Sajnos az én éppen aktuális barátnőm sohasem szereti a várakat... :-(
A digitális fényképezőgép remek találmány, azóta nem kell számolnom az elkattintott képeket, minden kis részletet meg tudok örökíteni.
Ha vannak fotóid, örömmel látnám itt a Topikban az éppen aktuális témáról, de te is nyugodtan kezdeményezhetsz újabbat, utálom, ha uborkaszezon van itt... :-(
Kösz szépen a fotókat! :-) Fantasztikus haladás van Csókakő váránál -- már nem is merem várromnak hívni. Külön öröm, hogy úgy látszik itt elfelejtették
{Hála Isten!} a magyar műemlékvédelem szent anyagát, a vasbetont!
Ha jól tudom, akkor a középkori várépítők eredeti kőbányájából hozzák most is a köveket az építkezéshez... ha a bejárati barbakán utáni kaputornyot valamint a felsővár öregtornyát a palotaszárnnyal együtt felmagasítanák -- és félve merem leírni -- hogy lefednék remek múzeumi kiállítóhelyet, esetleg turistaszállást lehetne itt kialakítani... ne feledjük el, hogy Csókakőn az országos kék jelzés is áthalad!
Egy a lényeg, a középkori kővárat be kell vonni a mindennapi életbe, hogy a holt kövek megelevenedjenek! :-)))
Szerintem a várakat mindenki szereti. Jó, nem mindenki tesz meg több száz kilómétert "csak" (bocs!) egy vár okán. De majdenem mindenhol ott vannak
jó-rosszabb állapotban, nagyok, titokzatosak vagy éppen kicsi és eldugottak stb.
Kb. egy éve van digit gépem azóta van egy-két "váras" fotóm is. A kastélyokat is szeretem. Korábban hagyományosan keveset kattintgattam de most általában a kocsiban van a kamera.
Lednic várromjában vagy öt esztendeje jártam a Fehér Kárpátok hegységbeli vártúrám során. Sajnos elég gyakran esett az eső, így csak kevés felvételt tudtam készíteni a maradványokról. Érdekes, hogy már akkortájt restaurálták az alsóvár kapuvédő barbakánját, amelyből a sziklába vésett alagúton keresztül közelíthető meg a túloldalt emelkedő -- egykoron több emeletes -- palotaszárny. Ennek falai néhol teljes magasságig állnak, míg más helyeken az alapokig leomlottak... köszönhetően a Habsburg zsoldos seregek robbantómestereinek :-(
A sziklafal oldalában egy hosszú vaslétra várt a bátrabbakra, amin felkapaszkodva elérhető a sziklagerincbe vésett lépcsősor. Ez vezet fel az egykori felső őrtoronyba, amely napjainkra teljesen elpusztult... helyette -- eléggé illuziórombolóként -- egy TV-antenna mered az ég felé {úgy mint a bujáki várrom kellős közepén!}
Minden elismerésem az illavai várbarátoké, remélem, hogy erőfeszítésüket siker koronázza! Néhány esztendő múltán újra körbe kell néznem arrafelé és persze nem hagyva ki a másik, szintén fantasztikus alakú sziklacsúcson omladozó Oroszlánkő várát sem!
Az a szép, felső védőfolyosóval ábrázolt rajz egy 2000. évi újságcikkből való. Hogy pontosan melyikből én sem tudom, mert egy barátom küldte el, mivel tudta, hogy élek-halok minden várakkal kapcsolatos infóért! :-)
Akkor itt leközölném a cikket… akit untatna, attól elnézést kérek, de hál Istennek, jó hosszan részletezi a szabadbattyáni középkori erősség múltját, jelenét és esetleges jövőjét is.
Az elfeledett Csíkvár
Az előző év szeptember 11.-én, Csókakő 700 éves évfordulója alkalmával rendezett várbarát társaságok országos konferenciáján hallottam ezt a mondatot: „… a csókakői vár megyénk egyetlen megmaradt középkori kővára”. Semmiképp nem szeretném Csókakő érdemeit csorbítani, de ez az állítás így nem pontos. Fejér megye két középkori kővár aradványaival is dicsekedhetne, ha többen ismernék az elfeledett Csíkvárat! No nem a szabadbattyáni Csíkvár éttermet, hanem a hivatalosan „Kula-torony” néven a Fejér Megyei Múzeumok igazgatósága által kezelt, de „Csipkerózsika” álmát alvó őrtornyot. A Csíkvárhoz hasonló, viszonylag épen maradt gótikus torony csak kettő maradt a Dunántúlon: Nagyvázsonyban és Dunaföldváron.
