Most megfogtál. Én a Nógrád megyei "Halič"-ot ismerem "Gács"-ként, a Nyitra megyei "Holič"-ot pedig Holicsként. Persze előfordulhat, hogy mindkettőnek ugyanaz a neve, hiszen pl Borostyánkő nevű várunk is van vagy három. Rakom a képeket.
Akkor én pedig két régebbi metszetet mutatok a kérdéses várról {napjainkban már inkább várkastély}
Leírása:
A történelmi Magyarország Ny-i határát jelentő Morva folyó közelében emelt síkvidéki várat első alakjában a XIII. század közepén egy 57 x 38 méteres, szabályos téglaalap alaprajzú kőfal övezte. A kutatók ezen belül egy öregtornyot feltételeznek, míg a XIV. század közepétől eredeztetik a D-i, 49 x 12 méteres három helyiségből álló lakóépületet. Mindezt mély vizesárok kerítette. A XVI. század folyamán, mivel a tüzérségi eszközök, főleg az ágyúk egyre nagyobb szerephez jutottak az ostromokban, XXX várát is nagymértékben megerősítették. Ekkor emelték a nagyobb területű külsővárat, aminek sarkait ó-olasz és új-olasz típusú bástyákkal látták el. Lehetséges, hogy nem egyszerre készültek el ezek a védművek, mivel egymást követő, modernebb változatról van szó. A háborús idők elmúltával megszűnt katonai szerepe, helyét átvette a főnemesi lakóhely jellege, ezért az átalakítások a belsővár palotáját érintették. A Habsburg uralkodói család barokk stílusú palotája, egykori nyári nyaralója napjainkban is teljes épségben áll.
Ami az ostromait illeti:
1299 előtt -- Csák Máté oligarchia foglalta el a királyi várat
1299 -- Demeter pozsonyi ispán királyi csapatokkal próbálta visszavívni, de nem ért el sikert
1315 -- János cseh király ostromolta szintén eredmény nélkül, mert innen támadtak országára a Csák tartományúr garázda fegyveresei
1605 -- Révay Péter földesúr helyőrsége megvédte Bocskai hajdúinak rohamával szemben
1623 -- Bethlen fejedelem serege nagy pusztítások közepette elfoglalta
... ennyi ostromáról van feljegyzés sz archívumomban.
A kép a 11sz útról készült a visegrádi Salamon-toronyról, de a mondani,pontosabban írnivalóm nem is erről a selytelemről,hanem a kép közepén látható várfalról szólna.
A minap a heves esőzések idelyén a falról nagy méretű szikladarabok estek a főútra. Abban biztos vagyok,hogy a 11-út kezelőjének eszébe sem fog jutni a darabok megőrzése, vagy helyreállítása. Az ő dolguk a főút zavartalan használatának biztosítása csupán. Jó lenne tudatni a vár kezelőjét, hogy nam csak fogyó "eszköz" birtokosa, hanem potenciális veszélyforrásé is. (ez egy kicsit erős)
Asszonykámmal voltunk ma egy kis autós kiránduláson és jártunk -többek között- egy várban is. Most értünk haza, úgyhogy semmi kedvem most a képeket felrakosgatni, inkább legyen egy feladvány: egy XIII. sz-ban emelt királyi vízivárról van szó, amelyet Mária Terézia megvásárolt és nyári kastélynak átépített. Egészen 1918-ig királyi tulajdon volt. Azt sajnos nem tudom, hogy volt-e valaha ostroma, majd valamelyikőtök megmondja :-) Na jó, egy képet mégis megmutatok róla, íme:
Na igen, az ottani túraélet valóban sokkal fejlettebb a mienknél. De mielőtt kabátlopási ügy lesz a dologból, szerteném ismételten leszögezni: vita nem volt.
Annyit jegyeznék itt meg, hogy Szlovákiában valahogyan sokkal természetesebb, hogy fogja magát az egész család és irány a hegyek! Jó, persze nekik könnyű, ugye szinte az egész ország hegységekből áll {részvétem a Csallóköz lakosainak}
Saját magam láttam, hogy még a csecsemőt is felvitte az apja a szulyói várromhoz {652 m} akinek szállításához egy csővázas turistahátizsákot használt. Apa az óriási sziklalépcsőkön kúszott-mászott béby a hátizsákból nézelődött. De sok más család is, idősek és fiatalok kényelmesen-komótosan kapaszkodtak fel a hegyre.
