Be kell vallanom, hogy ezeket a fotókat nem én készítettem! Mert fizikai valóban én sem messzire jutottam el a Kárpát-medencétől (legalábbis egyelőre). De ha anyagi lehetőségeim megengedik, úticéllá válnak a bajor kastélyok, a Rajna és a Loire völgye, és természetesen Anglia meg Skócia várai is. Addig csak képeken csodálom őket. Meg hát persze kis hazánk és környéke romjai is elég felfedeznivalót tartogatnak. :-)
Ja, ha megnyernék egy milliárdos lottó ötöst, az erdők mélyén megbújó várromjainknak is jobb dolga lenne! A kastélyokkal meg foglalkozzanak mások... :-)
"középkori várromok teljes mértékű újjáépítése, sokszor jelentősen átformálva az eredeti állapotokat... de ez ma már {a szakemberek kivételével} senkit sem érdekel, az odaérkező látogatók viszont elgyönyörködhetnek a várak festői szépségében..."
Én is pont így érzek.
Inkább egy szépen átalakított vár, mint egy várromnak titulált kőhalom.
Ez az "új" Bajmóc vár nekem még jobban is tetszik!
Egyébként is, már ősidők óta alakítják át a régi épületeket, mindig az adott kór ízlésének megfelelően. Valahol ez (szerintem) egy természetes folyamat, hisz ez egy állapotmegörző folyamat is egyben. Sokkal rosszabb megoldásnak tartom, amikor lerombolnak egy szép épületet a földig, hogy egy új "modern" épületet emeljenek a helyére.
Kösz szépen a fotókat! :-) Látom, hogy sikerült kiszabadulnod a Kárpát medence öleléséből {nekem nem}
Úgy nézem, hogy ezekben a várakban egy a közös, mindben jelenleg is laknak, vagyis vigyáznak és óvják falait... persze ez együtt jár azzal, hogy a tulajdonos ízlése {vagy ízlésficama} is megmutatkozik az adott műemléken! :-(
Már többször írtam arról, hogy a középkor embere másképpen élt, gondolkozott mint napjainkban tesszük -- például szerették a rikító színeket {mint a lovagi címerekben és zászlókon}
Egy hozzán közelebb eső példa -- a Várvidéki {Burgenland} Léka vára, amely jelenleg magántulajdonban áll és szállodaként üzemel:
Napjainkban Magyarországon -- aki megteheti -- vásárol magának egy-egy romos kastélyt, majd gyönyörűen újjáépíti!
Ezzel szemben a várak tartós hasznosítása még csak kezdeti állapotban van, bár azért vannak bíztató példák: Sümeg, Visegrád, Diósgyőr.
Az erdők mélyén megbújó romoknak aztán végképp nincs gazdájuk... :-(
Mint írtam, nagyon nehéz volt a választás -- miért pont ők lettek a kiválasztottak? Minden vár{rom} más jellegű, másképpen fogja meg az embert -- tehát nem egykaptafára készült panelházak, ahol még a postás is eltéved! :-)
Sajnos idén csak kevés várban voltam, remélem, hogy ezen a rossz szokásomon változtatni fogok...
Hát igen, ízlések és pofonok... A romantika szellemében átépített várak (ha eltekintek attól, hogy nem sokban hasonlítanak a történelmi megjelenésükre) nekem többségében tetszenek, ha nem ízléstelenek és mesterkéltek.
A Németországban újjáépített várak, várkastélyok egy részénél (ha nem is tükrözi teljes hűséggel az egykori állapotokat), de legalább sikerült egy arra hasonlító összképet létrehozni. Más részük furcsán hat, nem egységes, különböző építészeti stílusok keverednek:
Boosenburg Schönburg
Olyan is akad, amelyik - legalábbis bennem - elég visszatetsző érzéseket kelt:
"Giccses" -- gondolom azt érthette rajta, hogy az eredeti középkori formáját a XIX. században divatos romantikus stílusban átépítették, így egy sohasem volt "lovagvárat" alakítottak ki, megtévesztve az oda érkező kirándulókat.
