es ilyenkor mennyire faj, hogy mi magyarok itthon nem hajolhatunk le a zenekar elott.
abszolute nem ertem, hogy miert nem koncerteznek itthon. nem tudom felfogni, hogy mit gondolnak a magyar rajongokrol. hogy kevesen vagyunk, hogy nem emlekeznek rank? raadasul a kiadojuk nyomja a kiadvanyaikat. koncert sorozatokat szervez mas zenekaroknak. vagy a penzt keveslik?????
Most egy nagyon jópofa sztorit szeretnék leírni nektek: Erdész Robi mesélte ezt a rádióban július 10-én délután a Radar c. műsorban, az idei márciusi mexikói turnéjukról. Gondolom, nem sokan hallottátok ezt az interjút, ezért megosztom veletek az elhangzottakat:
"...Bármit mondok, az mind olyan, hogy messziről jött ember azt mond, amit akar, úgyhogy nem is igazán szoktuk ezt így propagálni.
Hát például, a legutolsó Mexico City-beli koncert, ahol ez egy önálló buli volt egy színházban, egy olyan két és fél ezres helyen: hihetetlen telt ház volt, eszméletlen tömeg. Már mikor érkeztünk a koncertre, akkor a placcra, a járdára kipakolva az összes elképzelhető hamisítvány: Solaris-os hamisítvány - lemez, CD, póló ... (Ott egyébként is kalózkiadványból áll a fél ország.) Volt olyan CD, ami a "Marsbéli krónikák" címet viselte és az volt a borító (lemásolva), de a CD az a "Nostradamus" lemez volt! Szóval, össze-vissza keverve minden. Pólók, mindenkiről név szerint; a tagok fölsorolva, ki mettől meddig volt a zenekar tagja. Bögréket, mindenféle ökörséget árultak ott. Az volt a közös bennük, hogy mind hamisítvány volt!
Viszont hihetetlen lelkes közönség volt, olyan érezhetően ismerték a dalokat: voltak részek, ahol ismert témákba - szóval, általuk ismert témákba - közbetapsoltak.
Van egy rész, ahol az Attila - aki a fuvolás - az egyik nótát vezényli; ez egy olyan poén nóta (ez az "E-moll concerto"). Amikor Attila bejött, akkor hangos MAESTRO kiáltásokkal az első sorban leborultak a színpad szélére, betódultak oda!
Komolyan, néha úgy éreztem, hogy a nevetéstől nehéz folytatni a koncertet.
Irtóra lelkesek, kedvesek, aranyosak; borzasztó nagy élmény - tényleg nagyon nagy élmény az egész!"
Robi szavai nyomán szinte látja maga előtt az ember az ott történteket ...
Szeretném megosztani Veletek egy igen meghatározó élményemet a Solaris-szal és Czigivel kapcsolatban.
Az előzményben már kérdeztem, hogy volt-e valamelyikőtök az 1990. március 10-i Solaris koncerten, a KEK-en (Kertészeti Egyetem Klubja)?
Aznap este Popmeccs Gála volt a KEK-en, Napoleon Boulevard-ék is érintettek voltak, valamilyen díjat vettek át ők is.
Akkoriban készültek el a dupla "SOLARIS 1990" c. lemezükkel is, s úgy gondolták, hogy egy fél órás Solaris koncertet is adnak aznap este, ezzel beharangozva a hamarosan megjelenő új Solaris lemezt.
Előre kell bocsájtanom, hogy egyáltalán nem az ő közönségük (mármint nem Solaris-os közönség) volt ott - nemigazán volt köztudott az aznapi Solaris koncert.
Elkezdődött a koncert, és egyszerűen nem akartam elhinni, amit éreztem - valami nagyon hasonlót, mint életem első Solaris koncertjén, 10 évvel korábban!
Teljesen elvarázsolódtam, hiszen a srácok ugyanolyan hozzáállással, hihetetlen belső tűzzel, átéléssel játszották a Solaris számokat, mint mikor még Solaris-ként léteztek.
Mintha egy szempillantás alatt eltűnt volna az a négy év 1986. óta, s ott folytatták, ahol akkor abbahagyták!
És az is biztos, hogy nemcsak én éreztem így, hiszen a színpad felől áradó elsöprő hangulat mindenkire átragadt: nagyon nagy tapsot kaptak minden számuk után! Fantasztikus sikerük volt!
