Sziasztok! Nagyon érdekes ez a fórum!! Elkezdtem olvasni és egyszerűen nem tudok leszakadni róla!! :) A felmenőim között van Pleva, Rakita és Kukucska, esetleg ezekről tudtok valamit? Köszönöm szépen!
Már lassan 2 éve, hogy kutatom a családfámat és többek között ezekre a vezetéknevekre bukkantam: Drenkovics, Ondrovics, Sallai, Sztanyek, Hojek, Csóti, Grobár, Korhencz/Kothencz, Gárgyán. Valaki tud segíteni abban, hogy honnan erednek? Esetleg ha van valami más információ, azt is szívesen fogadom! Előre is köszönöm.
Bvotyik: A 9654. és a 9824. között többször átrágtuk a német Botz ~ magyar Bócz ~ szlovák Buocz (Bôc) névhármast. Szerintem a Bvotyikv-je is a szlovák /u̯/ félhang „magyarosodása”, ahogy az /i̯/ félhang is sokszor j-vé magyarosodik, pl. Kesjár < szlovák Kešiar.
Így ezt a nevet a mai szlovák helyesírás szerint Bôtik alakban írhatnánk, ejtése: ['bu̯ocik]. Ilyen ugyan nincs, de van a kicsinyítő képzőben eltérő Bôtek ['bu̯ocek], illetve Bótik ['bo:cik], amely a Bôtik nyelvjárási formájának minősíthető.
Az –ik tehát kicsinyítő képző. Az alapnév pedig vélhetően a szlovák nyelvjárási bota ~ bôta ’csizma’ szó.
A betelepedés egyébként lehet korábbi is, mert bárhogy is írják le magyar ortográfiával, szlovákul csak félhangzósan ejtik.
Hello , ugy latszik mindketten online vagyunk - epp ezt irtam. Kifejezetten nem talaltam forrast a nevet illetöen , ugy hogy teljesen igazad lehet a Salz.... variacioval is .
a nev Stajerorszagban es Becs környeken elöfordul. Letezik egy german nöi nev Salmuth , amely esetleg alapjaul szolgalhat.Egy helysegnev salmutshof Sachsen-Anhaltban biztosan kizarhato , mert ott csak Salmuth fordult elö.
(SALMUTH Saljan = egy birtokot atadni / Muot = Szelem,Hozzaallas tehat mint sok german nöi nev a vedö es (Vagyont ,otthont ) öszzetarto szemelyt jelenti)
Sallmutter, Salmuter, Salmutter: fulco véleményére magam is kíváncsi lennék. A Duden mindenesetre a német Mutter vezetéknév esetén csak a 2. jelentést vezeti le a német Mutter ’anya’ szóból. Az 1. jelentést a középfelnémet mutte ’véka’ szóból vezeti le, és a –er képzős foglalkozásnévként ’mérő ember, méréssel foglakozó tisztviselő’ jelentést tulajdonít neki.
A vonatkozó Duden-szócikkben külön szerepel ennek Salzmütter ’sómérő (személy, hivatalnok)’ összetétele. Meglehet ennek nem umlautos *Salzmutter, vagy alnémetes *Saltmutter változatából származik a név, ahol is lzm ~ ltm > lm egyszerűsödés (hasonulás) lépett fel.
Van viszont Salmuth (No., Au.) név is. Tehát az sem kizárt, hogy ez utóbbi régi német személynév vagy település, és a kérdezett –er képzős változat apanév, vagy lakosnév.
A Kubányi névvel gondban vagyok, mivel a szlovcákiai Szete települést csak 1948-ban nevezték át Kubánovora a Jakub névből kifolyólag. Vajon mi lehet az eredete, mert ilyen községet korábban nem találtam.
Nem anyakönyvi, telefonkönyvi. A fel nem oldott b+v torlódásból ítélve arra gondoltam, hogy a XIX sz. végénél nem régebbi betelepülés, de talán még frisebb. Gondolom, hogy korábbról nem maradt volna fenn, hanem Votyik vagy Botyik alakban élt volna tovább, mivel ebben a formában gyakorlatilag kiejthetetlen. Esetleg nem is élt volna tovább.
