Csorbakő egy szép, romantikus omladék, nem egy nagy várrom, ezért kihívás. És persze egyáltalán nem könnyű megtalálni, lám René Bebeau nem találta meg, mi meg igen. :) Ha azonban az Ónodi várhoz, vagy a Cserépvárhoz hasonlítod, akár a Gerencsérvárhoz hasonlítod, akkor jelentős is. :) Nagyon romantikus, szép hely.
Október 22.-én a visegrádi Palotában tartja a Castrum Bene Egyesület az első elnöke, Gerő László halálának 10. évfordulója alkalmából a találkozóját. Itt is szoktak váras könyveket árusítani, mindenesetre vastag bukszával utazom oda...
Ne gondoljon csúnyára senki a kula szó hallatán, ami egyszerűen
törökül azt jelenti = torony.
Lásd ugye Jedikula = Héttorony
A szabadbattyáni vastag falú tornyot a XVI. században jelentősebb őrség befogadására alkalmas palánkkal kerítették, jelentősége a török hódoltság egyik kulcsának számító Székesfehérvár körüli várrendszer tagjaként volt. Persze azért sűrűn megtámadták és el is foglalták, mert annyira erősen soha nem volt kiépítve.
Holnap csak 16.00-ig dolgozom, utána felkerekedem a trafikokat végignézni... egyre jobban tetszik a Magyar Turista újság, főleg, hogy már ők is várakban utaznak!
Hát a kevés fennmaradt okleveles adat szerint a XIV. század legelején itt volt birtokos egy Ládi Csorba Miklós nevű előkelő, aki felépítette a kővárat, mely róla kapta a nevét. Az ő neve is szerepelt az 1311-es kassai túszlistán, tehát jelentős személyiség lehetett a környéken. Erőssége a hegycsúcson emelkedett, egy szabálytalan trapéz alakó öregtoronyból és előtte egy kisméretű várudvarból állhatott mindössze. A kővárat szakadékos hegyoldalak védték, míg a támadható részek felől háromszoros földsáncot és árkokat alakítottak ki egykoron.
A Ládi família később elszegényedett, így a romossá vált csorbakői váruradalmat is kénytelenek eladni, méghozzá a dúsgazdag Perényi báróknak, akik a XV. század elején igen fontos hivatalokat viseltek a királyi udvarban. Ritka dolog, de még a várépítési engedély is fennmaradt, amiben Luxemburgi Zsigmond királyunk engedélyezte a romossá vált Csorbakő újjáépítését.
A Perényiek aztán jelentős mértékben kibővítették a várat, a huszita fenyegetés is közrejátszott benne. Legvégső formáját a XVI. században nyerte el, a külső ágyúbástyák kiépültével. Sajnos ott még igazi ásatás nem történt, így csak az alaprajz ismeretében lehe kijelenteni, hogy a terep adottságához alkalmazkodó, szabálytalan olaszbástyákat emeltek, anyaguk sem ismert még {kő vagy csak palánk?}
Földesura ekkoriban Bebek Imre gyulafehérvári prépost volt, aki felszentelt pap létére feleségül vett egy görög származású nőt. Ennél viszont nagyobb bűnt követett el azzal, hogy a hegyek között megbújó kicsiny várban hamispénzt vertek az utasítására, többek között II. Lajos, Habsburg Ferdinánd valamint cseh és osztrák aprópénzeket. A régészeti feltárás során ezekből jócskán előkerült, a leleteket kiállítva a miskolci Herman Ottó Múzeumban lehet megtekinteni.
1553-ban a kalandor Bebek Imre váratlanul meghalt, és miután özvegye nem volt elhagyni a rosszhírű várat, az elhunyt testvére Bebek II. Ferenc gömöri főispán, aki egyébként szintén rablólovag volt, a seregével ostrom alá vette és elfoglalta az erődítményt. A győztes katonaság a Rudabányáról ide hívatott bányászokkal teljesen lebontatta Csorbakő várát, amit többé nem építettek újjá.
"Kétes hírnevét a 16. században szerezte, amikor az akkori tulajdonos Bebek Imre vad tivornyák helyévé tette. 1541-ben hamispénzverő műhelyet rendezett be a várban, amely az 1553-ban bekövetkezett haláláig működött. Özvegye nem akart távozni a várból, ezért Imre testvére Bebek Ferenc haragjában elfoglalta és leromboltatta a várat. "
Ez itt lent mind a pontos link:-))), ahonnan az idézet származik.
Mutatok egy kisebb dunántúli várat : Kula - Gótikus lakótorony
A sárvízi átkelő melletti két kis domb egyikén épült fel a XIII. században - valószínűleg a tatárjárás után - a háromemeletes torony, amelyet 1543-ban a törökök romboltak le, de a végvárrá lett Székesfehérvárért meg-meginduló magyar rohamok ellen újjáépítették. A török korban virágzó kis település alakult ki a torony körül.
