Nem szeretek egyszerre több ablakkal dolgozni, mert egy csomó időt elvesz az ide-oda kattintgatás. Akkor már inkább két különböző eszközön nyitom meg, amire szükségem van. Például a képet tableten. Ott nagyítani is egyszerűbb, az ujjammal oda fókuszálok, ahová akarok.
Személyes tapasztalatom, hogy az indexelésnél majdnem minden a kezelőfelületen és általános felállításon múlik.
Az FS-féle egy-két oldalnyi kötegek többéves tapasztalaton alapulnak: legtöbb ember nem képes vagy nem hajlandó több órát szentelni egyszerre bármilyen feladatra, de ha kisebb "falatokra" van bontva, akkor szivesen nekilát.
Az FS újabb, webes indexelő felülete viszont nagyon sok szempontból sokkal rosszabb, mint a régi, letöltős program volt: minden egyes bejegyzésnél ki kell választani a típust (születés, házasság, elhalálozás), és a lapszámot, sorszámot, évszámot nem lehet előre kitölteni. Ezáltal a szlovák anyakönyveknél állandóan el vagyok veszve, hogy melyik sornál tartok, ami az egyházi anyakönyvek oldalanként két-három tucatnyi bejegyzésénél elég sokat számít. De ami számomra a legnagyobb hiba, ami ellen tüntetőleg manapság csak kipróbálási szinten, néha-néha kitöltök egy-egy adagot, az az, hogy a magyar polgári anyakönyveknél a project nyelvét oroszra állították. Oroszra!?!!. Jó, jó, megértem, hogy nem írják meg a programot a világ minden nyelvén, de én a cirill betűket nem ismerem, tehát ennyi erővel akár japánul is lehetne. Miért nem németre állították, mint a szlovákiai anyakönyveket?
A magyarországon szokásos fel- és kifordított internetes fizetést innen csak horribilis ráfizetéssel tudom megoldani, tehát pár évvel ezelőtt megpróbáltam indexeléssel "befizetni" a MACSE-re, de a megkívánt sorszám feléig sem jutottam: egyszerűen nem elég nagy a képernyőm. Ugyanez volt a baj a GenTeam veszteséglista-indexelésénél. Nem találtam olyan ablak-elrendezést, amiben a táblázat is és a kép is elég nagyban elfért. Állandóan valamelyiket görgetni kellett, tehát a kezem nem maradhatott a billentyűkön, és az egész csigalassúsággal haladt.
Ha a MACSE-féle indexelés kisebb adagokra volna bontva, akkor szivesen csatlakoznék, de így, 2000 soros kivánalmakkal egyszerűen nincs meg nálam a szükséges infrastruktúra.
Én abból indulok ki, hogy akiket érdekel a családkutatás, és adatokra kíváncsiak onnan, azok általában már átnyálaztak pár anyakönyvet, kiigazodnak rajtuk, szóval lehetne építeni a munkájukra.
Ezt az ötletedet (szerintem) -- remélem -- nem gondoltad végig..... Ebben nulla a fejlődés viszont óriási a visszalépés :-) Félő, hogy még a végén megvalósítják ........ez kellően nagy kocka, hogy gurítani lehessen..
Szerintem gyorsabban haladna ez a MACSE, ha tagdíjfizetés helyett indexeléshez kötnék az anyagok lekérdezését. Például ha indexeled a feldobott egy oldalt, cserébe lekérdezhetsz három adatot. Pillanatok alatt készen lennének.
Én amúgy amikor az FS-en beindult, hogy lehet jelentkezni indexelésre, jelentkeztem is. Gondoltam, úgyis egy csomó anyakönyvet át kell nyálaznom a környéken, közben akár ki is jegyzetelhetem. Aztán persze kiderült, hogy nem így működik, nem válaszhatom ki, melyik anyakönyvön akarok dolgozni. Annyi időt viszont nem akartam gép előtt tölteni, hogy a saját családom után is kutakodjak, plusz még teszem fel csajágaröcsögei anyakönyveket is indexelgessek.
nem vagyok nem is voltam Macse tag, mert tőlem mindennemű egyesületesdi távol áll, de vannak az ismerős családkutató barátaim közül akik azok . És ha bármikor segítséget kértem kérek tőlük önzetlenül segítenek. Az együttműködés persze mindig kétirányú utcának kell lennie. Én is sokszor találkoztam már olyan leymolókkal akik mindig a potyára várnak.. nos ezekkel szemben bezárul az ajtó. Ha valaki a közös asztalról falatozni akar akkor tegyen is középre valamit.
Az OCR-es "indexelés" csak és kizárólagosan nyomtatott anyagon működik, és azon is sok hibával. A kézzel írott anyakönyvekre egyáltalán nem használható; még az írógéppel is nehezen boldogul.
Az FS-en egy folyóirat-közlő weboldallal közösen készült egy géppel indexelt kereshető gyászjelentés-adatbázis:
Sajnos a hozzátartozó képekhez nincs hozzáférésem, tehát nem tudom az indexelés minőségét igazán megállapítani, de azt tudom, hogy a családi viszonyokat gyakran félreértelmezi. (Nem lehet az indexre alapozni új családfa-részletet, mert a felsorolt feleség lehet, hogy menye, vagy fordítva.)
A megadottakból nem tudom, hogy az oldalon melyik bejegyzés érdekel. Nem tudom, hogy az egész oldal 75%-ra kicsinyített változata használható lesz-e, de a fórum ezt engedi.
A következő kérdéssel fordulok hozzátok, az alábbi doksi információhoz tartozó bejegyzést, fényképet, oldalt, hogyan tudnám megkapni? El kell mennem Besztercebányára, vagy esetleg van más módja is?
Ha a MACSE fannjai, hívei, és döntéshozói -- jó magyar szokás szerint -- csak a haszonérvelésekre, alátámasztásokra, (ál)magyarázatokra, és egyéb elhárítási technikák gyakorlására fordított idejük töredék ( mondjuk 10%) idejét a fejlesztés, javítás, ésszerűsítés témakörében töltötték volna, már régen teljesen avult lenne ezeknek a kérdéseknek a feszegetése.....
Sajnos ez a -- szerintem káros és helytelen -- gyakorlat ma már átitatta az egész magyar valóságot :-( :-(
Ezért toporog egy helyben az ország, mint a szaró tyúk.....bocs.
A kifogásolt mondatomat az akció/reakció elve alapján én személy szerint egyáltalán nem tartom túlzónak.......minden témakörben létezik egy vörös vonal, az azt átlépőket durván kell önmagukkal szembesíteni.....szerintem.
A MACSE tagdíj kérdésébe nagyon nem kívánnék belefolyni....sem a múltból eredeztetett változásba, sem a mai helyzetbe, az anyagi rész szerintem mellékes, csak ködösítése a valódi gondoknak. Viszont ez a kérdéskör indukál egy újabb -- szerintem -- fontosabb véleményt/kérdést. Az elveimmel alapvetően ellentétes, ha egy terméket/szolgáltatást hozzá kötnek egy bármilyen célú csoporthoz való tartozáshoz, és egy sima kereskedelmi tranzakció kapcsán adatokat követelnek tőlem, sőt "valakik" esetleg kegyet kívánnak gyakorolni (ismeretlenül) egy kierőszakolt belépési procedúra kapcsán. Ha én CSAK adat hozzáférést akarok VÁSÁROLNI (mert a pártoló tagság konkrétan ennek a bújtatott formája), akkor a VÉTELÁR ki/befizetése után ne akarjon tőlem adatokat beszerezni senki. SZOLGÁLTASSON és ne szívasson, ne gátoljon sem burkoltan, sem nyíltan.... Valamint NE NÉZZEN TOLVAJNAK azért mert amit kifizettem az igénybe akarom venni !! Az sem érdekel, sőt több mint ellenszenves, ha egy szervezet ilyen módon próbál nagynak látszani !!
Annak mindig oka van, ha egy szervezet "tagságának" túlnyomó része passzív !!! Talán ideje lenne átgondolni az ok-okozati összefüggéseket, mert nincsenek véletlenek.
Minden tiszteletem a bárhol, bármely témakörben -- és formában -- az indexelést ténylegesen végzőké.....viszont úgy érzem ezt a tiszteletet és megbecsülést nagyon nem kapják meg a MACSE-tól. Valahogy úgy látom mintha a honvédség szellemisége élne itt is tovább....ami kocka az gurítjuk...
Néhány gondolat az indexeléssel kapcsolatban. Aki csak az index alapján akarja felépíteni a családját, az hibázik. Persze nagy segítség tud lenni, de legalább egyszer át kell nézni az anyakönyvet (és ha az ember szerencsés, ezek nem budapesti anyakönyvek). Az indexelésből hiányozhatnak adatok, félreírások is lehetnek bennük, függetlenül attól, hogy ki készítette azokat, magyar vagy külföldi indexelő, esetleg az anyakönyvet vezető pap. Az én vezetéknevemet kilencféleképpen jegyezték fel az anyakönyvekbe. Ha én nem nézem át az anyakönyveket, csak az indexelt adatokat, nem biztos, hogy rájövök erre. Gondolom sokunk családjában van olyan személy (vagy család) akinek két vezetékneve van. Például nálam a Humer Deák család. Egyszer Humernek máskor Deáknak írják, és előfordul a Humer Deák forma is. Ez is meg tudja keseríteni a keresést, ha csak az indexre támaszkodik valaki.
A Familysearch indexelését én több részre osztanám. A magyarországi polgári és zsidó anyakönyvek indexelését többnyire magyarok végzik, amikor indexeltem, akkor ott is dupla indexelés volt és ezt ellenőrizte le és javította ki, ha kellett, (jól-rosszul) egy ellenőr. Tehát itt is háromszor volt indexelve az anyakönyv, gondolom a MACSE innen vette át az indexelés folyamatát. Én ebben nem látok semmi problémát. A Familysearch külföldiek által indexelt részét is két részre osztanám. Ha jól emlékszem az első katolikus indexelt adatok 2012. februárjában kerültek fel. Ezeknél még nem használtak ékezetet, és több hiba is van benne, mint a későbbiekben. És igen, van olyan indexelt bejegyzés is, ha csak nagyon kevés is, amiből soha nem fogsz rájönni, hogy mi volt az eredeti név. Ha kell, természetesen példát is tudok rá hozni. A későbbi katolikus és református anyakönyvek indexénél már jóval kevesebb. Igaz az is, hogy sokszor tényleg olyan bejegyzéseket is helyesen indexeltek, ami még egy anyanyelvi indexelőnek is gondot okozott volna, de végső soron mindig az anyanyelvi átíró (hacsak nem kezdő) dolgozik kevesebb hibával. Egy nem anyanyelvi indexelő nem biztos, hogy észreveszi, ha a lelkész kijavítja a téves bejegyzést a lap alján stb.
A Macse adatbázisa jónéhány éven keresztül ingyenesen elérhető volt. Most már nem az. Ha jól emlékszem az is cél volt a fizetőssé tétellel, hogy több indexelő legyen, mert az indexelőknek ingyenesen használható az adatbázis. + Ne felejtsük el azt sem, hogy a Macse-nak vannak költségei és azt valahonnan finanszírozni kell. Persze a Macse adatbázisa sem hibátlan, majd kijavítanak, ha tévedek, de úgy tudom, hogy a holtan született, vagy néhány órát élt és ezért nevet nem kapott gyermeket nem indexelik, valamint csak az első utónevet írják át.
4904 hozzászólásában azzal a résszel, hogy a fentiek alapján erről polémiázni egyszerű látogatóknak semmi joguk nincsen nem értek egyet, természetesen van joguk, az persze már más kérdés, hogy mint külsősök mennyire látnak bele a folyamatba.
Majd a második részben korholjuk azokat akik nem veszek -- bármilyen okból részt ebben a munkában..... BRAVÓÓÓÓÓ !
Kőgolyó engedd meg, hogy Djurika mondataihoz csatlakozva leírjam, kívülállóként, igen amennyire látom a Macse tagságának a többsége passzív, a legtöbben csak adatbázisként tekintenek rá, nem többre. Nem vesznek részt az indexelésben, nem írnak egyik Macse fórumra sem, nem mennek el Macse találkozókra. Nem szabad elfelejteni, a Macse-nak nem csak egy adatbázisa (köztük ingyenesek is) van, tehát nem csak abba lehetne segíteni, mégsem teszik. (A zsidók a keresztyén anyakönyvekben adatbázis például a mai napig nem létezik, pedig jó néhány éves projektjük). Persze nem kell Macse tag családfakutatónak lenni, hogy ne vegyenek részt semmilyen projektben sem.
NEM-E LEHETNE-E AGYONLÖVETNI MINDENKIT AKI NEM TAGJA A macse-nek és le mer bármit írni róla Nem biztos, hogy ez a mondat erre a fórumra való.
Egy újabb vaskos minta az általam felhozottakra....
"A szabályokat meghozatalában és módosításában a tagok a közgyűléseken dönthetnek. a fentiek alapján erről polémiázni egyszerű látogatóknak semmi joguk nincsen."
Csak halkan kérdezem...... NEM-E LEHETNE-E AGYONLÖVETNI MINDENKIT AKI NEM TAGJA A macse-nek és le mer bármit írni róla ?????????????????????????????????????
"Amúgy az FS indexelése tényleg katasztrofális időnként, főleg amiket még régebben készítettek. Elkezdtem ott családfát készíteni, fel is ajánlgatott személyeket, de nem engedte a hibákat javítani (szemmel láthatóan olyanok készítették, akiknem fogalmuk sincs a magyar nyelvről, így nem ismerik fel a neveket sem, és így ismert szavak alapján nem képesek fura módon írt betűket beazonosítani)"
Pont ez az, a tálcán kínált segítségből sem kérnek, levelekre nem válaszolnak. Ami hibás, az meg jó nekik úgy. Arról nem is beszélve, hogy néhol be vannak keverve más települések alá egyes anyakönyvek. Budapesten van pl. XXVI. (!) kerület is.
Biztos nagyon hasznos és értékelendő, hogy mindenféle nemzet fiai és lányai próbálnak közreműködni, de akinek halvány fogalma sincs a magyar nyelvről vagy a magyar családnevekről, az ne indexeljen magyar anyakönyveket.
Ha mondjuk én sem tudok franciául, akkor nem állok neki Google translate-tel magyar szakszövegeket fordítani még segítő szándékkal sem, mert hülyeség sülhet ki belőle.
"Szeretem az olyan "kérdéseket" amelyek tartalmazzák magát a válasz is :-)"
Talán el kellene gondolkodni azon, hogy az egyes bejegyezésekben található pontatlanságok miatt - pl. a halottiban hiányzó szülők és házastárs neve egy gyakori nevű elhunytnál - nem lehetne egyértelműen hozzárendelni a házassághoz vagy a születéshez a halálesetet egy adatlapra.
"Az adatbázishoz csak a MACSE tagjai férnek hozzá....... na most akkor kiktől is kell védeni az adatbázist --- a saját tagságtól, akik lényegében létrehozták !!!!"
Ezzel is az a probléma, hogyha nincs aki feldolgozzon, akkor nem bővül az adatbázis. Ha mindenki csak befizetné a tagdíjat, de nem indexelne, akkor stagnálna az egész projekt. Az meg, hogy 2000 adatsor után kapsz lehetőséget arra, hogy egy év vagy 365 bejelentkezés során ennek akár a többszörösét is lekérdezd, talán jócskán megtérül.
"Majd a második részben korholjuk azokat akik nem veszek -- bármilyen okból részt ebben a munkában..... BRAVÓÓÓÓÓ !!"
Az indexelés kérdéskörhöz pár szót . Először is a Macse egy egyesület, mint olyan tevékenységi körrel, alapszabállyal működő szervezet. Nyilvánvalóan a költségek fedezésére tagdíjat is meghatároz. A szabályokat meghozatalában és módosításában a tagok a közgyűléseken dönthetnek.
a fentiek alapján erről polémiázni egyszerű látogatóknak semmi joguk nincsen. Be kell lépni és akkor megnyílik a lehetőség a vitára is . Az indexelésről : Én az anyakönyvi kutatást gyakorlatilag befejeztem, még az indexelés előtti években. sok sok napot töltöttem a mikrofilmek tekerésével, silabizálásával a Lángliliom utcában. Egyértelműen a mai kutatóknak köszönetet kéne mondaniuk azoknak akik ezt az irdatlan, sokszor olvashatatlan adat halmazokat egyszerűbben fogyaszthatóvá teszik tették. Legyenek azok a mormonok , vagy öntevékeny Macse-s indexelők. Azt hiszem nincs erkölcsi jogalapja senkineki a munkájuk megkérdőjelezésére. Tessék csinálni a száj karatézés helyett.
A gépi indexelésről annyit az még igen gyerek cipőben jár. Megnézném hogy boldogul egy vidéki kis falu írni is alig tudó lelkészének sokszor macskakaparás szintjét is alig megütő bejegyzésének értelmezésével egy átlagos számítógép. A pacákról hibás tollakról, égésekről lapok sérülésével, penészedésekkel , vizesedésekkel. Én a sok elégedettlenkedés helyett egy kis alázatosságot gondolnék célravezetőnek a kutató munkával szemben, hiszen ez a többségünknek nem egy elvégzendő munka hanem egy tartalmas időtöltés. Ez a dolog olyan mint az a horgász aki kimegy horgászni hajnalban a vízre és csak lesi a zsinórt és vagy fog vagy nem fog. De ha nem fogott is legközelebb is kimegy . szemben más horgásszal, aki azért megy ki a mesterséges horgász tavakra hogy egy óra alatt kiemeljen 10 kiló halat és boldogan hazamegy és megállapítja magáról micsoda kiváló napja volt.
Mellesleg a Lángliliom utcában, hetente megfordulok, oda és vissza két- két órát utazva, a régi levéltári dokumentumokat lapozni, és nem kérem számon a levéltáron hogy miért nem tette még fel az internetre a több kilóméteres irat anyagát. Amellett főleg erdélyi anyakönyvek fényképezésével készülő lemezeket is vásárolgatok, ezek sincsennek indexelve, és ritkán még egy egy 4-500 éves latin jegyzőkönyvet is le kell fordíttatnom. Na ezek a fordítások a borsosak a maguk oldalankénti 10-20 ezres ára miatt. És boldog vagyok az időt és munkát nem sajnálom, hogy a fiamnak , unokáimnak idővel az ősökről egy vastagabb könyvet adhatok. A leszármazási táblák, családfák elkészítése csak egy kis része ennek. Úgy mellesleg 12 éve kutatok, és csak magamnak. Eleinte én is minden anyagomat megosztottam, közkincsé tettem, és ezt vártam másoktól is. Aztán ahogy láttam mennyi idő energia és sokszor pénz van belefektetve ez a szemléletem megváltozott. Ma már csak szűk körben cserélek információt. Lehet hogy hozzászólásom kicsit hosszúra sikeredett, de nem muszáj elolvasni akinek nincs ennyire ideje,.
ha tudnád, hogy 2000 feldolgozott adatsor után 365 bejelentkezésig vagy egy évig - amelyik hamarabb lejár - hozzáférést kapsz (tagdíj nélkül), akkor nem beszélnél hülyeségeket.
"Ez olyan hely, ahol fizetni kell azért, hogy dolgozhass? WOW! :)"
Sőt, a következő év(ek)ben azért is fizetni fogsz, hogy megtudd nézni mit tettél bele a "közösbe" az előző években ......persze csak erősen korlátozva, nehogy ellopjad azt amit -- hogy idézzek" nem kevés munkával" -- Te teremtettél.... :-)
Előszóként .....mi ketten teljesen más nézőpontból látjuk és értékeljük ugyanazokat a dolgokat.....ami alapvetően nem(lenne) baj, ha nem társulna pár egyéb jellem vonással :-( Pont ezek a személyi jellemvonások azok, amelyek a MACSE tényleges alapfilozófiáját alkotják.
A tévedhetetlenségben való vakhit, a mások lekezelésének igénye, az arrogancia és önteltség magas fokú megléte.....és még sorolhatnám a számomra nem túl vonzó jellemvonásokat....amelyekből itt is felvonultatásra kerül pár minta......... Ezek eredményezik azt, hogy eddig sem és ebben a formában teljes bizonyossággal a jövőben sem leszek sem indexelője, sem pedig tagja ennek a szerveződésnek.
Bár tudom, hogy roppantul nem szimpatikus a hozzászóló számára -- mert szeretné, ha csak tagok tehetnék -- az hogy van SAJÁT véleményem a MACSE-ről és főképp egy szegmensének a működéséről :-) Sajnos, ez a vélemény valóban kritikai, ha nem az lenne már magam is tag lennék... Viszont az akár jobbító szándékú, változási igényt megfogalmazó kritikai vélemények kezelésének módja ahogyan itt is történik -- bár ez nem a MACSE fóruma (ami szigorúan, mondhatni paranoiásan zárt) -- lényegében több mint árulkodó....
