Ez nem indoklás, ez a saját tapasztalatom! Kinek tetszik, kinek nem, maga dönti el. Mindettől függetlenül szabály ide vagy oda (még akkor is ha meg vagyon szegve) az ajtó működik akadás és lógás nélkül. Lehet ez csupán egy kivételes eset, de örülök hogy így van.
De bemásolom, hogy ne kelljen visszatekerj vagy kattints.
"Segítek, mert kell:
Mértan, derékszögű háromszög.
Átfogó a lépcsősor. Ahogy csökkented a vízszintes befogónál az átfogó szögét, úgy fog nőni általa annak az oldalnak a hossza, míg a másiké, a föggőlegesé meg arányosan csökken, és ez így van fordított esetben is.
Vagyis, csökkentésnél, csökken, míg növelésnél meg nő a magasság, mivel a harmadik oldal mérete változatlan kell maradjon, és a derékszög sem lehet sem kisebb, sem nagyobb, hiszen derékszögű háromszögről beszélünk.
Örülök, hogy és ha segíthettem."
Itt jav.: föggőlegesé függőlegesé
Kieg.:
Megegyező belmagasságnál, más a lépcsősor szöge, ha az csak két oldalra épített, és más, ha 3-ra. De akkor is más, mikor valamilyen ívet ír le a lépcsősor, ami lehet egyben is, vagy osztott is, egy vagy több pihenővel megépített. Ha két lépcsőháza van a háznak, a legtöbb esetben ezek eltérő kialakításúak az adott területük formája és annak mérete miatt.
Mert befért a lépcsőházba, te agyas, azért! Ahol utólag lifteztek, de a lépcsőházban nem fért el/be, ott az udvar adott erre lehetőséget, és a szint lépcsőházi részénél tudtak ajtónyitást kiépíteni a korlát kivágásával, mivel, általában, ott a legalkalmasabb a méret miatt erre a terület!
Aztán "X" a hülyeségre.
A beképzeltek menekülési útja, és buta voltuk miatt, erre nem képesek rájönni. tanulatlankám, nem a sértődés meg a felkapom a vizet a tudás megmutatása, hanem az értelmes érvelés! Amit te is művelsz, a saját magad lejáratása, nem más, mivel kimutatod, hogy képtelen vagy a magad igazát alátámasztani, és így, másra nem vagy képes, mint tagadni, ellenkezni, lefitymálni a másik felet!
Inkább ne égesd magad tovább, és légy gerinces, menj át meába.
Köszi az infót, sokat segített a döntésben. Vagy osztóval vagy felülvilágítóval rendelem, nagyon bosszantana ha az új erkélyajtóm nem zárna rendesen. Fontos az esztétika, de fontosabb a jó működés. Csak az az érdekes , hogy a gyártók referencia képei tele vannak ilyen magas erkélyajtókkal.
Elsőként a 7 légkamrás párkányfogadó jut eszembe róluk, meg a német ablak amit Nyíregyházán gyártanak.
Aztán a csodás máshol nem található minőségű ablakhoz a "bunkó lábas redőny" amit a nagy szakértőjük mások által "pufi lábas redőnynek" nevez, de legalább olcsó!
Ááááá de király. Mindig ezt a fórumot olvasom, ha nevetni támad kedvem. Bár szerintem indokolatlan a "szakmai fórum" besorolás. Szeretem az arcos harcosok szócsatáit.
Elég lényegtelen kérdéskör ugyan, de ez esetben a 4-5 méter helytállóbb lehetett volna a belvárosi lakások belmagasságának becslésére, hiszen a 432 cm magas lépcsősorból nem lesz 4,5 méteres belmagasság.
Általában nem a meglévő lépcsőház köré építenek egy épületet...
Az épület szerves része a lépcsőzet,annak pontos méretét már a tervezés korai fázisában meghatározzák,mivel ez az egyik legnehezebben kivitelezhető építészeti elem.
Szintek magasságának megfelelőszámú lépcsőfok,azoknak a magassága és a "belépése" és azoknak a teljes helyigénye.
Csak tetézed tovább a nem tudásod bizonyítékát.
Van a lépcsőháznak egy alapterülete meg annak kinézete, ugye. Lehet az akár téglalap alakú, ilyen-olyan oldalnagyság variációkkal, vagy négyzet. A belmagasság adott (400 cm), meg a lépcsőmagasság is (16 cm). Hogy ezt két vagy háromoldalas lépcsősorral tervezik meg, azt a lehetőség szabja meg. Ahol nincs lift a sorok között, ott általában "szűkek" a lépcsőházak (lépcső szélességtől is függ), és csak kétoldalas, 1 pihenővel van építve. Míg, ahol van lift, és az köré van építve a lépcső, ott 3 oldalas, két pihenővel, és egyre jobban négyzet felé hajlik az alapterülete, vagy akár az is lehet. De, ilyen kinézetű lépcsőházat lehet tervezni akkor is, ha nincs lift, de a területre szánt nagyság kinézete ezt megengedi.
