szevasztok bban szertenél segitséget kérni hogy kettes rozsdanmentes lemezt kell hegesztenem awival tudtok valami tippet mondani a gép amivel hegesztekegy jasic tig 160 as
1.6 os vagy 2es elektródávlal hegsztek minden tippet okitás megköszönök
szia, a mi sulinkban ugy volt hogy ha valakinek volt fémipari alapképzése, csak akkor mehetett egyből minősítésre, ellenkező esetben el kellett végeznie a sima okj hegesztőt is. és csak utánna mehetett minősítésre.
Szerintem előbb járd körbe a témát, hogy külföldre elégséges-e a W1.
Könnyen elképzelhető, hogy csak a W2 vagy a minősített hegesztő a keresettebb. Ettől persze még kereshetnek embert W1-es képesítéssel. Gőzöm sincs, milyen a munkaerőpiac nyugaton.
Teljesen laikus vagyok e téren, de szeretnék megtanulni awi val hegeszteni és majd kimenni vele külföldre. A véleményeteket szeretném kikérni, hogy szerintetek ez a tanfolyam megfelelő lenne-e nekem.
Igen. Egyszerűbb esetben elég, ha a primer-szekunder elkülönítve készül és a vasmagból kiszoruló erővonalak el tudnak menni a kettő között. A mai olcsó barkács hegesztők és az egykori komolyabb Hetrák már csavarorsóval állítható mágneses sönttel a finomszabályzást is megoldják.
Elvben akár még jó is lehetne, mert a szekunder külön tekercstesten van, nincs rátekerve a primerre. A rossz méretezés, túl kis gerjesztés miatt szoros a csatolás, nincs meg a hegesztéshez szükséges eső karakterisztika. Jobb lenne, ha a két primert és a két szekundert egymás mellé és nem átellenesen tekerték volna. Javaslom a legegyszerűbb módosítási és szabályzási lehetőséget, a vasdrótból készült előtétellenállás alkalmazását. Lásd lejjebb!
Így,a képek alapján már jobban érthető a "helyzet".Igazi vasgyári buhera, abból a korból('68-'80)amikor a gyári hegesztő(lakatos,csőszerelő)munkás otthonra,csak álmodni mert egy igazi, gyári "boltban" kapható hegesztőgépről(Hetra,SCH dinamó stb.) Az okok egyszerűek voltak.
-Nem lehetett megvenni,csak a"piszkos maszeknak"némi pártkapcsolat után.
-Nem volt rászánható pénze az egyszerű dolgozóknak.
Na ekkor jöttek a buherák.Ismeretség után.Leégett negyméretű trafók ujratekercselése némi villamos számitás,és trafólemez vágás,átszabás után.
Az eredmény:nagy százalékban olyan szörnyek keletkeztek, amik pillanatok alatt égették el még az 5-ös pálcát is,vagy leverte a 25-ös biztosítékot, hameg megpatkoltad(mert megtetted hogy végre megvarjad azt a k...va kerítést)az oszlopig égett a 220 mint a csillagszóró.
Persze keletkeztek használható szolíd jó működő gépek 2-3fokozatúak is.Azt bedobozoltad,hogy a beleszagoló (pisilő)kutyát ne üsse agyon az áram mikor az udvaron dolgozol,meg persze téged sem, amikor hegesztel(varsz).Meg büszke voltál rá.Az utcában csak neked volt.
Tanácsom:Szedd szét,értékesísd a Méh-telepen,pótolj hozzá némi pénzmagot és vegyél egy gyári gépet ami az igényeidet kielégíti.Ezzel a géppel ne kisérletezz mert az egészséged is rámehet(agyonüt az áram).Vagy tarsd meg ereklyének a nagypapa emlékére.
Van egy pici képgyüjteményem "buher"hegesztő gépekről,párat beteszek.
Engedelmeddel a tiedet is begyűjtöm.