"A lekérdezés nem véletlenül úgy van megadva, ahogy, azaz hogy kevés találatot listáz egyszerre és szűkítést kér, épp azért, hogy ne lehessen lemásolni az adatbázist, ami mások nem kevés munkájába került és a programozónak saját találmánya is mellesleg. Sokan amúgy is csak befizetik a tagdíjat, aztán hátradőlnek és várják hogy mások dolgozzanak. Persze hogy lassan épül."
Elemezzük ezt a gyöngyszemet....... Az adatbázishoz csak a MACSE tagjai férnek hozzá....... na most akkor kiktől is kell védeni az adatbázist --- a saját tagságtól, akik lényegében létrehozták !!!! Majd a második részben korholjuk azokat akik nem veszek -- bármilyen okból részt ebben a munkában..... BRAVÓÓÓÓÓ !!
"Háromszor rögzítés alatt mire gondolsz? Hogy külön van a születés/házasság/haláleset? Össze kéne vonni egy adatlapra?"
Szeretem az olyan "kérdéseket" amelyek tartalmazzák magát a válasz is :-)
A lekérdezés nem véletlenül úgy van megadva, ahogy, azaz hogy kevés találatot listáz egyszerre és szűkítést kér, épp azért, hogy ne lehessen lemásolni az adatbázist, ami mások nem kevés munkájába került és a programozónak saját találmánya is mellesleg. Sokan amúgy is csak befizetik a tagdíjat, aztán hátradőlnek és várják hogy mások dolgozzanak. Persze hogy lassan épül.
Tök' felesleges a MACSE adatbázisát az FS-éhez hasonlítani, ugyanis az csak a történelmi Magyarország területére szorítkozik, nem feladat a belga, afrikai, amerikai és egyéb adatbázisok indexelése és hozzáférhetővé tétele.
A javíthatóságnak csupán egy változata néhány hónapos, közel egy évtizede is lehetett már javítást kérni, csak teljesen más volt a menete.
Ami a hibákat illeti: lehet, hogy valakinek arra van igénye, hogy a családnév helyett Drphil előtag szerepeljen a megadott rubrikában és ennek örül is, az emberek különbözőek.
Háromszor rögzítés alatt mire gondolsz? Hogy külön van a születés/házasság/haláleset? Össze kéne vonni egy adatlapra?
Egyrészt -- mint már előttem (is) leírták -- a "rossz" információt tartalmazó adatsorok cseppet sem selejtek, viszont több odafigyelést igényelnek. A javítási szándék hiánya több mindennel magyarázható lenne -- nem tisztem Őket védeni. Én csak fejet hajtok, az elvégzett gigászi munka előtt.... A MACSE precízebb adatbázisához, viszont fűznék pár gondolatot. Méretében a kettő nem összevethető....a MACSE még kistestvérnek sem igazán nevezhető. A javíthatóság CSAK az utóbbi idők fejlesztése -- kb. 2 hónapos. Amit ember gyárt az mindig tartalmaz hibát....így ez is. A jól(jobban) olvasható egységes szerkezetű anyakönyvekből lényegesen könnyebb kevesebb hibát tartalmazó indexálást készíteni.
DE DE DE
Úgy látom sikerült elsiklani a lényeg felett :-)
A fő bajok (szerintem) a MACSE féle munkával:
-- elavult, a mai technikai lehetőségeket maximálisan figyelmen kívül hagyja -- erőforrás pocsékoló, főképp az emberi erőforrások tekintetében -- rosszul tervezett vagy mesterségesen szétforgácsolt.....ugyan miért jó mindent háromszor rögzítetni egy helyett --- hacsak, nem szándékosan, cinikusan szívatják a jószándékú indexelőket -- a elkészült adatbázisok lekérdezése -- aligha véletlenül -- úgy van kialakítva, hogy maximálisan GÁTOLJON ahelyett hogy segítene..... -- a hozzáférés lehetőségének az kialakítása ....hmmmm nem minősíteném
Az az érdekes az FS félreindexeléseivel, hogy valahogy mégis megtaláljuk őket. Vagyis nem "használhatatlan adatsort" gyártanak, hanem néhol hibás, de kereshető adatbázist.
(A nyomtatott anyagok optikai karakter-felismerőn alapuló automatizált indexeléséhez már van hibajelentő rendszer az FS-en. Nem tudom, hogy ezt fogják-e kiterjeszteni a régi, "hagyományos" indexekre is, vagy valami más rendszeren dolgoznak, de azt tudom, hogy dolgoznak rajta.)
Csak azt felejted el, hogy míg a FS-ön minimum százezres nagyságrendű használhatatlan adatsort legyártottak a nem anyanyelvi indexelők, azokat egyáltalán nem is hajlandóak javítani még kérésre sem, míg a MACSE adatbázisa precízebb és javítható, ez a lényeges különbség.
Kedves Ildikó, ez jó késői válasz lesz, de az ipolytölgyesi Vitencz ágon jó eséllyel rokonok lehetünk. Én most futok neki másodjára a családfának, miután az első anyagot elhagytuk, így szívesen felvenném a kapcsolatot. Üdv: Gábor
Igen, jó lenne, persze ez csak a 1850-es évekig lenne alkalmazható, sajnos a II.József idején a 1780-as években elkezdett házingatlannyilvántartási rendszert felszámolták halála után a magyar vármegyék, nem akartak adózni, pedig milyen hasznos lenne a családfakutatásban, az anyakönyvekben ez alapján keresni.
Én a telkek tulajdoni lapjában reménykedtem. A régi anyakönyvekben ott van a helyrajzi szám. Megpróbáltam az alapján megkeresni ingatlanokat az ügyfélkapun, de csak 1990 utáni adatokat tartalmaz. Pedig értelmesebb lett volna egyben hagyni mindent az ingatlan kialakítása óta. Jó lett volna, mert abból sok minden kiderül, örökléssel vagy vásárlással került a tulajdonukba, egyáltalán tulajdonosok voltak, vagy csak bérlők/cselédek más birtokán, milyen volt az ingatlan alaprajza stb.
Most olyan példát írok, amit én is csináltam és bárki tud, 18-19.századi anyagokról van szó. A települések többsége magánföldesúri birtok volt, a nagyobb uradalmak közül sok anyaga megvan az Országos Levéltárban, de lehet hogy a megyeiekben is találsz ilyet, ezekben vannak peres anyagok, ahol az őseid tanúk lehettek, vannak telekkönyvek, uradalmi adóösszeírások és még más iratok. A megyéknek voltak adóösszeírásai, ott lehetnek az őseid nevei, ha jobbágyok voltak, Pest megyében sajnos csak 1771-ig vannak ilyenek. A településeknek is voltak levéltári anyagai, ezek eltérő időponttól maradtak fent, az engem érintő településnél csak a 1890-es évektől, ott volt jegyzőkönyv a települési tanács üléseiről, adóiratok és hasonlók, ez is a levéltárakban van. Pest megyének a tanácsülési jegyzőkönyvei amúgy ki vannak adva könyv formában 1740-ig. A régebbi magyar iratokról nem tudok nyilatkozni, nem kutattam ilyet. Németországból származtak az őseim, ott olvastam olyat az interneten, hogy nagyobb falvak egy részén már a 1600-as évek elejétől léteznek levéltári anyagok, tanácsülési jegyzőkönyvek, polgárkönyvek, peres anyagok és hasonlók, ott is vannak uradalmi anyagok a 1300-1400-as évekig, ezzel messzebb tudnék jutni a családfámban, akár a 1550-es évekig, csak hát persze nincs pénzem ilyen utakra, nincs megfelelő nyelvtudásom és el sem tudnám olvasni az akkori kézírást.
Én már a 18. században elakadtam több vonalon is, mert egyre trehányabbak a papok, hiányzik a szülők neve, vagy ha ott van, a vezetéknevét csak az apának írják ki, akit persze ugyanúgy hívnak, mint öt más hasonló korú férfit a városban, és a felesége is természetesen Mária, mint közülük háromnak legalább. Legfeljebb hasraütéses módszerrel tudnám eldönteni, melyik az én ősöm.
A legtöbb örömet és újdonságot nekem a 19-20. századbeli kutatgatások okozták, ott még egész családtörténeteket sikerült összehoznom a FS és a Hungaricana segítségével, utóbbin találtam válási dokumentumot teljes esetleírással, fogolytörzskönyvet, még újságcikkeket is, amiben komplett életrajza van az adott családtagnak. Szóval ott még tényleg kiderül, ki mivel töltötte az életét.
A korábbi időszakoknál sokszor azon gondolkozom, hogy minek csinálom egyáltalán. Csak adatok vannak, semmi több. Ráadásul itt már 100 fölött van az elágazások száma. Nevek halmaza. Megtudom, hogy van egy Rendek Isván, meg egy Juhász Erzsébet nevű ősöm. És? Sokat nem változtatna, ha Kovács Jánosnak és Mészáros Annának hívták volna őket.
Még a zsidó vonalat kutatnám szívesebben, mert ott legalább foglalkozásokat is írnak, de ott meg a 19. század elején már a héber nyelvet használták. Latinnal, némettel nincs problémám, spanyol és német szakon is voltam az egyetemen, de a héber írás kifog rajtam. Pláne kézírással.
Milyen dokumentumokban lehet még kutatni, amik nincsenek fent a Hungaricana-n? És azokból mit tudsz meg? Van esély bármiféle információt kinyerni, ha az őseid kisvárosban voltak egyszerű emberek?
Az már a profi szint, el kell tudni olvasni az akkori kézírást és nyelvtudás is kell hozzá, meg tudni hol kell keresni a levéltári anyagot, kivéve ha digitalizálták és készült regeszta a szövegből, most a 1600-as évekről és régebbről beszélek,
de hát abban meg mi a jó ha készen kapunk mindent. Amellett a családkutatásnak csak a belépője az FS. A dolog ott kezdődik igazán amikor , az anyakönyvezés előtti időkből próbálunk információt kinyerni. Ez bizony nagyon munkás , és a siker is bizonytalan. Na ezen a pályán már elég kevesen játszunk. De mondom ez az igazi.
Az USA-ban amúgy ez a szokás, ha megnézel ilyen életmód csatornákat, hangosan sírnak, nevetnek, örülnek olyan dolgok miatt, ami egy átlagos európaiból minimális reakciót vált ki.
Mindenkinek más a mentalitása, vannak érzelmesebb emberek, én nem ilyen vagyok, csak kíváncsi tipus, a családfakutatásnál is az érdekel, hogy kik voltak az őseim, hol éltek, mivel foglalkoztak, mert érdekes. Sok embernél nem a családfakutatás a cél, örökbefogadták őket, nem ismerik az apjukat, mert nem tudja az anyjuk ki volt az a sok férfiból, félrelépett az anyjuk a házasságban és hasonlók és így keresik az apjukat vagy a rokonaikat, ők elég komolyan veszik emiatt érzelmileg. Az USA-ban amúgy az indián származás a menő, ha valaki talál egy ilyen őst, olyan mintha nálunk nemes őst talál valaki :)
Én ezektől a vizsgálatoktól, vagy legalábbis a reklámoktól, amit készítenek róluk, sikítófrászt kapok. A FB-n terjedtek egy időben. Mindenféle síró meg meghatódott emberek, mert megtudták, hogy bennük zulu vagy ukrán vagy akármilyen vér folyik. El nem tudom képzelni, hogy értelmes emberre az ilyen információ érzelmileg hasson. Érdekes, és annyi. De hogy én visítozva sírjak, mert kiderül, hogy fekete vér is van bennem. Na ne már.
Azt gondolom ez pont olyan nagyságrendű mintát tartalmaz, mint a mostanában agyonreklámozott DNS vizsgálatok, csak a szédítés helyett itt konkrét igen/nem válaszok lelhetőek fel egy-egy személyre vonatkozóan....
Mint lehetőség szuper dolog lenne, csak kellően sok embernek kellene ott elkezdenie a családfáját felállítani, hogy kijöjjön belőle valami használható. Pedig milyen szép lenne egész ágakat készen megtalálni, csak mert a közös ősünk egy másik leszármazottja már beírta! Egyelőre ez álom kategória.
Az FS (világ)családfában az az érdekes, hogy "csak" egy lehetőség.... Magyarul alapvetően az van benne amit már valakik feldolgoztak/beleírtak !! A gyermek/szülők hármasai egy behalt kezdeményezés...a születési indexelt adatok feldolgozására......lényegében kevésbé használható a részlegessége miatt...
FS családfát egyébként hogy lehet megnézni? Rákerestem családfára nevekkel az őseim közül, de csak hármasokat dob ki (szülőpáros gyerekkel), a többi generációt, de még a testvéreket sem fűzi hozzá, pedig direkt olyan vonalat írtam be, ahol a 18. századik mindenkit megtaláltam az indexelt adatok közt, azaz már fel vannak dolgozva.
Rengeteg külföldi név is van. Laura, Babette, Fanny, még Jenny-t is találtam. Mindenesetre fantáziadúsabb, mint mindenkit Máriának hívni. Azt meg külön imádom, amikor végre megtalálom Mária nevű ősöm keresztelési anyakönyvét, benne halálozási bejegyzéssel, amiből kiderül, hogy más gyermeket is neveztek el Máriának ugyanabban a családban.
Ilyenkor mindig elgondolkozom azon, létezik-e bármiféle nemzeti arisztokrácia. Inkább afféle össz-európai. Mert ugye kapásból I. István felesége is bajor volt. Azaz már a gyerekük is csak félig magyar. Bár ahogy nézem, már István felmenői között is van minden.
De nekem pont az volt a baj, hogy a nevekben durva elírások voltak, sokszor teljesen felismerhetetlenre átírták. Hetzendorfer Márton nevű ősöm például szerepel Martius Hetzender, Marti Hecczeudorfer, Martinus Hetrandorfer, sőt még Martiny Hetzenderg Hoffer néven is. És ez csak egy része az indexelt bejegyzéseinek. Ha rámegyek az anyakönyv fényképére, ott a Marton időnként latinul Martinus, de a Hetzendorfer mindig egyértelműen kiolvasható. És ezeket nem engedi a program kijavítani.
Nem tudom, milyen módszerrel fogtak hozzá az indexelésnek, de az újabb, könnyedén olvasható részekkel kellett volna kezdeni, aztán visszafelé menet az utódok neveivel összeegyeztetni, tisztázni. Amikor először rákattantam a családfakutatásra még évekkel ezelőtt, még sokkal kevesebb anyakönyv volt indexelve, jelentkeztem én is, hogy kiírogatom azokat, amiket amúgy is átnéznék, mert érdekelnek, de nem lehetett választani. Pedig szerintem sokat számít a helyes indexelésnél, ha az embernek van helyismerete, meg a fülének nem idegenek az adott anyakönyv nevei. Random kapott anyakönyvet, ahonnan senkit nem ismerek, én is nyilván tele hibával jegyzetelnék ki. Meg úgy nem is érdekelt a dolog. Szívesen összekötöttem volna a kellemeset a hasznossal, de annyi szabadidőm nincs, hogy számomra érdektelen adathalmazokat indexeljek.
Ettől függetlenül emelem kalapom azok előtt, akik belevágtak, mert tényleg hatalmas munka. Csak mielőtt befagyasztották volna a további javítás elől a jegyzeteket, én anyanyelviekkel lektoráltattam volna. Vagy legalább is engedném, hogy kijavítsák. Amiket azóta indexeltek, azok már sokkal használhatóbbak. Látszik, hogy most már magyarok dolgoznak rajta.
Az általam említett RootsMagic program - aminek van ingyenesen használható része, ami alig tud kevesebbet mint a fizetős - az FS által támogatott/detektált termék. Többek között képes a FS családfa és a program közötti adatcserére is. Ez kettő dolgot eredményez: - az FS-n lévő családfa pár gomb megnyomásával letükrözhető a saját számítógépre - a saját gépen lévő családfát az FS macerás felületét kikerülve lehet feltölteni :-)
Pl. a magyar nemesi családok -- főképp az erdélyi vonatkozásúak -- szinte maradéktalanul fel vannak töltve az FS családfa alá !!!
Sajnos az indexált adatokhoz a programnak tudomásom szerint nincs közvetlen hozzáférése....
Egyetértek, hogy az FS családfáját, hibái ellenére, érdemes használni. A forrásokkal való szoros kapcsolat sokat könnyít, és (szerintem) a kezelőfelület és a mezők felállítása könnyebben használható, mint a WikiTree. (Ezen kívül a Geni-n van nagy közös internetes fa, de annak feladtam a használatát, mert lépten-nyomon fizetős falba ütköztem, és a források csatolását majdnem lehetetlennek tapasztaltam.)
Zsidó szokás szerint az élő személyek nevét nem adják gyereknek, és a korán vagy tragikusan elhunytak nevét sem használják. Ezért a nyelvújítók által újraélesztett régi nevek (Józsa, Janka, Árpád, Jenő) és az azok alapján újonnan kitalált nevek (Jolán, Etelka, Nándor) először főleg magyar zsidó családokban váltak népszerűvé: ott a közéleti névhasználatra nagyobb választékra volt szükség. (A férfiak héber nevét továbbra is a szűk, bibliai jóemberek listájáról választották, de ez gyakran csak nagyon lazán kapcsolódott a közéleti névhez.)
Mindezek ellenére a feltárt és kibogozott családfák ingyenes publikálásának ez az egyik legjobb helye. Az időállósága már bizonyított, az ingyenessége is. Azt gondolom egy idő után az ember rádöbben, hogy a nem kevés befektetett munkája megmaradásának az utókor számára ez az egyik legjobb módszer, miután kevesen engedhetjük meg egy-egy könyv kiadási költségeit.....
Az FS-en az indexeket nem lehet (még) javítani. A családfát nyugodtan lehet, és az egyező személyek külön profiljait össze lehet vonni (merge duplicates).
Régebben (évtizedekkel ezelőtt) az indexelt keresztelések alapján profil-hármasokat (gyermek és szülei) raktak az FS családfa akkori ősére. Ezeket a jelenlegi fára mindenestől áthozták. Nem egészen tudom, hogy miért, de ez főleg a lányokat érinti: a fiúk csak ritkán, a lányok majdnem mindig ott vannak már a fán, pontosan úgy, ahogyan (félre-)indexelték őket. Ez azt jelenti, hogy ha egy katolikus vagy református szülőpárnak öt lánya volt keresztelve, akkor ötször vannak fent fejenként. Nem kis munka őket mind összevonni, főleg, ha gyakori nevekről van szó, mert ilyenkor felajánl mindenféle helytelen egyezést, forrásként az indexből is és összevonásra a fárol is. (A helyes egyezéseket viszont gyakran nem találja meg.)
Jé, megtaláltam a keresztneveket. A zsidó anyakönyvekben vannak. Ott nem mindenki János, Márton, Mária és Anna. Mindenkinek más neve van. Tisztára olyan, mint egy mostani anyakönyv, pedig ez a 19. század közepe. :)
Kimondtad a kulcsmondatot: szeretsz régi anyakönyveket nézegetni......itt a történeted kulcsa. Az FS indexeléséről: tény, hogy több mint valószínű, hogy nem magyarok csinálták........viszont ez nálam nem von le a felbecsülhetetlen munka értékéből...sőt. Tény, hogy sok adateltérülést tartalmaz, ami nagyon nem biztos, hogy az indexelő(k) hibája. Elnézve a sok-sok szinte (még magyarul beszélőként is) olvashatatlan és értelmezhetetlen bejegyzést, kötve hiszem, hogy mi ezt sokkal pontosabban képesek lettünk volna megcsinálni. Már ha hajlandó lett volna rá valaki......amit erősen kétlek.... Az FS családfája egy teljesen más tészta.....tisztelem benne a jó szándékot viszont a megvalósítás már több mint felemás. Az viszont tény, hogy ezzel a párhuzamos adatbázis építgetése van folyamatban, mert az indexelt adatokhoz csak linkeken keresztül kapcsolódik az FS családfa. Ezért lehet akár 5-10 x is ugyanazt a személyt felvinni. Az itt tárolt adatok NEM fogják soha módosítani -- helyesen -- az eredeti adatbázisukat. Az FS indexelését( ami lényegében a születésekre korlátozódik) én maximálisan elismerem és díjazom -- a tudott hibáival együtt -- így amikor az indexelésről beszélek az a MACSE-ban folyó értelmetlen és erőforrás pocsékoló munkamódszer kritizálása :-) Sajnos ezt a metódust próbálják etalonként elfogadtatni mindenkivel én ez ellen berzenkedem... A többszörös adatrögzítés, az adatok mesterséges szétforgácsolása, és a jószándékú indexelők fölösleges meddőt termelő munkája miatt..... Főképp a mai kor technikai fejlettségi szintjén az on-line adatbázisok korában....BRRRRRR Ahelyett, hogy egy darab egységes épületet építenénk, kis homokkupacokat halmozunk fel....
