Miért is nem azok a hunok? A lovasnomádnak nevezett kultúra, mely többé-kevésbé a mai napig létező dolog a világ egy részén az semmi előtted? Persze, nem pont ugyanolyan, mint 2-3 ezer esztendővel ezelőtt, de pl. a vikingek sem olyanok, mint mikor Angliát és akár Sziciliát sanyargatták, de az olaszok sem egy az egyben Róma utódai, mint ahogy a mai egyiptomiak is csak kis részben utódai (inkább haszonélvezői) a réginek.
A 401-es hsz-ben írtam a hsiung-nuk területein végzett ásatások eredményeiről. Ezt az adatot a Németh Gyula által szerkesztett Attila és hunjai kötetben olvastam. Ezt a kötetet Németh Gyula a magáé mellett még Eckhardt Sándor,Fettich Nándor, Ligeti Lajos és Váczy Péter munkáiból szerkesztette. Visszaolvasva nem civilizációalapitó népekként vannak beállítva a hsiung-nuk, ( de ha azok lennének sem érdemelnék degradáló jelzőként emlegetni a civilizációalapitó jelzőt) csupán arra tényre világítanak rá, hogy nem voltak annyira barbárok mint azt sokan szeretnék. Ez a kötet még (neked nyomasztóbb) dolgokat állít. Noin-Ula, Ilmovaya Pad Derestuy, Nizne-Igolginskoe gorodisce Transzbajkálában és Oglachti Ciszbajkáliában végeztek ásatásokat. Azt írják hogy kénytelenek feladni a tisztán állattartással foglakozó nomád népről kialakított korábbi elképzeléseiket. Lehet hogy agyvérzést okoz de még azt is írják hogy a nomád állattartás mellett erőditett településeket építettek, állandó lakóépületekkel, melyek a földmüvelés, kereskedelem és állattartás központjai voltak egyaránt. Lehet ez mellbevágó, de ezt találták.
Azt olvasom a hsziung-nu-k ismerték az ekés földművelést, kölest, árpát, búzát termeltek.
Az ivolvai feltáráson számos meződazdasági szerszámot találtak. Gabonavermet, és a gabona örlésére szolgáló örlőkövet is találtak.
Fejlett kézmüvességre utaló jeleket találtak. Azt tapasztalták hogy agyagedényeiket fazekaskorongon készítették, tudtak vasat és bronzot önteni és megmunkálni.
Lószerszámokat, fegyvereket ékszereket gyártottak. Elterjedt volt a csontfaragás.
A vadászat aránylag kis szerepet játszott a táplálkozásukban.
A feltáráson talált állatcsontok 92,5 % származott háziállatoktól, és csak 7.5 % vadá-
szott állatoktól.
A háziállatok csontanyagának a megoszlása 22% juh, 17% szarvasmarha, 15% ser-
tés, 12% ló, 4% kecske, 1% teve és jak.
A kutatók szerint ez arra mutat hogy az állatállománynak csak a töredéke volt ló, a sertés magas százaléka pedig megtelepült életformára utal.
Még azt is kijelentik hogy a hsziung-nu-k gazdaságában figyelemreméltó szerepe volt az erdőségnek. Igazi életterük az erdős steppe volt, és az erdővidék birtoklásá-
Pontosan a fejlett civilizációban élő iráni nyelvű népek perzsák médek hívták az ő által uralt területet Iránnak a tőlük északra élő iráni nyelven beszélők (és tokárok) területét Turánnak. A török nyelvű népek később űzik el innen az iráni (és tokár) nyelvű) népeket. A nomád gazdálkodást is az irániaktól (tokároktól) tanulják részben a török (mongol) nyelvű népek, mert az altájiak a tajgából érkeztek dél felé a füves sztyeppe területére (török, mongol és tunguz-mandzsu nyelvű népek. A Türk birodalom írása is iráni szogdok írásából fejlődik ki, a szogdok is egy turáni iráni nyelven beszéltek.
Hmm, én szőke vagyok és kékszemű, és az alkoholt jól le tudom bontani (ez így harminc felett már nem annyira igaz...) Ha jól tudom a mongoloid rassz az alkohol lebontásában is gyengécske.
Való igaz, mértékegységbeli eltérés lehet, valszeg valami ánglius tanulmányt fordítottak félre. A tehéntejé 3.5% (ebből 80%kazein), az anyatejé 1% (ebből20%kazein).
" A legtöbb emberben három éves kor után nem termelődik rennin és laktáz."
Ez a "legtöbb emeber" érdekes kifejezés. Valójában 70% ot jelent. Igen változó leosztásban. Pl a hollandok és a svédek között 2% alatt van a laktóz intoleranciában szenvedők aránya. A thaioknál 99%
off-Nincs 9-10 g fehérje/dl egy tehén v. kecsketejben sem. Ez nagyjából 10%-nak felelne meg, de nincs annyi, általában jó, ha kb.3%-a fehérje a tejben...