Kavadzsia: Nyilvánvalóan hasonló alakulat, mint a korábbi Karazsia: azaz oszmán-török név szerbesedik, és ez kerül a magyarba.
Az oszmán-török alap itt szerintem a kahveci ’kávéház-tulajdonos, kávéházas, kávéfőző (ember), kávékereskedő’ foglalkozásnév. Ennek kahve ’kávé’ alaptagja hasonult a szerb-horvát kava ’kávé’ szóhoz. A török -ci > szerb -džija rendszerszerű változás.
Djegula: Szlávnak tűnik (az -ula miatt), a dj- lehet, hogy megtévesztő, de szerb-horvátossá teszi a nevet. Még gondolkozom rajta, mert nem sikerült még innen továbblépnem.
Bulejsza: Kerestem másutt, de nem találtam, a várt török alakja, a *Buleysa is hiányzik. Ha a telefonkönyvben megnézzük a magyar elterjedését, akkor az egybeesik a török utáni szlovák betelepítés első állomásaival. Emellett azt találjuk, hogy a szlovákban (és persze más szláv nyelvekben is) vannak Bulej kezdetű nevek. Ma ritka, de Kniezsa megemlíti a keletszlovákban, ill. kárpátkukránban a -śa kicsinyítő képzőt (vö. 10112-es hozzászólásom). Így tehát elképzelhető, hogy régen volt ilyen származék is. Egyébként teroretikusan a lengyelben és a szerb-horvátban is feltételezhető. A szlovák településkörzet, mindenesetre szlovák, vagy elszlovákosodott eredetet valószínűsít leginkább.
A szláv Bulej személynevet (majd családnevt) egyébként a régi szláv Bula személynév -ej kicsinyítő képzős alakjának tartja az általam konzultált irodalom. A Bula személynév eredhet a régi szláv bula ’daganat, dudor, megvastagodás’ szóból, a buliti ’duzzad, felfúvódik; mereszti a szemét’ igéből, vagy a bula ’bika’ állatnévből, esetleg a bulla ’bulla’ szóból.
Karazsia: Nekem erről a szerb-montenegrói Karadžić név jut eszembe. Emellett a szerb-horvát kontinuumban van Karadžija vezetéknév is. Ennek vége valóban a török -cı / -ci foglalkozásnév-képző délszláv meghonosodására emlékeztet, vö. oszmán-török çizme ’csizma’ :> çizmeci ’csizmadia’ > szerb-horvát nyelvjárási čizmedžija > magyar csizmazia ~ csizmadia.
Ekként tehát a szerb-horvát név mögött a oszmán-török Karacı alap rekonstruálható, amely a kara ’fekete, szárazföld’ szó foglalkozásnév, ill. személynévképzős származéka. A Török Nyelvtudományi Társaság on-line szótára szerint a Karacı ma egyrészt ’zsivány (eredetileg vélhetően szárazföldi katona); cigány; rágalmazó’ értelmű köznév, másrészt férfi személynév.
Cselovszki: Ha szigorúak akarunk lenni, akkor nincs kapcsolata a Cselyoszki névvel, ugyanis van két szlovák Čelovce település is kemény l-lel: magyarul Csall és Cselfalva. A szlovák Čelovský > magyar Cselovszki ezekre utal.
Azért kérdéses, hogy mekkora mérvű magyarosodás, fonetikai adaptáció tételezhető fel e neveknél, ugyanis a magyarban az egyébként lehetséges l ~ ly váltakozást nem a szlovák etimológia mozgatja. – Ugyanakkor, ha feltételeznénk délnyugat-szlovák közvetítést, akkor ennek betudható lenne a lágy ľ hang l-é való keményedése. De ez nem valószínű forgatókönyv.
