem fontos", "vendég úgysem látja" lámpákba gagyi izzókat teszik, a nappali csillárjába meg mindig jó minőségűeket vesznek. Vagy pont fordítva :)
Figyu, a lekapcsolt lámpa nem fog használódni. A felkapcsolt meg igen. Ha félfeszültséggel megy akkorm piszok sokáig, de a túlfeszt is elviseli, csak sokat fog rövidülni a várható élettartama. Az izzók már valószínűleg a fasza 1000 órára kalibrált előre kiszámolt avulás jegyében készítették, és te sűrűbben égeted, így többször szaladhat bele túlfeszbe.
Megint kérdem, milyenek a lámpák? Nem a búra, hanem ami világol, az mikori, mennyit működik, stb.
A lámpa kiégések időszakát nem tudom,ilyen tudományosan nem kérdeztem ki az illetőt, és a napszakot sem tudom. De üzem van az utca végén,ez igaz,bár az már elég régóta ott van. És az izzók eredetét sem tudom,de nem hinném hogy egy-egy bizonyos lámpába pont mindig rossz minőségűt tekernének,míg a szobában működik azóta is,az csak normál időközönként megy tönkre,míg bizonyos helységekben meg 1-2 nap után. Én inkább elöregedett lámpa érintkezőt,kötést,vezetéket gyanítok....vagy nem tudom.... Meg nem hinném hogy így az egész utcában gyakran mennének tökre az izzók,bár ezt nyílván nem kérdeztem.
Tudok olyan kisüzemről, amely csak karácsonykor áll le, olyankor az utcában lévő családi házakban annyira felemelkedik a feszültség, hogy sorra égnek ki a gyengébb izzók és halnak meg az olcsóbb elektromos készülékek. Évekig ezzel éltek együtt és senki sem tudta, hogy miért van ez, hívtak ők villanyszerelőket, de egyik szerelő sem kérdezte meg tőlük, hogy a tönkremenések időpontjaiban található-e báriféle rendszer (csak én voltam ennyire hülye :)
Lehet, hogy nálad a 230V néha sokkal több. Vannak ilyen házak. Ha pl van egy nagy áramfogyasztó (pl üzem) az utcában, ami éjszakára/hét végét leáll, olyankor megemelkedhet a feszültség a többi házban. Tehát még azt is tudni kéne, hogy ezek a lámpa-kiégések milyen évszakban/napokon/órákban fordulnak elő.
"Ez a jelenség kb 10 éve jelentkezett a házban"
...akkor indult a harmadik szomszédban a galvanizáló üzem ;)
És 10 év alatt hányszor mértél feszültséget?
Már más is kérdezte: az izzókat nem mindig a piacon veszed Legolcsóbb Jánosné kiskereskedőtől?
Nem lehet két fázis rákötve....1 fázis van csak a házban. És azért ilyen alapvető hibát nem gondolnék hogy nem fázis-nulla van a lámpára kötve! Ez a jelenség kb 10 éve jelentkezett a házban szép lassan egyre több helyiségbe....addig nagyjából működött minden.
Nem lehet, hogy két fázisra van rákötve neki a lámpa? Tehát nem fázis-null, hanem fázis-fázis, de két különböző fázis, mivel a házban 2 vagy 3 is be lehet vezetve, csak hát 50 év rágányolásaival megspékelve.
Miféle áramlökést? Ha rossz az érintkezés, nagyobb az átmenő ellenállás, abból hogy a pékben lehet áramlökés? Csak csökkenhet az áram. Az izzó némileg hőfokfüggő, de ohmos fogyasztó, ha azon áramlökés történik, ahhoz nagyobb feszültségnek kell társulnia. Ha többször csúcsfeszültséget kap el egy ilyen van-nincs érintkezés alkalmával, akkor sem lesz magasabb az átlagérték rajta, gondolj bele, másodpercenként 100 ilyen csúcsot kap, egy szikrázás alkalmával talán többet? Élete vége felé lévő volframszálat tud a hirtelen, nagy ingadozás (hőmérséklet-változás) végleg elpattintani, új izzónál ez a hatás nem tudja tönkretenni a szálat, általánosságban is érzéketlen az izzószál erre.
