"Az egyes elemek összekötése a fémvázzal azért lehetséges?"
Ha arra gondolsz, hogy a fém lámpapúra kívül érintkezik a vas szerkezettel, belülről pedig leföldeli a földelő vezeték, ez teljesen normális dolog. Ezáltal a szerkezet is le lesz földelve, de a hivatalos megoldás az lenne, hogy a szerkezetet bekötöd az EPH hálózatba (ami NEM egészen azonos a földeléssel! olvass utána egy picit).
Én mint mekkelek (a hülyegyerek) azonban tartanék attól, hogy ez a konstrukció vonzani fogja a villámokat, ezért
- nem kötném bele az eph-ba (hogy az EPH-n keresztül ne juthasson villám túlfeszültsége be a házba)
- elszigetelném a lámpákat a fém szerkezettől, vagy műanyag lámpatesteket alkalmaznék (hogy a házból odamenő kábel földelő vezetőjén se juthasson villám túlfeszültsége be a házba)
- levernék az épületnek egy jó saját földelőszondát, hogy a villám nagyfeszültsége arra (és lehetőleg csakis arra) közlekedjen.
Én végig kiépíteném a védőföldelést, kettős szigetelésű sodrottat használnék, védőcsőben, vízmentes kötődobozok (esetleg a vízmentes szerelvényben kötni mint trágya megoldás) és FI relével védeném ezt az "ólat" külön
(ha nem olyan hálózatra kerül, ahol eleve van FI relé)
A vasváz véfőfölddel összekötése, pl a fémházas világítótestek rögzítése miatt kvázi "elkerülhetetlen", azonban ebben a formában tökéletesen szabályosnak és biztonságosnak sem nevezném.
Amit kitaláltál ,hogy akkor maga az összetákolt vasváz mint védővezető (vagy bármilyen villamos vezető) is "funkcionál", az szigoruan tilos.
További kapcsolódó meglátásaim:
Túl sok ilyen tákolmányt láttam már "repülni", és elképesztő, sok-sok milliós károkat okozni, ugyanis hiába akár sokszáz kg, ha sok-sok nm felületen kaphatja fel a szél a durvább nyári viharokban.
Ezeket a fémszerkezeteket elvileg lebetonozott, bevasalt alapra illene szerelni, ami önmaga megvalósítja a megfelelő szintű " földelést"...... a szerkezet további villamos hálózattal összekötögetése ilyenkor sem biztonságos, praktikus vagy szükséges.
Ezek a célszerű szempontok voltak, hogy egy ilyen építmény mi mindenre köteles, hogyan kellene megterveztetni és engedélyeztetni, vagy mennyire nem vezethetnél oda semmiféle villanyt fixen, (legfeljebb törpefeszültségű világítást) azt hagyjuk is, vidéken ugyis letojják ezeket, DE legalább ésszel fuseráljon az ember, hamár ilyen bádogváros építés szintjére megy le..
Mielőtt megkérdezed, hogy mi van akkor, ha az egész autóbeálló vasszerkezetét zöld-sárga csíkosra fested :) úgy tudom, hogy a földelő vezetőként alkalmazott vasak nem vehetnek részt semmiféle egyéb mechanikai feladatban (pl teherbírásban) a földelés vezetésén és önmaguk megtartásán kívül.
Semmiféle, más célra készült szerkezet nem vállalhatja fel a földvezető szerepét is, akármilyen jól is vezeti az áramot. Röviden: tilos ilyet csinálni.
Véleményeteket szeretném kérni egy kocsibeálló "villamosításával" kapcsolatban. A váza hegesztett zártszelvényből van, a teteje is fém.
Hajólámpákat és néhány dug.aljat szeretnék létesíteni. A zártszelvényre rögzített elosztódoboz lehetővé teszi a földelés összekötését a vasvázzal, a fém hajólámpák ugyanígy, a dugaljakkat is lehet-e a vasvázra földelni, vagy inkább ne spóroljak néhány 10 méternyi zöld-sárga vezetékkel?
Kábeles szerelésnél ha lejön egymás mellett a kapcsolódobozba két kábel , Ami ugye egy ha nem vágod át . Csak megbontod a burkolatot csak feketét vágod blankolod .... érdekes elgondolás.
