Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Ajánlanátok nekem megbízható kazánokat max 180-190e Ft-ig (ha olcsóbb és jó is, az csak pozitívum), egy nem egészen 100nm-es, szigetelés nélküli házhoz? Lemez, öntvény is lehet. Előre is köszi!
Nálam 20-30perc után fent van 75°-on ez végig van majd ha a puffer is alul 70-75 lesz akkor a kazán 80°ra áll be. Nagyon jól szuperál a Laddomat, a kazán előre menőjén is van egy cső hőmérő amíg el nem éri a 75°ot egy szikra víz nem megy a pufferba. Alulra komolyabb 4-5 db. hasábot rakok, majd a rakat 75%-a kb. 5cm hasábok és rá egy jó marék gyújtós de ez is keményfa, a tetejére v. apritékot v. papirt (kartondobozok ból). Valóban potyog le alulra a parázs de csak a szélei égnek és a teteje. A rakatnak a közepe nem. Valószínű fölmelegszik az egész és mivel fokozatosan kezd égni feltételezem ezért nem fűstől ha újra rakok rá a hideg fának előbb fel kell melegednie, hogy gázosodjon és ezért fűstől. (legalábbis nálam)
Valószínű, hogy szakemberek vagy hozzáértők mosolyra fakadnak, de mivel összetett a kérdés megpróbálkozom vele.
Mint korábban már szó volt róla szeretnék beépíteni egy 1"-os ESBE VTA 372-eskeverő szelepet a puffer és a radiátor kör közzé szintés 1"-os csőre.
A webáruházak ajánlataiban ezek a szelepek 1" külső menetesek mindhárom kivezetésükön, vagy van hollanderes is de az roppantógyűrűs kivitel.
Nagy valószínűséggel ezt is úgy volna jó csatlakoztatni, mint a keringtető szivattyúkat, a golyós szivattyú csatlakozóval.
Azonban ez 6/4" -1" méretű. A 1"-os oldala jó, mert vagy a csőhöz vagy a keverő szelephez köthető.
Azért problémás, mert közben meg figyelnem kell a hosszúságokra.
Ugyanis nagyon kevés a hely és a kérdésem is tulajdonképpen az, hogy hogyan lehet a lehető legrövidebb módon összekötni oldható kötéssel a 1"-os csövet az 1"-os keverőszeleppel??
Nekem túlzottan rendbe van a huzat 9m magas 160-as kéményem van a 130-as csövő totyára ezért a kéményajtóba kellett fabrikálnom egy huzatszabályzót. A begyújtás semmi különös száraz bükkfám van megrakom az alját úgy hogy középen maradjon valami hely abba bele egy kis papír arra egy kis kupac fenyő apríték majd arra amíg van hely megint rá a bükk.
(Lehet érdemes kipróbálni, hogy a rostélyon elől hagysz helyet mert úgy simán állítva telerakod fával s szépen hátrafelé végigég. Még én sem döntöttem el melyik a jobb megoldás, de az bíztos, hogy ezek a lemezek benne maradnak a kazánba mert ez nekem nagyon bevált.)
Szerintetek ki lehet számolni abból valamit hogy tudom mennyire fűtöttem fel a lakást és most hány fok van? Az érdekelne, hogy 1500 literes pufferrel mire számíthatok.
Tegnap du 4-kor gyújtottam be és feltoltam a lakást 26 fokra egy adott helyen lévő hőmérővel mérve kb. este 9-re. Utána már leégett a tűz. Most van ugyan azon a hőmérőn 20 fok, kint az éjjel 0..3-4 fok volt és most sincs több 5 foknál.
Tudom ezekből a számokból semmi pontosat nem lehet kiszámolni, de tapasztalati úton tud-e valaki mondani valamit elketyeg-e majd a lakás az 1500 lityis pufferről 20-21 fokon napi 1 begyújtással? -20 fokos kinti hőfoknál biztos nem :)
Ugyan ez a tapasztalatom. Most napok óta hagyományos módon gyújtok be és óránként rakok rá 4-5 hasábfát. Begyulladáskor felszalad a füst, de olyan 280-320 környékén elketyeg úgy hogy a pillangó nem kezd zárni vagy csak kicsit bár ez végső soron az én beállításomon múlik, jelenleg 290-nél kezd zárni és 460-nál zár(na) fullra.
Átmeneti megoldásnak tartom ezt a rárakósdit mert nem vagyok nyugdíjas :)
Az a baj, hogy nekem is tisztulna a kazánom, de elég drága mulatság lenne 400C'-os kimenő füsttel járatni. Pillangózok és a most már bevállt 250-260C' kimenő füsttel járatom, eredménye: enyhén kormos a tűztér belseje ( fekete), de kb 1 mm, még kapargatni sem nagyon lehet.
