Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
Néhány hete találtam rá a fórumra(szerencsére),és nagyon sok okos dolgot olvasok itt.,bár még nem tudtam végig olvasni!
Már tavaly is agyaltam rajta,hogyan lehetne megoldani minél olcsóbban a téli fűtést.
Nekem van némi földem is,meg tarktor is akad ha kell,lakatosmunkától sem ijedek meg,kedvem is van barkácsolni.
Én is traktor hajtású gépben gondolkodom,mert sokkal egyszerűbb Kint egymenetben területen legyártani a brikketet,és utána már a csökkentett térfogattal hazaszállítani,mint odahaza tárolgatni,mozgatni.
Két dolog viszont nem kis fejtörést okoz.
1.) Mibe fog kerülni a brikettálás?Mennyi gázolajjal,mennyi brikettet gyárthatok? Ugyanis nem esne jól ha a gyártás energia felhasználása több lenne,mint amennyi gázt megspórolok!És közben még a pofám is poros lesz!
2.) A gép egységeinek összehangolása! Elvileg a torlódások elkerülése miatt a technológiában hátrébb lévő elemeknek fokozatosan nagyobb teljesítménnyel kell dolgozniuk!
A koncepció a következő:
Felderítek valahonnan egy kiszolgált bálázót,az a lényeg hogy a rendfelszedője viszonylag egyben legyen!
Ledobálunk róla mindent,és rá kéne pakolni a többit.
Ugyebár kell egy aprító,aztán meg a prés.Először a gyári lengyel gépek után csigásban gondolkodtam,de az itt olvasottak alapján már látom hogy hidraulikus lesz.
Könnyebb automatizálni,és az energiát átvinni A pontból B pontba.
A megfelelő teljesítmény miatt két vagy három hidraulikus prést kell ráépíteni,az sem baj ha iker.
Ha nagyon muszáj,még űteni is lehetne a présfejet,mert kiszolgált generátort is lehet szerezni,amit ékszíjjal tudunk hajtani!
Hidraulika munkahengert mindenki építhet saját maga,csak egy kis forgácsoló munka kell hozzá.Hónolt cső,meg krómrúd sok helyen beszerezhető az országban!
Úgy olvastam Brió is traktorral szeretné hajtani.Te hol tartasz?
Új vagyok itt,de szerencsére rátaláltam erre a fórumra mert régóta foglalkozom a fürészpor ilyenszerü felhasználásával.
Elmondanám pár mondatban tapasztalatom.
Elösször perletprésen gondolkoztam,mert több üzemet összeraktam már az országban.A legkissebb perletüzem energiaigénye 200A volt fázisonként,de ez is necces volt ráadásul sokminden az áramspórolás áldozata lett,de müködött és óránként 4-500kg perletet termelnek.
Sokat törtem rajta magam hogyan lehetne leszoritani 3*50A alá elfogadható teljesitmény mellett,de nemlehet.Vannak próbálkozások az országban 10-15kw-os fömotorral hajtott perletprésre de még egy sem müködik üzemszerüen.Nem is szólva a darálásrol,száritásrol,kész anyag hütéséröl.Szóval háztájiban szinte kivitelezhetetlen!!!
Marad a brikett amivel jóval egyszerübb a dolog!
Három lehetöség közül lehet választani.
1:ütöfejes
2:csigás
3:hidraulikus-dugyattyus
Az ütöfejest már ti is elvetettétek a robosztos hajtómüház és a hatalmas lenditökerekek miatt.
A csigással sok a baj.Nagyon érzékeny a fürészpor fajtájára és nedvességtartalmára,de egyszerüsége miatt sokaknak vonzó.FIGYELEM vigyázat a kinai csigás présekkel mert még müködöképes nincs az országban.Sokat szenvedtem már velük és 2-3 méter brikettnél többet még nem sikerült belölük kipasziroznom.Ezt szivesen kitárgyalnám valakivel hogy mi is lehet a baj!És ha valaki mégis venni akar tudok telefonszámot küldeni.
Számomra marad a hidraulikus dugyattyus.Bár sokkal bonyolultabb mint a csigás de müködése szinte garantált és nem érzékeny se az anyagra se a nedvességtartalomra.Gyakorlatilag bármit össze lehet vele préselni!
Zárt présterü:http://www.youtube.com/watch?v=RwhRmUof26E&feature=related
Én a zárt présterüt akarom megvalósitani.Kell három munkahenger és egy kis marós munka.A többit egy kis barkácsolással meg lehet oldani.A lelke a kellöen nagy fömunkahenger.A fejnek a pontos felépitésével vagyok gondban mert csak hetek mulva kerül a közelembe egy ilyen gyári gép amit utánna letudok méretezni,de addig is jólenne róla valami infó a neten de sehol nem találok.
