Én csak október 24-től tudok menni Alsótoldtól Aggtelekig. Valószínű, hogy már nem lesz ilyen szép idő, de előb nem tudok elszabadulni a munkahelyemről.
Jól elbeszélgetek magammal, ne szólj bele! :)) Tényleg szokatlan helyre kerültek a szakaszhatárok. Kőris-hegy, Nagy-Szénás, Hegyes-tető, Csóványos, Oroszlán-vár. A naplemente és reggel a felkelő nap gyönyörű lehet ezekről a helyekről. Igazi hátizsákos túrának ígérkezik ez az OKT-óber Vándorlás.
Kérdezd meg légy szíves Andrási Gábortól, hogy most módosítjuk a ttt honlap híreknél az OKT vándortúrához tartozó telefonszámát vagy sem? Köszönettel: efemm.
Csatlakozhatok hozzátok? Szabadifőmben teljesítménytúrázok, s pár évvel ezelőtt belekezdtem az országos kéktúra teljesítésébe is. Leszakadtam attól a csapattól, akikkel idáig mentem, mert ők pedagógusok, mentek a nyár nagy részén, de én nem tudtam menni velük. Most találtam egy kiíírást OKT-óber Vándúra elnevezéssel, ehhez fogok csatlakozni. Ez egy nagyon jó kezdeményezés, bárki csatlakozthat hozzá, akinek kedve ls ideje van.
Sziasztok! Vajon melyik túramozgalom kódját láttam szombaton a Mátra teljesítménytúrán a Világos-hegy csúcsán? Nekem nagyon megtetszett ez a csodaszép magaslat, a panoráma sem semmi!
Mi Romhány felöl érkeztünk a bányához, nem tudom merre ment eddig az út, és azt sem hogy igazából mi akor éppen a kéken voltunk-e, de az biztos hogy ahogy kiértünk az erdőből a bánya pereméhez balra kellett fordulnunk és a perem mentén haladtunk egy darabon majd ahogy megkerültük a bányát és leereszkedtünk a bánya kapuján mentünk ki. Hozzátenném hogy éppen akkor volt vmi rendőrautó lent a bányában - ezt pont a peremről láttuk és irogattak nagyon vmit, lehet éppen vmi helyszínbejárás volt hogy esetleg balesetveszélyes-e a bánya vagy nem .... de ez csak az én találgatásom, ha elöbb tudom hogy ilyen hírek vannak akkor odamegyek és megkérdezem hogy mit csinálnak ott. Biztos elmondták volna (ismerem a fajtájukat)
Az akkora sár kétbodony és Becske közt nem olyan nagy :-) inkább Katalinpuszta felé volt siralams a helyzet, egy jó bakancs és az említett szakaszon nem lesz gondod - de szerény véleményem szerint ha addig nem esik akkor már szikkadt annyira hogy nyugodtan nekivághatsz.
Ismét barlangjárással egybekötött Cs500 volt a műsor, csatlakozott két székesfehérvári barlangász cimbora is, pontosabban a Naszályi-víznyelőbe csak ők mentek le, én nem, csak elkísértem a helyszínre őket, mi mentünk tovább a párommal a csúcsra. Ők 3:20-kor indultak, mi "csak" 5:30-kor keltünk :-))
A múltkori Naszályi-víznyelős túrámon lett világos számomra, miért kell az overáll a barlangjáráshoz, s nem volt igazán megfelelő ruhám sem az újabb víznyelőzéshez, már tervezem a beszerzését, továbbá ezúttal a Násznépet akartam inkább megnézni, főleg, hogy a nejemet is el szerettem volna elvinni 1-2 helyre a Naszályon.
Elbúcsúztunk a Szinlő-barlangba (a Naszályi-víznyelő másik neve) leszállóktól, bevallom, e pillanatban sajnáltam, hogy nincs nálam komolyabb cucc, mert irigykedtem rájuk, továbbá ekkor már a párom egyre erősebb rácsodálkozással nyugtázta, hogy ez nagyon izgalmas lehet, legközelebb neki is le kell szállnia, s ha lehet, már egyből a Víznyelőbe. No, azonnal lebeszéltem róla, hogy a Baradla és a Pál után fejest ugorjon ebbe, inkább tartsa be ő is azt a fokozatosságot, amit én (Postojna-Baradla-Pál-Szemlő-Sátorkőpusztai-Mátyáshegyi-Naszályi-víznyelő), de neki a Víznyelő kell, slussz :-))
A barlangtól pár méterre halad az Országos Kéktúra, sebtiben rátaláltunk, de szomotú látvány fogadott: a fenyőből ácsolt esőbeálló házikót megrongálták :-(( Persze lehet, hogy a vadak, de ennyire egy vaddisznócsorda sem tud hatékony lenni szerintem...
