Vidovenyec: Vö. szlovák Vidovenec, Nincs világos etimológiája. Az -ec kicsinyítő- és férfi személynévképző. Néha, lakosneveket képez, de mivel a szlovákban ez ritka, és települést sem találtam, ezért ezt kizárom. Az -ec előtti -en képzőként azonosítható: vagy (-e, -i tövű) igéhez járulva befejezett melléknévi igenevet képez, vagy főnévhez kapcsolva ellátottságot jelentű melléknevet alkot.
Mindezek mellett az az érzésem, hogy az -i ejtéskönnyítő hang, és a név eredetileg *Vdovenec alakú volt, bár ilyet nem sikerült kimutatnom. Ha mégis feltesszük, akkor a név alapja a szlovák vdova ’özvegyasszony’ szó lehet, amely a fenti két képzővel ragadványnévként özvegyasszonyt elvevő férfit, esetleg özvegyasszony által felnevelt férfit jelölhet.
Cselyoszki: Vö. szlovák Čeľovský. Ennek kiejtése a középszlovákban /cselyouszki/, ill. lengyelben a -wski /fszki/ végződésben nem hallik az /f/: ezekhez hasonló fonetikai jelenség ejthette ki a -v betűnek megfelelő hangot.
A név maga lakosnév a keletszlovák Čeľovce településnévből, ennek magyar neve Cselej. Fényes Elek szerint „orosz” lakosai is voltak, így a közeli Kárpátaljára települhettek át innen. Ami persze azt jelenti, hogy ebben az esetben a szlovákkal párhuzamos ruszin-ukrán Чельовський (Cseljovszkij) névről lenne szó, bár ez ma nem mutatható ki.
Ezek lehetnek anyanevek: az egyik generáció nem az apa, hanem az anya vezetéknevévi formáját örökölte.
Ugyanakkor teoretikusan felvethető az, hogy az -in asszonynévképzőnek volt -en formája is, így lehet, hogy az -en gyenge genitívusznak is előállhatott -*in alakja. Esetleg az -ing képző változatáról lenne szó.
Esetemben igen, női név, Catharina Aderin. Biztosra veszem, hogy az Aderból jön, mivel Pozsony környéki falu anyakönyvében szerepel a felmenő neve, és Pozsonyban nagyon gyakori az "Ader"-vezetéknév( már csak az a nagy kérdés, hogy egy tipikusan rajnai frank családnév hogyan kerül egy kraxelhuber-bajor Siedlungsgebiet-be-rendben, tudom, hogy P. németsége erősen kevert, mivel később szászok, sziléziaiak is érkeztek a bajor hospesek közé, de akkor is furcsa.
Az -in más: ez német asszonynévképző, hasonló a magyar -né toldalékhoz. A vezetékneveken valóban kikopott a XIX. sz.-ban, de közneveken máig használatos, vö. Bauer ’paraszt, gazda’ ~ Bäuerin ’parasztasszony, gazdasszony’.
Kedves LvT! Köszönöm válaszodat, én is a Heringer-változatot tartom a legesélyesebbnek, mivel a jászberényi anyakönyvekben gyakran megjelenik. Mivel J.Berényben a németes neveket nagyítóval kell keresni( nem telepedett le itt német népesség), így a magyar közeg "átváltoztatta" a név eredeti alakját.
Megfigyelhető még egy hasonló tendencia, igaz, hogy ez nem magyarosítás, hanem valami, általam nem ismert módszer: a német nevek után írnak egy -in-végződést, ezzel sokszor találkoztam. pl. Aderin(egykori Pozsony vm.). Ezt a nevet is legugliztam, de semmit nem adott ki. Később megtudtam, hogy Kapuváron az Ader-név rendszeresen előfordul, és ott is feltűnik az "Aderin"-írásmód. Érdekes, hogy ez a szokás csak a 18. század végére-19. sz elejére volt jellemző. Német területen is találtam "Aderin"-változatot( Württemberg), szintén az említett időszakból, de még említhetném a Steinint, Kleinint is.
