Itt szinte mindenkinek túl erős a deflegmácioja még is az erősítésre törekszik. Nekem hígítás nélkül 20-30%-os az alszesz, 60-70%-on indul a finomítás és 10%-nál ritkán érzem a fazékízt.
Mivel a gőzök áramlási és egyéb tulajdonságait a másik kedvenc hobbim (a gőzgép modellezés) miatt már
régebb óta és kicsit alaposabban tanulmányoztam, nyugodtan mondhatom, hogy a mi viszonyainkat, méreteinket figyelembe véve, a 30-centi körüli átmérőt figyelembe véve, az 5-6mm távolság is bőven sok. Ha kiszámoljuk a tényér kerületén, így létre jövő áteresztő felületet, könnyű belátni, hogy az még így is többszöröse a bejövő és kimenő csövek, csatlakozók belső felületének. Tehát minél kisebb rés a jó, mert így az biztosan nekikényszeríti a távozni készülő párák szinte minden molekuláját, a vízzel hűtött "plafon" lemeztányérjának. És ez itt a lényeg. Ezért nem igazán jók azok az utánzatok, amiknek a teteje félig kilátszik a hűtővízből.
De ahogy obsitos fórumtársunk is említette, ezt is tudni kell megfelelően használni. Nem mindig kell a nagyon erős deflegmáció, mert azzal lehet, hogy minőséget veszítünk.
Attól függetlenül,hogy én nem látom egyik ábrán sem a hagyományos pistorius tányért,egy dolgot értsetek meg:a deflegmáció mértékétől függően lehet hasznos is,káros is.Az,hogy ki milyen úton éri el a számára kívánatos méretű deflegmációt,szabadon választott.Nincsenek kőbe vésett törvények,kísérletezni kell.Ha ilyen egyszerű lenne jó pálinkát készíteni,nem lenne ez a fórum,nem lenne reggelink,egyszerűen leírná valaki a tuti összeállítást,és garantálná a vele főzött pálinka minőségét.
Teljesen egyetértek veled, minden olyan része a főzőnek ahol fém gőzzel találkozik, deflegmáció. Csak én a pistroiust kicsit többnek gondolom és ezért különítem el. Persze jó volna egyszer működés közben bele látni.
Hidd el, alighanem ebben egyformák vagyunk, mert amit nem értek (persze nem mindenben) azt néha én is nehezen fogadom el. Éppen ezért (a főzőnél maradva) igyekeztem az utóbbi hat évben, az ország számos főzdéjét végiglátogatva, kérdezgetve megtalálni a sok "miértre"a választ. Ezeket azután már össze lehetett vetni a fellelhető szakirodalommal és így már tisztult a kép számomra is.
De szerencsére azért nem kell ennyire elmélyülni a technikai részletekben, ha jó pálinkát szeretnénk főzni, csak megfogadni Snapszi és a fórum tanácsait...DD...
Az már csak az én mániám volt, hogy a működési részletek ennyire érdekeltek...:):))))...
Nagyon jól fogalmaztad meg a deflegmátorok összességét, hiszen valóban, a cefre szintjétől egészen a páracső lefelé forduló pontjáig működik a deflegmációjelensége. (igaz a ponton túl is)
Jó is ha néha tisztába tesszük a fogalmakat, mert még mindig sokan keverik azokat.
Ebből az üstfedő a sisak a páracső, a léghűtéses deflegmátor gyűjtőnév alatt szerepel a leggyakrabban, hiszen ezeket csak a főzőhelyiség levegője hűti és ettől a "hűtéstől" csapódnak ki a felfelé igyekvő párlatból (melyek a hűtött felületekkel érintkeznek) a különböző komponensek és csorognak vissza a cefrébe, ami által erősödik és tisztul is az alszeszünk.
A pistóriusz-tányér a vízhűtéses deflegmátorok családjába tartozik. Ott ugyanaz a jelenség zajlik le, mint a léghűtéses deflegmátorban, csak a tetején lévő párolgó víz fejti ki az erősebb deflegmációs hatást. Ezért is nevezik erősítő-feltétnek.