Természetesen "ízlések és pofonok különbözőek" -- szerintem a legfontosabb, hogy nem hagyták pusztulni a sokszáz éves műemléket.
Ha jól tudom, akkor a XIX. században éppen Francia és Németországban indult el tömeges mértékben a középkori várromok teljes mértékű újjáépítése, sokszor jelentősen átformálva az eredeti állapotokat... de ez ma már {a szakemberek kivételével} senkit sem érdekel, az odaérkező látogatók viszont elgyönyörködhetnek a várak festői szépségében :-)
-- mifelénk meg nézhetjük a konzervált alapfalakat! :-(
Egy példa: Bajmóc várát a Pálffy grófok átalakították a Loire-menti várkastélyok stílusában
Hát érdekes metszet az biztos... tudni kell elöljáróban, hogy az erdélyi Hunyad várának 1854-ben leégett minden épülete -- kivéve a hosszú gyilokjáróval elkülönített Ne Bojsze-torony. Ennek megmaradt a csúcsos tetőzete, míg az összes többié leégett. Arányi Lajos orvos-tanár a helyszínre látogatva, elborzadva észlelte az egykori királyi lak pusztulását, amiről egy könyvet adatott ki 1867-ben, ebben több metszetben ábrázolta a leégett várat {lásd lentebb}
Az 1867-es kiegyezés után végül lendületet vett Hunyad várának újjjáépítése, annak jó és rossz értelmében. Kiváló építőmesterek és lelketlen, haszonleső kontárok váltották egymást a hatalmas munka során, aminek végeredményeként az 1900-as évek elejére egy sohasem volt, de az akkori idők "magyarkodó" stílusában elkészült Vajdahunyad lovagvára.
Ilyen szempontok vezérelték még a Felvidéken a Pálffy famíliát, hogy átépítesse Bajmóc és Szomolány várait is a Loire menti francia várkastélyok mintájára.
A metszetre visszatérve, azt nem tudom, hogy míg az épületek tetőzete már elkészült {újjáépült?} addig miért csupasz a Ne Bojsze-toronyé? Én a rajzot a Csorba-féle CD-ről vettem, de ott is csak annyit írnak, hogy a XIX. századból való.
Ugyanezt vallja Csorba Csaba várkutató is, akinek több cikke is megjelent ezzel kapcsolatban, vagyis: a középkori várak metszetei néhány "ősképre" vezethetőek vissza, azonban ezek is fantáziaképek, a Nyugat-európai rézmetszők {akik egyébként híres művészek voltak} csak hallomásból, talán a török harcmezőkön jártak elbeszélései alapján próbáltak képet alkotni a híradásokban szereplő várakról. Mai szóval mondva, igyekeztek képekkel illusztrálni a kiadványukat, az akkori idők újságjait.
Tehát a középkori metszetek várképei hamisak, nem fogadhatók el egy napjainkban végezendő helyreállítás kiindulópontjaként!
ha régi metszetek, vázlatok, leírások alapján következtethetünk a vár eredeti képére, akkor pusztán anyagi akadályai lehetnek a rekonstrukciónak?
Jó kérdés... pl. Füzér, Regéc vagy Boldogkő várainak esetében is vannak XVII. századi leltárak, amikben még a sarokba dobott kalodák számát is felírták -- de gyanúm szerint a helyreállítás után sem készítik el minden részletét!
Nem-nem, már lehetetlenség volna úgy felépíteni-kiegészíteni egy várromot, hogy azt mondjuk rá -- igen, ilyen volt az eredeti vár is -- de legalább a felhúzott épületeket óvjuk meg, hogy bennük múzeumi kiállítóhelyet, turistaszállást vagy borozót alakítva ki, élővé tegyük a holt köveket.