Amúgy az FS indexelése tényleg katasztrofális időnként, főleg amiket még régebben készítettek. Elkezdtem ott családfát készíteni, fel is ajánlgatott személyeket, de nem engedte a hibákat javítani (szemmel láthatóan olyanok készítették, akiknem fogalmuk sincs a magyar nyelvről, így nem ismerik fel a neveket sem, és így ismert szavak alapján nem képesek fura módon írt betűket beazonosítani), így kénytelen voltam új személyt létrehozni. Ami totál hülyeség a rendszer szempontjából, hisz így ugyanaz az ember kétszer szerepel.
Mellesleg ha nem lennének indexelve az adatok, hogyan tudnád őket lementeni és excelbe tenni? Sajnos olyan program még nincs, vagy legalább is én nem tudok róla, ami kézírást tudna ilyen szinten felismerni.
Nekem anyukám anyai ága olyan csak, amit mondasz. Ott mindenki ceglédi és református. Bár az meg olyan jól van indexelve, hogy a teljes anyakönyvek letöltése nélkül is pár óra alatt megtaláltam az ősöket 8 generációra visszamenőleg. Én amúgy szeretem a régi anyakönyveket nézegetni, az indexelt adatokhoz csatolt képet is mindig megnézem, mert nem minden információt jegyzetelnek ki belőle (pl. lakhely, ami nem mindig ugyanaz, ahol keresztelték, vagy a foglalkozás).
Apám anyai ága egyik részről evangélikus (bár ők legalább tősgyökeres Balassagyarmatiak), másik részről meg bár katolikusok, de rendre cselédként dolgoztak, mielőtt házasodtak így bolyongtak a környék falvaiban, és párt is többnyire onnan választottak. Az apai ágán meg minden generáció más településen született, Tornóczról indultak (azaz nekem idáig sikerült visszafejtenem a 18. század közepén), aztán nagyapám már váci volt. Nincs két generáció, aki ugyanott lakott volna. Valószínűleg nem volt senkinek saját földje, aztán ment, ahová az élet vitte.
A lakosság jelentős többsége Római Katolikus vagy Református ..... ezek indexelve vannak. Szerencsére az én rokoni szálaim is ide tartoznak. Az emberek mozgékonysága -- kivéve néhány szakma képviselőit -- szintén lényegében minimális volt, főképp a vagyon egybentartása végett. Elfogadom, hogy vannak kivételek, ott valóban az általad vázolt lényegesen nehezebb úton lehet csak eredményre jutni, viszont a népesség arányihoz mérten ez csak egy vékony réteg --- ami persze nem boldogít,ha pont abba estél bele.
Én csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy az esetek többségében van egy könnyebb, járhatóbb út....
És mit csinálsz, ha az adott településen a téged érdeklő felekezet anyakönyvei nincsenek indexelve? Vagy ha olyan családod van, mint nekem az apai nagymamám ága, ahol még adott generáción belül is mindenki másik felvidéki faluban lett megkeresztelve? Ott csak az segít, ha a házassági anyakönyvekben megnézem a származási helyet, azok meg nincsenek indexelve.
Persze, ha Ti örömötöket lelitek ugyanannak az anyakönyvnek a többszöri átnyálazásába......lelketek rajta. Úgyszintén megértem az indexálásnak nevezett folyamat nyújtotta örömöt is.......bár értelmetlennek tartom a többszörös adatrögzítést és az összetartozó adatok szétszabdalását.....
Én teljesen más alapelvből indultam ki.... Nem keresek senkit sem ---- Ellenben letöltöttem az engem érdeklő települések TELJES születési indexelt adatbázisát ( a kezdetektől -- 1895 ig) :-) Ezeket az excel táblákat összesítve és megfelelően átalakítva (egy pici munka) beolvastatom az Ahnenblatt progiba és kapok egy GEDCOM állományt, ami -- elvileg tartalmazza az adott településen születettek nevét, születési dátumát és a szüleik nevét. Itt kettő út van: 1.) az Ahnenblatt progival összesítem az azonos neveket --- nem biztos hogy jó, bár a családok jelentős része így is kialakul. 2.) a kimentett gedcom állományt beolvasom a Rootsmagic progiba és ott lényegesen nagyobb pontossággal -- a név elírások jelentős részét is kiküszöbölve -- tudom a családokat összeállítani.
Ezután veszem csak elő a házassági anyakönyveket és házaspárokra keresve kiegészítem az adatbázist a házasságok dátumaival és a szülőket is hozzá tudom rendelni. Az 1895 utánni születéseknél és házasságoknál is "csak" adathozzárendeléssel próbálok dolgozni, hozzáfűzve az új információt a meglévőhöz.
A halotti akv-ek adatai is hasonlóan beleilleszkednek a már felállt sémába...
Az FS adatbázisból én is kikeresem a testvéreket, mert könnyebb megtalálni a szülők házasságát, ha tudom, mikor született legkorábban gyerekük, csak már odáig nem jutok el, hogy bemásolgassam őket születési adatokkal együtt a családfára. Túl sokan vannak.
Ha van névmutató vagy kereshető adatbázis, akkor általában kikeresem a testvéreknek legalább a születését, mert így könnyebb a szülők házasságát megtalálni, és mindenkit biztosabban lehet azonosítani. A testvéreket akkor is megkeresem, amikor megvan ugyan a valószinűsíthető szülők házassága, de hiányzik belőle adat, például a menyasszony családi neve és szülei. (Grrr.) Néha előfordul, hogy papváltás vagy új szabály miatt a későbbi gyerekeknél már nem annyira szűkszavú az anyakönyv.
A testvérek házasságait és gyerekeit csak akkor keresem meg, ha az egyenes ág éppen nagyon száraznak bizonyul, és jól esne egy kis sikerélmény. :-)
Ez is egy megközelítés.....ellenben így soha nem fogod a sem a többszörös családi kereszteződéseket, sem a sokad unokatestvéreket felfedni.... Én arra jöttem rá, hogy nem volt véletlen a mondás: " köszönj mindenkinek, hiszen nem tudhatod ki a rokonod"
Egy kisebb, közepes településnél az alapító családok feltárása után lényegében kiderül, hogy a betelepülők kivételével szinte mindenki 5-6 rendű rokona bármely más azonos településen élőnek. Ehhez persze szükséges picit tágabban értelmezni a családfát, valamint inkább családfa erdőről helyesebb beszélni és a komplett település feldolgozása szükséges --- ami lényegében kevesebb energiát igényel, mint egy-egy név végigkövetésének kísérlete. Ehhez persze elengedhetetlen egy komolyabb program használata -- sőt szerintem több program használatával lehet gyorsítani a munkát... A mormonok indexelt születési adatbázisa egy megkerülhetetlen adatforrás, amit egy-egy településnél alapként felhasználva a komplett feldolgozás -- az olvashatóság buktatóiból kievickélve -- örömállapotszerű élményt ad.
Ez régen elég gyakori volt. Van egy könyvem a néprajzról, abban írják, hogy ha egy férfinak meghalt a testvére, és még nem volt házas, akkor úgy gondoskodott az árván maradt gyerekekről, hogy feleségül vette az özvegyet. Meg gondolom, így a föld is a család kezében maradt, nem került idegen férfi a vagyon közelébe. A házasság régen sokkal inkább józan, gazdasági megfontolás, mint szerelem tárgya volt.
Ezt csak a levéltárban tudod megnézni, szerencsére a halálozások nincsenek letitkosítva, mint a születések, hála annak a baromnak aki kitalálta ezeket a határidőket az új anyakönyvi törvényben.
Van egy csomó ceglédi ősöm, akik nagy eséllyel a századforduló környékén, 20. század első felében haltak meg. Mivel ez Pest megye, az állami anyakönyvek nincsenek fent, a Váci egyházmegye honlapján meg csak katolikusok vannak, ők pedig reformátusok voltak.
Én meg szoktam keresni a halált, mert fontos adat, de nem minden ősnél sikerül, mert kimaradt az anyakönyvből a beírása vagy más településen halt meg, mint ahol lakott.
Én eleinte felrakosgattam, meg a századfordulós dokumentumokból egy csomó minden kiderült a család történetéről, ami érdekes volt, de így a 19. század elején már csak nevek és dátumok vannak, semmi más. Azoktól meg már így is zsong a fejem.
Más. Halálozási adatokat mindenkinél ki szoktátok keresni? A házasságot, születést simán vissza lehet számolgatni, de meghalni bármikor tud valaki.
Én általában nem foglalkozom a testvérekkel, csak a felmenőim érdekelnek, kivéve, ha a szülők azonosításához kellenek vagy ha sokat költöztek a szülők, a lakóhelyeik azonosításához, a családfára nem teszem fel, csak ritkán őket.
Ti a testvérekkel mennyire foglalkoztok? Akkor is megkeresitek és beírjátok őket, ha amúgy a továbbjutás szempontjából nincsen rá szükség? Az ükök generációjánál még lelkesen kutatgattam a teljes családot, de így a 7-8. generációnál, ahol egy szinten már rengeteg ember van akkor is, ha csak a közvetlen elődökkel foglalkozom, valahogy elveszett a motiváció. Ráadásul itt már tényleg tizenötösével szülték a gyerekeket. A FS találatokat nézve van olyan női ősöm, aki a termékeny időszakában gyakorlatilag évente lebabázott.
Keresetem a xix. század elejéről származó térképet, ott nem találtam Ibrány városrészt. Viszont nem tartom kizártnak, hogy létezhetett ilyen elnevezés. Hasonló példa: Bánhida nevű városrészt is találtam Békésen, ami Tatabánya mellett is létező település.
Visszatérve Ibrányra, Békésen nem találtam meg a születését, Ibrány meg csak 1757-től anyakönyvezett a református részről. Ő meg kb 1755-ben
szerintem érvénytelenítés, felbontás a szó jelentése. meg kellene nézni nem vegyes házasságokról volt e szó. Mert akkoriban volt egy erős támadás a vegyes házasságok ellen a katolikusoknál és sok házasságot érvénytelenítettek ekkoriban .
"killbill1980: Ibrány inkább a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település. Békés városának történetében ez áll: "Az első telepesek az Alföld északi megyéiből (Nyírség és Bihar) jöttek""
Igen, lehet, annyira nem néztem, csak azt, hogy mely településről van szó 'Békés',
-bár most jobban megnéztem és szerintem inkább a Békés városrészek vannak benne Malomvég, Hatház, Ibrány stb.
De ettől függetlenül lehetséges a másik opció is, hisz ezért is nevezhették el azt a városrészt Ibrány-nak, mert onnan jöttek :) .
freyya: Köszönöm. Igazad van, néhány évvel később megtaláltam a feleség halálát is.
killbill1980: Ibrány inkább a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település. Békés városának történetében ez áll: "Az első telepesek az Alföld északi megyéiből (Nyírség és Bihar) jöttek"
A 4. oszlopban az a szó sok felnőttkorú embernél ott van, előrelapoztam, és találtam olyan anyakönyvvezetőt, akinek olvashatóbb az írása, ott "rescissum" áll. Megnéztem a jelentését, olyasmit jelent, hogy "felbontatott". Mivel kizártnak tartom az adott korban a tömeges válást, valószínűbb, hogy olyasmit jelent, hogy a házasságát a halál bontotta fel, azaz volt még őt túlélő felesége/férje (nőknél is megtaláltam ugyanezt a szót).
Aki ismerős Ungváron meg tudná mondani, hogy a Klymenta Timiriazieva utcában és a Kapushanska utcában lévő temetőket hogyan hívják? Az utóbbira találtam egy lehetséges megoldást (Цвинтар на Капушанській / Cemetery on Kapushanska), de nem tudom, helyes-e. A Timiriazieva utcairól itt bővebben is írnak, és mintha katonai temetőként emlegetnék (Google fordítóval), de biztosan nem csak katonai temető volt.
Esetleg egy gedcom konverzió után beolvasni RootsMagic programba az lazán ismeri a születési dátumok szerinti sorbarakás opciót......és még sok más mindent :-)
Köszönöm, sikerült is. Volt némi bonyodalom, mert akitől kaptam, az nem bajlódott külön keresztnévvel, hanem a vezetéknévhez beírta a teljes nevet, amitől persze a program nem ismerte fel az egyforma személyeket, így lett két anyukám, de végül helyrepofoztam mindent. 🙂
Az viszont furcsa a programban, hogy a családfán a testvéreket nem teszi születési sorrendbe, csak ha eleve abban a sorrendben írtam be őket. Vagy van valami ilyen beállítás? Nem találtam sehol. Pedig szerintem lényegesebb, mint az, hogy négyzet vagy kacskaringó legyen a nevek körül.
Ahnenblatt programot ismeri itt valaki? Hogy kell családfákat egyesíteni benne? Van erre lehetőség? Anyukám apai ágát egy rokonom visszavezette, el is küldte ahn formátumban. Hogyan tudom beilleszteni az általam elkészített családfába?
Nekem pontosan ugyanígy lett vége az egyik ágnak az 1700-as évek elejénél. Minimális korkülönbséggel egyforma nevű emberek, szülők meg sehol nincsenek feltűntetve, így maximum tippelgethetnék, melyik az én ősöm. Mondjuk nekem amúgy is ez lett volna az utolsó generáció, amit megtalálok, mert az adott településen ennél régebbi anyakönyv nem is volt feltéve.
"Azonban a környéken rengeteg Varga János született ebben az időintervallumban, sőt ha ráhagyok egy kis pluszt, hogy biztosan megtaláljam őket, akkor kb. 20 Varga János van. Mivel sem a házassági, sem a halotti anyakönyvi bejegyzésben nem szerepelnek a szülei nevei, így fogalmam sincs, hogy a 20 Varga János közül melyik a felmenőm. (Arról már szót se ejtek, hogy mi van, ha nem is a környékről származnak, hanem kicsit messzebbről.) Ezen hogy lehet továbbjutni? (Vizkeleti Borbálából csak kettő van, ott is tippelni kell, de hát sokkal szűkebb a kör, kivéve persze ha ők is betelepültek)."
Sehogy, ennyi volt.
Innen csak tippelni lehet, vagy még azt se.
Nálam is volt ilyen, 10 éven belül született vagy 4 és így már az 1700-s évek eleje-közepe nem konkretizálható RC anyakönyvbe.
Eljutottam a családfán a 6. generációig. Itt már csak a katolikus anyakönyvek vannak (1700-as évek vége, 1800-as évek eleje). Viszont elakadtam. Az egyik felmenőmet pl. Varga Jánosnak hívják, a feleségét Vizkeleti Borbálának. Megtaláltam a házassági bejegyzésüket, és a halotti anyakönyvet is (legalábbis a Borbáláét biztosan). A megadott életkorok alapján ki tudtam számolni, hogy nagyjából mikor születhettek (az életkori adatokat ezen a környéken nagyon szabadon kezelték még a későbbi generációknál is). Azonban a környéken rengeteg Varga János született ebben az időintervallumban, sőt ha ráhagyok egy kis pluszt, hogy biztosan megtaláljam őket, akkor kb. 20 Varga János van. Mivel sem a házassági, sem a halotti anyakönyvi bejegyzésben nem szerepelnek a szülei nevei, így fogalmam sincs, hogy a 20 Varga János közül melyik a felmenőm. (Arról már szót se ejtek, hogy mi van, ha nem is a környékről származnak, hanem kicsit messzebbről.) Ezen hogy lehet továbbjutni? (Vizkeleti Borbálából csak kettő van, ott is tippelni kell, de hát sokkal szűkebb a kör, kivéve persze ha ők is betelepültek).
Előre is köszönöm a segítséget, sajnálom, ha butaságot kérdeztem, vagy ha voltmár'.
jódoki: Az adabazisokonline.hun könnyebben átláthatók a katonaállítási lajstromok. Tapasztalatom szerint a települések nem feltétlenül tartoztak mindig ugyanahhoz a körzethez, például a Borsod megyei Cserépfalu egyszer a mezőkövesdi máskor az egri körzethez tartozott. Ha valaki nem vonult be azonnal, többször is szerepelhetett a listákon, és volt olyan is, hogy járásokra felbontva írták össze a katonakorú férfiakat.
o.milan: A szentgyörgyábrányi görög katolikusokat helyben anyakönyvezték. Bár én sem találom a digitalizált anyakönyvek között, a helységnévtárak ezt írják és a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának régi honlapja is: http://hbml.archivportal.hu/id-893-iv_b_925_hajdu_megye_gorog_katolikus.html
Lehetségesen azzal is hatalmas mázlim volt, hogy néhány embert megtaláltam a római katolikus anyakönyvben. A familysearch-ön az anyakönyvek Nyíracsáddal együtt vannak, mindkét falura ugyanaz a jegyzék vonatkozik. Viszont a levéltári adatbázisban Nyíracsádnak külön görög katolikus anyakönyve is volt, ami valamiért valószínűleg nincs fenn az FS-en. Úyg vélem, a meg nem talált személyek ott rejtőzhetnek.
Sajnos igen, a "római katolikus"-at (ebben sok görög katolikust is anyakönyveztek), illetve a reformátust is. Még esetleg az lehetne a helyzet, ha lenne egy külön anyakönyv, kizárólag a görög katolikusoknak. Viszont nem találtam meg egyik település filiájaként sem.
Meglett a férj halotti bejegyzése. A feleség nagyon idősen halt meg (édesanyám emlékezett rá, az ő édesapja elbeszélései alapján), az övét nem is kerestem. A férj halotti bejegyzésébe is ugyanúgy Szentgyörgyábrány (Nyírábrány) van megadva születési helyül, mint a fiánál. Azonban a változatosság kedvéért ő sem szerepel a kereszteltek anyakönyvében. Esetleg máshol anyakönyvezhették?
Én már ott elakadtam, hogy hol találom meg ezeket a katonaállítási dokumentumokat a FS-en. Catalogue-ban kerestem, sujet-nél próbáltam army, soldier, military szavakkal is keresni, de nem dobott ki semmi ilyesmit.
Nagyon elakadtam a Katonaállítás tanulmányozásában. Tudna valaki segíteni abban, hogy hol találom azt meg, hogy egy falu melyik katonai körzethez tartozott, hol írták össze a katona korúakat.
A gyakori családnévnél a helységre kell koncentrálni (és reménykedni, hogy senkinek sincs vándorlást okozó foglalkozása). Ha helyben is sok volt a családnévből, azt azért a pap is észrevette, és megpróbálta őket megkülönböztetni (ifjabb/öreg, ragadványnév). Az anyakönyvekben érdemes minden részletre odafigyelni: házszám, keresztszülők, házassági tanúk, nemes/közrendű, stb. Persze ezekből semmi sem abszolút; a házszám például átszámozás miatt változott leggyakrabban. Mondjuk az átszámozás általában egyirányú, vagyis növekvő, tehát ha olyan van, hogy 43, 56, 43, 60, 47, stb., az két különböző épületre (és családra) mutat.
-----
Az internetes családfa oldalak közül azt hiszem, a legtöbb magyar vonatkozású családfa a MyHeritage/Geni-n van (talán azért, mert magyarul is "tud"), de én nem szeretem (magyarán utálom), mert lépten-nyomon pénzt akar olyan dolgokért, amik ingyen elérhetőek.
A legtöbb magyar vonatkozású forrás a FamilySearch-ön van, tehát bizonyos szempontból legegyszerűbb ott vezetni a családfát, de figyelembe kell venni, hogy egy nagy közös fáról van szó, amit bárki módosíthat (bejelentkezés után). Kezelése még az angolul jól tudóknak is néha nehézkes, és állandóan változik (nem mindig jó irányban), de könnyű a forrásokat csatolni (más oldalról is), és nincsenek felesleges komplikációk a nevek beírásánál és megjelenítésénél. (Két mező van a neveknek, sajnos még mindig helytelen angol-centrikus "first names" és "last names" jelöléssel, de nem csinál marhaságokat az asszonynevekkel, mint a többi internetes családfa-oldal.)
A másik ingyenes nagy közös fa a WikiTree. Ez a számítógépben jártasabbaknak ajánlott inkább, mert a források és részletek beírására egyfajta programozó nyelvet használ (a Wikipédián használt nyelvnek rokonát). A felállítása erősen USA-centrikus (külön be kell jelölni, hogy "nincs középső név"), de a más kutatókkal való együttműködésre elég jól működik.
