Teljesítménybővítést szeretnék, mire számítsak? (ÉMÁSZ)
Ház 1971-ben épült, tipp-topp kockaház, szép állapotú fa mérőhellyel (szekrény a falban ugye).
Jelenleg 16A verérelt és 16A állandó (24h) a kiépített. Itt szeretnék bővítést igényelni, 16A vezérelt marad, viszont a nappali 32A-ra kellene felbővíteni, kompromisszumokkal talán 25A is elég lesz.
Kérdéseim:
-megfelelhet a jelenlegi mérőhelyem?
-ha nem, akkor létezik olyan, hogy fa szekrényen belül műanyag uj szabv.mérőhelyet kialakítani?
-mennyire esélyes, hogy a légvezetéket is cserélniük kell?
Természetesen a házban levő hálózat cakk-pakk cserélve lesz, plussz a nagy fogyasztóknak egyedi leállások (sütő, klíma, mosógép)
Köszi előre is itt böngészek már órák óta, nem találtam rá tudományt.
Egyszerű időzítő kapcsoló. Valamikor hasonlót pl fotózáskor használtunk a nagyító gép be- ki kapcsolásához. Vagy pl egy elektromos motor csillag- delta átkapcsolásához. Maga a kapcsoló kétáramkörös kétállású kapcsoló + az időzítő.
"namármost mikor bekapcsolom a tápot elindul az időzítő és amikor lejár a beálított idő akkor kapcsolja föl az égőt . Tehát nem bekapcsolja az áramkört hanem ki . "
Nem egészen értem, hogy mit szeretnél elérni a segítségével.
Az általad képen mutatott relé oldalára ez van írva németül:
- 2 db váltó érintkező (15-16-18 és 25-26-28)
- beállítható időtartam: 0,5-10 másodperc
- működtető feszültség 110-220V (A1-A2)
2 db váltó érintkezővel már elég sok dolgot meg lehet oldani, pl bármit bekapcsolva vagy lekapcsolva tartani a beállított ideig, vagy bárminek a kapcsolását késleltetni a megadott idővel.
Továbbgondolva a dolgot egy nyomógombot fordítva bekötve meg lehet szakítani a mágneskapcsoló beélelmezését . Akkor indulna újra a ciklus csak épp nyugalmi állapotban is a trafó üzemben maradna . Az pedig nem értem mért jó nekem .
AZ A1 és A2 pontokra rákötöttem a beélelmezést ami nálam 24 volt írta az oldalán hogy annyival lehet megtáplálni . A 15 és 16 csatlakozót sorbakötöttem egy 220 as áramkörrel namármost mikor bekapcsolom a tápot elindul az időzítő és amikor lejár a beálított idő akkor kapcsolja föl az égőt . Tehát nem bekapcsolja az áramkört hanem ki . egy órája töprengek hogy mi lehet ez a kapcsoló és hogyan működik .
amíg megszólnál hogy ha nem tudom mi az mért veszem meg , nem vettem hanem németbe a szemétbe egy villamos dobozba találtam amit hazahoztam mindenestől.
"A régi forgó.morgó mérőm nem is indult be csak 4W-felett, amivel évi max.1000Ft-nyi nem lett számolva"
Még a legjobb csapágynak van egy icipici tapadási súrlódása, ami miatt egy bizonyos elfordító erőhatás alatt nem kezd el forogni. Amikor viszont már mozgásban van, akkor a súrlódása közel nullára csökken. Tehát a régi forgómorgó lehet, hogy 4 watt fogyasztástól nem mozdult meg, de 5 wattot viszont már pontosan 5 wattnak számolt.
Amivel viszont rögtön tenni lehet valamit, az a szolgáltató nem hibáztatása azokban az esetekben, mikor csak jogszabályok alapján működik. :) A mérésügy elég jól van szabályozva rendeletekkel. A rendeleteket meg demokratikusan választott kormányunk végrehajtó szervei hozzák.
Namégegyszer, mi a baj ezzel az újkori vacakkal? Nálam is ki lett már cserélve ilyenre, azóta nem tudom szemmel követni milyen gyorsan pörög az a nyamvadék.
"A kicsi (10W alatti) egyenirányitó +puffer...tápok valós fogyasztását nehéz pontosan mérni. A legtöbb mérő sokat csal. A régi forgó.morgó mérőm nem is indult be csak 4W-felett, amivel évi max.1000Ft-nyi nem lett számolva( ha már egy 10w-os izzó is ment akkor 1-2%-ra OK volt.) Ez miatt is az Elmű kicserélte újra, ami az 5W-os valós fogyasztás helyett- a csúcsárammal arányosan ( mivel a folyási szög igen kicsi a csúcsáram Kb. négy-ötszörös) - kb. 20W-ot pörög. Persze ha bekapcsolok egy 15W-os égőt, akkor a mérő kb. 25W-nak számolja. Ugye milyen ügyes- a filléres tétel óránként 1Ft-ot ketyeg most már nekik, ami ugye 8600Ft évente, amiből csak 2200Ft a valós fogyasztás!"
14. CE jelölés tanúsítja, a kismegszakító megfelel az európai előírásoknak.
Kismegszakítók pólusszám alapján:
A pólusszám szerint csoportosítva a kismegszakító lehet egy, kettő, három illetve négypólusú.
Kismegszakítók kioldási karakterisztikája:
3 Fő csoportba soroljuk kioldási karakterisztikájuk szerint: B, C, D jelleggörbe. A jelleggörbék meghatározott környezeti hőmérséklet esetén érvényesek. Az elektromágneses zárlati kioldó késleltetés nélkül működik mindegyik típusnál.
A "B" jelölésű gyors kioldású kismegszakítók főként világítási és dugaszoló aljzat áramköreinek a vezeték védelmére alkalmazzák.
A "C" jelölésű lassúbb kioldású kismegszakítók főként, általános bekapcsolási áramfelvételű elektromos készülékek vezeték védelmére alkalmazzák.
A "D" jelelésű kismegszakítókat igen nagy bekapcsolási áramfelvételű elektromos eszközök vezeték védelmére alkalmazzák.
Világos, nem vettem figyelembe hogy a periódus,(ha időbeni szakaszokra osztanánk) bármely kis szakaszában kellő áram erősség jön létre akár a nullátmenet után rögtön ami elég a olvadó szál kiolvadásához (E=Inégyzet x t), ami eszerint sokkal gyorsabban megtörténik mint gondoltam.Tulajdonképp ez okozza az áramkorlátozást, ami kissé más ha a nullátmenetnél,vagy ha a feszültség (áram) csúcs előtt jön létre a zárlat.
Vajon a kismegszakítóknál is van ilyen típusú áramkorlátozás? Ott nincs a vezető szálra jellemző kiolvadási idő. Ott az elektromechanikus elemeknek működésének lenne valamilyen kioldási jelleg görbéje?
Visszakötném úgy ahogy volt. Megnézném indul e. Ha igen akkor a villásdugóban cserélnék fázist. Mi mindig ott cseréltünk és sohasem volt probléma. Csillagba terhelés nélkül bírnia kell. Azután amikor jól kipörög, visszaesik a terhelés, kicsit lehet várni hogy hűljön a bimetál és utána átkapcsolni deltába. Ha úgy is lekapcsol akkor megszakító csere, esetleg lomhára ha nem az van benne.
Én inkább nagyobb (pl 40) wattosat választanék. A termosztát miatt az energiafogyasztása nem lesz több, viszont nehezített körülmények között is tudni fogja tartani a hőmérsékletet (pl nyitva felejtett fedő vagy extrém hideg környezet).
Az ott középen valószínűleg egy 230 voltos PTC fűtőbetét, rászorítva egy hőelosztó alumínium lapra közöttük hővezető pasztával.
Azt is megteheted, hogy veszel egy ugyanolyan fűtőbetétet 12 voltosban (pl ITT) és kicseréled.
Ha betét a fűtőerejét is akarod szabályozni, akkor kell még egy 12 voltos szabályozó is, de lehet, hogy elég lenne neked egy egyszerű termosztát is (kiszereled a bojlerből :)
De ha tudod, hogy mondjuk 60 fok pont jó lenne neked, akkor léteznek olyan fűtőbetétek is, amelybe gyárilag bele van építve egy fix 60 fokos termosztát.
Ebben az esetben a watt is lehet több s szükségesnél (akár 50-60 watt is), hiszen a termosztát úgyis lekapcsolgattya, ha túl meleg akarna lenni.
Azóta röhögök mióta felhívtak telefonon . Egy keskeny ajtó széllességű kamra. Álmomban se gondoltam volna hogy az az egy cm ami kiáll a falból megakassza az ajtót.
Nem probléma percek alatt belesűlyesztem . Csak 10 km re van tőlem, ami ugye 20 oda vissza.
"Azt kéne figyelembe venni, hogy egyelőre nem lett megterhelve, csak elindítva"
Figyelembe vettem. Aszinkron motor indításnál a névleges áram tízszeresét is felveszi. Igaz ez csillag-delta, de mivel fa aprító van rajta egy tekintélyes lendítő tömeg.
De ha sikerül elinditani, akkor mi lesz? Ez a gép a névleges áramfevételénél többet is képes felvenni (átmenetileg) különösebb károsodás nélkül. Ahhoz "mit fog szólni" az automata? Na meg a gépkezelő.
Véleményem szerint nem az irányváltás miatt felcserélt fázisok okozzák a dolgot.
3x16A 7.5kW-nak nagyon-nagyon határeset.
Szerintem csak annyi a helyzet, hogy 10 indításból hatszor leveri a megszakítót négyszer meg nem. Mivel igen határeset az érték leginkább attól függ leveri-e, hogy az átváltás pillanata mikor következik be. Ha pont szinkronban lesz a motor váltáskor akkor nem veri le. Ha ellentétes "fázisban" akkor egy nagy áramú impulzus keletkezik mire a motor "beesik" szinkronba. Ezt már nem viseli az amúgy is előmelegített megszakító.
Lehet hogy az irány átkötése előtt is leverte volna sokszor, de azt nem próbáltad ki mert az első indítás pont sikerült de kiderült hogy fordítva forog :)
Meddig üzemelt előtte a trafó? Gondolom percekig, vagy tovább, ennyi idő alatt nem csak a bimetál hanem a teljes kismegszakító ház is felmelegszik. Itt a deltába kapcsoláskor létrejövő második áramlökés okozza a leoldást, ennek nagysága pedig többek között a terheléstől függ.
Bár azt irja hogy a motor dugvillájában cserélték, de feltételem, hogy az egész rendszer villája ez, tehát utána van a Y/D kapcsoló. A motorbol amugy is 6 vezeték jön ki a kapcsolóhoz és nem ott piszkálták meg
Na ne. El tudod képzelni mekkora a bimetál hőtehetetlensége? Igaz lehetne akkor, ha kioldás után azonnal próbálná indítani és csillagba max 1-2 másodpercig forogna a motor. A gyakorlatba oda kell sétálnia a kismegszakítóhoz, felkapcsolni, visszamenni a géphez és ismételten elindítani. Ráadásul a csillag indítás is relatív hosszú időt vesz igénybe.
"Amikor csillagba indítja a motort, már melegszik a bimetál. Aligha befolyásolja a hőmérsékletét az álló helyzetben mérhető hőmérséklet."
Mivel ugyanaz a folyamat játszódik le ugyanannyi ideig, ezért a folyamat végén kb ugyanannyival melegebb lesz a bimetál, amennyivel melegebb volt a folyamat elején. Ezért nem mindegy a folyamat végén, hogy a folyamat elején szobahőmérsékletű, vagy mondjuk 50 fokos volt a bimetál hőmérsélete (akár az előző motorindítási kísérlet miatt, vagy akár azért, mert éppen előtte kapcsolták ki az ugyanazon az automatán lévő mosógépet/vasalót).
Azok tudnának további érdekességeket mondani erről a jelenségről, akiknek pl az üveg ablakós villanyóra szekrényébe besüt a nap, ezért nem értik, hogy csak nyáron és csak délutáonként a hegesztő miért veri le mindig az automatát, egy órával előtte meg utána viszont nem :)
Ezt nem gondoltad át eléggé. Amikor csillagba indítja a motort, már melegszik a bimetál. Aligha befolyásolja a hőmérsékletét az álló helyzetben mérhető hőmérséklet.
A forgásirány váltást jól csináltad, a kismegszakító leoldásához semmi köze nincsen.
A jelenség egyik lehetséges oka: a kismegszakítók egy belső alkatrész (bimetál) felmelegedésétől kapcsolnak le, ez a felmelegedés néhány másodpercnyi időt vesz igénybe. Az első motorindítás valószínűleg azért volt sikeres, mert "hideg" kismegszakító mellett történt, a második indítás kezdetekor viszont "langyos" volt a bimetál benne, ezért gyorsabban érte el a leoldási hőmérsékletet, mint az első esetben. Hagyd hűlni jó sokáig a kismegszakítót (remélem nincs rajta egyéb terhelés) és próbáld meg újból az indítást.
Persze nem az a probléma hivatalos megoldása, hogy a kismegszakítókat tartsuk hűtőszekrényben (habár ventilátort már telepítettem elosztószekrénybe ;) de ezzel kizárhatjuk az egyik lehetséges hibát.
Kutattam több oldalon és itt is, de ebben a témában nem találtam konkrét választ. Elején leszögezném, egyáltalán nem értek a villanyszereléshez és nem is azért írok, hogy ezek alapján nekifogjak "kókányolni", pusztán kíváncsi vagyok, most vettem a gépet és nagyon jó lett volna kipróbálni... vagy minimum tudni, hogy orvosolható-e a hiba.
Adott egy ipari ágaprító, 380 V, 7,5kW-os motorral, csillag- delta indítással.
3*16 A van, az aljzat 5-ös, a villanymotor dugvillája 4-es és van egy szaki által összerakott 5-ről 4-re átalakított hosszabbító.
Első indításkor minden rendben ment, csak annyi probléma adódott, hogy a forgásirány nem volt megfelelő. Egy "elvileg" hozzáértő ismerős javaslatára a motor dugvillájának két vezetékét (barna és fekete) felcseréltem, ami azt eredményezte, hogy csillag indítás után a forgásirány megváltozott, de deltába kapcsolva leveri a biztosítékot.
Valaki tudna tanácsot adni, hogy mi lehet a gond? Lehet köze a hosszabbító kábelnek a dologhoz? Esetleg a kapcsoló (csillag- delta) és a forgásirány megváltoztatása? Gondoltunk már arra is, hogy a 3*16 A kevés, de akkor a forgásirány megváltoztatása előtt miért működött a gép?
"Az említett esetben azért hozzátenném hogy akármilyen helytelen paraméterekkel rendelkező betétet helyeztek az aljzatba, a betét szerkezetének a károsodását nem eredményezheti egy zárlat."
Eredményezheti ha nem megfelelő zárlati szilárdságú (ahogy azt egy fórumtárs már megjegyezte).
Az említett esetben azért hozzátenném hogy akármilyen helytelen paraméterekkel rendelkező betétet helyeztek az aljzatba, a betét szerkezetének a károsodását nem eredményezheti egy zárlat.
Azért feltételezzük hogy a betéteket előtte nem ejtették le (megrepedt volna?), nem tárolták vízben, nem a villám járta át.....
Én úgy vélem hogy Kínai (vagy nagyon olcsó) terméket aki beépít, és a készülék nem teljesíti a feladatát pl a jól beállított motorvédő mellett leég a villanymotor, igen nehéz megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.
