William Henry 'Fatty' Foulke, a Chelsea első kapusa és csapatkapitánya 190 cm volt, súlya "22stone" ez nem tudom mennyi lehet, de gondolom nem kevés. Egyszeres angol válogatott, Wales ellen. A foci mellett krikett játékos is volt, elég korán 42 évesen halt meg 1916-ban
Oké. Ugyan a disszertáció a 45 előtti debreceni labdarúgásról szól, de van egy hosszabb, kb. ötven oldalas bevezető, illetve minden fejezet előtt egy 5-6 oldalas felvezető a korszak futballjáról, ami a nem debrecenieknek is érdekes lehet. Amúgy tudomásom szerint ez az első, "komoly" egyetemen megvédett futballtörténeti disszertáció Magyarországon. De lehet, hogy tévedek.
Ez a kép a Vitos-féle 100 éves a DVSC könyvből származik, vagy van valami titkos fotólelőhelyed? Egyébként azt hiszem, hogy a DVSC abszolút csúcstartó Magyarországon a név és színváltoztatások terén. Összegyűjtöttem, hogy mikor nem volt piros-fehér, és/vagy mikor nem szerepelt "szimpla" DVSC néven a klub (a 99 utáni időszakot illetően kicsit bizonytalan vagyok):
OFF Olyan képet kaptam délután... Nemrégiben jelent meg, vagy most fog megjelenni egy Chelsea-történeti könyv. Nyilván Abramovicsnak köszönhetően a kötetet oroszul is kiadják, és ezt Magyarországon nyomják. A TF könyvtárban dolgozik egy ismerősöm, és már tegnap szólt, hogy van benne egy nagyon jó kép. Most kaptam meg, és ugyan nem a legjobb minőségű, de a lényeg látszik. Kérdés: látott-e már valaki ekkorára nőtt futballistát, mint ez itt a kép közepén? ON
Véletlenül nem lehet egy doktori disszertációt megtalálni. Csak szándékosan.:) Ha elolvasod, akkor jó szórakozást (és kitartást:) hozzá. Kicsit hosszú lett...
Hat és fél évtizede, 1935-ben, Magyarország labdarúgó-válogatottja 184. hivatalos mérkôzését játszotta. A Hungária körúti MTK-stadionban a Csehszlovákia legjobbjaival addigi 14. találkozóján Markos Imrének a 60. percben lôtt góljával 1:0-ra gyôzött (Markos a Debreceni Bocskai egykori aranycsapatában játszott, 19-szer szerepelt a válogatottban, 5 gólt lôtt, késôbb Marosvásárhelyen és Bukarestben, majd Svédországban edzôsködött, ahol 1960-ban, 52 évesen hunyt el). Ezek a csapatok mérték össze tudásukat: MAGYARORSZÁG: Szabó — Futó, Sternberg — Seres, Szûcs, Szalay — Markos, Kiss, Polgár, Toldi, Titkos. CSEHSZLOVÁKIA: Klenovec — Burger, Styroky — Kostyalek, Boucsek, Srek — Horák, Sobotka, Puc, Kalocsay. Kalocsay Géza 1938-ban Budapestre került, a Kispest, Ferencváros és Újpest színeiben is játszott, 2-szer szerepelt a magyar válogatottban. Ma egyike a legidôsebb (87 éves) magyar edzôknek. (hhrf.org)
Ez nem dr. Kalocsay Géza? Ő (volt) a legidősebb élő válogatott labdarúgó, és ha jól tudom, játszott fővárosi csapatokban is... 2-szeres magyar válogatott és játszott a csehszlovák nemzeti csapatban (sőt vb-kerettag is volt).
Én pl. Ilovszkyról nem tudtam, hogy az MTK-ban játszott, és valamikor a 40-es években, de még a háború alatt ment át a Vasasba. Gondolom akkor, amikor föloszlatták az MTK-t.
Lassan dolgoznom is kellene, azért még egy kedves kis cikket beteszek. Balhék háborús időkben - a Sporthírlap kommentárja. 1915. szeptember 20.
„A szégyen pírja égeti az arcunkat, a mikor a vasárnap történt inzultusokra, játékos kiállításokra és mérkőzéseknek idő előtt való beszüntetésére gondolunk. Mert mélységesen szégyelleni való, hogy a mai időkben is akadnak a jó érzésből kivetkőzött, mindenről megfeledkezett, az indulat rabjává alacsonyodott játékosok, a kik megsértik a sport szellemét, a kik lábbal tiporják az illendőséget és nem átallják a hír szárnyára bocsátani a labdarúgást, kiszolgáltatván a világ megítélésének. […] Itt a front mögött csak suttogva volna szabad beszélnünk és ragyogni kellene a szemünknek, a boldogságtól, hogy még a football élvezete is megadatott a részünkre. De nem. A hálátlanok botránnyal fizetnek és a helyett, hogy ország-világ szemében finomsággal, jó modorral és emelkedett szellemmel növelnék a footballsport hírnevét, pellengérre állítják és kihívják ellene a kritikát. Joggal zúdulhat fel a közvélemény a football ellen, a mikor azt látja, hogy megértés és egymás megbecsülése helyett a brutalitásnak nyit teret. […] Hol van a footballnak oly sokat fitogtatott nevelő hatása. Kérdezhetik az emberek s jogosan. Ezért szégyelljük mi a tettesek helyett is a dolgokat és ezért követelünk elrettentően szigorú megtorlást azokkal szemben, a kik templom helyett csapszéknek tekintették a pályát és brutális ököllel vagdalkoztak a footballsport oltárán.”
