Ad Vidinszki, Videnszki: A két i-s változat esetén elfelejtettem nyugatra is tekinteni Galíciától. Ez ugyanis lehet a szlovák Vidiná (magyarul Videfalva) településnévhez képzett lakosnév is. Nem tudom, Galíciában keletkezhet-e ilyen, de a mai szlovák Vidinský családnevek (legalábbis egy részük) vélhetően ebből erednek.
Vidinszki, Videnszki: Én alapvetően az ukrán Відень (Videny) ’Bécs’ városnév віденський (videnszkij) ’bécsi’ melléknévi formájára gondolnék. Ugyanakkor a középszlovák -ie- kettőshangzó a keletszlovákban -i-vé egyszerűsödhet, így az irodalmi szlovák viedenský ’bécsi’ mellett lehet nyelvjárási videnský ’ua.’. Ugyanez lengyelül wiedeński, de ennek nyelvjárásait kevésbé ismerem, nem tudom, hogy lehet-e ott -(i)e- > -i- / -y- záródás.
Azonban nem lehet kizárni az ukrán Видне (Vidne; oroszosan Видно[е], Vidno[je]) helyneveket sem, mint a szóban fogó lakosnév helynévi alapját. Azonban ezek kicsik és keletre vannak, így kevésbé valószínűnek tartom.
Végezetül a fenti első alakhoz a bulgáriai Видин (Vidin) illik pontosan. Ennek kevés esélyét adom, de nem tudom kizárni. Inkább a Bécsre utaló ukrán (ruszin stb.) віденський (videnszkij) alakot vélem valószínűnek, azzal, hogy a hangsúlytalan pozícióban második magánhangzó lejegyzése bizonytalan lehetett.
Spannen =Fesziteni ugyan igaz de az eredete Sparnranft = Spar den Ranft = Sporold a kenyerveget - atvitt ertelemben egy fösveny emberre mondtak. Tehat ez egy mondatnev.
A Vidinszki /Videnszki/ név eredetéről érdeklődnék. Születési hely Galícia 1850 körül, családot alapít egy Szabolcs-Szatmár-Beregi településen 187.... körül.
A cseh-szlovák novotný ’új; újító; divatos; kezdő’ az alább említett novota főnév melléknévi alakja. A kettő közül a Novotný nagyságrenddel gyakoribb vezetéknévként.a 2–4. leggyakoribb cseh családnév. (Az első egyébként az azonos értelmű Novák.)
A Novotni < Novotný-ból „rendes úton” nem lehet Novot(h), mert nem cseh-szlováknak a név elemezhetetlen, így nem veheti le a melléknévképzőt. A cseh, ill. szlovák közösség pedig a képző elvétele után visszaállítja a novota alakot.
Ezért az említetted változás mesterséges névadásnak tekinthető, etimológiailag nem vizsgálható.
Ui. Amikor csehet írok, akkor egyébként morvát is értek alatta, csak ez nehezen vizsgálható külön. A Moravec(z) esetén azonban ez mindenképpen felmerül.
A Novoth csn.-hez annyit hozzáfűznék, hogy Ráckeresztúron, az 1800-as évek elején találkoztam azzal a jelenséggel, hogy a több évtizede a településen élő Novotni nevűek egyszer csak Novoth-ként lettek anyakönyvezve. De kétséget kizáróan ugyanazokról van szó. A kutatásban ez tévesztett meg; sokáig kerestem egy Novoth nevű ősöm keresztelését, mire rájöttem a csalfaságra... Úgy tudom, hogy ma is élnek arrafelé a név ezen formájával.
Moravecz: Vö. szlovák Moravec, cseh Moravec, esetleg ukrán Моравець (Moravec), kaj-horvát Moravec. Ezek ’morvaországi’ jelentésű népnevek. Vagy Morvaországból áttelepülőt jelöl, vagy Morvaországgal kapcsolatot tartó személyt.
Prokopecz: Vö. szlovák Prokopec, cseh Prokopec, ukrán Прокопець (Prokopec), esetleg kaj-horvát Prokopec. Ez a görög Προκόπιος (Prokopiosz) egyházi név [< görög προκοπή (prokopé) ’(előre)haladás, gyarapodás, fejlődés’ + melléknévképző] szláv megfelelője -ec kicsinyítő képzővel. Százavai Szent Prokop cseh szent volt, a husziták közt is gyakori név volt, így nemcsak a bizánci rítusú keresztyének közt volt tisztelete a névnek. Ilyenformán ez apanév (azaz egy felmenő személyneve lett családnév).
