Úgy érted, hogy ugyanahhoz a tempóhoz a futópadon magasabb érték tartozik, mint utcán? Mert amúgy az is lehet, hogy csak simán lassabban futsz a padon, mint kint.
eppen a garazs eloot igazitottam a szerelesemet, ami terdnadrag es egy vekony hosszu ujju volt, amikor a hegyrol ket futo vagtatott le az utcankban ket vidam kutyaval, talan golden retrieverek voltak. Egybol vigyorgtam, h nem csak en vagyok ilyen hulye fle 7-kor.
mondjuk, Disodon meg majdnem kivasalt egy teherauto.:o(
Valami olyan vicc jutott erről eszembe, hogy Ukrajnából skypeol haza egy cserediák, kérdezik tőle, hogy hány fok van náluk. Mondja, -7. Mindják neki, hogy itthon -10. Erre válasz: Jaaaa, hogy kint....
Nem tudom milyen időjárásban, mennyire hidegben, milyen tempóban szeretnél edzeni benne, de egy polár béléses szoftshell kabát szerintem sok futáshoz. Nordicwalkinghoz, túrához és más alacsony intenzitású sportokhoz szokták ezeket felvenni. Futásnál jobban jársz több vékonyabb réteggel, amit könnyen tudsz le-föl venni szükség esetén.
Persze ha Svédországban, terepen, 4+ órás LSD futásokat csinálsz, akkor más lehet a helyzet.
A softshell, amiben még lehet futni, vagyis nem nagyon merev, vastag, az vízlepergető, hőtartó és szélálló, semmikép sem vízálló, de erre igazából nincs is szükség, mert átlagos futáshoz átlagos időben a softshell szerintem túl meleg.
A polár cuccok 100% poliészterből vannak, vékonyak, ehhez képest nagyon hőtartóak, valamint nagyon hamar száradnak, de semmilyen vízállóságuk nincs, esőben csak alsó rétegnek alkalmasak, amúgy 0 fokig egy rétegben teljesen okésak.
Minden futócuccból megteszi az olcsó, ezek a műanyag dolgok szinte elpusztíthatatlanok, van egy öt éves kalenji futókabátom, idén lett először sérülése, lejött a hátáról egy fényvisszaverő matrica. :)
Esőben semmi sem jó igazán futáshoz. Ami nem ázik át, dunsztos. Ami lélegzik, az meg drága és annyira azért nem is lélegzik. Én a Lidl-ben vettem softshell felíratú cuccot. Jó lesz hidegben, de nem úgy tűnik, mintha teljesen vízálló lenne. Nem is baj.
Nyáron nem gáz megázni, de télen az lehet. Ilyen hidegben én szakadó esőben vagy nem futok vagy bevállalom lélegző dzsekiben, ami mindenképpen dunsztos. Szerintem ilyenkor a lényeg, hogy ne fázzunk meg.
Nekem ez a softshell marketing dumának tűnik. A passzentosság pedig szerintem ízlés kérdése.
Kösz a gratulációt! A 45 hetet gyorsnak nem nevezném, de az a része az egészségemnek kezd helyreállni. A labor eredményeim a testsúlycsökkentésem alatt rendben voltak, és javuló tendenciát mutattak. A vasmegkötő kapacitást hogyan mérik? A vér-oxigénem inkább vér-szénmonoxid lehet. :(
Nem tudom, milyen a tökéletes légzéstechnika, de ha nem hajtom túl magam, akkor ritmusosan, egyenletesen veszem a levegőt.
Nálam ezek elég/túl alacsonyak, ami okozott gondot. A cigiről most ne beszéljünk, én a napi egy szivarkámról is lemondtam a futás kedvéért...pedig milyen jó is volt az, ebéd után egy Montecristo vagy egy Romeo y julieta.
Az hiszem, valahol az igazság közelében járhatsz. A lassú izomrostokat tuti kispórolták belőlem. Tinédzserként sem tudtam hosszút futni, pedig a tüdőm akkor még rendben volt.