Elég nehéz ügy, én azt szoktam csinálni ha gyakori keresztnévről van szó, hogy megnézem a házasságokat néhány évtizedig annak az időpontnak a környékén , amikor házasságot kötött és megnézem a házassági tanúk nevét, sokszor ugyanaz a házassági tanú volt a testvéreknél, azután az így megtalált testvéreket keresem a születéseknél, szerencsés esetben van egy ritkább nevet viselő testvér, akinél így megtalálható az apa és anya neve.
Van egy par eleg amator kerdesem.... Eloszor is van valami taktika arra, hogy gyakori csaladnevvel rendelkezo osoket kutassak a 19. szazad elejen. A katolikus anyakonyvek lenyegesen kevesebb informaciot tartalmaznak, mint az 1895tol bevezetett allamiak.
Masfelol melyik online csaladfa kutato es epito oldalt, alkalmazast ajanljatok arra, hogy esetleg masok csaladfaival is talalhassak kozos pontokat?
Valaszokat elore is koszi, es bocs az amator kerdesekert.
Sziasztok! Őseim, Mikita György (görög katolikus) és Borzi Erzsébet (református) 1910 jan. 10-én léptek házasságra egymással Nyírábrányban. A férj a házassági bejegyzés szerint 1885. április 23-án született, a halotti bejegyzésébe pedig 1885. febr. 5. van írva, születési helyként Nyírábrány van megadva. Azonban egyik dátumnál sincs ott a férj neve, a szülei házasságiját sem találtam meg. Elvileg a család ezen része ukrán, a családi legenda szerint. Valakinek van esetleg ötlete, hogyan lehetne továbbmenni?
Ha az egér jobb gombjával rákattintasz a képre, majd a megnyíló ablakon a Kép megnyitása új lapon-ra, megjelenik a kép, kis méretben. Ezután a linken a THM-et IMG-re írd át és nyomj Entert. Így a kép megnő.
A MACSE oldalán van egy (mára kissé elavult) temetőadatbázis linkgyűjtemény. A bécsi temetőadatbázisban elérhetőek a korábban exhumált halottak adatai is, de a többi adatbázis döntő többségében csak a megváltott (vagy még fel nem számolt) sírokat tartalmazza.
Ha katolikusok voltak (akkoriban azért még sokan a polgári mellett egyházi szertartásokon is adminisztráltattak), akkor megtalálhatod egyházi anyakönyvben is, amit keresel. Hónap elején volt megint egy kéthetes regisztrációm a Váci egyházmegye online levéltárába, de sajnos már lejárt, ha korábban írsz, megnéztem volna neked. Nekem a fél család Pest megyei, és minden ott volt, amit a polgári anyakönyvek hiányában a FS-ön nem találtam.
Így jártunk, pont ez a megye kellene nekem is, még szerencse hogy az új törvény előtt meg tudtam nézni a szükséges adatok többségét a levéltárban, 4 születés kivételével, de ott is tudom a dátumokat.
Jó, csak nekem egy ellenőrzendő adat kellene. Helyesebben bizonytalan, hogy ott kell-e egyáltalán keresnem az illetőt. Ezért be kéne menni, regisztrálni stb., mert úgy tudom, hogy online kutatás náluk nincs. Vagy tévedek.
A PML-ben őrzött könyveket a mormonok talán le sem fotózták? Ha nem, vajon miért?
yogabi: Ha jól tudom, a halotti anyakönyveket csak 30, a házassági anyakönyveket 86, a születési anyakönyveket pedig 130 év elteltével lehet kutatni. Ez természetesen a polgári anyakönyvekre vonatkozik, az egyházi anyakönyveknél nincsenek ennyire szigorú megkötések. Így tudják elérni, hogy az anyakönyvekbe feljegyzett személyeknek biztosan ne sérüljenek személyiségi jogai. A lejjebb belinkelt oldal III.2.1.e. pontja alatt bővebben is tudsz róla olvasni. A Familysearch.org-ra még a 2014-es szigorítás előtt kerültek fel az anyakönyvek (a MNL Pest megyei Levéltárának anyakönyvei kivételével), ezért kutatható jóval több anyakönyv azon az oldalon. http://mnl.gov.hu/kutatasi_szabalyzat_mnl
b_lajos: Esetleg ragadványnév is lehet, amennyiben a településen gyakori volt, bár azokat inkább a nevek után írták. Próbáld megkeresni a menyasszony testvéreinek házasságkötését, vagy az apja halotti bejegyzését.
Több házasságnál is előfordul a vette és vitte. A férj elvette és elvitte (Szeghalomról Füzesgyarmatra).
Most azon gondolkodom, hogy az n. réz nem-e n. vész, mint néhai vesztői. Vésztőn találtam egy Pap Ferenc, Mária párost. De ebben az eseteben a menyasszony 15 éves "csak". Igaz, akkor ez annyira nem volt fura
A keresővel csak az indexált adatokat találod meg, azt se mindet, mert rengeteg benne az elírás. Ha tudod, hogy anyukád melyik településen született, annak nézd meg a születési anyakönyvét. Search, azon belül catalogue, ott beírod a település nevét, a találatokból megnyitod, ami neked kell, és nézheted a beszkennelt anyakönyvet. 1915 esélyes, hogy fent van. Nekem nagymamám 1917-ben született, és még azt is megtaláltam.
Köszönöm a hozzászólásokat a bejegyzésemhez. Almirena: csak érdeklődés szintjén írtam az első bejegyzésemet, nem vártam azonnali segítséget. Freyya: A nagyanyám 1895-ös születésű, már nincs az ő korosztályából senki élő. Egyszer írtam a Mátyás pince tulajdonosának, aki meg is ígérte a segítséget, majd eltűnt a ködben. Prelleg: Anyukám 1915-ben született és 1985-ben halt meg. Annyira kezdő vagyok, hogy azt sem tudom, mi az a kutatható időszak. A Familysearch.org-on anyám adataira semmit nem talál a program, nagyanyám lánykori nevére, Szapu Mária pedig két nevet is talál, de sajnos azt sem tudom, hogy melyik lehetett, mert az egyik februári, a másik pedig augusztusi születésű. Hogyan tovább? Segítség! :)
Szintén nem tudok szlovákul, de a bejegyzéseket úgy értelmezem mint ahogy te leírtad.
Az első Anna Rozina születése, a második Hegedűs Sámuel úr fiának Sámuelnek temetése, akinek szülőanyja Zsuzsanna. A decemberi pedig Anna Rozina temetésének anyakönyvezése.
A pohreb - pohrebný szlovákul temetés -temetési. Az oroszban is hasonló a szó.
Remélem lesz valaki aki beszéli a nyelvet, és pontosan lefordítja a szövegeket neked.
Slovakia Church and Synagogue Books - Evangelical - Preov - Preov - Baptisms, marriages (Krst...1839 Baptisms (Krsty) 177 - 107/288
Az oldalon minden bejegyzés keresztelésként van indexelve, de biztos vagyok benne, hogy ősapám Hegedűs Sámuel felesége Geithner Zsuzsanna nem szült egy leányt októberben, egy fiút novemberben, és egy másik (ugyanolyan nevű) leányt decemberben. Szerintem csak az októberi bejegyzés tényleg keresztelés, a másik kettő temetés, de szlovákul nem tudok. Jól értelmezem, vagy van valami más magyarázat?
Köszönöm szépen. Én a VIII-X, I-X. Kerület 1915 " (1878-1894 " ) alatt (DGS szám: 8396802) kerestem, ott nem találtam.
yogabi: Ha az édesanyád születése kutatható időszakra esik (vagy fent van a Familysearch.org-on), akkor meg tudod nézni, hogy feljegyezték-e a természetes apa nevét a születési bejegyzésbe. Ha nem, akkor marad az a lehetőség, amit freyya írt.
Ezt csak amolyan szúrópróba alapján találtam meg: a kötetszám ("no. of volume") nagyjából sorrendben növekedett a különböző filmeken, és azokat a "könyvjelző" kártyákat elég könnyű felismerni a kicsinyített képeken is. A katalógusban a film jegyzete
Az első világháborús adatbázis a hírek szerint nagyjából két hónap múlva lesz elérhető.
Akinek több tapasztalata van a budapesti katonaállítási lajstromokban való keresgélésben meg tudná mondani, hogy mi alapján digitalizálták a Familysearch.org-on? Az Adatbázisok Online-ban, ha nehezen is, de sikerült megtalálnom, akit kerestem, de a Familysearch-ön egyáltalán nem ismerem ki magamat.
Az Adatbázisok Online-on: Dobozszám: 360, Törzsszám: X4284, Katonai körzet: Budapest I-X. kerület, kötet: 241., Sorozás éve: 1915., Születés éve: 1883-1895.
A köteteket többször is átszámozták, a bal felső sarkára 144-es van írva. A kötet címe: Tanácsi IV. ügyosztály I-X. ker. Helybeli és Vidéki illetőségű Pótszemlelajstrom 1915. Júni 10. 1915. Aug 21.
Tudom, hogy az Adatbázisok Online-ról is le lehet tölteni, de talán a mormonok oldalán jobb minőségű a kép.
A budai Irgalmasok kórházának halotti anyakönyvei 1831-1855 között 2-3 hete még elérhető voltak. Jelenleg nem azok, de nem tudjátok véletlenül, hogy a kórház későbbi halotti anyakönyvei miért nem lettek digitalizálva?
Szerintem egyáltalán nem esélytelen, de erre nem a netes keresőkön fogsz választ találni. Találnod kell valakit, akivel nagymamád bizalmas kapcsolatban volt, és elmesélte neki, vagy esetleg akinek ez utóbbi továbbadta. Én a faluban kérdezősködnék az öregek között, illetve bemennék a Mátyás pincébe, és megkérdezném, van-e esetleg valami archív anyag arról, hogy abban az időben kik dolgoztak ott. Lehetett bármelyik kolléganő a bizalmasa. Persze mindez függ az életkortól is, nekem például a nagyszüleim hatvanasok voltak mind, amikor meghaltak, sok barátjuk 20-30 évvel is túlélte őket, így sok dolgot utólag tudtam meg róluk.
Nekem hasonló kérdésem van, csak mindez az én családomban a 19. század elején történt. Na az tényleg esélytelen.
Üdvözletem! Új vagyok itt, és segítséget remélek. Anyai nagyapám nevét szeretném megtudni. Nagyanyám Budapesten szolgált a Mátyás pince tulajdonosánál. A szomszédban egy szódagyár üzemelt. Állítólag egy fiatalúr szemet vetett a nagyanyámra, és ebből a szerelemből született meg anyám. Nevére nem vette a gyereket, sőt nagyanyám visszaköltözött a falujába, és mint megesett lányt, egy falubeli első világháborúban megsérült férfi vette feleségül. Nagyon szeretném megtudni, ki az igazi anyai nagyapám. Van erre esélyem?
Örülök, hogy segíthettem! Lehet igazad van, hogy a felsőnyéki Zsuzsanna lesz az ősöd. Sajnos, ha tényleg Mezőkomáromban esküdtek, akkor sajnos nincs mit tenni. Bár akkoriban többnyire a menyasszony lakhelyén történt az esketés.
Viszont az apa lehet máshonnan származik, vagy nem Lajoskomáromban anyakönyvezték (1806-tól van evangélikus a.k.)
Hungaricana.hu oldalon keress rá a névre, nekem is ott volt az ilyen jellegű bejegyzés. Tedd a teljes nevet idézőjelbe a kereséshez. Myheritage külső más oldalakról linkelget be, a szokásos oldalakon mindig megtalálod, amit mutatni akar. Én először FS oldalon kezdtem a családfát, és az ott beírt dolgokat is folyamatosan "megtalálja". Tagságot én sem fizetek.
Van valakinek MyHeritage tagsága? Ott van fent a családfám és Károvits János születési dátumát (1801) beírva, "történelmi egyezőséget" jelzett. (Bocs, de nem szeretnék a tagságot fizetni.) Tudna valaki segíteni?
A Felsőnyék reformátusban Sütő Susanna 1803. szeptember 9. Akkor Ő a leggyanúsabb feleségnek.:)))
Ha Mezőkomáromban reformátusban esküdtek (Lajoskomárom evangélikusban nincsenek, de Felsőnyéken sem), akkor nem fogom megtalálni a házasságit? Elkeserítő! Semmi támpontom nincs, hogy Károvits János hol született, kik voltak a szülei. Vagyis totálisan elakadtam a családfában, nincs segítség?
Óóóó, köszönöm! Az ötlet nyomán kénytelen voltam átgondolkodni, és jobban utána nézni. Találtam régi térképet Mezőkomáromról, és annak része volt Tisztavíz-puszta (Enyinggel volt határos) !! Tehát szolga volt az igaz, de - nagyon elértelmeztem(!) - Tisztavíz-pusztán laktak, és a pusztabeliek lettek a keresztszülők, tehát "Tisztaviziek".
Köszönöm !! :))))
Bár már átnéztem a környező falvakat, de újra nekiesem. Meg KELL találnom a házasságijukat, illetve az apa születésijét.
A link nem lett tökéletes, csak át kell írni a rossz karaktert. Azt fontos tudni, hogy az 1824 előtti ref. anyakönyvek megsemmisültek! És mivel az anya reformátua, lehet róla nem lesz adat
Az a "tisztaviziek" is arra utal .... a környéken több tó is van, többet között Keszőhidegkút mellett is. Ezek az emberek halászattal, nádvágással, hálófonással stb. foglalkozhattak, mint szolgák. Gondolom valahol ott lakhattak, de Lajoskomáromba evangélikus paphoz vitték a gyereket, és a kollegák lettek a keeresztszülők - elméletem szerint - mert éppen mást nem ismertek a környéken.
Sajnos az apa származása nincs, az a foglalkozására utal, hogy "tisztavizi" szolga. Valami "halászszerű" talán. Egyébként Tolnában úgy találtam rájuk, hogy az 1924-ben született János fiúk halottijában származása "Hidegkút", így többek között Keszőhidegkút körül kerestem. Lehet, hogy ott laktak, de végül Lajoskomáromban találtam meg a gyerek-János születésijét. Ezek után találtam Sütő Susanna (anya) születésijét Felsőnyéken 1803-ban, ami összestimmel a hallotijával jelzett életkorral. Biztosra csak azért nem vehetem, mert házassági Károvits Jánossal a környéken nincs (és mint írtam 1803-ban 3 Sütő Susanna is született Magyarországon, Somogyban Aszalón is.) 1801-ben született Károvits János viszont se Tolnában, se Somogyban.
Hol házasodtak? Hol született János? És melyik Sütő Susanna volt a párja.
Károvits János (1801) halottijában a - korán kívül - semmilyen utalás nincs.
Lehet rossz irányból közelítem, de János születésénél, mintha az apa származása meg van adva? nem tudom kiolvasni talán Tiktavizi szolga. Azért gondolom, hogy ez valami utalás lenne, mert, ha megnézi a keresztszülőket, akkor a nevek után szerepel ugyanez a kifejezés
Családom kutatásával nagyon elakadtam. Keresem Károvits János (halottija szerint 1801-ben született és evangélikus) és Sütő Susannát, a feleségét (halottija szerint 1803-ban születhetett és református.)
Sütő Susanna 1803-ban az FS szerint 3 is született Magyarországon, egyik Felsőnyéken (Tolna), másik Aszaló (Somogy), harmadik Zemplén megyében. Házasságijuk lehetne támpont, de sem a megadott falvakban, sem környékükön nem találom (evangélikus, református és rom.kat. anyakönyveket is átnézve az adott időszakban), ahogy Károvits János születésijét sem. (Koruk alapján, 1819-1824 között házasodhattak.)
3 gyermeküket találtam meg, János (evangélikus Lajoskomáromban Tolna megye, 1924-ben), Katalin (református Szilasbalhas ma Fejér megye, akkor Veszprém megye, 1927), Mihály (református, Felső-Alap Fejér megye 1836). Anya Mihály születésekor halt meg, a család később Alapon élt.
Annyit olvastam a dologról, hogy Fejér megye és környékére a törökök után sokan települtek be más megyékből. Az is tény, hogy a családi szájhagyomány szerint családunk a Károvitsok Sopron (Vas megyéből) Ostffyasszonyfáról származtak el. (1774 után ott már Károvits, Kárevits család már nem található). Nemességet kapott Charevits János 1595-ben II. Rudolftól, és 1736-ban Kárevits János Osffyasszonyfáról igyekezett ezt igazoltatni a vármegyével. (Ezekről iratok vannak meg.)
Fenti Károvits János és Sütő Susanna házaspárról az a gyanúm, hogy éppen "költözőben" volt (nyugatról keletre), gyerekeik ott születtek, ahol munka miatt éppen laktak. (Talán ezért is nem találtam több gyereket, ahogy akkoriban azért "szokás volt".) Azt hogy hol kötöttek ki az egyértelmű, de hogy honnan származtak ... azt kutatom. Első körben a házassági anyakönyvüket szeretném megtalálni, és Károvits János születésijét.
Igen, tényleg az lehet. A sub-ot még el tudtam olvasni, a spe szónak számomra a betűi is felismerhetetlenek voltak. :) Úgy tűnik, már akkor is voltak naiv nők. Ez két gyerek két év különbséggel (1861, 1863). Utána 1868-ban jön még egy gyerek, ott már semmiféle megjegyzés nincs. Csak 1870-ben házasodott össze Nozdroviczky Antallal. Elég kicsi az esély, hogy kilenc évig hitegette volna, és közben csinál neki három gyereket is. A házassági bejegyzésnél mindkettő hajadon/nőtlen. Nem tudom, milyen okuk lehetett volna annak idején arra, hogy 9 évig halogassanak egy házasságot, miközben közös gyerekeik vannak.
Tudom, hogy van ilyen, csak általában túl nagy szokott lenni a fényképeim mérete, nem lehet berakni, csak átméretezés után, úgy meg nem olyan látványos.
Olvasási segítséget szeretnék kérni. Az értem, hogy a természetes apáról és a jövőbeni házasságról van szó, csak a kettő között nem értem, mi van oda írva.
Elnézésedet kérem, hogy figyelmetlenségem miatt a te nevedre címezve rád öntöttem egy nem is neked szóló adathalmazt ! Azért remélem, a korábbi kérdező így is megtalálja a neki szánt információkat, talán tudja használni egy részét a jövőben.
Ha a Kolasovszki név kapcsán a kiindulási pontod Tótbánhegyes, akkor ezekben kellene először kutakodnod : a helyi polgári és evangélikus anyakönyvek :
Ha ezeken túl vagy, és nem lettél okosabb, jöhetnek a Tótbánhegyest betelepítők orosházi és tótkomlósi evangélikus anyakönyvei. De azért máshonnan is érkezhettek még családok !
Végül pedig még figyelemre érdemes lehet a nagylaki evangélikus anyakönyv is, hiszen a visszatelepítők első tót hulláma onnan érkezett.
Írod : "az egész világon ilyen név nincs, csak mi."
Lehet igaz, de azért a megyében voltatok, vagytok erre- arra. Ha egy család, akkor azért szóródott.
Mezőkovácsházát akartam a figyelmedbe ajánlani, de látom, azt éppen neked nem kell.
A neves topikban volt kérdés a nevetek eredete. A tietektől némileg eltérő szláv név azért akadt, amiből talán az idők során a tietek is kialakult.
Tótbánhegyessel megleptél, inkább dunántúli megyére számítottam.
Nagyon mozgalmas családtörténete lehetett anyósodéknak, - ha tényleg a horvátországi Szlánavodán született 1940-ben. Kár, hogy nem tudsz több információt róluk.
Esetleg a családja más ágától nem lehetne valamit még megtudni, pl. testvérétől, stb. ?
Nem maradt semmi a családban, miért, honnan keveredtek Békésbe ?
Ha mégis Horvátországban született, néhány adatot leírok hátha később a keresésnél hasznát veszed.
A legtöbb adat a református egyháztól van, mert a falu beletartozott a Slavoniában végzett missziós
munkájukba, területükbe. Tehát nem volt állandó papjuk, templomuk , iskolájuk stb.
Bár a lakosság többsége, kb 3/4 -e római katolikus volt, s később a református vallás szinte teljesen fel is szívódott. Már említettem, a római katolikusok gondozása, anyakönyvezése a szomszédos Voćinban zajlott, onnan sűrűbben kijárt a pap hozzájuk. (Voćin-Vochin-Vocsin-Atyina)
Szlánavoda telepítvényes falu volt, Jankovits László (grf) volt Verőce megyei, majd somogyi főispán
családi birtoka. Ő telepíthette valamikor az 1860-as évek elején, mert az 1866. év őszi adata szerint, még új telep,-elég kezdetleges állapotok jellemzik, - utca-szerűen 60 kis viskó, házacskák , a fák között szórtan. Ekkor 52 református lakója volt, 12 család, 10 családfővel.