Novoth: Ilyen formán a jelenkorban nem mutatható ki, de vö. szlovák Novota, cseh Novota. A Novoth ezekhez képzett hímnemű forma lehet. A név egyébként a cseh és szlovák novota ’újdonság, valaminek az új volta, (újabban) újítás’ köznévvel azonos, és személyre utaló ragadványnévként új betelepülőt jelöl.
Ui. A vörösvári által említett anyakönyvi adatok jelölhetik csak ki a konkrét szláv népességet.
Szerintem szlovákok, de majd LvT biztosan megmondja pontosan. A származási hely kiderítéséhez érdemes lenne megírni a települést ahol találtad az anyakönyvben. Sok településen a településtörténeti könyvekben vannak adatok honnan jöttek a betelepülők.
Tekintve, hogy a Panović ~ Banović párt a horvát ismeri, magyar pap hiába hallotta volna félre. A Панов (Panov) ~ Банов (Banov) kontrasztot az orosz is ismeri, így „sztenderd” úton, egymástól függetlenül létrejöhetnek ilyen nevek.
"Feszeli (Spanraft) Károly kórházi hivatalnok Bpest." - 1890-es névváltoztatás "Feszely (Spanraff, Spanroft) Béla főv. hiv. Bpest." - 1882-es névváltoztatás
Az mindenképpen érdekes, ha ez a váltás már nemzedékekkel korábbról is adatolható. Talán a család egyik ága már jóval korábban nevet váltott valamilyen okból, egy másik ág pedig a 19. sz. végén követte?
A német Spannraft névről majd megkérdezzük fulco-t, ha erre jár, mindenesetre a jelen korban igen ritka és a német területen Dachau környékén koncentrálódik.
Ami a Feszelyi-t és a Feszeli-t illeti, látszólagos magyarságuk ellenére sem gondolom ezeket magyarnak, ugyanis Feszel(y) teleülést. Ha viszont a cseh-szlovák Veselý ’vidám’ nevet németesen olvassuk ki, és ezt magyarosan írjuk le, akkor éppen Feszeli lesz belőle.
Ennek ellenére a XIX. sz.-ban a Feszel(y)i nevet gondolhatták magyarnak, ahogy ez most is megtörtént. És a RadixIndexen a „Családnévváltoztatások Magyarországon 1800-1893” adatbázisban a régi nevek közt meg is találjuk a Spannraft (Spanraft, Spannraff) nevet, az új nevek közt pedig a Feszeli (Feszely)-t. Az ingyenes RadixIndex nem ad támpontot a kettő összekötésére, de feltételezhetjük, hogy a kettő összefügg, vagyis a Spannraft > Feszeli magyarosítás ekkor történt. Vö. http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003010.shtml
Az, hogy korábban is volt Sopron megyében Feszeli név, szerintem nem jelent közvetlen kapcsolatot a fentiekkel. A Spannraft család éppen azért magyarosíthatott Feszeli-re mert a Feszeli magyar hatású névként már ismert volt előttük: tehát éppen tőlük függetlenül kellett már valakinek a környéken viselnie. Mivel Feszel(y) településnév nincs (a XIX. sz.-ban biztosan nincs), tükörfordításként sem fogható fel, hiszem a Feszeli nem értelmes magyarul, így biztos, hogy nem alakulhatott de novo, hanem már mintaként megvolt. Maximum az mondható el, hogy a Spannraft család ezért választhatta ezt, mert a német spannen ~ magyar (meg-, ki-) feszít egybecsengés (vagyis a Feszeli egyfajta népetimológiás átértelmezése) erre ötletet adhatott.
Csarmaz: Kázmér adatolja a magyar Csarmasz családnevet, és bizonytalanul az ormánsági csarmasz ’sovány, vén (háziállatra értve)’ tájszóhoz kapcsolja.
