igen tudom, 3,5 - 20 kw. ami minimum 16 amper. nálunk 2x16+25 van. viszont a legtöbb 3 fázisú és leköthető kisebb teljesítményre is. ami mellette szól, ha bírja rendszer, h lényegesen kisebb a helyfoglalása (egy fürdőben kevésbé számít de egy konyhában ez is mérvadó lehet) és nem tud "kifogyni" sűrű szakaszos használat esetén sem (bár ennek csak elvi lehetősége van, tudom) illetve nem tárol csak ha kell melegít.
Jól fogalmaztál. Van egy gázos kombi kazán, az termelné a meleg vizet. Az átfolyós villanyos csak addig üzemelne, amíg a 20 méternyi csőben lévő hideg víz átmegy rajta.És ebben még az is jó dolog, hogy nem kell most beépítenem, csak a csonkokat kell kivinnem és amíg nincs rá keret simán átkötni őket. Egyébként a telket úgy vettük, hogy 3*32A bent van már... :) DE! nem villannyal akarom felfűteni a vizet, és konyhában lenne csak ilyen megoldás, az van a legmesszebb.
asszem 4000 forint per amper mostanaban, de regen neztem utanna.
sok helyen van regrol 3x25A meg 3x32A regrol, amikor meno volt a hotarolos kalyhaval futes. nem is tudom akkor kertek-e erte pluszpenzt. erdekes kerdes lenne, hogy ha most egy ilyen lakasba kisebb teljesitmenyt kerek, akkor visszaadjak a penzt?
Van egy kis házikóm, beton-béléstestes födémmel, és szeretném tavasszal elkezdeni a felső szintet. Első lépésként ki kellene vágni a födémet és egy helytakarékos lépcsőt építeni. Tud valaki ajánlani valaki megbízható kivitelezőt bp-en? privátban?
Nem volt szó se árról se teljesítményről. Ezt a teljesítményt csak én vetettem fel.
De most, hogy belegabalyodom rájöttem, minden villanybojler jó ide. Pl. egy zárt, tehát nyomásos bojler is. Ebből a legkisebb -ezt is egy 20 -asból meg lehet venni.
Azon nyomban ahogy nyitja az ember van melegviz. A pótlás meg nem hidegvizzel történik, hanem a 20 méterről távolabbi melegvíztermelő apparátból.
tehát vagy körkeringetés (habár ott is lehül a viz. )
A másik az un. kisvizmelegítő. Ez un. szabadkifolyású bojler. Lehet hideg és akár melegvízre is tenni (ez a meghatározás tőlem) - ha van mosógép melegvízre itt miért lenne ez probléma ?
Ezt a rendszer kiépítes után felrakhatod. A költsége minimális. Egy 5 literes szabadkifolyású bojlert már 20 eft -ért is megkaphatsz.
És a működés :
Amikor elkezded használni a melegvizet először a bojlerből jön a helyi meleg, majd később is innen csak már nem kell melegíteni. A 20 méterrel távolabbi kazán melegíti.
És ezeknek az un. kisvízmelegítőknek a teljesítménye általában 1 kW és nem 6 -8 .
Kösz a tippet, nem is tudtam hogy van ilyen átfolyós elektromosban. Ezzel jó lesz. Egyébként kiszámolható hogy hány mp lesz körülbelül hogy a meleg víz mondjuk 10 méter, 5rétegű csövön keresztül, ami szigetelve van a szerelőbetonban, elérjen a vízvételi helyre?
jó ötlet. semmi baja nem lesz ha melegvíz a bemenő. de akkor ne villanybojlert hanem átfolyós vízmelegítőt tegyél, az takarékosabb, mert csak akkor működik amikor folyik a víz és nincs tárolási hőveszteség.
Most építjük a házunk, és egy kis tanácsra, véleményre lenne szükségem. A meleg víz előállítási helye és a felhasználási hely között olyan 20m csőre van szükségem. Elég messze van szerintem, tehát ha megnyitom a meleg vizet sokat kell majd várnom. Erre megoldásként hallottam a keringetős módszert. Kérdésem az lenne, hogy mivel a konyha van a legmesszebb, mi lenne ha betennék oda egy kis villanybojlert úgy, hogy a bemenő ágára a meleg vizet kötném? Ez minimalizálná talán a bojler fogyasztását és biztosítaná, hogy meleg vizem legyen rögtön. Vélemény? Bírja a bojler ha nem hideg vizet kap bemenőnek? Esetleg egy termo szelep kell elé? Vagy valami védelem?