Egy műanyag doboz, automata soroló sín,érvég hüvely, stb.....nem jelent kockázatot. :-)
Kedvencem a porszórt lemez szekrény, ahol is a festék elválik a fémtől,alatta a lemez meg rozsdásodik.
Köszönöm ez egy nagyon hasznos olvasmány volt! Valószínűleg el fogom még egy párszor olvasni hogy biztosan miden részletét értsem.
Azért ezekkel az adatokkal csak a tervezők számolnak.
Azért még kíváncsi lennék hogy az olvadó betéten feltüntetett zárlati szilárdság ami szintén más és más lehet egy típuson belül,hogyan függ össze a betét áramkorlátozó hatásával?
Helyben is vagyunk. Valószínűleg nálatok is hülyegyerek rakta be a két párhuzamos műanyagcsövet így egy X-et csinált, azaz ha a villanybehúzó nem figyelt akkor a szomszédba köti a két falat. Eredetileg egy piros válaszfal van a konnektorcsőben, de ha keresztbe lett bebetonozva a cső akkor ezt áttörik és mindenkihez a sajátját húzzák be. Emiatt az utólag megcsövesült cső miatt van aztán, hogy áthúz a bagóbűz. A maltered a kötöződoboz-eltömködő brigád remekműve, vagyis kell ott lennie valaminek.
Beszélj a szomszéddal, hátha az már megtalálta a saját oldalán, akkor csak át kéne ütni hozzád a "falat". Te is azt a kínai endoszkópkamerát toltad be? :)
Valami hajlékony dolog kéne amit ugye kanyarban fel lehet tolni, és jól meg lehetne ütni, de ezt nem látom, hogyan. Viszont ha valamit be lehetne oda küldeni ami megforogva elgyilkolja a maltert úgy, hogy kihulljon apró darabokban lefelé, akkor nyert ügy lehet. De hogyan???
A purhab jobb lenne, azt egy végén picit elhajlított rugóacél-dróttal szét lehetne barmolgatni apránként. A maltert sajnos nem, oda erősebb cucc kellene. :(
És ne felejtsük el, a függőleges cső olyan 7cm mélyen van amit a 60-65-ös csövön lehet valamennyire elérni. Az endoszkópkamerát épphogy be lehet kanyarítani.
Köszi! Vásárlás előtt én is láttam ezeket de műanyag edényben még véletlenül se melegítek semmit. Az enyém rozsdamentes acél edényes. Az inverter és az edény is meg van ezért kellen valami olcsó megoldás.
Elég vicces, mert ha leveszem a konnektort, akkor látom a szomszéd konnektorát:)
Kötődoboz az én oldalamon nincs sajnos, csak kb. 7-8m-re :(
A szomszéd vezetéke külön csőben jön, azzal nem hiszem, hogy probléma lenne.
A terv most az, hogy egy vastagabb drótot (bár nem is igazán nevezhető drótnak) behajlítgatok a csőbe és kalapáccsal jól megütögetem, hátha szét töri a maltert. Ahogy néztem a drót elég jó tulajdonságokkal bír erre a feladatra.
A fúróhegyes cucc nem is hangzik rossz ötletnek. Tényleg! vannak ilyen flexibilis fúrószárak. De először meg kell néznem, hogy az itthoni dolgok közül miből tudok eszkábálni vmi fasza flex fúrószárat!
:))) Malter. Pont így jártam, csak nekem 1,8 méteren van.
Annyit tudsz csinálni, hogy megkeresed a konnektor fölött lévő kötöződobozt és onnan is benézel. Ehhez ugye a feltételezett helyen le kell smirglizni a kopasz betonig a falat, ha szerencséd van találni fogsz egy kerek eltérő színű korongot. Ezt kifésed, kb 1 centi cucc lesz benne és egy piros fedél. Kibontod és ott a cső másik vége. Segítségképp nézd meg milyen magasan van a plafontól a többi lyuk.
Vagy nincs szerencséd, mert valami elvicceskedtek a betonöntők. Bármi lehet, elképzelhető, hogy a szomszédba van bekötve.
De hogy mivel lehetne azt onnan kifúrni... Arra gondolok, hogy egy 2 centis fúróhegyet rá kell valahogy applikálni egy km-óra spirálra és felküldeni egy fúrógépre kötve. Ha szerencséd van akkor vékony a tömés és kihullik. Szóval valami csőgörény módszerrel, de ugye nem lehet akármit befordítani abba a retek csőbe.
Ha az malter és nem tul kemény, áramtalanitás után acél szallaggal esetleg kőracéllal probálkozhatsz akár kétirányból. Sok szerencsét és kitartást hozzá!
Ha egy diódát kötsz vele sorba, (pl. 1n4007) ami legalább 600V-ot tud akkor a felére csökkented a teljesítményt, de amit írtak, a fényerőszabályozó is jó lehet.
Az endoscope-os kép alapján egyértelműnek látom hogy az malter. Ahogy körbeveszi a kábelt, az alapján malter.. Már láttam ilyet a lakás más részén is (pl kötődoboz/konnektor)
ez messze nem ilyen egyszeru. A redonytok belsejeben - meglepo mod - a redony van, ami az aktualis allapotatol fuggoen egy kis tekercs vagy egy bazinagy tekercs. Meg ez sem lenne problema, de az az istenátka bizony mozog benne, sot, altalaban naponta tobbszor. Ilyen korulmenyek kozott baromi nehez egy kabelt atvinni ugy, hogy ne tekerje fel a redony a kabelt. Meg egy kotest sem egyszeru tokon belul megcsinalni rendesen.
Remélem jó helyre írom, ha nem nyugodtan töröljétek!
Az egyik falban futó vezetékcső el van dugulva, így nem tudom kicserélni a vezetéket. A konnektor felett 78cm-re található a "dugulás" függőleges irányban.
A fal anyaga: (úgy írom) panel :)
Kérdésem az lenne, hogy van valamilyen milyen mód, hogy ezt eltávolítsam rongálás nélkül?
Én arra gondoltam, hogy majd később ha minden kötél szakad, megpróbálom kívülről szétfúrni a malter darabot.
Igen, ez a jelek szerint pont neked való (feltéve, hogy az ételmelegítőd belsejében nincs semmi érzékeny elektronika, csak egy fűtőbetét)
De ha a fogyaztás valóban számít, akor ne kövesd el azt a marhaságot, hogy a 12 voltból először 230V-otz csinálsz egy energiazabáló inverterrel, és azután ezzel működtetsz egy olyan ételmelegítőt, amit létezik 12 voltosban is: KATT IDE
Ritka az olyan eset, amikor pl a redőnytok belsejében nincs hely átvezetni a túloldalra az esetleg rossz oldalon odavezetett villanyt. Az igazi baj az, hogy még nem láttam olyan redőnyszerelőt, akinél lett volna két méter plusz kábel meg 4 db wago ilyen esetekre.
Jól hőszigetelt edény belsejében 40 wattal akár főzni is lehet (parsze nem 200 adagot :) de egy-három adag étel melegen tartására még különösebb hőszigetelés nélkül is elég lehet 40 watt. Valószínűleg most is az a probléma, hogy túl forró az étel.
"Az áramkör minden eleme részt vesz a zárlati áram kialakulásában.(olvadó biztositék, kismegszakitó bimetálja, termikus védelem belsöellenálása stb)"
Szerintem sokkal inkább függ az áramforrás teljesítményétől, A zárlat fajtájától (fázis- fázis,fázis-föld,stb), A hálózat impedanciájától ( pl milyen távol van a zárlat az áramforrástól), a zárlat helyének ellenállásától, És talán a üzemi feszültség nagyságától ( UxI ? )
Ahogy már írtad inkább az ellenállás korlátoz mint a védelmi eszközök amelyek inkább az idejét korlátozzák sem mint a nagyságát.
Úgy gondolom hogy a zárlat létrejöttének az ideje ami a 0-tól a max áramig tart sokkal rövidebb mint egy olvadó betét, vagy megszakító mechanikus szerkezetének működési ideje.
A vezérlő trafóra visszatérve megemlíteném hogy ismereteim szerint a teljesítménye nem lehet nagyobb 2KVA-nál. Ha nem elégséges a teljesítménye újabb transzformátor kell az újabb áramköröknek. Ekkora transzformátornál igen csak korlátozott a max zárlati áram.
Az áramkör minden eleme részt vesz a zárlati áram kialakulásában.(olvadó biztositék, kismegszakitó bimetálja, termikus védelem belsöellenálása stb). Egy kisteljesitményü fogyasztónak azért kell az odaillő védelmet tenni. hogy a csatlakozóvezeték védelme, meg a berendezés áramkörei is védve legyenek. (Gázkazán) Persze megfelelő lépcsözéssel. Pl. egy 100amperes biztositék után nem jelent védelmet a 2 amperes üvegcsöves biztositék. de erröl sokat lehetne beszélni.
Az említett eset egy terménydaráló volt. A betétek cseréje "általános "feladat volt. A mostoha körülmények miatt előfordult túláram, menetzárlat,testzárlat... a betétek "fáradása".
Csillag delta motorindítás történt valami 80KW feletti teljesítménnyel. Egy betét csere nem olcsó mulatság, a tulaj boldogan vásárolt olcsó betétet hiszen a felíratok szerint nincs különbség a drágább betét és az olcsó betét között.
Általában valószínűleg kioldott rendesen túláramra, de a fázis zárlatot nem volt képes biztonságosan megszakítani. A porcelán aljtatok is kettétörtek az erőhatás miatt,a kések félig kifordulva figyeltek az aljzatok saruiban. Sajna akkor nem készítettem fotót pedig tanulságos lett volna.
Erősen feltételezhető hogy a betét nem volt kellő minőségű. Egyértelmű persze akkor lenne ha a betét típusát bevizsgáltatnánk de ki áldozna erre időt, pénzt......
Közel sem biztos, hogy vacakok voltak. Amennyiben a kialakuló zárlati áram nagyobb mint amire az adott eszközt, terméket tervezték, ez lesz az eredmény. Igaz ez a márkásabb termékekre is.
Off vajon mi visz rá arra felelős szakembereket, hogy ilyen helyen őskínai vackokat használjanak? Az egyik megnevezni nem kívánt boltban is boldogan ajánlgatják a mindenféle félgagyi vacakot, professzionális munkára. Édesélet, hát ha saját, ha más házát rontom el éppen, sem jutna eszembe wago helyett akármi mást venni plö. Biztosítóból meg aztán pláne nem..
Nekem kicsi esztergám van frekiváltóval. Menetvágásnál lenne szükséges a hirtelen irányváltás az is inkább a megállás miatt.(kontrázás) A menet felületi minősége jobb nagy sebességgel,de örülök hogy a kis fordulattal is sikerül az attrakció.
Valóban egy soros ellenállás is korlátoz de azt méretezni kellene,és a kereskedelemben kapható kompakt szerelvényt sem forgalmaznak.Ámbár főáramkörben használtunk régen GV1L3 típusú áramkorlátozót mert a motorvédő csak 6KA-ig "üzembiztos". Csodálkoztak is a rendelésnél mert csak mi használtuk a régióban.
Viszont biztosan nem érintésvédelmi okok miatt kell a vezérlő feszt előállító transzformátor,függetlenül attól hogy annak biztonsági transzformátornak kell lennie.
Sok előnye van a transzformátornak ami szükségessé teszi a használatát.
A kismegszakító,olvadó biztosíték a vezetéket védi nem korlátozza a zárlati áram nagyságát.
Például egy 6A-es kismegszakítón is átfolyhat pillanatnyilag akár 6KA feletti áram is amit nem biztos hogy elvisel a belső szerkezete, akár átadhat úgy hogy az érintkezők szétváltak.
Csak egy sztori: XY vásárolt Kínai késes olvadó betétet mert olcsóbb volt mint általában. A motor fém tömszelence anya lerázódott ami rövidre zárta a kapocsléc csavarjait. Na azok a betétek felrobbantak, nem is láttam még olyat hogy a betét szigetelő teste megolvadt volna.A környékén is fekete lett minden, megolvadtak a vezetékcsatornák a vezetékek.
Sziasztok, EON Észak-Dunántúli régió, földkábeles új bekötésnél milyen kábellel jönnek be? Weben semmit se találtam erről, ügyintézők nem tudnak ilyet. Fater a regisztrált szerelő, de Elmü területen dolgozott mindig, most viszont nekünk kell egy végleges mérőhely, ami EON területen van. Mérőóraszekrény megvan már, kérdés hogy van-e árnyékolás a földkábelen ami bejön, vagy csak simán 4 eres lesz? Ha van akkor az oszlopnál (utcán még oszlopon jön), vagy a mérőóránál kell földelni? Tehát kell-e nekünk ezzel foglalkozni, vagy sem? :)
Én csak azért aggodokmert ezek a nagy kapcsolók nem nagyon szeretik a gyakori kapcsolgatást, és a kapcsolásszámuk is véges.(6kw, 2polusu, nehéz üzem) Esztergánál hamar véget ér
Főleg aki az átfordítós tanácsot adta, így sikerült összehozni a forgásirányt. Annyi, hogy a ventilátor takaró most nem passzol rá, de azt majd orvosolom.
A 300Wattos motor helyett kapott a gépem egy ismeretlen teljesítményű, fordulatú motort, de az biztos, hogy így már nem gyenge. Még ha kissé farnehéz is :)
A szerszámgépek vezérlő áramkörét igy is védik valamilyen biztositékkal.A zárlati áramot meg akár egy soros ellenálás is csökkenthetné talán. De lehet hogy én rosszul gondolom.
Vannak olyan csövezési trükkök, amiket még profik közül is csak kevéstől láttam: pl merev falú csőre kézzel hajlított kanyart ne pont 90 fokosra készítsünk, hanem kb 93-95 fokosra, ezt a falban 90 fokosra "visszafeszítve"a kanyarban oválisról kerekre változik a cső profilja (megnő a kanyarban a cső keresztmetszete a hagyományos gyártású kanyrhoz képest), ami behúzáskor lényegesen megkönnyítheti a kanyar leküzdését.
Aki esetleg nem ismerte ezt a trükköt, próbálja ki: gyártson le egy kanyart a szokásos módszerrel és figyelje meg, hogy a fenti visszafeszítős trükk nélkül a kanyarban a cső nem kör keresztmetszetű, hanem enyhén ellapult, ellipszis alakú.
"4 db 90-es törés 15 méteren is jó csövezéssel simán elmegy."
Aki már szívott csőbehúzással és van egy kis intelligenciája, az képes csövezés közben arra is gondolni, hogy a kanyarok könnyen behúzhatók legyenek. Egy profi inkább rászán egy kis extra időt arra, hogy kellemesek legyenek az ívek (és nagyon jól rögzítve legyen a kanyar), ez az időveszteség a behúzáskor kamatostul kifizetődhet.
Ha viszont valami hülyegyerek csinálta a kanyarokat, akkor jön elő a hivatalos "max két kanyar" ajánlás, sőt, gégecsövön láttam már olyan ívet is, amiből még kettő is is túl soknak bizonyult :)
Szerintem egy laikus nem fogja érteni, hogyan mérje meg két tekercs két végét, ha neki összesen három szál dróttya van. Arra próbáltam utalni, hogy ezt figyelembe kéne venni a kérdezőnek és a segítőknek is.
És? A kérdés feltevője mellékelt egy képet. Jött egy elmarasztaló megjegyzés, miszerint senki nem vette észre a 3 kivezetést, erre válaszoltam, ennyi. A mellékelt kép alapján pont lehet két egyforma tekercs.