Ui:50 éves vagyok.Ha az emlékeim nem csalnak a 70-es években,és annak végén,azért ha bementem vasedény boltba(Ózd) nem láttam hegesztőtrafót,de flexet sem a polcokon,pedig vasgyárban már javában használtuk.Láttam viszont mosógépet,Kékes TV-t,vasalót,kávéfőzőt(kotyogót),lemezjátszót(ABBA lemezzel),ereszcsatornát,Pannónia motort.De komolyabb szerszámokat valahogy nem.
(Ez a poszt 51 perc alatt készült el,gépelési technikámnak köszönhetően.)
Rálátni-e valamilyen mértékben a trafó tekercselésére?
Eredeti gyári munkának tűnik, vagy barkács kivitel? Mármint szép prespánnal burkolt, lakkozott, vagy hevenyészett?
A primer és a szekunder egymás mellett külön tekercstesten van, vagy egymás fölött, esetleg olyan egyöntetű, hogy nem lehet megkülömböztetni, hol az egyik, hol a másik?
Mérésre mit mutat a szekunder bekapcsolt állapotban? 48 V az valóban annyira közel van a hegesztőtrafók gyújtófeszültségéhez, hogy akár gyári 48 V-os trafót is fel lehetne használni, csak nem az igazi. Ha jelentősen eltér, akár fel, akár lefelé, akkor valószinűleg nem gyári 48-as.
"De azért mondtam hogy kérdezzen rá más hozzáértő topicban is."
A lehető legjobb helyen van. :-)
Egykor villanyszerelő voltam, azon belül jó darabig hegesztőgép karbantartó.
A trafót egykor hegesztőnek tekerhették. Biztos nem 110-es, esetleg 220/48-as lehetséges. Valóban lehetne fokozatokat elétekerni, de először az egyszerűbb, hozzá nem értő által is könnyen megvalósítható megoldásokat szoktuk javasolni.
Ha azzal kezdi valaki, hogy lebontom és újratekerem, egész másképp állunk hozzá.
Yes! Teljesen Igazad van! De azért mondtam hogy kérdezzen rá más hozzáértő topicban is.
Mi lenne ha a primer odalra tekerne még meneteket és azt csapolná meg "x" menetenként ,talán javítana az is rajta.
Amin csodálkozok hogy ilyen teljesítmény mellet amit leír, le kéne nyomnia talán a 25A-os megszakítót is.
Mert biztos hatalmas áramot vehet fel.
még egy kósza gondolat:Nem vagyok hozzáértő(csöves és hegesztő a szakmám) de nem lehet az, hogy mivel valami régi szerkezet,hogy nem is 220-as hanem 110V-os,vagy ami a régi gyárakban előfordult érintésvédelmi vélokból 48V-os.
Prbálj a primer oldalba(230V) valami söntöt(korlátozót) betenni.Lecsökkenteni a bemenö feszültséget.valamikor a legegyszerűbb akksitöltőkön az ampert úgy szabályozták hogy a 220-ba sorbakötött izzófoglatba cserélgették az égőt,wat érték után.Igy szabályozták a kimenő amper értéket.Bár a hegesztőtrafó nagyságrendekkel nagyobb amper értékű, egy próbát megér.(Kérd ki villanyszerelő vagy elektrikus véleményét)
Üdv:poczi
ui:elektrikus vagy vill.szer. blogon is feldobhatod a témát.Ők értenek hozzá.
Fogjál úgy 10 m 4-es vasdrótot! Tekerd föl vastagabb samottéglára, néhol hozzál ki belőle 1-1 kis fület (szemet, pikét). Egyik végét rákötöd az egyik pólusra, a hegesztőkábelt meg rácsípteted valamelyik fülre. Így már be tudod állítani a kívánt hegesztőáramot.
Nagyobb áramoknál óvatosan kell terhelni, mert ha nagyon megtágul, összeugorhat és összeolvad.
Korszerűbb, jobb hatásfokú megoldáshoz valószinűleg át kellene tekerni a trafót.
mivel hosszas fejvakargatás után sem jutotam előbbre, ha megengeditek, itt nálatok próbálnék választ kapni a problémámra.
