Én 1964-68 között jártam ide, Mottl Lenke néni volt az ofő, előtte Bojtor Károlyné.
Lenke néni volt a matektanár, talán ő volt a legmegértőbb velünk (tiszta lányosztály voltunk).
Dömölki Eta fizika, Faludi latin-orosz, Kindlovicsné töri (brrrr) Halápiné magyar -általában felolvasta a könyvből az anyagot, szóval nem volt egy színvonal, semmi egyéni meglátás, vélemény, több tanárra alig emlékszem. Elég nyomasztó volt a négy év és az érettségi is. Majdnem elmentem ebből a suliból, mág bánom, ogy nem, pedig rég volt.
Érdekes de emlékezett a két korsó sörödre. De azt is mondta csak akkor adja meg, ha megmondod hogy melyik ország partjainál helyezkednek el a Langerhans szigetek!
Galambos Lászlóval néhány évvel ezelőtti a monstre Kaffka bulin találkoztam. Hát megöregedett és nagyobb szakálla volt mint Hemingway-nek. Mindenkire emlékezett (négyen voltunk) vagy legalábbis ezt mondta.
No igen, ezzel nem vitatkozom. Valahogy mégsem tudok haragudni rá, talán azért, mert így szerzett nekem még egy plusz évet a gimiben. Akkor rögtön nem örültem neki, de azután már igen. Ha nem is akart jót, az eredménye számomra mégis jó lett. Igaz, nem így akarta...
Amit Cziglernéről leírtál pont elég ahhoz, hogy megmutasd a valódi arcát: igen, ilyesmiket csinált mint veled, akit dirrekt kibuktatott, tanári kooperálással.Ennél több és nagyobb rohadékság, alamusziság és szemétség nem is kell hogy igazold a véleményem...
Első olvasatra most reggel... Pap Tibor, a tornatanár nagyon jó ember volt emlékeim szerint. Fociztam nála a suliválogatottban, sokfelé jártunk együtt. Ő kaszkadőr is volt, ill. kiképzőjük, vívott, lovagolt. Rengeteg filmben szerepelt, ő volt "az a huszár", katona stb. aki mesterien buktatta a lovát. Hátba is rúgta egyszer egy, volt ebből problémája. Sokat mesélt ezekről.
Rendesen imádta a negyedikes lányokat, együtt bulizott, akikkel lehetett, de mindezt nagyon barátian, mi speciel kedveltük őt.
A hírek szerint a combcsontjában, még születése előtt felszívódott, beágyazódott ikertestvére egyszercsak elkezdett növekedni, ez okozott tumort, aminek következtében halt meg nagyon fiatalon. Isten nyugosztalja.
Egyúttal megemlékeznék egy barátról, akivel együtt fociztam ebben a csapatban, egymás mellett játszottunk belső védőt... az este találtam rá a már nem friss hírre, meghalt Horlay Béla, a vitorlás, hajókészítő, rengeteg fiatal oktatója, a Velencei hajózás ismert embere. Fél év alatt elment. 2015-ben hunyt el, én most találtam rá. Nagyszerű ember volt. Aki ismerte tutira emlékszik rá, fájdalmas a hír.
És még néhány megjegyzés, a minket követő Kaffkás közösség tájékoztatása érdekében.
Szombathy Gyula igazgató elvtárs (a színész apja) igen vonalas ember volt. Két rá jellemző elszólása is visszhangzik a fülemben, mint ahogy visszhangzott az iskolai hangosító rendszerben is. ': Következetesen harcolunk a pontosság ellen. 2. (Kulturális ajánló) A rosszul öltözött lány (A rosszul őrzött lány c. balett helyett).
Galambos László biológia tanár katonáéktól érkezett és hökkenten tapasztaltuk, hogy az első órán "Hogy állnak?! Bagázs! Vigyázz! Leülni!" stílusban adta elő magát. Ám a lányok megadásra késztették, lévén, hogy a következő órán mindenki folyamatosan a slicce zippzárát bámulta. Ő egy ideig nézegette (elfordulva), hogy mi lehet a baj, majd feladta és így szólt: Rendben van, nyertek, beszéljük meg. Jó fej volt, utána sörmeccseket is játszott velünk. (Ma is tartozik nekem 2 korsóval, de váljék egészségére, ha még él.)