Külön téma a rengeteg turistaklub és az általuk fenntartott menedékházak sora.
Ezért írígylem őket, ott már régen rájöttek, hogy nemcsak robotolásból és végkimerülésből áll az ember élete, a "vissza a természetbe!" nem üres frázis, hanem sokak számára az aktív kikapcsolódás... :-) ... + ha még egy várrom is trónol a csúcson = dupla élvezet! :-)))
Ja és a vitátokra visszatérve: valóban én sem szeretném, ha minden szakadékot hatalmas védőráccsal kerítenének el, mert a természet csodálatos eredeti szépségeit minden emberi tárggyal csak elrondítani lehet!
néhány földsánc utal a hajdani kerítettségre -- ez pontosabban azt jelenti, hogy leomlott kőfalak tetejét az évszázadok alatt földréteg takarta el... tehát valóban létezik egy nagyméretű külsővár!
Az általad említett magasabbik hegycsúcson egy, a külsővárhoz tartozó torony {esetleg kaputorony?} romjai lehetnek, elég szép távolságra a központi épülettől.
Erről mellékelném Könyöki József 1886-os rajzát Kőnig Frigyes átírásában:
Mindenképpen megérdemelné ez a kővár, hogy megkutassák, mivel bizonyítottan IV. Béla király parancsára, közvetlenül a tatárjárás után épült fel a magas hegycsúcsra. A későbbi évszázadokban sem építették át a lőfegyverek alkalmazásának megfelelően {nincsenek bástyái!}, bár lehet, hogy akkoriban már sorsára is hagyták. Pusztulásának ideje és körülményei teljesen ismeretlenek...
Te félreértettél. Én nem írtam semmilyen elvárásról, felháborodást meg végképp nem tudom, hol találtál a szavaimban. Egyszerűen tényként írtam le, hogy ilyen különbségek vannak. Az egész onnan indult ki, hogy a múltkori feladványt akartam ezzel az információval megtámogatni.
Ha vitatkozni akarsz, keress magadnak valakit, aki nem ért egyet veled. :-)
Az én véleményem szerint hibás elvárásaid vannak a várrommokkal kapcsolatban. Ez nem a Duna-korzó, -ahol ha hiányzik egy csatorna fedél joggal lehetsz felháborodott-, hanem egy évszázados rom, amely ímmár a természet része. (Akkor persze igazad van, ha ott van fokozott balesetveszély ahol belépőjegyet szednek) A hegyen sem háborodhatsz fel, hogy a Jóisten, meg a természet egyéb erői nem átallottak szakadékokat, sziklahasadékokat, kőgörgetegeket, lavinákat teremteni. Itt Neked kell alkalmazkodni, leginkább azzal, hogy minden lépésed előtt megnézed (ha nem látod, kitapogatod) hogy hova lépsz.
üdvözöl: egy túrázó, aki már a sokadik milliomodik lépésén van túl
Egyéb falakat nem láttam, néhány földsánc utal a hajdani kerítettségre.
Viszont: a mellékelt rajzon is látszik, hogy a hegy még folytatódik. A ketős csúcs magasabbik pontja a vár látható maradványaitól 150-200mre van. Ez az igazi kilátópont, tehát itt időzik többet a megfáradt túrista. Ezen a ponton egy köralakú (kb 2-2,5m átmérőjű) torony -földből alig kiálló- romja látható (őrtorony?)
Kösz szépen az újabb fotókat... de látom, hogy Turóc {Znió} várromjával nem történt semmi, pedig már igen romos! :-(
Nemrég a szlovák váras web. lapra felraktak egy olyan rekonstrukciós rajzot, ami egy nagyméretű alsóvárral ábrázolja a különben igen kicsiny Turóc várát.