Tanítványaim és ismerőseim körében végzett felmérés alapján bizton állítom, hogy a helybelieken kívül nagyon kevesen ismerik ezt, a főútról is jól látható épületet. Nem csoda! Szabadbattyánban egyetlen tábla sem jelzi, hogy itt a megyénkben páratlan, török hódoltságkori kiállítás látható – kissé elhasználódva – egy eredeti gótikus őrtoronyban. Az érdeklődésem során a „Kula-torony” névvel sem volt több szerencsém.
A legtöbben azt sem tudták hol van, s azt sem, hogy a „kula” szó mit jelent. Sokan valami nagyon csúnya szóra gyanakodtak. Nemigen hitték el, hogy a „kula” szó törökül tornyot jelent. Némelyeknél csak az „Egri csillagokban” olvasható Jedikulára – héttorony – való hivatkozással tudtam eloszlatni a sanda gyanút.
Miért is hívják a Csíkvárat hivatalosan „Kula-toronynak” – nem is tudom, pedig a vár jóval a törökkor előtt, valószínűleg a XIV. század folyamán épülhetett. A vizenyős, mocsaras talaj miatt a sarkain négy hatalmas támpillérrel megerősített őrtornyot még a tűzfegyverek felfedezése előtt emelték, ezért keskeny kőkeretes, íjászatra alkalmas, lőrésekkel látták el. A torony eredeti magasságát nem ismerjük. A vizenyős talaj miatt két-három emeletesnél magasabb nem lehetett. Belül a szinteket fafödém választotta el. A torony tetejét – az erdélyi szász ill. székely templomerődökhöz hasonlóan – zsindely vagy cserépfedeles, faszerkezetű gyilokjáró zárhatta le, amely erkélyszerűen túlnyúlt kissé a torony kőfalán.
A Csíkvár – amely nevét a mocsarakban élő csíkhalról kapta – Battyán mellett a Sárvíz mocsarain átvezető, fontos stratégiai fekvésű híd védelmére épült. A középkori közlekedési viszonyokról tudni kell, hogy megyénket ÉNy – DK-i irányban kettéosztotta az 1 – 2 kilométer széles völgyében lustán kanyargómocsarakkal övezett Sárvíz. A középkorban alig néhány helyen lehetett átjutni a Sárvíz völgyén. A hidakhoz, átkelőhelyekhez telepedtek a királyi és földesúri vámszedők. Lásd a régi közmondást: „amit megnyertünk a réven, elvesztettük a vámon”. Az akkori időkben biztos bevételi forrást jelentett a battyáni, más néven a csíkvári híd vámja. Így a Csíkvárat birtokló nemes Kővágó Örsi György 1397-ben a falu után felvette a magyar történelemben később híressé vált Batthyány nevet.
A törökkori hódoltság idején Csíkvár is végvár lett, Csókakőhöz hasonlóan Fehérvár elővára volt, mindig annak a kezén, aki Fehérvárat birtokolta. A törökök az őrtornyot a lehetőségekhez képest korszerűsítették, újabb pilléreket építettek hozzá illetve ágyúlőréseket alakítottak ki. A várat is bővítették. Az őrtorony körüli vizesárokkal övezett kerítőfalat még egy vizesárokkal illetve azon belül egy döngölt földből és fából készült palánkkal vették körül. A török kiűzése után a kettős árokrendszert betömték, a kerítő falakat és palánkokat lebontották. Szerencsére a masszívan megépített őrtorony máig is fennmaradt és sokáig magtárként szolgált. Az épület a II. világháború végén súlyos bombatalálatot kapott. Előzetes régészeti kutatások után átfogó, végleges műemléki helyreállítása 1967-ben történt meg.
Távol álljon tőlem, hogy laikusként a műemléki szakemberek munkáját bíráljam, ráadásul könnyű az elődeink munkáját utólag kritizálni. Tudni kell azonban, hogy az ortodox műemlékvédelem ekkoriban a szó szoros értelmében bebetonozódott a merev nézeteibe. Ez az a korszak, amikor vasbeton förmedvényekkel egészítették ki középkori kőváraink hiányzó részeit Diósgyőrtől Sopronig…
A Csíkvár sem kerülhette el a végzetét. A műemléki helyreállítás során egyetlen vasbeton lépcsőházzá alakították át a torony belsejét. A torony eredeti funkcióját és gótikus stílusát teljesen figyelmen kívül hagyva – a földszinttől a tetőtérig – egyetlen osztatlan belső teret alakítottak ki. A „Kula-toronyban” létrehozott igényes törökkori kiállítás látványa sem tudta feledtetni azt a csalódást, amit első látogatásomkor ez a vasbeton miliő okozott. Dávidné Halász Nóra a helyi művelődési ház igazgatója kalauzolt az épületben. Az igazgatónő szavaiból egy csepp keserűséget véltem felfedezni, amikor mesélte: „korábban voltak itt diákoknak rendezett vártáborok és középkori zenei koncertek is…” Miközben fiaimmal a török fegyvereket és páncélokat csodáltuk, elindult a fantáziám… Mennyi kiaknázatlan lehetőség! A táci Gorsium és Székesfehérvár között félúton nyaranta középkori lovagi várjátékokat, kézműves vásárokat és más nagyszabású rendezvényeket lehetne itt rendezni.