Ez valami új előírás, mikori? 2010 táján újitottam fel egy kis régiség boltot, elfogadták az ÉV relét
Másik esetem, 4-5 műhelyt kiadott bérbe a tulaj egy földszintes gyárépületben. Egy közös 3fázisú fogy.mérő volt, felvonulási szekrény, onnan kapta minden műhely a villanyt
Állitólag később terveztek külön almérőket is beiktatni
Hova tehettem volna a tűzvédelmi főkapcsolót mint a műhelybe jövő mértre? Igaz, nem is volt felülvizsgálat és volt néhány más szőr/fényező kabin nem robbanásbiztos világítással mert az volt/, amire azt mondtam letagadom hogy itt jártam
Ez a világítás is felemás, mert akkor valamit olvastam az elszivásrol, és ha az ilyen-olyan, akkor valami gyenge tűzvédelmi besorolása volt. Itt volt baráti méretű elszívó a padlószinten
Kérdésem lenne...adott egy régi (45-50 éves) családi ház alu vezetékekkel...és az izzók több helyen folyamatosan tönkremennek,nem rögtön az első kapcsolásnál,hanem mondjuk 1-2 nap használat után. Mi lehet az oka és hogy lehetne megoldást találni a hibára? Értelemszerűen közvetlen zárlat nincs.
"az lenne a kerdesem, hogy 380 voltos kb 3 kw-s asztali korfureszt, amin csillag-delta kapcsolo van, lehet-e uzeneltetbi valahogy 220 voltos 1 fazisu halozaton?"
Igen. De
- az ereje sokkal gyengébb lesz (a vékonyabb puhafákat azért vinni fogja :)
- kérdés, hogy rendelkezésre áll-e elegendő erősségű áram
- az indulási áramát valószínűleg korlátozni kell valamiféle lágyindítóval (pl a felpörgés másodperceire sorba kell kötni vele mondjuk egy 2000 wattos elektromos fűtőtestet)
Egy a baj, a tüzeseti fk. nem lehet a mérő után, előtte meg csak regszerelő "turkálhat".
Én mondjuk "riasztószerelőként" nem igen nyúlnék egy közület méretlen vezetékéhez, ha később "lagzilajcsizás" van, nagyon kellemetlen érzés a csuklón a bilincs.......
...még ismerős magánszemély esetében is 12222x meggondolom a legminimálisabb dolgot is, ha méretlen hálózatot bármiben érint.
Ez a főkapcsoló gyökérkedés most az (egyik) új sláger, a közületeket meg tudják b@szni (jegyző, önkormányzat, 222féle hatóság) a lakóházakkal pl. viszont nincs mit csinálni.
Hát ez most pontosan úgy van, hogy TT rendszerekben a nullát is le kell választani, TN-S rendszerben akkor nem kell, ha a táphálózat kezelője nyilatkozik, hogy a táphálózat PEN- vagy nullavezetője megfelelő kis ellenálláson keresztül le van földelve, TNC-ben a PEN-t nyilván nem szabad lekapcsolni.
A 16A-es kismegszakitó túlterhelhető valamennyire, talán 20-22A-re. A 25A-es kapcsoló biztonásgosan szakit meg 25A-t, de jellemzően ez is túlléphető a tipusvizsgálatok alapján, mint minden hasonló készülék
Kis élelmiszerboltnál az időszakos felülvizsgálatot végző szaki előírta a tűzvédelmi kapcsoló felszerelését. Kb 10 éves a villanyszerelés, egy lakásrész lett boltnak átalakítva, ezért nincs tűzvédelmi kapcsoló. 3x16A van, Fi relével, kismegszakítókkal.
Kérdés: 3 vagy 4 pólusú kapcsolót kell feltenni? Elég csak a 3 fázisvezetőt megszakítani, vagy a nullát is meg kell szakítani?
(Nem vagyok villanyász, a riasztójukat szereltem, de a környéken nincs elérhető villanyszerelő)
A villanyóránál mid van? Ez fogja korlátozni a lehetőségeidet, feltételezve, hogy egy kávéfőzőt se használsz mellette és minden szempontból tökéletes a vezetékezés is.
az lenne a kerdesem, hogy 380 voltos kb 3 kw-s asztali korfureszt, amin csillag-delta kapcsolo van, lehet-e uzeneltetbi valahogy 220 voltos 1 fazisu halozaton?
Nem kellett oda korrupció, egyszerűen az volt a szlogen, hogy ez a modern, és már habzó szájjal feküdt is le keresztbe mindenki, nehogy sáros legyen a szekér kereke.
Egyébként valahol, ahol felhoztam ezt a hidat példának, valaki kimerítőbb választ adott, mint én, a problémákra - még az is lehet, hogy ebben a topikban. De azon kívül már nem emlékszem semmire, hogy a felfelé irányuló fény páncélüvegje olyan forró volt, hogy képtelenség volt lepucolni a rásült szemetet.
Azon a hídon a reflektorok fénye nem olcsó falfestékről verődött vissza, hanem egy rakás speciális tükörről. És még így lecserélték később direkt világításra.