A múlkori írományom óta is azt mondhatom, hogy félrakattal a füst szabályozhatóbb, de negatívot is tudok írni, hamarabb leég, többet kell pillangózni ( visszább nyitni).
Én ilyen esetben sem látok a Mezőgép Monir lemezkazánnál füstölést. Max nagyon halvány, fehér.
viszont tegnap adtam a rendszernek rendesen :) aki látta, nem tudom, mit gondolhatott.
Volt egy jó nagy zacskónyi keserű barackmag. Mi baj lehet - gondoltam - rátettem. No olyan sötétbarna, fekete füst jött ki a kéményen, és vastagon, mintha kb kátrányt égettem volna. Addig tartot, míg a magok el nem égtek.
Na ezt még nem próbáltam és hogy őszinte legyek nem is gondoltam rá, de kipróbálom.
Csak az a kérdés hogy begyújtásnál hogyan szuperál a huzat, illetve milyen begyújtást alkalmazol? Az álligatásos módszernél elöl gyújtok be de ott elvileg nincs alulról huzat.
Nekem a felső begyújtással csak az a bajom, hogy borzasztó lassú, legalább is az elején. Még 1 óra alatt is csak szűken éri el a 75 fokos előremenőt, de persze mindenkinél más és más.
Szerintem megegyezhetünk abban, hogy amíg a kazán belseje hamuszürke vagy barnásszürke addig nagyon jó hatásfokkal ég ele benne a fa ezért az e célból alkalmazott szabályozási módszerek jók és követendők. Ha valakinek pl. full fojtással ilyen a kazán belseje (bár ilyen nagy valószínűséggel nincs) akkor az a jó megoldás függetlenül attól mit ajánl a szakirodalom.
A b-steelre írja, hogy faaelgáz és vegyes módban is működik. Kipróbáltad-e mindkét üzemmódot, milyen rendszerben, a hatásfokra, egy töltet égésidőre van-e tapasztalat?
Megéri az árát, kormolódik, kátrányosodik, vagy tisztán tartható, milyen kéménnyel jó...stb.
A puffer topikba már betársultam, mert tartály beszerzés/beépítés előtt állok, visszaolvastam itt is párszáz hozzászólást, és elég sok jó dologgal lettem okosabb, így ezentúl napi látogatója leszek én is, ennek a topiknak is.
A rajz szerint baloldalt alul van a hálózati feltöltő, felül a tágulásiba felülre menő vészhűtő vezetéke, és a szokásos helyen a fűtési előre/visszatérő. Semmit sem kell ledugózni, minden csonkra van bekötés.
Köszönöm a segítséget.Akkor az egyikbe vakdugó,a másikba pedig a feltőltéshez golyóscsap.Vagy mintkettőbe vakdugó és lent a visszatérő kb-s 2 colos patentívre teszek egy 1/2 colos csapot a feltőltéshez,ill a leengedéshez.Eddig olyan kazánom volt ahol volt 1 feltőltő/leeresztő csap.
Ezen a Dunatech-en meg kettőnek van helye és ez téveszt meg.
Minden töltetnél így működik. Ahonnét begyújtod, és levegőt adsz, ott intenzíven ég, onnét kezdi felhevíteni, gázosítani a fát. Első, felső gyújtásnál és kellő levegővel elégnek a keletkező füstgázok. A parázsra pakolva alulról hevíti a fát, feleslegesen nagymennyiségű füstgázt termelve. Amikor az egész töltet megfelelő hőfokra melegszik, és elegendő levegőt kap, elégeti az összes gázt maximális teljesítménnyel, ekkor már valamennyire visszaszabályozható.
Egyaknás kazánnál ennyit kellene megoldani, rárakásnál a parázs környezetéből egyből a szekunderzónába kerüljön a fagáz, ne hevítse feleslegesen a töltetet. Ehhez valószínűleg más primer/szekunder/tercier beállítás és füstvezetés kell.
Ezért nem gond a rárakás a kétaknás OPOP H424-nél, a füstgáz üzemszerűen a töltőtérben marad.
Én is raktam ilyesmit a totyámba + még tettem egy lemezt a rostélyra úgy, hogy csak a kazán hátulján egy 15 cm sávban tud bemenni a primer levegő így most teljesen megrakva 70 - 80 fok között van az előremenő s a füstgáz max 250 fokig megy fel. Így ezzel elértem azt, hogy teljesen megrakhatom a kazánt nem kell fél óránként rakni rá, hogy jó legyen az égés.
Füstölés! Azt megfigyeltem felső begyújtásnál legfeljebb az elején amíg a papír ég lehet látni fűst őt de utána végig nincs. Ha viszont ráteszünk a parázsra v. az égő tűzre iszonyosan el kezd füstölni ua. az a fa. Ezért én ezt kerülöm, (kazán gyártója szerint ilyenkor 10%-os hatékonyság csökkenés van), inkább megvárom míg leég és új rakattal újból begyújtok.