Ismerem én is ezt a 2 iránytörést, de a gyakorlat más. 4 db 90-es törés 15 méteren is jó csövezéssel simán elmegy. A behúzás kis szilikon, vagy száraz szappan használatával könnyedén megy.
Újra csak kérdezek: 120 literes Hajdu bojler hőfokszabályozó érzékelőjét teljesen fel kell tolni. Értelem szerűen egy kétcsöves alaplap hosszabbik csövébe. Ilyet kaptam.
Így igaz. Arra az észrevételre reagáltam, hogy csak 3 tekercs kivezetés van. Egyébként nagyon sok motornál nem vesződnek kétféle tekercs kialakításával.
Had reagáljak a forgácsolás fórumban említett eszterga mágneskapcsoló problémához.
A táblázatban láthatod hogy a gép működése az AC-4-es kategóriát igényli. A régi DIL adat tábláján láthatod a különbséget az AC-3 és a AC-4 üzem nagyságrendileg mekkora teljesítményt tud kapcsolni. A 7KW-hoz olyan kapcsoló illene ami kb 15KW-ot tud AC-3 üzemben.
Semmi aggályom nincsen, csak hülyének nézed a neked segítőket.
Mert a 83761-es bejegyzésdben egy tömör alumínium kábelekre alkalmazható alumínium saru képével kértél (és kaptál) segítséget, a mostani képen viszont már egy (horganyzott) vörösréz sarut mutogatsz.
Kalapáld rá oszt nézd meg, hogy mennyire (nem) lesz jó (átmeneti ellenállás húsz év múlva). Lehet jól is csinálni ezt a kalapálós dolgot, de te még nem csináltad, ezért nem ismered a trükkjét. A helyedben elszaladnék a bótba és vennék valami jóféle csavaros sarut, igaz, hogy egy kicsivel drágább, de azt nehéz rosszul rácsinálni a drót végire.
A transzformátor szekunder tekercse korlátozza a zárlati áramot. A vezérlő vezetékek rendszerint kis keresztmetszetűek. Ha nem lenne, akkor csak a túláram védelmi eszközök korlátoznák az áramot.
Érdekes a szabvány engedékeny, ha csak egy fogyasztót (mágneskapcsolót) vezérelsz elmaradhat a transzformátor. De a vezeték védelméről akkor is gondoskodni kell......
Ha nincs rendes kábelprés, akkor szerintem ne reszkírozz háztáji buherálással.
Magát a kábel ér végét kalapáld el laposra, reszelő, fúró és kész is van az a kábelsaru, aminek garantáltan nem rossz a belső érintkezése a kábel-érrel ;)
Én is lépcsőzve csináltam, de a végét csak visszahajtottam, mondván, ha akkora erővel kell húzni, hogy kiegyenesítse a másfeles rezet, akkor úgyse stimmel minden. Pláne, hogy a behúzás nálam inkább betolás volt, az első inkább csak rásegített. Mármint, ha saját magam csöveztem és dobozoltam. Nem is volt sosem probléma. Én az MSZ 1600 előírásait tartottam be, egyenes cső max 12 m, egy kanyaros cső max 9 m, két kanyaros cső max 6 m két doboz között. Erő vagy kenés sosem kellett.
"Tanultam elektrotechnikát, dolgoztam már villanyszerelővel, láttam mi fán terem, igyekszem szakszerűen csinálni, életveszélyes mindenesetre biztosan nem lesz.
Nem véletlenül olvasom ezt a fórumot sem.
Van villanyszerelő ismerős aki megcsinálni nem ér rá, de tanácsokat azért ad."
A tanácsok annyiban is fontosak, hogy a munka az állandóan változó szabványoknak, szabályoknak is is megfeleljen. Azok a szakik naprakészek, akik folyamatosan továbbképzik magukat és napi szinten ezzel foglalkoznak.
A behúzással kapcsolatban olyan tanácsokat is kaptam pl. , hogy könnyebb a munka, ha a vezetéket talkummal ( púder ), vagy szilikon spray ráfújásával síkosítják.
Meg az is sokat segít, ha a normálisan legombolyított vezetéket egyenesre megfeszíti az ember. Én a vezetékpászmákat 20-30 cm hosszan blankoltam és lépcsőzetesen 10 cm enként fűztem fel a behúzó szálra, hogy könnyebben vegye a kanyarokat. Lehet, hogy unortodox, kicsit pazarló megoldás, de nekem jól bevált.
"Igen. Ezt az ábrát én is megtaláltam, de nem tudtam értelmezni.
"A tekercs kivezetéseket próbáld meg beazonosítani."
Azt hogy lehet?"
Jó kérdés. Én erről csak annyit tudok, hogy a tekercseknek kezdet és végpontja beazonosítható legyen ezek vannak a bekötési rajzon jelölve. Ezt a tekercselők így hozzák ki a kapocslécre. A tekercseket ohm méréssel külön, külön kimérheted. A lényeg, hogy úgy legyenek összekötve, hogy az egyik tekercs ne dolgozzon ellen a másikkal. Ebben segít az ábra.
Egy biztos, ha a motor egyik irányba már jól működött, akkor annak a másik irányban is működnie kell.
( Arra azért nagyon vigyázz a kötéseknél, hogy a fázistoló kondinak csak egyik végére kerüljön a hálózati feszültség valamelyik kapcsa, a másik mindig valamelyik tekercsvégen legyen!)
Talán villamosgépszerelésben jártas szaki majd többet tud neked segíteni ebben.
Ahham, láttam, elolvastam, megértettem, csak nem reagáltam, minek szítsam az indulatokat még tovább.
De majd most.
Nem arról van szó, hogy eddig traktoros voltam, de megcsinálom ezt is, mert nem kell hozzá se ész, se becsület.
Nem nézem le a szakmát, csak vannak részei amiket felesleges túlmisztifikálni.
Tanultam elektrotechnikát, dolgoztam már villanyszerelővel, láttam mi fán terem, igyekszem szakszerűen csinálni, életveszélyes mindenesetre biztosan nem lesz.
Nem véletlenül olvasom ezt a fórumot sem.
Van villanyszerelő ismerős aki megcsinálni nem ér rá, de tanácsokat azért ad.
Ez nem is annyira vicc. A 70 es években egy műszeripari cégnél dolgoztam, ahol átmenetileg elfogytak a 3,2 es fúrók és csak balosban volt. Egyes fúrógépeken forgásirányt váltottunk fáziscserével, amíg jobbosat nem szereztek. ( Kicsit szokatlan volt a köszörülése.)
"Nem árt külön kezelni a leválasztó transzformátort és a vezérlő transzformátort!"
OK," kezelhetjük külön" is, a funkciójuk lényegében azonos, a hálózati feszültség fázisfüggetlen, galvanikus leválasztása.
A leválasztó trafók 1:1 áttételűek, osztott csévetesttel készülnek, csak a vasalatuk földelt és az életvédelmi megoldások egyike.( Erről aztán további trafós áramkörök is mehetnek, pl. tápegységek.)
Sziasztok. Lenne egy villanymotorom ami régebben betonkeverőn volt, de most fúrógépre tenném, tettem, de sajnos fordítva forog. Hogyan kellene átkötni, hogy változzon a forgásirány. A motorból kijövő bal oldali vezeték zöld, a másik kettő talán barna. A mostani bekötés: http://www.kephost.com/image/EXew Köszönöm.
Emlékeim szerint már az 1-72 is 50V-ban maximálta, de az 1-86 biztosan.
A 86-os kiadásról nem beszélünk, mert abban már nem volt 42 és 65 V.
A 72-es kiadás vált pont ketté, miután a törpefeszültség definíciója 77-ben változott meg. Persze, csak úgy jelent meg ez a szabványban, hogy a magyarázatos könyvben módosult, a magyarázatos könyv meg nem szabvány. :)
A törpefeszültség az törpefeszültség. Az érintésvédelmi törpefeszültség az a törpefeszültség, ahol "a törpefeszültség előállítása, elosztása és alkalmazása megfelel az MSZ 172/1 előírásainak.
Üzemszerűen egyik rendszerben jelenlévő feszültség helytelen kapcsolásból, átütésből, sérülésből, valamint téves összekötésekből eredő, nem kívánt megjelenése más feszültségű, stb rendszerben."
Erről jut még eszembe, hogy egyes ( pl. HF erősítők ) hálózati trafóinál a primer/ szekunder tekercsek közé egy sorból álló tekercselést is közbeiktattak, aminek az egyik vége földelve lett.
"Egy tervezőt kellett meggyőznöm hogy a vezérló transzformátor szekunder egyik oldalát kössük le földpotenciára. Ő arra hivatkozott hogy az biztonsági transzformátor,így annak szekunder lekötése tilos. Végül meggyőztük hogy jobb ha le van kötve. Egyik oka lehetett volna a feszültségáthatás is ha ismertem volna akkor ezt a szót."
Régebbi vezérlő áramköröknél ez szinte mindig így volt. A szekunder oldali biztonsági lánc bárhol földzárlatba kerülhetett és nem oldott volna le a szekunder feszültség biztosítéka, vagy kismegszakítója, ha a vezérlőfesz. egyik oldala nem lett volna PE re kötve.
Olyan későbbi paneloknál, ahol a vezérlőfeszültség már nem leválasztó trafóval, hanem FI relével volt megoldva, a kisfeszültségű segéd áramköri trafóknak, már nem volt PE re kötve egyik ága sem.
A feszültségáthatolással kapcsolatban, - ami egy védett áramkörbe nem kívánt feszültség bejutását jelenti - még annyit, hogy pl. egy galvanikusan már a hálózatról leválasztott vezérlő áramkör biztonsági láncába felfűzött helyzetkapcsolók megszakítási pontjának bejelzését további galvanikusan leválasztott optocsatolásokkal oldották meg.
Volt már vitám ezzel az egy oldalon földelt különböző áram nemű,feszültségű áramforrásokkal (egy kapcsolómezőhöz tartozókkal) a fórumon kívül. De a fórumon is volt már érintve a téma.
Egy tervezőt kellett meggyőznöm hogy a vezérló transzformátor szekunder egyik oldalát kössük le földpotenciára. Ő arra hivatkozott hogy az biztonsági transzformátor,így annak szekunder lekötése tilos. Végül meggyőztük hogy jobb ha le van kötve. Egyik oka lehetett volna a feszültségáthatás is ha ismertem volna akkor ezt a szót.
Látod? Te magad írod, hogy maximálta! Tehát nem 50V-ról beszélünk, hanem egy maximált értékről! Ettől még -a körülményektől függően- lehet ennél jóval alacsonyabb érték is!
Ettől függetlenül abban igazad van, hogy kőbe lehet vésni, miért is ne lehetne. De ettől még a biológia teszi a dolgát!
Bonyolultabb volt a helyzet, mert az érintésvédelem különböző paraméterektől függően vagy 42 V vagy 65 V max hiba feszültséget engedett meg. Ezen korszak egy részében a törpefeszültség 42 V volt, második részében meg már 50 V.
Ugyanakkor szabványos feszültség az 50 V sosem volt.
Üzemszerűen egyik rendszerben jelenlévő feszültség helytelen kapcsolásból, átütésből, sérülésből, valamint téves összekötésekből eredő, nem kívánt megjelenése más feszültségű, stb rendszerben.
Az elmúlt 70 év elektro tárgyú könyveinek írói, szabványainak alkotói összesen sem érnek annyit, mint te, ezek szerint. Illetve szerinted, ha megkérdőjelezed a módszert.
Végül is ez nincs kőbe vésve, mert sok minden mástól -környezeti tényezőktől- is függ az értéke.
Nálunk a telefonközpontok 48V-osak, nyugatabbra 60V-osak.
A távtáplált cuccok nálunk +/- 60V, azaz 120V
Annak idején úgy oktatták nekünk is, hogy 48V körül van az érintési feszültség, ezért ennyi a központok tápellátása. (A szükséges minimum ami még nem veszélyes.)
Remélem hogy nekem hisz az a flex állvány olyan gagyi volt hogy nem tudtam vele normális defékszöget vágni és mivel sínje sincs max forgatás nélkül két szer két cm es zártszelvényt ért àt.
Már gondolkoztam hogy visszavinném s ha felét visszakapom a pénzemnek már jól jártam.
Manapság (EU-ban) hivatalosan mennyi az életvédelmi határ? Mert én 60 voltos rendszerekben gondolkodok, de egyes távoli külföldi országokban úgy tudom, hogy 50V a határ.
"nagyvállalati munkavédelmes a 80-asokban még azt hangoztatta, hogy a törpefeszültség határa 42 V."
Van az úgynevezett életvédelmi feszültséghatár. (Magyarországon 65V?)
És van az a feszültséghatár, ami alatt törpefeszültségről beszélünk.
Az életvédelmi feszültséghatár és a törpefeszültség határa automatikusan mindig azonos érték? Vagy a kettőnek semmi köze egymáshoz és elképzelhető, hogy a törpefeszültség határa hivatalosan 42 volt, miközben az életvédelmi határ 65 volt?
Ha a mérőt/műszert nem zavarja, hogy lebeg a bejövő jel potenciálja, akkor minek földelni az áramváltó szekunder áramkörét?
Ha a műszert zavarja, akkor úgyis lesz benne földelési pont valószínűleg.
Ha pedig azért tette valaki kötelezővé az áramváltók szekunder áramkörének földelését, hogy primer-szekunder zárlat esetén ettől majd jól leolvad a primer oldali 200 amperes biztosíték... :)
Próbáld ki ezt: adblocker kikapcsolása és flash plugin letiltása/blokkolása. Ezzel a trükkel az adblocker-ek által okozott tízféle szívatást mindössze kétfélére cseréled.
"....azért szakkönyvekben azt látom leírva, hogy egy pontot földelni kell a feszültségáthatolás lehetősége miatt. De hát nyilván csak akkor, ha lehet."
Hasonló megoldást tapasztaltam munkám során a galvanikusan leválasztott vezérlő áramkörökben.
Nem csak a feszültségáthatolás miatt, hanem egy esetleges áramköri, "fogyasztói" zárlat miatt lett így megoldva. Pl. egy 0.4 kV / 230 V -os tekercs mellett, a 24 V váltó segédfeszen kívül egy másik 24 V DC táp "0"-ja is ami a PLC, ASI áramkört látta el szintén PE re lett kötve.
Ami a földelést illeti, olvastam egy MEE Érintésvédelmi Munkabizottság szokásos kéthavi ülésének jegyzőkönyvét az újságban, ahol feltette valaki ezt a kérdést, és... ez lett a válasz: Áramszolgáltatói előírás szerint az áramváltók szekunder kivezetéseinek S1 (k) jelű kapcsait földelni kell. Ugyanakkor egyes galvanikus leválasztást nélkülöző árambemenettel rendelkező háromfázisú elektronikus jelfeldolgozók, pl. mérőátalakítók, kijelzők, multifunkcionális műszerek stb. a bemenetükön létesített földelést nem szeretik; ezért egyes gyártók az általuk gyártott mérőeszköz alkalmazása esetében pedig kifejezetten tiltják. Mi indokolja ezt a követelményt, mi írja, vagy korábban mi írta ezt elő? Az áramváltók szekunder oldali kapcsának földelésére általános előírás sose volt (nem is lehetett, mert például egy delta/csillag transzformátor differenciálvédelmi áramváltóinál és a nyitott deltás földzárlatvédelmi áramváltóknál ez nem lehetséges), de általános szokás volt. Így pl. az 1929. évi Biztonsági Szabályzat bizonyos engedményeket tesz az olyan berendezésekre, amelyeknél minden áramváltó minden szekunder tekercse földelt, de kötelezően nem írja elő, és a Biztonsági Szabályzat későbbi kiadásaiban már ez sem szerepel. Megjegyezzük, hogy az áramváltók szekunder kivezetésének egy ponton való földelése azért lehet hasznos, mert így annak potenciálja nem lebeg. A szekunder áramkör két pontjának földelése nem kívánatos, ezért egyes gyártók készülékük alkalmazásakor további földeléseket tiltanak. Azt javasoljuk, hogy mindig a villamos berendezés kiviteli terveit készítő tervező, illetve a felhasznált készülék használati útmutatójában megadott előírás szerint járjanak el az egyes konkrét esetekben.nem tudtak rá konkrét választ adni, csak megállapítani, hogy ez a szokás.
