Úgy látom Peterch-el együtt csak a lényegét nem értitek a sörkollektornak. Számold össze mennyi doboz kell hozzá. Én még nem lattam, hogy üresen lehessen venni, dobozokat. Mindegyikben van valami folyadék. Ki kell nyitni és le kell levegősíteni!:-) Kicsi a teljesítménye? Hát építesz még egyet:-)
petech-nek igaza van a sörkollektoros fűtéssel kapcsolatban. Csináltam egy összehasonlító mérést, amiből az látszik, hogy télen a legdrágább kollektorok sem hoznak többet. A mérés összefoglalása itt olvasható: http://biosolar.hu/forum/show/5392#5392
Vesz valaki 10db vákuumcsövet, hítpipivel. (50eFt, vagy még annyi se.) Csak ennyit! Ezt összerakja nagyobb foghíjakkal, mint az általános vákuumcsöves koli. A nagyobb foghíjak lehetnek mondjuk 30 cenya távolságra egymástól. (Mármint a csövek.) Ez eddig hülyén néz ki, de: A nagy foghíjak eredményeként hajthat mögéjük, vékony alulemezből, parabola-napvályú sort. Evvel megnövelte az egyes csövek napgyűjtő felületét. Persze ezt szigorúan téli, de lehet 90°-osan, a falon lógatva. Ekkor az egyes csövek betejelhetnek akár 100-120W-ot is. Ami 10 csőnél 1-1,2kW. Ha beválik, később csinálhat még hozzá.
1 biztos: Tuti vákuumos hőszigetelés, fajin abszorberfelület. Vidámságos téli üzem.
Nekem sincs sorkolim, de szerintem ott van ertelme, ahol az ablakok hianya vegett nem jut be a Nap melege a hazba, de mi szeretnenk valamilyen uton azt a meleget becsalogatni. Muhelyek legcserejet is lehet ilyen sorkolikon keresztul megoldani. Sok kicsi eves szinten sokra megy, a felulet meg adott.
Én nem becsülöm sokra a sörkolit. Kérlek bocsáss meg érte. Persze hobbinak megteszi.
Amúgy 1 kergetőszivattyú fogyasztása sem több, mint mindenféle csodaventillátoré. De nyomnák 1 példácskát: Van 1 sörkollektor, 100 liter vízzel töltött anomáliaként. Erre azt mondjuk, hogy marha soká hevíti fel 1°-al a vizet. Eddig oké. Igenám, de számoljunk: 1m3 víz 1°-al való hevítése (vagy hűtése) 1,16kWh energiát igényel. Vagyis 1000 liter 24°-os vízből lesz 1000 liter 25°-os víz. Ez volna 1,16kWh. De ezt osszuk el 10-el, mert a 100 liter víz az tizede az 1000-nek. Tehát a csuda sörkoli betejelt 116W energiát. Az elég karcsú!
Ugyanennyit csinál az 50°-os levegővel is, csak akkor becsapjuk magunkat, mert "Hú de meleg!". De 3 pillanat múlva már nincs hőtartalma annak a levegőnek. Sőt kevesebbet tejel, mert -a melegebb üzem miatt- neki is jócskán nő a konvektív hőleadása, a külvilág felé.
Szerintem nagyon sok. De a Te esetedben, ha valoban futesrasegitesre akarod tervezni, akkor ezt a hianyossagot a tajolassal es a dolesszog teliuzemhez valo igazitasaval potolhatod.
mekkora szerepe van ebben a spéci üvegnek? Víztiszta UV biztos spec. napkollektorokra kifejlesztett polikarbonát nem jó? (házi kollektorról kérdeztem itt a többieket)
Valaki alább agyalt a hp síkkollektoron. Én is. 6 hp pálca, 0,2x300 vörösrézszalag abszorber 3 db, db-onként 2-2 hp pálca, befogásuk mint a vacusol vákuumcsöveseknél. Alumínium henger fedőlappal párhuzamosan kettévágva, horony a hp-nek, horony arra merőlegesen 15-ös rézcsőnek, a 2 fél 2 csavarral összeszorítva.
A sikkollektorok vedelmere kell, hogy siessek.:-) Nalam 3db sikkollektor harfas uzemel prizmatik uveggel. Barmilyen napallasnal merolegesen juttatja a napsugarakat a feluletre (cseppkikepzesu a belso oldal).Barmikor, ha a Nap lathato, par perc elteltevel beindul a futesrasegites, mivel a haz homersekletetol csak 4C fokkal magasabb homersekletre van allitva az elektronika. Sajat tapasztalatbol mondom, hogy telen is ha van napsutes, akkor termelhet a tarolora is, de nalam ilyenkor az elektronikak ugy vannak beallitva, hogy a tarolot (300liter) a gazkazan futi fel es a napkollektorral osszegyujtott meleg egyenesen a hazat futi. En nagyon megvagyok vele elegedve.
