Még Román András volt a Műemlékvédelem főszerkesztője, aki egyszer a levelemre reagálva, felhívott Budapestre és teljesen ingyen {!!!} sok példányt adott nekem a lapból... :-) Egy talpig becsületes, igazi szakembert ismerhettem meg a személyében, ezért is sajnálom, hogy az egyik választási ciklusban a győztes pártok leváltották az újság vezetéséből... :-(
Örülök, hogy azért követed a Topik életét... melyik várakat szeretnéd bejárni majd Pozsony környékén? Remélem, hogy szövegben és fotókkal is gondolsz majd ránk, ha valamit segíthetünk, csak írd meg!
Érdemes azért a megyei múzeumok kiadványait is böngészni, mint ezt, amit Egerben adtak ki {újra el kell mennem oda!}:
Még egy -- de összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékű -- két ország anyagi és erkölcsi összefogásával megoldandó feladatot jelent a komáromi Új és Öregvár helyreállítása és polgári funkciójának kialakítása.
Személyes véleményem a lapról: már régóta olvasom, eleinte csak a helybeli könyvtár olvasótermében, majd előfizetője lettem. A nagy várhelyreállítási időszakban {1960-as évek} sokkal több cikk foglalkozott benne a várakkal, mint mostanában... :-( ... de azért mindig vannak üdítő kivételek -- a múltkor Tátikáról, most pedig Gyula és Drégely váráról lehet megtudni fontos részleteket!
Ui.: Nagyon elvesztél a váras Topik számára! :-( Látom, azért próbálod felvenni a kapcsolatot a szlovák várbarátokkal is... Bogoly János zempléni várakat bemutató könyvére én is fenem a fogam!
Drégely várát 1552 nyarán ostromolta meg Ali budai pasa serege, majd bevétele után K-i irányban haladva érte el Egert, mellyel már nem bírt...
Drégelyt négy napi viadal után szállták meg a muzulmánok, a várat súlyosan megrongálták az ostromágyúk. A törökök helyette lent a jobbágyfaluban, Drégelyen a plébániatemplomot vették körül "magyar módra" létesített palánkfallal, amely a továbbiakban támaszpontul szolgált nekik a felvidéki bányavárosok ellen indított rablóportyáikhoz...
Még érdekesség és a számomra újdonság, hogy a drégelyvári feltárások tanúsága szerint volt élet a romok között 1552 után is! Erről például a holland típusú pipák és a habán kerámia töredékek tanúskodnak... tehát itt egy megfigyelőhely {őrhely} működhetett még a XVII. században is!
Ha szigorúan üzleti alapon nézzük Drégely várát:
-- Messze a hegyek között található, a lakott településektől távol. Szerencsére már annyit javult a helyzete, hogy egy katonai út felszabadult a tilalom alól, ezen keresztül már csak kb. 20 perc gyaloglás. Feltárását megkönnyíti, hogy nincsenek rá építve lakóházak. Itt viszont semmiféle "infrastruktúra" nem található, vízre és villanyáramra gondolok.
-- Ha valami vállalkozó {mint Sümeget} fantáziát látna benne, annak jó és rossz oldala lenne. Jó = helyben üzemelő szállás és ellátási lehetőség turistáknak, rossz = nagyobb tömegek, szemetelés + nyüzsgés {civilizációs veszélyek}
-- Természetesen bizakodnék arra, hogy az elfeledett Drégely ismét visszanyeri dicső fényét -- mint pl. Eger -- de ahhoz még sokat kell tenni...
Dregely az a var, amibol 2. Sumeget lehetne csinalni, egy jo rekonstrukcioval. Nagy orom hallani, hogy itt is folynak a munkalatok. Ha jol emlekszem, Dregely meg joval a Habsburg amokfutas elott pusztult el. Epp ideje az ujjaszuletesnek.
