Mostanában nálam is lecsapódik a pára az üvegek alső részén, a 3 rétegűn is csak ott kevésbé (lefekvés előtt is szoktunk egy nagyot szellőztetni). Ma éjszaka nyitva felejtettem a fürdőszoba ablakot, reggel sehol nem volt pára. A páratartalom nyilván lecsökkent annyira, hogy nem volt mi kicsapódjon, pedig -8 fok körül mozog a hőmérséklet folyamatosan. Persze gázból 1 m3-re több fogyott... :)
Ha nekem is meglesz egyszer a gépi szellőztetés, nem lesz gond a párával.
"Mi lehet az oka, hogy majd minden műanyag nyílászárón ilyen páralerakódás van reggelre?"
Kint hideg van, bent meg pára. Az ablaküveg alján találkoznak. Ha máshol (falak sarka, áthídalók) nem jelentkezik vizesedés akkor valószínűleg nincs itt baj. Gyakran kell szellőztetni, főleg a konyhában, fürdőszobában.
Laikusként kérdezem: tényleg be kell? Mert ha máshol nem hőhidas a falazat / szerkezet, tehát például a kiváltók magasságában, vagy a sarkokban nem penészedik, akkor ez esztétikai problémán kívül okoz-e valami bajt? Ahogy nézem, ezek műanyag nyílászárók, amik megszáradnak, oszt' jónap'. Nálunk is ilyen reggelente, vagy nagyobb főzésnél az előszoba-dolgozó végig üvegezett fala, de lesz...nám, ha a koszorú "csupaszsága" miatt nem lenne még penész is felül a sarokban.
1. Nem az ablak minőségével van gond, hanem a belső páratartalommal. Minden ablak a szélein hőhidas, mert a távtartóléc vezeti a hőt. Nekem a 3 rétegű ablaknál is megjelenik a széleken a páralecsapódás, mert 3-an vagy 4-en alszunk egy szobában (a gyerekek is) és feldúsul regelre a páratartalom a jól záródó ablakok miatt.
2. Magasnyomású mosó?
3. Mi van a kerítés lábazatán a műgyanta vakolat alatt? Ha vakolva van, akkor lehet, hogy az a hiba, hogy meszet is tettek a vakolatba, ez kivitelezési hiba. A hólyagosodás oka a talajból felszívott víz. Megoldás: Két oldalon a kerítés mellé kell ásni, a kerítés falára dörkenlemez és mellette visszatülteni kaviccsal, ez megakadályozza, hogy a talajnedvesség érintkezzen a kerítés szerkezetével. Ha esetleg ásó mélységben talajvized van, ez sem fog segíteni.
Nem tudom, jó helyen járok-e, az alábbi két kérdésem lenne:
1.Mi lehet az oka, hogy majd minden műanyag nyílászárón ilyen páralerakódás van reggelre?
Hevestherm ablakról van szó, ami állítólag jó minőségnek számít!?
2. Nemrég lábazati vakolatot vittünk fel terasz oldalára. Sajnos nem lett kellő mértékben kilógatva a járólap (amit azóta orvosoltam) és ilyen folyás nyomokat hagyott a lefolyó víz. Van valami vegyszer amivel ez a felület "mosható"?
3.Plusz kérdés:
A kerítés alját is ezzel a vakolattal vontunk be, és 1 év után elkezdett hólyagosodni. Jól gondolom, hogy ennek 100%-ban az lesz a sorsa, hogy idővel leválik/lehámlik? Vajon kijelenthető-e, hogy kivitelezési hiba okozza?
Nem tudom, hogy állsz a családdal, de elmondom, hogy én hogy szoktam az ilyesmit:
Ha én barkácsolnék, csinálnék ezt-azt, akkor arra nincs idő. Családi program, kirándulás, stb. De ha a gyerekeknek kell valami (babakonyha, játékautó, emeletes ágy, kerti babaház), az mindjárt más... Szóval csak taktikusan. :-)
Ja igen, meg annyi, hogy az alapot mivel lehetne megoldani ugy, hogy mozgathato maradjon az epulet? Ha a vizszintesre gyalult talajra mondjuk betonlapokat vagy teglat teszek, az is jo?