És a színpadon Czigi is teljesen e hatás alá került és egészen őszintén bukott ki belőle két szám közötti konferáláskor, hogy "hiába volt az Első Emelet és hiába lett a Napoleon Boulevard, azért mégiscsak a SOLARIS az igazi!" !!!
Eszméletlenül felemelő érzés volt ezt hallani!
Míg élek, nem felejtem el; életre szóló élmény volt az az este számomra!
A koncert utáni napokban az újságok Solaris come-back-ről írtak, mindenki azt hitte, ezzel a koncerttel térnek vissza Solaris-ként, végre maguk mögött hagyva a Napoleon-os éveket.
Országos turnéról is lehetett hallani, aztán - mint tudjuk - nem lett ebből semmi.
Isten (és a Solaris) útjai kifürkészhetetlenek.
A Solaris útja szétágazott, mint egy folyó, mely ágakra bomlik, hogy aztán ezek ismét egy mederben egyesüljenek.
1990 után a feltöltődés évei következtek, a tagok más irányú, de szintén magas színvonalú, értékes munkáival.
Ezért akartam megismertetni Veletek az 1990 utáni kiadványaikat.
És milyen az élet, Cziginek lett igaza: azóta már csak a SOLARIS létezik, túlélve minden nehézséget.
Ráadásul alkotóerejük teljében vannak, hiszen a Nostradamus lemez mellett szólólemezek jelzik ötletgazdagságukat, és a jövőben nyilván számíthatunk majd újabb és újabb Solaris lemezekre is.
Talán nem reménytelen előbb-utóbb egy itthoni Solaris koncert sem ...
Nagy szerencsémre hozzájutottam a 2000 évvégi szilveszteri tüzijáték mintegy 12 perces
kísérőzenéjéhez, amit szintén az (ex-)Solarisos Erdész Róbert prezentált, hasonlóan az augusztus
huszadikihoz. (Ez már új kompozició volt, ami vélhetőleg meg fog jelenni, szemben a korábbival,
ahol gondolom az idő rövidsége miatt meglévő zenékből válogatott).
A szerintem hattételes - szélső tételei által - keretbefoglalt zene; stílusában a számomra nem
túl szívderítő egybemosó-jellegű worldmusic-ot célozza meg (SZVSZ: ezt a Ghymes jobban csinálja).
Viszont a harmadik tétele minden pénzt megér: Mike Oldfieldnak is dicséretére válna: egyszerű
tradicionális alapdallam, remek gitárszólók, nagyszerű megformálás jellemzi (hasonlóan MO ilyen
jellegű számaihoz: Wreckorder Wrondo, Portsmouth stb.), és nem ám plagizálva: van benne női
vokál, nomeg egy csipetnyi Muzsikásos csujogató, amiken lehet vitatkozni, hogy belepasszolnak-e
mindenesetre sajátos elvitathatatlanul magyar izű MO-analógia kerekedik ki belöle a mindössze
alig két perces számból: nekem nagyon tetszik.
Merre vagy? Én is ismerem és szeretem Robi Caba- ret c. első szólólemezét, csak amikor kérdezted, még nem tudtam neked válaszolni.
Most szeretném ezt a lemezt ismertetni:
a lemezen közreműködők:
- Erdész Róbert (billentyűs hangszerek)
- Ullmann Zsuzsa (ének)
- Bogdán Csaba (gitár)
- Kollár Attila (fuvola, blockflőte)
- Kisszabó Gábor (basszusgitár)
- Szentmihályi Gábor (dob)
- Demeter György (ének)
- Muck Ferenc (szaxofon)
a számok címei:
1. Mer' te mindig sírni akarsz
2. Szabadíts fel!
3. Én öltem meg Laura Palmert
4. Gömbvillám
5. Védj meg engem önmagamtól
6. Kis gyufaárus lány
7. Itt jön a szerelem
8. Kicsi ólompartizán
9. Szép lassan leépülünk
10. Kis ember
Nagyon jó, változatos zenék és igen érdekes, sajátos stílusú szövegek jellemzik ezt a lemezt.
Robinak elég fanyar stílusa van: első hallásra nekem kicsit meglepő volt a lemez szövegvilága, de aztán nagyon hamar ráéreztem az ízére és nagyon megszerettem ezeket a szövegeket.
