Pontosítanék: ha a nulla és a fázis közé kerül valaki (tehát pl egyszerre KÉT vezetéket érint meg), az ellen nem véd a FI relé. De ha csak egy vezetéket érintesz, vagy egy zárlatos elektromos készülékhez érsz hozzá, akkor legrosszabb esetben megráz az áram, de meghalni nem enged a fi relé.
- egyrészt szegényebb leszel kb 10 ezer forinttal (ezt a szerelőnek kell majd adnod)
- másrészt szinte lehetetlen lesz a házban áramütés által meghalni (kisebb megrázásoktól a fi relé NEM véd meg, de meghalni nem enged az általa figyelt áramkörökön)
Figyelem: egy FI relé csak egy villanyórára köthető, tehát ha van több órád (pl éccakai áram), oda vagy kell egy másik fi relé is, vagy elhatározod, hogy a bojler elektromos részébe nem nyúlkálsz mostantól, mert azt nem védi fi relé.
Rendben, értem. Ha hivatásost hívok (mert se időm se anyagom nincs hozzá, hogy megcsináljam magamnak) és számla ellenében fizetek, akkor mi kell legyen az elvárt végeredmény?
Egy FI-relé bekötési kérdéssel fordulok felétek. Most vásároltunk egy lakást és szeretnék egy FI-relét bekötni. A biztosítéktábla jelenlegi bekötését lefotóztam, ezen szerintem jól láthatóak a főbb dolgok. Az a helyzet most, most az órától bejön egy Zöld/Sárga, Egy kék, 3 db fázis. A biztosíték táblában az N sín és a PE sín össze van kötve (fotókon is látszik az átkötő zöld/sárga vezeték), a három fázis be van közvetlenül kötve a 3P-s kismegszakító sorolóba.
A kérdésem az lenne, hogy mi ilyenkor a szabványos FI-relé bekötés, ha PE és N külön jön az órától?
A PE sínbe bekötöm az órától jövő zöld/sárga és kék vezetéket, majd a PE sínről pedig a FI-relébe, majd a FI-reléből az N-sínbe?
"Csak meg kell rendesen pufferelni, mert különben rondán vibrálni fog a fénye"
A gyári specifikáció szerint ezeknek az alsó feszültséghatára 85-100 V (azért ilyenre gyártják, hogy ne kelljen külön feszültségre gyártani pl az amerikai piacra). Tehát 100 voltos hálózat még bőven elég neki a a helyes működéshez. Ha a graetz-et egyetlen diódával helyettesítem, viszont a puffert egy kicsit feljavítom (10 helyett pl 20-50 mikrofarád), akkor a graetz utáni egyenfeszültség hullámosságának alsó feszültségszintjei még bőven a megengedett alsó határ felett lesznek, amit az áramkör remélhetőleg csak egyszerű gyors feszültségingadozásnak érzékel és menet közben ugyanilen gyorsan kompenzál, így a led táplálása valószínűleg mindvégig egyenletes lesz, talán nem lesz semmi fényerő-ingadozás.
"Más kérdés, hogy ez az Emos is az a kategória, amit le se kellene gyártani, jobb lenne a világnak nélküle."
Ezzel teljesen egyetértek,
sőt a fenti kísérletet szerintem sem egy Emos gyártmányú áramkörrel kellene elvégezni :)
Megteheti, nincs ezekben semmi olyan elektronika, ami foglalkozna a tápellátás hullámformájával. Csak meg kell rendesen pufferelni, mert különben rondán vibrálni fog a fénye. Más kérdés, hogy ez az Emos is az a kategória, amit le se kellene gyártani, jobb lenne a világnak nélküle.
Nem tudom mi a zavaros az írásomban. A fejedben van nagy zavar az tény... És már megint veled foglalkozott az egész topik b+ . Te sajnos nagyon káros vagy, itt bizton.
Van feszültséggenerátor és áramgenerátor. Előbbi 12 V-ot tud, akár 1 mA, akár 3 A folyik ki belőle, ezt tartja. Utóbbi 300 mA-t, akár 100 mV, akár 20 V esik rajta, ezt tartja. PC tápoknál (valójában minden tápnál) tudja jól, hogy kell egy minimum terhelés a stabil kimenethez, mittomén, a 12 V-ot le kell terhelni pl. 1 A-rel ahhoz, hogy stabil legyen az üzem, azalatt a 12 V nem annyi lesz. Azt is tudja, hogy maximum 30 A-t vehet ki, afölött a 12 V megint nem annyi lesz, leesik, előbb-utóbb leáll a rövidzár/túláram-védelem miatt. Áramgenerátornál az van, hogy az a szerencsétlen akkor is 300 mA-t akar áthajtani, ha 3 kOhm terheli, na ahhoz pont 900 V-ra lenne szükség. Nyilván a 230-ból ez nem fog menni. És az sem, hogy 1 Ohmmal terhelje meg, mert ekkor 300 mV lesz a kimeneten, a stabilizáló elem meg tönkre izzad. Tehát ugyanaz van, mint feszültséggenerátorosnál, de az üzemelési tartomány sokkal szűkebb.
