"Idézni csak pontosan..." Így van. Csak a piros borítóra emlékeztem a címre nem. Ezt megelôzô válaszod nyomán "nem esett le a tantusz". Most már igen! A hangnál sebesebben, volt a címe. Jó kis sorozat volt. Már nem emlékszem a címekre. Jólesett olvasni visszaemlékezésedet. Gondolom ugyanahhoz a korosztályhoz tartozunk...hasonló témák érdekeltek engem is. A barlangászás, pl. nekem is gyengém volt. Biztosan olvastál könyvet a jó Keszler Huberttôl...Egyszer be is szorultam az ürömi viznyelôbe, barátom izzadva húzott ki onnan...Ez viszont már offtopic.
Üdvözlettel: Sp
"...Idézni csak pontosan, szépen..."; vagy nem is így van?
Szóvala az előző hozzászólásomban említett könyv címe helyesen A hangnál sebesebben, a Búvár sorozatban jelent meg, nem elhanyagolható, hogy 12 kemény forintokat kóstált 1962 táján, és tulajdonképpen egy cikkgyűjtemény volt, amely a hangfal ostromlásának, a hangsebességgel és annál gyorsabban végzett repülésnek a történetét, hátterét, kérdéseit, vélt vagy valós problémáit elemezte.
Az hozzászólásba már Freud-i elszólásként került bele tévedésből egy másik könyv, a Pilóta nélkül, ami viszont a pilóta nélküli repülés, azon belül is a leszállás kérdéseit elemezte, igencsak korán, a hatvanas évek végén. Majd valamikor erről a kérdésről is beszélhetünk.
Látom, nagy hajtómű-szakértőkkel állok szemben. A kérdésem a következő: ha jól tudom, az SR-71-es kémrepülőgépnek is valami spéci hajtóműve van, amely felszálláskor egészen másképp működik, mint "rendes" repüléskor (3 Mach). Az angol terminológia a "ramjet" kifejezést használja rá. Tudtok valamit, hogy ez hogyan működik?
Azt hiszem, a Legnagyobb repülős élményembe az is belefér, hogyan fordult valakinek az élete a repülős pálya felé.
11-12 éves lehettem, és a teljes Búvár sorozat megvolt. Kedvencem akkor a sorozatnak a titkosírásokról szóló darabja volt, az általad említett könyvhöz, (címe: Pilóta nélkül) nem nagyon fértem hozzá, ugyanis az akkor 7-8 éves Sándor öcsém (!) folyton magánál tartotta, állandóan azt bújta. A dolog érdekessége, hogy értette is: aerodinamikai előadásokat tartott nekem és Kálmán öcsémnek, előrenyilazott szárnyú repülőgépet tervezett, kifejtve a megoldás előnyeit (ennél ugyanis állítólag a szárny körüli áramlás nem a hajtóműtől el, hanem a hajtómű felé tereli a levegőt) és így tovább. Szent elhatározása volt, hogy aerodinamikus lesz (a fizikus, matematikus stb. mintájára).
A repülés engem is érdekelt, de csak amúgy, a többi dolgok (titkosírások, barlangászás, búvárkodás, hajók) mellett, sokadikként. Sándor öcsém és az idézett mű :-) keltette fel bennem a komolyabb érdeklődést. Máig ható élmány volt a könyv (egészen pontosan cikkgyűjtemény?) elolvasása. Valóban volt benne szó a torlósugárhajtóművekről (ha jól emlékszemm, a Nord Griffon ceruzarajzon szerepelt a könyvben), és nagyon érdekes volt a hangfal áttörésének története: lökéshullám, stabilitási problémák, kormányhatások felcserélődése, teljesítményigény, területszabály, felmelegedés stb.
A gimiben én tartottam a fizikaórát, amikor a repülésről volt szó; máig megvan Kölcsey Gimnázium aranyköpései között (szerkeszti: Salgó Ferenc) néhány emlékezetes terminológiai leleményem, pl. a vízszintes vezérsík kapcsán a lehajtóerő.
