ne menjunk bele a mm-ekbe. en is azt irtam, hogy a vekonyabbik szokasos a 12, szerintem mindketten tudjuk mi az abra, csak feluletesen olvasunk meg az egyikunk kotekedos kedveben van :-)
Nekem az első módon lett berakva. Azaz fent a keret, becsövezve minden, nyomáspróba. Csövek ekkor még semmi.
Ezek után heat pipe beken pasztával, bedug, majd utólag ráhúz a vákuumcső.
Nekem így elsőre kicsit valóban kevésnek tűnik a hozamod, de ez a DNY irányba 30 fok tájolás nem kevés.
Viszont ami egyértelműen látszik - a tartály hőfoka és a kollektor hőfoka között 15-20 fok között van a hőkülönbség, mondhatnám szinte pocsékolásnak is.. Ez nagyon sok - nálam ez 5-10 fok között szokott lenni, de leginkább 7-8.
Csak szerényen szeretnék dicsekedni itt, a nagyágyúk között, hogy a drága napocska melegével ma zuhanyoztam egy jót a kertemben( 60m 1/2",napos helyen karikába hajtva, és a végén a kerti zuhany)persze ezt itt midenki ismeri, csak nekem új.
valahogy jólesik az "ingyen" melegvíz...de az, hogy ezt a potya meleget cca 150 millió km-ről kaptam, még feldolgozatlan...
Bocs , hogy Téged is ezzel B@szogatlak, de K.... kiváncsi lettem,
Mivel Itt azt írtad lapos tetőn van a kolid(tán könnyebb megközelíteni mint nekem a majd 45 fokosat) , nem-e tudnád-e megnézni-e azt :-) , hogy:
Lehet/van-e különbség a 2 különböző berakásnál a hítpájp elhelyezkedésében, jobban becsúszik-e a hőgyüjtőbe , ha előbb CSAK a hítpájpot tolod be, majd ha az a helyén van , csak akkor bedugni a vákuuumcsövet .
Köszi
DJ
Ps: ha nem akkor , vagyok olyan kiváncsi, hogy szombat vagy vasárnap reggel fölmászok megnézem. (csak akkor néhány cserépleszed, létra,álláskiépít :-( )
Nem emlékszel, hogy mikor rakták be a csöveket, hogyan csinálták) mint korábban kérdeztem)
Hivatalosan: hítpájp kihúz , bekenhővezetővel, hítpájp fejénél fogva bedug, majd vákuuumcső ráhúz.
Vagy
Együtt a kettőt.
Csak mert most beszéltem a permanentel, (a honlapjukon a kihúzós berakást ajánlják) és azzal indokolják, mert úgy biztos, hogy teljes hosszába bekerül a helyére.
Állításuk szerint, ha eggyütt van dugva, akkor lehet nem teljes hosszában megy a hejére.Akár lehet kijebb 1-2 cm el is !
Arra a kérdésre, hogy mit szólnak a 250li/30 cső , reggel alul 20/fölül 40 fokból> végül alul 49/fölül 65 fokhoz, azt mondták, hogy lehetne még csiszolni rajta !
És azt ajánlotta lehet érdemes volna átnézni és újból berakni a "hivatalos" variáció szerint.
Mondjuk azt vedd figyelembe, hogy Low-E-s üvegnél ha jól rémlik fejből, 85-90% között van a fényáteresztés, azaz 10% körül lezs a veszteséged. A nem Low-es üvegnél ez jobb. Most hasraütés-szerűen/rossz emlékezőképességemből merítettem az adatokat, lehet, kicsit eltér az érték.
Illetve a "standard" rétegrend a 4-16-4 mm, nem a 12 milis. Van olyan is, de nem az a teljesen szokványos.
ok, akkor nem kartonpapir, akar az egyik uvegre elore felrakok mindent, es ugy viszem az uvegeshez. azert is irtam idezojelbe, hogy egy barmire tennem fel, de ha a nagy merevseg feltetel, akkor mehetne egybol az uvegre.
az oxidaciot megoldhatna a termouvegeknel szokasos mittomenmilyen gaztoltes.
az uveges nekem low-e fembevonatos uvegbol csinalt hulye haromszog alaku kb 0.75m2-es uveget egyedibe 10ezer forintert. akkor a nemkell speci uveg, teglalap alak, minimal plusz macera a kivezetesnel meg a hozott beleles miatt bele kell ferjen. az atlag uveges nyilvan elhajt a picsaba, de nekem eleg ha talalok egyetlenegyet, aki nem.
Apum egy haverjával csinált már dupla üveget. Lehet hozzá alu profilt kapni. Házilag esetleg valami más gázzal is fel lehetne tölteni. Hogy mivel arra nincs ötletem :o)
Elsősorban a "kartonpapírnál"........A cellák iszonyatosan törékenyek ha nem szilárd felületen van miszlikre törik pakolászás közben. Ha sok a levegő a két üveg között akkor oxidálódik a cella. Nekem 1-2mm légréssel sikerült összehoznom, szerinted szórakozna ezzel egy üveges? Arról már nem is szólva hogy ő sem dolgozik ingyen.....
itt vannak azok, akik maguk epitenek napelempanelt?
azon agyalt mar valaki, hogy a "kartonpapirra" felragasztott cellakat elvinni egy uvegeshez, es belegyartatni egy szokasos hoszigetelo uvegtablaba? szelere alu U profil hogy szep legyen meg ne pattanjon le, es kesz is az egesz.