A telep kb 300 fő lehetett a 60 ház alapján. A többség római katolikus, már ekkor is.
Az új telep öreg bírója Géci József a "Baranyai Hidvégről oda költözött ref. atyafi."
A neve fontos lehet, mert vsz. jelentős szerepe lehetett az áttelepülő népesség megszervezésében.
Az átköltözők nagy többsége Somogyból, kevesebben Baranyából, néhányan más -felsorolt-dunántúli megyékből érkezett. A földbirtokos család grófi ágának központja Szőlősgyörök volt, de 13 falut és 25 pusztát birtokoltak Somogyban a Jankovitsok.
Szőlősgyöröknek létezik helytörténeti könyve - talán ebben lehetne adatot találni az 1860-as években Szlavóniába átköltözőkről. A környék falvaiban később is jellemzőnek mondható a kivándorlási hajlandóság.
Szlánavodában 1890-n körül 400 feletti népesség van, - magyarok- nagy többség földes gazda, nem cseléd. Majdnem 100 fő református lakos.
1929-ben a református egyház szerint alig van már református. Elfogytak, érthetően, - se lelkész, se tanító - csak missziós látogatások- ritka, alkalmankénti megjelenés. De még létezik a falu.
Egy 1944-es adat van még, - igaz a falu tágabb környezetére megfogalmazva : az 1941-ben induló partizán harcok miatt a magyar nyelvű lakosság elmenekült a környékről, házaikat felgyújtottak.
/ nagy hagyománya van errefelé /is/ az etnikai tisztogatásnak :( /
Talán ez a magyarázat, hogy ma a google térképen nyoma sincs Szlánavoda falu házainak, üres a helye. Az utolsó adat nem mond ellent annak, hogy esetleg anyósod 1940-ben még ott születhetett.
Én más releváns adatot nem találtam a falura.
Az általam korábban említett szlovákiai Nagyvitéz- Slana Voda pedig nagyon kicsi. Korábban is csak pár, 3-4 tanyaszerű ház állt ott, ma sincs több.
Kicsi a valószínűsége, hogy ez szóba jöhetne származási helyként.
Bár ki tudja? A történelmi adatok sajnos olyan értelemben támogatnák, hogy a Felvidékről az erőszakos magyar kitelepítés során eljönni kényszerülők egy részét éppen Békésbe, a nagyobbrészt önként távozó szlovákok helyére telepítették le. Így érthető lenne a család ottani felbukkanása.
Igaz, úgy is idekerülhettek, ha máshonnan nem a Felvidékről menekültek, mert itt volt befogadó hely.
A Bertalan név kapcsán. Meglepődnék rajta, ha a véletlen műve lenne Szlánavoda anyakönyvileg rögzített Bertalan családja, és a te anyósod szlánavodai születése. Legalábbis a 19 sz. utolsó 1/3-ban bejegyzettek személyek esetében.
Az első Vucsinban anyakönyvezett r. kat. Bertalan viszont 1836-s, s ekkor még nem létezett - ha jól gondolom- Szlánavoda telep. De nem is utal rá az anyakönyv.
Viszont Vucsin (Vućin-Vuchin stb)- és környéke - is Jankovits birtok volt, hiszen innen vették nemesi előnevük 2. részét. És innen később átkerülhetett Bertalan család Szlánvodára, amikor már létezett.
Lehetett vonzása, hiszen földet kaptak erdőirtásra -majd művelésre az oda települők.
Én nem bírtam teljes egészében a latin szöveg kiolvasásával - mintha lenne utalás az apa származására is, vagy tévedek ? ( 1836. ápr.17. )
Tótbánhegyes, mai nevén Nagybánhegyes (1850 körül több tótajkú család érkezett Tótkomlósról, Orosházáról, innen kapta a falu a Tótbánhegyes elnevezést.) Az ottani evangélikus anyakönyvekben kellene keresni a szülők, megszülök adataiból kiindulva
Köszönöm szépen a segítségedet! Hogy hol keresek ilyenkor azt tudom hogy Tothbanhegyes de nem onnan származnak! Sajna ilyen név az egész világon nincs csak mi, ezért vagyok kíváncsi!
A volt Szlánavoda területéhez közeli mai települések : Mačkovac, Hum varo, Donje és Novo Kusonje,
Lukavac.
Az FS a 19. századból, a tágabb környékről, már a Dráva -síkság néhány településéről ismer Bertalan és Minta (ez kevés) családneveket. Esetleg lehetnek ősök, de ahogy almirena írta, addig vissza kellene jutni az időben.
Ha jól gondolom, akkor az ma Horvátország, régen Verőce vármegye volt. És talán ma Virovitica. Viszont 1940-es anyakönyvet csak egyensági rokon kérhet ki Magyarországon, nem tudom, ott mi a helyzet. 100 illetve 130 évvel a születés után válik publikussá.
Üdvözlet Mindenkinek! Itt nagyon sokrétű beszélgetés folyik. Remélem nekem is tud valaki segíteni. A férjem családfáját próbálom felderíteni, de anyósom ágán már az elején elakadtam. Annyit tudok róla, neve: Bertalan Katalin született: Szlánavoda 1940. március 5-én, anyja neve: Minta Mária. Sajnos még ezt a települést sem találom. Tudna abban segíteni valaki, hogy merre induljak??
Az 1800-as évek második felében ha egy nő szült egy törvénytelen gyereket, és utána később elvette őt egy férfi, akkor volt valamilyen dokumentumban nyoma annak, hogy a nevére vette (ha a születési anyakönyvben nincs rá utólagos bejegyzés, mert már teljesen máshol laktak), vagy egyszerűen elkezdték használni a gyereknek a férj vezetéknevét, és kész?
Megvan a Nozdroviczki vonal. Nógrádmarcalban élt a Nozdroviczki Antal-Czelleng Erzsébet házaspár, ott házasodtak 1870-ben, Nozdroviczki Mária viszont korábban született Szécsénykovácsiban, ahol Czelleng Erzsébet még hajadonként élt. Ja és ez tényleg ugyanaz a Nozdroviczki Antal, akit kidobott nekem a kereső, Kálnón született, és az apja gazdatiszt volt. Bár végül is ha a Mária nevű gyerek, aki az ükanyám volt, nem tőle van, akkor vér szerint semmi köze nincs a családunkhoz.
Szerintem ez egy félrevezető forrás....... Csak belelapozgattam és mit ad isten ...... Nagykőrös református anyakönyvei - amelyeket az ősszel lapozgattam - sem szerepelnek benne. Ezután már csak kíváncsiságból próbáltam megtalálni Bátonyterenye -- régen Kisterenye katolikus anyakönyveit.........azokat sem tartalmazza. Valamire, ennek ellenére biztosan használható.......
Igen elképzelhető. Az én őseimnél is találkoztam olyan bejegyzéssel, hogy nem azt írták le ami az eredetiben volt.
Pl: 38. gyalogezred katona (eredeti) helyett a másoló azt írta, hogy 38. gyalogezred közvitéz. Ebben az esetben nem volt jelentősége, de nem kizárt, hogy máshol is "fantáziált" vagy kihagyott dolgokat a másoló.
Ezek szerint előfordulhat, hogy ott olyan is rajta van, ami a FS oldalon nincs? Úgy értem, aki másolta, esetleg nem tudta kiolvasni, és hagyta a fenébe?
A gond az volt, hogy eleve csak románul kommunikáltak, a nagy nehezen lefordított levél megfogalmazása alapján úgy tűnt, hogy papíralapú igazolás kell nekik a befizetésről.
Ezért inkább úgy voltam vele, hogy rászánom azt 30 percet a bankban, minthogy ezen csússzak el.
A fizetős egyházmegyei oldalakon az egyes plébániák anyakönyveinek eredeti példányai kutathatók. A plébániák valamennyi iratát digitalizálják: anyakönyvek, bérmálások, historia domus, összeírások stb. Pl. a váci egyházmegye oldalán még a bérmálási anyakönyvek másodpéldánya is kutatható, sok olyan bérmálási adat (bérmált neve a szülők neveivel) van ezekben, ami a plébániákon már nincs meg mert elvesztek.
A katolikus egyházmegyék e-kutatására még nem volt előfizetésem, tehát nem tudom, hogy náluk első- vagy másodpéldány van, de az Őskereső evangélikus anyagából itélve, valószinű, hogy elsőpéldányok, helyenként válogatva plusz névjegyzékekkel és talán másodpéldányokkal is. (Hogy az FS-en egy adott településnél melyik példány van, leginkább az évkörből lehet megállapítani: ha például 1828-1895, az majdnem biztos, hogy másodpéldány.)
Ez nagyszerű hír! Ha hozzák azt a színvonalat, ami a Váci Egyházmegye online adatbázisáé, akkor kapunk regionálisan egy újat, ami az FS-től tucatszor gyorsabb mostanság.
Skoumi, JPmiaou! És szerintetek a Váci, ill. Egri Egyházmegye anyakönyvei (melyek FS-en és előbbi fizetős oldalán elérhetőek) első vagy másodpéldányok? (Helyileg Hatvan és környéke).
Itt következett némi szünet, mert csak október 24-én jutottam el bankba. Az átutaláshoz kézzel ki kellett tölteni egy Nemzetközi Átutalási Megbízás nevű űrlapot (elég fárasztó volt, mert nem lehetett benne javítás, így a román utcanevek miatt harmadjára sikerült helyesen). Ennek a lepecsételt aláírt indigómásolatát kaptam meg bizonylatként.
Szeptemberben érdeklődtem a romániai anyakönyvi kutatással kapcsolatban. Tanácsotokra belevágtam és nem is hiába - gondoltam röviden megírom a tapasztalataimat, hátha valakinek hasznos lesz.
A dátumokat azért jelzem, hogy legyen némi kép a procedúra hosszáról.
Szeptember 26-án írtam a temesvári levéltár emailcímére ( a biztonság kedvvért kettőre is), angolul. Az általam keresett személy születési idejét és helyét tudtam, a szüleire voltam kíváncsi, ezért szerettem volna látni az anyakönyvi bejegyzését.
Október 8-án emailben kaptam választ, egy csatolt PDF formájában. Ez egy kinyomtatott, aláírt, lepecsételt, majd képként bescannelt román nyelvű levél volt. Ezt egy netes progammal szöveggé konvertáltam, majd a Google Fordító segítségével angolra fordítottam.
Ebben tájékoztattak, hogy a kért infó ára 9 Euro 64 cent lesz, amit a mellékelt számlaszámra kell elutalnom, az erről szóló bizonylat másolatát pedig postán küldjem el nekik.
Itt következett némi szünet, mert csak október 24-én jutottam el bankba. Az átutaláshoz kézzel ki kellett tölteni egy Nemzetközi Átutalási Megbízás nevű űrlapot (elég fárasztó volt, mert nem lehetett benne javítás, így a román utcanevek miatt harmadjára sikerült helyesen). Ennek a lepecsételt aláírt indigómásolatát kaptam meg bizonylatként.
Ezt 25-én bescannelve emailben, illetve fénymásolva postán ajánlott levélben is elküldtem a levéltárnak, utóbbit szerény 1690 Ft-ért.
A válaszküldeményt a postabélyegző szerint következő nap feladták, így gondolom az emailes változat elég lett volna, de inkább biztosra mentem. Ez valamikor e hét elején érkezett meg hozzám, tegnap kaptam kézhez, amikor hazamentem.
A pecsétekkel gondosan ellátott borítékban benne volt a kért anyakönyvi bejegyzés fénymásolata, 1:1 méretben. Mivel két A3-as lapra fért rá, ezeket akkurátusan összeragasztották. A fénymásolatot ugyancsak alaposan ellátták levéltári bélyegzőkkel ügyelve, hogy a lapok ragasztott illesztésének mindkét oldalán is legyen :) A lapon látható többi bejegyzést pedig szigorúan kitakarták.
Az egyetlen szépséghibája a történetnek, hogy a banki bizonylathoz mellékelt kísérőlevélben jeleztem, hogy a befizetéséről számlát kérek - na ez elmaradt.
Az FS-en található egyházi anyakönyvek néha az eredetik, néha a másodpéldányok -- és néha mind a kettő. Vas, Sopron, és Moson megyékből például általában a másodpéldányok vannak, az 1820-as évek közepétől kezdődve (mert akkortól volt kötelező a másodpéldány). Gondolom, ez főleg attól függ, hogy mi volt a levéltár birtokában a filmezés vagy fényképezés napján.
Egy kapott információból azt a következtetést vontam le, hogy valószínűleg az egri egyházmegye is elkezdte a területén lévő anyakönyvek digitalizálását.
Amit az FS-en elersz, az 99%-ban az elso peldanyokrol keszult, ahol az elso peldany valamiert nem allt rendelkezesre, de a masodpeldany igen, ott fotoztak csak a masidpeldanyokat.
Az egyhazmegyeiek kozul is egyre tobb az elsopeldany a feltoltott kepke kozott, Gyor, Pecs es Veszprem peldaul begyujtotte a plebaniakrol az 1950 elotti anyakonyveket a digitalizalas (es allomanyvedelem) celjabol.
Lehet, félreérthető voltam...... Az FS-Tools valóban képes az excel táblá(k)ból excel táblát csinálni....... Valójában a nevek és a születési dátum konverzióját végzi el, ami akár hasznos is lehet/ne..... Az xls formátum sajátossága, hogy a kezelt sorok felső határa 65 ezer, ami egy 22.000 születési számnál már kevés..... ez egy kis/közepes település A belinkelt kettő link (sajnos) lényegében alkalmatlan próbálkozás, helyettük lényegesen gyorsabb lenne az adatokat vágólapon keresztül beemelni egy családfa programba. Viszont ennél - és az excel 75 db-onkénti mentegetésnél - komplexebb megoldást keresgetnék....ami közvetlenül az FS oldalról gyüjtögetne akár txt;csv vagy bármely ismert családfa formátumba, a beállított szűrők szerint.... Az xls;txt;csv állományokból (A téves beírások kijavítása és a szülők egyesítése után) MÁR remekül lehet az Ahnenblatt progival gedcom-ot varázsolni.
Tisztelt Iater! Igen valóban Önt keresem, mivel Őn kutatta-kutatja a Kun-Szabó család nemesi vonalát. A Kun-Szabó család amelyet én is kutatok Ők Sövényháza (Csongrád megye) telepűlés környékén éltek, de származásukat tekintve Heves megyéből települtek oda. A csongrád megyei levéltár nemesi meghalgatási jkv-e szerint az egyik leszármazotti ága nemesmilitecsen éltek. Kérdésem, hogy sikerült-e tovább lépni illetve a Csanád megyei ágat tetszett-e kutatni. A családi legenda szerint a Kun-Szabó családnak volt kutyabőr a tulajdonukban, de az 50-es években megsemmisült. Hogy mit ábrázolt arra már senki nem tud választ adni. e-mailem: asztalos.janos@vipmail.hu
Az FS-Tools tud az FS indexelt adataiból Excel (táblázat) állományt csinálni, és a Google-lal keresve a "convert spreadsheet to gedcom" kifejezést, több változatot is találtam:
Személy szerint borzalmasnak találom -- az amúgy szenzációs - FS családfa szerkeszthetőséget. Ennyire nyakatekert és elb***tt módszerrel még nem találkoztam. Szerencsére sikerült rábukkannom az ingyenesen is használható ROOTSMAGIC programra, amely képes gyorsan és egyszerűen változtatni az FS családfa adatait is sokmás jó és pár kevésbé érthető funkciója mellett.
Az FS közös családfáján bárki módosíthat bármit, bejelentkezés után. Tehát ha a születést melléírtad, akkor a személy oldalán a "részletek" (Details) fülön megnyomod a születés mellett, hogy Edit, és módosítod az adatot. Ha van időd és kedved, kitöltheted az "érvelés" (Reason ...) mezőt, de ez nem kötelező. Szerintem az fontosabb, hogy az adat forrását csatold, a Sources fülön. Nem kötelező, de a családfa működését elősegíti, ha minden forrást megjelölsz (Tag), hogy a főadatokból (Vitals) mit támasztanak alá. Ami így meg van jelölve, az jobboldalt fel lesz sorolva az adat "módosítás" (Edit) ablakában, és növeli a számot az adat melletti "források" (Sources) jelölésben.
Akiknek van róla ismerete kérdezném, hogy az egyházi anyakönyvi elsőpéldányok esélyes, hogy több adatot tartalmaznak-e, mint a másodpéldányok? Konkrétan arra gondolok, hogy egy másodpéldánynál (amit elérünk online; FS, egyházmegyék oldalai, stb.) születésnél (1870-es, '80-as évek), amennyiben nincs feltüntetve a megjegyzés rovatban, hol és mikor házasodott (esetleg halt meg) esélyes-e, hogy a helyi plébánián esetleg benne van az első példányokban?
Kb 2 évvel ezelőtti családfa kutatásom során az FS sokat segített az ősök megtalálásában.
A beírt név és kb dátum alapján elég nagy valószínűséggel be tudtam azonosítani a keresett személyt.
Sajnos azóta nem volt időm a családfával foglalkozni mostanáig. Most viszont megdöbbenve tapasztaltam hogy az FS csak regisztráció/ bejelentkezés után adna adatokat számomra.
Én toltam el valamit, vagy változtattak és tényleg csak fizetés után érhetőek el az adatok?
Egy másik kérdés: Az országos levéltárnál van lehetőség olyan típusú online kutatásra, mint pl a Győri Egyházmegyei levéltárnál?
Kérlek benneteket segítsetek! Egy hete ismerkedem a rendszerrel, teljesen kezdőként kérdezem: A felvitt személy adatát hogyan lehet módosítani? (születést elírtam)a familySearchon?
Kedves killbill1980 sajnos nekem az FS-Tools egyik verziója sem müködik már.Esetleg eltudná küldeni nekem azt a programot amit ön használ?Válaszát előre is köszönöm
Átnéztem a gyalogezredeket, de egyiknek sem volt hasonló nevű tulajdonosa. Így marad a 4. huszárezred, amit 1773-1791 között Martin Freiherr von Graeven vezetett. Fennmaradt az ezred mustrajegyzéke, ha van türelmed, ki tudod benne keresni az ősödet, feltéve hogy tényleg ebben az alakulatban szolgált. https://www.familysearch.org/search/catalog/533308?availability=Family%20History%20Library
Nem sokkal ezelőtt létrejött a hadisir.hu oldal, ide helyezték át a II. világháborús hősi halott adatbázist a honvedelem.hu-ról. A részben elkészült első világháborús adatbázis nem került át ide, valószínűleg ha elkészül teljesen, akkor itt lesz elérhető. Pontos időpontot tudtommal még nem közöltek, csak azt, hogy novemberben lesz. Én a világháború végének százéves évfordulójára (november 11) tippelnék.
Ezenkívül a GenTeam-en folyamatban van a veszteséglisták indexelése. Nem tudom, pontosan hol tartanak, de a meglevő index bejelentkezés után a bal oldali oszlopban a (kissé félreírt) "Military - Casuality Lists" alatt kereshető. (Helyesen casualty "áldozat".)
Vagy tartottak tőle, hogy kiderül a származásuk. Annak idején elég sok mindenki volt emiatt "feketelistás", legyen akár nemes, kulák, értelmiségi, polgári származású meg még ki tudja mi.
Katona volt, és igen, a menyasszony Nagy János özvegye. Elsőre a Graeven ezredre gondoltam, de az huszárezred volt, az anyakönyvi bejegyzésben viszont gyalogezred (I.Reg.) van írva. Az esküvő évét és helyét meg tudnád adni?
Az igaz, hogy a polgári "ismeretlen"-je az egyháziban nagyobb valószinűséggel ismert. Családomban többször is előfordult az ötvenes-hatvanas években, hogy a bejelentő saját nagyszüleiről azt mondta, hogy ismeretlenek, pedig tudom, hogy együtt éltek évtizedekig. Csak arra tudok gondolni, hogy a hatóságoknak így próbáltak fittyet mutatni.
Már a születési hellyel is előbbre lennék, mert a polgáriban az sincs benne. Elméletileg a szülőkhöz ott a fejléc, de megoldották azzal mindkettőt, hogy "ismeretlen". Hátha a lelkész tudta! :)
Azt hiszem, erősen a pontos hely és időpont válogatja, de nem valószinű, hogy az egyházi anyakönyvben több szerepel, mint a polgáriban. Amikor pár évvel ezelőtt volt Őskereső előfizetésem, nem írtam ki egyetlen egy 20. századi halálozást sem belőle.