Bocs ha hosszura sikerült de be kell hoznom a lemaradásom!:))
A falevelek brikettálása nem túl környezetkímélő. Ugyanis a levelek égetésekor nagyok sok káros anyag kerül a levegőbe. A levelek égetése egyébként már majdnem tilos is, pont a fenn említett okok miatt. Elektrofilterrel ellátott hulladékégetőben engedélyezik csak. Amit ezzel a fajta hulladékkal tenni lehet, az a komposztálás. Kivéve a savas leveleket. Komposztálod, aztán jó kis termőfölded lesz a virágok alá. Ezen is lehet spórolni. Nem kell virágföldet venni
Mondjuk én csak csigás gépben gondolkodom de szerintem megoldható a téma ill. ajánlatos is.Annak idején mikor még volt szallag fűrészem fűrészelés közben fél fülem mindig a motor fordulatát figyelte és ha úgy éreztem nem bírja akkor váltottam át a kapcsolót deltába--ampermérőt nem használtam.
Általában én is használok ampermérőt, csigás gép esetében mint szorítóvezérlő elfogadható , de inkább a tengelynyomást mérő kütyüre szavaznák. Egyszer megbíztam egy szakit oldjuk meg, de elmaradt,mert ha csak saját részre készítek tűzrevalót akkor nem fontos a túl nagy keménység. Az automata hidraulikus gépnél adott az olajnyomás , ezzel jól lehet vezérelni , de a gyakorlatban sok tényező közrejátszik még. Nem tudom látták-e már mikor az igazi brikett recsegve-ropogva jön ki a csőből, ilyenkor jókora vibráció van a mérőszerkezeten, de ezt a részét sikeresen megoldottam. Én úgy látom a gyári gépek igen nagy túlerővel dolgoznak,és átnyomják az anyagot még a szűkülő csövön is. Kérdés hogy hogyan éri meg?
Ez nekem is tetszik! Faipari meg egyeb gepeken lattam mar olyat, hogy volt a gepen gyarilag ampermero. Es a melos abbol tudta, hogy tul durvan tolja az anyagot, vagy hogy kopott a szerszam.
Egesz egyszerure meg lehetne csinalni. Ha egy savon kivul van az aramfelvetel, akkor ha nagy lazitunk, ha kicsi szoritunk. Sot, nem is folyamatos szabalyozas kell, hiszen szakaszos mukodesu a gep.
Sot nemtudom mi az egyszerubb, de az olajnyomast is lehetne merni, es az alapjan csinalni. Ha a preseles vegen a nyomas fole megy egy limitnek, akkor lazitunk egy piciket. Ha a legvegeig sem er el egy masik limitet, akkor szoritunk, es jelezzuk hogy az aktualisan elkeszult brikett selejt.
Nem ertek a hidraulikahoz, de nem tartom kizartnak hogy elektronika nelkul is meg lehet csinalni az egeszet, valami mechanikus tulnyomasra nyito szelepek, meg a szoritast allito munkahenger segitsegevel.
Nem ,inkább arra hogyha a beállított érték fölé emelkedik az áramfelvétel akkor a csőszorító erőt csökkenteném automatikusan---szerintem kivitelezhető.Így a préselvény minősége talán egyenletesebb lenne.
Esetleg a meghajtó motor áramfelvételéhez igazítani a szorító erőt ?M a már annyi elektromos kütyü létezik és erre kitalálni egy egyszerű visszacsatolást így a szorító erő is programozható ill. a beállított értéken lenne és mivel csak milliméterről ill. inkább erőről van szó jól lehetne elektronizálni.Bár ez bonyolult de sok elektromos szaki szeret barkácsolni és ők tudnának segíteni ebben.
Szia! Nagyon jó a meglátás és precízen írtad körül. Ez a csőszakasz rendkívül kényes része a présnek. Általában az anyagoknak más-más a tapadási tényezője, így nem egyforma a csőfalon létrejövő surlódási ellenállás. Ezt még befolyásolja a hőmérséklet is. Bevallom még mindig nem tudtam tökéletesen szabályozni a szorítást, pedig nállam programszerűen történik, és a csövet szivesebben készítem táguló tölcsérnek mint szorító tölcsérnek. Ennek a sikeres megoldása nagyban befolyásolja a brikett minőségét és a fölhasznált energiát.
A kompressziot nem tolcserrel erik el! A tolcser is jo lenne, mondjuk 7cm atmerorol 5cm atmerore csokken, csak nem tudod allitani hogy mekkora a csokkenes, mekkora a tomorites. pedig kell allitani, mert az alapanyag valtozik.