De már kezd fogyni az amúgy sem legendás türelmem és lassan kiérdemeled nálam is az "X"-t.
Személyesnél is így viselkedsz az ügyféllel szemben, vagy csak itt van ekkora?
Ismerethiányt teremt az meg magának, aki x-re tesz valakit, ráadásul, hülyeségeket is fog olvasni, ha egy olyan hsz-t olvas el, ami egy olyan felé íródott válaszként, akit ez a szerencsétlen olvashatatlanra rakott magának, így idézve vele elő azt, hogy az irányába, megvakította saját magát.
Egy másik beképzel x-elt ki egyből, mert a válaszában csak erre volt képes, cáfolatra nem. Magát nevettette így ki.
(az érdemi vita már megvolt)
Erőből megy az, aki vitázik, és ésszel az, aki tapasztalatot, tudást szeretne cserélni, adni, ahhoz jutni. Nem legyőzni kell a másikat, hanem meggyőzni.
Ha van X darab Y magasságú lépcső,akkor az milyen magas lesz?
X*Y ugye?
Függetlenül attól hogy mekkora a dőlésszöge,ugye?
Ne legyen már ekkora az arcod, mikor arra adsz tanúbizonyosságot, hogy nem tudsz semmit a dologról.
Karó az állításodra az osztályzat!
Milyen magasra tudsz feljutni, öcsike, ha ezeket a lépcsőket 20 vagy 30 vagy 45 fokban építed be? Ugyan olyanra, vagy a beépítési szög nagysága által visz majd fel magasabbra?
Segítek, mert kell:
Mértan, derékszögű háromszög.
Átfogó a lépcsősor. Ahogy csökkented a vízszintes befogónál az átfogó szögét, úgy fog nőni általa annak az oldalnak a hossza, míg a másiké, a föggőlegesé meg arányosan csökken, és ez így van fordított esetben is.
Vagyis, csökkentésnél, csökken, míg növelésnél meg nő a magasság, mivel a harmadik oldal mérete változatlan kell maradjon, és a derékszög sem lehet sem kisebb, sem nagyobb, hiszen derékszögű háromszögről beszélünk.
Viszont veled ellentétben ilyent is százas tételben láttam,ugyanis a nyílászárócserét gyakran teljes körű felújítással kötik össze.
Nézzenek oda, hát, te jobban tudod, hogy én mit tudok saját tapasztalataim által, és azt úgy állítod, hogy gőzöd sincs, ki vagyok, azaz, hót' ismeretlen vagyok számodra.
Nem éltem se családi házban, sem lakótelepen, sem alacsony belmagassággal épült házakban az eddig eltelt majdnem 60 évem alatt. Így kikövetkeztethető, hogy régi építésű házakban laktam és lakom ma is. 16 évesen kezdtem az építőiparban melózni (Fusinak nevezték akkoriban, míg ma feketézésnek hívják). Festettem a kezdetekben, majd burkoltam, villanyt és vizet is szereltem sokáig. 20 éve betettem a tárba az árnyékolástechnikát meg az ablakozást. Vagyis, ~40 éve tolom ebben az iparágban, így lehet valami ismeretségem ezen terület által is a témához. Ja, még annyit, hogy cirka 12 családi ház építésénél voltam ott még a szocializmus idejében, ahol ment a leisszuk-leesszük jellegű hozzáállás. Régóta ott tartok, hogy a gázos melót nem végzem el csak itthon meg a család többi tagjainál, és a baráti körben is, a többiért nem fizetek, és náluk is "ingyen", azaz, kéz kezet mos alapon csinálom, és ebbe a bútorkészítés (szekrény, asztal) is beleértendő (tervezem, levágatom, furatozom, összecsavarozom, összeragasztom). Nem kényszer volt az adott szakmák megtanulása, hanem, az azok utáni érdeklődés váltotta ki a megtanulásukat. Egyébként, autót szereltem 8 évig a suli elvégzése után, amiről váltottam erre a területre.
A szellőzés fogalmát kissé kevered,de ebbe most nincs kedvem belemenni,rövid lennék.
A beltérben a helységek levegője egymással nem frissül,maximum keveredik,cserélődik.
Keveredés esetében is képes frissülni egy helyiség levegője, csak szólok. Hogy miként? Azt nem írom le, gondolkozz el rajta. Annyit segítek, hogy dohányfüstös az egyik szoba, míg a másik nem a zárt ajtó miatt, majd kinyitom a kettő közötti ajtót. Mi is fog történni?