Az OKT-n felmentünk a Naszály-tetőre, a párom itt még nem járt, nagyon tetszett neki, nekem meg ismét. Sajnos felhős volt az idő, így a körpanoráma nem volt tökéletes, de ettől függetlenül lenyűgöző.
A Cs500 kódja valóban a geodéziai torony bejárattal szembeni oldalán van, kívülről festett, könnyen megvan, még a turistajelek és irányok, célpntok színes kavalkádja ellenére is.
Tovább haladva a kéken leereszkedtünk a Kopasz-hegyre, itt egy ponton, kiálló mohás mészkövekkel tarkított, cserjés részről csodás kilátás nyílt Északra, a Gyadai-rétre, Nőtincsre, Ősagárdra, a Cserhát vonulataira. Rövidesen elértük a kék barlang jelzés, ahonnan az északi oldalra mehettünk le, meredek, nagyon köves úton. A Násznép-barlangig vezető út lenyűgöző, kiálló, hatalmas mészkősziklákkal szegélyezett, a déli oldalon ilyenek nincsenek, már e geológiai élmény miatt is éremes megnézni. A Násznép-barlang első két terme szabadon bejárható, a harmadiktól lezárt. Csak az elsőbe mentem be, mert a nálam lévő lámpa édeskevés volt ide. Úgy lenne az igazi, hogy többen vagyunk jó világítóeszközökkel, mert a második terembe egy szűkebb folyosón lehet bejutni, továbbá már az elsőben is -ahogy olvastam- izgalmas gömbüstök, hévizes formák vannak, nos ebből én nemigen láttam semmit, mi több, a szívrohamot hozta rám valaki vagy valami, mert mozgást hallottam, ahogy bementem, s bizony a Budai-hegységben már nem egy kisebb barlangban, kőfülkében láttam hajléktalant. Más kérdés, hogy ide fölhordani az ételt-italt egy valószínűleg fizikailag nem a legjobb passzban lévő csövesnek nem kis feladat. Mindenesetre a sötét miatt nem láttam, mi volt az, de valószínűleg csak pele, pocok vagy valami más kisállat.
Az OKT-ről letérve indultunk visszafelé, így megnéztünk egy harmadik barlangot is, a Sárkánylyukat, amely egy függőlegesen mélyedő kürtő, jellegéből adódóan el is tömődött, mintegy 8-10 méter mélyre lehet lemenni. Nem mentem le, mert csak jobb valami felszereléssel vagy rutinos társsal megnézni, de érdekes volt.
A Kopasz-tetőhöz és a következő kódhoz ugyan nagyon közel jártunk, de szándékosan kitértem előle, ugyanis így lesz még ürügyem, hogy feljöjjek a Naszályra :-)) Imádom! Főleg, hogy a Násznépet is alaposabban be akarom járni, s nem utolsósorban még OKT- és PMP-ügyben is hivatalos leszek erre.
Hooosszú, nagyon hoooooooosszú szünet után ismét KDP.
Hónapok óta tervezgetek egy szép őszi hétvégét a Bakonyban. Kissé felemásra sikeredett, hisz mára itthon kellett lennünk, de a KDP szempontjából sikerült az "áttörés", leküzdöttem a "mumus" szakaszt.
Hárskútig nagyon hoszzú lett volna, meg aztán Hárskútról nem könnyű visszamenni a Zirc - Bakonybél közötti völgybe, na és odamenni sem egyszerű esetleges Hárskúti szállás esetén.
Maradt tehát az önként vállalt többlet, Pápavár-alja és Bakonybél között a K-, és a P+ jeleket követve mintegy 4 kilométer.
Ami a szakaszt illeti, sok újat nem tudok mondani, a KDP fórumban két nagyon jó bejegyzés is van. Felhasználtam!
Dióhéjban a túráról.
A hotelben valóban készségesen bélyegeztek, és a kávé is finom.
A völgy megszenvedte a sok esőt, de járható volt. Elfogadható magasságú a gaz, de harmat volt bőven. Szeretem a völgytúrát.
Kicsit tanakodtunk a tónál, de hamar rájöttünk, hogy fel kell kapaszkodni jobbra a dombra, megtaláltuk a jeleket is. Hullámvasutaztunk rendesen, balra a tó, jobbra árkok szabdalják a tájat. Jelzések rendben.
Mikor a tó másik végére érünk, akkor jobbról becsatlakozik egy murvás út. Ez keresztezi a patakot. Innen indul a Pnégyzet jel.
Nem szabad bedőlni a térképnek, a patak nyugati oldalán haladó, kissé sáros út a mienk, van jelzés is.
Folyamatsan felkapaszkodunk a víz szintjétől, ez egy nagyon szép szakasz.