A kompressziot ugymond fojtassal erik el. befogod a cso veget, mogotte felgyulik az anyag, osszetomorodik. Mennyire fogod be, attol fugg mennyire tomorodik. Persze kezzel nem lehet befogni. A csoben a kesz brikett szorul, ez adja a fojtast. Minnel hosszabb a kimeno cso, annal nagyobb a fojtas. Nade a cso hosszat allitgatni is maceras, es furesszel csak csokkentgetni lehet, novelni nem. Ezert a cso hossza kb jora van valasztva, es hosszaban fel van reselve. Igy az osszeszoritas allitasaval lehet allitani hogy mennyire szoruljon benne a kesz anyag, mennyire fojtsa vissza maga mogott, mekkora legyen a tomorites.
Nem a szorítás típusa,technikája érdekelne hanem a szorító belső kialakítása.
Ugyanis véleményem szerint egy felület csökkentést kell elérni a szorítóval ami a kiinduló felületről lecsökken a felére,2/3-ad részére. Én a szerszámot úgy képzelem el,hogy a kiinduló cső keresztmetszet egy tölcsér formán keresztül csökken le egy az eredetitől kisebbre, hogy pontosan mekkorára az függ nyílván a kívánt brikett formájától és a préselő nyomásától.
Hello! Szorítónak vezérelhető hidraulikus szorítót javasolnák, ilyen van a 696-os képen levő gépemen, de hasonlók vannak sok más a neten megtekinthető gépen is.
Hello! A 90-es években készítettem egy húzatható traktorhajtású (Zetor-6911) görgőhengeres brikettprést amely működött is (brikettje a 729 képen látható). Szántóföldön nem használtam , mert Zsozé által ismertetett nehézségek nagyon jelentősek, ezenkívül az anyag nedvességtartalma sem egyenletes. Viszont a bálázás elkerülése céljából alkalmas anyagtömörítőként használni. Én nem építettem rá aprítórészt, mert szénbrikettálónak vették meg. Úgy tudom még működőképes.
Üdv Barkácsolók ! Egy brikettáló gépet tervezek építeni amely a dugattyús sürítésen alapul.Az erőt egy csulóművön keresztül kívánom kifejteni ami 60 t nyomóerőt képes produkálni. Az elképzelések megvannak de némi nemü információ hiányában szenvedek. Azt nem tudom, hogy ha hengeres brikettet akarok akkor a "szorító" milyen keresztmetszetre csökkenhet le(persze a 2000kg/cm2 tudatában). Amenniben nem jól gondolom javítsatok ki és-vagy irjatok, hogy hogyan kell kinéznie a szorítónak.
Szia Brió! Nagyon jó volna, ha meglehetne oldani a brikettálást ebben a formában! Csak tudod, a szalma brikettálása úgy kezdődik hogy, elsőnek a szalmát össze kell szecskázni 2-3 cm hosszuságuakra, aztán mehet a brikettálóba. A szalma brikettben jó ha elvétve belekeverünk egykis olajos növényt, a brikettáló cső kenésse végett. Gondolom ennyiből rájöttél hogy, ezt a dolgot ebben a formában nehéz összehozni! Bár, semmi sem lehetetlen!!!
Én komolyan gondoltam a traktorhajtású szalmabriketálót,hiszen hazaszállitva betárolás után nagyon megdrágitja az élőmunka, meg nagyon helyigényes a szalmatárolás.
Suia szemi78! A 732 hozzászólásban látott csigásgép, az ISTVÁN37 gépe. Én csak a képeket tettm fel! Az ,,acsigát,, illetve, a csigát, esztergálták neki valahol és a mérete bedig a képen látható!
Szia!53cm hosszan tömörül a fűrészpor a csőben! A szalmaapritékra ha jólemlékszem 10-15cm-rel volt hosszabb. Először a szalmával kezdtem kisérletezni és miután az elfogyott, hát raktam fűrészport bele, ami annál a hosszuságnál beszorult. Igy ezután levágtam a cső hosszából és lett belőle az 53 cm, amiben aztán a szalma nemtömörült össze a megfelelő keménységre. A betöltő nyillás még nemkészül mert néha éjjel nappal dolgozom, mert kettő munkahelyem van jelenleg dec.31-ig, feltéve ha a cégem megnem nyeri a következő félévet is! Igy addig örülök ha van egy kis időm a pihenésre. De ha fogom csinálni akkor azt a 73 hozzászólásban feltett kép alapján fogom csinálni !
szia szeretném meg kérdezném hogy acsigád házi készitésű vagy gyári mijen hosszu és abedobonyilás mekora és milyen átmérőlyű acsőved mekora aszűkétés bocsa sokérdésér .
Sikerült vennem egy ilyen munkahengert. A szár étmérö 6cm, vagy 80cmt tud ki jönni hogyan kellene a dugatyut rászerelni? Csapszeggel vagy menettel? és milyen hosszu legyen?
itt lathato jobban
Én igy csináltam!
