"Egyszer volt szerencsém látni, kezemben fogni kézi kis tárcsás darabolót,ami asszinkron motorral volt hajtva. A feszültségére nem emlékszem,de három fázist és 400Hz-et igényelt. Valamivel nagyobb volt a motor test átmérője mint a univerzális társainak. Sajnos nem volt hozzá áramátalakító így nem tudtam működtetni. Biztosan halkabb lehetett,az élet tartama pedig többszöröse a kefés gépekhez képest."
Igen, a kis súly és méret, könnyű kezelhetőség nyert.
Emlékszem régen a sűrített levegős csiszolókkal dolgoztak a Hajógyári szigeten. Abban az időben én is köszörülgettem varratokat egy 42 V os trafóval táplált jó nehéz kézi köszörűvel. Az is szép nagy aszinkron gép volt.
Nekem több WAGO-s alumínim-réz összekötésem van (alu paszta nélkül!), amelyik olykor hosszabb ideig is 10A felett van terhelve és egyiknél sem láttam melegedésre vagy kontakt-hibára utaló jeleket, még évek múlva sem.
Persze lehet, hogy csak nekem van mindig szerencsém és az esetek többségében paszta nélkül nem szokik jó lenni a WAGO-ba dugott alumínium vezeték.
"A kézi nagy tárcsás daraboló is legalább 1.5- 1.8KW, de a forgórész fordulata is nagy, ami áttétele lassító, így nyomaték is marad a tárcsának."
Persze, amúgy is nagy a nyomatéka, mert - mint az elektromos kéziszerszámok általában - főáramkörű univerzális motorral van meghajtva.
Egyszer volt szerencsém látni, kezemben fogni kézi kis tárcsás darabolót,ami asszinkron motorral volt hajtva. A feszültségére nem emlékszem,de három fázist és 400Hz-et igényelt. Valamivel nagyobb volt a motor test átmérője mint a univerzális társainak. Sajnos nem volt hozzá áramátalakító így nem tudtam működtetni. Biztosan halkabb lehetett,az élet tartama pedig többszöröse a kefés gépekhez képest.
Már erről is volt szó.... Igen lehet speciális forrasztóanyagot kapni alumíniumhoz. Voltak alumíniummal tekercselt motorok,transzformátorok ahhoz használták leginkább.
Becsapós mert ki tudod forrasztani,de mikor vissza szeretnéd forrasztani és adsz hozzá közönséges ónt, fenézik rendesen megfolyni.
Egy lehetséges válasz,mert amikor először megégett,nem lett rendesen előkészítve a vezeték a kötéshez, és a továbbiakban sem. Így az a gyanús hogy mindig ez a kötés ég el ami momentán a nulla vezetőn lévő kötés.
Alumíniumnál sokszor tapasztaltam hogy a megégett résztől akár tíz centire volt alkalmas az alu vezeték felülete,belső szerkezete új kötésre alkalmas.
Hiába a wago, a paszta,satura húzott csavar lemezzel vagy anélkül, ráolvasás, ha a vezeték merev, törékeny,oxidos,repedezett felületű,stb..... a megégés után.
A második amit már említettek az átfolyó áram amit mérni kellene. Az a legrosszabb amikor az áram csak időszakosan magas,magasabb mint a kismegszakító névleges értéke, de a megszakító megszólalási idő alatt le cseng.
Valószínűleg azért, mert a tartós melegedés, égés hatására a vezeték kötéstől számított 5-10 centije oly mértékben oxidálódott, hogy az átmeneti ellenállása az egeket veri.
A két egymás mellett szerelt és a füleket összekapcsolt nem ugyanaz, mint, ha a gyárban készítenék egy házban? Sok ilyen közös műanyaggal összekötöttet láttam már.
"Arra gondoltam, hogy a negatívba kötöm a kismegszakítót, közvetlen a villanyóra után."
Ezt én nem csinálnám, mert a 0 megszakítása után a fázis a fogysztón rajta marad, sőt tovább megy rajta és a 0 ra visszatérő ág megrázhat. Ez olyan lenne, mint egy 0 szakadás. Ha 0 át is akarsz bontani akkor 2 P fázist/0 át egyszerre bontó kismegszakítót tegyél fel.
Hogy melyik kezdte az égést hamarabb, azt nem tudom. Két Villamossági Szaküzletben is kerestem a pasztát. Mindkét helyen az volt a válasz, hogy nem tartanak, mert drága és nem viszik.
És a másik kérdés?
Arra gondoltam, hogy a negatívba kötöm a kismegszakítót, közvetlen a villanyóra után.
A bojlerről nem veheted le a földelést, mert pl valaki kiköti a bojlert, azzal a konnektorban is megszűnik a földelés. A bojlerhez odavezető kábelt megszakíthatod egy kötődobozban (pl a falon) és abban a dobozban csinálhatsz egy elágazást a földvezetőről a konnektor felé egy (jól láthatóan) zöld-sárga vezetékkel.
Persze így sem lesz szabályos, mert tudtommal a védővezetőnek a villanyórától kezdve végig együtt kellene futnia a védett fázisvezetővel, de legalább a várható hibák közül az egyiket kizártuk (maradt még épp elég). A helyes megoldás a lakás teljes átvezetékezése, felhozni legalább a 40 évvel ezelőtti technikai szintre.
