Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Igen, igazad van, ha nem akarunk kondenzálni, akkor a 130 éppen az alsó határ a legtöbb kémény esetében (van, ahol már ez kevés is lesz). Ha ezt el tudjuk érni, jók vagyunk. Szerintem nem véletlen, hogy külön videót szentelnek a tisztításnak. Ha van egynormális méretű hőcserélő benne ÉS azt rendszeresen takarítják, nem fog a meleg kimenni a kéménybe. Számomra is ezért központi kérdés volt eddig is a tervezésnél, hogy NAGY felület + KÖNNYŰ tisztítás.
Jelenleg úgy gondolom (ha nem a WT replikát készítem el), akkor ez a forma lesz a befutó:
A felület is elég jól alakul:
Teljes Mod12
csövek: 2,6376 2,6376
rakodó: 0,996 0,498
égőtér: 0,664 0,332
4,2976 3,4676
Tehát ha a csövek teljes felületét és a samottal burkolt lemez teljes felületét számoljuk, akkor 4,3m2. Ha a samott miatt felezzük a lemezre jutót, akkor "csak" 3,5m2. A Fehét Művek kazánjai alapján ez egy 35-40kW közötti teljesítménynek felel meg. Nyilván csúcsteljesítményt csak megfelelő "etetéssel" lehet elérni. Csúcson járatva sok lehet a légfűtő teljesítmény is.
Hát ja. Kívülről szépnek tűnt (újonnan), de gyorsan pusztult. Lehet vizes fával nyírta ki a fószer. Mindegy, a lényeg igazából a szekunder fúvókák becsövezése volt a tűzálló betonba. Szerintem az nagyon ötletes, valszeg alkalmazni is fogom. Amúgy ő úgy csinálta, hogy samott téglákat tett alulra, majd jött a beton a beöntött fúvókákkal, majd megint egy réteg samott tégla a rakodótér alja.
Megnéztem ezt az olasz "csodát".Két szezon alatt így néz ki?Ezt nem javítani kell ,hanem kidobni!
Továbbra is az a véleményem :Ha a Walltherm-nél a kilépő 130 fok akkor valamit nagyon tudnak és ki kell deríteni -mi az .Ettől nyilván kevesebb már nem kell.
"Hátha valakit érdekel. A témához kapcsolódik. A hőálló beton keresése közben akadtam erre. Egy olasz faelgáz lemezkazán javítása házilag. A lap teteji linken az eredeti rendszer is megtalálható. 15OO-as pufi, keverő, kollektor, minden van. Az égőtér két év alatt égett szét ha jól értettem. Ha valakit érdekelnek a részletek, ajánlom a translate.google.hu szolgáltatásait."
Sajnos nem, azt írtam: "terveztem egy Walltherm replikát". Le tudnám gyártatni valakivel, de igazából építeni szeretnék valamit, nem csak hegeszteni (amit nem is tudok). Persze az épített változathoz is kellene hőcserélőt hegeszteni, de azért az egyszerűbb ügy (csak két csöves tartály).
A WT is 130 fok körül enged ki, jóval kisebb hőcserélő felülettel. Ha egy nagyobb felülettel, de nagyobb tűztérrel ezt el tudnánk érni (van rá komoly esély), akkor én nem gondolkodnék további hőelvonáson. Ennyi már minden kéménynek kell. Venti nélkül különösen. Inkább az lehet a gond, hogy a felület túl nagy lesz és lesznek az égésnek olyan szakaszai, amikor ez a kilépő hőmérséklet egyáltalán nem lesz meg. Akkor mi fog történni, nem tudom. Esetleg rá lehet nyitni a bypass-t, akár automatán is. Bár jobban belegondolva ez csak a begyújtáskor/rárakáskor lehet probléma, úgy értem, akkor keletkezik sok füst, vízpára. Ha már csak parázs van és azt lassabban izzítja el, a kéménynek sem lehet baja. Talán. Meg kell építeni, ki kell próbálni.
A levegőre visszatérve. Igen, elő kell melegíteni. Nem biztos, hogy a füstgázzal. Tuti, hogy kell ablaköblítés is.
