Debrecenben minden a helyén volt. A fellépők sora rendkívül színes volt, jazz, ethno, gyengébb rock és kellemes zenékkel. A kiállítók borai közül Vylyanék Cabernet Sauvignon Selection-je tetszett, a 2003-as Merlotjuk is káprázatos. Volt még Andreas Ebner 7-es hordó Cüvéje; kafa, Bockék Syrah-ja; mesés (végre csináltak egy gyönyörű bort:-), a helyi Esszencia Borszaküzletnél Weninger Pinot Noir; hű apám!, és a Monarchiánál elég sok csemege:-) Inkább Debrecenbe kellet volna jönnetek....:-(
Pócz Chardonnay Barrique-ja is a borász elmondása szerint úgy született, hogy este volt, maradt 2 sor chardonnay a tőkéken, de már fáradtak voltak és nem szüretelték le. Aztán kint maradt még vagy 2 hétig, és ha már kintmaradt, vettek neki fahordót.
Én meg pénteken, nyitás előtti estén jártam a balatonfüredi Borhetek helyszínén (bukta), szombat este meg Keszthelyen kukkantottam be a Zalai Borcégér - Borfesztiválra. Nagy sikere nem volt nálam (igaz, nagy odafigyelés sem), de számomra az est csúcsbora egyértelműen a Szent György-hegyi Kiss István 2000-es kései szüretelésű (ám száraz) Olaszrizlingje volt (14,5-es alkohol, fahordó). Fáradásnak semmi nyoma, szép ásványos, tartalmas, olajos bor. Igaz, repiben kaptuk, mert a főszervező ismerős, és ő intézte... :-)
Ezzel ellentétben a lellei Borhét (mondjuk csak a pénteki napról tudok beszámolni) nem volt a topon: a borászatok standjai mellett hurka-kolbász-sülthalárusok (kóstolási jegyzetekbe több bor is majdnem "a sült hekk illata kolbászos jegyekkel" megjegyzéssel került be), a zene szerintem abszolút nem a borhoz illő volt (fúvószenekaros-indulós, lakodalmas-szintetizátoros, illetve hiphopos-színpadonakrobatikázós volt műsoron).
Talán Hansiéknak tetszett (echte ungarische volklor mit wein und gemeschkut zumbeispiel), de borkulturálisan nem volt egy nagy dobás. Lehet hogy nem is ez volt a célja. Voltak szép borok (Konyáriék vörös Loliense-je, Pócz Chardonnay barrique-ja, meg egy-két gyümölcsösebb helybéli fehér), de pl. Konyáriéknál a fehérek a teljes élvezhetetlenségig voltak hűtve, a Sessiot pedig ki se hozták, így a család kedves ifjú hölgytagjainak mosolya sem tudta pótolni a hiányérzetet :)
Szevasz Mindenki, A hétvégi Debreceni Borkarnevál felülmúlta várakozásaimat. Először vettünk rajta részt, de csak pozitív élményekkel gazdagodtunk. Egy igazán jól megszervezett borfesztivál remek programokkal és színes zenei műsorral. A kiállítók névsorát még lehetne bővíteni, de a borkedvelő közönség még így 17 pincészet borát szürcsölgethette...
Supermarchéban ugyanolyan alapon (próba-szerencse) lehet ott is bort venni, mint itthon - a nehezítés talán annyi, hogy sokkal diverzebb a kínálat (ja, meg mint legutóbb egy barát megjegyezte, az összes címke ugyanolyan (persze neked azért valószínűleg nem, mint ahogy nekem sem :)). A borboltnak ott is megvan az az előnye, hogy lehet tanácsot kérni (illetőleg a különbség: kapni is lehet :)
Ha meg szeretitek az impresszionista festészetet, feltétlen menjetek be az Orsay múzeumba; meg mindettől függetlenül a Szent Lajos-szigetre (Ile St. Louis) - persze mindezt Párizsban.
Némi szaktanácsra lenne szükségem. Szeptemberben 2 hetet frankhonban töltünk párommal, ebből 5 nap Párizs, előtte Loire völgye, majd a part mentén Bretagne és kicsi Normandia. Ez utóbbi helyeken elsősorban kisvárosokban, falvakban szeretnénk megállni, ismerkedni a környékkel. Elsősorban nem bortúra lesz, de azért kíváncsi lennék, mire számíthatok, vannak-e falusi kiskocsmák, ahol érdemes a kimérteket kóstolgatni (mint Spanyolországban), árulnak-e bort vidéken, kisebb településeken, és mi az, ami erre a régióra (ami nem is része hivatalos francia borvidéknek) jellemző, egyáltalán termelnek-e erre bort?
A Loire-vögy ugye más tészta (ezt néztem edig: http://www.terroir-france.com/wine/wines_loire2.htm), ott érdemes-e egy-egy chateau-t felkeresni (tippeket kérek, ha igen!), mire számítsak? Érdemes-e olyan városokban, mint Tours, Nantes borszakboltot keresni, vagy arrafelé szupermarketben is bátran vásárolható bor?
Amúgy nemcsak bor, de minden egyb gasztro-tanács is jöhet, pl. hol milyen sajtot érdemes megkóstolni, stb., illetve - bár e tárgyban tonnányi szakirodalom, térkép és baráti jótanács áll rendelkezésre - ha általános turisztikai tippetek van, azt is megköszönöm.
Fabók: bocs, valóban nem világbajnok, nyelvbotlás volt. Persze azt nem tunni, milyen kötöttségei vannak a borlap összeállításánál, de azt tuti megmondják neki, hogy n % saját pincészetből legyen...no de amit mondani akartam, hogy nekem mérvadónak tűnt a figura, és nem a címei meg a munkahelye miatt.
Melyik évjárat, mert a '01-es kései Ezerjó és a '98-as Ezerjó aszú kb. 3 éve álldogál a polcokon. Anno nagyon drágán adták. Én még a pincétől szereztem akkor, de ezek az évjáratok - tudtommal - jó ideje nem kaphatók náluk.
aki már vett sajtot egy francia kisváros sajtboltjában, az tudja mi a különbség a supermarket( ott is van kistermelői!!!) és egy ilyen kis szakbolt kinálata közt.