Szellőztetés nélkül, és szellőztetéssel sem képesek a helyiségek levegője cserélődni, csak keveredni, hiszen olyan nem létezik, hogy a konyha meg a szoba levegője helyet cserélnének egymással.
Hátha átjön a szomszéd szobából a dohányfüst,ahogy tetszett említeni.
Na, azért megírom az előzőben írtra a választ. Frissül annak a szobának a levegője, amelyikből átmegy a másikba, azaz, keverednek. Tudod, míg az egyik így frissül, azzal a másik meg szennyeződik. Mindezt hogyan is tudják? Hát, a keveredés miatt. Jó, ha tudod, hogy a frissül nem csak abban az értelemben használható, ha ablakot nyit az ember.
Még egy apróság: Ezeknél a polgárinak,nagypolgárinak szánt lakásoknál a beltéri ajtók magasságát nem a lakás mérete határozta meg,hanem az adott helyiség funkciója.
Mint írtam vala, a gyerekkorom hatalmas részét is ilyen lakásokban töltöttem. Egy szoba-konyhás meg a 1,5 szoba+konyhás lakásokban normál magasságúak voltak a belső ajtók, így lehetett galériázni nagyon sok szobát, ahol a galéria alatt volt a szoba ajtaja. A spájz, WC és fürdőszoba az normál magasságú ajtós, és az előszobából nyílik a legtöbb helyen mindegyik.
A cserépkályhához pedig végképp semmi köze.
Minél nagyobb a holttér a nyílások felett, annál nehezebben közlekedik a levegő a helyiségek között. Mivel a meleg felfelé száll, így fűtésnél jobban megreked, ha a belmagasság nagy, de az ajtómagasság meg kicsi.
30 évig fűtöttünk cserépkályhával, majd utána parapetes gázkonvektorral, majd 9 évvel ezelőtt tértünk át a nagyfelújításnál a radiátorra (ezt barátommal együtt építettük ki). Szóval, fűtés terén sem kell annyira kioktatni.
Az utolsó bekezdésed is nettó marhaság.
Nem a súly korlátozza a gyártási magasságot.
Tartok tőle, hogy így lenne.
De. De ennek függvénye a szélesség is, ugye, és nem csak a magasság a lényeges. Valamint, maga a zárszerkezet, amit nem úgy terveztek mára már meg, hogy egy csak nyíló erkélyajtó esetében, középen is legyen felfüggesztése a szárnynak, ahogy ez megvan egy bejárati ajtó esetében, ami könnyebb is ráadásul a betét miatt. Valamint, maga a vasalati szerelvények szerelése is meghatározó tényező, mivel teljesen más, mint egy hagyományos fa nyílászáró esetében.
Manapság 110-130 kg terhelhetőségűek a sarokcsapágyak.
Ilyen súlyú nyílóval még senki sem találkozott!
Nem is csak a szárnysúlyra tervezik a vasalatot, hanem túlterhelést is beleszámítanak. Például, egy belekapaszkodást, de nem teljes súllyal, mert az már összeadva, kiteheti a tűréshatárt. Bukó funkciónál meg lényeges, hogy a bukóvilla, milyen távolságban van a saroktól.
-Középen semmilyen modern vasalatnál-már vagy 25 éve- nincs "zsanér".
Mint írtam előbb, a vastagított tok, azaz, népnyelven szólva, a bejárati ajtó esetében, van ilyen, pedig az könnyebb, és nem kell a duma, hogy azért tettek bele középre egyet, hogy nehezebb lehessen ezeket kinyitni. Ez a felfogatás miatt kell így legyen.
Nyílószárnyaknál peremnyelv és peremnyelv-vezető van.
Vasalattól függ. Nekem Sigenia-Aubi van, ott ilyen nincsen.
Bukó-nyílóknál középzáró van és hozzátartozó zárfogadó.
Ezek semmilyen függőleges irányú terhelést nem viselnek.-Bukásra állsz,lassan ki leszek rúgva.
Talán, nálad van a hiba, hogy ezt felém leírtad, mikor tudvalevő, hogy ezek a vasalatok csak a zárást biztosítják a pántoldalon, így semmi köze nem lehet a felfüggesztéshez.
Ablak elállítódásról csak annyit jegyzek meg, hogy az üveg dilatációja okozza ezt.
u.i.:
Talán praktikusabb lett volna, ha nem kioktatsz, hanem inkább leírod a véleményeidet. Ez esetben én hozzájutok az esetleg hiányzó ismeretekhez, tanulok és tájékozódok, és kiderül általa a te tudásod, és én akkor megköszönöm a Te tanításodat.
Általában nem a meglévő lépcsőház köré építenek egy épületet...
Az épület szerves része a lépcsőzet,annak pontos méretét már a tervezés korai fázisában meghatározzák,mivel ez az egyik legnehezebben kivitelezhető építészeti elem.