Primer: mehet mondjuk az ablakra
1. pl. zárszelvény ablak, körben rések (szobalevegős, minimálisan előmelegített) vagy
2. zárszelvény ablakkeret, körben rések (külső levegős, előmelegített pl. rakodótér mögött-fölött)
Szekunder: átégetőhöz/átégetőbe
1. becsatornázott átégető, azaz oldalsó fúvókák
2. WT-féle öntöttvas/hőálló öntvény, oldalról szekunder betáp
Mindkét esetben lehet akár szobalevegős, akár külső táplálású
Valahol láttam olyan házi készítésű fűvókát, ahol PE csövecskékkel volt összelegőzva ez a szekunder fúvókasor. Ezt öntötték be aztán. Gondolom később kiolvadt/égett belőle a műanyag a próbafűtés során:D
Szóval elgondokoztam azon, hogy elveszítve a samottozott felületek egy részét, de megduplázva a csövek számát hogyan lehetne visszatérni az eredeti elképzeléshez. Egy épített mag, pakoló/égő, fúvóka és égetőkamra, majd kétoldalt két csöves táska (250x650x1000) benne oldalanként 12db 2,5" vascső. A tartály belső oldalát is fűti a samotton keresztül valamennyire a tűz, úgyhogy ez majdnem 6,5nm felület összesen.
Persze az egész szépen körbeépítve tömör téglával, tetején füstgyűjtő stb. Egyedül az bizonytalanít el, hogy a kályha tengelyében lévő fúvókától hogyan megy az áramlás a csövekbe. A közelebbi két 6-os biztosan kap rendesen gázt, de van-e értelme a következő sornak, fog-e oda bármi is menni? Tartok tőle, hogy nem vagy nem lesz igazán annyival hatékonyabb, mint hogy majdnem dupla anyag van benne. Mit gondoltok erről?
Nyilván jobb lenne soronként megjáratni 3x a füstöt, de az venti nélkül nem fog működni. Vagy csak 1 oldalra tenni a hőcserélőt, 3 sorban?
A tűztér előnye még, hogy befér az 50 cm-es rönk:D
Szóval addig addig, hogy a végén terveztem egy Walltherm replikát. A 4,7nm körüli teljes fűtőfelület (aminek egy része samottal takart) elég ütős teljesítményt nyújt, ha pakoljuk.
Itt azonban megtorpantam, mert ez így ugyan kiváló, de az építés a beépítésre korlátozódik, amivel egy kicsit elmentem a topik céljától. Ez gyakorlatilag egy beépítés nélkül is üzemképes szerkezet, egy fordított égésű kandallóbetét ha úgy tetszik. Ismétlem, jónak jó, csak nem ilyet akartam:D
"Az nem teljesen világos, hogy az alsó nyílás nem zavaró-e kétoldalt. Esetleg elszökhet ott némi félig elégett gáz. Próbáltad már betömni, hogy van-e változás?"
Nem zavaró. Elszökhet az elején, de az égés első szakaszában úgyse tökéletes az égés más tűztérben se. Igen próbáltam betömni, de egy intenzivebb égésnél jobban vissza "pufog" az égés, akár nyomás kiegyenlítő szerepe is lehet. Orosz kollégák készítettek egy szimulációt is ez ügyben.
"Ha csak a hamuzó felől kap levegőt, nem füstöli le a felső ajtót?"
Ha az üvegfelület meghaladja a kb. 320 fokot legalább 15 percig a lerakodás le ég róla, de igaz (biztosra mentem) én is hasonló trükköt alkalmaztam mind Te, felülről lefele levegő öblítést vezettem rá az üveg felületre.
"Megnéztem a két videót, de az nem világos, hogy a hamuzótól hogyan jut a csőbe (zártszelvény vagy samott) a levegő. Miért cserélted a zártszelvényt? Szétégett?"
Már mondtam a "hamutérből", a tűztérfenék bordákra van ráhelyezve, a bordák között a levegő be tud áramlani a duplán falazott tűztér falai közé, felfele és így eljut a csövekhez is két oldalról. A zárt szelvény nem égett szét, kétszer próbáltam működött valamilyen szinten, de a samott csövek jobban beváltak.
"Így, hogy több helyen a kerámiaszálas szigetelő lesúlyozva zár, megértem, hogy könnyen szét tudod szedni az építményt, akár tisztítás miatt is. Más lenne, ha minden ragasztva, malterozva lenne, mint egy csk. esetén."
Lehetne ragasztani, malterozni vagy agyag habarcsban is tűzálló anyagokat beágyazni. Többségében így is van , de nem árt bizonyos részeken, akár a samott(fed) lapokat hasonló rugalmas tűzálló anyagokban beágyazni, így elkerülhető hogy dilatációs mozgások és a támaszkodó felületek hő differenciákból adódó feszültségek csökkentése, amely akár a samott lap repedéséhez vezethet.