Ad 1. Ha a Heringei nevet magyar alapról próbáljuk etimologizálni, akkor ez egy Heringe vagy Heringő településnek (helynévnek) az -i képzős ’oda való, onnan elszármazott’ értelmű lakosneve lehetne. Vagy ugyanilyen alakú régi személynévből az -é birtokosjel -i változatából képzett, ’H. leszármazottja’ jelentésű apanév volna.
Nem vittem túlzásba a keresést, de ilyen település-, illetve személynevet nem találtam (olyan körzetben, hogy abból magyarok alkothattak volna magyar nevet) [*]. Ezért, bár nem kedvelem az ilyen feltételezéseket, nem találom magam sem jobb megközelítést, minthogy a Heringei a német Heringer eseti magyarosodása (kalkja).
[* Kázmér Miklós magyar alapon, ’heringkereskedő’ értelemben próbálja értelmezni az általa hozott XV–XVI. sz.-i Hereng(h), Herÿngh neveket, azzal, hogy a „mai Hering ~ Héring csn.-ek többsége vsz. német eredetű”. Mivel köznévként a hering szót csak a XVI. sz.-ból adatolják, tehát viszonylag későn, nem hiszem, hogy a régi -e ~ - ő kicsinyítő képzőt felvehette, majd a régies -i birtokjelet: a személynévképződés tehát még hipopetikusan is valószínűtlen. A településnév-képződés pedig ki van zárva.]
A német Hering egyébként a Duden szerint jöhet (a) a halnévből kereskedőre, illetve a kedvelt ételre utalva; (b) képzőtlen lakosnév a német Hering(en), Heering, Häring(en) helynevekből; (c) esetleg a Her(i) kezdetű összetett német személynevek rövidülése -ing apanévképzővel.
A Heringer pedig a fenti Heringből jött -er apanévképzővel, ill. -er lakosnévképzőből: a Duden kiemeli innen a ’heringkereskedő’ jelentést, mivel a sózott, szárított hal jelentős élelmi cikk volt.
Ad 2. A Pleyer (Németo., Ausztria) valóban a köznémet Bleier délnémet írásváltozata. Jelenthet (a) ólommal dolgozó iparost, pl. ólomöntőt, ablakok ólomkeretét készítőt; (b) a középfelnémet bliuwen ’üt, csap’ ige alapján kallómolnárt, zúzómolnárt; (c) alnémet esetben [a délnémet Pleyer esetén ez nem áll] a Blei ’dévérkeszeg’ halnévből származó foglalkozásnévként halászt.
1, családfakutatás közben találkoztam a Heringei névvel. Ez a vezetéknév csak Jászberényben fordul elő, viszont ebben a városban igen gyakoriak a Heringer, Hering családnevek. Elképzelhető, hogy egy részleges magyarosítással állunk szemben, esetleg az -er-végződés átíródott i-re? Erről a vezetéknévről semmilyen adatot, információt nem találtam.
2, Szintén a családfámban található a Pleyer-családnév(heáncföldi, burgenlandi illetőségű): tudtommal a név a "Bleier" bajor változata, jelentése: ólmos. Mi a véleményetek? Előre is köszönöm a segítséget!
A Vidnyánszky néven már gondolkodtam magamban korábban. Ez szláv lakosnévnek tűnik, de a helynévi alapját egyelőre nem találom. A Vidňanský ritka keletszlovák vezetéknév, maga Vidnyánszky Kárpátaljáról települt át, és van keleti szláv Виднянский (Vidnyanszkij) vezetéknév is. Minthogy a -ский (-szkij) képzőnek a keleti szlávban van apanévi funkciója, ebben az esetben lehet, hogy erről van szó. De még nem gondoltam végig az egészet.
A Vidonyánszki névre a Google nem ad találatot. Nem feltétlenül van kapcsolata a Vidnyánszky-val, a szlávon belül legalábbis. De a Vidnyánszky > Vidonyánszki magyarosodás is furcsának tűnik nekem, a fordított irányt pedig kizárja az, hogy az o nélküli alak adatolhatóa szlávban, tehát primer. Amúgy passz.