Sajnos nem sikerült a primer ablak folyamatos szabályozása, nem tudta hatékonyan befolyásolni a fűst hőmérsékletét, és kormos maradt a kazán (feltételezem a kémény is) bár fűs most sem jött ki rajta.
A Landis helyére egy on-off Belimot raktam és a pillangót is egy on-off Belimo-val forgatom. Mind két Belimot egy rexi vezérli közös rellé kimenettel 230°C-on.
A kormozás megszűnt, szép fehéres szürke újból a kazán, a fűst hőfokát 225-235°C közt tartotta. A szekunder ablakot továbbra is grillforgató 180°C felett meg nyitja a primer ablakkal egyűt 10mm re. Tehát ha a Belimo zár még mindig marad a primeren 10mm rés
(ez a takarék állás) bár lehet vitatkozni ez fojtás v. nem.
Az üzem utáni ablakok lezárása még megoldásra vár.
Egy ismerős úgy fűt fával a Demrád kazánban, hogy begyújt, majd 60 fokon fojtogatja egész nap, pufferje nincs, dunaújvárosi lemezradiátorai vannak, 10x10 es b30-as vakolt, de nem szigetelt házban. Szigetelésre nincs pénze, mit csináljon mást?
a szondákba nem mélyedtem ennyire bele, de ennek a feszültsége nem ugrik sehova , szépen fel lehet tornázni 1000mv-ra és le is lehet csökkenteni 0-ra, vagy közötte is megállítható.
arra is gondolj , hogy a szilárd tüzelőanyagokat nem lehet ( a gáznál lehet 1.05-1.1,a szilárd már jó ha 1.5 ) légfelesleg nélkül eltüzelni , vegyes kazánban meg nincsennek meg a körülmények, hogy a keletkező gázok ideálisan tudjanak keveredni a levegővel, a fagázos fórumon azt írta valaki, hogy azok a kazánok is nagy légfelesleggel dolgoznak, hát akkor mit várjunk egy egyszerűbb tüzellőberendezéstől.
Ez pontosan mit jelent ? Ajtó szélességében (1 méter), 20 cm magas rés ?
Hogy a macskának ne kelljen lehajolnia ?? :-))
Vagy hogyan ?
CSak azért mert nálunk a kazántól nem messze van egy kisablak, amin van egy kb 110-es PVC csőnek megfelelő lik.
A pinece 12 méter hosszú, a másik oldalán, meg van a pince ajtó, mellete/körülötte "résekkel"., ahol jöhet a levegő.
Nade mikor a kazán beindul, néha csak úgy "rángatja" a pince ajtót ! Mikor nincs "felhúzva" a kilincs (mü ajtó), tehát nincs rendesen becsukva.
Sőőőt a fürdőfelújítás kapcsán nyitva még a strang a pince-fürdő között, és mikor dübürgött a tűz, a pinceajtó "rángatás" mellet, a fürdőajtót is "rángatta" annyi levegő kellett neki !!!
Elnézést hogy csak most válaszolok, rendeteg a munka, nem volt időm.
Lambda szonda ügyben némi info (azoknak is persze, akiket még érdekel).
Négyvezetékes szondán belül többféle típus létezik:
A Planár szondák (LSF4, LSF8) jelleggörbéje lambda=1-nél ugrásos jellegű. A szondafeszültség lambda=0,8...1,2 tartományon belül kb. 50...900 mV tartományban mérhető. De: a szondafeszültség lambda=1-nél hirtelen ugrik kb 150-ről 800 mV-ra. Ezért ezek a szondák a lambda=1-en kívüli tartományban a labda változás hatására bekövetkező kis jelfeszültség változás miatt használhatatlan jelet szolgáltatnak! Szilárd tüzelésés alkalmazásban (mivel ott légfelesleggel kell égetni a tüzelőanyagot) ezért alkalmazásuk nem megfelelő. Ezeket a szondákat katalizátoros, külső keverék képzésű "hagyományos" Otto-motoroknál alkalmazzák, mivel a katalizátor lambda=1 mellett működik a leghatékonyabban.
A Planár szélessávú lambdaszonda (LSU4) az eltérő belső kialakítása és működése miatt oxigénfelesleg és oxigénhiány esetén is képes megbízható mérésre. Ezeket a szondákat szegény keverékkel működő közvetlen befecskendezésű (belső keverékképzésű benzinmotorokban, korszerű dízel és gázmotorokban, valamint fűtőberendezéseknél alkalmazzák. Innen ered a neve is: LSU vagyis Lambda-Sonde-Universal. Sajnos attól tartok, hogy a te szondád nem ilyen.