Én is csak a tapsztalatomra tudok hagyatkozni, bár a síkkollektorokkal csak nagyon ritkán találkozom. Egy napsütéses reggel a nyugatra tájolt kollektorom már cicergett miközben reggeliztem. Majd elmentem egy munkát megnézni ahol síkkollektor volt, de az meg sem mozdult dél délnyugati tájolással. A tulajdonos nagyon büszke volt rá, de azt is bevallotta, hogy télen csak a tetőt nyomja jóformán semmi hozadéka.
Kendrétől, vagy bárkitől, aki ismeri a permanentes csövek felépítését: ahp különálló pálca-e, vagy egybeépített az abszorberrel? Vagy tud-e valaki olyat, ahol a hp pálca nem abszorberrel egybeépített?
De a bejuttatas (keringeto) joval tobbe kerul, meg amint elmegy a nap, mit csinalsz a kint levo 24.5 fokos vizzel, mennyit hul mire bejut a lakasba? Mennyi ido alatt sikerul visszavinni ki, es milyen aramfelhasznalassal? Szerintem a lomhasaga a problemaja ennek a megoldasnak.
A veszteségekkel nincs mit kezdeni, ill. azért van egyes kollektorokon spéci szolárüveg, kisebb reflexiós veszteséggel. Nyáron a vcs-nek sokkal nagyobb a reflexiós vesztesége, télen viszont határozottan jobb. A Naplopó által forgalmazott síkkollektor abszorbere túlhaladott, de a Garam mentén ilyet használ a német érdekeltségű gyártó.
A rögzítettek nem egy hőfokon vannak megadva, hanem 800 W/m2, vagy 1000W/m2 sugárzás érték mellett. Nyáron délben meg a locsolócső a jó.
Könnyen tévedhetek, de: Meglestem az említett tervseg-et.
A síkkoli veszteségei közt szerepelnek: abszorberlemez visszaverése ~8% sugárzási veszteség ~6% konvektív hőveszteség ~13% (Ezek 1 bizonyos hőfokértéken vannak rögzítve.) Ez már szumma 27%, és akkor még nincs párosítva a különböző dT-ken előálló módosító értékekkel. Pár oldallal lentebb már igen, bár ott is csak -5°-ig. Megint idézek: -5° környezeti hőmérséklet (ez még távol van a -10, -20°-tól) koli be +35° koli ki +45° koli közép +40° Vagyis ekkor (-5°-nál) a koli hatásfoka már csak 45%! Tehát a hőfok csökkenése során, igencsak lekókad a síkkoli hatásfoka. Ha húznánk 1 képzeletbeli egyenest -20°-ra, akkor kábé annyira lekókadna a szánk, mint a síkkoli. Pedig a házunk is akkor kérné a legtöbbet tőle.
Biztos, hogy tévedsz. Nem reklámszöveg. A forgalmazók által közölt baromságokat meg kell tudni különböztetni az akkreditált laborok által KÖZÉTETT, tehát mindenki által hozzáférhető jegyzőkönyveitől. Síkkollektor hőviszonyai pl. a naplopó honlapon a Tervezési segédletben.
Na de ez a sorkoliban a lenyeg, hogy ha 100 liter viz lenne benne, 0.5 fokkal melegebb mint a szobahomerseklet, akkor azt nem tudnad me'g futesre (f.rasegitesre) hasznalni. Ellenben ha 100 liter levego (exhas, ne koss bele az aranyokba) felmelegedett 50 fokkal, akkor azt mar igen, be tudod vinni a szobaba. Szoval nem _termel_ tobbet, de tobbet tud hasznositani. Szerintem!
A levego 2 cm vastagsag felett tud kenyszeraramolni. Nem veletlen 4-16-4 a hoszig. uveg keresztmetszete... Szoval ha eleg kozel van a fedes akkor meg lehet szuntetni a kenyszeraramlast.
Nem tom. Valami azt súgja, hogy ez 1 kicsit másképp alakul. Persze az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy síkkolit még nem simogattam. De:
1. Még ifjonc koromban azt tanultam, hogy a hűtőbordát azért feketítjük, mert úgy jobban leadja a hőt. Kontra -> Az abszorber elég sötét színű. 2. A levegő jó hőszigetelő. Persze ez csak akkor igaz, ha nem engedjük áramolni. Mint ahogy a hőszigetelések. Kontra -> Itt szabad áramlás alakul ki. Ráadásul: 3. Ez a fékezetlen áramlás, elég nagy kényszerítő erővel tud fellépni. Pl.: kint -20°, az abszorber meg mondjuk csak 30°-os. Ekkor 50° hőkülönbség kényszerítő ereje hat az áramlás elősegítésére. Vagyis az abszorberről mindenképp elindul a meleg fölfelé, amit közben szív magához a hideg fedés. Majd ott lehűlve visszafordul, és mehet az önfenntartó körfolyamat elölről.