Árva Magda osztályfőnök, angol és magyar tanár. Mindkét tárgyból voltak köztünk sokan, akik többet tudtak nála. Már nem él. Halottról pedig vagy jót, vagy semmit. Ezért semmi mondandóm nincs.
Szakács Éva történelem tanár - ma is szégyellem, hogy ajándékba vettünk neki egy borotvát. Hiába, a gyerekek nagyon gonoszak tudnak lenni, ha látnak egy bajszos tanárnőt. Mellesleg rendes nő volt, bár unalmas előadó, de azért szerettem, ám szépségideálnak nem mondanám.
Ellentétben Czigler Andrásnéval, a kémia okítójával. Az igen! Magas, hosszú lábú, fekete bombázó. Legalábbis akkor nekem úgy tűnt. Kedvenc szava járása: Légy oly bátyám! De nem lehettem a bátyja, mert fiatalabb voltam nála. Ebből is látszik, hogy a kémia tanárok nincsenek tisztában a rokoni kapcsolatokkal és viszonyokkal.
Finta tanár úr valóban csak egy évig tanította az osztályt - de engem nem, mert akkor már a Petőfibe jártam. Fizikus volt. Mint Petőfis, egy alkalommal mégis részt vettem az óráján (mint vendég), amikor a következő eszmecsere zajlott le. Finta: Valaki nyitva hagyta az ablakot. András (Göndör Andris), légy szíves és csukjad be. Egy hang: De kívülről!
Tóth Bálint - ő volt a fiúk gyakorlati tanára. Mi a József Attilába (ma Szent Imre) az ellenség központjába jártunk műhely gyakorlatra. Szintén Tóth Bálint nevű osztálytársunk esetében nem felejtette el fennen hangoztatni: Mi az, bitorojja a nevemet?" Kaptunk intőt kopogásért (Kopogással verte le a festéket az ajtóról), és azért is, mert satu-betekerő versenyt tartottunk, amit tudva lévőleg úgy kell végezni, hogy fejjel kell becsavarni a satukart. Az intő szövege: Fejjel rongálja a satut.
Kapi-Králik Jenőné matematikus, az orgonaművész felesége. Legegyszerűbb feladatként a "Hány éves a kapitány" végű szövegeseket adta, amiket csak Göndör Andris jó tanuló értett meg. Ott szivatott mindenkit, ahol tudott. Olyan éltes mosónő-típus volt.
Csoknyai Ilona a kis hegyes orrú orosz tanár. Tilos volt nála az orosz könyvbe magyarul beleírni a kifejezéseket. Egy történet: észrevette, hogy Máté Gábor mégis beleír, mire közölte: Máté, add ide a tollat. Mire Gábor: De tanárnő, ez egy amerikai toll. Csoknyai: Nem érdekel, megmondtam, hogy aki a könyvbe próbál írni, attól elveszem. És Szakonyi (Péter), te is add ide, láttam, hogy te is próbáltál. Szakonyi: De tanárnő, ez egy szovjet toll. Máté: Na, akkor csak próbálj meg írni vele. A másik történet: Bruckner Laci sportolni járt tanítás után, úgyhogy mindig egy nagy sporttáskában hordta a dolgait, amit a pad mellett tartott. Csoknyai egy klumbában mászkált fel s alá, és egy óvatlan mozdulattól az egyik lerepült, bele egyenesen Bruki táskájába. Ő észre sem vette, de éppen behúzta a táska zippzárát. Csoknyai meg csak állt dermedten, és csak ezt ismételgette: na de Bruckner! Na de Bruckner!
Pap Tibi a tornatanár. Vagány pasas volt, mellesleg vívó. Szavakkal is sok,at szurkált minket, de csak jópofizásból, nem volt rosszindulatú. Fiatalon halt meg.