A pénz persze nagy úr, de láttam már abszolút felesleges dolgokra is kiadni sok-sok milliót kicsiny hazánkban! :-(
Mivel a magam részéről mindig a várak élő korszakában vagyis a középkorban gondolkodom, a számomra egy és oszthatatlan a királyság területe -- tehát csak egy listám lesz {holnap} amin így 21 vár fog szerepelni {ugye az nyerő szám!} :-)
Igazad van, a régi metszetek között akad jócskán túlzó is. Abban a korban készültek, amikor divat volt a valóságot "kicsit kozmetikázva" ábrázolni. Most végignéztem a képeimet, összehasonlítottam a metszeteket a fotókkal, szigorúan csak a domborzati viszonyokra vonatkozóan.
magyar műemlékvédelem folytatott rajta sok évig munkálatokat, de például Steind Imre építész sok helyen – lebontatva az eredetit – egy teljesen új „művárat” alkotott, megtévesztve az oda látogatót...
Hát ez bizony igaz -- mivel hogy én írtam -- vagyis egy meghamisított Hunyad várának részletei láthatók a budapesti Városligetben... de mégis, ha pl. egy kisgyermekkel erre sétálnak a szülei {Nagycirkusz, Vidámpark felé} és annak lelkében kíváncsiság ébred a középkori várak iránt, már megfogant a mag, később lehet még belőle Nagyon Várbarát! :-)
Aztán már felnőtt fejjel el tudja választani az igazat a hamistól, a valóságot a torz délibábtól... talán a sűrű erdő mélyén megbújó alapfalak is a régmúlton való töprenkedésre késztetik, úgy mint egykoron a "Vajdahunyad" vára!
Feltétlenül menj el egyszer a filmbéli Eger várához. Meg fogsz lepődni milyen pici építményből láttatta a rendező a grandiózuis jeleneteket. Ami a fa építményeket illeti: a magyarázat ott van a filmkockákon: elégett.
Most röviden csak annyit, hogy mindig azt a várat kedvelem, ahová éppen készülök túrázni... meg persze azok után vágyódom, ahol még sohasem jártam... ja persze ez nálam már szerelem! :-)
Nem engem kérdeztél, de engem is foglalkoztat a régi metszetek hitelességének kérdése. Tehát látunk egy korabeli ábrázolást a várról, és környezetéről. A vár azóta elpusztult, a környezet -legalábbis a domborzati viszonyok- változatlanok maradtak. Most jön az én nagy bajom: a régi ábrázolásokon szereplő domborzati viszonyok: - vagy jelentősen eltúlzottak, felnagyítottak - vagy (ritkábban) felismerhetetlenek Namármost: ha az ábrázoláson a környezetet eltorzította az alkotó, mi a garancia, hogy a várral nem tette ugyanezt? Néhány alkotással kapcsolatban felmerült bennem a gyanú, hogy az alkotó nem látta képének tárgyát, puisztán hallomásból alkotta meg a képet.
Valahogyan eddig én is elkerültem ezt a várat, pedig 1968-ban daliás események zajlottak itt Várkonyi Zoltán rendezésében...
Szóval nem jártam itt, de annyit tudok, hogy grandiózus munkát végeztek 1968-ban a helyszínen. Egy hosszú kőfalat, benne bástyákkal és kapuval, valamint mögötte épületek sorát hozták létre. Mivel akkoriban -- legalábbis felénk -- a mozitrükköknek még híre-hamva sem volt, mindent 1 : 1-ben kellett felvenni. Tehát ha kellett rengeteg török -- akkor lett... azért volt ugye a Magyar Néphadsereg!
Múltkorában leadtak egy dokumentumfilmet, amiben az operatőrrel járták végig az egykori forgatási helyszínt... elszomorító a látvány, mindent benőtt a gaz, a bozót, a farészek eltűntek {ellopták vagy elkorhadt?} semmi sem utal rá, hogy itt vették fel a magyar filmtörténelem egyik leggrandiózusabb filmjét... ugya Amerikában már azóta egy Star Wars vagy Gyűrűk Ura Múzeum emelkedne az ilyen helyen :-)
A számomra gyermekkorom óta ez a film jelenti a hazaszeretet, a bátorságot, az igaz szerelmet, a küzdeni akarást, a félelem legyőzését, a becsületet -- remélem, hogy ezek még nem számítanak elavult fogalmaknak!?!