Nem hiszem, hogy Gömörpanyit evangélikus anyakönyvei sokban különböznek mondjuk a tállyaiaktól. A különbség csak az, hogy Panyit ma Szlovákia, tehát 1908-ig vannak anyakönyvek az FS-en. A halottiban név, házastárs vagy szülők, születés- és lakóhely, és életkor szerepel: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTMH-2NN?i=387&cc=1554443&cat=1155067
Vagy vegyük Nagykürtöst, ami nem hiszem, hogy sokban különbözik Balassagyarmattól. Az FS-en az evangélikus hallottiak egészen 1936-ig vannak, tehát csak FS-Tools-al nézhetőek, és 1920-tól tótul vannak, de a fejléc: folyó szám, a halálnak éve és napja, a halottnak neve és jelleme, születéshelye, kora, betegség vagy a halál egyéb oka, a temetés helye és ideje, a temető lelkész neve, jegyzet. Tehát itt még csak házastárs vagy szülők sincsenek. (Néhol ettől függetlenül beírta a pap őket a "halottnak neve és jelleme" oszlopba.)
Őskeresőn járt már valaki? Az érdekelne, hogy a 20. századi halotti anyakönyvek mennyire részletesek. Van bennük születési hely, időpont, vagy csak életkor meg kinek a féjre/felesége és annyi? Sajna egyetlen üköm sem volt annyira figyelmes, hogy akkor haljon meg, amikor épp részletesen vezették a polgári anyakönyveket. Pedig annyira reménykedtem, amikor azokat az oldalakat böngésztem! Amúgy nem értem, hogy a pontos dokumentálásról miért álltak át egyszer csak a semmitmondó bejegyzésekre. :(
Szia! Nincs semmi baj! Idő híján voltam, ráadásul találtam egy 3. Hartmann-ágat is, már úgy akarom megírni a levelet (ami nem rövid lesz) a megadott e-mail címre, hogy részletezem az új fejleményeket is. Lehet még ma, de a 4 napos 7vége alatt mindenképp!
Szia! Az aláhúzott rövidítés nem Dr,. hanem Do. azaz Domino (a dominus = úr ragozott alakjának rövidítése. A másik szó notariy (helyesebben notarii), a notarius=jegyző ragozott alakja.
Jó estét a virrasztóknak! Akad-e itt olyasvalaki, aki a MACSE weboldalán regisztrált tag? 2 db nevet kellene megnézni ugyanazon településen (1 házasság, 1 elhalálozás). Én csak az indexét tudtam megnézni, mivel nem vagyok tag. Köszönöm.
Katona Ferenc katona volt igaz? (Miles =katona) de az utána lévőt nem tudom elolvasni. az lehet ahol katonáskodot? és Ő házasodott össze özv. Kiss Erzsébettel és az előző férje Nagy János volt
Már az is sokat magyaráz, hogy Terézváros: Budapesten sokkal hamarabb voltak utcanevek, mint faluhelyen.
A teljes oldal alapján azt hiszem, a "pl." nem plebejus, hanem platea "utca, tér". Budapest kataszteri térképét nézegetve (https://mapire.eu/hu/map/budapest-1867-73/) azt hiszem, a fistula a Síp utca lehet, ami a Dohány utcai zsinagóga mögött a Rákóczi (akkor még Kerepesi) úttól a Dob utcáig fut.
Szia. Gyanítom, hogy itt Carolus Borromeus a keresztnév, azaz Borromeói Károly a névadó. Szokás volt ez, hogy konkrét szentek esetében a teljes nevüket adták az újszülöttnek, hiszen a névadó a gyermek védszentje, s az egyedi azonosít a teljes név. Azaz nem Nagy Károly, hanem az egyház egyik reformátora volt a névadó.
Ahogy Jan Nepoumok formában is találkozni egyes bejehgyzéseknél. pl. Johann Nepomuk Schwarzenberg. De ókereszténység idején élt szenteknél is így van, pl. Jean Baptiste (Bessieres) esetében is Keresztelő Szent János volt a védszent (ez a Jean Baptiste későbbi koroknál, még ma is gyakori, spanyol nyelvterületen is pl. Juan Baptista).
Nagyon szépen köszönöm! nem tudtam eddig, hogy mi jelent az. Most márt értem. Lehet fogok még segítséget kérni. Településkönyvön dolgozom és néha a latinnál vannak olyanok, amiket nem tudok elolvasni. Köszönöm!
Az egyszer aláhúzott jel a ditto "ugyanaz" egyik változata.
A kétszer aláhúzott jel azt hiszem, felülvonalas 'v' betű, a vel "vagy, másképpen" rövidítéseként, vagyis a nevek: Varju másképpen Vranna Mihály, Makrányi másképpen Molnár Pál.
Dey Jakab, villicus, rk, & Tőrös Julia, ref. ? fistula 5 Valz László tapetarius & Rózsa Susanna rk ugyanaz házasodtak 1859 okt. 2 meghalt itt 1871 március 25 bába Müller
---
Se a MACSE segédleteiben, se a Google fordítójában nem jutottam messzire a villicus, fistula, és tapetarius jelentésével. Elhelyezés alapján a fistula talán az utca vagy városrész neve lehet, és előtte talán pl., a plebejus "közrendű" rövidítése állhat, de a többi bejegyzés (és a fejléc) alapján az egészet sokkal könnyebb volna értelmezni. (Link is jó, sőt, jobb, mint a csatolmány, mert ezen a fórumon még sose találtam a képnagyításra módot.)
Vissza olvasva a régebbi hozzászólásokat és valaki érdeklődött a Kun-Szabó nemes eredetével kapcsolatban:
Kún-Szabó. Szabolcsmegyéből származott Gyöngyöspatára, innen pedig Gergely Lőrinczibe ment lakni. Az 1754. évben szerepelt fia Ferencz diákkorában önkényesen felvette a Lőrinczy nevet. A megyében kihirdetve nem volt. (1754. év 119. sz. 259. jkl.)
Érdeklődnék, hogy sikerült-e tovább lépni ebben a kutatásban, mivel engem is érdekelni ennek az eredménye.
Segítséget szeretnék kérni. az első aláhúzás az az ismétlést jelenti? Én eddig annak gondoltam. A 2 vonalas aláhúzás ugyan mit jelent? Makrányi Pál Molnár lenne a neve, vagy mi? Előre is köszönöm a segítséget!
Kiolvasási segítséget szeretnék kérni. Sajnos tényleg nagyon most kezdtem ezt az egészet, így semmi lényegeset nem tudok kiolvasni, se a vallásukat, se azt hogy hol laktak. Annyit sejtek, hogy az 1859-es dátum talán a házasságkötés idejét jelentheti. Ez az anyakönyvi bejegyzés 1869 júliusában keletkezett.
Egy kolléga által korábban említett német nyelvű letöltő programot felraktam a gkopasz5 gmail com ra. Kb 18 Mb a mérete. 64 bites Windows 7 alatt működik. Jpg kiterjesztéssel van fent .Letöltés után át kellíirni a kiterjesztést exe-re. Beállítható, hogy egyszerre 5- 10 szálon töltse le a filmet. Jelszó Barabas123. Sok sikert
Igen, nekem is azt csinálta tegnap este, és kb. tíz újratöltés után nem mutatott semmit (ugyanúgy, mint amikor a 40 kép utáni szünetet jelzi). Ma reggel megpróbáltam újra, és az első két képnél működött. A harmadiknál már a nagyítással kellett játszadozni, hogy betöltse az egész képet. A negyediknél csak fele képet volt hajlandó letölteni, és a lapozással az előző kép is "eltört".
A legutóbbi FamilySearch frissítés (tegnap vagy tegnapelőtt?) óta az FS-TOOLS 4.0.1 csak kb. a felső egy centit jeleníti meg a képekből. Másnál is ez van?
A megyei és fővárosi levéltárakban kutathatóak. Én még nem láttam árvaszéki iratokat, de ahogy a fondjegyzékeket nézegetem, van a városoknak és a megyének is árvaszéke. Balassagyarmat esetében 1924-1950 között maradtak fenn árvaszéki iratok. A Nógrád megyei levéltár XX. századi megyei árvaszéki iratokat 1900-1920, 1924-1938 és 1940-1944-ből őrzött meg. Az 1920-as évek környéki árvaszéki iratok elvileg kutathatóak, de a levéltár erről biztosabb tájékoztatást tud majd adni.
Én annál a kerületnél keresném, ahová az adott terület abban az időben tartozott, amikor a mormonok végigfényképezték az anyakönyveket. Ez az FS-ön így működik. Hiába származik a családom Magyarországról, az (amúgy teljesen magyar) felvidéki anyakönyveket Szlovákiában, szlovák elnevezésű falvakban találom meg, mert a fényképezés idején már oda tartoztak, az volt a nevük.
Ha ismerték a szüleik nevét, akkor nemcsak az örökbefogadó szülőket jegyezték be a házassági anyakönyvbe, tudomásom szerint. Az árvaszéki iratok az 1940-es évek elejéről még nem kutathatóak. Tényleg nem lesz egyszerű felderíteni a családfáját.
A Fejér megyei Aba község anyakönyveit keresve szembesültem a problémával. Az FS Catalog szerint csak református anyakönyvek vannak, amennyiben a Search oldalról közelítem meg és csak beírom, hogy Aba,
akkor katolikusokat is kidob, viszont a mellérendelt a.k. másolat teljesen más. Lehet, hogy nagyon el lett rontva?
Köszönöm a segítséget! Egyelőre idő hiányában nem tudok nekilátni a dolgoknak... Sajnos az eredeti házassági anyakönyvet nem találtam meg, 1960-ban esküdtek a nagyszüleim. Viszont azon már csak mindkettőjük örökbefogadó szülei lennének feltüntetve és szerintem így sem lennék előrébb, mert őket ismerem. Felmenőktől már sajnos nem tudok kérdezni ez ügyben... Túl későn születettem ehhez és túl későn is láttam neki a családfakutatásnak. Kérem javítson ki, ha rosszul gondolom. Utánanéztem az árvaszéki ügyeknek. A Hungaricana-n kívül máshol nem tudnám megtalálni ezeket? Számomra elég kusza volt a kereshetőség és az oldal felépítése is. Előre is köszönök mindent! A közösségnek pedig eredményes keresést kívánok!
Még olyat is találtam, ahol ugyanazt a személyt egyszer Reucsánnak, egyszer Rewutsánnak írják. Nagyon úgy tűnik, hogy nem volt a neveknek lefixált helyesírásuk, mint manapság, hanem hallás után leírta a lelkész/pap, ahogyan ő gondolta.
A nevük alapján én is szláv eredetre gondoltam, csak reméltem, megtalálom azt a generációt, akik már újak voltak Balassagyarmaton. De ehhez sajnos nem elég régiek az elérhető anyakönyvek. Meg aztán mivel az evangélikus anyakönyvek csak lakhelyet írnak, származási helyet nem, így még az sem feltétlenül biztos, hogy a gyarmati anyakönyvekben található az a János is, aki az én utolsó biztosra megtalált ősöm apja.
Egyébként nem tudom, hogy ez máshol is így van-e, de Balassagyarmaton teljesen belterjesnek tűnik az anyakönyvek alapján az evangélikus közösség. Nagyjából 15 vezetéknév és úgy 8-10 keresztnév váltakozik benne, nagyon oda kell figyelni, mert ami ugyanannak tűnik, az egy másik, ami másiknak, az meg ugyanaz, ami már volt, ráadásul hemzseg az azonos nevű emberektől.
Anyukám anyai ágán ugyanebbe futottam bele a ceglédi református anyakönyvekben. Azt gondoltam volna, hogy a Semetka név elég egyedi ahhoz, hogy pikk-pakk visszajussak vele az anyakönyvezés kezdetéig, erre majdnem minden oldalra jut egy belőle. Viszont legalább már arra rájöttem, honnan lett manapság ez a sok vezetéknév. Eddig a Reucsánnak négyféle magyarosításával találkoztam, a családunkban lévők neve Reményi lett, de találtam Rónásit, Rendest és volt még valami, ami most nem jut eszembe.
A monitorral nekem sincs bajom, 27"-os. Viszont a 19. század közepén belefutottam egy olyan lelkészbe, aki nagyon apró és olvashatatlan betűkkel írt, muszáj volt kinagyítanom a rubrikát, hogy ki tudjak hámozni mindent.
Amúgy ezt a vonalat most feladtam, végignéztem a balassagyarmati evangélikus anyakönyveket, az egyetlen Nozdroviczki az 1888-as N. Mária és Reucsán Mihály házassági bejegyzésben van, előtte sehol semmi. Azaz nem gyarmati a család.
A Reucsán vonalat próbáltam rendbe tenni, elég valószínűnek tartom, hogy valaha egyetlen ilyen nevű család volt (biztosan jöttek valahonnan, ilyen hülye névvel nem lehet valaki őslakos), később szaporodtak el annyira, hogy már nem is tudták, hogy egyetlen családhoz tartoznak. Én naiv abban reménykedtem, hogy visszafejtem az egész történetet, de még a 19. század elején is a házasságoknál 9 különböző szülőpárostól származó Reucsánt találtam, sokszor egymás között is házasodtak. Szóval ha egy család is az egész, egészen biztosan nem abban az időtávlatban, ameddig az itteni anyakönyvekkel vissza tudok menni. Így viszont egy idő után reménytelen kitalálni, melyik a családunk egyenesági felmenője, mert az 1850-es évektől visszafelé sajna nem írták ki a szülőknél a nő teljes nevét sem a keresztelési, sem a házassági anyakönyvekben. Márpedig ha egyetlen generációban van 7 Reucsán János, és abból háromnak is Mária nevű a felesége, abból ki nem találom, melyik lehetett az ősöm.
A letöltésnél két reg fájlt kapsz amit dupla kattintással futtatsz -hozzáadod a regisztrációs adatbázishoz.
Tehát ha pl Ország/Megye/Város/DGS kód(000000000)-kereszeteltek-xxxx-xxxx/dgs kód 0000000_001.jpg -1895 előtt pedig van vallási mappa is- stb ebben a mappában van az összes idevonatkozó kép.
pl.:
Akkor csak megnyitod az elsőt vagy ahányadikat akarsz és pl Én a jobbra/balra nyíllal léptetem előre hátra, görgővel nagyítok.
Ha rám hallgatsz akkor a "FastStone Image Viewer" -t használva - nálam egy 50%-os kicsinyítés után - kijelölöd a film összes letöltött képkockáját, majd a "létrehoz" -->" több oldalas file leképzés" -->PDF formátum- ba elmented. Innen bármely PDF ( pl. Sumatra PDF) olvasó megnyitja és veszteségmentesen oda nagyítod ahová akarod.
freyya: Az is lehet, hogy N. Mária betért a római katolikus egyházba, és azért írták katolikusnak. (Bár például a betért izraelitáknál megírták a házassági anyakönyvbe, hogy korábban zsidó volt.). Szerintem ott történik meg az anyakönyvezés, ahol a gyermek született, nem a szülők lakhelyén. Elméletileg könnyebb lenne kutatni a mai elektronikus anyakönyvezés miatt, de nem hiszem, hogy akárcsak a halotti anyakönyveket is kutathatjuk majd belátható időn belül. Ha a gyereket meg is keresztelik, akkor annak a templomnak a keresztelési anyakönyvében is megjelenik, ahol a keresztelés történt.
Én is tapasztalom augusztus óta, hogy 20-30 kép után nem akar kitisztulni a kép, és (ritkán) a számok is hiába változnak, amikor lapozgatok, a kép marad. De nálam ez pozitív irányú változás, mert már egy éve tapasztalom ezt a problémát, nyár elejére az összes kép már csak harmadik-negyedik frissítésre tisztult ki, a számos probléma pedig 2-3 képenként előjött.
Napközben szépen letöltötte mind a 600 képet, most már a gépről tudom nézegetni. Most épp valami használhatóbb képnézegető programot keresek, mert ami alapból a win10-ben van, az elég cécós. Csúszkával lehet csak növelni a kép méretet, ráadásul vissza kell csökkenteni kattintással az eredeti méretre, másképp nem lehet a következő képhez lapozni, ahol megint kezdhetem a csúszkával a kinagyítást. Szóval most keresek épp egy olyat, aminél a nézet univerzálisan nagyítható, nem képenként értelmezi. Ha tudsz ilyet, ne tartsd magadban. :)
Ez a neve a programnak, egy srác írta 4-5 éve csak 64-bit-s, és egy német fórumon árulta, még működik, -bár volt vele 1-2 hónap kiesés nem töltött semmit, valszeg az FS buzerált valamit, de még a mai napig megy a program W7x64.
FS-Tools-l azokat szoktam leszedni ami mellett kulcs van (csak kutató központoknak), azokat meg az szedi le. :)
Nem hagytam ott végül éjszakára, mert nem volt értelme. Az egy dolog, hogy időnként szünetet csinál, azzal nincs gond, mert ha letelt, magától folytatja a letöltést. Viszont időnként egy-egy képnél valami időtúllépéses üzenetet dob fel, és amíg azt ki nem kattintom onnan, áll az egész. Álmomban meg nem tudok kattintgatni.
Most csak az alkalmazást nyitottam meg, így működik a letöltés. Úgy tűnik, az zavarhatta, hogy szimultán meg volt nyitva az oldal a böngészőben. A tempó viszont eléggé lassú. 16 kép lejött kb. fél perc alatt, a 17. meg majdnem negyedórája jön. Remélem, reggelre sikerül letöltenie a kijelölt 600 képet!
Nálam is tökéletesen megy a 4.0.1. verzió. Megkeresem a kíván filmet, a Letöltés fülön beírom a filmszámot, az első és utolsó filmkocka számát. Majd az Adatokat ellenőrizni gombra kattintok. Majd ezután indítom a letöltést. Más trükkje nincs szerintem a bejelentkezés és a helyes mappamegadás után
FS-Tools használatában tudna valaki segíteni? Filmeket tudok vele nézegetni, ha oda bemásolom a filmtekercs számát, de ezenkívül szinte semmit nem csinál. Ha gyűjteményt akarok lekérdezni, akkor "az állomány nem található", ha bármit le akarok tölteni, feldob egy "hibás kérelem" hibajelzést. Pedig nagyon hasznos dolgok lennének benne, de jelenleg csak arra tudom használni, hogy a FS weboldallal párhuzamosan nézegessem a képeket.
Egyre valószínűbbnek tartom, hogy evangélikusok voltak, és magyarországi születésűek, talán pont balassagyarmatiak, csak átmenetileg laktak Szécsénykovácsiban, ahol a lányuk a későbbi bejegyzések szerint született. Mivel a lányuk, Nozdroviczki Mária a házassági és az halálozási anyakönyv szerint is katolikus, eddig meg voltam győződve, hogy legalább az egyikük katolikus kell legyen, de valószínűleg az lehetett, amit b_lajos mond, hogy azért keresztelték katolikusnak, mert olyan templom volt a környéken. Bár egyelőre nem tudom, a sok közül melyik Czelleng Erzsébet az anyja, de az evangélikus anyakönyvekben Balassagyarmaton is igen sok Czelleng nevű van, szóval nagy az esélye, hogy mindkét szülő evangélikus. Mindenesetre átnyálazom a balassagyarmati evangélikus anyakönyveket, hátha többet megtudok, és meglesz az egész család.
Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy ma hol zajlik az anyakönyvezés, a szülők állandó lakhelye szerinti önkormányzatnál, vagy abban a városban, amelynek a kórházában az anya szült? Utóbbi nagyon leegyszerűsítené a keresést a jövőben, mert van átlag megyénként két kórház, és annyi. Templomból meg sokszor a kis falvakban is volt legalább kettő.
Igen, sajnos tapasztalom az utóbbi időben, mindegy melyik gyűjteményről van szó. Legfeljebb 8-10 kép jön össze, azokat viszonylag gyorsan betölti, utána azonban kell pár perc szünet, mert ha ilyenkor frissítek képes a netkapcsolatot is megszakítani 1-2 percre.. És mindez netkapcsolattól, szolgáltatótól, böngészőtől op-rendszertől függetlenül. Valami nagyon problémás az FS-nél az utóbbi 6-7 hónapban, azóta van ez. Előtte sosem tapasztaltam. Megoldást nem tudok.
Ha evangélikus volt, és szülőhelye ma is Magyarországon van, akkor a keresztelése nincs indexelve, és az FS keresője azért nem köpi ki. Czelleng Erzsébetnek mi volt a vallása?
(Tapasztalatom szerint a vegyes házasságok két véglet között mozogtak: volt olyan, hogy mindkét anyakönyvben bejegyezték, vagyis dupla a rátalálás esélye, de volt olyan, hogy csak az egyik anyakönyvbe írták be, és ott se a "rendes" helyre, időrendben, hanem külön oldalra valahol az anyakönyv legvégén, ahol a rátalálás esélye majdnem nulla.)