Van közöttük humoros, van parodizáló stílusú és van nagyon komoly, elgondolkodtató, időnként politizáló szöveg is.
Az 1. szám egy hétköznapi életképet mutat be, igen fanyar, nagyszerű humorral.
A 2. szám az akkori ('90-es évek eleji rendszer-
váltó) korszak hangulati lenyomata, kissé keserű felhanggal.
A 3. szám jókora fricska: terítékre kerülnek az akkori reklámok és az éppen akkor futó sorozatok is (Twin Peaks, Dallas ...).
A 4. szám is ebbe a sorba illeszkedik: itt, többek között, a para-tudományokról "értekezik"
Robi, a végén egy nagyon jópofa szójátékkal.
Idézet ebből a számból:
"A fiúk lenn alfában dolgoznak,
én addig demagnetizálom az antennám,
s az ezüst készletet símogatva
meggörbítem a gömbvillám."
Muck Feri nagyszerű szaxi-szólója hallható ebben a számban.
Az 5. egy szomorúan szép szám, kissé önmarcangoló
szöveggel, nagyon szívbe markoló gitárbetéttel és nagyon jó kórussal, szintén politikai felhanggal.
A 6. szám a klasszikus mesetémát dolgozza fel szövegében. Gyönyörű és nagyon erőteljes hatású a zenéje, eszméletlen jó gitártémákkal.
A 7. számnak ironikus a szövege, érdekes hanghatásokkal fűszerezett a zenéje.
Attila nagyon megkapó blockflőte-játéka és szintén nagyon jó gitártémák hallhatók benne.
Valamint: a szám vége egy fantasztikusan dús, barokkosan tobzódó zenében csúcsosodik ki.
A 8. szám elejének hangzása hasonló típusú, mint amilyen zene az Egyenlítői Magyar Afrika c. lemezen is hallható időnként. (Nyilván közös ötlet volt, s így mindkét csapat felhasználta ezt a saját lemezén.)
Kissé gunyoros hatású szöveg jellemzi ezt a számot, amely szintén nem mentes némi politikai vonástól.
A 9. szám szintén nagyon ironikus szövegű, s a zénéjében végig nagyon húzós szaxi-játék hallható.
A záró szám szövegében és zenéjében is nagyon szomorú, nem kevés keserűség is kicsendül belőle.
Az egész lemezre jellemzőek a nagyszerű gitártémák; Csaba fantasztikusan jó gitáros, nagy öröm hallgatni a játékát.
(Ilyen gitártudással mit kereshetett valaki az Első Emelet-ben? De ez most nem idetartozik.)
(Egyébként Robi idei lemezére is nagyon jellemzőek a nagyon jó gitártémák, ezeket most
az ex-East-es Varga János szólaltatta meg, szintén kiválóan.)
Valamint további nagy erénye a Cabaret c. lemeznek, hogy Attila igen meghatározóan közreműködik rajta. Azt - gondolom - nem kell külön ecsetelnem, hogy az ő játéka is mennyire nagyszerű és milyen jó hallgatni.
Szóval, mindenkinek szívesen ajánlom ezt a kiadványt is!
('92-ben mindenesetre elég vegyes érzések voltak bennem: egyrészt örültem annak, hogy az egykori Solaris-tagok továbbra is aktívak és nagyon jó zenék kerülnek ki a kezeik alól, másrészt nagyon keserű dolog volt azt tudomásul venni, hogy a Solaris egyik fele itt, a másik fele amott Attila vezetésével, Czigi külön Lillával...
A Solaris három alapító tagja külön-külön utakon járt! /Akkoriban nem úgy festett a dolog, hogy hamarosan ismét Solarisként fognak együtt dolgozni./
A két csapat közötti kapcsolat egyedül Attila volt. Talán egy kicsit Robi is, hiszen egyik hangmérnöke volt az Egyenlítő Magyar Afrikának.)
Szuper jó híreim vannak: készül a 2. és a 3. archív Solaris-CD !
A NOAB már 75%-os állapotban van és 11 szám lesz rajta, a LOS ANGELES 2026-ról
még nem tudok bővebbet, de legalább már biztos, hogy meg fognak jelenni - valószínűleg
idén még nem.
(A NOAB CD sorsa sokáig kérdéses volt, Böszörményi 1 évvel ezelőtt azt mondta, hogy
talán nem is fog megjelenni.)