Pilinczes: Adatot nem találtam rá, és még teljesen nem gondoltam végig, de adódik a Ballagi-szótár pilinckéz ’bigével, pigével, pecekkel játszik’ igéje. E mögött a pilink ’bige, pige, pöcök <gyermekjáték>’ főnév tőváltozata áll. Ballagi a pilink mellett hozza a hasonló piling ’lakat’, és pilinga ’nyeletlen kés; különösen vágóeszköznek, késnek stb. pengéje’, pilinka ’pelenka’, pilinke ’pehely’ szavakat. Lehet, hogy ezek egyikével függ össze.
Zsömbör: Valószínűnek tartom, hogy a Zsember helynevek etimológiai alapjának ö-ző változatáról van szó. A Zsember a XIII. sz. óta adatolható személynév, amelyet Kiss Lajos a (szintén helyneveket is adó) Zsombor személynév hangrendi átcsapással alakult származékának tart. Ez utóbbit a szláv *zǫbr ’bölény’ szóból alakult szláv személynévhez kapcsolják. Ugyanakkor van magyar zsompor ~ zsombor ’gyékényből vagy szalmából font fületlen kosár, szakajtó’ szó is, de ez a név feltűnésénél későbbi német átvételnek tűnik. A zsombor ’Sisymbrium spp., Alliaria petiolata’ növénynév pedig csak a XVIII. sz.-ban bukkan fel.
Baranya: Két eset lehetséges vagy (1) Baranya megyéből való származásra utaló képzőtlen lakosnév, vagy (2) az ezzel azonos régi magyar személynév továbbélése.
NB. Ezt, az elsőnek Brana alakban adatolt személynevet a Bran- ’véd(elmez); megakadályoz’ előtagú kételemű személynevek rövidülésével kapcsolják össze. A megye neve vagy ebből a személynévből ered, vagy (Benkő Lóránd szerint) ’gyepű, kapu’ értelmű név (vö. szláv brana ’kapu’).
Győr: A fentihez hasonló kettősség itt is fennáll: vagy (1) a Győr helynevek egyikére utaló képzőtlen lakosnév, vagy (2) a régi magyar Győr személynév képzőtlen apanévi folytatója.
NB. A Győr (személy- és helynév) lehet a gyűr ~ győr ’domb, bucka’ értelmű köznév, vagy a török méltóságnévből származó magyar Győ (töve: Gyev-)személynév -r kicsinyítő képzős származéka [ugyanennek -(c)sa kicsinyítő képzős folytatásának félreolvasása a mai Géza személynév].
Luka: A Lukács egyházi személynév rövidüléseként magyar és szláv alapon is kifejlődhetett.
Pelesch(ek): Vö. régi cseh és szlovák peleš ’barlang, vacok, fészek (állaté)’, mai szlovák peleš ’koldustanya, búnbarlang, lebuj’, illetve ennek -ek kicsinyítő képzős származéka. A hasonló értelmű német Hohl, Höhl nevet a Duden lakóhelyi névnek tekinti, azaz vagy barlang volt a környéken, vagy maga a lakóhely volt barlangszerű (vagy koldustanyaszerű), vagy egyszerűen a lakóház neve volt barlang. A Peleš a jelkorban is kimutatható Szlovákiában, és ritka névként Csehországban is, Pelesz van Lengyelországban is sziléziai centrummal. Pelešek nincs ma, de van csak és szlovák Peleška.
Maczu: Tekintettel a morvaországi előfordulásra, itt a cz betűkapcsolatnak /cs/ hangot tulajdoníthatunk. A számba vehető nyelvekben atipikusak az -u végű nevek. Azonban a Kelet-Szlovákiából kimutathatók olyan nevek, mint Baču, Feču, Krejču a Bačo, Fečo, Krajčo mellett. Ez vélhetően valach fonetikai jelenség,, és Északkelet-Morvaország neve Valašsko, éppen a valach eredetű lakossága miatt.
Ez tehát a szlovák, cseh Mačo név nyelvjárási alakja lehet. Ez a Ma- kezdetű nevek, pl. Matej ’Mátyás’, Matúš ’Máté’, Martin ’Márton’ -čo képzős becézője.
Ha esetleg a cz-nek /c/ hangértéket tulajdonítunk, ekkor a normalizált alak a Maco, ez a szlovák Matej keletszlovák Macej (lengyel Maciej), bezézett alakja.