Persze a reklámszlogenek csak a visszasugárzását említik. Amit elhiszünk 5-20%-nak. Ám ugye! Van sugárzásos hőleadás, meg konvektív hőleadás. Én -úgy érzem- az említett konvektív hőátadásról sehol nincs szó.
"Tornádó-folyosó" Bizony nem így van. Az abszorbernek 80-95% rövidhullámú elnyelése és 5-20% hősugárzás kibocsátása. A hőt keletkezésekor el kell vezetni és tárolni.
Köszönöm réz kontra szilikon paszta kísérletet, és annak publikációját, de én akkor is a réz paszta mellett fogok maradni. A bonthatóságot valamiért jobban preferálom, mint azt a kis veszteséget.
Szerintem a sörkollektornak nem az az előnye a vizeshez képest hogy jobban melegít, hanem az hogy olcsóbban és egyszerűbben megépíthető. Tájolni meg azt is lehet akárhogy, én például a tetőre tudnék csak nagyobb felületet rakni, oda ahova a napkollektort is tervezem.
Kár hogy nem jó a rezes hővezető paszta, jó ötletnek tűnt.
Jó dolog a padlófűtés, de -lakhatóság szempontjából- csak radiátorral, vagy fan-coil-lal kombinálva. Máskülönben lomha, mint a viziló. Mivel brutális hőtömeget képvisel, így remek hőtároló. De -napkolinál- puffert nem helyettesít! A hőleadása késik 3-5 órát. 1 példa: Tél. Délelőtt köd -> nincs bevétel. Délután kipislákol a nap. Elkezdi melegíteni a brutális hőtömeget. Közben este lett. Ekkorra sugározza le a fűtést a padló. Vagyis lefekvéskor, oly meleg lesz, hogy nem tud elaludni senki. Ergó: Pont éccaka kéne belepumpálni 1 kis hőt, hogy reggelre legyen meleg, miáltal kivet az ágyból. Ez a lényege a hőszipka-éjszakai áram üzemnek. Van, hogy nappal be sem gyújt, mert az ablakokon benapozás is történik. De ez OFF. Napkolinál már kellhet a puffer. Persze mindenkinek más alakú a háza, annak hőszigeteltség szerinti hőleadása, amik kedvezően-kedvezőtlenül befolyásolhatják. Másik: Télen kint -20° is lehet, miközben bent +24-et szeretnénk. Ez 44° hőkülönbség, ami 1 brutális méretű hőcserélőn kívánkozik lesugárzódni a külvilágba. A falakon, födémen. Ezt nehéz napkolival ellensúlyozni. Pláne a szigeteletlen síkkollektorral, 45°-os állásszöggel. Azért ne felejtsük el, hogy a síkkoli belső lemezének melege, fölfelé áramlik az üvegfedéshez, ahol lehül, majd vissza a lemezre. Tiszta "Tornádó-folyosó".
Sörkollektor: Pont akkor fűt, mikor nem annyira kéne. Szabályozhatatlan. Amúgymeg: A sörkoli pont annyira melegíti a benne lévő levegőt, mintha víz lenne benne! Semmivel sem jobban! Csak a víznek sokkal nagyobb a hőtömege, mint a levegőé. Vagyis: Ha feltöltünk 1 sörkolit 100 liter vízzel, akkor az igen kevésbé fog melegedni. Ha helyette 100 liter levegő van benne, akkor jobban. Igenám! De ez épp egyforma energia! Ennyit a sörkollektor csudaságáról. Csak a falon lévő helyzeténél fogva lehet 1 csöppet hatásosabb. (Ugye a téli lapos nappálya.) Én ezért pusziltam a falra, 70°-állásszögre (a vízszinteshez képest) a 30 csöves tabellám. Gondolván, télen nagyobb kincs a meleg víz, mint nyáron. Vagyis minél jobban közeledünk a télhez, annál nagyobb felületben látja a napot. Majd télen meglátjuk.
Bár mérni csak addig tudtam én is, míg külső hőcserélős volt a rendszerem. Mint ahogy Wattocsak bátyánk, már én sem tudom. Csak számolgatni a tartályhőfokok alapján. Ezért van belógatva, teljes tartályhosszon egy 8-as átmérőjű saválló csövem. (Bárhová tudom huzigálni a szenzort.)