Kővári Lajos tanár úr mániája a Vezuv kitörésének részletes ismertetése volt. Mármint valakinek közülünk mindig el kellett mondania, hogy milyen fény és hangjelenségek között történik. Sokat mesélt róla, milyen élete volt "Tisza-parti csávó koromban", persze ugyanazt hússzor, de mi kértük, mert azzal is ment az idő. Két kis feleletből állt össze nála egy osztályzat. Arra a mondatára emlékszem ma is, amikor Mérész Andrea (Andit imádtuk, belevaló kislány volt, sajnos korán magához szólította a Jóisten) feleleteit összegezte imígyen: Merész, két kis felelete kettősre zárult. Egy nyomorult kettősre! Leülhet.
Sajnos Kővári tanár úr már csak a mennyei osztályban zárja két kis feleletét több egykori osztálytársunknak. Hadd emlékezzem azokra, akikről már tudom, hogy nincsenek köztünk: Németh Pisti, Mérész Andrea, Sasvári Gábor, Szunyoghy Éva. Sajnos biztos, hogy mások is, de róluk nem tudok. Remélem, csak azért nem, mert még köztünk vannak.
Tudod, ebben van valami, meg nincs is. Van, mert úgy buktatott meg, hogy "mentő feleletként" a teljes 3.-os tananyagból kellett felelnem, amit addigra nagyon bevágtam. Kiválóan elő is adtam, mire közölte: ez nagyszerű, és most vegyük a másodikos anyagot. Mint megtudtam, Árva Magda kérésére intézte úgy, hogy megbukjam, mert az osztályfőnöknőm meg akart szabadulni tőlem. Sikerült neki. De más sunyiságot nem vethetek a szemére, igaz, akkor még én is annyira fiatal és bohó voltam, hogy ebből a szemszögből nem vizsgáltam egy jó nő viselkedését.
Most olvasom majdnem egy éves bejegyzésedet. Azért valamiben tévedsz. Czigler tanárnőnél nem csupán bukásra álltam, de meg is buktatott. Igaz, mint kiderült, némi Árva Magda-i unszolásra. De ennek ellenére is szerelmes voltam a nőbe (mármint Cziglernébe), mert tényleg jó nő volt. "Légy oly bátyám" asszony. Üdv: Tóth Gyuri
Tökéletesen egyetértek az alábbi véleménnyel. Sajnos nekem sincsenek jó emlékeim a "Kaffkás" négy évemről. /1970-74./ Egyetlen tanárt, tanárnőt sem tudnék megemlíteni, aki pozitív benyomást tett volna rám. A legboldogabb azon a napon voltam, amikor a szóbeli is véget ért, majd a bankett. Tudtam, ezután a négy év után csak jobb jöhet és ez így is történt. A munkahelyeimen /nem volt sok, összesen három/ nagyon rendes, emberileg kifogástalan főnökeim voltak és a kollegák is befogadtak. Most már nyugdíjas vagyok és még mindíg nem tudom másképp értékelni ezt a négy évet, mint negatív időszakot az életemben.
Beöntöttek minket utána a szakmunkás képzőbe, a katonasághoz, a mérnök képzőbe, aztán szakmérnök képzőbe, most meg nyuggerek lettünk.
Az evolúcióból nekünk jutott egyedfejlődés másból sem áll, mint ismeretek befogadásából és tudatunk átalakulásából. És mi még örülhetünk, hogy voltak akik ezt megtették és megadatott - mégha vélemények szerint ezt jó, avagy rossz technikával tették a tanerők Én azt hiszem ab ovo: köszönettel tartozunk érte. A mai generációnak ez sokkal nehezebb lesz úgy vélem. (És költségesebb is.)