Kérdezhetnék a szabadbattyániak: hol, ki és főleg milyen pénzből? Valóban Csíkvár napjainkra eléggé körbeépült, nagyobb rendezvény megtartásához illetve parkoláshoz nincs hely az eredetileg is kisterületű belsővárban. Viszont K-i irányban a Sárvíz felé még lenne elég beépítetlen terület. Az itt kialakított parkolóból, valódi vizesárkon és felvonóhídon át egy stilizált várkapun keresztül juthatnának a látogatók az őrtoronyba. Előzetes ásatások után akár a külső palánk egy részét is helyre lehetne állítani. Sőt, az eredetileg gótikus stílusban épült őrtorony külső megjelenésén is lehetne javítani. A jelenlegi igénytelen sátortetővel, messziről inkább magtárra vagy egy túlméretezett trafóházra emlékeztet az épület. A középkori gyilokjáró és tetőszerkezet rekonstrukciójával újra a történelmi múltjához méltó megjelenésű lehetne a Csíkvár magját alkotó gótikus torony. Tudom, hogy ez csupán álomnak tűnik, mivel messze meghaladja a helyi művelődési ház vagy az önkormányzat, sőt még a Fejér Megyei Múzeumok lehetőségeit is. Tehát a Csókakői Várbarátok Társaságához hasonlóan most „Csíkvárbarátok” kerestetnek!
A másik követendő példa lehetne a Balaton melletti Szigliget vára. Az 1991-ben megalakult „Váralapítvány” évről évre fizeti az ásatási és helyreállítási munkálatokat, szervezi a nyári várjátékokat, úgy, hogy a helyi önkormányzatnak egy fillért sem kell költenie a várra. Miből? A cégek, vállalkozók által létrehozott alaptőkéből, a belépőjegyek árából és pályázatokon nyert összegekből. Az idei évben 4 millió forintot nyert az alapítvány erre a célra, de de Csókakő vára is egymilliót kapott várjáték szervezésére. Talán nem véletlen, hogy Csókakő és Szigliget községek is a várukat választották a címerükbe.
Remélem, hogy egyszer Szabadbattyán is felveszi a címerébe egyik motívumként a Csíkvárat. E gesztussal is hirdetve ország-világ előtt, hogy a Batthyány család itt élő eszmei örökösei végre magukénak érzik a várat.
Bízom benne, hogy az elfeledett Csíkvár újra híres lesz valamikor… valahol Európában!
A cikket írta: Szászi József a „Szigligeti Váralapítvány” kuratóriumának tagja
no igen.. a Vártúrás sorozat miatt már én is voltam ott fent.. vagy nem ott.. én találtam egy pofás kis csúcsot de mint utóbb kiderült az nem az volt hisz nem volt oszlop meg satirozó hely.. szal most már tudom hova NEM kell menni.. ha találok valamit neked is satírozok:)
Szeptember 18.-án voltam a Váralja Várfő hegynél, nem találtam meg a satirozós táblát igy csak a hegyet tudtam lefényképezni, kiváncsi vagyok, hogy megleled e a pontos helyet? És ha tudsz satirozzál kettőt:-).
A kép jobboldalán az erdő szélén mentem fel, be a fák közé és valahol a tetején a kép bal szélén jártam. A többiek azt mondták, hogy semmi nem látható az egykori várból és én is ezt "láttam".
1981-ben nyílt meg a helyreállított toronyban a megyei múzeum török kori anyagát bemutató kiállítás.
Egyéb szolgáltatások
Ingyenes belépés: 6 éven aluliaknak, pedagógusoknak, fogyatékosságban szenvedőknek, TKM tag látogatóknak, valamint vasárnaponként Tárlatvezetés: Magyar nyelven
Munka után rohantam a legközelebbi trafikhoz, ahol megvásároltam a Magyar Turista októberi számát. Az alábbiakban összefoglalnám, szigorúan várbaráti szemüvegen keresztül mi az ami tetszik benne a számomra:
-- Visegrád két oldalon, alaposan kivesézve színes fotókkal... remek!