Értek mindent. Ill. azt már egészen, hogy a füst merre és hogyan megy. Az nem teljesen világos, hogy az alsó nyílás nem zavaró-e kétoldalt. Esetleg elszökhet ott némi félig elégett gáz. Próbáltad már betömni, hogy van-e változás?
Ha csak a hamuzó felől kap levegőt, nem füstöli le a felső ajtót?
"Az építés óta sok kisseb műtéten átesett... :) a lényeg, az két samott cső, merőlegesen lettek kis flexel barázdák bevágva a cső húsába, milliméteres nyílások keletkeztek (most nem találom a fotókat róla) tűztér falazatán támaszkodnak kerámia szálas szigetelőbe beagyazva, a duplafalazaton előmelegített levegő táplálja, hamuzó ajtón szabályozva. Itt látható egy demó zártszelvény helyett a samott csövek vannak."
Megnéztem a két videót, de az nem világos, hogy a hamuzótól hogyan jut a csőbe (zártszelvény vagy samott) a levegő. Miért cserélted a zártszelvényt? Szétégett?
Így, hogy több helyen a kerámiaszálas szigetelő lesúlyozva zár, megértem, hogy könnyen szét tudod szedni az építményt, akár tisztítás miatt is. Más lenne, ha minden ragasztva, malterozva lenne, mint egy csk. esetén.
Profi cucc amúgy, nekem tecc! Mondhattad volna már az elején, hogy te vagy a Csomi...
Üdv segítséget szeretnék kérni. Sokat keresgetek, de valódi megoldást nem találok.
Szóval:
Adott egy vízteres kandalló, amivel eredetileg nappali légfűtése, 3 szoba radiátor, törölközőszárító radiátorfűtése lett volna a cél. Jobban sikerült.
Ez akkor derült ki, amikor a radiátor termosztátos szelepe eléri a beállított értéket lezár. Keletkezik nekem többlet, hő ami gyorsan megnőhet veszélyesen, mert nem tud hová menni. Na, ezt szeretném a padlófűtéshez nappaliban használni hőcserélőn keresztül (lassabban hűl ki a helyiség, ha átmelegszik a padló). Vagyis használom is de golyós csap nyitás-zárással szabályozok. Ami problémás, ha nem vagyok otthon, mert figyelni kell, hogy nő vagy csökken a vízhőfok.(csapot nyitok zárok.) Olyan szelepben gondolkodom a mi lehetőleg mechanikus, de lehet motorosan szabályozható szelep is. Szabályozható vagy fix nyitási és zárási hőmérséklettel kb. 60 foknál nyitna, és e környékén zárna is. Hőcserélő végett a padlófűtésnek 60 fokos víz kell legalább, de 50 foktól hidegebb vizet nem szeretnék engedni oda. Automatikusan nyisson-zárjon. Motoros szelepen gondolkodtam cső termosztáttal nyittatni 60 foknál. De fölmerült bennem hogy záratom el 50 foknál? Hasonló megoldás lenne jó, mint az autóknál a termosztát. Vannak ezek a kapilláris kazánvédő szelepek, de 95 foknál nyit.
Találtam ilyet is. Ezt is használhatom? Erről állok le a harmadik kötéssel a padló felé?
Esbe termosztatikus keverőszelep 35-60 C°R Csatlakozás: 1" külső menet
"Tehát a gázok a tűztérből oldalt-lenn a két résen távoznak a két oldalsó kamrába. Feltéve, hogy a bypass zárva van, mert azon keresztül felül lépnek ki közvetlen a kéménybe. Eddig oké?"
Igen, ott is...
"Aztán a jobb oldali megy egy kört (közben felmelegíti a radiátort is), a tűztér alatt visszajön kéménybe"
Majdnem egy kört, csak át elemben a hamuzó alatt a másik oldalra.
" Közben a bal oldali csak szimplán felszáll és a kályha tetején bemegy a kéménybe."
A meleg gázok felszánlak, és ott maradnak meddig le nem hűlnek, a kamra teteje zárt , a gázok csak lefele tudnak távozni, a kémény fele.
"A jobb oldali felső samott cső miért van benn? A bal oldali a bypass a kémény felé, azt értem, de mit csinál a jobb oldali? Vagy ott távozik minden gáz?"
A fenti, jobb oldali csövön a nagyobb mennyiségű és forróbb gázok távoznak.
"Akkor meg mire valók az alsó épített nyílások? Nem zavar be ez a két nyílás egymásnak?"
Már leírtam, a hidegebb gázok is ott távozhatnak, képzeld az a teret tele meleg vízzel mint egy melegvíztárolóban...
