Gratulálok! :-) Átlagos halandó ekkor a dunántúli híresebb borvidékek között elveszetten tévelyegni kezdett volna {Móri területen Csókakő? vagy éppen valahol a mecseki vidéken lehet?}
De nem, te tudtad a választ! Még 12 év múltán is... egyébként Somlónak a síkságból kiemelkedő, szélesen elterpeszkedő hegyének D-i lankáin fehérborhoz való szőlőket termesztenek. Most csak az érdekes nevű "juhfark" szőlő jut az eszembe a sok közül. Meg nem is vagyok borász, inkább borivó! Egy barátommal kb. 3 éve vetődtünk erre, akkor az éppen rotációskapával dolgozó gazdáktól érdeklődtünk egy kis itóka után... jó helyen kopogtattunk... :-) ... egyikük elhajítva a gépezetet, már kanyarította is ki a zsebéből a pincekulcsot! Kényelmesen leülve egymás után kóstoltuk meg a termését, majd végül + néhány üveggel vásárolva, már sokkal lassabban {komótosabban} ballagtunk fel az esti szálláshelyül kinézett Somló várába. Imádok várromokban éjszakázni, bár ilyenkor mindig elmondok egy rövid Miatyánkot, hogy a vén kőfalak még bírjanak ki egy éjszakát, mielőtt ledőlnének! A múltkoriban bejött ez a felvidéki Ugróc váránál is -- a kaputorony csak fél év múlva adta meg magát...
Utolsó infóim szerint 2004-ben ásatások kezdődtek az alsóvár úgynevezett "laktanyájában"... érdekes, hogy a felsővárban részleges helyreállításokat már végeztek, de úgy általában nincs gazdája a látványos középkori várnak, pedig megérdemelné...
Ó, tehát Somló! Mentségemre szolgáljon -bár nem könnyen megbocsájtható-, még soha nem ittam somlóit. A várat viszont 10-12 éve már láttam. Egyébként a Duna ezen oldalán lakozok.
Kösz szépen az infót! Vannak még más oldalról is fotóid?
Kíváncsi volnék, hogy a helyreállítás során melyik formáját tartják meg? Remélem nem egy újabb gabonamagtárat alakítanak ki, hanem az eredeti reneszánsz főúri palotára élezik ki...
Vendéglátóm szerint ez az épület nemcsak függélyesen, de hosszában is kisebb volt eredetileg. Kb. addig tartott, amíg a fehér csík feletti luksorozat látszik, ez, ha jól emlékszem szavaira, födémgerendák nyoma. A magtárrá alakításkor bővítették ki.
Látom azért a Nyírségben is beindultak a munkálatok! :-) Már két esztendeje, hogy arra jártam a Castrum Bene Egyesület tagjaként, mikor is Vaján tartották meg a szokásos háromnapos konferanciát.
A 2003-as Hírlevél, valamint a www.varak.hu -- kapcsolódó anyaga alapján megpróbálom összeállítani Nyírbátor várkastélyának építéstörténetét:
-- Már a XV. század közepéről ismerünk okleveles említést, miszerint a vidéket uraló Báthory famíliának ezen a helyen létezett egy udvarháza. Ennek a nyomait megtalálták a kutatások során a terület ÉK-i részén.
-- Az ország legfontosabb méltóságait viselő főnemesi család {tagjai nádor, erdélyi vajda és más fontos posztokat mondhatták a magukénak} Nyírbátorban a XVI. század elejétől kezdve folytattak igen jelentős építkezéseket. A kb. 60 x 80 méteres nagyságú földesúri szállásközpontot palánkfal és árok kerítette. Legfontosabb épülete az É-i oldalt emelkedő palota volt, melyet az 1730-as években alakítottak át gabonamaktárnak. Ezt állítják helyre a közölt fénykép tanúsága szerint. A főúri rezidenciának mély borospincéje és emeleti része is volt, mely előtt reneszánsz loggia {árkádsor} húzódott végig. Ez az objektum, még az átépítés utáni állapotában is, maradt meg a legjobb formában, zet mindenképpen érdemes feltárni és helyreállítani!
-- Az udvar túloldali, D-i részén is emelkedett egy palotaszárny, erről sokkal kevesebbet tudni, még alig kutatták.
-- A Ny-i palotarész már a XVI. század közepén rombadőlt {valószínűleg ostrom miatt} itt a XVIII. században teljesen új lakórészt emeltek, melyben a nemrégen megszüntetett szülőotthon működött.
Nagyon sok munka vár még a Báthory família lakóhelyét kutatókra, de remélhetőleg a feltárás és helyreállítás sok időt és pénzt felemésztő eseményei után egy újabb látogatható történelmi műemlékkel lesz gazdagabb a Nyírség vidéke! :-)
Hát Huszt vár{romja} is jobb sorsot érdemelne... :-( ... legalább annyit, hoy valami lelkes helybeli várbarátok csapata tavaszonként kiírtaná a mindent elborító bozótot!