Én szeretem a tejet, de tényleg rosszul vagyok tőle.... (Egyébként az ouzotól meg mostanában savam van; az unicumtól meg fáj a gyomrom... nicket kellen változtatnom szárazvörösre, mert az még bírom.. :))
A kérődzők teje nagy mennyiségben tartalmaz kazeint, kis mennyiségben savófehérjét, pont ellentétben az anyatejjel.
No ollóztam neked: ---- Az ember az egyetlen olyan emlős, aki felnőtt korában is tejet fogyaszt, ráadásul más emlősfaj tejét!
Lássunk egy röpke összehasonlítást. Minden tej összetétele fajspecifikus. A természet pontosan úgy alkotta meg, hogy az adott faj fejlődési ütemének, testösszetételének legmegfelelőbb legyen. Összetevő anyatej tehéntej kecsketej Fehérje (g/dl) 2,4 9,0 10,0 Kálcium (mg/dl) 88,0 238,0 315,0 Vas (µg/dl) 1,5 0,1 0,2 C-vitamin (µg/dl) 4,9 2,0 2,0
A tej fő összetevői: a tejzsír, tejfehérje (pl. kazein), tejcukor (laktóz). A kazein lebontásához rennint termelnek a nyálmirigyek; a laktóz lebontásához laktáz termelődik a vékonybél nyálkahártyájában. A legtöbb emberben három éves kor után nem termelődik rennin és laktáz. Tehát a tej és tejtermékek emésztése felnőtt korban a megfelelő enzimek hiánya miatt eleve tökéletlen!
Az Amerikai Orvosok Egyesületének hivatalos szaklapja szerint a tejfogyasztásra vezethetők vissza az alábbi betegségek: vesekőképződés, felszívódási zavarok, hasmenés, vashiányos vérszegénység stb.
-- A tej megköti a cinket, ezáltal csökkenti annak felhasználódását a szervezetben. A tej nagyon alacsony cinktartalmú, következésképp nem pótolja, amit elvesz. Az okozott cinkhiány fáradékonyságban, bőrpigmentációban, sterilitásban és májmegnagyobbodásban nyilvánul meg. A csecsemőknél a hajhullás, hasmenés, súlyvesztés, a végtagokon, arcon, testnyílások körüli vörös bőrkiütéssel társítva cinkhiányra utal. Az anyatej tartalmazza a cink felszívódását segítő enzimet. A tehéntej magas kálciumtartalma - főként folsav jelenlétében - gátolja a cink felszívódását - így dr. G. M. Briggs. -- A hőkezelt tejfehérje bizonyult a kutatások közül a szívkoszorúér-megbetegedések egyik fő okának. Ezen betegségeknél a tejfehérjének nagyobb szerepe van, mint a tejzsírnak - véleményezi dr. J. H. Moyer.
"Egyébként nem a laktózemésztő enzim áll le kétéves korban, hanem a tejfehérje emésztő; csak bizonyos mértékig vagy képes lebontani, a maradék kiválasztódni nem tud, hanem lerakódik. "
Erről linket légy szíves.
Amennyire én tudom a laktóz (tej cukor) emésztő enzim áll le. (laktóz intolerancia) A tej fehérjét bármelyik ember meg tudja emészteni és a tej zsír az ami lerakódik, de csak mint a zsír általában, tehát túlzott bevitelnél.
OFF De meg is lehet nézni az átlag angol nők szép löttyedt karját,csípőjét és szép kerek hátsóját. Valahol azt olvastam hogy a slamposság tekintetében elsők, hízásra hajlam tekinte- tében megelőzik a német nőket.
"közép ázsiában meg időben változott milyen nyelvű népek éltek arra, ezért nem tennék olyan kijelentéseket, hogy türk, vagy iráni, vagy akármi. csak évszámmal vagy évszázaddal együtt."
Padányi helye az alterban van ez közmegegyezés és moderációs alapelv is.
közép ázsiában meg időben változott milyen nyelvű népek éltek arra, ezért nem tennék olyan kijelentéseket, hogy türk, vagy iráni, vagy akármi. csak évszámmal vagy évszázaddal együtt.
OFF: Mondjuk ezért akadok ki, amikor a túlfinomított keményítőből, cukorból és tejfehérjéből álló valamikre (kinder, danone), képesek azt mondani naponta 200-szor tízmillió embernek, hogy egészséges, mert tejből van. Akkor a heroin is egészséges, mert friss zöldségből van.