És gőzerővel készül Attila 2. szólólemeze is, már csak a keverés van hátra!
Ha valaki nem olvasta a Rockinformban, Attila koncertje a MOM Művelődési Házban lesz
(XII. ker. Csörsz utca) december 6-án.
Néhány gondolat még az EGYENLÍTŐI MAGYAR AFRIKA c. könyv kapcsán.
A könyv ismertetőjében az szerepel, hogy "a magyar kultúrában még ismeretlen,
de világviszonylatban is ritka az irodalom és a zene ilyen szoros együttműködése."
Azért aki ezt az ismertetőt írta, kicsit jobban is felkészülhetett volna, hiszen épp
Solaris-ék készítették el a MARSBÉLI KRÓNIKÁK lemezt, tehát nem épp ismeretlen
dolgot csináltak Attiláék ezzel a kazettával.
Arról már, persze, nem kell tudnia, hogy a Solaris-számok zöme is valamilyen sci-fi könyv
vagy novella hatására készült, időnként film volt az ihlető háttér.
Megpróbáltam összegyűjteni a '80-'86. közötti számaikat abc-rendben, melléjük írva
az ötletet adó könyv (film) szerzőjének nevét is:
- Apokalipszis
- Bíbormúmia (Dnyeprov)
- II. Concerto
- Döm-dö-döm (Lázár Ervin)
- Dr. Mabuse ezer szeme (Fritz Lang-nak voltak Dr. Mabuse-ról szóló filmjei)
- Duó
- Egészséges optimizmus
- Ellenpont (Zsoldos Péter)
- E-moll Concerto ...
- Éden (Stanislaw Lem)
- Éjszakai tárlat (az ő forgatókönyvük alapján készült volna egy film !!!)
- Ha felszáll a köd (Botond-Bolics György)
- Hullámok
- Józsi Mátészalkára megy
- Körkörös romok (Jorge Luis Borges)
- Legyőzhetetlen (Stanislaw Lem)
- Los Angeles 2026
- Madarak (Hitchcock filmje)
- Magellán-felhő (Stanislaw Lem)
- Magyar tánc
- Marrakesh
- Marsbéli krónikák (Ray Bradbury)
- M'ars poetica
- Mickey Mouse
- Noab
- Nyikorgó idegen (Alfred Bester)
- Orchideák bolygója (Herbert W. Franke)
- Óz, a nagy varázsló
- Az özönvíz balladája
- Solaris (Stanislaw Lem)
- Szabad játék
- Szép új világ (Aldous Huxley)
- Távoli tűz (Zsoldos Péter)
- Trió
- Toatel
- Újjászületés (John Wyndham)
- A Viking visszatér (Zsoldos Péter)
- XX. század
És akkor néhány szó, arról a filmről: egy 1985. március 15-i koncerten beszélt róla Czigi.
Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha az ő szavait idézem:
"A következő szám úgy született, hogy elkezdtünk kicsit képekben gondolkozni, mert a
dolgok jelenlegi állása szerint úgy néz ki, hogy a Solaris együttes abban a szerencsében
részesedhetett, hogy a Magyar Televízió ... szóval, hogy lehet, hogy lesz egy műsor,
amiben majd mi is; majd, igen, egyszer majd ... és mi írtuk a forgatókönyvét.
És az az igazság. hogy nagyon szomorú, mert tulajdonképpen ez a világ sem olyan
vidám, amiben most élünk. És ez a film arról fog szólni, hogy ha majd eljön az a perc
és utána valaki egyáltalán életben marad, és az egy kisfiú lesz, akkor mit fog látni
abból a világból, ami itt maradt utánunk.
És most ebből játszanánk el egy részt, egy zenei részt: a kisfiú egy múzeumban van,
ahol nézi a képeket és a szobrokat. A szám címe: Éjszakai tárlat."
Ezek a szavak ma talán még aktuálisabbak, mint akkoriban ...
Megnéztem a Solaris honlapon az idézett részt, és ennek alapján azt hiszem, hogy
csak egy egyénileg összeállított kazettáról van szó, nem pedig egy eddig ismeretlen
Solaris kiadványról. (Hiszen ők is csak annyit írnak, hogy abban a korszakukban
2 kislemezt és kb. 10 rádiófelvételt készítettek.)
