Mutatni sokat tudnék és tudnak mindazok akik napi szinten találkoznak alu kötésekkel. Nem vagyok otthon a kémiában így csak a különböző előadásokon hallottakra tudok hagyatkozni, valamint például erre az előadásra.
Nem tudom, te merre jártál, a legnagyobb szaktudás az ELMŰ-nél összpontosult, ott sínkötéseknél drótkeféztek és vazelint használtak (az összeérő felületeken, mert kívül hőre színét változtató festékkel kenték be).
Hámory-féle Villanyszerelés 1966-ban eírja a drótkefézést és a végén a színtelen lakkal bekenést.
Amikor áttértek a modern kötőelemre, az az ENSTO volt, a technológiához szigorúan hozzátartozott a drótkefézés.
Ma meg a SICAME kötőelemek eléggé pasztásak.
Mondjuk ez utóbbi megállapítás inkább légvezetékes.
Az ólommentes forraszok valóban ridegek voltak, az anyagtakarékos forrasztással együtt sok problémát okoztak. A ma kapható, legújabb adalékokkal az ólmosokat meghaladó lágyság érhető el és nincs velük gond. A régi aluvezetékek és kötéseik azért nem probléma és karbantartás mentesek. Nem tudom, miért gond a paszta-előírás, kell, megold sok, jövőbeni problémát. Ahol kábelekre, wagora költ az ember elég sok pénzt, nem ez fogja földhöz verni. A csavarbehajtón van sok fokozat, nem szakítja bele, ha ésszel használja az ember.
A robbanásbiztos az milyen? Orvosit, repülőset, katonait szoktam látni, ott max. panelt forassztanak, de amúgy tele van Wagos kötéssel és egyéb modulos csatlakozókkal. Tengeralattjáróban is leggyakrabban az optikát forrasztják és nem a rezet.
Többiben teljesen másról beszélsz, de a 100 éves kötésen sem biztos, hogy az ment át és úgy, ahogy most.
valóban sok helyen a forrasztás a legjobb még mindig !
Pl; orvosi, repülési, katonai , robbanás biztos alkalmazásokban.
Nem egy helyen bontottam szét 100-110 éves forrasztott kötést .Semmi baja nem volt!(de 1910 elött készült).De azt még tűzi forrasztással mártva , s leginkább cinkkloriddal folyasztva készitették.
Amióta ezek az uniós nagyokosok kitalálták , hogy ólommentes forr. anyaggal, ilyen ,olyan pasztával
kell forrasztani --Azóta gond is van vele!
Ezek az aluminium paszták is tetszenek ? ! ki látott már áramszolgáltatói kábeleken pasztát?
S mégis működnek akár 70 éve is ! még saru sincs rajta csak ellapitva átfurva s egy vascsavarral/alátéttel odafogva!
Persze fejlődik a technika , meg az eszközök is .....hát még az emberek!
Ma már dugaljat nem lehet felszerelni csavarbehajtó nélkül!
Igaz is mennyivel könnyebb a csavart -----beleszakitani, lehetőleg több helyen is!
Pfff, ismerős most építkezett. Márvány, üveg, egyedi lámpák, akármi, kb. egy villa, ahol az ülőgarnitúra ér annyit, mint a lakásom. És lift :-O
A LEDes cuccok villognak, színe semmi, legszarabb tápok, UTP kábelezésből a legolcsóbb valami, aminél annyit tudok mondani, hogy nincs márkája, de legalább réz. Az is valami. Ráhagyás semmi, panelnak helye nincs a falon, ott gyógyászkodtam 10 négyzetcentin. Állításuk szerint rendes ember csinálta és milyen ügyes meg alapos. Bláááá.
"Csak nem a hosszú nyakú KCS-típusú köszörű? A volt munkahelyemen ezek megszüntek kézi szerszámnak lenni, satuba fogva voltak univerzális gépek.(3x42V)"
A típusra már pontosan nem emlékszem, csak arra, hogy a végén egy kerek markolat elfordításával kapcsolt be és az alu motorház tengely oldalán hatszögletű nyakrészen lehetett megfogni.
Viszonylag lassú gép volt és jó nehéz volt tartani és csak télen eset jól ahogy a forró aluház melegítette a kezemet.
"Az általam említett kisgép ugyanúgy nézett ki mint a hagyományos társaik, csak a teste volt kicsit bumfordibb mintha nagyobb teljesítményű lenne de nem volt az.
Sajnos még nagy frekvencia ellenére sem sikerült a motor térfogatát lecsökkenteni az univerzális motor méretére ugyan olyan teljesítmény mellett."
Komolyabb állóképesség kellett az ilyen gépekhez. Még a zárt markolatú aluházas 24 V os kézifúrógép is ormótlan, de kis teljesítményű gép volt.
Ráadásul ezekkel mindig cipelni kellett a jó nehéz trafót.
"Ilyenkor mindegyik lámpának mozgásérzékelősnek kell lenni, vagy elég pl. a két szélsőnek és ezek kapcsolják a többit is?"
Tíz esetből kilencszer a legnagyobb hülyeség ugyanoda tenni a mozgásérzékelőt, ahol a lámpa van.
A lámpákat tedd oda, ahová a lámpákat szokás tenni,
a mozgásérzékelőket pedig oda tedd, ahol
1: legjobban érzékeli a mozgást (120-160 centi magasságba),
2: nem lát oda, ahova nem kellene (pl nem lát ki az utcára és nem kapcsolgat az ara járó kutyára/macskára sem)
"Ha úgy szeretném, hogy a mozgásérzékelő funkció mellett akár egész éjjelre folyamatosan fel tudjam a lámpákat kapcsolni, akkor kell vinni egy kapcsolótól plusz egy fázist a lámpákba, amivel direktben kapcsolom azokat?"
1: a lámpáidat kösd egymással párhuzamosan
2: az egyik közös vezetéket kösd rá a nullára valahol
3: a másik közös vezetékre kapcsold rá a fázist a kapcsolóval és mindkét mozgásérzékelővel és kész is vagy.
Ha a házban három fázis van, akkor ügyelj arra, hogy a kapcsoló + egyik mozgásérzékelő + másik mozgásérzékelő UGYANAZT a fázist kapcsolgassa rá a lámpákra.
Ha a házban nem csak egy FI relé van, akor arra is ügyelj, hogy mindez ugyanazon a FI relén legyen.
"Aztán hív telefonon hogy mi is az az 50 darab wago ?"
Mondd azt neki, hogy ezek azok a villámgyorsan alkalmazható vezeték összekötő alkatrészek, amelyek miatt három órával kevesebb munkaidőt kell kifizetnie. És utána hagyd számolgatni egy kicsit.
Szóval, ha egy 30 m hosszú kapubejáróról van szó az út mentén 5 lámpával, akkor a két szélső lámpához érdemes tenni külön egy-egy mozgásérzékelőt?
Nem pedig lámpával egybeépített mozgásérzékelőt, mivel így egyszerűbb megoldani a szerelést.
Egy kapcsolási rajzot esetleg tudnál feltenni arról, amikor alapból a mozgásérzékelők jelére kapcsolnak a lámpák, de egy kapcsolóval át tudok váltani manuálisan fix világításra.
Ez akkor jó, ha mondjuk este az ember sokáig az udvaron van (nemfeltétlen mindig a mozgásérzékelők által lefedett területen) és folyamatosan világítást szeretne.