Biztosan a legtöbben már túráztatok a drégelyi várhoz, melyről a legfrissebb infókat szeretném összefoglalni a Műemlékvédelem két cikke alapján:
-- A legújabb időkben ásták ki az 1551-es lőporrobbanásban megsemmisült öregtorony alapfalait, melyeket a tervek szerint felmagasítanak és kilátóként akarnak helyreállítani {tervét lásd lentebb}
-- Gál Tibor építész állásfoglalása szerint a munkálatok még csak a felénél tartanak, így talán bízhatunk abban, hogy a sok háborús vihart látott Drégely vára megújul a romjaiból!
-- Személyes véleményem: a lakott településektől távol eső középkori erősségben esetleges fedett helyiségek létrehozása indokolt lenne {múzeumi tér, esetleg turistaszállás részére} de akkor feltétlenül kell állandó személyzet a kiszolgálására és őrzésére. Ezt pedig csak a helybeli önkormányzat vagy várbaráti társaság tudná ellátni!
Akkor folytatom a karako-híd által lefényképezett szigligeti vár építéstörténetét. A XIII. századtól kezdve királyi váruradalom központjául szolgáló erősséget a XIV. században is jelentős mértékben bővítették, melyek röviden a következő munkálatokat jelentették:
-- A felsővár előtti támadható területet egy kerek {az ÉNy-i} és egy szögletes {az ÉK-i oldalon} tornyokkal építették be, melyek között vezetett az új kapu. A mögötte lévő régi felvonóhidas bejáratot később meg is szűntették.
-- A nagyobb létszámú várnép részére megépült az alsóvár, melyet kisebb tornyok védelmeztek. A vár bejárata eleinte csak egyszerű kapunyílás volt. Az É-i oldalt alakították ki a gazdasági épületet, itt kapott helyet az istálló.
-- A felsővár előtti részen több fapalánk anyagú lakóhelyiséget is kialakítottak, melyeknek feltárt alapfalai a közelmúltban kerültek bemutatásra.
Ezek alapján így fest a XIV. században Szigliget királyi kézben lévő vára.
Számokkal csak az újonnan készült épületrészeket jelöltem!
Kösz szépen a linkeket, ez utóbbi fájdalmasan gyötrő sorokkal idézte fel a XVII. század második felében a magyarságra oly hatalmas erővel elnyomást gyakorló Habsburg-császári ház önkényuralmát... :-(
Kissé tovább gombolyítva a történelem fonalát:
A Wesselényi-féle összeesküvés egyik mellékszálaként a császári zsoldosok ostrom alá vették Thököly Istvánt is Árva várában, míg fia, Imre gróf a likavai erősségből még idejében erdélyi birtokára tudott menekülni...
Innen később visszatért a Felvidékre, melyet a török hathatós segítségével ideiglenesen a hatalma alá vont. De sajnos 1683-tól a törökkel együtt a kurucok szerencsecsillaga is aláhanyatlott... majd utoljára az 1703 -- 1711-es Rákóczi szabadságharcban ragyogott fel... ez volt a várak utolsó katonai jelentőségű alkalmazásának ideje... bár ezt a nagyságos fejedelem nem ismerte fel, helyette inkább a harcedzett Habsburg zsoldosseregek elleni nyílt csatákat erőltette.... amiket sorban el is vesztettünk {Nagyszombat, Zsibó, Koroncó, Trencsén}
Ezek a yenki filmrendezők még nem unják a sárkányos filmeket... bár a legutóbbi egész tetszetős volt, főleg hogy szerepeltek benne a felvidéki Csejte, Szepesvár és a gyönyörűséges Sztrecsény várai is!
Most majd úgy látszik be kell érnünk az egri vár dublőrével....
Úgy látszik, a Wesselényi-összeesküvés esetében ez sem segített...
Sajnos nem... :-(
A tragikus vég részleteiről:
Zrínyi és sógora, Frangepán lefejezése az ausztriai Bécsújhelyen történt. Egykorú források szerint a hóhér mindkettőnek csak harmadik csapásra tudta levágni a fejét. Ez vagy a gyakorlatlanságának vagy -- a rossznyelvek szerint -- a részegségének volt köszönhető. Mindenesetre a császári bíróság ezután őt is elítélte -- na nem halálra -- "csak" sáncépítő munkára!