Annakidején én is megpróbáltam elcsípni a rádióban leadott felvételeiket, az általad
felsoroltak közül némelyiket én is fölvettem.
És így valószínűleg a Solaris számok között hallható angol nyelvű felvétel tényleg nem
az övék.
persze hogy nem hallhattal a felvetelrol mert egy sima polimerre vette fel valaki de hogy honnan az mar nem kinyomozhato... bar azert meg utanna tudok nezetni.
a 2 sp 10 radio felvetelre a history , 2nd formationnal talalsz.
marsbeli kronikak 2 (7:22) a cdn rovidebb
orchideak bolygolya (4:02) ez a lemezen le van halkitva 3 perc utan!
majd pedig egy vagas van a kazin es teljesen ismeretlen dolog van rajta.
nyikorgo idegen, egeszseges optimizmus, hullamok ez van irva a papirra.
9:46 perc de a harom szam egybe van jatszva ha igaz amit olvasok :)
raadasul a 2 reszben angolul enekelnek. na itt elbizonytalanodtam, mert lehet hogy ez nem is solaris.
van valakinek infoja a radio felvetelekrol?
ez van honlapjukon
81-83
. We recorded two SP-s and about 10 radio-recordings during this time.
Az új bónuszszám lényegében improvizáció. Attila fuvolaszólója kezdi, majd (az akkor még csak készülőben lévő) szólólemezéről is hangzanak el részletek, aztán az improvizációba már az egész zenekar bekapcsolódik. Nem tudom, tényleg ott volt-e vége az egésznek, ahol a lemezen abbahagyták; ha nem, akkor kár, hogy megvágták. Még hallgattam volna tovább szívesen. Nagyon jó ötletek voltak ebben az improvizációban.
Egyébként annakidején is időnként igen ihletett improvizációik születtek a koncertjeiken. Nemcsak a "Szabad játék"-ra gondolok, ahol a konkrét zenét követően egymásnak adva a témát improvizáltak.
Egyszer-kétszer váratlan helyzetek is adódtak a koncertjeiken: néha átmeneti áramszünet vágta félbe a koncertet vagy elszakadt egy gitárhúr...; ilyenkor ki kellett találni valamit. Valahogy mindig frappáns megoldásaik születtek. Sőt, volt egy olyan koncertjük is, ahol a közbeiktatott improvizáció után ott folytatták a számot, ahol az félbemaradt (mintha mi sem történt volna); félelmetesen jók voltak!
A rövid kiigazítás után most folytatom a részletezést.
Sorrendben az EGYENLÍTŐI MAGYAR AFRIKA című kazetta következik.
Ennek zenéje Trenka Csaba Gábor azonos című regénye nyomán készült.
Mindkét kiadványt először az 1992-es tavaszi Könyvvásáron lehetett megvenni.
A könyv hátoldalának szövege:
"Mi lett volna, ha a hitleri Harmadik Birodalom maga alá gyűri a világ egyharmadát, s benne
Magyarországot, nem pedig az oroszok? Mi lett volna, ha a fasiszta bábállamocskák
feloszthatják egymás között Afrikát, s a XX. század második felében kipróbálhatják a
gyarmatosítás örömeit? Ezek a kérdések tudós körökben "történelmietlennek" számítanak,
ám az írói fantázia eljátszhat velük. Ezt teszi Trenka Csaba Gábor is, amikor regénye
főhősével Hungarovillben, az afrikai magyar gyarmat fővárosában láttatja meg a napvilágot.
A nyughatatlan Lajtai Gábor fordulatos, kalandokban bővelkedő életregényét olvasva
felsejlik előttünk a bennszülött varázslók, népvezérek, tisztviselők, utcalányok misztikus,
olykor veszélyes világa, fél évszázad képzeletbeli, heroikus és zűrzavaros történelme,
egy másik történelem, amely pontosan olyan, mint a mienk.
Zene és tánc nélkül szörnyű és elképzelhetetlen lenne a világ. Trenka Csaba Gábor
regényéhez a méltán népszerű Napoleon Boulevard együttes készített különös és élvezetes
zenét, ugyancsak Egyenlítői Magyar Afrika címmel. A magyar kultúrában még ismeretlen,
de világviszonylatban is ritka az irodalom és a zene ilyen szoros együttműködése.
A hanglemez (kazetta) e könyv megjelenésével egy időben szintén megvásárolható lesz."