Kérdésem a következő (és ismétlem, laikus vagyok, sem építészeti, sem régészeti szempontból nem értek hozzá): ha régi metszetek, vázlatok, leírások alapján tudjuk, vagy legalábbis következtethetünk a vár eredeti (fölrobbantás, lerombolás vagy egyéb okból történő pusztulás előtti) képére, akkor pusztán anyagi akadályai lehetnek a rekonstrukciónak? Vagy ez a bizonyos charta ezt is ellenzi?
Először is, a mai határakon kívüli várakból csa a szlovákiaiakat volt alkalmam felkeresni, bár ott sem mindet. Sajnos a magyarországiak esetében is van hiány még. Bár legalább célként meg lehet jelölni ezeket.
Másodszor - és a szlovákiaiaknál igyekeztem is betartani ezt az elvet - a "látogatható, beléptidíjas" váraknál többre becsülöm az "ottalvós" ( idézet N. Várbaráttól) várakat, a romokat, ott benn az erdőben.
És csak azokból válogattam, ahol voltam is.
Íme hát:
Határainkon túli(Szlovákia):
1. Ghymes - Gymes
2. Ugróc - Uhrovec
3. Zsolnalitva - Lietava
4. Detrekő - Plavecky hrad
5. Temetvény - Tematin
6. Hrussó - Hrusov
7. Sáros - Sarissky hrad
8. Sztrecsnó-Óvár - Stary hrad
9. Topolcsány - Topolciansky hrad
10. Jókő - Dobrá voda
Ami a határainkon innenieket illeti:
1. Sümeg
2. Hollókő
3. Füzér
4. Boldogkő
5. Eger
6. Kőszeg
7. Csesznek
8. Sirok
9. Regéc
10. Szigetvár
És még írok ide +1-et, mert szívemnek igen kedves a Vámosatya mellett található Büdy-vár, mely ki sem látszik szinte a földből és hosszas tudakozódás után sárban caplatva,kukoricaföldön, félig találgatva mentünk oda, mégis valahogy az elhanyagoltság ellenére talán el tudtam/tudtuk képzelni, milyen lehetett. Kicsit felfedezőnek éreztük magunkat.
Idézet a "Várak Magyarországon" weblapról: 1868-tól a magyar műemlékvédelem folytatott rajta sok évig munkálatokat, de például Steind Imre építész sok helyen – lebontatva az eredetit – egy teljesen új „művárat” alkotott, megtévesztve az oda látogatót.
Véleményem szerint: belül sok érdekes-értékes építészeti megoldás látható, de -ne szégyelljük kimondani- kívülről giccsbe hajló (neuschwannsteini) megoldásokat tatalmaz. És ez a nagyobb baja, nem az egyesek által felhánytorgatott ipari környezet.
A Velencei és az azt továbbfejlesztő Krakkói Chrata lényege, hogy amit nem ismerünk -- azt nem szabad felépíteni!
Tehát ha adva van egy romos torony alapfalai -- azt nem lehet megmagasítani, mivel fogalmunk sincs, hogy nézhetett ki a felsőbb részei... voltak-e lőrései, szuroköntő erkélyei, milyen lehetett a fedélszéke?
Ezt értem, de lehet, hogy ez az elgondolás bejön a mediterrán országoknál {pl. Görögország vagy Szíria} de nálunk -- ahol telenként a fedetlen kőfalakra csapadék hull majd szépen ráfagy és szétfeszíti a köveket -- ez az eljárás a legostobább és legpazarlóbb, számomra teljesen érthetetlen felfogás!
Ez nem műemlékvédelem, hanem a műemlék pusztulásához vezető legrövidebb út... mondjuk ki, hogy a magárahagyott várak eleinte talán romantikus romoknak tűnnek de sajnos idővel eltűnnek a föld színéről!
Boosenburg 
Schönburg
Ober-Ingelheim
Stolzenfels
Zievel
Csobánc
Sümeg
Szádvár