Aztán egyszer csak ott voltam, hogy dönteni kellett, és egyszer csak a Kijevi Repülőmérnöki Egyetemen találtam magam.
Sándor öcsém pedig csodálatos, berakásos gitárokat és más, egoztikus hangszereket készít.
Ez a javított második kiadás:
Újlaki!
Nekem is gyerekkori kedvencem ez a molett gép. A "Búvár Kiskönyvtár" egyik kötetének
piros borítóján tünt fel. A könyvecskét 1962-ben láttam elôször a könyvesbolt kirakatában de
nem volt 12 Ft-om. A következô évben leszállították az árát, s így gondolkodás nélkül a
zsebemben lapuló (mozira szánt) 2 Ft-ért "egy bélásért" vettem meg...
Üdvözlettel
Újlaki!
Nekem is gyerekkori kedvencem ez a molett gép. Elôször egy "Búvár Kiskönyvtár" egyik piros borítóján tünt fel. A könyvecskét 1962-ben láttam elôször a könyvesbolt kirakatában de nem volt 12 Ft-om. A következô évben leszállították az árát, s így gondolkodás nélkül a zsebemben lapuló (mozira szánt) 2 Ft-ért "egy bélásért" vettem meg...
Üdvözlettel
A gázturbinás hajtóműbe a kompresszor nyomja be az égéshez szükséges levegőt, a kompresszort pedig a kiáramló gázsugát által forgatott turbina hajtja.
A pulzoreaktorba a haladás által keltett torlónyomás nyomja be a levegőt, aztán a periodikusan beinduló égés által létrehozott belső nyomás lezárja az elöl lévő szelepet, az égési (robbanási?) ciklus további részében csak hátra tud a gáz kiáramlani; amikor csökken a nyomás, a szelep újra kinyílik, és kezdődik midnen elölről. Előnye, hogy borzasztó egyszerű; hátránya, hogy zajos, és hogy rá kell segíteni, hogy beinduljon.
A torlósugár-hajtómű még egyszerűbb, egyetlen mozgó alkatrésze sincs (természetesen a degédberendezéseket nem számítjuk bele). Ebbe is a torlónyomás tolja be a levegőt, a beömlőnyílás speciális alakjával érik el, hogy a nyomásnövekedés elég legyen a működéséhez. Hátránya, hogy csak igen nagy sebességen (tipikusan 2-3 Mach) indul be, ezért a repülőgépet vagy rakétát valamilyen először módon fel kell gyorsítani. Míg a rakétáknál ez általában nem gond a többlépcsős megoldás ott igen elterjedt , a repülőgépeknek általában egy másik hajtóművet is magukkal kell vinniük. Erre egy rendkívül szellemes megoldást mutat a Nord Griffon, gyerekkorom egyik nagy csodája, ahol is a hagyományos gázturbinás hajtóművet egy hatalmas torlósugár-hajtómű közepébe építették be. Nemrég láttam a Le Bourget-i állandó kiállításon.
Mozgó alkatrész nélkül működik még a szilárd hajtóanyagú rakéta, azaz az összes puskaporos rakéta, petárda, a Space Shuttle, a Delta-Thor és az Enyergija gyorsítórakétái stb.
A folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű valahol félúton van: ott általában a hajtóanyag egy része pörget fel egy turbinát, és ez hajtja meg a két komponenst betápláló szivattyúkat. Ha úgy nézem, akkor ez segédberendezés; ha meg amúgy, akkor igenis része a hajtóműnek, mint a kompresszor és a turbina a jet, fan és egyéb repülőgép-hajtóműveknek. Ki-ki döntse el magának, hogyan kategorizálja a mozgó alkarészek száma alapján; én mindenesetre 1/2 mozgó alkatrésszel működő hajtóműnek fogom nevezni, így biztosan nem nyerek, akárkinek is van igaza.
Mit szóltok ismét lezuhant az amerikai partoknál egy utasszállító, most egy Egyiptomi gép volt az áldozat.
Mostanság "sorozatban" tűnnek, zuhannak le gépek.