Apósom apósa valamikor az 50-es években csinált magának egy ívhegesztő trafót (öntödei munkás volt az öreg). Ezt most rám hagyományozták. Semmi más nincs benne, mint két bazi nagy tekercs, meg vagy kétméternyi kábelezés. Az egész alig harminc kiló...:))
Próbáltam vele dolgozni, de négy mm-nél vastagabb elektródát nem bírtam keríteni, és még ez is vörösen izzott, és fröcskölt vele mint a felrúgott tejeszacskó. Semmilyen áramerősség szabályozás nincs benne, nem is volt bele építve semmi, ami azóta elveszhetett volna róla.
Ez volna a kérdésem, egy ilyen "ionágyút" milyen módon lehet szelídebb munkára rávenni? Valamiért azt gondolom, hogy rejlik itt valami megoldás, ami a hajdani szakiknak triviális volt, és egyszerű mint a faék (nem hiszem, hogy az öreg csak kazánlemezt vágott, meg sínpárokat hegesztett volna vele, és arra sem gondolnék, hogy az ujjaival malmozva várt a tirisztoros vezérlés elterjedésére...).
Egyszóval, van valakinek valami ötlete, hogy hogyan lehet a szabályzást megoldani egy ilyen múzeális darab esetében?
Hát pontosan arra jó, amit a kép is mutat, a hátizsákomat bele lehetne kötözni, és kész.
Az a porblémám, hogy elég nehéz (persze ez relatív) a hátizsák, tegnap lemértem, az a pack amivel én melóba szoktam meni 5,5 Kg.
Ez mindennapos cipelés. Ez a probléma egyik oldala, a másik, hogy nyáron, iszonyatosan beizzad a hátam a hátizsák alatt, jó lenn ha ezt ki tudném küszöbülni, sokkal jobb érzés, mikor az embert átjárja a menetszél.
A csomagtartóra szerelhető kosár is egy megoldás lehet, én is gondolkoztam rajta. A kosárnál is bele kell kötözzem valahogy a cuccot, mert nem szeretném, ha a pirosnál valakinek hirtelen megtetszen a packom. Tudom lehet azt gondolni, hogy ez nem valószínű, de ahol én közlekedek, ott sokszor vannak a pirosnál rózsaárusok, meg hasonlók.
Meg hát hogy mennyire bizom abban, hoyg a kosarat nem lopják le, bár mondjuk az legalább nem olyna nagy érték.
Sajnos, számítottam rá, hogy nem biztos, hogy egyedibe legyártva olcsóbban kijövök.
Mindent lehet csinálni. Először arra lennék kiíváncsi, hogy mire jó egy ilyen picurka "izé", (mert kosárnak nem nevezném) és mire akarnád használni?
Szerintem...
2-4 munkaóra kell egy ilyenhez, plusz az alapanyag utánajárása. Ezt ha beszorzod 2-3000Ft/órával, csak a munkadíj 6-12ezer Ft lenne. Ehhez még hozzá kell venni a tervezést is. Lehet, hogy amit te kigondoltál, azt felül kell tervezni a kivitelezés szempontjából, mert úgy nem gyártható le, ahogy te kigondoltad.
Elképesztő, hogy maga a rács (igaz aluminiumból) 13eFt és akkor még az a műanyag konzol rész közel 9eFt.
A kérdésem az lenne, hogy ha elkészíttetnék egy hasonoló szerkezetet az is ilyen drága lenne.
Kellene egy nyeregcsőre rögzíthető konzol. illetve, egy hasnoló rács, ami azért ki is nézhetne valahogy (nem tudom, a lekerekítés megoldható-e, illetve valamilyen tartós festés, mondjuk feketésre. Valamint midnezt úgy kellene hogy a rács a benne lévő táskával együtt viszonlag egyzserűen rögzíthető, és lemelhető legyen a konzolról. (Ha fixen össze van hegesztve a konzollal az nem jó, mert hamar lábakél, az tuti).
Mondjuk nem tudom, milyen súlya lenne egy ilyennek, azt sme tudom hogy aluből és készülhet-e házilag, gondolm igen meg azt is gonolom, hogy megdrágítja a dologt.
Persze lehet akkor jövök ki a legjobban, ha megveszem a gyári, mondjuk azt valószínű nem veszem meg mert annyi pénz a világon nincs erre a dologra.