Nekem kicsit kereskedelmi jellegűnek tűnik a számítás, de remélem a tapasztalatodat is megosztod velünk. A kollektoros részt összehasonlítva még akár jó is lehet, bár kicsit túloz a számítás, de a biomasszánál szerintem erősen fals számokat ad.
OSB-re nem ragad a zsákos ragasztó! (azaz ragad, de csak 1 évig) Kívül inkább betonip lap, vagy valamilyen más cementkötésű lap jöhet számításba. Esetleg az OSB-re szépen feldübelezni a szigetelést+PUR ragasztás, ha már OSB.
Csináld be gipszkartonnal jó sűrű bordázással A külső szigetelés ragasztása előtt impregnáld a kartont erre való alapozóval hogy az építési ragi jól ráragadjon. De külső gipszkarton réteg helyett lehet osb lap is arra tapad az építési ragi.
Egy felülvilágítós ajtót szeretnék kicserélni, egy sima fa ajtóra, így marad egy nagy lyuk felül. Mivel érdemes az ilyet "becsinálni"? Az ajtó a külső falsíkra kerül, a fal meg 30 cm vastag, így belül nem tartaná semmi. Nem szeretnék oda áthidalót bevésni, valami könnyű szerkezetes kellene, amit fel lehet ragasztani, illetve az ajtótokra fekszik, de nem nehéz, max egy kisebb zártszelvényt be tudok vésni a falba. Ytong jó lehet? Vagy töltsem ki egyszerűen EPS-sel? Az EPS-en nagyon átjön a hang, ha jól tudom. Esetleg csináljak neki egy fa szerkezetet, és fújjam ki habbal? Kivülre vasag szigetelés kerül, úgyhogy a szigetelőképessége nem nagyon számít ennek a résznek.
Ytong ragasztóval minden további nélkül. Nálunk legalább is hamarabb tört szét az ytong a ragasztás mellett amikor elbontottunk egy konyhapult alátámasztást.
Csöveztem én is így, épp ma is. Szerintem arra figyelj, hogy megfelelő átmérőjű csövet használj, nem baj, ha van benne tartalék, illetve belül sima falú legyen, a vezeték behúzását nagyon megkönnyíti.
Miért? Ezt nem kötekedésből kérdezem, hanem mert pont a pro és (ha vannak) kontra érvekre lennék kíváncsi.
> Van rádiós riasztó rendszer is. Erre írtam, hogy amennyire néztem, azok jóval húzosabb áron vannak. Egy nálam elképzelt renszer esetében az alkatrészek (és csak azok) kb. 2x a szorzószám. Persze tény, hogy a vezetékezés anyag és munkadíját is meg kell fizetni, ami szintén szép díj lehet (ennek még utána kell járnom).
> vagy úgy kell megcsinálni a csövezést hogy egy cső két vége dobozaljába kerüljön.
Ezt nem egészen értem! Továbbá itt is felvetődik a "miért" kérdés. Egyébként lehet, hogy egyre gondolunk, mert én eleve úgy képzeltem, hogy a csövezés kvázi dobozról dobozra menne: doboz (nagyobb méretű villanyszerelő kötö doboz) a lakott tér felöl lenne. Annak hátuljába/aljába két cső csatlakozna - bejövő és ki/továbbmenő.
sziasztok! Bonobit H-m van, bonobit S-re van szükségem(pár literről van szó). Bonobit-S és Bonobit-H csak az oldat sűrűségében különböznek? Ha igen, akkor működhet, hogy a meglévő Bonobit-H doboz nyitvahagyásával besűrűsödik a kellő mértékre nekem? Vagy csak a teteje kérgesedne be szerintetek? Naponta átkeverem akkor ez talán kivédhető. Nem tudom a benzin milyen gyorsan párolog, de pár hét alatt talán kimenne az öt literből az a másfél liter felesleges oldószer (főleg ha átöntöm nagyobb vödörbe). Szóval szerintetek be tudom sűríteni emberi idő alatt? Előre is kösz