Remélem a MALÉV sose jár arra szerencsétlenül, ha már van az a tengerentúli járata.
Apropó MALÉV azt tudjátok-e, hogy 1975-ben a
HA-LCI lajstromjelű Tu-154-es (amelyet az EgyiptainAir től vett vagy bérelt annakidején a MALÉV ) szóval ez a gép 1975-ben a Földközi-Tengerbe zuhant Libanon, vagy Szíria partjainál. Állítólag rakétatalálat érte. Az áldozatok közt ott volt a Vujiticsis Tihamér zeneszerző is.
3-4 éve hallottam egy apám korabeli katonatiszttől, aki akkoriban ott volt (Szíria) katonai attasé, hogy tényleg megtörtént ez és, hogy légvédelmi rakétával lelőtték. Hogy miért az mai napig sem tiszta.
Annyi biztos akkoriban nem volt életbiztosítás arra repülni. Az eset után sokáig szüneteltették is a Bp-Damaszkusz-Bp járatát.
Nyáron nem is kell zivatar, hogy a csirkecomb (Mi-2) ne tudjon felszállni. Többször előfordult velem, beültünk 6-an ugrani, nagy remegés rázkódás a turbina fültépően visít, majd a pilóta hátrafoldul és azt mondja:
- Fiúk ugorjatok ki vagy ketten (még a földön voltunk :), ha fogyott az uzemanyag újra megpróbáljuk 6-an.
Az is elég érdekes volt, hogy nyáron nem csak üzemenyag töltő kocsik voltak szolgálatban, hanem leszívók is. Ha nem akaródzott a felszállás, odagurult és könnyített a dolgon :)
Valóban a torlósugárhajtómű lehet. A zajos pulzoreaktor lelke egy virágszirom formájú rugalmas membrán. Ez szelepként működik, s ez az egyetlen mozgó alkatrésze ennek a V1, a hírhedt robotrepülôgépeknél alkalmazott hajtóműnek. Ma már csak a repülôgép modellezésben használatos(?).
Mind a t.sugárhajtóműben, mind a pulzoreaktorban az a közös, hogy külsô segítséggel "indul be". A membrán-hajtómű sűrített levegô betáplálásával, a másik nagy sebességen, a megfelelô torlónyomás létrejöttével. Azt hiszem van egy harmadik is; ezt nagysebességű sztratoszféra repülôgépeken kívánják alkalmazni. Ez teljesen nyitott égésterű hajtómű. Nem sokat tudok róla, talán több információtok van errôl.
Csak találgatok...
A fordítós témánál a robbanómotorok és a robbanó motorok kapcsán szóba került (bosánat, szóba hoztam) a pulzoreaktor. Ez a kissé zajos hajtómű azzal dicsekedhet, hogy olyan egyszerű, hogy akár házilag is el lehet készíteni (azért nem ajánlanám), ugyanis összesen egy mozgó alkatrésze van.
Van azonban egy még "egyszerűbb" repülőgéphajtómű (jelzem, hogy itt nem a szilárd hajtóanyagú rakétára gondolok), amelyik még ennél is kevesebb mozgó alkatrésszel rendelkezik. Ha a profi repülészek kicsit tűrtőztetnék magukat, és teret engednének a lelkes amatőrök találgatásának...
Na még egyszer: Nem akkor van a dörej, amikor a gép eléri a hangsebességet, hanem amikor hangsebességnél gyorsabban halad. Tehát amikor felgyorsult hangsebességig, onnantól kezdve azok, akik fölött elmegy, egy (pontosabban többnyire két) durranást hallanak, majd utána a gép "rendes" hangját. Amikor lelassul, akkortól kezdve már nem hallják a lentiek a durranást.
A durranás akkor hallatszik, amikor a gép által keltett és mintegy maga után húzott, durván kúp alakú lökéshullám-front a eléri a megfigyelőt. Más szóval, a hangsebességnél gyorsabban haladó gép mögött, és persze ez egy széles sáv, mindeki durranást hall odalent.