Ha evangélikus volt, akkor lehet érdemes megnézni az Őskereső-n, az az evangélikus anyakönyvek gyüjteménye, hátha tartalmaz valamilyen extra adatot, ami segítségedre lehet!
Amúgy 3 év könnyen benne van a tévedési határban, nekem is vannak olyan születési bejegyzéseim, hogy mindhárom bejegyzésben szereplő életkor ellentmond egymásnak.
Azt, hogy kit milyen felekezetben keresztelték, jegyezték be és valójában milyen vallást gyakorolt, az két külön dolog. Ha a településen nem volt csak pl katolikus templom, akkor a gyerek oda lett keresztelve.
Megvan Nozdroviczki Antal halálozási bejegyzése. Annyira reménykedtem, hogy olyankor halt meg, amikor épp részletesen minden adatot beírtak az anyakönyvbe, de még véletlenül sem. :( 1916-ban halt meg Balassagyarmaton 85 évesen, felesége Czelleng Erzsébet, anyja, apja "néhai ismeretlen". De az tuti, hogy nem az a Nozdroviczki, akit megtaláltam, mert az katolikus volt, ő meg evangélikus. Meg kb. 6 évvel korábban is kellett születnie.
FSD alatt mit értesz? Nekem valami FS-Tools nevű programom van, elméletileg azon is van letöltés, de nálam nem akar működni. Csak ugyanazok a dolgok működnek rajta, amik az oldalon is, minden egyébre, ha rákattintok, azt írja ki, hogy az URL nem található.
Igen, olyan 40 kép után csinálja. De hogy ebben mi a pláne, azt nem értem. 40 kép azért gyorsan lemegy, annyi idő után még nem feltétlenül kell felállni a géptől, és szünetet tartani. 250-300 kép után még hasznos is lenne némi motiváció, hogy nyújtózzak egyet, de ilyen gyakran?
Részben szándékos: 40 kép után kb. 10 perc szünetet tart, amiben a frissítés csak ront a helyzeten. Amikor az oldal lelassul vagy leáll kb. 5-10 kép után, az azt hiszem, nem szándékos, és nem mindenki tapasztalja, vagy nem minden gyűjteménynél csinálja. (A "visszajelző" fórumon képernyő-képeket kellett csatoljak, mire némelyek elhitték, hogy nem bejelenthető hibajelzésről van szó: http://community.familysearch.org/.) Sajnos a magyar vonatkozású gyűjteményeknél én elég következetesen tapasztalom....
Nektek is beáll egy idő után az FS? Akár az oldalon, akár az alkalmazáson keresztül nézem, nagyjából 50-60 lap pörög szépen, aztán a következőt már nem akarja betölteni vagy csigalassan jön be. Most felváltva használom a kettőt (ha beáll az alkalmazás, váltok az oldalra, aztán amikor az beáll, addigra megint működik az alkalmazáson keresztül), de nem érzem ezt normálisnak.
Nem Nozdroviczki Antal, hanem már a lánya született Kis Kéren vagy Szécsénykovácsiban. Az ükanyám, Nozdroviczki Mária halotti és házassági anyakönyve van meg, azokból tudom a Nozdroviczki Antal és Czeleng Erzsébet szülőpárost. Az ő házassági bejegyzésüket, illetve Nozdroviczki Mária születési anyakönyvét szeretném megkeresni. Az év szinte egészen biztos, mert a házassági, az összes gyerekének a születési és a saját halálozási anyakönyvében is úgy van megadva az életkor, hogy abból 1865 vége vagy 1866 eleje jön ki születési időnek. Ami nekem gyanús, hogy az adott időszakban a születési anyakönyvek mind indexálva vannak, és ettől a szülőpárostól sehol egyetlen gyereket nem találok se a szlovákiai, se a magyar anyakönyvekben. Az még benne van a pakliban, hogy aki az adott oldalt indexálta, az véletlenül átugrotta N. Mária születését, de hogy az összes gyerekét??? Akkoriban meg nemigen voltak egykék.
Most N. Antal halálozásiját keresem, abban gondolom, megemlítik a feleségét is, az életkorát és a születési helyét, és így már egyértelműen kiderülne, hogy ez ugyanaz az ember-e, akinek a születési anyakönyvét megtaláltam. Az szinte biztos, hogy csak átmenetileg élt Szécsénykovácsiban, a lánya házassági anyakönyvében a feleségével együtt cselédnek van feltüntetve, lehet, hogy ott volt éppen akkor munkája, amikor az ükanyám született. Mivel a lányán kívül legalább egy fia is ide kellett, hogy költözzön (különben nem élnének a városban most is Nozdroviczki néven rokonaink), abban reménykedem, hogy esetleg a fiatalokkal ők is ideköltöztek, és itt haltak meg. Meg persze a felvidéki anyakönyvekben is keresgélek, csak az nehezebb eset, mert ott polgáriakat nem találtam, és bár az egyháziak emiatt simán belenyúlnak a 20. század közepébe, kapásból több felekezetet kell átnézni. Ráadásul átlag három kilométerenként van egy falu. A Czeleng Erzsébet név sem sokat segít, a keresett időben, 10 km-es körzeten belül legalább 5 ilyen névre keresztelt leánygyermeket találtam.
Lehet, hogy nem szécsénykovácsi vagy kiskéri születésű N. Antal, de fiatalabb korában élhetett ott a családjával, azért lettek születési helyként bediktálva. Habár kevés rá az esély, de nem kizárt, hogy ezek közül valamelyik településen meghalt egy-két testvére, szülei. Szóval a halotti anyakönyveiket érdemes átnézni.
Nem zártam ki, egyelőre nem is nagyon találtam más lehetséges jelöltet, csak addig nem akarok továbbmenni rajta, amíg nem találom meg vagy legalább egy gyerek születésijét vagy az esküvőt. A legszomorúbb, hogy bármelyik keresztelési anyakönyvet megnyitom az adott időszakban, mindegyik indexálva van. Azaz ott kell lennie valahol a találatoknál, csak nagyon durván el lehet benne valami írva. Próbálom mindenféle csillagozással.
A ma Szlovákiához tartozó helységek is benne vannak, minden hivatalos nevükkel. Egy hibája, hogy az elcsatolt helységeknél a legújabb országot mindig Csehszlovákiának írja, mivel a helységnévtár eredeti forrása Csehszlovákia felbomlása előtt írodott.
Megtaláltam, de ott csak a polgári anyakönyvek vannak. Az egyháziak nincsenek sehol így térkép szerint rendezve? A Felvidéken szeretném végignézni a Balassagyarmathoz közeli járásokhoz tartozó falvakat, de sehol nem találok egy olyan részletes térképet, ahol a települések szlovákul (vagy legalább szlovákul is) ott vannak. Ehhez képest a FS a full magyar falvakat is szlovák néven tette fel.
Emlékszem, még évekkel ezelőtt nézelődtem a FS oldalon, és Magyarországon megyékre és településekre volt rendezve az összes anyakönyv. Most megtalálom ezt így valahol?
Tudtok valahol olyan térképet, ahol a felvidéki falvak szlovák elnevezéssel is szerepelnek? Esküszöm, nem értem a google-t. A görögországi településeket még latin betűvel sem írták ki, csak a görög ábécével, Szlovákiában meg következetesen magyarul van minden.
Végignéztem, sehol semmi. Találtam a környéken Nozdrovitzki Antalt, aki megfelelő időben született ahhoz, hogy ő legyen az apa, róla még azt írják, hogy "nemesi uraság gazdája". Lehet, hogy felcsinált valami cselédlányt, az megszülte a gyereket, azaz a születésin még valami számomra ismeretlen anya szerepel apa nélkül, aztán esetleg annak a halála miatt, vagy talán mert az ő felesége, ez a Czeleng Erzsébet meddő lehetett, magukhoz vették, és felnevelték? Kár, hogy a házasságok nincsenek indexálva, előbbre lennék. Sejtésem sincs, hol keressem.
Tényleg, örökbefogadásnál hogy működik az anyakönyvi kivonat? Örökbefogadottak sokszor évekig keresik az eredeti szüleiket. Na de ha a születési anyakönyvben ott áll fekete-fehéren, akkor mit kell azon keresni? Vagy ilyenkor azt is utólag átírják?
Kis Kérnek nincsen saját anyakönyve, meg Szécsénykovácsinak sincs. Néztem varbóit, ipolynyékit, ipolyszécsénykeit, még szécsényit, meg a végén balassagyarmatit is, hátha ide bejöttek keresztelni. Amit a környéken találtam anyakönyvet, azt mind átnéztem.
Sosem fogom megérteni az FS keresőjét. Ha például rákeresek az indexált adatoknál a Nozdroviczki névre, simán mutatja a találatok között a Donsiewicz és a Hodanovicz neveket, de még véletlenül sem a Noszdroviczki, Nozdroviczky, Nazdroviczki, Nazdravicki stb. verziókat, amik simán lehetnek ugyanannak a névnek a különböző írásmódjai, elírásai. Pedig külön-külön mindegyikre van találat. Arról nem beszélve, amikor egy csomó totál más után az x-edik oldalon hozza megint az eredetileg keresett nevet. Pontosíthatnák a keresőt, legalább lenne olyan opció, hogy csak a pontos találatokat dobja ki, vagy ahol legfeljebb 1-2 betű eltérés van!
Katonai lajstromokat hol találok? Van egy dédanyám (Nozdroviczki, házassági anyakönyv szerint Kis Kér, a gyerekei születési anyakönyvében Szécsénykovácsi van megjelölve származási helyeként), akinek sehol nem találom a születési anyakönyvi kivonatát. Szülők Nozdroviczki Antal és Czeleng Erzsébet. Lehet, hogy ő is valami katonai anyakönyvben lesz? Néztem már a környéken az összes falut, összes felekezetet, de sehol semmi. Kerestem a szülők házasságát is, meg születési anyakönyvekben ugyanettől a szülőpárostól származó gyerekeket, de sehol semmi. Valahol 1865 körül kellene lennie, de 1850-75 között mindent átnéztem. Az 1888-as házasságnál 23 évesnek írják.
Segítségednek köszönhetően rögtön meg is találtam a halálesetet, és bizony jól sejtettem, hogy hol kell keresni: az illető 1896. január 19-én halt meg 40 évesen, "szervi szívbaj" következtében.
Sajnos nem tudom a pontos csapattestet, csak annyit, hogy katona volt. Illetve egy úriembernél megtaláltam a családfáján és oda beírta, hogy tüzértiszt - de nem tudom honnan van ez az adata
Josephus Schaffarz az illető. Megvan a születésije (Dubicko 1794.05.23) illetve a halottija (Lipótváros, 1853.06.23).
Eddig két gyereket találtam hozzá Ferdinandus (ükapám 1837.04.05 - ez a dátum a házasságijába volt utólag beírva, Pesthinum születési hellyel) illetve Catharina (talán 1834 szintén Pesthinum)
Azért lenne jó megtalálni, hogy hova lettek anyakönyvezve, mert akkor az esetleg többi gyerekre is ráakadnék.
Az FS-en megnéztem pár katonai anyakönyvet de azokban nem voltak. (Illetve végignéztem -elvileg- az összes polgárit)
Jó ideje nyúzom már a FamilySearchöt és más forrásokat, csinálom a saját (magyar) és a feleségem (kanadai, amerikai, ír, stb.) családfáját, de erre az életben nem jöttem volna rá. :D
Elar: A katonaállítási lajstromban, ha fennmaradtak a család lakhelyén, megpróbáltál már utánanézni az apának? És az is lehet, hogy a gyerekek születésekor nem a békehelyőrségében tartózkodott az ezred.
killbill1980: Én ut pratenditur-t tudom kiolvasni belőle, valamint az NB.-t (talán nota bene) és a nunc-ot.
bubbliekislany: Leginkább az idősebb családtagok tudnak ebben segíteni. + kutathatósági határon belül vannak a negyvenes évek árvaszéki iratai. Az egyetlen kiindulási pont, ahogy azt freyya is írta, a szülők házassági anyakönyvi bejegyzése, feltéve, hogy volt esküvő.
Szia, megadnád a forrást, azaz melyik év melyik település (egyház?), hogy, hogy jobban körbenézhessünk abban az anyakönyvben?
Ha az anyának volt házastársa, akkor a gyerek nem törvénytelen, mégha a tényleges apa nem is a férj, ez utóbbi a törvényes apa, ez mindig így volt, s ma is így van. (b_lajos úgy értelmezi, hogy mindkét szülőnek van házastársa.)
Én az ükapámnál vagyok elakadva, hogy hol anyakönyvezték őt meg a testvéreit.
Igazából már nincs jelentősége, mert gyakorlatilag minden adat megvan, csak hát a kutatási szenvedély nem hagy nyugodni, h nem találom :)
Elvileg vmelyik budapesti egységnél születtek a gyerekek, a katonai (és polgári) könyvekben mégsem találom. Pedig még elvileg a pontos dátumom is megvan
Dél-Tirolban eszembe jutott a topik. Jártam egy temetőben, ahol amellett, hogy meseszép fémből készült fejfák voltak, minden egyes halottnál ott állt rajta a teljes születési és halálozási dátum, nőknél a születési név is, valamint egy fénykép. Kész kánaán családfakutatóknak. :)
Nem biztos, hogy ezt is jelenti, a saját kutatásom alatti tapasztalatból próbálom olvasni/fordítani szótár segítségével Én a gyereknél és az apa rovatban ut praetensitur -t olvasok a praetensio követelést jelent. Előtte sztem 90%, hogy spurius, azaz (törvénytelen, fattyú) A B. nem tudom, mit rövidít.
Az apa oszlopa számomra rejtély, jobb latinul olvasót kínál
ut praetensitur juvenis (fiatalember)/jusenis? professione sutor in Germania ..... existentis ... Petrus Dietrich
az ut lehet utcrinus rövidítése, egyazon anyától, de más apától való férfitestvér
Az ancestry.com-ra van valakinek itt a fórumon hozzáférése, aki egy rekordot kellene megnézne/letöltene Marosvásárhelyről? Nagy segítség lenne a további kutatásomban
Szia. A tulsó oldalon, egy május 24-i bejegyzésnél is hasonló szerepel. Ott tisztán olvasható, hogy "Szék".
A Vályiban ez áll róla (3 Széket nevez meg, ez van Heves vm-ben)
"SZÉK. Magyar falu Heves Várm. földes Urai B. Orczy, és Széky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik nagy kopasz hegyek között mély vőlgyben, Sz. Erzsébethez é. 1 és 1/4 mértföldnyire. Nevezetes kősziklából eredő forrás van határjában, melly tavaszszal, és őszszel úgy megfejéríti a sarat, és gyepet, mintha lisztel meghintetnék; érezhető sós vóltáért a marhák is nagyon szeretik, a vad galambok is őszszel, és tavaszszal ezerenként hevernek körűlötte; kőbányája még nevezetesebb, mert zőld, veres, és sárga szinű olly nagy köveket lehet belőle hasogatni, mint egy asztal, s úgy tetszik, mintha az említett színű pántlikák szövettek vólna beléjek. Tábla-köveiben 343tapasztalhatóképpen lehet látni a számtalan apró tengeri tsigáknak házaikat. Az Erdő-Kövesdi Kastélynak belső Udvarkáját, és a Csepegő alatt lévő környéket illyen kövekkel rakatta-ki B. Orczy Uraság; határja jól termő."
Elég tisztán Zér van odaírva -- lásd az "er"-eket az Emericusban és Veronicában -- ami talán valamilyen Szer vagy Szér régies írásváltozata lehet. Persze nem találok Hevesben semmiféle Szer-t... (Pusztaszer túl messze van Nagyivántól, hogy arról lehessen szó.)
A képen megjelölt település nevét jól tippelem a felvidéki Zár-nak vagy valami más lehet? Már próbáltam minden variációját a szónak, de Zár-on kívül semmi nem jön ki. Ha esetleg valakinek van valami tippje, ne tartsa magába ! :) Köszönöm szépen!
Köszönöm azért ezt is, megpróbálom az osztrák hadtörténeti levéltárat, hátha ott több infó van. Kolozsvár új a történetben :) melyik sorban olvastad? Mert még úgy se találom, hogy tudom mit keressek!
Sajnos a második karton szövegéből csak egy-két szót tudok kiolvasni. A foglalkozása Riemer, azaz szíjgyártó. Gemeiner (az első kartonon) a rangja, közlegény. A Zugewachsen-nek van növekmény jelentése is. A második kartonon újdonságként látom Kolozsvár (Klausenburg) nevét.
Ugyan a családfakutatást már másfél éve csinálom, de zsákutcába jutottam. Nagypapám a mostanra már Szlovákia részévé lett Félen született, amely több problémát is felvet.
Először is az év 1941, amely kutathatatlan, másrészt az édesanyjának csak a nevét tudom, a születési idejéről semmit. Arra gondoltam, hogy kikérem a születési anyakönyvi kivonatát, bár azon nincsen feltüntetve az édesanya születési ideje és helye, így ez zsákutcának bizonyul. A segítségüket szeretném kérni, hogy ebben az esetben hol és hogyan tudnék keresni, kutatni? A másik a nagymamám, akinek szintén csak az édesanyja nevét tudom, de mást nem, viszont árvaházba adták még annak idején a 40-es évek derekán. Ilyen esetben hogyan tudnék hozzáfogni?
Állapot (családi) : házas két fajta (elvileg vegyes házasság: ev. és rom.kat)
Foglakozás:???
Zugewachsen??? Nyurgát ír a szótár
1843. Január 12-n József főherceg 2. sz. huszárezrednél
Méltányosságból 6 év után 5 (pénznem?) önként (leszerelés)
Gemein áthelyezés 1843. március 6.-t kivéve a hozzájárulást Grosznek Sophie-val házzasság (ez érdekes, mert volt gyerekük, 1843.03.17-n leányuk született!
Ezt tudtam kibogozni a szövegből, remélem másnak még lesz ötlete a kérdéses részekhez.
Dőlt betűvel írtam azokat a szavakat, amelyeknél bizonytalan voltam az átírás helyességben, illetve az utolsó mondatot kihagytam, mert számomra nem volt kiolvasható.
Stand: Verheurathet 2 Art.
Profession: ?iemers-nek olvasom.
Zugewachsen:
am 12 Jänner 1843 bei dem E. H. Joseph Huß. Rgt. Nro. 2.
als Gemeiner auf 6 Jahre a 5 flr Werbgeld freiwillige
Charge: Gemein Veranderung: transferirt Im Jahre: 1843 am: 6
Beschreibung: März auser hat vor der Assentirung die Sophie Grosznek geheurathet
Esetleg nem lehet, hogy valamelyik tanú neve volt Barna? Nekem volt egyszer egy ilyen esetem, ahol bizonyítottan a pap elírta az anya nevét, és a gyerek keresztanyjának a vezetéknevével jegyezte be.
Köszönöm szépen a válaszokat! A nagyúti pusztát meg is találtam Kál anyakönyvei között ám ez további problémákat szült. (miért is ne :D) Ugye a belinkelt házassági anyakönyvben látszik, hogy Kohári János apja Kohári Márton, anyja Barna Mária, 1824-ben született nagyúti pusztán. Na most ez mind szép és jó, de a nagyúti anyakönyveket átnézve két Kohári Márton apát is találtam, de egyiknek sem Barna Mária a felesége. Az egyik ilyen párosnak (Kohári Márton - Kovács Mária) volt is egy János fia aki 1821-ben született, ami nem mellesleg Kohári János halotti anyakönyvéből (34 éves) visszaszámolva stimmel is. Adott tehát a kérdés, hogy elírhatták-e a menyasszony nevét a házassági anyakönyvben (mindkettő Mária), vagy valahol máshol kell keresgélnem? A FS kereső semmit sem dobott ki pl. Barna Máriával, ezért gondoltam az elírásra. Érdekes egy família ez a Kohári. Amíg idáig jutottam is kb. minden családtag máshol született, mondjuk ez nyilván a foglalkozásukból (juhászok) adódik.
Sikerült megtalálni a Grundbuchblätterben az ősömet, igaz nem a 2. huszárezredben, hanem az Erdélyi kiszolgáló és felújítási osztályban (Beschäl- und Remontierungsdepartmeent Siebenbürgen), aminek Désen volt a központja. Ugyanis ott élt. Sajnos németül van, számomra egy része olvashatatlan. Biztos, hogy ő a keresett rokon, mert utalás van a feleségére, akinek a neve egyezik a kersett ősüm feleségével.