Gyakorlatban sokkal több munka . Még nem láttam ilyet.
Ebben az esetben azt nem értem miért kell a nullát és a védőt a kapcsolónál megszakitani, majd ujra összekötni? Ezzel két esetleges hibalehetőséget előkésziteni!
Éppen ezért írtam hogy mindenki másképp csinálja . :D
Nagyon nem szeretem az elosztódobozokat , éppen ezért ahol lehet kerülöm is , Egy lámpánál nem is használok hanem lehozom a kapcsolódobozba mindhárom lámpaszálat s a beélelmezést is . Mélyebb dobozba persze s a kapcsoló hátánál kötöm el a szálakat . Vagyis két sárgát össze két kéket össze , két feketét a kapcsoló két polusára. ennyi .
Örülök neki, hogy másképp látod. Az ütött csak szöget a fejembe, hogy egy ilyen igazából nem indokolt elosztó cseréből nagyon sok vezeték vagy megfelelő érszámú kábel kijön. Épp most találkoztam megint olyan szereléssel, ahol a kapcsolt szálak a zöldsárga és kék erek voltak. Mondta egy kolléga, hogy tényleg nem szép dolog, de legalább átjelölték. Nos az átjelölés a kötődobozban fehér szigetelőszalag volt mindkettőn, a kapcsolónál meg kék a zöldsárgán. Még az átjelölés is szabálytalan, igénytelen és értelmetlen módon lett kivitelezve. Mondjuk a fehér a régi svájci szereléseknél asszem fázisszín volt, na de egy magyar panelben biztosan nem ez volt az ok. A kék meg végképp magyarázhatatlan. Ráadásul feketéből is a zsugorcső lenne inkább megfelelő. És akkor még mindig nem lenne a dolog szabványos.
Én a magyar szabvány előírásait figyelembe véve meg egy-két praktikus kiegészítéssel úgy vezetékezek, hogy a dobozokban valóban gondolkodás nélkül csak össze kell kötni az összes feketét, az összes kéket, az összes cirmost. Vezetékezésben kissé odafigyelősebb, mert a kapcsolóhoz menő csőbe ugye a két feketét úgy húzom, hogy az egyiket nem ott vágom el, hanem annyival hosszabban, hogy melléfogva egy kéket elér a lámpáig, stb.
Egy könnyítést engedtem meg - tervszerűen - saját használatra, úgy is alkalmaztam közös dobozt, hogy egy rendszeren van kötés. Általában inkább átfuttattam az összes abba az irányba menő áramkört az útjába kerülő dobozon, mintsem a nyomvonalon kívül még dobozhelyet véssek, vagy a dobozba bemenetelnél hajlongassak, meg így megvolt a lehetősége annak, hogy ha később valamit kell gyorsan működni, akkor bármit bárhová át lehet kötni, csak a szakmai lelkiismeretet kell elfojtani. :D
Az első Weidmüllerek azok inkább csak fázisceruzák voltak, nem volt rajtuk terhelő ellenállás.
Mikor a nagyvállalatnál, ahol dolgoztam, összehívtak egy nagyteremnyi embert, és bemutatták, akkor felszólaltam, és mondtam, hogy de hát a magyar szabvány szerint 20 mA alatti terhelést adó feszültségjelző vagy feszültségellenőrző "erősáramú villamos berendezés biztonságos üzemének ellenőrzésére nem alkalmas", akkor azt mondták, hogy: de ha nem annak tekintjük, akkor hasznos kis segédeszköz. :D Tán ez volt az első eset a 90-esek elején, mikor a lelkiismeretet és a bajtársiasságot már nyíltan tudta nullázni a korrupció. :D
Egyszer nézte volt egy kuncsaft az elosztódobozzal mit csinálok. Egyszer megszólalt : kutya fasza ez a munka sárgákat össze kékeket össze feketéket össze ..... :D Aszonygya ezt én is meg tudnám csinálni csak nem merem megfogni ...nem szóltam, hogy nincs áram benne .
Azért látni, vagy csinálni valamit nem egy . Én is úgy értettem a dugást pornó filmekből , de mikor pozicióba kerültem sehol se voltam a képzelt nagy tapasztalatokhoz képest.
