Mondjuk én személy szerint nem ismerem a Thomann csöveket, de ajánlottam Neki mivel sok jót hallottam róluk - általatok. Viszont mereven elzárkózik tőlük. Nekem régebben Jupiterem volt, nem volt azzal sem igazából nagy baj.
Most maradt a BS és Yamaha amire csillog a szeme :-)
OFF ...fikázzák a bőgőst a lagzi végén; - Nem tudsz te zenélni cigány, végig csak egy hangot húztál !!! -Jáj, instállom, hát a többi végig azt kereste !!!
Ez már érdekes. A cigány véleményét írtam le, nem az enyémet. magyarul idéztem. Meglehet nézni , hogy idézőjelbe tettem. A kottát azért ismerem. Persze nem annyira mint a profik. De egy számot megtudok tanulni belőle, persze lassan megy.
Szoval.....en azt gondolom (barki megbantasa nelkul) boldogok a lelki szegenyek...csak az hangoztatja a magasroptu abszolut hallasu, es mindent ( akar ismeretlen dallamot is ) mindenfele kotta es zenei kepzettseg nelkul lejatszo kepesseget, akinek fogalma sincs arrol, hogy mit nem tud. Na persze innen ertheto a velemenyalkotas, hiszen amit nem ismerunk, az nincs......Sajat szemelyes tapasztalatom, hogy minel jobban beleassa magat az ember valamiben, annal inkabb radobben a hianyossagaira, es arra, hogy mennyi mindent nem tud...... Legalabbis nalam ez igy mukodik. Szoval hasznalva egy regi jo mondast, biztosan lehet kottaolvasas es zenei kepzettseg nelkul zenelni, de talan nem erdemes. MInden zenesznek kell legyen annyi minimalis elvarasa magaval szemben, hogy legalabb egy bizonyos minimalis elmeleti alappal bir.....Ennyire szerintem illik es kell tisztelni a zenet.
Mas: megjott a Yamaha CM ( mas dimenzio, mint a C, borzasztoan elvezem...) Selmer Classic Metal, szinten nagyon kellemes, bar teljesen mas. Drake Son of Slant es NY Jazz , Guardala MB-II, es a Pomorico Crystalmeg varat magara. Nem kapkodjak el....
mi meg az egyik formációnkban a szextola lehetőségét taglaltuk a dobossal, mire a többiek dobtak egy hátast, és két hétig ezen röhögtek "szextola b...meg, áááááá...) :)
Hm. Én anno elég jó kottista voltam, ezt megkaptam a klasszikus klarinétos tanulmányaimból, meg a fúvós- és szimfonikus zenekari rutinból. Emellett - amikor már kezdett benőni a fejem lágya - tanultam klasszikus szolfézst (nem keveset önszorgalomból, mert ének-zene tagozatos iskolába jártam, így nekem nem volt kötelező), és később valamennyi jazz összhangzattant is.
Egyik sem volt káromra, amikor bármilyen formációban kellett valamit csinálni, sőt, egy-két helyzetben kifejezetten jól jött, hogy (pl próbán) ha volt valami jó ötlet, akkor azt pillanatok alatt fel tudtam írni, hogy meglegyen, aztán később ki lehetett dolgozni. És akkor ez csak szigorúan a technikai része a dolognak, ha az ember ki akar lépni a "dómíszólá" világából, akkor vagy zseninek kell lenni, vagy tanulni kell az elméletet. Én az előbbi nem vagyok.
Aztán persze játszottam olyan bandában is, ahol volt képzetlen "ösztönzenész", aki lelkesen gyakorolt, sok zenét hallgatott, még tanárhoz is el-eljárogatott, és a tehetség sem kerülte el, még azt sem mondanám, hogy rossz gitáros volt, de az elméleti tudás megszerzéséhez nem volt kedve. Ő sem érezte jól magát, amikor nem nagyon értette, miről beszélnek körülötte a "zenészek".
Én is azt vallom, hogy némi elméleti tudás kell...2 felállásban játszom, egyik egy képzetlenebbekből álló pop-rock banda, meg egy 5 fúvós+alap felállású swinges-jazzys zenekar. Utóbbiban mindenki érti a "zene nyelvét". Előbbiben hát...Egyik próbán mondtam nekik, hogy "ott a general pause utáni résznél"...Ennyi elég volt nekik, elkezdődött a nevetés, mondván h mi az a generál pause? Hamar rájöttek, de azóta emlegetik, hogy "general pasue, meg kromatikus HIHI" :D
Nem akarok vitatkozni, mert már tudom, hogy veled nem érdemes. De szerintem, ha valaki tényleg szereti ezt csinálni, és szeret okos zenészekkel is játszani, akkor legalább egy minimális elméleti tudás azért szükséges, ha nem akarod zavarbahozatni magad. Én nem mernék odamenni, ha nem tudnám biztosan, hogy értem majd amit mondanak. Volt egy párszor Dixie-klub és vittem a gitáromat, gondoltam eljátszom azt a két három számot amit akartam, meg tudok fejből. Persze... Nem engedtek le, és bizony figyelni kellett azokat a papírokat, amikor volt, hogy a dalt se ismertem, csak olvastam már valahol a címét. :D Igaz, csak az akkodment volt ott. De azért egy szaxisnak se árt, ha lát egy akkordot tudja mi szól rá jól. Nem mindig Am-ból van minden.
Kész lett a szaxim, és szerintem szépen meg lett csinálva. Úgyhogy csak jókat tudok mondani a saxservice-ről.
A kottákhoz annyit, hogy hasznos kellék a Transcribe, ha fülelni kell. A másik barátod pedig egy darab jól megszerkesztett midi és egy Sibellius, vagy valamilyen olyan program ami le tudja bontani, vagy legalább egy zongoránn mutatja a sávokat.
...giccses kotta, csókkirály.... hm, nem jut eszembe annak a zenekarnak a neve, ahol két testvér fújta az altokat és ilyen nagyon giccses szalonzene volt, nem a bergendy brothersre gondolok, valami régi amcsi banda, tudja valaki kik ők?
(Ja, és a legjobb szaxi felsorolásomból valahogy ez kimaradt, pedig közvetlenül a Buescherrel egy vonalban ott van nekem a King is, a többi csak utána.)