A www.varak.hu -- feldolgozása alapján tudni, hogy a középkor véres hadjáratait túlélő kővárat 1766-ban érte el a végzete, amikor több villámcsapás sújtotta, ekkor robbant fel a háromszögletű puskaporos tornya {jellegzetes vár pusztító ómen}
Kölcsey Ferenc 1831-ben járt erre, az akkor már romos, de még nagy maradványokkal rendelkező kővárnál... romjai ihlették meg egy költeményének írásának.
Ezt az ábrázolást Szatmárcsekén a Kölcsey-emlékszobában találtam Husztról. Sajnos évszámot nem keltek mellé, de gondolom, azért tették oda, hogy Kölcsey még ilyennek láthatta a várat. De az is lehet, hogy csak előszedtek valami réginek tűnőt...
az egyláncú várkaput keresd a trianoni határokon belül!
+ segítség: nagyon híres bortermelő vidéken magasodnak látványos romjai, amiket már részben restauráltak de napjainkban is kutatnak...
Valóban lehetséges, hogy leakasztották azt az egyetlen láncot és már roboghatott is a a szekér... de miért nem a hagyományos kettős lánccal alakították ki a kaput?
Ilyen megoldású felvonóhídról nem is tudok többet!
De mégis: ha az ellenség is leakasztja, akkor mi van?
Remélem ez a várkapu nem a Felvidéken van, mert akkor elbújdosok!
Nézd el nekem, hogy mindenhova szekérrel akarok bemenni, de az a következtetésed, hogy: az egy lánc miatt nem lehetett szekerezni, szerintem nem állja meg a helyét.
Én leakasztanám a lánc végét, és máris szabad az út. Egy percen belüli művelet, a visszaszerelés szintén.
Akkor volt 60 korona, most egy kicsit több - talán 80? :-)))
ui: habár ha erre keversz, hasonló - sajnos, alapanyagok híján nem teljesen azonos - elbánásban részesülhetsz, levonva természetesen a kilátás örömeit: itt biztos nem látsz egyetlen várra se, a trencséniről nem is beszélve :-)
Jól teszed. A free szolgáltatók nem bombaiztosak, ritkán foglalkoznak a tükrözéssel. Viszont a no-free-nek rendes pénzeket fizethetsz és talán nem korlátoz az adatbázisban meg a php- futtatásban, de ő se igen tükröz. Magyarán ha elszáll - volt már rá példa - behalhatsz rendesen :-)
Emellett a kedvencem a költözés: egy csomó szolgáltató tiltja - még a pézesek közül is :-) -, hogy egy másik oldalra mutató link legyen az indexet ( főoldaladon) . Pedig ebebn a bizonytalanságban nem tervezhetsz - kivéve, ha magad üzemelteted, de az külön műfaj :-) - 1-2 évnél biztosabban előre....
Így van. Ez egy php-s weblap. Valszeg valami frissítés volt és az új lap/lapok beintegrálásánál kifelejtettek egy hivatkozást. Vagy adatra vagy műveletre. Ha jól láttam, adatra nézve.
Ez egyébként sokrétű dolog. Ha saját szervere és adatbázisa van, még akkor is bőven előfordulhat hiba, de olyan free szolgáltatónál, aki biztonsági okokból letilét php-funkciókat, mint a tenyered kell ismerni az sql-t, a php-t, meg a szolgáltatód maceráit is.
Általában tényleg csak pillanatnyi gondot okoz. :-)
Lehetséges... sajnos ennyire nem vagyok jártas a számítástechnikában és NET-ben.
De azt tudom, hogy az Internetnek egy hatalmas előnye és egy hatalmas hátránya van -- tulajdonképpen a színe és a fonákja ugyanannak a ténynek...
Szóval a NET-re könnyű valami újat, friss anyagot feltenni -- de ugyanolyan könnyű levenni is... biztos jártál már úgy, hogy valami kedvenc linked akartad elolvasni sokadszor, de ehelyett azt a kiírást látod, hogy az adott webcímet áthelyezték vagy megszüntették! :-(
Úgyhogy én a magam részéről mindent kimentek a saját winchesteremre, aztán időnként + kiírom CD-re... ugye az ördög sohasem alszik!
Ui: Akkor a láncos felvonóhidat meghagyom továbbra is talánynak...
Na de a szerver is egy számítógép... Az alanti hibaüzenetből látszik, hogy az adatok nem statikus lapokon helyezkednek el, hanem adatbázisban, és ebből minden lekérésnél egy program állítja elő a weblapot, amit látunk. Na most ezek körül volt valami gubantz.