Mondjuk én emailben megírtam a kérdezőnek, hogy azért szakkönyvekben azt látom leírva, hogy egy pontot földelni kell a feszültségáthatolás lehetősége miatt. De hát nyilván csak akkor, ha lehet.
"A Tér és Forma 1934 évi április-.májusi számának melléklete az Elektromos Művek bemutatótermének ismertetése, melyben villanytűzhelyeket, villanybojlereket, hősugárzókat, hajszárítókat, hajsütővasakat láthatott a nagyérdemű."
De, jó! A 90-es évek elejéig még ilyen kádunk volt. Utána kerti pancsoló kád volt sokáig, pár éve dobtam ki.-:)
Azok a bojlerek talán még higanykapcsolósak lehettek a régi cekázos kerámia patron betétekkel, olvadó fém hővédelemmel.
Más! Mi a jelenlegi előírás az áramváltót és a (5A-es) táblaműszert összekötő vezeték keresztmetszetével, színével,kapcsolatban. Ill kel-e földelni a szekunder kör egyik sarkát? Kell, nem kell ,lehet, ajánlott ,tilos.....?
Ez volt az Élet. Megtanulta valaki a dolgokat, és a változásokat nem követte. Ezért volt az, hogy nagyvállalati munkavédelmes a 80-asokban még azt hangoztatta, hogy a törpefeszültség határa 42 V. Vagy volt a szakközépiskolai oktató, aki műszaki tanári szakdolgozatában a 90-esekben állított olyant, ami a 86-os szabvány óta már nem állt meg. Az elmúlt évtizedben még jelentek meg honlapok, az egyszerű és a fokozott érintésvédelem tanításával. :) Mivel a 80-asokban lelkesen végeztem érintésvédelmi felülvizsgálatokat, volt elég alkalmam tapasztalatokat szerezni.
"A ház 20 éve lakott, csak a tetőteret csinálom most."
Szerintem nincs azzal baj, hogy magad akarod csinálni, DE a villanyszerelés is egy önálló szakma, - amit nem véletlenül tanítanak alapfokon 3 évig.
Ezt azért valahol a szakma művelőivel együtt tiszteletben kell tartani.
Én is hozzád hasonlóan álltam hozzá a 80- as évek közepén a kétszintes házunk teljes villanyszerelésének, - az akkor érvényes szabványok figyelembe vételével - A 4x 25 nm es kábeles betáplálás "behúzásával", főbiztosító tokozattal, a 2 szinten kialakított mérőhelyekkel, amiknek még a faszekrényeit is magam készítettem. Ezekbe 2 - 2 db 3 x 10 A es mérők és lakáselosztók kerültek nappaliak és vezéreltek, FI relé is meg az egyéb körítések.
Ahhoz, hogy ezt meg tudtam valósítani sok tanácsot kaptam az akkori MOM nagyvállalatnál dolgozó TMK-s villanyszerelő szakiktól és az ipari szakkönyvek kiadó által kiadott Villanyszerelés c. szakkönyvből.
Mindezt csak azért írtam le, hogy egy ilyen művelethez hozzá kell valamennyit tanulni is meg tájékozódni, nehogy valami baki legyen.
"Fenn van a három fázis, el fogom osztani szobánként, de nem viszem be az összes szobába az összes fázist, csak egyet egyet."
Nincs a tetőtérben 3f készülék."
Az szerintem is jó, hogy ha már 3 f van akkor a terheléseket arányosan szét akarod rajta osztani, főleg, hogy vannak 3 fázisú gépeid is. ( nekem is vannak, hőtárolós kályháink is voltak én is így gondolkodtam.)
"Ha mégis lenne annak külön cső 3f +p +n , de akkor azon egyetlen 3f készülék lóg.
Nem akarok olyat hogy az elosztótól induló cső végén három konnektor három különböző fázissal, közös nullával, vagy külön-külön nullával, de akkor tényleg méregetni kell az elosztónál hogy melyik nulla melyik fázis melyik konnektorban találkozik.
Ezért egy fázis egy szoba, egy cső egy fázis."
Ha az egyik konnektoron rendszeresen egy 2 Kw-os hősugárzó van bedugva és időnként bekapcsolva, annak pl. lehet a többiektől egy külön fázisa is, hogy a többire egy időben kapcsolt más nagyobb fogyasztó használatakor ne legyen túlterhelés.
Ha áttekinthető, gyors hibakeresést biztosító szerelést akarsz kivitelezni, akkor egy vezetékezési rajzzal és az elosztótábla bekötéseinél az erek betű/ számozással ezt is meglehet oldani. Pl. L 1 es kismegszakító elmenő érre k-1 es ( Konnektor/ok ) jelzőszámot teszel, ugyanezt a 0 nál is, de akár a Z/S éren is megteheted.
A földelővezetéket felfűzött, több egymást követő konnektornál lehetőleg megszakítás nélkül kösd végig, ha nem viszel hozzájuk külön földelő eret.
Korábban mintha írtad volna, hogy EPH -t nem tervezel. Ha mégis megcsinálod, ( fürdő, falikazán, stb helyen ) akkor erre az OBO gyűjtősín a legjobb, ami aztán a földsíre köthető be.
"Tehát minden villanyszerelő, aki 78-ban 1978-1969+17=26 évesnél idősebb volt, így szerelt, leszámítva azt az országosan kb. kettőt, aki véletlenül tudomásul vette a KLÉSZ elődjét is."
Tehát minden villanyszerelő, aki 78-ban 1978-1969+17=26 évesnél idősebb volt, így szerelt, leszámítva azt az országosan kb. kettőt, aki véletlenül tudomásul vette a KLÉSZ elődjét is.
kétlem ,hogy mondjuk kb 68-ban amikor még lehetett ilyet, villanybojler lett volna
A Tér és Forma 1934 évi április-.májusi számának melléklete az Elektromos Művek bemutatótermének ismertetése, melyben villanytűzhelyeket, villanybojlereket, hősugárzókat, hajszárítókat, hajsütővasakat láthatott a nagyérdemű.
A "kétfázis" is furcsán hangzik, a fázisok általában magukban vannak (1 fázis) vagy "megvan" mind a három.
Pont erre utaltam lejjebb, érdemes lenne az elektromos alapismereteid mellé akkor némi kisfeszültségű hálózati villamosságot és villanyszerelő szakismereteket tanulmányozni, mielőtt a 230V-os hálózatban szerelgetsz.
FI reléből amit a zsebed megenged, pl. Schneider, Legrand, ...eléggé befutott nevek..
(bár ahogy nézem, mostanra ők is egy ársávban mozognak a sose hallott kínai nevekkel ....meglehet az épp futó kínai gyárak termékére festetik fel a logójukat már ők is).
Rohadtul nem ártana, valaki aki ért is hozzá, megnézze ott helyben, mielőtt saját szakálladra leütögetsz vasakat, meg kötögetsz, földelgetsz.
Ne "pár szondát" üss le, hanem egyet, de az legyen jó!
Ahhoz épit(te)sd ki az új földelő hálózatot, a nagy kiterjedésű fémtárgyakat (vízvezeték hálózat) is be kell kötni!
Ezt az új földelést vezessétek oda minden konnektorhoz ahol kell....(kellhet? mindehova..?legjobb ez utóbbi lenne..)
Az életveszélyes nullára áthidalást pedig MINDENHOL szünte(tte)sd meg, semmit ne felejtsetek ki, véletlenül se! Inkább ne legyen semmi, mint ez a veszélyes baromság.
Azért én előbb megnézném, hogy tényleg nincs-e kiépítve a bojlerhez védővezető. Sok lakás épült még akkoriban úgy, hogy csak egyes helyekre vittek ki védővezetőt.
Aki ilyet csinált, az úgy volt villanyszerelő mint
Khmmm. :) Szóval, miként lejjebb írtam, ez régen megengedett volt. Egyedül a hajlékony csatlakozóvezetékben nem. Aztán jött a korlát, hogy a KLÉSZ elődje alá tartozó nem-ipari épületekben sem lehet ilyen. Majd 72 körül jött az általános tiltás. Kezdheted az álláshirdetéseket böngészni. :)
"Az mekkora "baklövés"??? nulla van rákötve a konnektor földelésére. (már ahol földelt a konnektor)
Villanyszerelő csinálta valamikor."
Aki ilyet csinált, az úgy volt villanyszerelő mint én huszéves topmodellcsaj.
Ez így maga az életveszély, a fi relé állandóan le fog csapni, vagy felkapcsolni sem lehet majd.
Át kellene nézni egy szakembernek a hálózatot, és részben vagy egészben újraépíteni, legalább a tényleges igazi védőföldelést kiépíteni a legkritikusabb helyekre.
Nézd, én 30 éve tanultam, de több mint 20 éve elhagytam a szakmát. Hébe-hóba álltam bele kis munkákba, de semmiképpen nem tanácsolom az otthoni barkácsolást. Egy vill-szer. után is nehéz elmenni egy későbbi javításkor, egy laikus után meg (nem) lehetetlen. (de az, ezért van az a válasz egy kihívásnál, h újra húzzuk, az sok, akkor viszlát )
Ki tudja? Lehet a gyerekeidnek más igényei lesznek (majd akkor...) és ha apa megcsinálta alapon ő is beleáll...
az elosztótól induló cső végén három konnektor három különböző fázissal, közös nullával, vagy külön-külön nullával...
Az elosztóban - ezt - nem nehéz a helyére tenni.
De a lényeg, h a sok hozzád hasonlóan gondolkodó miatt alakult ki az, h nincs szakember, aki van, azt meg - végre - meg kell fizetni. Mert eddig - mivel nem látszott a munkája, tudása sajnálták rá a pénzt és csinálta kőműves Józsi bá' és a festő Marci. (nem megbántva senkit) Azt azért ne felejtsd el, a szakmunkások közt elméletben az egyik legtöbb tanulást kívánó szakma. Függetlenül, h milyen karizmájú vill.szereket láttál.
Ma egy önállóan dolgozni tudó szakinak "vagyonokat" ajánlanak. Velük kell árban versenyezned!
Először szögezzük le, hogy a FI-relé alapfeladata az, hogy a védővezetős érintésvédelem esetén a készülék testzárlatakor azonnal lekapcsoljon. A kiegészítő feladata az, hogy ha netán a védővezetős érintésvédelem nem működne, mondjuk a védővezető szakadása miatt, akkor a zárlatos készülék megérintésekor az emberen átfolyó hibaáram hatására megint csak lekapcsoljon (no meg ha netán a készülék doboza összetörne, és véletlenül belenyúlnál a fázisba, de ezt tegyük félre, nevezzük B2 megoldásnak).
1. Ha a nulla át van kötve a védőérintkezőre, akkor az gyakorlatilag nullázás, viszont a FI-relé alapfeladatát nem fogja tudni végrehajtani, kiegészítő feladatából is csak a B2-t. Cserébe van nullázás, ami nem rossz érintésvédelmi mód - csak éppen egy elég veszélyes módon.
2. Ha megszünteted az átkötést, elveszíted a nullázásos érintésvédelmet - igaz, a megoldás veszélyeit is megszünteted; a FI-relé alapfeladatát továbbra sem tudja ellátni, de a kiegészítő feladatát igen (B2-t is).
A nullázásos érintésvédelem ezen átkötős megoldása ipari létesítményekben megengedett volt a hatvanasokig (mivel szinte mindenki ott gyakorolta a szakmát, ezt a tudást vitték tovább). Veszélyforrás az, hogy nullavezető szakadás esetén azonnal megjelenik a bekapcsolt készülék testén a frázisfeszültség (miközben a készülék nem működik), és régen azt hitték, hogy üzemben és gyárban a villamos berendezést is majd jól karbantartják, tehát nem lesz ilyen, másrészt a kioktatott kezelő, ha készülék nem működik, nem nyúl hozzá, hanem szakembernek szól. Az élet ezen túlhaladt.
Megoldások:
- így hagyod
- FI-relét szerelsz
- átkötést megszünteted és FI-relét szerelsz
- bezársz átmenetileg
Én ezek közül csak a legsürgősebb és teljes villamos felújítást választanám. Ha a szokásos, szittya ellenkezést választod, miszerint de hát eddig sem halt meg senki, abban, ha eddig tényleg nem halt meg senki, teljesen igazad is lenne. :D Csak a jövő nincs lekötelezve.
A ház 20 éve lakott, csak a tetőteret csinálom most.
Fenn van a három fázis, el fogom osztani szobánként, de nem viszem be az összes szobába az összes fázist, csak egyet egyet.
Nincs a tetőtérben 3f készülék.
Ha mégis lenne annak külön cső 3f +p +n , de akkor azon egyetlen 3f készülék lóg.
Nem akarok olyat hogy az elosztótól induló cső végén három konnektor három különböző fázissal, közös nullával, vagy külön-külön nullával, de akkor tényleg méregetni kell az elosztónál hogy melyik nulla melyik fázis melyik konnektorban találkozik.
Gondolod befűzök három fázist, nulla és föld nélkül, kéken és zöldsárgán, majd azt várom hogy működjön?
Nyilván egy csőbe egy fázis egy nulla egy védőföld megy, nincs olyan cső amiben több fázis menne.
Áramtalanítva szerelek, nincs olyan hogy jön valami rokon/szomszéd aki felkapcsolja és agyonvág. nincs olyan elkötés amivel életveszélyt tudnék okozni, nullszakadás a legrosszabb ami történhet, de ezt is leírtam már hogy mérni szoktam mielőtt visszadugom a fogyasztókat szerelés után.
InfoShow - országos szakmai kiállítás- és konferenciasorozat 2017-2018-ban is
Ebben az évben a téma: Biztonságos villanyszerelés – Energia hatékony megoldások
A rendezvénysorozat célja, hogy az épületek villamos berendezéseinek biztonságos üzemeltetése érdekében a tervező, kivitelező, üzemeltető és felülvizsgáló szakemberek munkáját naprakész információkkal segítse, egyrészt az aktuális szabályozásról, másrészt a legújabb technikai, technológiai megoldásokról, valamint útmutatást adjon a minőségi munkavégzéshez.
A 2017-2018-as szezonban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az EMOSZ visszatérő partnerei WAGO Hungária Kft., C+D Automatika Kft., Dehn+Söhne GmbH.+CO. KG, Hensel Hungária Kft., OBO Bettermann Kft., ELMON Hungária Kft., Legrand Zrt. mellett az Eaton Industries Kft. -vel bõvül az előadók, a MaxiCont és a Finder Hungary Kft.-vel kiállítók sora, új színt és új témákat hozva a villanyszerelés területéről.
A hallgatók nemcsak épületautomatikai rendszerekről, napelemek érintésvédelméről, hatályos tűzvédelmi szabályozásról, túlfeszültség védelemről, hanem a legújabb szerelőtechnikákról, innovatív megoldásokról is első kézből értesülhetnek a gyártóktól és képviseleteiktől.