Odabent állítólag egy enyhe kis "mocorgást" érezni, amikor a gép átlépi a korábban oly hirhedett "hangfalat", utána pedig egészen nagy csend lesz, hiszen még a saját hangját is lehagyja. Csaka gép szerkezete által továbbított hanghullámok jutnak be a kabinba.
DAttis:
Hangsebesség alatt nincs, mert a hangrobbanás nem robbanás igazából, csak a gép eleljáről, illetve egyéb kiálló részeiről hangsebesség felett elindul egy kisebb nyomású kúp, a kilépő pontjairól meg egy másik, és ezt a nyomáskülönbséget érzékeled robbanásként, ha elég közel vagy (a beszéd is nyomásváltozások sora a levegőben, csak jóval gyengébb).
Tudatni szeretnem mindenkivel, hogy az IRC-n letrehoztunk nehany hete egy #vitorla nevu csatit, amelyet a magyar vitorlazorepulok (es esetleg motoros repulok) talalkozasi helyenek szanunk. Szoval ha bent vagytok IRC-n, akkor nezzetek be a csatira.
Kosz a figyelmet.
Mátyásföld...Hm Gyerekkoromban sportrepülô bemutatókra mentünk oda. Azután az oroszok voltak ott, de emlékszem kizárólag helikopterekhez használták. Körülötte orosz kolónia volt. Amikor én a közelében laktam 1977-tôl, már le volt zárva. Központi épülete gondolom ma is áll, hiszen nagyon fontos volt a magyar polgári repülésben. A MALERT használta a háború elôtt.
Vagy 18 éve, hogy nem jártam ott.
Szal nem X, hanem a "megfejelt" T, azaz a T felett még egy vízszintes ponyva. Ez volt a legutálatosabb jel, amit egy "élvezeti" repülés alatt megláthat az ember.
Az X a leszállási tilalom (mondjuk vit. gépeknél ez eléggé hülye dolog), de betonon alkalmazva lezárt kifutópályát jelent.
Van egy kis időm, gyorsan írok. Amennyire tudom egy sor szabályt keresztbe kasul gázoltak, a Bolognabol felszállni igyekvő pilóták. Gondolom azért akartak mindenáron felszállni mert nem otthon voltak és külföldön még a levelgő vétel is sokba van a légitársoságnak. Malévnál tuti, de szerintem mindenhol, hogy a megszakított felszállás (amiből itt több is volt) után azonnal pályáról legurulás, és ellenőrzés. Nem még 2 szer 3 szor megkísérelni. Az, hogy 4 után már tényleg nem bírják a fékek, és ha fel is szállna a gép életveszély lenne a megérkezés az is egyértelmű. Hogy az utasokat félre tájékoztatták, illetve nem akarták ijesztgetni az utasokat, a pilóták az is ziher. Sajna ennyiből nem lehet megmondani, hogy valójában, mi baja lehetett a gépnek. A hydraulika probléma nem tűnik egyértelműnek, ugyanis azt a start vonalon állva le kell tesztelni, semmi esetre sem nekifutás közben. Valamiért nem tudták a kellő sebességet elérni. Valamiért nem gyorsított a motor, de ez millió és egy ok miatt lehetett. Pl tényleg a toló erő autómata számítógépes része rendetlenkedett. Egy biztos, ha megtudnád csak úgy maszek súgni, melyik légitársoság volt, az életbe nem repülnék velük. Amennyi főbenjáró bűnt elkövettek egy röpke felszállás alatt...
Köszi a tájékoztatást, a számokkal sose voltam jó viszonyba, meg az, hogy a hangsebesség az nem állandó (ezért is van a Mach szám), bekavart, csak meglepett az, mikor a Vári őrnagy mondta, alacsonyan (tengerszinten) a MiG-29-es maximális sebessége 1500 km/h és már ezen a magasságon 1 Mach feletti sebesség, viszont ha 10 ezer méter felett repül a 2,4 Machot is eléri ami cirka 2600 km/h.
