Majdnem az összes Kékcinke nálam van! Megint etetőt kellett töltenem,mert kiűrítették. Most láttam a Csuszkát enni,ez nem normális! Fejjel lefelé eszi a szotyit :)
Nálam ( majdnem az ország közepén ) vannak bőven! Mindkét etetőmre javarész a szenesek, meg ők járnak.
Most éppen semmi és senki, de amikor az idő úgy követeli, egymást tapossák, itt bent a verebekkel, kint a kertben a meggyvágókkal, zöldikékkel. Ott időnként megjelenik egy-két gerle, összakapkodja a lehullott szemeket, iszik egyet, néha pancsol is, aztán megy tovább.A múltkor feltűnt egy csuszka is, de csak étrend-kiegészítésül vitt pár szem napraforgót, aztán el is tűnt. Azóta nem tettem ki a kamerát, majd egy-két nap múlva ismét ellenőrzöm a megjelenteket.
Stiglicet ( nekem gyerekkorom óta stigliNc ) csak az itatón, naponta párszor, de akkor tömegesen. Majd ha fagy...
Látod, az enyim még annál is egyszerűbb. Két oldalról egy-egy cin fél lábbal az ülőfán, másikkal a flakon falába kapaszkodva benyúl, kivesz egyet és huss!
De a verebek, meggyvágók, zöldikék bemennek, leülnek és degeszre zabálják magukat. Vagy egymást hajkurásszák ki, hogy ők mehessenek be folytatni a dőzsölést... Esetleg kiülnek a rúdra és onnan szemelgetnek. Addig a többiek várjanak...
Most látom, mennyire nem mindegy a beszerzési forrás. Két cinkegolyó van kinn fél méterre egymástól, két helyen vettem, az egyiken kettő cinke is van egyszerre, a másikon még egyet se láttam.
A kicsiknek, közepeseknek, nagyoknak, a védetteknek, nem védetteknek és azoknak akik gondolnak rájuk és tettekkel is megerősítik,,boldog békés Karácsonyt kívánok! :)
A szotyit vékonyabban öntöm, részben mert jó idő van, részben pedig azért, hogy könnyebben megtalálják a kiakasztott faggyút. Falusi vágásból van, így kicsit véres-mócsingos. Nyilván van dolgom nekem is bőven, tehát nem az etetőt figyelgetem naphosszat. Most reggel figyeltem fel rá, hogy a madarak megbarátkoztak az "izével", és mostmár a faggyún is van forgalom: 3-4 cinke felváltva csipegeti. (Szerintem kell 2-3 nap, mire felfedezik, hogy ennivaló lóg az ágon.)
Beindult a Zöldike invázió. Most már nagy csapattal ide kaptak, kb 20- 25 db is van a magas kőris fán. Kissé "csalódtam" bennük mert azt figyeltem meg, hogy nagyon irigy veszekedős fajta. A verébnek nem mennek neki, de saját fajtársaikat és a cinkéket irigyen megpróbálják elzavarni az etető tálcáról. Szerencsére a cinkéknek a függő etetők is ott vannak. A Zöldikéket ezeken még sosem láttam eddig.
Ma reggel a Zöldikék között mintha láttam volna egy Stiglicet is, de nem vagyok benne biztos. Egészen sötét és fakult volt a tollazata. Közel sem hasonlított a nyári, színes tollruhájához.
Rá jöttem, hogyan etessem a Gerléket a macskaveszély kiiktatásával. A volt szénatároló hullámpala tetejére szórtam fel búzát és kukoricát. Kezdik felismerni. Persze most inkább tavasz van mint tél.