Akkor ez volt a fő csodafegyver :) Majd szép csendben lefokozták. Ezen a képen látszik, az oszlopok közepén már csak giccsfény van, de eredetileg ott egy bikavakító lámpa volt, ami az oszlop tetejére vetített, majd az ott szétterülő tükör világította meg az utat. Lehet számolni ez hány méterrel hosszabb :) Aztán ahogy bejöttek a LED-világítós tenderek nyertesei, a tükröket kicserélték "ledpanelre", az oszlopokra meg kamufényt tettek.
Mivel általában az lyen kvízkérdéseknél fogalmunk sincs, hogy mire akartál volna kilukadni, így nem mindegy? Indirekttel tisztában vagyunk, csak jöttél mellé az átlaggal és mindenfélével, ami aztán megint más. Max. elpolitizálod ezt is :-D
"hiaba méred le egy adott rogzitett kornyezetben a kulonbseget, ezzel az adattal azon kivul hogy pont ott, pont akkor mi volt az ertek az egvilagon semmit nem tudsz kezdeni"
Az egész arról szólt volna, hogy az indirekt megvilágítás rohadtul NEM energiatakarékos, a fényvisszaverődéskor annyira sok a veszteség, hogy azonos megvilágítási fényerő esetén a direkt világító hagyományos izzó magasabb hatásfokú lehet, mint az indirekt világító led. Az egész mindössze erről szól, ennél tovább nem kellett volna bonyolítani a dolgot.
"az indirekt fenynek igenis megvan a maga helye"
Írtam többször is, hogy ha az energetikai hatásfok nem szempont (vagy huszadrangú fontosságú), akkor lehet létjogosultsága a visszavert világításnak is.
Pl lakásokban a "holdfény" világítást indirekt fénnyel lehet legolcsóbban megvalósítani.
Tényleg az elem volt a ludas. :) Tettem bele újakat, most gyönyörűen világít megint. Ezek szerint ez jobban eszi, mint a másik (mondjuk jóval nagyobb ledek is vannak benne). Abban is cseréltem mellesleg, és annak is sokkal erősebb lett a fénye. Szóval az is halványult, csak mivel egy év alatt fokozatosan tette, nem tűnt fel, mint ennél az újnál.
Nem "lehet". Ezek kínosan ügyelhettek rá, hogy tutira a legszarabb legyen legdrágábban. Az újságban mit látok? Szuper fényerő, energiatakarékosság és... kapaszkodj meg: CSÖKKENT A FÉNYSZENNYEZÉS!!! Másnap végigmentem az úton, komolyan le kellett hajtani a szemellenzőt este 11-kor mert pont szembevakít az az oldalra világító hófehér szarság.
Az utaknál is a megvilágítás átlagát szokták beparasztvakítai a LED felgányolások után. Magyarul foltos, de átlagosan ugyanolyan, sőt picit jobb is.... Lópikulát, szar.
az a baj hogy van ertelme annak amit mondasz, de nincs ;)
hiaba méred le egy adott rogzitett kornyezetben a kulonbseget, ezzel az adattal azon kivul hogy pont ott, pont akkor mi volt az ertek az egvilagon semmit nem tudsz kezdeni, egy masik szobaban teljesen mas ertekeket kaphatsz, annyira kornyezetfuggo a lux/watt. A korbe led szalag vs. izzo meresnel raadasul baromira nem mindegy hogy a szoba kozepen mersz vagy a sarkan. Sok ertelme nincs ennek a meresnek szerintem, mert mas kornyezetre ezt nem feltetlenul lesz igaz. ezt probaltam elmagyarazni, ugy latszik sikertelenul.
de leirtam a sajat tapasztalataim, arra bezzeg nem reagaltal. az indirekt fenynek igenis megvan a maga helye, nem kell egybol mindenki fejet leharapni aki gondolni is mer ra hogy alkalmazza. ennyi, nem tobb.
Jónak tűnik az elképzelésed. A hálózatról táplált ketyeréddel meghúzatsz egy relét, vagy mágneskapcsolót, aminek a behúzótekercse 230 voltos, a záró kontaktja meg párhuzamosan van kötve a termosztátéval.
Alapvetően a relék behúzótekercsből és az ezek által működtetett váltóérintkezőkből állnak, ezért simán 230 V relé kereséssel fogsz találni ilyeneket, a potenciálmentes kifejezés nem kell.
Te komolyan azt gondolod, hogy a különböző gyártók egyszerű fehér beltéri falfestékei teljesen különböző alapanyagokból készülnek, teljesen eltérő gyártási technológiával? Lehet, hogy kizárólag a csomagolás felirata különbözeti meg őket egymástól :)
...miközben elfelejtettél válaszolni az eredeti kérdésemre.