A helyedben a garázsba kihúznám mindhármat, a lakásba meg csak az egyik fázist, esetleg a sütőhöz, ha kell akkor oda, de a lakás cakpakk 1 fázisról menne, hidd el, hogy jobban jársz. 16A bőven elég egy épeszű háztartásban.
100 ból 99 halálos baleset minden további nélkül lezáródik államigazgatási eljárásban, mintha a baleset és bűncselekmény nem egymás ok-okozatai hanem valami furcsa, "egymást kvázi kizáró" jogi fogalmak lennének nálunk.
Ha eleve feszültség alatt szerel, önhibás lesz az eset, semmiféle javítás, kivitelezés vagy egyéb tevéeknység nem indokolja a feszültség alatti munkavégzést mért fogyasztói hálózaton.
Ha pedig szerencsétlen lekapcsolja, de nyilván ne megfelelően "bekapcsolni tilos" jelzés elhelyezése, stb, akkor hajlamosaka hatóságok az egyébkétn is traumatizált, tudtán kívül halálos áramot bekapcsoló hozzátartozót elővenni. Csak mert "ő van kéznél" az egyenruhásoknak és a büntető gépezetnek..úgymond:( Sajnos.
Hogy fórumhozzászólások után fognak nyomozni, ki merte azt írni ,turkáljál az áramba, és ez bűncselekmény lenne, az merőben új,...
.. de akkor ezt a topikot amblokk törölni kell, utolsó betűig!
Mert itt senki nem tudhatja, ki szerelő ki nem az, ki jogosult, milyen rendszeren és mire.
Illetve senki nem kérheti jogszerűen még a nickek ident azonosítását sem, (sőt ez kerülendő) tehát bármiféle jogosítás vagy bizonyítvány fénykép, igazolvány, miegyéb feltöltése teljesen kizárt MM sértő, és _azonnal_ törlendő lenne.
Na, akkor mi is van?
Zárják be a topikot, ..??
Sőt a fél fórumot is, nem?!?
Mert mivan, ha valaki nohab fotózás közben (erre felbújtották ám!!) beesik a vonat alá...?
Szerinted büncselekményt követ el valaki , ha itt a fórumon három fázisos belső hálózat szerelésére buzdít egy kivülállót. És az netán szerelés közben meghal. ?
Routerek szünetmentesen, ergo az összes azonos fázison.
Vezetékes belső háló nincs.
TV-k össze-vissza minden fázison.
Földszonda, fi van, eph nincs.
Mosógép, mikró: ki tudja, lövésem sincs melyik konnektor melyik fázison van, még az is lehet, hogy mindkét készülék pont ugyanazon.
Az alsó két szinten szét vannak osztva a fázisok, minden szobában van mindhárom fázisból, a világítás is el van osztva, de nulla csak egy van szobánként, ez nem tetszik a villanyszerelőmnek, én meg nem akarom ennyire bonyolítani.
Régen nagyon gyakran volt tartós fázis kimaradás, manapság már ritkább, de előfordul, azért lett ilyen anno.
A tetőtérben egy nulla, egy föld sín lesz, meg a három fázis, de egy szobába csak egy fázis megy be.
Persze ha a bejövő nulla szakad akkor szikrázni fog, de ezt kivédeni nem lehet.
Purhabnak vannak rohadt nagy előnyei a gipszel szemben. Könnyebb korrigálni, nincs hőhíd egyes építési technológiás házaknál. Akik ruhhelik a festők mert először hálózni kell majd arra tudnak csak simító glettet rakni.
Maga a csövek bevésése kőműves munka. A drótbehúzgálás meg segédmunka. Viszont az, hogy mi merre mivel honnan hová ahhoz kellene az ész. A 3 fázis el.aszása esetén egy kazán, mosógép, TV, hűtőcsere simán befigyelhet házavatókor.
Nos én az általa vázolt kialakításból indultam ki, úgy lehúzás lenne még akkor is, ha néhány szállal többet kell behúzni. Persze látatlanba nem tudhatom mik a valódi elképzelések és mekkora munkával lehet azt megvalósítani.
3 fázisod van??? most látom. Na akkor az a félmillió nem hinném, hogy lehúzás lenne, és a helyedben hivatásossal csinltatnám meg. 1 fázist azért nehéz elbaszni, de ahol 3 van, azt könnyű és fájdalmas lehet a vége.
Akkor nyilván azt is láttad, hogy nem neked írtam, hogy mit hova kötök, hanem másnak.
Ha nem tetszik írd ki magadból nyugodtan, engem nem zavar, csak jeleztem hogy engem nem érdekel, de ettől még mások lehet hogy érdeklődve olvassák, neked is jót tesz, szóval csak bátran.
Tudod ez egy fórum, ahol csak egy nicket látok belőled.
Lehet hogy 31 éve ezzel foglalkozó szaki vagy, de lehet csak egy unatkozó 10 éves, ergo ha konkrét észrevétel nincs csak általános szarozás, akkor az nem nagyon hat meg.
Visszaolvastam. Sehol nem írtam egy szóval se, hogy tanácsot kértél, nem is nagyon adtam. Kérdéseim se voltak, csupán megjegyzéseket fűztem az általad leírtakhoz. Amennyiben irritál ha valaki nem ért egyet veled, akkor magadban kellene tartanod az elképzeléseid.
Félreértés ne essék: nem kértem tanácsot sem a kötéshez, sem a fűzéshez, sem az áramkörök kialakításához, csak azt kérdeztem van-e olyan dugalj aminek nem oldalt van a körme, mert pár helyen rossz helyen vannak a csövek.
Utána csak a felmerült kérdésekre válaszoltam.
Nem nézem le a villanyszerelést, amikor a régi helyére új elosztó dobozt kellett létesíteni hívtam villanyszerelőt, egyszerűen túl bonyolult hogy nekiálljak.
De egy üres csőbe vezetéket húzni az nem az.
Ha adsz értelmes tanácsot azt átgondolom, talán meg is fogadom, de a "szarazegész, neisfigyeljrá, nemérthozzá, dilletáns" szöveged az nem nagyon érdekel.
@Pillanatragasz:
3x16A a ház betápja, a tetőtérbe is annyi jön fel, 2.5 vezetékkel fűzök mindent, mégis minek húznám külön körre a mosógépet?
Annyi kell, hogy nem azonos fázisra kötöm a fürdőt meg a konyhát, így külön lesznek a nagyfogyasztók.
Nem kevertem össze, csak esetleg nem írtam érthetően.
Szóval te mint villanyszerelő azt mondtad hogy ha az izzó foglalat mind a két érintkezőjén fázis van lekapcsolt állapotában az teljesen normális, mert izzócseréhez úgyis le lesz kapcsolva a megszakító, ha mégsem akkor majd a FI relé közbelép, tehát én vagyok a hülye ha szerintem ez a fajta bekötés életveszélyes.
Dehogy . Ha visszaolvasol láthatod hogy utána írtam egy másik bekötést. Az se teljesen szabványos mert két áramkör van egy 5 eres kábelban de biztonságos.
Csövezésben nincs jártasságom, de csövezni nem is kell.
Ámbár fűtést csöveztem már ha az számít. Szereltem már villanyt, húztam már be vezetéket, de ott a segéd voltam, nem a mester.
Van egy központi doboz ahova érkezik a betáp, onnan vastag csövek mennek kötődobozokba, azokból konnektorhoz, világításhoz, némelyik konnektortól a következőhöz vékony cső.
A vastag csövekbe egy-egy fekete, kék, zöld-sárga triumvirátus kerül, a dobozoknál mindegyik vezeték három felé oszlik (vagy ahány irányba megy a cső), nem kell agyalni, nem lehet elrontani, színhelyesen kell kötni, keresztmetszet váltás nincs.
Ahova a csövek összefutnak oda elosztó doboz kerül, minden ág külön kismegszakítóval, de ott sem lehet összekeverni ki kivel van, egy csőben nem fut két áramkör.
Valami ilyesmit képzelj el:
A ház a sajátom, ha elqrom a magamét qrom el.
Miheztartás végett: szombaton átjött haverom, és egy kölcsön befűzővel végigfűztünk mindent, nem a végleges vezetékkel, hanem másra amúgy sem jó alu vezetékkel, amivel majd be lehet húzni a véglegest.
Csak hogy előkerüljenek a bevakolt dobozok, meg átjárhatók-e a csövek, ne gipszkartonozás után legyen meglepetés.
Ha mi egy délelőtt alatt végeztünk akkor egy villanyszerelőnek készre fűzni, készre kötni sem több egy napi munkánál, de 500k + anyag volt az árajánlat.
Egyrészt nem kell mérni, adja magát, fekete a feketéhez, kék a kékhez.
Másrészt nem akarok bunkó lenni, de nem is olyan rég még úgy akartál kötni egy alternatív kapcsolót hogy két fázissal legyen lekapcsolva az izzó, szóval téged inkább nem hívnálak szerelni.
Nem valószínű, hogy a két csillárba több teljesítmény kerülne 300+300 wattnyi izzónál, ehhez bőven elég mindenütt az 1 mm2-es vezeték még 35 méterről is.
A csövezésben azért van jártasságod? Ne hogy pár év mulva téged szidjanak!A szerelvények beépitése nem nagy dolog, ha az alapszerelés jó. De ha nem?????
"1500-as SD értékű párazáró fóliát tettünk alsó párazárásnak, ezt gőzfürdőkbe ajánlják. :)"
A 100-as és a 1500-as SD érték közötti különbség teljesen lényegtelen, ha felette már csak 1 -es SD értékű gyapot lesz. Inkább arra figyelj a vásárlásnál, hogy jó erős/vastag legyen az a fólia, mert az arra járó sok szakember (villanyos/gipszkartonos/hőszigetelős) csak arra vár, hogy véletlenül kiszakíthassa, aztán nem szól, hogy foltozd be légmentesen, csak eltakarja a lyukat és elsunnyog :)
A villanyszerelésben nem az a fő probléma hogy a kirhof és egyéb törvényeket tudja. Hanem, azt kell tudni, hogy a dobozba hol kell a csövet bevezetni, hogy a szerelvénynek később ne legyen utba a vezeték A sarokban a könyököt hogy kell kialakitani, hogy késöbb a vezetéket be lehessen húzni. Gazdaságosan gipszelni. Ezeket a gyakorlatban lehet elsajátítani. Az iskolában ilyen tudást nehéz összeszedni
. (Uszni is hamarabb lehet megtanulni vizben mint a parton.
Ezektől a fortélyoktól ilyen bonyolult ez a szakma.
Félreértettél, a -szerintem hibátlan- párazárás alatt vinné a vezetékeket, nem lyuggatná át azt. Akkor lyuggatná át, ha a padláson vezetékezne, de az fel sem merült. Talán emlékszel, nálam lett elcseszve hogy párazáró fólia került a szarufákra. Így - bár hidegpadlás lesz - nagyon fontos hogy tökéletes legyen az alsó párazárás. 1500-as SD értékű párazáró fóliát tettünk alsó párazárásnak, ezt gőzfürdőkbe ajánlják. :) Köszönöm a lényegretörő ismételt segítséged.
"Ilyen fix bevakoltuk, elérhetetlenre szereltük dolgot CSAK akkor csináltass, ha minden 200% fullos"
Még akkor se. Még senki se tudott nekem olyan érvet mondani a bevakolt/glettelt kötődobozok mellett, hogy ne kellett volna röhögnöm rajta. Egy (megfelelően színre lefestett / letapétázott) kötődoboz fedél nem több, mint egy 10 centis hajszálvékony halványszürke kör fenn a mennyezet alatt. Akinek ez napi szinten báncsa a szemét, az forduljon elmeorvoshoz.
"Ő a párazárás és a gipszkarton lapok közötti 20 centis légrésbe szeretné elvezetni az elektromos kábeleket."
A párazárás egy tökéletesen (légmentesen) záró réteg, amin nem szabad átjutnia lakás páranyomásának. Na ezen a tökéletesen zárt rétegen csinál egy rakás lyukat az elektromos csöveivel :) Ha a párazáró réteg felet van még bármilen párafékező réteg, akor ebből baj is lehet. Ha ott már csak csak a gyapot hőszigetelés van és afelett a (jól átszellőző!) padlástér, akkor nem lesz baj.
"Szerintem célszerűbb lenne a falakat vízszintesen megvésni a gipszkarton vonala alatt, ott elhelyezni a csöveket és néhol szerelődobozokat tenni, onnan szerelhető az egész kábelezés ha szükség lenne rá."
Egyetértek. Szerintem ez elektromos rendszer minden része később is bármikor hozzáférhető (módosítható, bővíthető, javítható) legyen, a mennyezet szétverése nélkül is. Ha a villanyszerelő nem szeretne vízszintesen vésni, akkor a gégecsövek mehetnek az álmenyó felett, de minden gégecső mindkét vége az álmennyezet alatt, egy kötődobozban legyen. Csövezési alapelv ez legyen: akár az egész házat újra lehessen vezetékezni az álmennyezet megbontása nélkül. Akkor is, ha soha nem tervezel újravezetékezést.
Ilyen fix bevakoltuk, elérhetetlenre szereltük dolgot CSAK akkor csináltass, ha minden 200% fullos, és olyan ingatlanban +élethelyzetben vagy, hogy előreláthatólag kb soha nem fog semmi már plusszba kelleni.
Van a szerelődobozoknak és a csövezésnek értelme, nem véletlenül lett kitalálva.
Nem azt mondom ,hogy ne halgass arra, aki másként gondolja....,de Te döntsd el, milyen igényeid vannak és milyen szerelést szeretnél, ne a lusta villanyszerelő.
A körmösöket rendszeresen kitépjük, olyankor egy ideig figyelek hogy megfogjam a dugaljat amíg kihúzom a dugót, de aztán elmarad, míg a következőt ki nem tépem a falból. Egyszer vettem gombosat, ami kitolja a dugót magából, de hamar eltörtek azok a kis karok.
Csináltunk már olyat is, hogy a doboznak alulfelül (nyilván nem oldalt, hogy elfúrjam a csövet) óvatosan melléfúrtam egy 50*4es kicsike tiplit, majd csemperagasztóval megerősítve benyomtam.
Általában a kereten van annyi tűrés, hogy be lehessen csavarozni a közvetlen melléfúrt tiplibe.
Barkács trágya ez is, de a végeredményről kutya nem mondja meg ,hogy mi van, milyen doboz, miért csavaros, nem látszik semmi.
A beragasztott tipli meg vakolatdarabokkal, gipsszel,mindenséggel együtt szakad csak ki, kizárt hogy az üffél kezében maradjon a konnektor normál használat esetében.
Nem tudom csavarozni, ahhoz cserélni kéne minden dobozt. 20 éve csövezték be, most jött el az ideje hogy befűzzem, felszerelvényezzem. Azt reméltem van megoldás, pl. olyan konnektor aminek függőlegesen áll a körme. Bár nem mértem meg, nem kizárt hogy valóban nem éri el a csövet.
Új építésű ház villanyszerelés kapcsán szeretnék tanácsot kérni. Földszintes ház, téglafal, gipszkarton álmennyezetet tervezünk. A villanyszerelőnk függőlegesen felállt védőcsövekkel, egészen a koszorú vonaláig. Ő a párazárás és a gipszkarton lapok közötti 20 centis légrésbe szeretné elvezetni az elektromos kábeleket. Az én laikus, de józan paraszti elgondolásom szerint viszont ez szerencsétlen megoldás, mivel később teljesen szerelhetetlen lesz a gipszkarton álmennyezet miatt. Szerintem célszerűbb lenne a falakat vízszintesen megvésni a gipszkarton vonala alatt, ott elhelyezni a csöveket és néhol szerelődobozokat tenni, onnan szerelhető az egész kábelezés ha szükség lenne rá.