Szintek magasságának megfelelőszámú lépcsőfok,azoknak a magassága és a "belépése" és azoknak a teljes helyigénye.
De már kezd fogyni az amúgy sem legendás türelmem és lassan kiérdemeled nálam is az "X"-t.
Szerintem ez: aki eladja neked-annak tudatában, hogy szar lesz! ...azért írtam le neki hogy nálunk mi a helyzet, nehogy azzal a hibával szembesüljön utólag, mint mi! Sajnos nekünk utólag mondták...
Valóban nagy baromság, vagy semmi közöd nincs a mértanhoz?
Tudod, ha figyelsz: Lépcsőház mérettől (alapterület) függőek a dolgok. Van olyan lépcsőház, ahol csak két lépcsősor van, a kettő közötti átmenetnél sima a rész, meg van olyan, ahol ez a szakasz is lépcső. Ez csak úgy lehetséges, ha eltérőek a dőlésszögei a két féle lépcsősornak az ugyan olyan belmagasságok esetében. Valamint, az is számít, mekkora a lépcsőfok szélessége.
A magyar szabvány-ha jól emlékszem-valahol 16.5 centi körül van,de főleg a 100 éves épületeknél 18 körül van.
Valószínűleg eleink nem voltak ilyen kényelmesek.
20 perce a Szent István körúton voltam mérni,ott éppen 18,5 volt,de biztosan neked van igazad.
Amúgy merő hobbiból kezdtem el 25 évvel ezelőtt számolni a lépcsőket...
Amúgy az említett háztípusnál kétféle födém van.
Az egyik fagerendás,ez vastagabb:Salaktöltéssel simán lehet 50 centi.
A másik a dongaboltozatos,ez jóval vékonyabb.Tudod,"I"gerenda téglaboltozattal.
Viszont veled ellentétben ilyent is százas tételben láttam,ugyanis a nyílászárócserét gyakran teljes körű felújítással kötik össze.
A szellőzés fogalmát kissé kevered,de ebbe most nincs kedvem belemenni,rövid lennék.
A beltérben a helységek levegője egymással nem frissül,maximum keveredik,cserélődik.
A nagyfiam BME-s,gépésznek készül.
Éppen a A BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Légtechnikai Laboratóriumában van.
(Ezt meg kellett tőle kérdeznem,bediktálta,mert képtelenség megjegyezni.)
Magyarázott nekem valami ISO7726 szabványról,meg releváns turbulenciáról-de ez már nekem magas...)
Mindegy,röviden azt mondta a lelkem:"Honnan szedtem ezt az oltári baromságot?"
Ha nem nyitsz homlokzati nyílászárót,akkor sokára fog frissülni...de próbálgasd,hátha sikerül.
Hátha átjön a szomszéd szobából a dohányfüst,ahogy tetszett említeni.
Még egy apróság: Ezeknél a polgárinak,nagypolgárinak szánt lakásoknál a beltéri ajtók magasságát nem a lakás mérete határozta meg,hanem az adott helyiség funkciója.
A cserépkályhához pedig végképp semmi köze.
Tudod aranybarátom,az én nagyfaterom a boldog békeidőkben( a múlt század húszas-harmincas éveiben) ezeket csinálta és hallgattam eleget az öreget,hogy mit és miért kell.
-Ezt most megint egyes...
Az utolsó bekezdésed is nettó marhaság.
Nem a súly korlátozza a gyártási magasságot.
Manapság 110-130 kg terhelhetőségűek a sarokcsapágyak.
Ilyen súlyú nyílóval még senki sem találkozott!
-Középen semmilyen modern vasalatnál-már vagy 25 éve- nincs "zsanér".
Nyílószárnyaknál peremnyelv és peremnyelv-vezető van.
Bukó-nyílóknál középzáró van és hozzátartozó zárfogadó.
Ezek semmilyen függőleges irányú terhelést nem viselnek.-Bukásra állsz,lassan ki leszek rúgva.
Komoly érvelés a beírásomra. Gratulálok, Mester! Gondolom, a személyes ügyfél-találkozásoknál is ilyen viselkedéssel bírsz. vagy kettősmércézel, és ott nyalonc-stílusban tolod a megtévesztés sikerét remélve vele, de egyébként lenézed a megrendelődet vagy a leendő megrendelődet?
Amikor a jellem nincs meg az emberben, meg cáfolatra sem képes a tudás hiánya miatt, akkor ez a beírás szokott általa megtörténni.
Egyébként, áruld már el, hogy ki a szösz szólt hozzád, hogy ezt írtad felém beképzeltségedből adódóan?
Valamint, csakis az vakítja így meg magát, akiben valami nagyonde nincs a helyén, túl magasra van az egyén által helyezve.
Sajnálom, hogy mára egyre több fórumon és topikban uralkodnak az ilyen mentalitással felvértezettek :(
