Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Végül is ez logikus magyarázat mert valóban azok a kékes lángok nem érik el közvetlenül a táskát. Nem csak terelőlemez van fölül hanem csináltam egy olyan rácsot mint régen voltak a bejárat előtt a sárkaparók, 20-as szögvasak egymástól 3-4 mm-re és úgy fordítva mint egy sátor tető. Abból az elgondolósból kísérletezek ezzel hogy valamelyest növeljem a láng útját, megkeverjem a tűzteret de a huzat ne csökkenjen lényegesen. Na ezen a rácson fújnak át a kékes lángok de alig érik el a kb. 5 centire lévő víztáska alját. Ezen kívül a primer nyílásba betettem egy perforált lemezt hogy csökkentsem a keresztmetszetet mert jóval kevesebb primer levegő kell mint ami ott bemegy.
Mert elég sokan kérdeznek ezen a fórumon, új rendszert építene, kazán, puffer vásárlás előtt áll.
Akkor ne azt tanácsold neki, hogy kilowattonként 50 liter, hanem azt, hogy lakás hőigényéhez puffer, pufferhez kazán.
Így jó tervezéssel a későbbiekben nem kell cserélni semmit.
Persze lehet úgy is, ahogy te írod, venni egy kazánt ahhoz egy puffert, aztán kiderül kicsi a puffer a lakás hőigényéhez, kicserélni, vagy tenni mellé még egyet, aztán kiderül, a nagyobb pufferhez kicsi a kazán, kicserélni nagyobb kazánra.
Komolyan, ezt vártam. Kíváncsi voltam a reakciókra.
Gyakorlatilag a tűvel való piszkálás előtt folytak.
11 éve mikor csinálták a tetőtérben a fűtést, volt annyi esze a fűtésszerelőnek, külön kérésem ellenére, hogy a rézcsöves padlófűtéses rendszerbe, oxigéndiffúzor csövek, a légtelenítő szelepet horganyzott könyökkel rakta be.
Így kb 1 év alatt olyannyira berohadt a könyök, hogy nem ment át rajta a levegő a légtelenítő szelephez.
Én meg nem tudtam, miért nem tudom légteleníteni a rendszert. :((
Mikor rájöttem, szétdobtam az egészet, betettem rézkönyököt, azóta nem rohad a rendszer. A légtelenítőt meg nyitom - zárom.
Már én is írtam többször, hogy kóbor légbubik "keletkeznek" a rendszerünkben.
Így volt ez:
- míg vegyeskazán volt csak maga, akkor a legmagasabban lévő radiátorban gyúlt össze..
-míg vegyskazán volt pufferrel,
- és így van ez most is amikor faelgáz van pufferrel .
Néha hallom - teljesen rendszertelenül - , hogy a puffertöltő szivattyú levegőt is szállít....ÉS míg nincs teljesen nyitva az esbe, ugyi egy részét vissza is forgatja a kazánba..
Egy része meg megy a pufiba, egy része meg a fűtéskör felé...Általában a keverőszelepnél "akad" el, olyankor feltekerem magasabb fokozatra, és eltűnik a levegő a fútőkör felé.
A puffer tetejében kézi (radiátor légtelenítő - van. Az megnyitva néha elég hosszan jön a levegő.
DE van olyan, hogy előző nap hallottam , hogy kergeti a levegőt, DE másnap semennyi nem jön a puffer légtelenítőn.
Már több variáció volt itt a keletkezésére:
- helyi forrásgócok
- a vízből "kidolgozódik" (de szép magyar szó) az oldott oxigén..
- kavitál a szivattyú
A múltkor volt itt szó a zárt tágulásikban maradó levegőről, attól függően, hogy hogyan van bekötve... Lehet, hogy az ott beszuruló levegő beleoldódik a vízbe, és valahol (felfútéskor ) távozik....mondom ezt fizika kettessel... :-))
No de a lényeg, ha rájössz, hogy mitől, írd meg légyszi ! :-))
Szerintem először a kazánt szokta megvenni az ember majd mikor kiderül, hogy puffer nélkül nem az igazi akkor jön a tartály, tehát kazánhoz a puffert. :))
Mindenesetre sok tényezős a dolog, és szerintem itt sincs minden szempontból tökéletes választás.
Ha ezeket a kékes lángokat tudnád úgy irányitani a terelővel, hogy közvetlen érje a vizes részeket biztos radikális változás lenne, persze ezt könnyű mondani megvalósítani már nem egyszerű.
Egyaknás kazánnál a tüzelő környezetében, a tűzzóna kezdetén van ugye samott bélelés, vagy helyszűkében sima vaslemez. A vízzel hűtött felület elé kerül vaslemez ami felmelegszik, nem csapódik rá a kátrány. Próbaképpen egy 5-ös lemezt állíthatnál mondjuk 5 mm-re a jobb oldalhoz távtartóval a rakat mellé. Elölről bejuthat levegő az ajtóból kazán és a pótlemez közé, ez lehet a szekunder előmelegítő is. Lényeg, hogy az oldal nagyrésze legyen eltakarva egy darab lemezzel.
A kékes lángnak jóval nagyobb a hője (egyben a sok oxigén jelenléte is) v. gondolj a láng hegesztésre csak az a baj vele, hogy rövidebb a fókusza és ha nincs hő átadó felület a közelében már nem hasznosul a sárgás vöröses láng kisseb hőt tartalmaz de mivel jóval hosszabb így jobban érinkezik a hő átadó részekkel.
A terelőlemezek középső harmada nekem is szép vörösen izzik pedig 10-es lemezből vannak csak az a baj hogy ekkor a füstgáz 350 körül van.
Amit még észrevettem hogy a kék-kékeslila lángok nem melegítenek. Ha kevés primert adok és sok szekundert akkor csak kékeslila rövid lángok vannak de úgy süvítenek mintha alulról valami fujtató nyomná a víz mégsem melegszik. Amint adok több levegőt alul átváltanak a lángok hosszú sárgásra és megindul a víz is fölfelé. Eddig úgy tudtam hogy a kék láng a jó. Vagy mégsem?
A rendszer még mindig jól muzsikál, a lakásban ezerszer jobb idő van. A felhasznált fa kevesebb, a láng stabilabb és mindig kékes színű, az átlag 230C' füsthőfok melegít rendesen.
Annyi gondom van, hogy a pillangózás miatt a kátrány jelentkezik. Tudom ennek több oka is van, eleve nem száraz a fám, pillangózás, dt.
Anya van itthon, reggel óta 30-35 kg fa ment el, 24C' a lakásban.
De , ki fog jönni . Van egy bizonyos pontja , ahol megakad , ha érzéssel csavarod be . Amúgy néztem a papirjában , ott is azt irja , h első üzembehelyezéskór , pl rendszertöltés , meg kell lazitani , utána visszacsavarni a kupakot .