"ez az alternatív fórumban tárgyalandó, nem itt." Amíg nincs megcáfolva, addig nem lehet kijelenteni, hogy mongol népek vagyunk. (Vagy türk - amúgy sem, mert a genetika nem ezt mutatja.)
"ez így ebben a formában nem igaz, attól függ mikor. az első türk birodalom létrejötte előtt pl. nem türk hanem iráni népek éltek közép ázsiában...." Igaz. Annyi kiegészítéssel, hogy irániak is.
ez így ebben a formában nem igaz, attól függ mikor. az első türk birodalom létrejötte előtt pl. nem türk hanem iráni népek éltek közép ázsiában. ha a mai népeket nézzük, akkor a kirgizek, a kazahok, az üzbégek és a türkmének türkök, a tadzsikok viszont irániak.
"én a magyar nép származásáról a Padányi féle szabír eredetet tartom a leglogikusabbnak."
Azaz, a túlélés szempontjából csak az lényeges ami nem okoz tünetet. Ha állandóan kellemetlenkedik, csökken az esély a túlélésre, legyengült szervezet kap egy másik -harmadik támadást oszt kampec. Vannak más ilyesféle bajok, mint pl. egy a coeliakia...
Nem, kevés ember az, aki meg tudja emészteni. Az europidok sem tudják. Az más kérdés, hogyha nem állítják le a tejről, akkor nem lesznek tüneteid. Pont ugyanaz, mint a cigi: én sem köhögök még a szivarfüsttől sem, aki meg nem dohányzott, annak a szeme is kiesik a nagy krahácsolástól... A tej ugyanez. A lányom már két éves korában választhatott a tej meg a tea közt, és mostmár megissza ugyan a tejet nagy ritkán, de nem kívánja. Én is teás voltam, pedig szeretem a tej ízét, de minden bajom lesz tőle.
Egyébként nem a laktózemésztő enzim áll le kétéves korban, hanem a tejfehérje emésztő; csak bizonyos mértékig vagy képes lebontani, a maradék kiválasztódni nem tud, hanem lerakódik.
A valódi tejérzékenység egybéként tényleg a laktózintoleranciát jelenti.
Turánban inkább a türk eredetű népek laktak. Ha jól tudom, inkább pamír-altáji eredetű népeket takar. Kétségtelenül volt mongol is. Kétségtelenül volt magyar is, én a magyar nép származásáról a Padányi féle szabír eredetet tartom a leglogikusabbnak. Sőt voltak ott árja népek is.
A lovasnomád népeknél korán felismerték a belterjesség miatti degeneráció következményeit, és törekedtek a vérfrissítésre, azaz nem voltak tiszták.
"Aha és akkor azt mivel magyarázod, hogy a perzsa tovább élt-él az ógörög/római/mai európai kultúrában, míg a lovasnomád igencsak visszaszorult?"
Hmm, a görög és itáliai hegyek között miféle létjogosultsága volt a lovasnomád életnek? Egyébként a perzsák tökszegény lovasnomádok voltak, érdemes elolvasni, miket mondtak annak idején a gazdag lűd (ex-lovasnomád) királynak, amikor meg akarta támadni Kűroszékat. Az általad egyébként perzsának vélt kultúra leginkább a babilóniai kultúra maradványa, jó erős indiai beütéssel. A babilóniai kultúra pedig igen erősen tovább élt a rómaiaknál is, sőt a római katolikus egyháznak köszönhetően most is.
"Ám mindig egy tendencia dominál és hat, mely megszabja az adott közösség fejlődésének irányát." Igaz. Nehéz ezt a mindenkori tendenciát felismerni. Aki felismeri, nyert.
Nem is tudom, milyen csatába mehettek volna vasból készült fegyverek nélkül?Párnacsatába? Ha 10 ezer harcost veszünk, fejenként 1-2 kiló vas volt velük minimum, (1 kard, 1 kés,lándzsa, pár vashegyű nyíl, zabla,) azaz már 10-20 tonna. Komoly öntészet ám ennyit megcsinálni, majd feldolgozni.
Graves regényéből idézett részlettel érzékeltettem és csupán utaltam rá hogy írók (még szakírók is) ugy állítanak és mondanak valamit hogy a forrásanyagnak csak egy szeletét tekintik hitelesnek.
Van és létezik publikácio mely megkérdőjelezi a hunok, fémmegmunkálását, vallását
étkezési szokásaikat stb... ugy hogy ismerünk ezek cáfolatára szolgáló leleteket.
Nyílhegyek, főzőüst stb.. sőt találtak a kőmintát is amit valszeg az üst megformálá-
Ha belső Ázsia nomádokként érkeztek akkor a juhhúst gyakrabban ettek mint lovat, hasonlóan a mai mongolokhoz. Graves csak egy író, amit ír az meg túró erről.