És akkor a kazetta részletezése (a kazettát a Magneoton adta ki):
B oldal
1. Egyenlítői Magyar Afrika I. (3'30")
2. Egyenlítői Magyar Afrika II. (3'04")
3. Egyenlítői Magyar Afrika III. (4'34")
4. Mária-öböl (3'32")
5. Az első nap (5'09")
Totál: 37'25"
Szóval, mivel nekem mindig az a mérce velük kapcsolatban, amit Solaris-ként csináltak,
ennek fényében is elmondható, hogy ez a felállású Napoleon Bld. is igen jó zenéket készített.
Ráadásul meghatározó zeneszerzőként az addigi háttérszerepéből előlépett Barcsik Vali,
aki a zenekar billentyűse lett a Lilla utáni korszakukban. (Új énekesnővel, Lastofka Beával
készítették el ezt a kazettát.)
A kazettán szereplők:
Barcsik Vali - zongora, szintetizátor, vokál
Gömör László - dobok és ütőhangszerek
Kollár Attila - fuvola, szintetizátor, vokál
Lastofka Bea - ének
Pócs Tamás - basszusgitár
közreműködik: Vámos Zsolt - gitárok
hangmérnök: Küronya Miklós, Erdész Róbert
És ilyen összetételben is tudtak olyan zenéket írni, amelyek a legjobb Solaris hagyományokat folytatták.
Ezen a kazettán ilyen például a "Bíborsivatag" c. szám. Nincs benne ének, Vámos Zsolt
itt igazán megvillantja virtuozitását: Yngwie Malmsteen legjobb korszakára emlékeztető
stílusban gitározik ebben a rövid, de igazán tömény, nagyszerű számban.
A "B" oldalon néhol pedig Santana stílusát idézi.
Ezen az oldalon a "Mária-öböl" c. szám pedig nem csupán olyan, mintha Solaris stílusú
zene lenne, hanem ennek a számnak az utolsó 2 perce egy eddig meg nem jelent Solaris
szám rövid részlete, kicsit áthangszerelve.
Nem tudom, melyikőtök volt ott a '86. április 7-i Solaris búcsúkoncerten.
Itt elhangzott egy vadonatúj, 20 perces szvitjük is, amelynek témája a görög mitológia volt,
s amely zene alatt a színpadon M. Kecskés András és pantomimtársulata jelenítette meg a
párkák történetét. Ez a kompozíció néhol igen feszes, néhol egészen légies hangzású.
Szóval, ezt a zenét eddig nem adták ki; nem tudom, ráteszik-e esetleg a 3. archív CD-re.
Ennek egy részletét tették rá erre a kazettájukra, valamint a '90-es dupla CD-jükön hallható
közjátékok is e szvit alapján készített rövid variációk.
Sajnos, ismét be kell fejeznem; ahogy tudom, folytatom a részletezést.
Elnézést kérek ezért a nagy hallgatásért. Még arra sem jutott időm, hogy a '85-ös Solaris
kazetta részletezését kijavítsam (összecsúsztak a számcímek, így elég hülyén néz ki).
Szóval:
A oldal - 21'32"
1. Bíbormúmia
2. A Viking visszatér
3. Óz
4. Magyar tánc
5. Éjszakai tárlat
6. Micky Mouse
B oldal - 21'04"
1. Az özönvíz balladája
2. Szabad játék
3. Orchideák bolygója
4. Egészséges optimizmus
5. Szép, új világ
6. E-moll előjáték és concerto
A '89-es Ős-Metál lemezzel kapcsolatban még annyit, hogy a "Sorry, Giuseppe!" c. szám
Verdi: A Trubadúr c. operájának egy részlete. Kicsit megfricskázva, és Gömör Laci jó kis
pörgös dobolásával is megspékelve.
Nekem erről a lemezről egyébként csak a "Child in time" volt csalódás.
Például a Focus-os "Hocus-pocus"-nak ez a változata nekem jobban tetszik az eredetinél:
tömörebb, lényegretörőbb.
Én a többit is nagyon szeretem hallgatni.
Éppen Solaris topicot akartam alapítani kb. olyan címmel, hogy "Vannak még Solaris rajongók?".
De előtte rákerestem a névre s íme látom, hogy egy igen informatív topic létezik már.