Azt azért megemlítem, hogy van szlovák Vydrná településnév (magyarul Vidornya), amelynek vydrniansky ['vidr̩ɲi̯anski] a melléknévi alakja. Ebből lehet magyarosodva *Vidornyánszki, amely talán továbbegyszerűsödhetett Vidonyánszki alakúvá.
Ma reggel hallottam a rádióban egy bizonyos Koszturic(?) Péter (asszem zenész) nevét. Mivel a gugli sem a Koszturic sem a Koszturitz névre nem ad találatot, nyilván rosszul hallottam, de érdekelne, honnan ered a Kusturica név, ha már.
Itt alább szó volt a Vidinski névről. Erről jutr eszembe a Vidnyánszki ill. szintén Debrecenből ismert Vidonyánszki. Gondolom ezek összetartoznak, csak változatok. Mennyire kapcsolódik az előző névhez? Vagy önálló eredetkör?
Elnézést kérve az elkövetett ismétlésért most néhány, a 19. sz. második feléből való apostagi név etimológiájára szeretnék fölvilágosítást kapni: Babucsek, Belló, Dzúr, Kercsula, Miklán, Kopa, Sramó, Szemcsik, Vanyur, Volorics és Zsivor.
Ad Vidinszki, Videnszki: A két i-s változat esetén elfelejtettem nyugatra is tekinteni Galíciától. Ez ugyanis lehet a szlovák Vidiná (magyarul Videfalva) településnévhez képzett lakosnév is. Nem tudom, Galíciában keletkezhet-e ilyen, de a mai szlovák Vidinský családnevek (legalábbis egy részük) vélhetően ebből erednek.
Vidinszki, Videnszki: Én alapvetően az ukrán Відень (Videny) ’Bécs’ városnév віденський (videnszkij) ’bécsi’ melléknévi formájára gondolnék. Ugyanakkor a középszlovák -ie- kettőshangzó a keletszlovákban -i-vé egyszerűsödhet, így az irodalmi szlovák viedenský ’bécsi’ mellett lehet nyelvjárási videnský ’ua.’. Ugyanez lengyelül wiedeński, de ennek nyelvjárásait kevésbé ismerem, nem tudom, hogy lehet-e ott -(i)e- > -i- / -y- záródás.
Azonban nem lehet kizárni az ukrán Видне (Vidne; oroszosan Видно[е], Vidno[je]) helyneveket sem, mint a szóban fogó lakosnév helynévi alapját. Azonban ezek kicsik és keletre vannak, így kevésbé valószínűnek tartom.
Végezetül a fenti első alakhoz a bulgáriai Видин (Vidin) illik pontosan. Ennek kevés esélyét adom, de nem tudom kizárni. Inkább a Bécsre utaló ukrán (ruszin stb.) віденський (videnszkij) alakot vélem valószínűnek, azzal, hogy a hangsúlytalan pozícióban második magánhangzó lejegyzése bizonytalan lehetett.
Spannen =Fesziteni ugyan igaz de az eredete Sparnranft = Spar den Ranft = Sporold a kenyerveget - atvitt ertelemben egy fösveny emberre mondtak. Tehat ez egy mondatnev.
A Vidinszki /Videnszki/ név eredetéről érdeklődnék. Születési hely Galícia 1850 körül, családot alapít egy Szabolcs-Szatmár-Beregi településen 187.... körül.
A cseh-szlovák novotný ’új; újító; divatos; kezdő’ az alább említett novota főnév melléknévi alakja. A kettő közül a Novotný nagyságrenddel gyakoribb vezetéknévként.a 2–4. leggyakoribb cseh családnév. (Az első egyébként az azonos értelmű Novák.)
A Novotni < Novotný-ból „rendes úton” nem lehet Novot(h), mert nem cseh-szlováknak a név elemezhetetlen, így nem veheti le a melléknévképzőt. A cseh, ill. szlovák közösség pedig a képző elvétele után visszaállítja a novota alakot.
Ezért az említetted változás mesterséges névadásnak tekinthető, etimológiailag nem vizsgálható.
Ui. Amikor csehet írok, akkor egyébként morvát is értek alatta, csak ez nehezen vizsgálható külön. A Moravec(z) esetén azonban ez mindenképpen felmerül.
