Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Biztos van valahol egy képlet, vagy program, amivel ki lehet számítani, milyen fal mennyi a hőáteresztő képesség, milyen ablak, mekkora felület, milyen hőáteresztő képesség, mennyezet stb.. és kidobná mekkora a hőigény óránként.
Csináltam egy nagyoló számitást és elvileg a ház hőigénye 25 KW lenne. Természetesen abszolut tudománytalan, nincs benne semmiféle korrekciós tényezők és miegymás, csupán a légköbmétert szoroztam egy elég rossz teljesitmény szorzóval, 50-el.
Ha innen indulok ki akkor a pufit hogy tudom kiszámitani?
Végül is ez logikus magyarázat mert valóban azok a kékes lángok nem érik el közvetlenül a táskát. Nem csak terelőlemez van fölül hanem csináltam egy olyan rácsot mint régen voltak a bejárat előtt a sárkaparók, 20-as szögvasak egymástól 3-4 mm-re és úgy fordítva mint egy sátor tető. Abból az elgondolósból kísérletezek ezzel hogy valamelyest növeljem a láng útját, megkeverjem a tűzteret de a huzat ne csökkenjen lényegesen. Na ezen a rácson fújnak át a kékes lángok de alig érik el a kb. 5 centire lévő víztáska alját. Ezen kívül a primer nyílásba betettem egy perforált lemezt hogy csökkentsem a keresztmetszetet mert jóval kevesebb primer levegő kell mint ami ott bemegy.
Mert elég sokan kérdeznek ezen a fórumon, új rendszert építene, kazán, puffer vásárlás előtt áll.
Akkor ne azt tanácsold neki, hogy kilowattonként 50 liter, hanem azt, hogy lakás hőigényéhez puffer, pufferhez kazán.
Így jó tervezéssel a későbbiekben nem kell cserélni semmit.
Persze lehet úgy is, ahogy te írod, venni egy kazánt ahhoz egy puffert, aztán kiderül kicsi a puffer a lakás hőigényéhez, kicserélni, vagy tenni mellé még egyet, aztán kiderül, a nagyobb pufferhez kicsi a kazán, kicserélni nagyobb kazánra.
Komolyan, ezt vártam. Kíváncsi voltam a reakciókra.
Gyakorlatilag a tűvel való piszkálás előtt folytak.
11 éve mikor csinálták a tetőtérben a fűtést, volt annyi esze a fűtésszerelőnek, külön kérésem ellenére, hogy a rézcsöves padlófűtéses rendszerbe, oxigéndiffúzor csövek, a légtelenítő szelepet horganyzott könyökkel rakta be.
Így kb 1 év alatt olyannyira berohadt a könyök, hogy nem ment át rajta a levegő a légtelenítő szelephez.
Én meg nem tudtam, miért nem tudom légteleníteni a rendszert. :((
Mikor rájöttem, szétdobtam az egészet, betettem rézkönyököt, azóta nem rohad a rendszer. A légtelenítőt meg nyitom - zárom.
Már én is írtam többször, hogy kóbor légbubik "keletkeznek" a rendszerünkben.
Így volt ez:
- míg vegyeskazán volt csak maga, akkor a legmagasabban lévő radiátorban gyúlt össze..
-míg vegyskazán volt pufferrel,
- és így van ez most is amikor faelgáz van pufferrel .
Néha hallom - teljesen rendszertelenül - , hogy a puffertöltő szivattyú levegőt is szállít....ÉS míg nincs teljesen nyitva az esbe, ugyi egy részét vissza is forgatja a kazánba..
Egy része meg megy a pufiba, egy része meg a fűtéskör felé...Általában a keverőszelepnél "akad" el, olyankor feltekerem magasabb fokozatra, és eltűnik a levegő a fútőkör felé.
A puffer tetejében kézi (radiátor légtelenítő - van. Az megnyitva néha elég hosszan jön a levegő.
DE van olyan, hogy előző nap hallottam , hogy kergeti a levegőt, DE másnap semennyi nem jön a puffer légtelenítőn.
Már több variáció volt itt a keletkezésére:
- helyi forrásgócok
- a vízből "kidolgozódik" (de szép magyar szó) az oldott oxigén..
- kavitál a szivattyú
A múltkor volt itt szó a zárt tágulásikban maradó levegőről, attól függően, hogy hogyan van bekötve... Lehet, hogy az ott beszuruló levegő beleoldódik a vízbe, és valahol (felfútéskor ) távozik....mondom ezt fizika kettessel... :-))
No de a lényeg, ha rájössz, hogy mitől, írd meg légyszi ! :-))
Szerintem először a kazánt szokta megvenni az ember majd mikor kiderül, hogy puffer nélkül nem az igazi akkor jön a tartály, tehát kazánhoz a puffert. :))
Mindenesetre sok tényezős a dolog, és szerintem itt sincs minden szempontból tökéletes választás.
Ha ezeket a kékes lángokat tudnád úgy irányitani a terelővel, hogy közvetlen érje a vizes részeket biztos radikális változás lenne, persze ezt könnyű mondani megvalósítani már nem egyszerű.
Egyaknás kazánnál a tüzelő környezetében, a tűzzóna kezdetén van ugye samott bélelés, vagy helyszűkében sima vaslemez. A vízzel hűtött felület elé kerül vaslemez ami felmelegszik, nem csapódik rá a kátrány. Próbaképpen egy 5-ös lemezt állíthatnál mondjuk 5 mm-re a jobb oldalhoz távtartóval a rakat mellé. Elölről bejuthat levegő az ajtóból kazán és a pótlemez közé, ez lehet a szekunder előmelegítő is. Lényeg, hogy az oldal nagyrésze legyen eltakarva egy darab lemezzel.
A kékes lángnak jóval nagyobb a hője (egyben a sok oxigén jelenléte is) v. gondolj a láng hegesztésre csak az a baj vele, hogy rövidebb a fókusza és ha nincs hő átadó felület a közelében már nem hasznosul a sárgás vöröses láng kisseb hőt tartalmaz de mivel jóval hosszabb így jobban érinkezik a hő átadó részekkel.
A terelőlemezek középső harmada nekem is szép vörösen izzik pedig 10-es lemezből vannak csak az a baj hogy ekkor a füstgáz 350 körül van.
Amit még észrevettem hogy a kék-kékeslila lángok nem melegítenek. Ha kevés primert adok és sok szekundert akkor csak kékeslila rövid lángok vannak de úgy süvítenek mintha alulról valami fujtató nyomná a víz mégsem melegszik. Amint adok több levegőt alul átváltanak a lángok hosszú sárgásra és megindul a víz is fölfelé. Eddig úgy tudtam hogy a kék láng a jó. Vagy mégsem?