El is küldtem egyik barátomnak a lapot. (ő is harmincas, szakállas, bölcsész - isten tudja miért, de így képzelem a Solarisrajongó rpototípusát. Persze lehet, hogy tévedek.)
No hát üdv Nektek, tudjátok-e véletlenül, hogy mikor jelenik meg az "archív" két következő darabja?
Ja s Gerdesitsre: nekem csalódás volt az a lemez sokkal többet vártam tőle.
Legelőször is a '85-ös Solaris kazettáról: erről EnemyNo_1 már tett is említést régebben.
A oldal - 21'32" B oldal -21'04"
1. Bíbormúmia 1. Az özönvíz balladája
2. A Viking visszatér 2. Szabad játék
3. Óz, a nagy varázsló 3. Orchideák bolygója
4. Magyar tánc 4. Egészséges optimizmus
5. Éjszakai tárlat 5. Szép, új világ
6. Micky Mouse 6. E-moll előjáték és concerto
Ezek zöme megjelent a '90-es fekete lemezükön, de némelyikük nem ugyanúgy
hangzik el, mint ezen a kazettán. Az E-moll ... itt például sokkal jobb változatban hallható.
Az elején elhangzik az a rövid részlet, ami a Marsbéli ...-s lemezükön is megtalálható,
aztán az E-moll concerto-nak egy sokkal dinamikusabb, az élő előadásmódhoz sokkal
inkább hasonlító változata szólal meg. A vége felé egy kis fuvola is van benne;ez viszont
egy kis plusz a koncertváltozathoz képest, hiszen akkor Attila csak vezényelni szokta
ezt a számot.
A "Bíbormúmia" nem egy konkrét szám, inkább csak egy rövid hangulati bevezető,
szintetizátorral. Ugyanígy "Az özönvíz balladája" sem, ez viszont Attila "éneke". Régen
ezzel kezdődött a Noab című számuk;ha az megjelenik majd CD-n, akkor nyilván ott is
hallható lesz majd. (Bár később gyakran ezzel az énekkel vezették be a "Szabad játék"
című számukat a koncerteken; úgy mint ezen a kazettán is.)
A "Szép, új világ" szerintem máshol nem jelent meg, bár ha jól emlékszem, a rádióban
mintha egyszer-kétszer azért elhangzott volna annakidején. Van benne egy kis ária,
valamint egy rövid prózai idézet Aldous Huxley Szép, új világ c. könyvéből.
(Most így hirtelen nem mernék megesküdni rá, de a zenei részét később mintha
"XX. század" címmel azért játszották volna a koncertjeiken /elég zaklatott zene mindkettő,
mindenesetre/.)
Annakidején ezt a kazettát eleinte a koncertjeik előtt árusították, majd a Solaris Hang-
lemezboltban lehetett megvásárolni, valamint az együttes címén meg is lehetett rendelni.
Aztán kiadták '89. tavaszán az ŐS-METÁL c. lemezt Gerdesits Ferenc közreműködésével.
(Ő az, aki a Nostradamus-lemezükön is énekel, többek között.)
G.F. '89-ben már az Operaház magánénekese volt, a '70-es években pedig a Ferm együttes tagjaként énekelt Deep Purple, Led Zeppelin stb számokat is, tehát ez a lemez számára
nagyon is testhezálló volt.
A lemezen ugyanis a következő számok hallhatók:
1. Look at yourself (Uriah Heep - Czigi) 3'42"
2. Child in time (Deep Purple - Czigi) 5'08"
3. You really got me (Kinks - Czigi) 2'30"
4. Stairway to Heaven (Led Zeppelin - Attila) 3'57"
5. Hocus-pocus (Focus - Attila) 3'45"
6. Lady in black (Uriah Heep - Robi) 3'51"
7. Whola lotta love (Led Zeppelin - Attila) 4'14"
8. Fireball (Deep Purple - Robi) 3'08"
9. Gipsy (Uriah Heep - Robi) 2'27"
10.I'm a man (Yardbirds - Czigi) 2'32"
11.Sorry, Giuseppe! (Verdi - Robi, Attila, Czigi) 3'04"
-----------
totál: 38'18"
Eszméletlen jól szólnak ezek a számok az ő felfogásukban is !
A Hungaroton Gong adta ki annakidején, csak LP-n.
Sajnos, most be kell fejezzem. További részletekkel a jövő héten szolgálok majd.
Sziasztok