Kezdjük újra ott, ahol kilenc évvel ezelőtt abbahagytuk? A unix óta directory-nak hívjuk azt a dogot, ami fájlok csoportosítására való, és amit az 'mkdir' (röviden 'md') parancs hoz létre... Használhatunk szinonímákat (folder, mappa stb), de a jelentése ugyanaz marad. (A 'folder' szót a MS is csak a végfelhasználok számára ajánlja, a programozóknak maradt a 'Directory Management' kifejezés.)
A vicc az, hogy a directory és a folder nem ugyanaz, az angol, pontosabban a Microsoftos terminológiában helytelenül használták a directory szótn (a Macintoshéban viszont helyesen, foldert). Viszont ez a probléma magyarul valójában nem jelent meg, mert a directory-t - tulajdonképpen nagyon értelmesen - könyvtár-nak honosították, és nem tükörszóval tartalomjegyzék-nek. A directory szót az angol terminológia változatlanul használja, de nem a korábbi jelentésében.
Az output tényleg megmaradt, sőt, kiterjeszkedett a számítástechnikai szaknyelvből. Ennek nyilván részben az az oka, amit írtál, de valószínűleg belejátszik a kivitel szó 'minőség' kategóriába tartozó változata. Valóban vannak kerülő kifejezések, de az output még 'eredmény' jelentésben is járja.
Ami a tár-at illeti, szerintem amit írsz, az nem a memory megfelelője, hanem a storage-é.
A komputer-t az Élet és Tudomány egy újságírója javasolta annak idején áthidaló megoldásként. Ebbe belejátszott az a sokszor emlegetett "magyarosodási verseny", amelyet a számítógép és a számológép futott be a hatvanas és a hetvenes években (a Kalmár-iskola, azaz a matematikusok a számológép-et kedvelték, az alkalmazók - KSH és intézményei - a számítógép-et. Jellemző, hogy Neumann írásainak régebbi fordításaiban következetesen számológép szerepel.) Ez a fura alak a félprofi és nemprofi sajtóban sokáig tartotta magát.
A word mint mértékegység a kezdetektől fogva szó lett. Nyilván te sem találkoztál olyan kifejezésekkel, hogy *wordhossz, *wordszervezésű számítógép vagy *dupla word. Érdekes lenne látni egy ellenpéldát kinyomtatott szövegben.
Amit a hardver-ről írsz, az azért érdekes, mert a hardver szó tulajdonképpen kezdettől fogva felesleges, még a szakirodalmi nyelvben is teljesen megfelelt helyette a műszaki eszközök, eszköztechnika, vagy egyszerűen csak az eszközök szó. Fogalmilag a szoftver volt megközelíthetetlen, és az ma is, ezért a jellemzően metaforikus amerikai terminológia (a 'vasáru=keményáru' jelentés alapján) ezzel az oppozícióval próbálta megközelíteni (tehát a 'lágyáru'). Ebből aztán kialakult egy kváziképző, a -ware: firmware, techware, orgware meg még tudja fene mi.
Nosztalgiázásiból visszaolvastam: kilenc évvel ezelőtt azon töprengtünk, hogy vajon a 'directory' és a 'folder' az vajon ugyanaz-e, vagy két különböző dolog. (Those were the times, my friends)
Élvezettel olvasom, amit írsz, érdekes lehetett aktívan benne lenni :) A példáid nekem nem mind ülnek, persze biztos tudod őket adatolni, nálam meg csak "érzés". Azért leírom.
output - kihoztal (kivitel) : a bevitellel szemben a kihozallal talán soha nem találkozom/tam. Kivitellel már igen, de nem mondanám, hogy gyakori. [size1]Szerintem azért nem, mert egyik sem nem jó fordítás a put-ra, más a nézőpont. Vinni csak én tudnám az adatot, a progi nem. Befele még vihetem, de kifele semmiképp, mert én nem vagyok a gépben. Nem véletlen, hogy ha magyarul -informálisan- mondja az ember, akkor "kinyomja", "kipakolja", ilyenek lesznek. "Kiviszi", "kihozza" nem lesz. memory - tár : szerintem sem kudarc, van pl. háttértár, tárhely ... computer - számítógép (az újságírói zsargonban előfordul a komputer) ... ami szvsz szánalmas, mert így (már) nem ejti senki. A korrekt írásmód szvsz "kompjúter" lenne, de ez meg asszem nincs felvéve semelyik helyesírási szótárba. word - szó computer word - gépi szó : Hát nem tudom, (nem csak) nekem ez még mindig word, ambivalensnek érzem.