Mondjuk nyilvánvaló, hogy alacsonyabban kevésbé tud gyorsulni a sűrűbb levegő (közegellenállás) miatt mondjuk 10 ezer méter felett ahol kisebb a közegellenállás.
Engem csak az szokott bekavarni, hogy az 1 Mach nem ugyanaz km/h-ban mondjuk tengerszinten és nagy magasságban.
Viszont az érdekelne, hogy valóban bekövetkezik e akkor a hangrobbanás, mikor a gép hangsebessége lecsökken hangsebbeség alattira, és amikor gyorsuláskor eléri a hangsebességet akkor is van a dörej.
Ugyanis valahol hallottam, mikor "fékez" hangsebesség alá akkor is létrejön a hangrobbanás.
Tényleg ez is egy érdekes, hangrobbanás, vagy légrobbanás, mert nem mindegy :)
Szerintem a levegő robban és annak a dörejét halljuk.
No de ez már nyelvtani kérdés :)
Csak most tudatosodott bennem, hogy még nekünk is mennyire hozzátartozott az életünkhöz a hangrobbanások hangja, ugyanúgy, mint az éjszakánkénti orosz csapatátvonulások az utakon, stb... Most azon gondolkozom, hogy honnan lehetne megszerezni az Ég katonái c. filmet (vagy hogy hívták az Edelényi Gábor riportfilmjét), kíváncsi lennék mit gondolnék róla...
Persze én anno emlékszem, hogy milyen zigalmas volt az NSZK-ban A10-eseket, Phantomokat (ejnye, tulajdonképpen Phantom II az:-), Tornadokat, vagy éppen alacsonyan kergetőző F15-öket látni... Mindezt még a nagy taszári vagy kecskeméti repnapok előtt...
Mint tozsdegyokeres :) Szentistvani en is itt fertozodtem meg a repulessel.
Legnagyobb elmenyeim az oroszok Mig-21-es repuleseivel kapcsolatosak, azok nagyon gyakran repultek alacsonyan a falu folott. Ekkoriban eleg sok hangrobbanast lehetett hallani, igaz azt eleg magasan muveltek, de meg igy is remegtek az ablakok. Itt lattam elosszor 29-est, 27-est. Sot, evente legalabb ket alkalommal eleg nagy volt a "polgari" repgepes forgalom, ugyanis allomanycserekor Tu-154-esek hoztak-vittek a katonakat. Engem a gepek zaja sosem zavart, ha morajlast hallottam, mar fonn is voltam a teton :) Egy nyaron feltunt egy addig ismeretlen gep, 99% hogy Jak-28-as volt. Azt is hallottam, hogy a Kunmadarasi repterrol szallt fol es hozzank csak "latogatoban" volt. Valoszinuleg orosz gep volt, mert ha jol tudom nekunk nem volt rendszeresitve. Tud errol valaki valamit?
Ez arrol jutott eszembe, hogy par hete jartam Alsonemetiben, ahol egy fazon repulogep muzeumot akar csinalni. Osszevasarolt egy csomo gepet ezeket fogjak folujitani. Lattam ot Mig-15-ost, 17-est osszesen legalabb 10 db-ot, 21-est vagy 5-ot es egy Jak-28-ast! Elmondtak, hogy ez az egyetlen darab van belole ilyen allapotban es mar kulfoldrol is kertek, de a tulaj nem adja. Mas forrasbol hallottam, hogy a tulaj megigenyelt egy leselejtezesre varo B-52-t es megkapta! A gond csak az, hogy neki kellene hazahozni Ferihegyre es onnet szetszedve kozuton elhozni, ami 100 M-nal is tobbe kerulne. Most erre keres szponzort...
'89 nyarán Őcsényben repkedtünk, egyszer csak telefonál a diszpancser, hogy reptilalom. Mindenki le, csak egy szerencsétlen Góbé kavart kb 200 méteren, próbált termikelni több-kevesebb sikerrel. Rádió az nem volt benne, a földre meg úgy látszik nem nézett, mert kitették a ponyvát (tényleg, ki emléxik, mi azt ált. reptilalom ponyvajele?). Negyedóra alatt sikerült "lerakétázni", leszállás után két perccel a reptér felett kb 50 m-rel Szu-22 géppár áthúz...