Pont a rendszerben szemlélés miatt merült fel bennem, hogy vajon mi a különbség a baloldali, hagyományos felépitésű verzió (léghűtéses sisak, léghűtéses defi, vizhűtésű pistorius) és a jobboldali verzió (jó nagy pistorius, aminek a léghűtéses felülete akkora, mint a hagyományosban a sisak+defi együtt, a vizhűtésre meg ugye ugyanúgy ott a lehetőség)
Hisz ha rendszerben szemlélem, úgy ugyanannak tűnik...
rézműves1: Igen, tudom hogy itt már minden fel van találva, nem is akarok ezen zöldfülűként változtatni, hisz még főzőm sincs... Egyszerűen megérteni szeretném a dolgokat, én már csak egy ilyen ember vagyok (sajnos?), hogy nehezen fogadok el olyan dolgot, amit nem értek. (És mivel nem vagyok egy polihisztor, igy van bőven olyan dolog, amit megértés nélkül kell elfogadnom, de nem szeretném ha ez a téma is azok közé kerülne :) )
A behelyezett plusz rézfelülettel valószínűleg növekszik a "katalizátor-hatás", amit talán majd később fogsz észrevenni, de abban nem vagyok biztos, hogy ez az aromák minőségében észrevehető javulást eredményezne. Az inkább a közvetett hatás lesz, ha lesz.
..."A piszoriusz belső tányérja fontosabb mint gondolnád, szerintem"...
Ezzel viszont szerintem nagyon jól rátapintottál a lényegre, mert ha ez nem megfelelően van kialakítva, akkor nem is működik megfelelően.
Ebben igazad van, a felsorolt alkotók közül egyedül a pistoriust találták ki kifejezetten arra,hogy erősítsen,a többinek elsődleges feladata más volt.Azt viszont továbbra is tartom,hogy a felsorolt részegységek mindegyikén megfigyelhető a deflegmáció,mint jelenség,igaz,különböző mértékben.Sőt,ide sorolható még a hűtő egy része is,mert attól függetlenül,hogy a flegma már a pálinkába kerül,a jelenség még ugyanaz.Ezért nem nevezném deflegmátornak egyiket sem,a pistoriuson kívül.De annak is van szép magyar neve,így minek?
Én minden áron csak az életemhez ragaszkodok, de ahhoz is hiába mert egyszer az is le fog veszni. Mindenesetre, én úgy gondolom, hogy a pistorius jobban kondenzálja az alkoholt mint egy sima gömb mert itt, szerintem a leeső folyadékcseppek találkoznaka felszálló gőzzel, míg egy sima gömbben nincsenek, vagy nagyon kicsi mértékben, leeső páracseppek. Ott inkábba flegma fisszafolyik a gömb oldalán.
Természetesen az előző hsz-emben, a hagyományos kétlépcsős főzésre gondoltam, amiről tulajdonképpen ez a fórum szól és nem az egylépcsős "labanc-módszerre", mert azt már az újkori fizikai-kémiai és technikai fejlődés ipari formája hozta el. Annak már a mi itthoni pálinkafőzésünkhöz, amit otthon bárki egy kis tanulással könnyedén elsajátíthat, semmi köze.
Nem helyes,hogy úgy osztod fel a főző különböző részeit,hogy deflegmátor meg pistorius.A deflegmáció egy jelenség,részleges kondenzáció.Ha mindenáron ragaszkodsz ehhez a "deflegmátor" elnevezéshez,akkor minden,a cefre szintje felett levő rész az,egészen a páracső legmagasabb pontjáig,tehát addig,amíg a képződő kondenzvíz,flegma visszajut az üstbe.Ilyenek:üstfedő,sisak,pistorius,páracső.
Azt,hogy melyik milyen mértékben vesz részt benne,a kialakítása határozza meg.Gondolj pl. Feribá nedves ronggyal hűtött páracsövére,vagy a sok sisakon megfigyelhető kehelyre,amit vízzel töltenek fel.
Elnézést, de mindig derülök az újítási szándékon, ami persze egyáltalán nem baj, hiszen ez visz bennünket előre. De azt gondolom, hogy nyugodtan beletörődhetünk abba, hogy a kisüsti főzésben már az előttünk járók az alatt a pár száz év alatt amióta ez létezik, nagyjából mindent kitaláltak, amitől ez a nedű jobb lehet.
Nálunk egyébként is speciálisabb a történet, hiszen mi többnyire finom gyümölcsökből főzünk (mert szerencsénkre nekünk van), míg a környezetünkben lévő országokban ennek híján, kicsit másképpen alakult a szeszfőzés, ami a miénktől eltérő eltérő szerkezeteket is életre hívott. (lásd THUMPER)
..
..
...a lényeg a rés...