Ami a nullavezető áramát illeti, én ártatlan vagyok. :D Ugyan először lakáselosztóról szólt a beszélgetés, de utána generálkijelentésként hangzott el, hogy a nullavezetőn nem folyhat nagyobb áram, mint... Erre reagáltam, s mivel jól tudtam előre, hogy a kijelentésemre a (félrevezető! :) ) reakció az lesz, hogy: de ez melyik Mari néni garzonjában reális eset, hozzá is tettem, hogy: nyilván nem fordul elő ez lakásoknál.
Tévedtem, nem Mekk Elek számolta ki a múltkor, hanem 0I0, az eredmény kerekítve 2,7-es szorzó, ami ugye abból jön ki, hogy ohmos áram + 0,866 kapacitív áram + 0,866 induktív áram, a két fázistolással meg a 120 fokot gyilkoljuk át 30 fokra, és a cos 30 fok a 0,866.
Azért ne tegyünk egymás mellé egy kapcsoló konnektor kombót egy háromfázisú elosztószekrénnyel.
És tényleg változtam , nem szégyen az , hisz itt annyi ellentmondásos dolgot olvasok naponta hogy mégis csak szeget ütött a fejembe hogy ha majd egyszer más szakembert hívnak az más gondolkodásmóddal mit fog csinálni ha meglássa.
Mindenkinek van egy úgymond stílusa , nekem mindig bal felől van a fázis a konnektorban , a kapcsoló lefele van lekapcsolva a dobozokban belől van a védőföld utána a null aztán a fázis. Ha nem nézném a szineket is tudnám .
De van a másik oldala : a kuncsaft . Szerencsés helyzetben van aki tud válogatni , én sajnos mindet el kellett vállaljam , a pénz nagy úr.
Volt hogy csupa kék vezetékkel rántottam be egy szobát mert csak azt tudták megszerezni valahonnan -jelöltem fázist védőföldelést- , vagy sajnálja a 2lej 50 banit egy wagóért.
Hétfőtől egy 60 éves belső hálózatot kell kicseréljek majd arról rakok fel képeket hogy milyenek a körülmények néha.
Sziasztok! Ha már úgyis felmerült a napokban a PE-N közösítés és FI relé kérdés, akkor én is szeretném a véleményeteket kérni a témában. Adott egy panel lakás, régi hálózattal, van egy elosztó doboz 3 db olvadóbiztosítóval. Ez helyett szeretnék egy új dobozt, FI relével és kismegszakítókkal.
A PE vezető itt még piros színű és be sem megy a dobozba, nincs is oda elvezetve, csak direktbe megy a konyhai és fürdőszobai földelt aljzatokba.
Szerintetek jól gondolom, hogy ebben az esetben a PE-N közösítésnek még valahol kint kell lennie? És ilyenkor ha FI relé kerül a rendszerbe, akkor már nem kell közösíteni semmit a dobozon belül, csak simán jön a betáp N/L vezető a FI relére, és arról meg vinni tovább a lakásellátáshoz?
Ha külön-külön fi lenne beszerelve, pl. mindhárom fázisra, nem ártana a minnél jobb elkülönítés , avval ugyanis kötelezően betartandó (és soha nem összeköthető) nullcsoportok IS keletkeznek, amit sok fogyatékos (egy része sajnos villanyszerelőnek meri magát nevezni) fel sem fog.
Ahogy lusta (inkább terhány) rövidebbre vágni a rezet hogy túlérjen egy-két mm-t a szigetelő, akár szigetelhette csak szalaggal is.
Pont ez a másik baj evvel, nem látszik tőle, hogy mi van, mindig nagyon gyanus manapság valami, ami összevissza van szalaggal tekergetve, az általalában a tákolás hiba elfedésének a jele.
Csakarhúzóval ezer olyan helyre lehet beérni, ahol feszültség van, ilyen indokkal teligányolni újabban extrém gyúlékony(!) jelölöszalaggal egy lakáselosztót, nekem továbrba sem szimpatikus.
Az érvéghüvelyt a láthatóan anélkül bekötött mkh-ra írtam, a nulla pedig valóban csak akkor _lehetne_ talán kevés, ha nincsen meg a valódi 3 fázis, --ami egyébként gyakoribb, mint azt gondolnánk--.