Kereyné is nagy észlény volt: ő sem értette, amit tanítania kellett, elmondta az órán valahogy az anyagot. Amikor látta, hogy senki nem érti, akkor elkezdett üvöltözni, és dolgozatot iratni. Persze majdnem mindenkié egyes-kettes lett. Súlyosbító tényezőként megkaptuk osztályfőnöknek is, azt ne tudjátok meg....ötpercenként elmondta, hogy nem volt kötelező gimnáziumba jönnünk. Nyomasztó négy évem volt, 34-en voltunk az osztàlyban, semmi nosztalgiám nincs, örülök, hogy véget ért a rémálom. Tanítási gyàr volt a Kaffka, az évfolyamunkon 7 osztállyal, rengeteg nulladik órával, napi 7 (néha 8 órával), beöntöttek minket az elején, megcsócsáltak, átnyomtak, és kiköptek negyedik végén. Tiszta Fritz Lang-i Metropolis fíling.
Be sem tettem azóta a lábam a ballagás óta. Osztálytalálkozóra nem járok.
Bocs, hogy rombolok, de mekkora egy fos volt ez a Kaffka, mármint a tanárok.
Ahogy olvasom vissza itt a neveket, eszembe jut, mennyi igénytelenség volt ott.
Élen Jánosival... mekkorára tartotta magát, miközben egy elrontott élet tetején csücsült és onnan terrorizálta a tanulókat.
Mindezt úgy, hogy ő maga oly buta volt... a híres pluszminusz rendszere, amelyben ha valaki a 3-asnak megfelelő pluszminusszal felelt, az kétszeres értekkel számított. Ezer év alatt nem sikerült eljutnia legalább a sejtésig, hogy ezzel valami nem stimmel...
Ugyanitt a ++- és+-+ az 2db négyes volt, de az ugyanolyan elemekből álló +++ és --+ az egy ötös meg egy kettes, átlagban 3,5.
És ez volt ott a fizikatanár.
Jó, mondjuk nem is tartott igényt arra, hogy bárki is gondolkozzon, ha már neki se erőssége.
A feladat szigorúan az anyag bemagolására és emésztetlen állapotban történő visszaböfögésére szorítkozott.
Az emberi oldalt nem is kezdem el... már csak azért se, mert a konkrét esetben a kifejezés nem is értelmezhető.
Állítólag később szelídült, de én el se tudom képzelni az átélt traumák után. :)
Felhívnám a figyelmet, hogy a FB-on van egy kerülettel foglalkozó csoport. Régi fényképeket, családi fotókat gyűjtenek tematikus csoportokra bontva. A Kaffka Gimnáziumról is van egy oldal.
Sokan tettek fel ballagási fotókat meg a hétköznapokban készített amatőr képeket. Érdemes nézegetni, hátha találtok ismerősöket!
Fülessel kaland: MOM, Charlie-Olympia buli. A wc előtt, nagydarab nagyarc lök egyet Fülesen a bejáratnál. Bent egymás mellett hugyoznak. Füles azt mondja neki: "lerúgom a fejed". Közben az arcán ádugott tűn füstöl a hosszú fehér Kent.
A nagydarab megvárja, amíg végez, kezd kötözködni.
...és Füles lerúgta. Konkrétan egy lépésről telibe. Eszméletlenül feküdt a manus. Füles: "mondtam, hogy lerúgom."
Menekülés.
Pár éve a Kosztolányin sokat láttam, rendszeres látogatója volt az utcai bódénak, döntötte be a feleseket. Valaki nő is volt vele sokszor. Már egész meglátszottak az évek rajta. Megismert, örült, de kész volt már.
Hollzinger volt a böcsületes neve. Egy rövid ideig a húgomnak csapta a szelet. :)
Emlékszik valaki Mikusai tanárúrra?
Kővári Lajossal nagy haverok voltak. Ízesen beszélt az öreg. A fülemben cseng ma is az egyik mondása: "Ember hal, bejka döglik!" No, meg a "Két kis feleleted kettősre zárult." :)
Skripecz Erika tanárnő igen zavtosan beszélt
Tudnék róla nagyon hosszan mesélni, osztályfőnököm volt. :D