Helyes az elgondolásom vagy hülyeség? Tehát érdemes-e vízszintesen megvésetnem a házat és ragaszkodjam-e ahhoz hogy abban fussanak a kábelek és ne a gipszkarton felett. Ez a kiindulási alap:
És a mostani házamnál ilyen kis szerelődobozokkal van megoldva, szerintem ez a helyes eljárás:
Én is csavarokkal szeretem rögziteni a szerelvényeket , most tegnap megkértem a tulajt hogy takarítsa meg a dobozojat közbe hisz rágletteltek festettek. Mire észrevettem a peremnél ahová a kis csavarok mennek mind letördelte . Alig fél cm maradt. Majdnem tökönnszúrtam magamat.
Normálisan a szerelvénydoboz mélyebb, illetve illene nem a vakolatban, hanem magában a falazatban lennie a csőnek, tehát egy szerelvény vastagságánál beljebb..
Aztán szükség törvényt bont, pl. rengeteg lakótelepi lakásban jártam, ahol "függőlegesen" volt beszerelve a konnektor, pont ilyen okból
Ha tudod csavarral rogzitsd inkabb a karom helyett. Nalam az osszes konnektorbol ki lett szedve a karom emiatt. Ha oldalt jon be a kabel akkor nem igazan tudod karommal rogziteni, kiveve ha nem az oldalan vannak a karmok (pedig altalaban ott vannak amennyire en tudom)
65Ft a kettes, a harmas / otos dragabb.
Ha felszorzod egyebkent nem keves az, nalam elfogyott 4-5 doboz, pedig nem is nagyon kellett kotni (csillag kabelezes)
Ha a konnektok dobozába oldalról megy bele a cső akkor abba milyen konnektort lehet kötni? Csak mert oda kerülne a karom is ami rögzíti, ahol a vezetékek jönnek.
Másik kérdés, hirtelen rákeresve kemény 65ft a nyitható wago, jól értem hogy ezt sokallják sokan, vagy valami drágább tipust kellene használni?
"Mondjuk a villanyszerelés és az elektronikai műszerészkedés elég távol álló szakmák. Áram-áram, de mégis más."
Miután mindkettő villamosipari szakma, így az elméleti alapok, pl. villamosságtan, elektrotechnika ugyanúgy megvannak.
Az mondjuk tény, hogy kisfeszültségű hálózat feszültség alatti áramkörein az elektronikai műszerész nem dolgozhat, mégis vannak olyan berendezések, amelyekben erősáramú és gyengeáramú, részegységek együttesen működnek, így ezeknek a javítása, üzemeltetése, karbantartása olykor univerzális tudást igényel, vagyis akár az elektronikai műszerésznek is el kell látnia a villanyszerelői teendőket.
Köszi! Ilyet még nem vettem, nem tudom milyen az élmény hosszabb használat mellett, ugyanis ezeken nincs opálbúra, így rohadtul pontfény-szerű. VISZONT mivel nincs rajta opálbúra, így az ufó-lámpákban amelyek alapvetően az opálbúrát helyettesítik, jobb lehet, de egy íróasztali lámpánál nem.
"a lámpák búrája a wolfram szálas izzóknál használt inert gázzal vannak feltöltve, így a hosszú élettartam biztosított"
Működik egyébként gáz nélkül a szabad levegőn is. Egy ideig. Elméletileg sokkal kevesebb ideig
...mivel még nincs elég tapasztalat ezekkel, egyáltalán mennyire tartósak...passz
(nekem jelenleg úgy tűnik, rögtön ott kezdik 100% kínai származásuk okán, mint a totál elgettósodott CCFL-ek "befejezik", a filléres elektronika ezerszer előbb megy tönkre, mint maga a lámpa rész)
Az a soksok-féle fránya áram, az!!! autóvillamos áram, vasuti áram (más néven "vontatási áram":O?), távközlési áram, lakossági meg ipari áram, informatikai áram...
Öreg beteges mutiméterem, ha mesélni tudna, kassznova francba elbujdoshat, ahány féle-fajta áramba már begugta a gazdája őt...uhh....
Én meg nem értek ám egyik áramhoz se', semmitsenem, dehogy...
... mindig pánikba is vagyok teljesen, mikor valahol 300-400db ilyen izédrót is van, merthát mit lehessen azt tudni, mibe milyenáram lehet ott!
Holnap reggel szólok is a főnökömnek a munkahelyen, tessék engemet felmenteni és hazaküldnei, mer" a sokféle áramtól idegállapotba jötem kérem!
Az is biztos lehet, most ahogy így végiggondolom, marinéninél is azé' volt teljesssssenjó a szigggszallagos tikiteki-teker-getés az alu és a réz közé, mer' valaki véletlenül mondjuk műszerészáramot kötött bele,, (skandallum!)..
...és -mint tudjuk-, azok az átkozottttt műszerészek forrasztanak is, nem átallanak..!!..a villanyszerőnek meg nem szabad ám forrasztani, mer' irgumburgum!
"Ha úgy szeretném, hogy a mozgásérzékelő funkció mellett akár egész éjjelre folyamatosan fel tudjam a lámpákat kapcsolni, akkor kell vinni egy kapcsolótól plusz egy fázist a lámpákba, amivel direktben kapcsolom azokat?"
1: a lámpáidat kösd egymással párhuzamosan
2: az egyik közös vezetéket kösd rá a nullára valahol
3: a másik közös vezetékre kapcsold rá a fázist a kapcsolóval és mindkét mozgásérzékelővel és kész is vagy. "
HA egy skiccet megeresztenél erre, pontosan hogy gondolod
Induljunk onnan hogy a mozgásérzékelős lámpábol 2 szál + föld/jó esetben/ jön ki
""....blablabla.....akkor meg akartam kérdezni, van valami közöd a villanyszereléshez?""
A világon semmmmmi közöm, nem is tudom,...
villanykörtejavító segéd-betanított szakmunkás létemre hogyan merészelek a Magasan Képzett Villany Szerelő Urak emelkedett szakmai diskuruzusába belepofázni... :-O
Ez is így igaz. De ha ezt az effektust nem hagyjuk létrejönni lásd a képen lévő rugós alátét használata, vagy a kötés terhelhetőségét meghaladó áramot nem hagyjuk létrejönni ez nem lehet probléma.
Megfelelő eszközöket használva semmi baj nincs az alu-réz kapcsolattal. Az is igaz hogy egy kötődobozban nem sok lehetőség van,(már ha még találkozni vegyesen használt anyagú vezeték kötéssel) talán a legkézenfekvőbb a Wago pasztával. Megjegyezném hogy 1-2A terhelés miatt mindegy a kötőelem minősége.
Elhangzott pro és kontra a témában, de szerintem minden esetet egyedileg kell értékelni hogy mi okozta a problémát, hogyan lehetett volna elkerülni ha réz-alu kötést kell létesíteni.
Bár az alumínium vezetőt lehet utálni nem szeretni, van még létjogosultsága.
Például ha egy üzemben egy 100Kw-nál nagyobb motort kell megtáplálni,de a kábelnyomvonal a kapcsolótértől hosszú, több tíz méter, olcsóbb a nagyobb keresztmetszetű alumínium kábelt alkalmazni. Ráadásul ha ki kell nyújtóztatni a tekercset az udvaron behúzás előtt,a réz súlya komoly nehézséget okoz. Csak élére állítani a karikát több emberes feladat......
Sodrott kötés esetén a vegyi problémákon felül még jelentkezhet a két anyag eltérő hőtágulása (bimetál effektus) is, ami tovább rontja a kötés jóságát.
És ez a hőtágulás további lehetőséget adhat a vegyi balhénak (a hőtágulás miatt újabb felületek oxidálódhatnak), ami még tovább emelheti a kötés melegedését, tehát a hőtágulást... így készül a lakástűz :)
Én is csodálkoztam egyszer amikor egy 20 éve használatos villanytűzhely lett lecserélve. Alu, és sodrott réz volt összekötve. A régi fekete szikszalag összefogta a kezemet, melegedésnek nyoma nem volt, és nem porladt letekerés közben.
Mindez egy konyhai aránylag párás környezetben, kérdeztem a nénit, hogy használták-e a tűzhelyet. Csodálkozva kérdezett vissza, hogy mért gondolom, hogy nem.
Igen ez egy folyamat eredménye, de egy teljes mondatot szántam arra hogy a sodrott kötés eleve nem megfelelő,így annak eredménye nem releváns. A környezeti hatások ezt a folyamatot természetesen erősíthetik gyorsíthatják.
Egy vegyi üzemben pl: galvánüzemben ahol lúggal,savval dolgoznak ott elképzelhetetlen az alu-réz kombó, de a paszta, vagy alu-réz lemez átmenet sem segít a dolgon. Pláne hogy a kádakhoz vastag burkolatlan réz sínek vezetik a kisfeszültségű egyenáramot. Azok is zöldültek rendesen!
Volt egy lúgozó műhely ahol az alumíniumot tisztították,ott aztán korrodált minden. Az elosztó fekete műanyag tokozatok voltak kellően tömítve. Az abban lévő berendezések,kötések teljesen korrózió mentesek voltak.
"Ha egy kötésnél elektrokémiai korrózió lép fel az nem a kötés hibája, hanem a környezete okozza!"
Ugyanazt inkább úgy magyaráznám, hogy ha a világűrben összeérintünk egy tiszta alut és egy rezet, az a kontakt ezer évig tökéletes lesz, mert nincs a környéken olyan vegyi anyag, ami ronthatna a kötésen. Külső vegyi segítség nélkül ezek nincsenek haragban egymással, az alu pasztának (szilikonzsírnak, vatelinnek, stb) is az a feladata, hogy ne engedjen oda semmit.
Ha egy kötésnél elektrokémiai korrózió lép fel az nem a kötés hibája, hanem a környezete okozza!
Ha összesodrott kötést (alu-réz) mutatnál ahol is a rézen zöld kiválás keletkezett,az a nem megfelelő szerelésből adódott. A sodrás azonos anyagú vezetékek esetén sem megfelelő!
Az utolsó képen látszik a kékkel bekarikázott részen ahol az öntvény alusaru volt,a réz felülete tisztább mint a környezete ahol a réz már bebarnult. A kis rozsda a csavartól származik.
Ez egy alulról nyitott elosztó volt, látszik hogy a csavarok,alátétek,elrozsdáltak ill a tisztán réz felületén kialakult a barnás patina. A réz és alusín alatt is konzerválódott a felület csak arról nem készítettem fotót. Semmi Cupal lemez,semmi paszta.
Persze kisebb keresztmetszetű huzaloknál nincsen ekkora felfekvő felület, az áramsűrűség/keresztmetszet is aránytalanul nagyobb mint a képen látható,de csak arra szerettem volna reagálni hogy a réz és alumínium alapból nem eszi meg egymást.
Mutatni sokat tudnék és tudnak mindazok akik napi szinten találkoznak alu kötésekkel. Nem vagyok otthon a kémiában így csak a különböző előadásokon hallottakra tudok hagyatkozni, valamint például erre az előadásra.
Nem tudom, te merre jártál, a legnagyobb szaktudás az ELMŰ-nél összpontosult, ott sínkötéseknél drótkeféztek és vazelint használtak (az összeérő felületeken, mert kívül hőre színét változtató festékkel kenték be).
Hámory-féle Villanyszerelés 1966-ban eírja a drótkefézést és a végén a színtelen lakkal bekenést.
Amikor áttértek a modern kötőelemre, az az ENSTO volt, a technológiához szigorúan hozzátartozott a drótkefézés.
Ma meg a SICAME kötőelemek eléggé pasztásak.
Mondjuk ez utóbbi megállapítás inkább légvezetékes.
Az ólommentes forraszok valóban ridegek voltak, az anyagtakarékos forrasztással együtt sok problémát okoztak. A ma kapható, legújabb adalékokkal az ólmosokat meghaladó lágyság érhető el és nincs velük gond. A régi aluvezetékek és kötéseik azért nem probléma és karbantartás mentesek. Nem tudom, miért gond a paszta-előírás, kell, megold sok, jövőbeni problémát. Ahol kábelekre, wagora költ az ember elég sok pénzt, nem ez fogja földhöz verni. A csavarbehajtón van sok fokozat, nem szakítja bele, ha ésszel használja az ember.
A robbanásbiztos az milyen? Orvosit, repülőset, katonait szoktam látni, ott max. panelt forassztanak, de amúgy tele van Wagos kötéssel és egyéb modulos csatlakozókkal. Tengeralattjáróban is leggyakrabban az optikát forrasztják és nem a rezet.
Többiben teljesen másról beszélsz, de a 100 éves kötésen sem biztos, hogy az ment át és úgy, ahogy most.
valóban sok helyen a forrasztás a legjobb még mindig !
Pl; orvosi, repülési, katonai , robbanás biztos alkalmazásokban.
Nem egy helyen bontottam szét 100-110 éves forrasztott kötést .Semmi baja nem volt!(de 1910 elött készült).De azt még tűzi forrasztással mártva , s leginkább cinkkloriddal folyasztva készitették.
Amióta ezek az uniós nagyokosok kitalálták , hogy ólommentes forr. anyaggal, ilyen ,olyan pasztával
kell forrasztani --Azóta gond is van vele!
Ezek az aluminium paszták is tetszenek ? ! ki látott már áramszolgáltatói kábeleken pasztát?
S mégis működnek akár 70 éve is ! még saru sincs rajta csak ellapitva átfurva s egy vascsavarral/alátéttel odafogva!
Persze fejlődik a technika , meg az eszközök is .....hát még az emberek!
Ma már dugaljat nem lehet felszerelni csavarbehajtó nélkül!
Igaz is mennyivel könnyebb a csavart -----beleszakitani, lehetőleg több helyen is!
Pfff, ismerős most építkezett. Márvány, üveg, egyedi lámpák, akármi, kb. egy villa, ahol az ülőgarnitúra ér annyit, mint a lakásom. És lift :-O
A LEDes cuccok villognak, színe semmi, legszarabb tápok, UTP kábelezésből a legolcsóbb valami, aminél annyit tudok mondani, hogy nincs márkája, de legalább réz. Az is valami. Ráhagyás semmi, panelnak helye nincs a falon, ott gyógyászkodtam 10 négyzetcentin. Állításuk szerint rendes ember csinálta és milyen ügyes meg alapos. Bláááá.
"Csak nem a hosszú nyakú KCS-típusú köszörű? A volt munkahelyemen ezek megszüntek kézi szerszámnak lenni, satuba fogva voltak univerzális gépek.(3x42V)"
A típusra már pontosan nem emlékszem, csak arra, hogy a végén egy kerek markolat elfordításával kapcsolt be és az alu motorház tengely oldalán hatszögletű nyakrészen lehetett megfogni.
Viszonylag lassú gép volt és jó nehéz volt tartani és csak télen eset jól ahogy a forró aluház melegítette a kezemet.
"Az általam említett kisgép ugyanúgy nézett ki mint a hagyományos társaik, csak a teste volt kicsit bumfordibb mintha nagyobb teljesítményű lenne de nem volt az.
Sajnos még nagy frekvencia ellenére sem sikerült a motor térfogatát lecsökkenteni az univerzális motor méretére ugyan olyan teljesítmény mellett."