"Akkor kimenetnél miért nincs fix érték, miért 20-40 volt és hasonló tág határok vannak?"
Fogalmazzunk úgy, hogy egy áramgenerátor esetén nem a kimeneti feszültség értéke a lényeges, hanem az, hogy lehetőleg minden körülmények között ugyanannyi áramot toljon a terhelésre. Úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy az áramkör kimenetén mindig éppen annyi a feszültség, ami éppen akkor szükséges ahhoz, hogy a terhelésen pont a szükséges áram folyjon.
A nálam lévő 20 wattos led reflektornál a led számára szükséges áram 700 milliamper volt, tehát ez olyan elektronika, aminek mindegy, hogy a bemenetén 85 vagy 265 voltos a hálózati feszültség, az áramkör kimenetén lévő led-en MINDIG pont 700 milliamper fog folyni.
Egy kissé (nagyon) zavaros amit írsz. Értem én, hogy én vagyok a hülye, de így soha nem fogom megtudni, hogy MIÉRT vagyok hülye, tehát a zavaros megfogalmazással elzárod előlem a fejlődés lehetőségét. Próbáld meg érthetőbben leírni a dolgot, hogy fejlődhessek szakmailag.
ÚÚ bazz már megint nem tudom megállni.... Ha vezérlő van akkor kuvára mindegy hogy milyen egyutas, kondifogyókúrával spékelt fasságot találsz ki. (egy darabig) Akkor a vezérlőnél kell (kéne) átméretezni az áramgenerátort. Ezek az egyutas meg ellenállásos, zéneres variációk csak a sima sziri-szari feszültségejtős megoldásoknál válnak be. Miért nem pihensz már egy kicsit, -mondjuk legalább tavaszig?
A korszerűbb led driver áramkörök 85-265V között akármekkora hálózati feszültség mellett mindig ugyanannyi áramot tolnak a led felé. Abban reménykedem, hogy elég gyors lesz a reakció-ideje ahhoz, hogy folyamatosan kompenzálja a feszültség-ingadozást, tehát a led fényerején nem fog (szinte) semmi látszani ebből.
Így sem vibrál eléggé a 10 mikróval, de akkor még felezed is a frekvenciát. :-) A kb. 100 mA-re tisztességes pufferelést feltételezve, úgy 220 uF volna szükséges egyutas egyenirányításhoz. Ha esetleg tisztességes áramgenerátor áramkör van benne (amit kétlek, de hátha), akkor büntetlenül el lehet menni kb. 47 uF-ig. Én csak a szemed érdekében, javaslom a betehető legnagyobb értéket. Persze csak akkor, ha ezek életterek és nem csak átmenő forgalmas területek.
Gyári pufferkondi 10 mikrós volt (400V), azt hagytam békén,
habár közben felmerült bennem egy régi ötlet, hogy próbaképpen az egészet átalakítom úgy, hogy csak fél szinuszhullámról működjön (a puffer kapacitást duplázom (minimum), a graetz helyére viszont egyetlen diódát teszek), mivel több helyen is működik kapcsolóba épített és diódákkal utólagosan két-áramkörösre átalakított világításom és akkor ezeken a helyen is le lehetne cserélni a hagyományos izzókat "egyenfeszültségesített" led reflektorokra.
Ismét eljutott hozzám egy olyan LED reflektor (véletlenül ez is Emos gyártmányú), ami a gyár által ígért 15-30 ezer üzemóra helyett állítólag összesen kb 8-10 munkaóra után múlt ki (családi ház autóbeálló világítás kb 1 év).
A gyártó az elektronikát valamilyen gumi-habbal öntötte ki, ezzel ügyesen akadályozva a melegedő alkatrészek hűlését. Szerencsére könnyű volt lebontani ezt az anyagot, így megállapíthattam, hogy csak a graetz előtti (tehát a 230V felőli) soros ellenállás dobta fel a talpát.
A gyári 2,2 ohm 1 wattos ellenállás helyére beraktam 3,3 ohm 3 wattot (3 db 10 ohmos) és újra működik.