Ha találsz érdekességeket, írd majd be. Szétnéztem Szeged-ügyben a jegyzeteimben. Főként botrányokat írtam ki, de van egy-két "kis színes" is.
Megalakult a Szegedi Testgyakorlók Köre, a futballisták egy része a SZAK-ból vált ki. (Vidéki Sport 1912. március 25.) (Bizony, ilyen lap is volt Magyarországon, Nagyváradon jelent meg)
Cikk a SZAK-ról. 1899-ben alakult, célja a kerékpársport művelése volt. Első neve: Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre. 1900-ban telket kaptak az újszegedi állomás mellett, és már nyáron futballoztak is. 1900. november 2-án már a legjobb déli csapatot, a Temesvári AC-t verték 7:2-re. 1905-ben lett SZAK a klub neve, akkor építették fel pályájukat is. 1914-ben az FTC és MTK kivételével az összes Szegedre látogatott első osztályú csapatot megverték. 1914 pünkösdjén a bécsi Floridsdorfot és a francia válogatottat győzte le Dél-Magyarország válogatott csapata. A pálya tribünjének oldalfalára egy Nagy-Magyarország térkép van festve, alatta felirat: Így volt, így lesz. Az öt öltöző az elszakított részekről van elnevezve: Bácska, Erdély, Bánát, Tátra, Adria. „Ezek a felírások magukban foglalják azt a célt, amelyért fáradhatatlanul küzd a vidéknek ez a mintaegyesülete.” (Sporthírlap 1923. január 1.)
Markovics Szilárd a SZAK elnöke. Új klub: a SZAK beolvadt a Szeged FC-be, majd csatlakozott hozzájuk a Zrínyi, végül a Sylvania. (Nemzeti Sport 1940. július 14.)
Aschner Lipót 1872. január 27. (Asakürt, Nyitra Megye) – 1952. január 17. (Budapest) Négy polgárit végzett, kereskedősegédként dolgozott Pozsonyban. 1896-ban lépett be az Egyesült Izzólámpa- és Villamossági RT jogelődjéhez (Egger B. és Tsa). Kistisztviselőként kezdett, 1918-ban lett vezérigazgató. 1944: Mauthausenbe deportálják, az Aschner-villában rendezi be Eichmann budapesti főhadiszállást. 1944. decemberében kivásárolják, Svájcba kerül. 1947-ben hazatért, ügyvezető alelnök lett az Izzónál. Aschner Lipót négy klubnak vezetője: UTE, Újpest, Tokodi Üveggyár SC, RSK Utekáč (Új-Antalvölgy, Csehszlovákia), ahol működött egy gyár, melynek Aschner a vezetője. Tudomásom szerint 1923. januárjában került be először az UTE elnökségébe, mint társelnök.
Egy érdekes cikk Aschnerről: Ahogy a titkárnő látta. Egy régi menedzser: Aschner Lipót. Interjú Nádas Valériával. Az interjú a 2V c. lap 1988/4. számában jelent meg.
Mivel ennyire alapos, kiváló öszefoglalóid vannak, hozzá szeretném tenni, hogy 1899-ben nem Szegedi Ak néven alakult az egyesület és nem piros -fekete volt. Fejből a pontos névre és a három színre nem emlékszem, de utána nézek , s hétfőn be fogom írni a topikba, hogy pontositsd az adatbázisodat. Az 1899-ben alakult egyesületnek még nem volt labdarúgó szakosztálya, csak két év múlva szervezték meg, az első hivatalos meccset 1901-ben játszották a városban, ezt már a SZAK első és második csapata.
1951-ben! Az Újpest első cseréjét 1951. március 25-én, a Bp. Honvéd - Bp. Dózsa mérkőzésen hajtotta végre, Fábiánt Fürjes váltotta a szünetben a balhátvéd posztján.
A lapokat egy játékvezető találta ki az 1966-os VB egy meccséről a szállodába tartva, miközben bámulta a közlekedési lámpát (piros - sárga). És ha jól tudom, az 1970-es VB-n vezették be.
Cserélni a magyar bajnokságban az 1951-es szezontól az 1954-es szezon végéig lehetett. Úgy tűnik, hogy egy mezőnyjátékost és egy kapust lehetett cserélni egy mérkőzésen. 1955-től újra "betiltották" a cserét, és 1968-ban vezették be újra. Ekkor is 1 mezőnyjátékost + 1 kapust lehetett lecserélni. De majd megkérdezem az apukámat, az 1965 utáni dolgoknak ő az abszolút szakértője, ha kell napra pontosan megmondja, mikortól voltak lapok, vagy mikortól lehetett cserélni :)
