> az u felett egy felülvonás (vízszintes) van, nem tudom mi ennek a neve
Nem tudom, hogy lenne neve, de a régi német kurrens fraktúrában (a „gót kézírásban”) ez a segédjel az u betű integráns része volt. Tekintve, hogy a fraktúra vonalvezetése, mint a neve is mutatja, szögletes volt, így az u és az n alakja azonos volt: a kettőt különböztette meg az u betűre tett „ficak”. A német Wikipedia megfelelő szócikkében vannak mutatványok az 1866-os és 1924-es sztenderd kézírásmintából, valamint Kant 1784-es kéziratából (idealizálva): http://de.wikipedia.org/wiki/Schreibschrift
Egyébként az i betűre is így került pont a fraktúra kialakulásakor a XIII–XIV. sz.-ban: ez segített elkülöníteni pl. az i + n betűkapcsolatot az m betűtől.
> Általában 2 db n-nel írják, itt valamiért egy darabbal
A német Mann szó helyesírása, hogy egy vagy két n-nel írják-e, fokozatosan szilárdult meg. Ahogy a magyarban vannak -i-vel és -y-vel írt névpárok, amelyek egymástól nem különböznek, úgy a németben vannak -mann és -man végű párok.
Egyébként a németben a Mann ’férfi; ember’ főnév és a man ’az ember’ személytelen névmás ugyanaz a szó: a régi helyesírási változatok most az eltérő jelentést adják vissza.
A mellékelt képen úgy van írva, hogy Neumann, de az u felett egy felülvonás (vízszintes) van, nem tudom mi ennek a neve. Az az ékezetszerű valami nem ide tartozik, hanem az előző sorgból lóg bele a mezőbe. Általában 2 db n-nel írják, itt valamiért egy darabbal (hivatali ügyintéző írta, gondolom ezért tér el). A felülvonásból gondolom, hogy olyan szlávos az írásmód, de a kiejtés németes (legalábbis németül van értelme). Erről a felülvonásos írással írt névről mit lehet tudni? Előre is köszönöm.
Tovább haladtam a Morvaországi kutatással, és újabb neveim lennének. Még mindig az 1700-1800-as évek.
Pelesch (Peleschek-ként is írva), Maczu, Kolaczek, Elschik (illetve Elesch), Wainek, Prehla, Treha (Trehala, illetve a későbbi időkben találkoztam Trenka névvel, lehet ennek egy korábbi változata?)
> a Lazobnik név eredete lehet-e a középkori fürdőtulajdonost, borbélyt, orvost jelentő cseh/szlovák lazebník/lazobník szó
Nos, ezek szerint korábban nem jártam eléggé körül a kérdést, mert most azt kell írjam: lehet; sőt vissza is vonom a Lazovník-ra való javítást.
A műveltségem biztos sekélyes, de ezt a ’fürdős, fürdőházi gazda, fürdőmester’, ill. ’sebész-borbély’ jelentésű szót nem ismertem, közép-szlovák o-val a legkevésbé. És nem a megfelelő szótárakkal konzultáltam…
Az „érintett nyelvek” közé beleértettem a magyar is: én itt sem látok b : p váltakozás feltételezéshez alapot. Szó elején alkalmilag g : k alternáció felléphet, de ez is esetleges. Ugyanakkor ettől eltérő, ennél sokkalta kisebb a b : p valószínűsége. Az ősmagyar kori hangváltozások lezárultával nem is jut eszembe ilyesmire példa.
"A Bánovics és a Pánovics nevek közti kapcsolatnak nincs esélye. Az érintett nyelvekben nincs a b : p váltakozás, a német közvetítés pedig egyéb tekintetben is asszimilálta volna a nevet (pl. nem maradt volna meg a név végi /cs/). Így két független névről van szó."
Magyar nyelvi környezetbe kerülve azért lehetett esélye egy ilyen váltásnak, nem?
A nevekhez még annyit: mindegyik anyakönyvekből van, a Fáthnál pedig a 'sváb' magyarországi jelentésben szerepel, s találkoztam a névvel Dunántúlon és a Délvidéken is.
Mindenkinek megfejtett családnevekben gazdag boldog új évet kívánok!
Az évvége, mint egyfajta határpont ill. a mögöttünk álló időszakra történő visszatekintésre alkalmas időpont, lehetőséget ad arra, hogy megemlítsük, a Magyarulez olvasó- és kérdezőközönsége mennyire el van kényeztetve. Olyan tárgyi tudással rendelkező - eredetileg laikus - olvtárs oltja a nevek eredetére kérdezők tudásvágyának olthatatlan szomját, kinek tudását sok végzett szakember is megirigyelhetné.
Kedves LvT!
Az egész Magyarulez közönsége nevében köszönöm az itt végzett kitartó és folyamatosan magas színvonalú szakmai tevékenységedet.
Gerse: A magyar Gergely személynév rövidülése a magyar -se kicsinyítőképző-bokorral továbbképezve.
Lazobnik: Némi körüljárás után Lazovnik (Lazovník) alakúra javítom. Ennek szlovákul transzparens értelme van: ’hegyi tanyán lakó’ (vö. szlovák laz[y] ’hegyi tanya’). Ha evangélikus, akkor lehet szlovák, azonban szlovén környezetben találtam ilyen vezetéknevet, így délszláv is lehet, hasonló jelentéssel, vö. horvát-szerb laz ’hegyi tisztás’.
Hitre: Most is passzolom. Azonban azt leírom, hogy a gondolkodásom a szlovák chytrý ’gyors, fürge’, cseh chytrý ’eszes, okos; ravasz, agyafúrt’, horvát-szerb hitar ’fürge, gyors; ügyes’ melléknév körül forog. Ez családneveket ar a csehben, szlovákban és a horvátban, de a Hitre név végi -e-jét ennek alapján [? egyelőre] nem tudom magyarázni.