Ezzel szemben a Bécsben lefejezett Nádasdy "sima ügy" volt, elsőre nyissz...
Votl még egy negyedik társuk is, akiről kevés szó esett, talán mert nem volt főnemes, mint a többiek. Őt Bónis Ferencnek hívták, zempléni köznemesként zálogként birtokolta többek között a füzéri váruradalmat is. Ezt is elkobozta tőle a Királyi Kamara, amely helyőrséget rendelt a sasfészekbe.
Nem én haltam meg, csak a monitorom -- már másodszor... :-( de most úgy döntöttem, hogy nem javíttatom meg, ami 15 ezer Ft.-ba és 30 nap távollétbe kerülne -- rossz rágondolni is, hogy addig nincs VárTopik :-(((
A hétvégén szeretnénk próbaüzemet kezdeni a Magyar várak szavazó rendszerén , jelenleg azokat a várakat vettük fel a listába amelyeket a legszebb 10 váras listán TI közreadtatok. A Lista a 2960-as hsz.-ban olvasható, szeretnénk legalább 50 magyar várral indítani, EMAIL cimemre várom a listába felveendő várakat.
A szavazó rendszer a Hónap vára cimmel működik majd , minden hónap 0-ről indul, és visszamenőleg is megnézhető, év végén majd összesítjük. Minden várról van egy kis kép - vagy lesz ha küldtök - és egy link a varak.hu megfelelő oldalára a bővebb tájékozódási lehetőség miatt.
Nem középkori, hanem mesefilmet forgatnak Eragon címmel. Zafírkék sárkány van benne. A FOX filmgyár forgatja, további forgatási helyszínek a Ság-hegy és Tatabánya. A forgatáshoz kölcsönkérték ezt a lírámat: http://www.terrasoft.hu/~mikolap/zene/lyra/
Hmm. Lehet, hogy ezért mondták ezt az összeesküvésre (amit ők maguk talán nem is összeesküvésnek tekintettek!), és a kifejezés miatt később kapcsolódott az esemény a rózsás szobához, és így alakult ki a legenda.
Persze. De nem tulajdonitottam a reszleteknek akkor meg jelentoseget. Szoval fel sem tettem magamnak akkor(jo regen) a kerdest, hogy hol vehettek vajon fel.
A "sub rosa" (bizalmasan, titokban) kifejezés régebbi, mint a Wesselényi-féle összeesküves. Talán onna ered, hogy az ókori mitológiában a rózsa a bizalom jelképe volt.
Az ókorban a lakomák termeit díszíteték rózsával, ezzel emlékeztetve e vendégeket, hogy amit "sub vino" - a bor hatása alatt - mondanak, azt "sub rosa" bizalmasan kell kezelni.
Van még egy érdekessége a sárospataki erkély rózsájának. SK képén jól látszik, hogy a rózsát hat hegyes levél - hat lándzsahegy veszi körül. Franciául a "hat lándzsa": "six lances". Kiejtése ugyanaz, mint a "silence" (csend) szónak, így ez is a hallgatásra figyelmeztet. Úgy látszik, a Wesselényi-összeesküvés esetében ez sem segített...
Na jo, most az egyszer felmentelek az "Egerbennemjaras" vadja alol a cafolhatatlan bizonyitekok hatasara. Legkozelebb majd jobban elolvasom, hogy mire irtad, hogy voltal, vagy hogy nem voltal. Kosz az ujabb egri infokat. Orom, hogy folyamatosan szepul a var.
Persze, 2896. sz. alatt toltam be a gravitálóhivatal képeit. Meg itt van egy tavalyi kép a várudvarról. Már csak azt nem tudom, hogy mikor és miért szedték le a szép faburkolatot meg a parkettát a Sub Rosából.