Komolyabb állóképesség kellett az ilyen gépekhez. Még a zárt markolatú aluházas 24 V os kézifúrógép is ormótlan, de kis teljesítményű gép volt.
Ráadásul ezekkel mindig cipelni kellett a jó nehéz trafót.
"Ilyenkor mindegyik lámpának mozgásérzékelősnek kell lenni, vagy elég pl. a két szélsőnek és ezek kapcsolják a többit is?"
Tíz esetből kilencszer a legnagyobb hülyeség ugyanoda tenni a mozgásérzékelőt, ahol a lámpa van.
A lámpákat tedd oda, ahová a lámpákat szokás tenni,
a mozgásérzékelőket pedig oda tedd, ahol
1: legjobban érzékeli a mozgást (120-160 centi magasságba),
2: nem lát oda, ahova nem kellene (pl nem lát ki az utcára és nem kapcsolgat az ara járó kutyára/macskára sem)
"Ha úgy szeretném, hogy a mozgásérzékelő funkció mellett akár egész éjjelre folyamatosan fel tudjam a lámpákat kapcsolni, akkor kell vinni egy kapcsolótól plusz egy fázist a lámpákba, amivel direktben kapcsolom azokat?"
1: a lámpáidat kösd egymással párhuzamosan
2: az egyik közös vezetéket kösd rá a nullára valahol
3: a másik közös vezetékre kapcsold rá a fázist a kapcsolóval és mindkét mozgásérzékelővel és kész is vagy.
Ha a házban három fázis van, akkor ügyelj arra, hogy a kapcsoló + egyik mozgásérzékelő + másik mozgásérzékelő UGYANAZT a fázist kapcsolgassa rá a lámpákra.
Ha a házban nem csak egy FI relé van, akor arra is ügyelj, hogy mindez ugyanazon a FI relén legyen.
"Aztán hív telefonon hogy mi is az az 50 darab wago ?"
Mondd azt neki, hogy ezek azok a villámgyorsan alkalmazható vezeték összekötő alkatrészek, amelyek miatt három órával kevesebb munkaidőt kell kifizetnie. És utána hagyd számolgatni egy kicsit.
Szóval, ha egy 30 m hosszú kapubejáróról van szó az út mentén 5 lámpával, akkor a két szélső lámpához érdemes tenni külön egy-egy mozgásérzékelőt?
Nem pedig lámpával egybeépített mozgásérzékelőt, mivel így egyszerűbb megoldani a szerelést.
Egy kapcsolási rajzot esetleg tudnál feltenni arról, amikor alapból a mozgásérzékelők jelére kapcsolnak a lámpák, de egy kapcsolóval át tudok váltani manuálisan fix világításra.
Ez akkor jó, ha mondjuk este az ember sokáig az udvaron van (nemfeltétlen mindig a mozgásérzékelők által lefedett területen) és folyamatosan világítást szeretne.
Szerintem nem országfűggő , mindenhol van gazdag meg szegény ember.
Mostani kuncsaftomnál kábelezés be van rántva. 28 konnektor 4 váltókapcsolás három sima kapcsoló 7 lámpatest és a bíztosítéktábla , és az elosztódobozok bekötése van hátra. Megvan a szobafestés s érdeklődött hogy hétfőn akkor mennyi idő alatt lessz kész.
Hogyne tudná meg mikor a kasszánál kap egy fél méteres kasszaszallagot.
Este meg nekiül számolgatni neme kibasztak vele. Aztán hív telefonon hogy mi is az az 50 darab wago ? Elmagyarázom s akkor hallom hogy: szűzmária édesanyám .... :)
Segíts kérlek. Hol található meg az alu-plus összetétele, mert én nem találtam meg sehol, továbbá a WAGO egyetlen szóval sem írja, hogy bármilyen vezető anyaggal segítené elő a kötés biztonságát.
"Alumínium alkalmazásánál korrózióvédő kontaktpasztát (pl. WAGO Alu-Plus) kell alkalmazni a hosszú élettartam érdekében. A paszta lítiumot és cinket tartalmaz, stabilitását 150 °C-on is megőrzi. A cink szemcsék lebontják az összepréselt felületek határán képződött nagy átmeneti ellenállású oxidokat is, tehát jó minőségű villamos kötést biztosít [WAGO]. A kontaktpaszta hiányában, alumíniumkötésnél a kötőelem valójában nem a vezetőér anyagával, hanem a vezeték felületén lévő alumínium-oxid réteggel lép kapcsolatba, ami nagy átmeneti villamos ellenállással rendelkezik, ez pedig idővel a kötés melegedéséhez, majd tűzesethez vezethet, már kicsi terhelőáramnál is. Ez a folyamat is öngerjesztő, egyre gyorsuló."
Vannak komoly kategóriás fémkeresők is, néha az mutatja legmélyebben az alut rezet vagy fémcsövet....
...., de ott könnyű "megenni" egy szomszédban lévő fémvázas polcot, egy gipszkatron merevítőt, vízcsöveket, akármit...
(vasbetonban pedig a fémkereső teljesen használhatatlan....mint kb minden, mert az acélháló söntöli, elhúzza és "összezavarja" a mágneses és elektromos tereket)
A szivattyú után még egy dologban szeretnék segítséget kérni.
Az udvarra a kocsibejáró mellé végig szeretnénk 5 kültéri lámpát szerelni, amik mozgásérzékelősek.
Két dologra lennék kíváncsi:
1. Ilyenkor mindegyik lámpának mozgásérzékelősnek kell lenni, vagy elég pl. a két szélsőnek és ezek kapcsolják a többit is?
2. Ha úgy szeretném, hogy a mozgásérzékelő funkció mellett akár egész éjjelre folyamatosan fel tudjam a lámpákat kapcsolni, akkor kell vinni egy kapcsolótól plusz egy fázist a lámpákba, amivel direktben kapcsolom azokat? Vagy máshogy szokták megoldani?
Nem akarok beletaposni a lelkivilágodba, de azt megkérdezem, honnét másolgatod össze ezeket a hülyeségeket?
Egyszer már régebben előadást tartottál nekem, amit később olvastam csak el és nem akartam a témát később előhozni. Már akkor meg akartam kérdezni, van valami közöd a villanyszereléshez?
Feszültség detektort keresek ami vakolaton keresztül jelzi,hogy a vezetékek nyomvonalát.
Ceruzás érzékelőm van amit ha egy vezetékhez nagyon közel teszek akkor világít és hangot is ad,de ezek annyira gyengék,hogy sokszor már egy kábelhoz érintve sem érzékelik a feszültséget.
Olyat tudnátok ajánlani ami vakolat alatti csövekben lévő vezetéket is kijelezne?
Nem. Attol még, hogy benne vannak ezek a kis vezető mikroszemcsék, mivel mindent igyekszik a környező gél körülvenni -adhézió- és az roppant jó szigetelő, az egész cucc ellenállása brutálisan nagy.
Az átütési szilárdsága a levegő sokszorosa.
Egyébként az egész egy megfelelő viszkozitású szilikon gél ....alapvetően.
((senkit nem buzdítok, hogy öntsön a kötőelembe szilikonolajat, vagy tunkoljon bele szilikonzsírt, mert azokat másra fejlesztették ki, adalékolták, stb, de alapvetően úgymond kémiailag "csak" ennyiről van szó. ))
"Az áramvezetésnek szerintem ott kell igazán a legnagyobb felületen létrejönnie, ahol az érvég felfekszik és nem ahol az él "belevájódik"
Ha egy kemény sík felülethez hozzáér egy kemény henger, ott az érintkezési felület csupán vonalszerű lesz, az érintkezési felület elméleti szélessége (tehát területre) közel nulla. A túloldalon, ahol viszont a rugó éle kis felületen (= tehát hatalmas nyomással) belemélyed a vezető anyagába, ott a roncsolódás/deformálódás miatt jóval nagyobb fém-fém érintkezési felület jön létre szerintem.
Szerencsére az a sík felültethet nyomódó henger nem annyira kemény, hogy ne lapuljon meg egy picikét, de szerintem még így is a bevájódó acél rugónál alakul ki a kisebb ellenállású érintkezési pont.
Én már csak gyerekként láttam ezeket a 42V-os fúrógépeket.Alumínium áttételház,ill volt kapcsolható áttételű is. Kis fordulatúak és nagyon erősek voltak.
És ha már romantika, anno a HILTI TE72-es jelentette a pneumatikus ütvefúrót.Na az egyszer kétszer felemelt a földről.
Ha nem tudtuk kölcsönkérni a gépet maradt a befűrészelt kihajtogatott fogú vascső,(amit az ember készített el) amit forgatni kellett amikor püföltük a kétkilós kalapáccsal a kisméretű téglából rakott falban.Aki a kalapács nyakát szorongatta az nem is haladt előre. Ez volt az ütvefúró.
Meg is utáltam az épület villamosságot, pedig a fater mindig jól fizetett ha elvitt magával egy kis falvésésre.
Ha újra kezdeném inkább forgácsoló szakmát választanák, persze jó lenne az eddig szerzett villamos ismeret is.
"mivel a paszta telistele van apró kemény vezető részecskékkel, amik karomként ütik át az alu felületén lévő aluoxidot."
A paszta alkalmazása közben (amikor a vezetéket belenyomjuk a pasztával feltöltött csatlakozóba) kitüremkedik a lyukon. Ha a paszta anyaga vezetőképes lenne, akkor alkalmazása rettentő balesetveszélyes lenne. Éppen ezért a paszta kiváló szigetelő anyag.
" paszta telistele van apró kemény vezető részecskékkel"
Na ne már! Egyszer kitöltöttem vele egy kétpólusú vízmentes csatlakozót, mert rendszeresen beszivárgott a víz a gyantás zsugorcső mellett. Sajnos látom a gyantás zs.cső gyantája kültéren idővel elöregszik, elválik a kábel köpenytől.
A két pólus tápot,és digitális jelet tartalmaz. Csak nem tartalmaz vezető anyagot ha nem söntölte az egyébként érzékeny hálózatot.
Igaz ez csak 12V,de ha ez 400V lenne akkor durrant volna?
Ez hasznos gondolat. Amennyire lehet vissza pucolom a vezetéket. Ha a villanyóra felé égett, akkor bajban vagyok. Ha az elmenő felé, akkor 10 centim még van.
A paszta nem csodaszer.Kizárólag az a szerepe, hogy korlátozza az alu oxidációját.
Nem.
1. Egyrészt ha normálisan teli van nyomva, nem "korlátozgat valamennyire" hanem gyak. nincs oxidáció, mert a paszta semleges, a levegő pedig nem fér oda a kötéshez.
Így a légnedvesség sem, tehát nem tud a két fém közt működni a retteget elektródpotenciál különbség miatt kezdődő galvánelem, oxidáció, különféle alapvetően kémiai folyamatok. A paszta mint kémiai "adalék" arra lett kifejlesztve ,hogy gátolja ezeket.
2. Másrészt hőelvezetés van, egy levegőtől elzárt "homég közegben" van a kötés, nincs az, hogy a pontszerű kötés a nagy áramtól felmelegszik, megolvad, oxidálódik, ettől még nő az átmeneti ellenállás, végül a kötés elfolyik, kigyullad, a szigetelés visszaég, stb.
3. Harmadrészt mérhetően kisebb a kötés átmeneti ellenállása, mivel a paszta telistele van apró kemény vezető részecskékkel, amik karomként ütik át az alu felületén lévő aluoxidot. Egy átlagos icipici érintkezési felületen, a négyzetmilliméter törtrészén is többezer helyen, (nem szemmel látható nagy tapintható méretű dologra kell gondolni)
Tehát: valóban nincs a dologban "csoda", de annak tűnik ,hogy egy "belenyomom-elfelejtem" kence hogyan szüntet meg egyébként sokrétű kardinális problémát.
Aki pedig azon "sír", hogy "nem lehet kapni", illetve "drága", "nem tartják"..most erre mit lehet mondani.
Próbálj akkor iparilag gyártott más alu-réz kötésre alkalmas cuccot venni, akár cupal lemezt, (és vakarhatod a fejed, mit kezdessz egy darab sík lemezzel azután) akár olyan aluminium vezeték csatlakoztatásra alkalmas kettősfém sarut vagy hüvelyt aminek a másik fele réz...
Ezek ezerből ha egy helyen lesznek, rendelére, és végül tényleg kapsz, akkor kisebb "csoda".
A paszta -ha nem is minden sarkon a kisvillanyosnál-, de nagyobb szakkereskedésekben polcról beszerezhető.
Azért nem keresik, mert nem ismerik, nem értik az egészet, kevesen szerelnek újra normálisan aluvezetékes kötéseket, illetve ahol erre pénz van, (hogy normállis hozzáértő tényleg szakszerűen szereljen) ott általában nagységrenddel több pénz is van, és teljes szanálás.
Csak nem a hosszú nyakú KCS-típusú köszörű? A volt munkahelyemen ezek megszüntek kézi szerszámnak lenni, satuba fogva voltak univerzális gépek.(3x42V)
Az általam említett kisgép ugyanúgy nézett ki mint a hagyományos társaik, csak a teste volt kicsit bumfordibb mintha nagyobb teljesítményű lenne de nem volt az.
Sajnos még nagy frekvencia ellenére sem sikerült a motor térfogatát lecsökkenteni az univerzális motor méretére ugyan olyan teljesítmény mellett.
A villanymotorok tekercsfejeit is sodrással, forrasztással kötik. Pedig ott a klimatikus viszonyok sem ideálisak. A motor ritkán hibásodik meg az ilyen kötéshibából. A hegesztés biztosan megbizhatóbb, de ez a technika kisüzemben nem elterjedt.
"- ahol a felület egy részén az alumíniumba belevájódik a wago rozsdamentes acélja, ott nem lehet oxidáció, mert közvetelenül érintkezik a két fém egymással (nagyképűen mondhatnánk, hogy alu-atom feszül acél-atomhoz :)
- a felület többi részén, ahol meg nem érintkezik az alumínium semmivel, ott meg senkit sem zavar az oxidáció :)"
Az áramvezetésnek szerintem ott kell igazán a legnagyobb felületen létrejönnie, ahol az érvég felfekszik és nem ahol az él "belevájódik" ,az arra jó azonkívül, hogy szorít, hogy nem engedi a vezetéket kicsúszni.
"Ősidők óta léteznek olyan csokik, amelyeknél megfeszített rugó követi pl a vezető esetleges deformálódását (vagy a leforrasztott flexibilis vezetékvég lassú szétfolyását :)"
Már régóta nem szokás a sodrott érvéget leforrasztani.
Ezt a VBKM is gyártotta anno, nem volt nagy szám és könnyen megszakadt a menet a vékony lemezanyában, mert nem volt 100% os a menet. Volt szerencsém ennél szétégett kötésekkel találkozni a 63 A eseknél.
Én úgy fogalmaznék, hogy ha mikroszkóppal megnézzük a wago-ba bedugott alu vezetéket, akkor
- ahol a felület egy részén az alumíniumba belevájódik a wago rozsdamentes acélja, ott nem lehet oxidáció, mert közvetelenül érintkezik a két fém egymással (nagyképűen mondhatnánk, hogy alu-atom feszül acél-atomhoz :)
- a felület többi részén, ahol meg nem érintkezik az alumínium semmivel, ott meg senkit sem zavar az oxidáció :)
Csak arra kell odafigyelni szerintem, hogy miután az oxidált felületű alumíniumot betoltuk a wago-ba, akkor végezzünk vele egy-két olyan (pl negyed-fordulatú csavaró) mozdulatot, hogy a wago belsejében lévő acél felületek félre tudják tolni (forgácsolni?) az alu oxidrétegét és eljussanak alatta a tiszta fémig.