Koszi. Szerszamok es affinitas meg csak-csak lenne, de idom eleg keves van. Mindenesetre elultettetek a bogarat a fulembe, szoval meg az is lehet, hogy belevagok... :)
8 db 2,5 m-es oszlop (10x10-es), ez 20 fm, szelemennek 12 fm, szarufa és lenti vízszintes merevítő (5x10) 44 fm összesen cca 0,6 m3, ez 60e ft-os köbméterárral 36.000 ft
50 nm lambéria (50x1200-2000 ft, ízlés szerint) kb 80e ft
Bitumenes zsindely 16 nm cca 1500 ft/nm kb 24e
1 db bejárati (vagy garázs) ajtó, kb 30-35e ft-tól,
Ablak ízlés és pénztárca szerint
némi léc, deszka, szeg (vagy facsavar) 10e ft
Lazúr, festék 10e ft
Esetleges gépbérlet 10-15e ft
Összesen kb 220e ft, ekkor minden anyag új és "bóti". Esetleges olcsóbb beszerzés (pl vatera, megmaradt vagy bontott anyagok) csökkentheti az árat.
Gyakorlatilag kb 150e ft-ból kis utánajárással ki lehet hozni (sztem).
Nagyobb alapterületnek valamivel kisebb a négyzetméterára.
Természetesen ez alá is ugyanúgy kell betonozott terület, mint a készen vett faház alá.
Belső lambériázással vagy gipszkartonozással (a két réteg között szigeteléssel) egész jó hőszigetelési érték érhető el.
Koszi az infokat. Szerintetek mennyivel jonne ki olcsobban egy ilyen kis fahaz, ha magamnak csinalom, mint ha keszen veszem? Erdemes lenne vele bajlodni?
Feszer: eloteto anyagából maradt 10x10 anyagból csinált az ács vázat, kívülre lamberia. Tetején tarolom a megmaradt terkovet. Simán lehetne szigetelni mint egy konnyuszerkezetes hazat, asszonynak mondtam is hogy kikoltozok :)
Alapvetően mostanában kétfélét láttam. Az első esetben egyben van az egész, és daruval a helyére teszik.
A másik lehetőség, hogy deszkákból áll (nút-féderes, mint a lambéria). Ezeknél általában kiáll a sarkokon egy 10 centis rész mindkét irányban. Tehát ezt a helyszínen összerakják mint egy legót...
Hogy melyik a jobb, illetve mennyire tartósak, azt nem tudom.
ha egy lakasban 24 oraban 40 fokos a padlo, es nem huzatos ablakok vannak meg szigeteletlen B30 fal, akkor ott siman 26-28 fok lesz a homerseklet!
ha 2 orat futunk, hudefranko meleg a padlo, majd 4 orat nem, jajjdekihult legorbulaszank, akkor idoszakosan eloallithato a 40 fok.
de egy normalisan szigetelt hazban, kinti 0 fok, benti 20-22 fok mellett folyamatos 28 fokos vagy alatti padlo elvegzi a futest. hudefaszamelegapadlo dolog egyszeruen nincs.
A 45 fokot simán bírnia kell egy normális anyagokkal megépített, rendesen dilatált padlónak. Gondolj bele, hogy nyáron a teraszt simán felmelegíti a nap ennyire. Az már más kérdés, hogy az izületeidnek mit okoz, ha évekig ilyen meleg padlón járkálsz.
Jó esetben 30 fok alatti hőmérsékletű a padló. Persze ahhoz jó hőszigetelés kell, hogy a padló (részben takart) felülete kifűtse a lakást ilyen hőmérséklettel.
A mesterek elfelejtettek beallitani a keveroszelepet, igy a 60-70 fokos viz ment a padlofutesbe is... Most 45 fokra van allitva a keveroszelep, de azert szeretnem megnezni a feluleti homersekletet is...
40 foknál melegebb vizt nem szokás beleengedni, de ennek egészségügyi oka van. Nem tesz jót hosszútávon a nagyon meleg az érrendszernek.
Pontosan nem emlékszem a felületi hőmérséklet mennyi lehet maximum, de a 40 fokos előremenőnél még nem hallottam gondról. Egyébként meg MÁRKÁS flexibilis csemperagasztót kell használni, meg alapozót, stb.
Valamint az lenne meg a kerdesem, hogy mi az a feluleti homerseklet padlofutesnel, ami meg nem karositja a csemperagasztot? Abban mar sajnos van tapasztalatom, hogy ha tul meleg a padlo, akkor felvalik a csempe, ugyhogy szeretnem ugy beallitani a homersekletet, hogy ilyen tobbszor ne fordulhasson elo, de azert jo meleg legyen a padlo...
Felteszed a budi aljara. ratolod koppig. vonalzo meg filctoll segitsegevel megjelolod rajta a padloszintet. utanna leveszed a budirol, es megnezed mit kell tenni, mibol mennyit kell vagni hogy ott legyen a padloszint. levagod, beleerolteted a csobe. mivel meretre vagtad, lejjebb ha akar sem tud menni. ezutan boven megszappanozod, meg a budit is, rateszed a budit, es nincs az az isten hogy ne nyomd ra. akar ra is ulhetsz.