Kolaczek: Vö. lengyel Kołaczek , ritkább szlovák Kolaček morva Kolaček. Ez a megfelelő nyelv koláč ~ kołacz ’kalács’ szavának kicsinyített formája. Ez vagy foglalkozásnév (’kalácssütő’), vagy az anyagi helyzetre utaló ragadványnév (ti. módja voltkalácsot enni).
Elesch ~ Elschik: Vö. szlovák Elšík, Jelšík, illetve cseh-szlovák Eleš: az előbbiek az utóbbi -ík kicsinyítő képzős származékai. Ez bízvást a cseh Aleš személynév alakváltozata, amely ma elsősorban az Alexej ’Alex’ honos formája, régebben pedig az Alexander ’Sándor’ rövidülése is volt.
Wainek: Véleményem szerint ez a Wein német személy (majd család-) név szláv -ek kicsinyítő képzős származéka. A német Wein itt elsősorban a Weinhard(t), Weinhold(t) német kéttagú személynevek rövidülése, a megmaradt előtag az ógermán *wunjō ’öröm, gyönyör, vágy; barát’ szó folytatásával azonos. Nem lehet kizárni azonban a Wein ’bor’ szót sem, mint bortermelő, borkereskedő, bort mérő kocsmáros értelmű foglalkozásnevet.
Prehla: Itt bizonytalan vagyok, és egyelőre a szlovák pŕhliť ’csalánnal éget, csíp’, pŕhľava ’csalán’ szavak tövének -a tőképzős származékára gondolok, ahol a szótagképző ŕ a német környezet hatására feloldódhatott.
Treha ~ Trehala: Hasonló mai nevet nem sikerült kimutatnom, de a *Trhala nevet rekonstruálom belőle. Ez a cseh trhati, szlovák trhať ’rángat, cibál, tép, szaggat’ igéhez képzett cselekvőnév, illetve igenév (’aki cibált, aki cibálni szokott’). Itt szintén feloldódhatott a szótagképző r.
Trenka: Ez előbbitől eltérő név, vö. szlovák Trnka, cseh Trnka vezetéknév. E mögött a cseh és szlovák trnka ’kökény’ növénynév áll.
Közsüs: Nyilvánvalóan magyar, -s melléknévképzős származék. A töve talán azonos a Ballagi-féle szótárban (1873.) lévő kösü ~ kössü ’a lakatosok, ezüstművesek stb. csavaros fogója, körömvasa; a szíjj-gyártóknál pad, asztal, melynél a varrni valót végzik’ szóval. A magánhangzók közti /s/ > /zs/ zöngésedés ismert jelenség. Ilyenformán foglalkozásnév lehet: vagy az eszköz készítőjére, vagy a használójára utalva.
Néhány solti név (19. sz. második fele) eredete felől érdeklődöm: Csarmaz, Pilinczes, Zsömbör, Galó (a kereső szerint már volt erről szó, de nekem nem adta elő az etimológiát), Baranya, Győr, Luka, Csömör.
> az u felett egy felülvonás (vízszintes) van, nem tudom mi ennek a neve
Nem tudom, hogy lenne neve, de a régi német kurrens fraktúrában (a „gót kézírásban”) ez a segédjel az u betű integráns része volt. Tekintve, hogy a fraktúra vonalvezetése, mint a neve is mutatja, szögletes volt, így az u és az n alakja azonos volt: a kettőt különböztette meg az u betűre tett „ficak”. A német Wikipedia megfelelő szócikkében vannak mutatványok az 1866-os és 1924-es sztenderd kézírásmintából, valamint Kant 1784-es kéziratából (idealizálva): http://de.wikipedia.org/wiki/Schreibschrift
Egyébként az i betűre is így került pont a fraktúra kialakulásakor a XIII–XIV. sz.-ban: ez segített elkülöníteni pl. az i + n betűkapcsolatot az m betűtől.
> Általában 2 db n-nel írják, itt valamiért egy darabbal
A német Mann szó helyesírása, hogy egy vagy két n-nel írják-e, fokozatosan szilárdult meg. Ahogy a magyarban vannak -i-vel és -y-vel írt névpárok, amelyek egymástól nem különböznek, úgy a németben vannak -mann és -man végű párok.
Egyébként a németben a Mann ’férfi; ember’ főnév és a man ’az ember’ személytelen névmás ugyanaz a szó: a régi helyesírási változatok most az eltérő jelentést adják vissza.