Most nem akarok részletekbe bonyolódni, de a tatárjárás borzalmai után az ország újjáépítését elrendelő IV. Béla király az újonnal emelt királyi vármegye központoknak helyet adó kővárakat nagyméretű udvarokkal kerítette körbe, hogy szándéka szerint -- idemenekülhessenek a környékbeli lakosok újabb mongol veszedelem idején. Ilyen volt pl. a Zólyomi Pusztavár hatalmas kettős erődítményrendszere.
Mennyire jártad körbe a hegycsúcsot, Ezen a kicsiny kb. téglaalap alakú várromon kívül észleltél-e külső, nagyobb területet övező kőfalakat, vagy azok nyomait?
Ui: A legalsó fotó gondolom valahol a turócváraljai prépostsági épület {templom és kolostor} környékén készülhetett... gyönyörű a feszület díszítése!
Kösz szépen a Liptóóvárról szóló fotókat, szerintem te a váras csapatunknak kíváló tagja lennél... :-) ... a kritikai észrevételeket meg ugye bírni kell nemcsak a politikusoknak!
Valóban a Felvidéken a legmagasabb Liptóóvár {993 m} de még megemlíteném a D-re emelkedő Turóc {Znió} 985-ös magasságát is... sajnos még egyikben sem jártam, ezért örültem a fotóidnak! Ha volna még esetleg szívesen látnám őket a Topikban, elvégre az volna itt a közös cél, hogy a leendő túrahelyszíneket minél jobban megismerni és megismertetni a többiekkel. Sajnos a www.varak.hu -- oldalán most jóideig a horvát várak lesznek terítéken -- persze azok is fontosak és szinte ismeretlenek a nagyközönségnek -- dehát mégiscsak a Felvidék a szívem csücske! :-)
Tehát Liptóóvár megismeréséhez én a NET és szlovák könyveim alapján még az alaprajzát tudnám mellékelni, azzal a megjegyzéssel, hogy esetleges hibáit a helyszínen járt Topiklakók legyenek szívesek kijavítani.
Története dióhéjban: Árpád-házi IV. Béla király utasítására az 1241-42-es pusztító tatárjárás elmúltával kezdték építeni a magas hegycsúcson, mint királyi ispánsági központot {hasonlatosan Turóc és Zólyom - Pusztavár vagy Sároshoz}, később sok magánbirtokosa volt, majd a cseh husziták is felhasználták támaszpontul a nehezen megközelíthető sasfészket. Utolsó ura, a rablólovaggá züllött lengyel származású Peter Komorowskytól Hunyadi Mátyás király katonasága 1474-ben ostromal foglalta el és falait földig rombolta. Ezután már nem szerepelt a hadi krónikákban.
A szlovák műemlékvédelem 1975 -- 1987 között feltárta és konzerválta alapfalait, azóta is ilyen formában látható.
Nagyon írígyellek a jövő esztendei terveidért, kívánom, hogy minden legyen OKÉ!
Mint korábban említettem, én elsősorban természetjáróként keresem fel a várromokat. A várnál számomra talán fontosabb a vár helye (magassága, a megközelítés nehézsége, az ottani kilátás, stb)
Ennek okán engedjétek meg, hogy helyre tegyek egy -a köztudatban elterjedt- helytelen adatot. Több útikönyvben is az szerepel, hogy az egykori Mo. legmagasabban fekvő vára Murány. Nos, Murány (935m) még a Felvidéken sem a legmagasabban fekvő vár, ugyanis Liptóóvár (993m) magasabban van. Erdélyben jónéhány várat találhatunk 1000m felett is. Az általam ismert (személyesen csak jövőre) legmagasabb magyar vár (bár német lovagrend építette) a Csukás-hegységben, a Tatár-hágó közelében fekvő Bodzavára (1330m), nevezik Királykőnek is de ez állítólag Orbán Balázs téves azonosításából terjedt el, és tartja magát napjainkig. De említhetném a csírákosi (1266m), ozsdola (1217m), höltövény (1104m) tusnád-vártető (1079m), bálványos (1057m) várait is.