Ez a hangsebesség átlépés kép nagyon belekavart a topicba. Csak annyit, hogy a kerekes járművek kategóriában (szándékosan nem mondom, hogy autó) is (azt hiszem), az a cél, hogy átlépjék a hansebességet. Erre vannak kísérletek, mind a Sós Tavakon az USA-ban, mind pedig - az angolok részérôl -, Jordániában (ha nem csal az emlékezetem). Gondolom elég cikis lenne, minden tudományos felkészítés nélkül megkozkáztatni ezt.
A fénykép lehet páraleválás is, tehát nem okvetlenül a hangsebesség elérésekor keletkezô jelenség, de az is lehet, hogy szupergyors kamerával készült kép; onnan egy kockát ki lehet ollózni. Alátámasztani látszik ezt az a tény, hogy a háttérben lévô objektumok alig mozdulnak. Pedig a dinamikus, pl. F1 fényképek a kamerának az autóval egyidejű mozgatásával készülnek. Akkor viszont a háttértárgyak vonalakká mosódnak. Itt egy csaknem négy- ötször gyorsabban mozgó tárgyról van szó! Az sem valószínű hogy a gép "besétáljon" a teleobjektív leszűkített látóterébe ebben a kényes pillanatban, még akkor sem, ha a gép tripodra volt szerelve és elôzôleg a Phantom pilótája megbeszélte a repülési magasságot a fénykép készítôjével.
Lehet az is, hogy Pistike a Kodak Instamatic-jával kapta el a pillanatot.
texaner:
A Mezőkövesd, Mezőkeresztes és Szentistván közötti háromszögben (legyünk pontosak akkor már) az egy Varsói Szerződés üzemeltetésű reptér volt, és nem csak ideiglenes, hanem állandó orosz jelenléttel.
DAttis:
A hangsebesség tengerszinten 1200 km/h körül van, és felfelé haladva csakugyan csökken, meg a légsűrűség miatt a homlokellenállás is a gépen, ezért könnyebb ott átlépni a hangsebességet (10 000 méteren már csak 1050 km/h körüli a hangsebesség).
A Hortobágy felett láttam egyszer egy MiG-23-t, kiterjesztett szárnyakkal, leeresztett futóművekkel lassan "vánszorgott" a levegôben, legalábbis így tűnt. Nagyon alacsonyan repült, ruszki felségjelű gép volt. Azonnal leálítottam az autót, kiszálltam, úgy figyeltem a gépet.
Szintén lenyűgözô volt, ha egy "nagyfejű" jött. A mátyásföldi repülôtérnél laktam és majdnem ott fordultak a kisérô MiG-ek, hogy azután ÉNy irányban hagyják el Budapest légterét. A forduló után nagyon alacsonyan repültek, olajozottan, hangtalanul siklottak a levegôben. Akkor én mindig az éles helyzetek rácsapásaira gondoltam; arra hogy milyen nehéz is egy egyszerű bokorugrónak akár nyílt terepen is, ilyen gépeket idôben észlelnie. A régi jó dugattyús csillagmotorok "éneklése" már jóelôre figyelmeztetett bennünket a gép közeledére. Bátyám 45 októberében született, de édesanyánk várandósan, átélt néhány erôs légitámadást. Ez a magzati sokk azután, fájdalmasan mulatságos helyzeteket teremtett gyerekkorunkban; ha repülô közeledett és ô kint játszott, fejveszetten rohant be menedéket keresni, miközben én a "békegyerek" ugyanolyan buzgalommal rohantam ki a repülôt megnézni...Az ütközés fájdalmas volt!
Mindeketten szeretünk repülni. Ô már régen "kinôtte" a sokkot; évente több tízezer kilométert repülünk utasként, s mint a gyerekek, mindig bekéredzkedünk a pilótafülkébe...