-- "Minden napra jut egy vár" II. része, a fiúk már eljutottak a Szentgyörgy városa felett emelkedő Fehérkő váráig. Sajnos csak egy kép mutatja, a szöveg is gyér róla.
-- A magyarországi TKM füzetekkel társulva jelennek meg a felvidéki {szlovákiai} műemlékeket bemutató könyvecskék. Ezeket is lehet rendelni, de sajnos eddig -- a Somoskő-Salgón kívül, még vár nem szerepelt a sorozatban. Én bízom benne, hogy nem csak a magyar nyelvterületről fognak kiadni ismertetőket, hanem az egész ország területéről megjelentetnek magyar nyelven.
-- Kárpáralja erődítményeiről egy új DVD-t is kiadtak, érdekes lehet!
-- Sajnos a számomra csalódást jelentett, hogy megszűnt {vagy csak felfüggesztették?} a Magyarország lovagvárai sorozatot, pedig remek archív fotókat mellékeltek -- igaz, hogy Saskőről fordítva...
-- Helyette szintén ugyanazon szerzőtől közlik a Zempléni gyöngyszemek II. cikket. Ebben megemlítik többek között a füzéri várat, a kőkapui vadászkastélyt, a kékedi várkastélyt, valamint az abaújvári ispánsági földvárat.
Amúgy a lap hozza a színvonalát, minden erdőn-hegyen-völgyön és borospincében megforduló turistának csak ajánlani tudom! :-)
De fel lehetett volna menni, pont úgy ahogy a Kabhegyre is fel lehet menni, ahol ma is műküdik a polgári légiirányítás radarállomása, és mellette a kilátó. Félelmetesen sok téves nézet uralkodott el ebben a műbalhéban. Megismétlem: a várat meg lehetet volna újítani, ha nem a zöldmaffia kezébe kerül az irányítás.
Remélem csak tévedésből -és nem szándékos csúsztatási szándékkal- írtad, hogy a maradékot is eltúrták volna. Az objektum nem a vár helyén épült volna, erről több helyszínrajz is megjelent anno domini. Továbbá: ügyes alkudozással elérhető lett volna hogy a beruházás keretében feltárják, alaprajzilag rekonstruálják a romot. De ez nekünk nem kellett. Miért is?
A számomra mostanában már leginkább a maradványokkal alig rendelkező, elfeledett, Isten háta mögötti várromok "jönnek be", ahol beindulhat az ember fantáziája... ugyan eme földkupac alatt mi rejtőzhet vagy az a gödör egykoron mi célt szolgálhatott?
Fantasztikus meglepetéseket okozhat egy-egy várrom feltárása és restaurálása is. Mondjuk voltam arra 10 éve, bozót és alig-falak, majd napjainkban arra tévedve hanyatt esem a meglepetéstől -- ég és föld a különbség! A kőfalak kinőttek a semmiből, egyszercsak valóságossá vált a képzeletem játéka.
Pl. így voltam ezzel Szigliget esetében, ahová még a gyermekkori balatoni nyaralások idején jutottam el a famíliámmal. Az alsóvárból semmi sem látszott a bozótosban... most bezzeg más a tájéka! :-)
Vagy a zólyomi Pusztavár esetében, a Felsővárban lefotóztam egy kőből lévő kifolyónyílást... tavaly kiderült, hogy alatta egy igen mély ciszterna rejtőzött, ami teljesen feltöltődött az évszázadok alatt!
Szóval csak járjuk a várakat sorban, majd pár esztendő múlva vissza kell menni, hogy összehasonlítsuk a látottakat...
Én a hétvégén barangolni fogok egy kicsit Tolna és Baranya megyékben és ezt összekötöm Tolna, és Baranya megye jelvényszerző vártúráinak befejezésével is.
Így 5 várat keresek fel..
Baranya megye: Siklós vára Zengő vára (no ebből nem sok van mondhatni semmi...)
Tolna megye:
Tamási Mikósvár Heténypusztai Castrum Váralja - Várfő
Képes és informatívabb beszámoló majd hétfőn...
Na és persze közben túrázok is egy jót szombaton:)
Régi vágyálmom, hogy a várbarátok különböző fórumait valahogyan össze kellene kapcsolni... A nyelvi akadályok a legszámottevőbbek, de azért bízom benne, hogy sjose és Mátyás király, meg persze aki éppen ráér és kedvet érez hozzá, az átnéz más váras fórumokra... és persze reklámot csinál a miénknek! :-)))
A kép jobboldalán az erdő szélén mentem fel, be a fák közé és valahol a tetején a kép bal szélén jártam. A többiek azt mondták, hogy semmi nem látható az egykori várból és én is ezt "láttam".