Tegnap reggel 35-röl indult déluténra 50c°-ra ment fel, csőtermosztát 65-re volt állítva,ma reggel 80-ra állítottam.Szerintem neked egész jók az adatok.Tükör van mögötte? Én ma délután megyek megvenni egyből fel is rakom hogy holnap egésznap mit számít.
Sőt, alighanem nekem kell megnéznem az enyémet, hogy mi nincs rendben, mert nálam nem megy 60 fok fölé a tartály, még 50 fölé se nagyon... Szóval szerintem jó vagy... :-)
Lapos tetőnél a vízszigetelés kritikus (és persze ki kell bírnia, ha ráesik valami giga mennyiségű hó (ami ugye nem tud lecsúszni róla - bár a sátortetőnek is ki kell ugyanezt bírnia, annál az igazán sok hó már mégis magától lecsúszik, azt hiszem).
Nagyon régóta agyalunk a tető milyenségén, főként ezért nincsenek még kész a ház tervek.
Lapos tető indokai:
1: Nagyon tetszenek a Bauhaus típusú házak, lapos tetős kivitelezéssel. 2: Ez egy egyszerű dobozformát adna az épületnek, így azt gondolom egyszerűen megoldható lenne a légtömőr hőszigetelés is. 3: lapos tetőn szabadon változtathatok bármilyen dőlésen, álláson akár napkollektor, akár napelem, vagy bármi egyéb számára, ami az elkövetkezendő időkben még előfordulhat. 4: Nem gondolom hogy maga a lapos kivitelezés olcsóbb, mint a tetőszerkezetes, viszont innen már nem repülne le egy vihar esetén a cserép (biztonság), a lapos kivitel folytán nincs megkötés a panel méret, darabszám, elhelyezés stb. terén (nagyfokú, korlátlan szabadság) 5: Engedélyezéssel kapcsolatban gondban vagyunk, mert előzetes felmérés okán megkerestük az illetékes építési hatóságot, hogy tervezés előtt mondják meg, milyen házat építhetünk. Elmondtuk az elképzeléseinket, amire a gyors válasz az volt, hogy laposat nem. Az Illetékes Elvtárs, hogy igazát törvényileg megtámogassa, veszett keresgélésbe kezdett a jogszabályok között, de valahogy nem került elő az erre vonatkozó rendelet. Én, jó állampolgárhoz méltán követtem a példáját a veszett keresgélésben, ez idáig mindhiába. Erre vonatkozó utalást sem az OTÉK-ban, sem a HESZ-ben nem találtam (félrenéztem valamit?) 6: Árnyékolás terén sem állunk gondolatilag túl jól, mert szóba került egyrészt a tető túllógatása (de az plusz hőszigetelés, több pénz), vagy egy, a ház burkától elkülönülten épített, méretezett szerkezet, vagy előtető, de ez még nem forrta ki magát. Ez a tető formájától függene, a tető formája pedig a napelem igen-nem kérdésékőrtől. És így visszatértünk a kiindulási ponthoz: Legyen, ne legyen
Valakinek esetleg számításokhoz valami észrevétele, gondolata?
Nekem hajszálpontosan DNy-i, 70°-os szögű, 30 csövem tornázik, még csak 120 literre.
Tegnap: Tartály teteje 68°, alja 66°. 30°-ról indult. Kb 6,5-7 kWh-t tejelt be, 11-fél12-től, naplementéig. Ebből 5kW számolható, a többi sacc., mert a tartály most szigeteletlenül áll, így legalább 1,5kW-ot, de inkább 2-őt lesugárzott.
A furcsaság oka: Viaskodunk a talajvízzel + derítők vannak. Nincs csatorna. (Nesze neked EU.) Így most a munkahelyen zuhanyozok. Otthon csak röpke mosdás van. Ezáltal nem tudom elvenni a tartályhőt. Csak annyira, hogy a kabátja levéve, meg 1 kiherélt klímakültéri hűti néha a vizét.
Amúgymeg: A tartályomban végig van a spirál. Így a rétegződésről szó sem lehet. Csak nagy áramlással dolgozhat a szivattyú. A vezérlés +2°-nál indul, 0°-nál leáll. A kolihőmérséklet hajszálpontosan azonos a tartályhőmérséklettel.
Szerelés: A koli gyűjtőjének minden hüvelyét kitisztítottam, akkusfúróba fogható pinduri drótkefekorongocskával. Ugyanis van benne forrasztási fekete reve, meg néha pici purhab maradvány is. Ezután csővel együtt dugtam, de ekkor még kintebb húzott, bekent heatpipivel.