Nem is próbáltuk magyarítani (legfeljebb fonetikus átírással) Ebben az a vicces (inkább természetes, persze), hogy pl. a hardver mégis megmagyarosodott (na nem hivatalosan): vas.
Igen, így van, a 90-es években, pl. a Word 2.0 szövegszerkesztőben jelent meg a Fájl szó a menüben. Azt megelőzően valóban File volt a menüben.
A magyar szakzsargonban nemcsak a [fájl] volt szinte kizárólagos, hanem még sok száz más szó, mivel ebben az időben alakulgatott a magyra szaknyelv. Az előbb említettem egy szótárat (IFIP ICC), amely 1968-ban jelent meg, 1971-ben jelent meg a SZÁMOK-nál egy vállalatirányítási értelmező szótár és ötnyelvű szótár. Ezek a fájl meghonososdását kívánták elősegíteni, ezért alkalmazták az átírt formát. 1974-ben a Magyar Szabványügyi Hivatal nekifogott egy ISO terminológiai szabvány honosításának, 1984-ben jelent meg az elkészült magyar szabványok gyűjteménye. Ennek a honosításnak a során vetődött fel a fájl-->állomány helyettesítés. Az akkori Számítástechnika című lap, a mai Computer World elődje felkarolta ezt a honosítást, és igyekezett következetesen alkalmazni az ott javasolt magyar kifejezéseket. Ez vegyes sikerrel járt, volt, ami teljesen hatástalan maradt, volt, ami úgy járt, mint a fájl, volt, ahol az eredeti angol szó lényegében visszavonult.
Néhány példa:
Meghiúsúltak
string - a bizottság a füzér szót javasolta, ez az enyészeté lett.
subroutine - alprogram (szubrutin)
debug - hibát kiszűrni
record - mondat
symbol - jelkép (szimbólum - latinizálás)
simultaneous - egyidejű - szimultán
Ambivalensek
file - fájl - állomány
space - szóköz - szpész
input - bevitel
output - kihoztal (kivitel)
real-time - valósidejű
control character - vezérlőkarakter (kontrollkarakter)
font - betűkészlet
display - megjelenítő
memory - tár (azért ez nem egyértelmű kudarc)
Megmagyarosodtak.
computer - számítógép (az újságírói zsargonban előfordul a komputer)
serial - soros
parallel - párhuzamos
word - szó
computer word - gépi szó
data base - adatbázis
table- táblázat
key- kulcs, billentyű
execution- végrehajtás, futtatás
keyboard- billentyűzet
Nem is próbáltuk magyarítani (legfeljebb fonetikus átírással)
hardver
szoftver
karakter
bit
bájt (byte)
processzor
A számítástechnika vonatkozásában a szaknyelv vs. köznyelv szembeállítás a magyar Windows/Office megjelenése előtt nem igazán reális, az érintett populáció kicsi volt. Ezek a fogalmak jobbára a magyar Windows révén terjedtek el széles körben, ezért a Microsoft honosítás szerepe ebben rendkívül nagy. Többször leírtam, hogy ez a folyamat nagyon körültekintően folyt, alapvetően jó nyelvi koncepcióval és meglehetősen nagy eredménnyel. A Fájl azonban nem tartozik a dicsérhető megoldások közé.
Az IFIP ICC Adatfeldolgozási értelmező szótára, amely 1968-ban jelent meg, de bizonyára már 1967-ben készült, már alkalmazza a fájl írásmódot. Bill Gates 1955-ben született, volt is már 12 éves. Bár állítólag az első cégét 14 évesen alapította. Mindenesetre a file szót nem ő vezette be a szakmában. De ezt nem is mondta senki.