A kis vár 1688-ban, a török kiűzése után elvesztette jelentőségét, állapota egyre romlott. 1981-ben nyílt meg a helyreállított toronyban a megyei múzeum török kori anyagát bemutató kiállítás.
Csorbakő várromjában a tavalyi esztendőben jártam a Castrum Bene Egyesület miskolci gyűlésének harmadik napján tartott vártúra során. Sajnos előtte napokig esett, így a terepre érkezve, a jó anyaföld megpróbálta levarázsolni rólunk a cipőt...
Messziről nézve egyáltalán nem látszott, hogy a sűrű erdővel benőtt hegyen esetleg egy középkori vár rejtőzhet... de persze ez nem fogott ki a vezetőnkön, Szörényi Gáboron, aki az erődítményben folyó régészeti ásatást vezeti. Tehát irány a hegygerincen meredeken felvezető csapás!
Csalódik az, aki valamilyen Csesznekhez hasonló "igazi várat" akar látni Csorbakőn! A külsővár egykori bástyái csak földsáncszerű kidudorodások a terepen, még a legjobban fennmaradt K-i várfalak is alig néhány méter magasságúak. A természetes sziklával szinte egybenőttek a várfalak, alapjaiknál a kincskeresők által ásott gödrök ásítanak sötéten. A fáktól és bozóttól igazából a terepet sem lehet áttekinteni, így legjobb ha lombhullás után keressük fel ezt a vármaradványt.
Megpróbáltam a www.varak.hu -- oldalán fellelhető infók alapján elkészíteni Csorbakő várának alaprajzát, ami persze még módosulhat a feltárás esetleges eredményei alapján. Magam is meglepődtem, hogy ez a katonai szempontból jelentéktelen magánvár mennyire összetett, hányszor átépítették az évszázadok alatt. Pedig már 1553-ban lerombolták, elég érdekes körülmények között. De az már egy más történet, ha valaki tudja, írja meg a Topikban! :-)
Nem tudok a kiadóról semmit, a könyvet a neten se kerestem, mivel nem messze lakom Egertől, elmentem megvenni. Annyiból rossz helyen van a bolt, hogy bent van a várban és akkor is kell belépőt fizetni, ha csak oda megyek. Végülis nem árt a támogatás a várnak se..
A Kárpáti János könyv különösen érdekes lehet! Segítenél, honnan lehet beszerezni? Eltekintve a legegyszerűbbnek tűnő megoldásnál, hogy érdeklődjek a vár pénztárában :)) Lehet még valamit tudni a Motívum a kiadóról?
Ma Egerben az alábbi könyveket szereztem be egy kedves ismerős számára, amelyből különösen a vár föld alatti világát bemutatót ajánlanám mindenkinek.
Belelapozgatva kiderül, hogy a Baldigara-féle tervek az új építésű falak alatt végig aknafigyelő folyosóval épültek, egészen a déli Varkoch kaputól kelet felé, onnan a külső-belső várat elválasztó újvárfalban föl egészen északig a Sándor bástyáig. Ez is igazolja aut is, hogy a vár különösen kelet felől volt támadható, a domborzati viszonyok miatt (K-i irányban jelentősen emelkedik a terep. Emiatt K-i irányból 3x-s védőövet alakítottak ki 1596-ra. Sajnos ez sem védte meg a várat a fegyelmezetlen védősereg miatt.
Sőt. A kazamaták titkos bejáratát maga Nyáry Pál várkapitány árulta el fegyelmezetlensége miatt a töröknek. A külső várból menekülés közben nem a Sötét-kapun át ment be, hanem a tikos ajtón....a török szeme láttára.
Igen, ha Molllyval, vagy Náprádynéval találkozol, az én vagyok. :))) Éppen Csókakőhöz vittem el a bátyám kisgyerekeit a múlt héten. :) Sok várnál jártunk már, még az olyanoknál is, mint Cserépvár, vagy Csorbakő, ami nagyon tetszett, viszont olyan nehéz megtalálni, hogy René Bebeau-nak sem sikerült, aki a "Középkori magyar várak és várromok"-at kiadta. Külön büszke vagyok rá, hogy mi megtaláltuk.)
A sárvízi átkelő melletti két kis domb egyikén épült fel a XIII. században - valószínűleg a tatárjárás után - a háromemeletes torony, amelyet 1543-ban a törökök romboltak le, de a végvárrá lett Székesfehérvárért meg-meginduló magyar rohamok ellen újjáépítették. A török korban virágzó kis település alakult ki a torony körül.