Kissé szomorúan konstatáltuk, hogy a vasút hídja már az enyészeté. Balra kell kanyarodni, murvával erősítgetik az utat. De jó lenne egy szép gyalogos híd a turistáknak az időjárással dacoló pillérken!
Fokozatosan emelkedünk, és a füzet térképén nem jelzett völgyben (Csapó-árok) különösen figyelve, eljutunk egy fennsík féleséghez. Itt viszonylag új jelzések is segítenek, de észnél kell lenni!
Hatalmas bükkfák, közeledünk a "végállomáshoz". Jobbról, alattunk megérkezik az aszfaltcsík, balra indul egy széles út, de mi a még mindig ép töltésen megyünk. A vége előtt picivel hatalamas gaztenger, az útnak vége. Az utolsó nagy fán van jelzés, de az út vagy jobbra, vagy balra. Mi balra mentünk, hisz már láttuk a keresztező P+ jelet egy fán. A gazos rét jobbra is kerülhető.
A réten ott a tiltó tábla, de nem kell törődni vele. A füves úton kell indulni, jobbra megy a Po a forrás felé, balra a P+.
A rövid pihenőt tartottunk, hisz a forrás kódjának leolvasása is a túra része volt.
Nem könnyű megtalálni a forrást, van ösvény, de jelek csak egy darabig vannak.
A forrás közelében nincs fa.
Harmadik nekifutásra, segítséggel sikerült megtalálni a tiszta jelet. Még segítséggel sem volt egyszerű!
Közel egy órát töltöttünk a ponton, ettünk, ittunk, majd irány Bakonybél.
Hatalmas völgyrendszerben kanyarog az út. Nem lehetett egyszerű megtervezni, és megépíteni. Jó lenne, ha fennmaradna!
Mikor az út "felveszi" a déli irányt, jobbra kerítés féle tákolmány látszik. Hatalmas űr tátonghat a mélyben, fenséges madarak köröztek, mikor közeledtünk. Ez a ragadozók birodalma. Nem tiltani kéne a turistákat, inkább egy tábla kéne, hogy a természet mily csodákra képes. Jó lenne tudni, mifélék a madarak, Vércsék, héják?
Nem állítom, hogy Tevel várát találtuk meg, de azt hiszem a sziklák és a helyszín alapján jó helyen fényképeztünk. A neten nem találtam alaprajzot.
Hamarosan egy dózerút keresztezte utunkat, felfelé mintha bányászkodás nyomait láttuk volna. Lehet, hogy ezért zárták le az útvonalat?
Egy idő után megjön az aszfaltcsík is (jobbról), majd elindul a P+ a Pénz-lik barlang irányába (jobbra). Nem volt késztetés, minek következtében ez most kimaradt.
Hamarosan jobbról megérkezik a K- jel is, majd a P- jobbra távozik. Találtunk kódot, betű, és három szám.
A túra itt "hivatalosan" véget ért, 11 kilométer a táv, ki tudja, mennyi a szint.
Mikor elhatároztuk, hogy visszagyalogolunk, akkor nem tűnt soknak a "felesleges" aszfalt, de elérve a célt, már nem voltunk feldobva. Azért sikeresen leküzdöttük.
Mivel a kocsival a lehető legközelebb sikerült leparkolni, még egy kicsit a P+ jelen ereszkedtünk, majd a Malom utcát elérve már konstatálhattuk, hogy a megpróbáltatásoknak vége.
A múzeum sajnos, időközben bezárt, majd máskor.
Még egy kis búcsú hangulat, majd irány Zirc.
Mivel szombaton teljesítménytúra volt a program (Táncsics 20), Zirc most csak szállásként "funkcionált".
Reggel autóval mentünk Bakonybélig, ott leraktuk a kocsit, és onnan busszal a hotelig. Így volt optimális.
Mivel sok mozgalom sok pontja van a Bakonyban, folytatás majd akkor, ha sikerül összeszedni a pontokat.
Egyik kedvencem a "Bakonyerdő ismerője" mozgalom, szeretnék minél több pontot érinteni!
Ennyi fért a rövid hétvégébe, a Bakony, mint mindig, csodás volt. Még nincs igazi ősz, de nem volt sok szúnyog.
Azt hiszem, egy hétre leköltözünk majd, és akkor OKT, KDP, és mozgalmak, ami belefér.
Nem volt könnyű hajnalban elindulni, köd volt, és nagyon nem akaródzott munkába állni.
Még egy hét, aztán...
Ha a szép idő kitart addig, akkor irány a Zempléni-hegység.
Nem vagyok elégedetlen, hisz eddig minden eltervezett túra sikerült. Voltak mélypontok, talán majd írok is egyikről.