Ősidők óta léteznek olyan csokik, amelyeknél megfeszített rugó követi pl a vezető esetleges deformálódását (vagy a leforrasztott flexibilis vezetékvég lassú szétfolyását :)
"Egyszer volt szerencsém látni, kezemben fogni kézi kis tárcsás darabolót,ami asszinkron motorral volt hajtva. A feszültségére nem emlékszem,de három fázist és 400Hz-et igényelt. Valamivel nagyobb volt a motor test átmérője mint a univerzális társainak. Sajnos nem volt hozzá áramátalakító így nem tudtam működtetni. Biztosan halkabb lehetett,az élet tartama pedig többszöröse a kefés gépekhez képest."
Igen, a kis súly és méret, könnyű kezelhetőség nyert.
Emlékszem régen a sűrített levegős csiszolókkal dolgoztak a Hajógyári szigeten. Abban az időben én is köszörülgettem varratokat egy 42 V os trafóval táplált jó nehéz kézi köszörűvel. Az is szép nagy aszinkron gép volt.
Nekem több WAGO-s alumínim-réz összekötésem van (alu paszta nélkül!), amelyik olykor hosszabb ideig is 10A felett van terhelve és egyiknél sem láttam melegedésre vagy kontakt-hibára utaló jeleket, még évek múlva sem.
Persze lehet, hogy csak nekem van mindig szerencsém és az esetek többségében paszta nélkül nem szokik jó lenni a WAGO-ba dugott alumínium vezeték.
"A kézi nagy tárcsás daraboló is legalább 1.5- 1.8KW, de a forgórész fordulata is nagy, ami áttétele lassító, így nyomaték is marad a tárcsának."
Persze, amúgy is nagy a nyomatéka, mert - mint az elektromos kéziszerszámok általában - főáramkörű univerzális motorral van meghajtva.
Egyszer volt szerencsém látni, kezemben fogni kézi kis tárcsás darabolót,ami asszinkron motorral volt hajtva. A feszültségére nem emlékszem,de három fázist és 400Hz-et igényelt. Valamivel nagyobb volt a motor test átmérője mint a univerzális társainak. Sajnos nem volt hozzá áramátalakító így nem tudtam működtetni. Biztosan halkabb lehetett,az élet tartama pedig többszöröse a kefés gépekhez képest.
Már erről is volt szó.... Igen lehet speciális forrasztóanyagot kapni alumíniumhoz. Voltak alumíniummal tekercselt motorok,transzformátorok ahhoz használták leginkább.
Becsapós mert ki tudod forrasztani,de mikor vissza szeretnéd forrasztani és adsz hozzá közönséges ónt, fenézik rendesen megfolyni.
Egy lehetséges válasz,mert amikor először megégett,nem lett rendesen előkészítve a vezeték a kötéshez, és a továbbiakban sem. Így az a gyanús hogy mindig ez a kötés ég el ami momentán a nulla vezetőn lévő kötés.
Alumíniumnál sokszor tapasztaltam hogy a megégett résztől akár tíz centire volt alkalmas az alu vezeték felülete,belső szerkezete új kötésre alkalmas.
Hiába a wago, a paszta,satura húzott csavar lemezzel vagy anélkül, ráolvasás, ha a vezeték merev, törékeny,oxidos,repedezett felületű,stb..... a megégés után.
A második amit már említettek az átfolyó áram amit mérni kellene. Az a legrosszabb amikor az áram csak időszakosan magas,magasabb mint a kismegszakító névleges értéke, de a megszakító megszólalási idő alatt le cseng.
Valószínűleg azért, mert a tartós melegedés, égés hatására a vezeték kötéstől számított 5-10 centije oly mértékben oxidálódott, hogy az átmeneti ellenállása az egeket veri.
A két egymás mellett szerelt és a füleket összekapcsolt nem ugyanaz, mint, ha a gyárban készítenék egy házban? Sok ilyen közös műanyaggal összekötöttet láttam már.
"Arra gondoltam, hogy a negatívba kötöm a kismegszakítót, közvetlen a villanyóra után."
Ezt én nem csinálnám, mert a 0 megszakítása után a fázis a fogysztón rajta marad, sőt tovább megy rajta és a 0 ra visszatérő ág megrázhat. Ez olyan lenne, mint egy 0 szakadás. Ha 0 át is akarsz bontani akkor 2 P fázist/0 át egyszerre bontó kismegszakítót tegyél fel.
Hogy melyik kezdte az égést hamarabb, azt nem tudom. Két Villamossági Szaküzletben is kerestem a pasztát. Mindkét helyen az volt a válasz, hogy nem tartanak, mert drága és nem viszik.
És a másik kérdés?
Arra gondoltam, hogy a negatívba kötöm a kismegszakítót, közvetlen a villanyóra után.
A bojlerről nem veheted le a földelést, mert pl valaki kiköti a bojlert, azzal a konnektorban is megszűnik a földelés. A bojlerhez odavezető kábelt megszakíthatod egy kötődobozban (pl a falon) és abban a dobozban csinálhatsz egy elágazást a földvezetőről a konnektor felé egy (jól láthatóan) zöld-sárga vezetékkel.
Persze így sem lesz szabályos, mert tudtommal a védővezetőnek a villanyórától kezdve végig együtt kellene futnia a védett fázisvezetővel, de legalább a várható hibák közül az egyiket kizártuk (maradt még épp elég). A helyes megoldás a lakás teljes átvezetékezése, felhozni legalább a 40 évvel ezelőtti technikai szintre.
Köszi! A 83471 hozzászólásomra esetleg építő jellegű véleményed lenne? Most ez a megoldás tűnik járhatónak, mivel nagyob falvésésbe most nem fognék bele.
Egy jó villanyszerelő nettó percdíja legalább 20-25 Ft, tehát ha gyorsabb kötőelemekre plusz pénzt áldozunk, az nem biztos, hogy pazarlás.
"sok régi vezetéket MTK kábellel váltottam ki"
A flexibilis vezetéket is be lehet tolni az olcsó nem nyitható WAGO-ba, ha előtte befuttatod ónnal. De a befuttatás időbe telik, az idő pedig pénz (lásd az első pontot :)
"Amiért nem sokan használnak bontható wagót az az ára. Eléggé borsos..."
A legtöbb villanyszerelő szinte kizárólag tömör vezetékeket köt össze, ráadásul ugyanolyan rutinmunkákat, új szereléseket csinál évekig. Nekik valóban az esetek 99 százalékában megfelel az olcsó nem nyitható wago is. Aki viszont egyedi (utólagos) problémamegoldással foglalkozik, azt csak idegesíti, amikor a táskában kotorászás közben véletlenül egy nem nyitható wago kerül a kezébe :)
Köszi a válaszokat, még ehhez egy kérdés lenne. Ennél a régi konnektornál csak két ér van, nincs föld. Sok van ebben a régi házban ilyen. A mosógéphez viszont vinnék, szerintem kell. Kérdés: az újonan kiépített aljzathoz a boyler földjét felhasználhatom? Az ott van fél méterre. Boylernál kötném rá.
"Jól gondolom, hogy minden egyes fázist nullátmenetnél kapcsol, vagy inkább 3 db 1 fázisú kivitel kellene"
Ha egy három fázisú valamit akarsz kapcsolni vele, akkor megbízhatóbb, ha egy darab három fázisú SSR relét alkalmazol. Három darab egyfázisúval is lehet, de ilyenkor mindig ott a lehetőség arra, hogy a háromból valamelyik (vagy kettő) nem kapcsol vagy leáll.
Nem mindegyik SSR relé kapcsol nullátmenetnél, biztosan csak azok, amelyeknél ez meg van adva a részletes adatoknál (ZC vagy zero-crossi vagy valami ilyesmi néven)
Figyelj oda a vezérlő feszültségre is, mert sok SSR relé csak alacsony és egyenfeszültséget visel el a vezérlő bemenetén, tehát ha pl 230V-tal és váltó feszültséggel szeretnéd vezérelni, akkor vagy ilyen tudású relét vegyél, vagy készítsd elő a forrasztópákát egy kis barkácsoláshoz :)
Konkrét termékek után ezeken a helyeken (is) nézelődhetsz:
Ó akkor menni fog az! Olyan feltehetőleg varnish-csövet kell találni amelybe három zománchuzal megy. Azt a kötést kell szétbontani, hajlékony vezetékkel megtoldani,(szakszerűen) a kapocslécre rákötni. Természetesen mérni a tekercsvégeket és ügyelni hogy nehogy azonos tekercsvégek kerüljenek egy áthidaló lemez alá........ Meg amit még írtam,lekötés,lakk.......
Mivel úgy tűnik senkinek nincs 100%-os válasza a helyes forgásirányra, kutakodtam a neten és találtam némi infót. Úgy tűnik helyes a forgásirány, máshol kell keresni a hibát.
A forgásirány a ventillátor felöl nézve az óramutató járásával megegyező, tehát jobbra forog.
Ez már volt tekercselve mert nem eredeti a saru a kondin és eredetileg a másik alsó csatlakozóról még egy piros vezeték csatlakozik, ez a főfázis vége. Ha jó a forgás irány akkor szivattyú hiba, lehet hogy valamikor szárazon futott és el deformálódót a difuzor, vagy eltömődött a lapát vagy a fúvóka.
Azt a dobást csak hirtelen felindulásból írtam :)) A szétszedést elnapoltam.A villamosság mindig is érdekelt. 73-as évben kezdtem egy közlekedési vállalatnál mint tanuló.Ott aztán volt erősáramú és gyengusz áramú cuccos.A Bláthy erősáramú szakközép közben.Majd 5 évig még a szakmában voltam.
Azóta gépjárművekkel az utakon,20 éve száll.vállalkozó,de maradt közben a vill szerelés is,autóban,lakásban.Teljes áthúzás,elosztás,3~ is,FI relé,EPH,védőföldelés-szonda,legutóbb egy 3méteres
nehezen ment le :))
Szóval a 3 fáz.motorok nem mindennaposak nálam,még csak nem is évesek,de belefogok mindenbe :-)
Ha már szétszedem és látom a dolgot akkor csinálom.Itt azt gondoltam megspórolom ezt a műveletet.
Mielőtt elkezdenék jobbra-balra kötözgetni én bizony rákérdeznék a márkakereskedésre vagy márkaszervízre. Biztos, hogy megmondanák a helyes forgásirányt.
Kötés szempontjából az alu oldal elég kényes. Oldható wagonál a rugó nem biztos, hogy megfelelő erővel tudja beszorítani a tömör vezetéket a jó felületi érintkezés érdekében. Végülis nem tilos, csak ilyen esetben jobban bízok a nem oldhatóban.
Csak azért kérdeztem az oldhatóra, mert abból bespájzoltam rendesen. Hozzáteszem lesz még itt sok érdekes kötés, amit ha átmenetileg is, de ki kell váltanom.
Inkább a szivattyú lapátnál nézze meg. Egyértelmű hogy a vizet a lapátnak kifelé kell dobnia.
Számtalan ilyent javítottam a forgásiránnyal sosem volt bajom,így fejből meg nem mondom merre kell forognia.
Azt mondja a tömszelence jó mert száraz, az nem jelent semmit,mert csak akkor ereszti a vizet ha kellő nyomás van a szivattyú házban. Ha a kimenő ágon el tud folyni a víz, (ami kevés és nincs nyomása állítólag) az kisebb ellenállás a víznek mint a tömszelencén lévő kicsi rés. Viszont a levegő be-be szippan. Tavaly nyáron pont ezt produkálta egy ilyen szivattyú.
Tovább bonyolítom az életem, de kérdezek előtte. Van egy MM alu falkábellel kiépített konnektor, de anyu mosógépéhez kellene újat, máshova felszerelnem. Ennek a régi konnektornak a dobozában kötnék és MBCu kábellel lefektetnék 2,5 métert és ott lenne a mosógép konnektora. Régi aljzatot megszüntetném. A kötést a régi dobozban mivel ajánlott megoldanom? Oldható Wagoval kivitelezhető, vagy ostobaság? Csak az automata mosógép menne róla. Köszönöm!
"A fényképem alapján meg tudod m"ondani, hogy melyik két vezetéket kell felcserélnem, hogy a forgásirány megváltozzon.
Ki kellene próbálnom, mert másra már nem tudok gondolni.
Felnagyítva a képet, most már látszik egy kis ablak ahová a kondi papa saruja be van tolva. De úgy tűnik, mintha a mama csati villája felett volna. Kicsit lejjebb nem próbáltad? Érezni kel, ahogy kicsit nehezen megy be a hüvelybe.
A tekercseket jobb lenne kimérni, de a kép alapján úgy néz ki, hogy a két sötétebbik kék vezeték a főfázisé, a fázis/ 0 is arra csatlakozik. Az alsó szorítócsavar alatt a barna fázis bekötő vez. mellett van még egy fehéres színű vég, az kell legyen a segédfázis egyik tekercsvége, a másik vége pedig a fekete burkolat alatti mama sarun kell legyen.
Elvileg a forgásirány, ennek két végnek a cseréjével változik meg. A kondival arra vigyázz nagyon, hogy a fázis/0 ra direktbe ne kösd be, mert attól tönkre megy. A hálózattal mindig csak sorosan csatlakozzon valamelyik tekercsvégre.
"A másik pont pedig akkor kerül kontaktusba, amikor a kondit bedugod a helyére. A műanyag foglalatban van egy csúszósaru.
Nem tudom miért van így, de eddig mindegyik Pedrollo szivattyúnál így láttam."
Trükkös megoldás.
Azért még azt is jó lenne megnézni, hogy a mama csatlakozó elég szoros-e. Túl könnyen, vagy nehezebben lehet a kondit visszadugni? Reméljük nincs megszakadva a sarura kötött tekercsvég, de azért a sarura lépve a műszerzsinórral a segégfázis tekercset is megmérném. Végül arra a kopasz csúszósarura egy darab zsugorcsövet is rámelegítenék.
Én ezt úgy tudom elképzelni, hogy az 50-es cső felső részén van a szelep (legyen békanyelv, ha jól emlékszem), méghozzá a nyugalmi vízszint felett. Ekkor hiába töltöd fel a szelep feletti részt, alatta levegő marad. Rosszul értelmezem?
Motornál a hatásfokkal és a cos fi-vel nem szorozni kell, hanem osztani, mivel a tengelyteljesítményt adják meg. Annál a felvett látszólagos csak nagyobb lehet, nem kisebb.
20 ohmosak voltak a mért értékek. Ha ezt egy deltába kötött motornál mérte volna, akkor minden mérési adat egy tekercs és a másik kettő soros kötésének párhuzamos kapcsolásának ellenállását jelentette volna. 30 ohmot repluszolva 30+30=60 ohmmal az eredmény 20 ohm.
Úgy tudom, akkor jó a kondi kapacitása, ha állandó tengely terhelés mellett mérve azonos a két tekercsen folyó áramok értéke. Lehet, hogy ezt is mérni kellene?
Az eredeti kondenzátor is 25 mikrós, az nyilván jó érték, próbára ugyan betehetsz ennél nagyobbat, de valószínűleg elég jelentősen melegedni fog, tehát csak próbára. A 4 csatlakozó közül 2-2 össze van valószínűleg kötve. Jó lenne látni a kapocstáblát.
A segédfázis kondi kapacitása nincs lecsökkenve, vagy belül leszakadva a kivezetése? Ilyen esetben melegszik is és gyenge, vagy nehezen indul el. A forgásirányt a kondi bekötése határozza meg.