Sajnos én így működöm. A motivációt a saját magam legyőzéséből merítem. Azért nem hajtom szét magam minden nap. A futásaim zöme az aerob zónámban történik, 70-75%-os pulzuson. Hetente egyszer pedig van egy hosszabb lassú futás is, de igazából az LSD nem az én műfajom.
Próbálok figyelni a testem visszajelzéseire is. Az ízületeim eddig még nem szóltak.
viktor a takarító: most 83 kg vagyok, 15%-os testzsírral. A futást, már amennyiben a tempós gyaloglásba való belekocogást annak lehet nevezni, március második felében kezdtem. Akkor már "csak" 109 kg voltam. A szívem, szerintem, rendben van. 50 a nyugalmi pulzusom. A gond inkább a szétcigizett tüdőmmel van. Azt kéne kipucolni.
Könnyen lehet, hogy tévedek, de szerintem nagyon egyszerűen az a magyarázata, hogy az az energianyerő rendszered aminél döntően oxigén jelenlétében történnek a dolgok, az jelentősen gyengébb szinten van az oxigén hiányában energiát termelő rendszertől.
Szóval nem szívódik fel elég oxigén a tüdőben (dohányzás), vagy felszívódik, de nem jut elég gyorsan a gyárakba ahol ATP-t gyártanak (szív, hajszálerezettség), vagy eljut de kevés(kicsik?) a gyár(ak).
Lehet még összefüggés a gyors-lassú rostok aránya között is. Lehet, hogy sokkal inkább vagy született sprinter, mint nem. Persze önmagában ez sem magyarázná ezt a dolgot.
Azt hiszem, ha csak nem vagy 200cm magas és nagyon izmos, akkor 120kg (-x) súllyal ne intervallozzál sokat. Az nagyon megterheli a szíved. Szerintem is a többet+lassan lenne a követendő, egyelőre. Minden tekintetben nagyon jó, nem csak a keringésnek, de az izomzatnak, az ereknek (és persze a mitokondriumok áramlásának, na meg az erőnek, ami ugye veled van:-)), ízületeknek is, amiknek hozzá kell idomulnia a megváltozott szokásaidhoz, terhelésedhez. Minden héten cca. 30 ezer lépést teszel meg futva, érkezel, lököd el magad. Nem kell, hogy nagyon lassú legyen az, az a tempó, amiben tudsz 5000-t futni egyben és egyenletesen, az pont jó.
Tudom, hogy zsírégetésre és alapozásra nem ez az ideális, hanem a lassabb, de anno amikor újrakezdtem a futást, az a tempó egyszerűen nem okozott elég örömet nekem, és lehet, te is így vagy ezzel. Jó érzés "hasítani", érezni, hogy kiköpjük a tüdőnket és csináltunk valamit. De egy kicsit lassabban is megjön ez a jó érzés, 5 km felett már tuti jönni fog :-))
Sztem, hasznosabb lenne, ha vissavennel a tempobol, nem az erdemenyt " hajszolnad", hanem lassan, de egyben futnad azt, amit arra a napra szansz. Az izuleteidnek szokni kelL a futast, az izmaid mar talan elbirnak. Az ilyen fartlek elegge megviseli oket.
Már írtam korábban, hogy meglehetősen kezdő vagyok. Most ott tartok, hogy heti 25-30 kilométert futok, ami a januári 120 kg-os testsúlyomhoz képest már előrelépés. Kezdek ráérezni a tempókra is. Már 3 különböző sebességgel tudok huzamosabban futni. Mindezek ellenére van egy fura "szokásom", aminek nem találom az okát. Az összes egyéni rekordomat, ami 3 km fölötti, "intervall" módszerrel futottam.