Bableves Csárda - Nógrádsipek OKT
Mivel az előző túrát Nógrádsipeken fejeztem be, és oda tömegközlekedéssel Budapestről, szombaton csak 11 óra körül lehet eljutni, ezért az eddig mereven betartott K-Ny irányt kénytelen voltam felrúgni, és a Bableves Csárdától indultam Nógrádsipekre. Egy cserhátszentiváni születésű munkatársam szállítmányozott autóval a csárdáig, és útközben sokat megtudhattam a környék szépségeiről és problémáiról. A 4 km műút nem hiányzott, a táj ugyan kivételesen szép, de az autós forgalom viszonylag nagy, az út viszonylag keskeny, és gyakran kell a padkára menekülni. Már az út elején, az Alsó-szurdokból kiérve látható balra a Bézma, Cserhátszentiván, jobbra a Nagy-Mező-hegy. Alsótold után szép rálátás a Bükk-hegyre, ÉK-re a Major-hegyre és a Szurdokon át a Tepkére. Megdöbbentő és nagyon friss mementó az Alsó- és Felsőtold közötti iskolabusz baleset kis áldozatának virágokkal elborított helyszíne. Az elnéptelenedő falvak és a bezárt iskolák szimbóluma.
Felsőtold után csalánnal gazdagon benőtt, mély, bokatörő vízmosásokkal átszőtt és nagyon sáros szakasz következik az erdőig. Onnan szép erdőszakasz jön. Nyílt mező következik, nagyon szép panorámával. A jelek az erdőszéli fákon, de ott ösvény nincs, csak gaz és gödrök. Én a völgy közepén húzódó, letaposott szekérúton haladtam, majd újabb rövid szakasz az erdőben és újra legelő. Itt, sajnos ismét eltávolodtam a járhatatlan erőszéltől, és észrevétlenül ÉNy-ra „sodródtam”. A gerincre érve megpillantottam a hollókői várat, de nem balra, hanem közvetlenül előttem. Rövidesen feltűntek a Vár tanösvény, illetve a kék „vár” jelek, így ezen az ösvényen percek alatt felértem a várba. Rengeteg kiránduló, köztük egy nagy létszámú leányosztály csivitelése, 400 HUF a belépő, szépen kialakított tárlat, 1-2, a diósgyőri várban látható kiállításra emlékeztető panoptikum. Sajnos, a legfölső szint le van zárva, de a panoráma így is gyönyörű.
Lementem az ófaluba, oda-vissza bejártam, részben a pecsételés, részben a palóc házak megbámulása, részben egy kis ajándékvásárlás miatt. Rengeteg itt is a kiránduló, az ófalu nagyon szép, de kicsit rezervátum-szerű.
A faluból kiérve É, majd ÉNy felöl megkerüljük a várat. Egy fatörzsön irányjelző kék jelek, de ne tartsuk be azonnal, mert akkor egy, a várhoz vezető ösvényen kapaszkodunk föl (mint én), hanem csak kb. 10 m múlva kanyarodjunk balra. Egy patakon történő átkelés után egy agyagos úton leereszkedtem, vissza-visszapillantva még látszik a hollókői vár, majd rövidesen egyre zártabb erdő kezdődik és tart, egy-egy irtás kivételével, szinte Nógrádsipekig. Innen izzasztó kapaszkodó a Dobogó-tető nyeregig. Itt a kék háromszög a Földvár-tetőre vezet, jelek csak a fák kék felöl eső részén, kilátás nincs, a földvár egykori alapjait max. a hozzáértők vehetik észre (én nem). Viszont rengeteg – a hangyavár. A jelzések nem gyakoriak, de az elágazásoknál szinte mindig segítenek. Lassú ereszkedés után kezdetét vette a Malom-völgy fölötti, nagyon sáros, helyenként szinte járhatatlan, ezért annyira nem unalmas szakasz. Itt egyre gyérebbek a jelzések, de valóban csak a völgy mellett kell maradni. Nógrádsipek szélső házát mepillantva valószínűleg hajrázni kezdtem, ezért valahogy elnézhettem az ominózus fahidat, így szemből a kerítés, balról a zárt, növényzettel benőtt patakmeder zárta le az utam. Visszafordultam, de szerencsére 30-40 m múlva átkelhettem a patakon, és néhány perc múlva a már Kemény Huszárban voltam.
Hát igen! A Cserhát már nem olyan, mint a Pilis vagy a Börzsöny, ahol viszonylag jól kiépített turistautakon haladhatsz (kocoghatsz). Egyébként Becske és Hollókő között sem számíthatsz sokkal jobbra, utána viszont sok lesz az aszfalt. Az az út Magyarkúttól Katalinpuszta felé pedig szvsz mindig sáros, de mi tavaly nyáron csak bokáig érő dagonyában küzdöttük végig!
Ha lesz időd, a Naszályra majd kapaszkodj fel, a kilátás miatt megéri! És csak így tovább!
Az e-mailt megkaptam!