Ezek után szinte robbant az a megoldás, hogy a Microsoft a menüben egyedüliként ezt az idegen szót alkalmazta. Hát ez így szerintem elsősorban a "fájl" írásmódra igaz. Pl. valamelyik magyarvindóz előtti magyar levrendszer használta a "file" szót a menürendszerében. Másrészt mire bejöttek a magyarított szoftverek, addigra a szakzsargonban a [fájl] szinte kizárólagos volt, állományról csak kissé mesterkélt szak/tankönyvek beszéltek. Az persze lehet, hogy a M$ tudott volna fordítani a helyzeten, ha úgy akarja...
Szerintem teljesen másról beszélünk. Te a szaknyelvről, én a köznyelvről. Persze a kettő hat egymásra, de komolyan gondolod, hogy az állomány alkalmasabb a köznyelvben, mint a fájl (file)? (Különben számomra az állomány szó pont olyan üres, mint a fájl.)
Nem erről van szó. Amikor a Microsoft honosította az alkamazásait - ez úgy a kilencvenes évek elején lehetett - általában keersték a magyar megfelelőket, és többnyire meg is találták, mert viszonylag kevés az idegen szú a menükben (mondjuk, maga a menü ilyen). Ekkor már túl voltunk azon a javaslaton, hogy a fájl legyen állomány, és ennek volt is esélye, hogy megfoganjon, mert a korabeli számítástechnikai sajtó szívesen támogatta. Ezek után szinte robbant az a megoldás, hogy a Microsoft a menüben egyedüliként ezt az idegen szót alkalmazta. Akkoriban úgy hírlett, hogy ennek az oka a betűkkel való tajarékoskodás volt. Ugyanis tartalmi szempontból ez nem igazán értelmes dolog, mert a fájl szó teljesen tartalmatlan. Tartok tőle, hogy az angolok számára sem nagyon informatív ez a szó.
Remélem, nem lesz igazad, mivel az esetek nagyobb részében magánhangzóval folytatódik a szóalak, és azt már tudjuk ejteni.
Ami az állomány-t illeti, az érv nyilvánvalóan az írott hossz volt, ez aznoban következetlen, hiszen a Tools-ból nyugodt lélekkel lett Eszközök. A File esetében a növekmény 4-->8 lett volna, ez a Tools esetében 5-->8, és ha nagyon kukacoskodunk, akkor azt is figyelembe kellene venni, hogy az állomány-ban két keskeny betű is van, az eszközökben viszont nincs
Állomány
Eszközök
Szemmel látható, hogy az Eszközök írásképe a szélesebb.
Még annyit hozzátennék, hogy érzésem szerint inkább a probléma tűnik el. A fájl ugyanis az izé szinonímája, kevés ember képes szabatosan definiálni, és a szabatos definíciót kevés ember érti meg. Az alkalmazásokban vagy az adott terület állománytípusának megnevezése kiváltja a fájl szót: dokumentum, (számoló)tábla vagy táblázat, bemutató, kép stb., vagy a szokásos kiterjesztés: pédéef, dok (doc), pépété, ikszeles, empéhárom stb.
Például, kinek jut eszébe egy képet vagy egy zenét fájl-nak nevezni? Pedig informatikai értelemben az.
Szerintem ha nem a [fáj] vagy a [fájli] ejtés honosodik meg végül, akkor a [fájil] fog, a fájin(tos) mintájára. És ahogy a nyelvünk minden euro-kompatibilitással szembemenő belső logikáját ismerem, előbb-utóbb így fogjuk írni is. Az lesz majd a szép világ, a Microsoft pedig (ha megéri ezt a napot) sírva bánja majd meg, hogy nem az "állomány" szó mellett tette le a garast.
Lehet, hogy lola ezt nagyon murisnak találja, azonban talán mégsem a műhelyzsargon a norma. Egyébként a nyakamat rá, hogy ebben a mondatban sem jelenne ma meg a fájl, hanem doksi vagy tábla, vagy ppt, vagy mp3. Én például a hallgatóimtól az elmúlt 10 évben kevésszer hallottam a fájl szót.
Bizonyára ott keveset beszéltek, és azt sem hallottad, ha dolgozott a sornyomtató. Konferenciákon, tanfolyamokon viszont szép artikulációt lehetett hallani.
hát, ezt annakidején az általam boldogított egyik számítóközpontban sem sikerült megfigyelnem - hacsak nem újabb fejlemény/hallomány, vagy a filhallásom már ősidők óta se/is...