-------------
Húgyó-tó: Semmi esetre sem tartom összekapcsolhatónak a szlovák Hudec (> magyar Hugyec) családnévvel. Egyrészt meglepő lenne itt a puszta igető és valamiféle, a magyarban -ó-t eredményező végződés kapcsolata. Másrészt ekkor (mély magánhangzó előtt) az igető mássalhangzója kemény /d/ lenne, nem lágy /gy/.
Sokkal inkább idevonhatónak vélem a magyar Hugyaj (Érpatak eredeti neve), Hugyé (dömsödi határrész) helyneveket. Ezek a magyar húgy ’csillag’ vagy húgy ’vizelet’ szavakra visszamenő kicsinyítő képzős személynevekből jönnek. A Húgyó esetén az -ó kicsinyítő képzőre gondolhatunk, és vagy egy eltűnt település nevét őrizhette meg a tő, vagy egy családnevet rögzít.
A Bánovics és a Pánovics nevek közti kapcsolatnak nincs esélye. Az érintett nyelvekben nincs a b : p váltakozás, a német közvetítés pedig egyéb tekintetben is asszimilálta volna a nevet (pl. nem maradt volna meg a név végi /cs/). Így két független névről van szó.
A Bánovics névhez vö. horvát Banović. Ez a horvát ban ’bán’ méltóságnévből lett személynévhez képzett apanév. Mint ilyen jelölheti a bánhoz kötődő beosztottat (jobbágy, szolga), vagy urasan viselkedőt, öltözőt. Nem lehet teljesen kizárni a direkt jelentést sem, pl. hogy egyes esetben a bán el nem ismert gyerekének leszármazottairól lenne szó.
Zetkó: Nehéz dolog. egyetlen csehországi Zetko nevet tudtam a jelenlegi névtárakból kimutatni. Úgy vélem, mégis a cseh, nyugatszlovák zeť ’vö’ szó -ko kicsinyítő képzős alakjáról lehet szó. (A zeť tőből van pl. a szlovák Zeť, Zet, Zeťák, Zetek családnév.) A két tag térbeli átfedése Nyugat-Szlovákiát és Morvaországot valószínűsíti a keletkezés helyéül.
Brenda: A jelenkorból lengyel előfordulásai vannak. Itt a Brand(t) (< ógermán *brandaz ’tűz; zsarátnok, fáklya; ‹átv.› kard’) tagot tartalmazó német nevek, pl. Hildebrand(t), rövidült formája lengyelesedett átvételének tartják.
Suchomel: ejtése ['suxomel], magyarosan /szuhomel/. Előfordulása: Csehországban, Szlovákiában, illetve részint Lengyelországban (itt importált, mert a lengyeles alak a Suchmiel ~ Suchmiał). Ez voltaképpen ’száraz fa’ értelmű köznév, emberre értve sovány, aszott külalakra utaló ragadványnév.
Zahradnik: Ez vagy szlovák Záhradník ['za:ɦradɲi:k],vagy cseh Zahradník ['zaɦradɲi:k]. Ahogy 3x írta, ez ’kertész’ értelmű foglalkozásnév.
Zahradnitsek: Szlovák Záhradníček vagy cseh Zahradníček. A fenti ’kertész’ értelmű foglalkozásnév -ek kicsinyítő képzővel.
Zahradniczky: Ez a név sem a jelenkori szlovák, sem a cseh névkincsből nem mutatható ki, de e két etnikum egyikéhez köthető. Két etimológia lehetséges: (1) Esetleg egy szlovák Záhradnica ~ Záhradnice, cseh Zahradnice helynévre, dűlőnévre utaló -ský képzős lakosnév, lakhelynév. A helynév értelme: ’kertes <rész>’. (2) Esetleg a fenti szlovák Záhradník, cseh Zahradník vezetéknévhez lengyel mintára képzett -ský képzős apanév.
a nev eredeti formaja lehetett Wykowski amely eszak-kelet lengyelorszagban gyakoribb.Egy Wykowo nevezetü falubol szarmaztathato.http://pl.wikipedia.org/wiki/Wykowo
Egy ideje olvasgatom a topic-ot és nagyon ámulok a válaszok minőségén (nagyon jók, gratulálok).
Engem a dédim neve érdekelne. Wichofszki volt a neve. Római katolikusok voltak. Komárom megyei Epöl-ig tudtam megtalálni a felmenőit. Sajnos semmit nem tudtam megállapítani róluk. A név írásmódja többször változott, de inkább a XIX. század végétől. Írták a c elhagyásával, az fsz helyett v-vel. Gondolom ezek már "modernizáló egyszerűsítések". Ha jól emlékszem, sváboknak nevezték őket (egy osztrák dialektust beszéltek), de ez személy szerint rá nem garantált, hogy igaz. Az is lehet, hogy a faluban szedte össze. Bárminek örülnék, köszönöm előre is.
Lehetséges, hogy a Bánovics csn. B-P áthallással született? Szóval eredetileg Pánovics lehetett? Vagy önmagában az is egyedülálló, adatolható név, függetlenül a Pánovicstól?
Hogy elkerüljem az ismételt rákérdezést, összeszámoltam a kérdéseimet. Csak én 65 vezetéknév eredetére kértem és kaptam választ július eleje óta, egy kivétellel LvT-től! Köszönetre, tiszteletre méltó tudományos ismeretterjesztő teljesítmény. Örülök, hogy idetaláltam.