Ha egy rögzített környezetben csak az az egyetlen kérdés van, hogy két különböző fényforrás mekkora teljesítmény (watt) mellett mekkora fényerővel (lux) világítja meg ugyanazt a felületet, akkor a két fényforrás összehasonlítására tökéletesen alkalmas a lux/watt (vagy a watt/lux) mértékegység. Ebben az esetben a lumenek emlegetése teljesen irreleváns.
Ha te azt mondanád nekem, hogy az udvarod felülete 20 lux fényerővel legyen megvilágítva, akkor nem leszarnád, hogy ezt én hány lumenes izzóval oldom meg? Téged csakis a lux érdekelne, no meg a watt, a villanyszámla miatt. És ha én ezt 1 lux/watt-os világítási rendszerrel oldanám meg, annak jobban örülnél, mint egy 0,1 lux/watt-os megoldásnak :)
Olyan ez, mint az autók fogyasztásánál a "kilométer/liter" mértékegység. Nagyon ritkán használják, de ettől még van értelme és lehetnek olyan esetek, amikor pont ezt a furcsa mértékegységet a legegyszerűbb használni.
"teljesen mas lesz a 250W a mar emlegetett gyertya csillarban meg egy mezei droton logo foglalatban. igazabol lenyegtelen, ugyis megint az lesz a vege hogy addig magyarazod amig mindenki meg nem unja es nem valaszol ra ;)"
Már a legelején meghatároztam, hogy az izzó csupaszon lóg a mennyezetről. El sem olvastad, de véleményed, az van róla :)
lux/watt-rol beszeltel, azt pedig a lumen hatekonysag (tok tudja hogy a luminous efficancy-t hogy kellene magyarra forditani) nelkul kb olyan mintha a kormany gazdasagpolitikajat akarnad megjosolni. ott tartunk megint hogy gizike meg gozeke.
a 250W-os indirekt meg direkt feny a fent emlitett meroszam nelkul kb annyit er mint halottnak a csok, mert pl teljesen mas lesz a 250W a mar emlegetett gyertya csillarban meg egy mezei droton logo foglalatban. igazabol lenyegtelen, ugyis megint az lesz a vege hogy addig magyarazod amig mindenki meg nem unja es nem valaszol ra ;)
persze, tudjuk hogy nagy a veszteseg, lasd a masik hozzaszolasom. az a baj hogy elek ehhez (is) elkepesztoen ert es osztja az eszt (mint a rack szekrenyekhez meg a security patchekhez)
Minden mértékegységet ott "szokás" alkalmazni, amire való. Mivel én a padló megvilágítottságáról beszéltem, ezért a lux nevű mértékegységet használtam. Elég hülyén venné kk magát, ha egy felület megvilágítása kapcsán lumenekről beszélnék :)
"de az eredmeny kb az lesz amit akarsz."
Tehát szerinted elképzelhető, hogy 250 wattnyi indirekt (tehát a mennyezetről visszaverődő) led-es megvilágítás kb ugyanannyi lux fényerővel világítja meg egy szoba padlóját, mint a mennyezetről lógó 250 wattnyi hagyományos izzó?
Nincs lux merom. (majd veszek, kisdobos becsszo, ok?)
nappalim kicsit nagyobb mint a specifikacio, korben gipszkarton doboz, kb 25-30cm-t log be a nappaliban, ebben 45 fokos alu profilban korben 10W/m led szalag (sima feher). A led kifele vilagit vagyis a 45fok az oldalfalra van iranyitva, nem a plafonra (ergo 2x pattog a feny mire a padlora er) Kozepen egy csillar halogen G9-es izzokkal (van benne vagy 10db, fogyasztanak mint allat) illetve 4db led spot korulotte.
Nem tudomanyos tapasztalat:
- led max fenyeron kb nappali fenyt csinal, elkepesztoen fasza, nem vakit, indirekt, olvasni, barmit csinalni tokeletes
- led 360wattot eszik max fenyeron, nem szeressuk (ebbol akar visszaszamolhatod a nappali meretet)
- csillar + spotok kb a led szalag fenyerejenek a felet ha tudjak
- normal esetben ugy hasznaljuk hogy csillar + spotok + led kb 20%-on, igy kellemes feny van a nappaliban
- erzesre sokkal frankobb az indirekt feny, mert sehol nem vakit viszont vilagos van tole. sokat fogyaszt, ja.
nem becsles, napi tapasztalat, bar lux merovel nem tudom alatamasztani.