Néhány fotó Liptóóvárról, amely a kilátás szempontjából méltó vetélytársa Muránynak. A várfalak 1-1,5m magasságban felújítva- konzerválva. (az első képen a szerző nagybecsű árnyéka látható, a felkelő nap fényében)
"Szerintetek bele lehet esni csak úgy egy vár kútjába? Vannak a várakban (nem a csak kevés fanatikus által látogatott isten háta mögötti romocskákra gondolok) kutak, gödrök és szakadékok korlát, figyelmeztetés nélkül, hirtelen a semmiből? Szerintem Magyarországon nincsenek. Legalábbis én még nem találkoztam ilyennel."
Sajnos van, Solymár Szarkavár. Az ösvény a várban pont a ciszterna szélén vezet, ha nem figyelsz, pont beleesel :(((
palotaegyuttes eszaki falabol nyilo ket kapuszeru nyilasnak?
Nem, te jól fogalmaztál, de nem értem, hogy mit nem értesz az É-i palota két nagyméretű nyílásán?
Mind a kettő egy-egy erkély volt, ami a félelmetes mélység fölé nyúlt ki!
Ha a D-i oldalt lennének, akkor megkockáztatnám, hogy árnyékszékként használták őket, de mivel az É-i oldalt közlekedtek, ezt a lehetőséget kizárnám... :-)
Bizonyítékként néhány régi metszetet és fotót mutatnék be... valamint más váraktól analógiákat.
Még annyit, hogy mivel szerintem a felsővár nagyméretű, reneszánsz palotái egyszerre való megépítést mutatnak, szerintem ezek a XVI. század második felétől itt birtokos {és valóban komolyan építkeztek!} tehát a dúsgazdag Thököly István -- egykori marhakereskedőhöz köthető. Az ő fia, Imre ebből a várból menekült el 1671-ben a császári zsoldosok elől Erdélybe... de az már egy másik história...
Valóban nehéz kibogozni a likavai Felsővár megközelítését... :-( ... annak idején egy barátom vállára állva tudtam csak magam felhúzni a kőfal tetejére... úgy jutottam fel az udvarára. Persze csak utána derült ki, hogy létezik a D-i oldalon egy sziklából kivésett felvezető alagút is!
Szóval a felsővár É-i palotája valahogy sokkal jobb állapotban vészelte túl a császári robbantásokat, ezt állítják helyre napjainkban is. Ezzel szemben a D-i palotának csak a külső falai maradtak meg, igaz ez szinte teljes magasságáig, épségben lévő ablaknyílások sorával.
Likava várába az út a következőképpen vezetett: a legkülső kapu és falszoros már nyomtalanul eltűnt, innen juthattunk a napjainkban rácsos kapuval zárható alsóvár bejáratához. Innen tovább az alsóvár udvarára érkezünk, ahonnét K-i irányba kellett fordulni. Ez a terület még igen romos, nem restaurált, nehéz eligazodni benne. De van egy olyan ajtónyílás -- teljesen ép -- ahonnét napjainkban egy falépcső vezet felfelé... pontosan az É-i palota földszintjének egyik ajtónyílásához. Szerintem nem véletlenül készítették el a feltárók, ott lehetett az eredeti ajtó is. A mellékelt alaprajz szerint ez egy boltíves fedett épületrész volt, ahonnét lépcsőn lehetett felfelé menni. Szóval a felsővárba szekérrel szintén nem lehetett bejutni!
Itt válik igazán nehézzé a nyomozás, mivel hatalmas darabok hiányoznak a felsővár Ny-i lezárásából... robbantások okán.... de úgy látszik, hogy kétfelé is lehetett menni:
1 -- az É-i palota Ny-i végében egy gyalogoskapu
2 -- a felsővár udvarának Ny-i végében egy gyalogoskapu
Legalábbis a feltárás legújabb képei szerint itt alakítottak ki bejáratokat {hogy valóban ezek voltak-e a középkori nyílások? -- nem tudni bizonyosságot!}
Végül néhány fotó és archív rajz az állításaimról:
Hát én így látom a felsővár megközelítésének módját, de kíváncsi vagyok a többiek véleményére is, akik már jártak Likava várában!