"Gondolom az elsődleges levegőt az alsó ajtón kapja (forgatható nyílást látok) ill. ugyanez megvan a rakodó ajtón is. Milyen arányban megy be a levegő a kettőn?"
Meleg tűztérnél mondjuk alapból 50-50% de lehet még játszani vele a másodlagos javára.
Az tűztér ajtón lévő nyílást inkább csak hideg kályhánál vagy vizes fa estében volt megnyitva, azért jó ha az is van.
"A videón mintha két vízszintes csövet látnék, amiből levegő jön be a tűztér tetejénél, utánégetve a gázokat. Ezt nem látom az építésnél ill. ez konkrétan, hogyan működik? Honnan kapja a levegőt, mekkora méretű, furatok, szabályzás stb"
Az építés óta sok kisseb műtéten átesett... :) a lényeg, az két samott cső, merőlegesen lettek kis flexel barázdák bevágva a cső húsába, milliméteres nyílások keletkeztek (most nem találom a fotókat róla) tűztér falazatán támaszkodnak kerámia szálas szigetelőbe beagyazva, a duplafalazaton előmelegített levegő táplálja, hamuzó ajtón szabályozva. Itt látható egy demó zártszelvény helyett a samott csövek vannak.
"Több mérési pontot látok, bár a legtöbb mintha éppen a mérésre lett volna falazva:D Ez hogyan van? Mi ez a műszer és hogyan lehet vele mérni? Nem lehet "lyukasan" hagyni ezeket a pontokat? Betömíteni, de a mérés idejére felnyitni a lyukakat?"
Általában fúrt lyukak vannak, kerámiaszálas szigetelő "dugókkal" betömve, bármikor kivehető. A műszer egy hőfok mérésre alkalmas multiméter K típusú senzort (hőelemet) tud kezelni.
"Látom több helyen ezt a fehér tűzálló paplant. Ez micsoda? Ill. azt jól látom, hogy néhány helyen a zárást a samott/tégla felületek között szimplán ez valósítja meg (malter nélkül)? Persze lesúlyozva zárhat megfelelően."
13 mm vastagságú, 128 kg/m3 sűrűségű kerámiaszálas szigetelő
Bízom benne , hogy lesúlyozva zár...:) monoxid érzékelő a falon lóg.
Próbálom értelmezni a működést. Tehát a gázok a tűztérből oldalt-lenn a két résen távoznak a két oldalsó kamrába. Feltéve, hogy a bypass zárva van, mert azon keresztül felül lépnek ki közvetlen a kéménybe. Eddig oké? Aztán a jobb oldali megy egy kört (közben felmelegíti a radiátort is), a tűztér alatt visszajön kéménybe. Közben a bal oldali csak szimplán felszáll és a kályha tetején bemegy a kéménybe. Eddig is oké?
A jobb oldali felső samott cső miért van benn? A bal oldali a bypass a kémény felé, azt értem, de mit csinál a jobb oldali? Vagy ott távozik minden gáz? Akkor meg mire valók az alsó épített nyílások? Nem zavar be ez a két nyílás egymásnak?
Gondolom az elsődleges levegőt az alsó ajtón kapja (forgatható nyílást látok) ill. ugyanez megvan a rakodó ajtón is. Milyen arányban megy be a levegő a kettőn?
A videón mintha két vízszintes csövet látnék, amiből levegő jön be a tűztér tetejénél, utánégetve a gázokat. Ezt nem látom az építésnél ill. ez konkrétan hogyan működik? Honnan kapja a levegőt, mekkora méretű, furatok, szabályzás stb.
Több mérési pontot látok, bár a legtöbb mintha éppen a mérésre lett volna falazva:D Ez hogyan van? Mi ez a műszer és hogyan lehet vele mérni? Nem lehet "lyukasan" hagyni ezeket a pontokat? Betömíteni, de a mérés idejére felnyitni a lyukakat?
Látom több helyen ezt a fehér tűzálló paplant. Ez micsoda? Ill. azt jól látom, hogy néhány helyen a zárást a samott/tégla felületek között szimplán ez valósítja meg (malter nélkül)? Persze lesúlyozva zárhat megfelelően.
Itt látható pár fotó róla, a vízes csatlakozás többrétegú műanyag csővel lett megoldva, valaki kritizálta, vicc katégóriába sorólta , igaza van :) az ok egyszerű: a fűtésrendszer csővezése rézcsöből van összerakva minden félévben valamit variálok rajta, már olyan helyeken is kéne forrasztani így útólag hogy már nem igazán hozzáférhető , ez viszont könnyebben alakítható .
Végülis ha a képméret jó, akkor ilyenek.