Elmagyarázom, mit is értek ez alatt. Elindulok egy olyan tempóban, amiben tudom, hogy nem vagyok képes végigfutni a távot, majd amikor tüdőkiköpés állapotába kerülök, akkor belesétálok egy keveset. Utána megint "sprintelek", majd újabb gyaloglás. Egy közepes távon, legalább ötször-hatszor sétálok. Tegnap pl. 27:50-et sikerült kipasszírozni magamból 5000 méteren. Ennek ellenére, nem tudok 5 db 5:35-öst. Amikor egyenletes tempóban futottam (volt ilyen párszor, mert mostanában az átlagos futásom: 1.25 km bemelegítés, 5-7 km tempósabb, 1.25 km levezetés), akkor 5:50-es kilométerek sikerültek, pedig eléggé a határon nyomtam azt is.
Ez nem egyszeri alkalom volt. Március óta (akkor kezdtem a futást) így működöm. Azt hittem, ahogy edzettebb leszek, elmúlik, de nem. Tejsavküszöb probléma lehet? Akkor miért nincs szinte soha izomlázam? Gondolom az, hogy terepen futok, ahol 800 méterenként (1 kör) van kb. 10 méter szint, az ebből a szempontból lényegtelen.
Nem. :) Velük dolgozom x éve, sok mindent megtanultam a témáról + én is így étkezem + rengeteg tapasztalatunk van.
Egy biztos, önmagában csak sporttal egy határig lehet fogyni, de utána már nem működik a dolog jó kajálás nélkül. És csak a kcal megvonás sem hoz tartós eredményt, egy idő után jön minden vissza (lásd ebéd után nem eszem stb.) Azt ne felejtsétek el, hogy az őseink (NEM, NEM a paleóval jövök :))))) ) úgy választódtak ki, hogy az maradt életben ínség idején, aki tudott raktározni. Kcal megvonáskor az okos szervezet behúzza a féket, az alapanyagcsere lassul, mert azt gondolja, hogy kihaltak a mamutok és lefagytak a gyümölcsök a fáról. Arra nem gondol, hogy a gazdi hóbortból esztétikai célokat űz. A szervezet rettentő sokáig emlékszik, és amikor az elzárt csapok újra megnyílnak, a bevitt tápanyagot sokkal jobban hasznosítja, mint kellene, hisz készül a következő hóbortra. S minél idősebb a szervezet, mintha annál okosabb lenne. :)
Hát igen, ráébred a 2o éves, hogy az évgyűrűket nem a lobális fel- és lemelegedés okozza... Keményen űzni kell az ipart, és akkor kevesebb látszatja lesz... de persze ez nagyon alkatfüggő is, és van, amin később már csak alig lehet változtatni. Viszont a rendszeres következetesség szerintem minden korban játszik és lassan meg is látszik... csak az eredmények nem olyan rövid távon jönnek, mint fiatalabbkorban. Én most sokkkat uszikálok (és kőkeményen, persze csak az én 6o+++ évgyűrűmmel és a 17o centis szintemen), és még ebben a kórban is alakulok (az a minimum, hogy nem visszafelé), csak azér a bőr már nem annyira feszes (csak a kasza egyenes, ha összerakják:-)))
Igen, sok ut vezet az udvosseghez. Vagy a minusz 5-6kg-hoz. :o) A legszornyubb, amikor az ember elmulik 18 eves es radobben, h az evek egyre nagyobb nyomot hagynak rajta. ;o)
Pár éve mikor leadtam a feleslegemet (5-6 kg) ugyanúgy ettem, mint előtte, csak! Ebéd után már csak gyümölcsöt és ha nagyon éhes voltam, egy szelet puffasztott búza vagy rizsszeletet ettem. Soha nem számoltam, hogy mi mennyi, és nem is fogom.
A jövő héten vagy azután újra elkezdem, mert ennek az elcseszett évemnek köszönhetően újból felmászott rám 6 kiló!
Ja, és emellett az étrend mellett megemeltem a havi futó km-eket. viszont azokat 5:30 körüliekben nyomtam.