Annyi ki tudtam olvasni, hogy brassói származású, 1826-ban született és evangélikus. 1843-ban lett áthelyezve ehhez osztályhoz (it írnak a feleségéről). Az evangélikus vallás kissé elszomorít a kutathatóság miatt. A brassói levéltárban nincs 1837 előttről anyag. Ami van, azt online átnéztem, nincs találat. Valaki le tudná fordítani a képen látható szövegeket?
Jó estét mindenkinek! Szükségem lenne egy kis olvasási segítségre. Az 1. képen az anya vezetéknevét nem sikerül megfejtenem, a másodikon a vőlegény születésének helye talány számomra (Nagyút településre tippelek), a 3. képen pedig nem tudom kiolvasni a latin szót a megkeresztelt gyerek neve alatt. Segítségetek előre is köszönöm!
Sziasztok! Adott egy 1784-es házasság, aminek a résztvevőit nem tudom azonosítani. Osvard József (22) és Márton Anna (19) kötöttek házasságot, ugyanazon a napon, ugyanott pedig Osvard Pál (19) és Garai Ilona (18) is ugyanígy tettek. Mindkettő párnak ugyanaz a két ember volt a tanúja. Az én egyenesági ősöm József, ilyen néven két fő született a faluban, az egyikőjük 1754-ben (házasságkötés idején ~30 éves), a másik személy pedig 1759-ben (a házasságkötés idején ~26 éves).
A két fiú édesapja Ádám illetve Ferenc. Ádám fia született 1754-ben, ugyanúgy született egy Pál nevű fia is, aki a házasságkötésnél 19 évesnek volt feltüntetve, és annyi is volt valójában.
Ferenc fia 1759-ben született. Az összes testvért megnéztem, akik megérték a felnőttkort, egyet kivéve, akit nem találtam meg. Sajnos nem jutottam sokra, ugyanis csak tanúk voltak feltüntetve a házasságoknál.
Ádám mellett szól, hogy volt egy Pál nevű fia, aki Józsefnek volt testvére, és egy napon esküdtek, azonos tanúkkal.
Ferenc mellett szól, hogy az ő fia közelebb áll ahhoz a korhoz, ami az anyakönyvben szerepel. A környéken nem született más ilyen névvel ebben a korban. Valakinek van esetleg ötlete? Nagyon szépen köszönöm előre is!
Megpróbálom összeszedni a két házaspár gyerekeit, aztán reménykedem, hogy valahol találok valami utalást arra, melyik Pityu kinek a borja. Öröm az ürömben, hogy ez a rész, úgy tűnik, teljességgel indexálva van már a FS-n. Az eggyel későbbi generációban is nagyjából 3 perc volt megtalálni az összes testvért.
Valahonnan máshonnan tudtam, hogy testvérek, de már nem emlékszem, hogy gyászjelentésből vagy miből. (A világért nem találom a jegyzeteimet az esetről. Valahol biztos, hogy megvannak, ráadásul ezen a gépen...)
Azt hiszem, annyi általánosítható az egészből, hogy hogyha az egyenes ág leáll, az oldalágakkal kell próbálkozni.
Az a legviccesebb, hogy a házassági anyakönyvben egyetlen oldalon van a két Stephanus házassági bejegyzése. Ott egyértelmű a különbség, mert ott van a feleség neve, de szülők a másiknál sincsenek, ráadául ott még életkort sem adtak meg, hogy legalább össze tudnám hasonlítani a kettőt, és az alapján belőném melyik születhetett két évvel korábban/később.
Katonaállítási lajstromokban találtam rá ükapám és testvére sorozási bejegyzésére. A német nyelvű megjegyzés rovatot azonban nem tudom elolvasni. Mindkét fiú Pusztasülyön született, a sorozáskor ott lakott, de a megjegyzés rovatban olvashatatlan német szövegbe ágyazva Tiszabeő település neve olvasható.
1837-es születésű, sülyi lakos Papp András 1858-as sorozása Szolnok körzetből és az olvashatatlan részlet nagyítva:
Az 1840-es születésű Papp Mihály 1861-es sorozása Szolnok körzet:
Papp Mihály neve át van húzva. Ez azt jelenti hogy nem vitték el katonának? Vajon azért mert a tesót már igen és hogy maradjon férfi örökös? Pedig volt másik fiú utód is a családban.
Meg lehet azt tudni valahol, hogy hova vitték őket katonának? Ezred, szolgálati hely stb.
Nekem is volt hasonló esetem. Végül a testvéreken keresztül sikerült elég biztosra beazonosítani az "enyémet": az egyiknek a testvére házasságánál beírták a szülőket. Mondjuk szerencsém volt, hogy a testvérnek nem volt druszája a másik családban...
A halálozási anyakönyvek ebben az időtájban az én tapasztalataim szerint úgy íródtak, hogy az elhalálozott személy édesapját feltüntették, és az elhalálozott gyermek keresztnevét, ha még nem házasodott meg. Házasodása után pedig a házastárs nevét tüntették fel, a szülőkét már nem. Az első lépés szerintem mindenképpen lehet az, hogy megnézed, nem halt-e meg valamelyikőjük csecsemő- vagy gyermekkorban, mert ha igen, akkor azt már ki is tudod zárni, és megvan, akit keresel. Viszont ha mindketten megházasodtak, akkor már jó kérdés.
Egész szépen sikerült visszamennem egy olyan ággal, amiben nem is reménykedtem. Most viszont elakadtam. Adott egy házassági anyakönyvi bejegyzés 1791-ből, ami szerint a vőlegény 21 éves. Sajnos a jegyesek neve mellett csak a két tanú van feltüntetve, szülők sehol. Próbálom visszakeresni a vőlegény születési idejét, meg persze a szüleit. A bibi az, hogy két év eltéréssel (1769, 1771) két különböző Stephanus Ember is született ugyanabban az apró falucskában, különböző szülőktől természetesen. Ha a hónapokat nézem, akkor ha 1769-ben született, akkor a házasság idején valóban 21 múlt, ha 1771-ben, akkor meg elmúlt húsz, és már a 21. évében volt. Kérdés, hogy akkoriban merrefelé kerekítettek? Vagy ettől kezdve soha nem lehetek biztos abban, hogy melyik az én ágam? Ebben az időszakban a halálozásikban benne van a szülők neve? Persze az is csak akkor vezet eredményre, ha mellette a házastárs neve is ott van, mert egyelőre az az egyetlen tuti adat.
Biztosan neki van igazuk. Nekem még nem sikerült rájönnöm, hogy mikor jegyezték be a születési és házassági anyakönyvekbe az eseményeket. Olyan esettel is találkoztam, amikor a halálesetet, sőt születést is, csak a katonai anyakönyvbe jegyeztek fel, a városi egyházi anyakönyvbe nem.
Átnézve az anyakönyveket, tévedtem. Más településeken végzett anyakönyvezés, ami a katonákat érintette ide is fel lett vezetve. Lehet az ezred bizonyos osztályai lettek felvezetve. ( A huszárezredek négy osztályból, az osztályok két-két századból álltak.)
A latin fordítók csoportban elsőre "áthelyezés"-re tippeltek.
Ami lehet valós, mert az első kép 1843-ból, a másik kettő 1845 (márius 6 és május 4.) tavaszán. Lehet akkor lett áthelyezve a 2. huszárezredbe.
Én is átnéztem, de nem találtam meg egyik született gyermeket sem, 1839, 1843, 1845, 1848.
Gyanítom, hogy azok kerültek bele ezekbe az anyakönyvekbe, amit a tábori/katonai lelkész végzett. A "rendes" egyházi úton történt esketés/keresztelés meg nem.
Elvileg igen, de nem tudom, hogy mitől függ, beírják a katonai anyakönyvekbe a keresztelést és a házasságkötést, vagy sem. (Én nem látom benne őket.) Nem a Hadtörténeti Levéltárban őrzik a törzskönyvi lapokat (Grundbuchblätter), ezért nem nézték át azokat. A latin szöveget (ad departamentum translatus) megpróbálhatod lefordítani ITT, bár családfakutatással kapcsolatos latin fordításban ritkán szoktak segíteni.
A familysearch-n fent vannak a 2. sz. huszárezredhez tartozó születési/halotti/esketési anyakönyvek. Ebben elvileg szerepelhetnek a korábbi bejegyzésekben szerepelt gyermekek adatai is?
Átnéztem az 1843-as és 1845-ös Militärschematismust, aszerint József nádor egy másik huszárezrednek is tulajdonosa volt, ez pedig a 2. számú. Ezt erdélyiekkel töltötték fel. Tehát nem a cs. és kir. 12. Nádor huszárezred a megoldás, hanem valószínűleg a cs. és kir. 2. huszárezred.
A főherceg (archidux) A[rchi]Ducis alakban szerepel a bejegyzésben. A reg. rövidítés lehet a királyi rövidítése is, latinul. Szerintem az ad departamentum translatus-nál nem az áthelyezéséről van szó, hiszen ez mind a három anyakönyvi bejegyzésben olvasható. A departamentum (ügy)osztályt jelent, tehát egy ügyosztálynál (ügyosztálynak) dolgozott. A Grundbuchblätterben meg tudod keresni az ősödet, ha van hozzá türelmed, mert index nincsen hozzá. https://www.familysearch.org/search/catalog/445543?availability=Family%20History%20Library
Köszönöm a tájékoztatást! Korábban ezt a képet elküldtem a Hadtörténeti Levéltárnak, de szinte semmi érdemi tájékoztatást nem tudtak adni.
Ők - mivel erdélyi az ősöm - a 11. székely huszárezredbe sorolták, mint lovas közkatona. Viszont a József főhercegről ők nem írtak, ami pedig olvasható.
Ráadásul ők 1870 utáni időszakban keresték, az anyakönyvek pedig 40-s évekből származnak, lehet leszerelt/meghalt addigra.
Megpróbálok ezen a nyomvonalon elindulni. ad departamentum translatus talán áthelyeztékként értelmezhető.
Sziasztok! Valaki esetleg nem tudja, hogy arra van-e lehetőség, hogy FS-ről nagyobb mennyiségben töltsek le anyakönyveket egyszerre? Eddig csak a rekordok egyesével való letöltését találtam meg, ami nem annyira hízelgő. Köszönöm!
freyya: A MACSE névváltoztatások adatbázisában nincsen benne, de a Hungaricana-ban vagy egy másik balassagyarmati Reucsán, aki megváltoztatta a nevét, Rendes (Reucsán) János, vasúti altiszt.
killbill1980: halvaszületett fiú (todtgebornes Söhnlein).
boger: A mondatot nem tudom lefordítani, de a possideo (birtokol) és az excensuat. rövidített szó alapján azt gondolom, hogy a ház egy része bérbe volt adva egy nemesnek (nobilis).
b_lajos: Annyi bizonyos, hogy a csapattest tulajdonosa József főherceg (Archidux) volt. A reg. Leg. Eq. rövidítések közül az eq. lovas alakulatra utal, a reg. pedig talán arra, hogy reguláris. Az én tippem 12. nádor huszárezred, de ez korántsem biztos. A végét én ad departamentum translatus-nak olvasom, de helyesen lefordítani nem tudom.
Bálint Ferenc: freyya és b_lajos hozzászólásához még annyit kiegészítésül, hogy a Macse oldalán a romániai levéltárak adatközléseiről azt írták 2017 novemberében, hogy E-mailen: egy-két adat kérhető, de nem jellemző szolgáltatás még.
Kb. egy héttel ezelőtt a katonaőst keresett és meg is lett találva a haláleset. Nekem is volt egy katonaősöm, aki a 19. században szolgált.
A gyermekei születési és halálozási anyakönyveiben a képen látható bejegyzések vannak. A képek teljes felbontásban (1. 2. 3.)
Az első bejegyzésben, ha jól olvasom, tímár a hadseregnél? A második és harmadik képen már bővebb információ is olvasható. Ezek alapján vki ki tudná olvasni, hogy melyik alakulatnál szolgálhatott? Vmilyen (Adu in) József és a végén szerintem településnév/tábornév is van.
http://erdelygen.uw.hu/forrasok.php oldalon, ha megvan a keresett település+vallási+időszak, akkor a yaaho emailre kell írni, nekem eddig elküldtek, ha megvolt a kért anyag.
Amennyiben nincs és a keresett személy katolikus, akkor a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltárnak (anyakönyvek) is lehet írni, hátha segítenek. Itt van díj is 20 lej/óra + 1 lej/kép.
Próba cseresznye. Erre szerintem legegyszerűbben úgy kapsz választ, ha eleve elküldöd azt az emailt. Veszítenivalód nincs. Vagy esetleg telefonon felhívod őket előtte.
A romániai levéltárakkal kapcsolatosan érdeklődnék, hogy kinek milyen tapasztalatai vannak.
Egy Temes megyei levéltárban őrzött keresztelési anyakönyvből lenne szükségem egyetlen bejegyzésre (név, dátum megvan). Csak ezért nem szívesen utaznék le Temesvárra, van rá esély, hogy emailes kérés alapján elküldik a vonatkozó adatsort?
Az alábbi latin bejegyzést az 1828-as összeírás 14.(utolsó) oszlopából származik (piros kerettel jelölve). Egyik felmenőmhöz, Borbély Istvánhoz írták be megjegyzésként Nemesleányfalun. Tudnátok nekem abban segíteni, hogy mit jelenthet ez? Előre is köszönöm!
Örömmel! Elérhetőségem: simon.zolibacsi@gmail.com. Egyébként Hartmann Imre Mária nevű lányának (Apc, 1851.05.16.-Fót, 1912.05.18.) leszármazottja vagyok.
Ennek rendkívül örülök. Látszik milyen kicsi a világ... Hartmann Imre szépapánk egyenesága gyakorlatilag végig megvan 1-2 üres kockát leszámítva. (1 fia, József 1870.03.26-???, és 1 unokája Imre 1887.10.29-???biztosan hiányzik). Fel tudnánk venni egymással a kapcsolatot? E-mail címed nem publikus. De amennyiben úgy jobb, megadom én. Köszönöm!
Sajna egyetlen ág van, ahol esélye van bármiféle puccos eredetének ( Nozdroviczky), de ott már az ükanyám születését sem találom sehol, nemhogy régebbi ősöket. Lehet, hogy valami otthoni kápolnában keresztelték Szécsénykovácsiban? Néztem Varbót, az összes környező falut, még Szécsényt és Balassagyarmatot is, sehol semmi. Mondjuk nekem eleve életszerűtlennek tűnik a máshol keresztelés, hogy valaki a szülés után 1-2 nappal az akkori útviszonyok mellett elcipeljen egy újszülöttet egy másik faluba.
Attól függ milyen családról van szó. A paraszti családoknál Magyarországon az adott település anyakönyvének kezdetéig. A polgároknál, a szabad királyi városokban, a városi iratok segítségével akár a 1500-as évekig szerencsés esetben. Nemeseknél változó, de szerencsés esetben akár a 1200-as évekig is lehetséges. Arisztokrata ősöknél szerencsés esetben, akár Nagy Károly frank császárig is vissza lehet jutni. A zsidóknál, ha rabbicsaládról van szó, a középkor elejéig is vissza lehet jutni szerencsés esetben.
Meddig lehet a családfakutatással visszamenni az időben? Arra van esély, hogy zsidó származású ágnál megtaláljam, mikor települtek Európába a Közel-Keletről?
A másik, hogy olyankor hogyan lehet keresni, amikor se pontos születési időpontot nem tudtok, se a szülők neve nincsen odaírva a házassági anyakönyvben, ugyanolyan kereszt- és vezetéknevűvel meg Dunát lehetne rekeszteni az egy generációval korábbi anyakönyvben? Mi alapján döntsem el, melyik az ősöm? Egyáltalán hogy létezik, hogy az 1800-as évek elején minden évben vagy tíz Reucsán született Balassagyarmaton, ahogy nézem, még a századfordulón is szaporodtak, mint a nyulak, ma meg kb. két ilyen nevűt találtam a FB-n a környéken? Kovácsot meg Szabót pedig egyet sem látok a régi anyakönyvekben, azokkal meg most tele van a városi telefonkönyv. Hogy tudnak vezetéknevek így lecserélődni?
Megoldást én sem tudok, de ugyanebbe a csomóba már egyszer én is belegabalyodtam, mivel ez a Hartmann Imre az én szépapám is... Magyarul a jelek szerint negyedágú unokatestvérek vagyunk. Többet tudsz, mint én, mert én már Örkénynél elakadtam, bár a csömöri Hartmann Mátyást még megtaláltam. Így aztán hosszú időre félretettem a dolgot, hiszen van más ősöm is elég, ráadásul ebből az ágból még a nagyanyámat sem ismertem személyesen, más rokont is csak futólag és igen régen. Két napja vettem elő a dolgot ismét, nem is túl nagy lelkesedéssel, erre megnyitva a fórumot a legfelső bejegyzés a Tied volt. Na, ez tényleg hihetetlen...
Szépapám, Hartmann Imre (urasági juhász) 1850-ben házasodott Heves-megyében, egy Apc nevű településen. Születési helyének Örkény (Pest m.) volt megadva, szüleinek neve Hartmann Mátyás - Szalay Rozál, életkora 30, nőtlen. A Váci Egyházmegye online elérhető ak.-einek segítségével Örkény kb. 25-30 km-es környékét átvizsgáltam (valamelyiket többször), de Hartman nem volt, csak a z 1830-as évek után, Hartman Imre egy sem. Volt viszont "Hatmon" családnevű Imre (nem elírás, szépen kiolvasható!), aki a Dabasi plébániához tartozó Tatárszentgyörgyön (Örkénytől pár km) született 1822.07.07-én Hartmann Márton - Szalay Anna gyermekeként, akik szintén juhászok (opilio domus, néhol opilio dualis).
A probléma ott kezdődik, hogy valóban volt egy Hartmann Mátyás, aki 1821-ben Csömörön (Pest m.) 24 évesen "juvenis" -ként házasodik (tehát nem özvegy), 4 hónapra rá 1822-ben első (??) gyereke meg is születik. Mátyásnak 1822.04.15-1842.11.09 között a 12 gyerekből nem volt egy Imre sem. Hogy 1822 előtt tényleg nőtlen és gyerektelen volt-e, azt nem tudni, ő annak mondta magát ezek szerint. Végül ő is Apcon köt ki Galgamácsa (1824-28), Hatvan (1828-1840), Feldebrő (1840-1842) ill. újra Hatvanban (1842-1852/56??) tett kanyarok után, bár Apcon csak a 12-ből 1, a legkisebb fia él vele és házasodik ott. Majd Mátyás ugyanott 1869-ben (elméletileg) 78 évesen meghal, neje 8 évvel korábban. Az asszony (1798-1861) szül. bejegyzését meg is találtam Csömörön, az nagyjából stimmel is. Mátyás szárm. helye ismeretlen. Ők is juhászok.
Az 1. bekezdésben említett Hartmann Márton - Szalay Anna páros első megtalált gyermeke Pál, 1815, Bakonyoszlop (Veszprém m.). 1816-ban már Csömörön születik meg Anna, majd a következő ismert 1819-ben (1829-es bérmálkozásból ismerve korát) valahol Pest-megyében/Palotáson (Nógrád m.) István; 1822-Imre T.szentgyörgy; 1824 János Lőrinci (Nógrád, ma Heves), és 1826; 1829 - kettő még Lőrincin. Márton halálának helye-ideje ismeretlen, ez hatalmas probléma (származási hely, idő dettó). Apc-Lőrinci távolság 6-8 km, az ekkor idetartozó majorok-tanyák értelmében, viszont egyik településen, és a szomszédokban sem találtam meg halálát. 1860-ban Szalay Anna meghal, ekkor már özvegy, elvileg 80 éves, szül. helye Magyaralmás, Fejér-megye. Viszont Szalay Anna Apcon 27. sz. házban hal meg, ott ahol szépapámnak a 13-ból első 5 gyereke megszületett ugyanezen időspektrumon (+/-). Ez egy érv lehet arra, hogy az anyjával élt egy házban.
Ki lehet az apa? Márton, vagy Mátyás? Márton mellett érv, hogy 1822-ben született egy Imre fia, nem messze Örkénytől (hely-idő nagyjából passzol), és egy másik Imre halotti, házassági bejegyzését 20 év távlatában nem találtam meg Márton későbbi lakhelyein. Mátyás mellett érv, hogy eddig nem találtam Imre fiát egyet sem, talán ezért nem nevezett annak egyet sem, és talán valóban özvegy volt, valamint a 2 testvér 2 testvért vett el első alkalommal. (H Márton - Sz Anna; H Mátyás - Sz Rozál). Vélemény? Várom válaszaitokat!
Egyébként előfordult még több Hartman is, hasonlóan Csömör-Gödöllő és Fehér m. vonalról, akik Hatvan-Lőrinci-Apc tengely környékén fejezték be a vándorlást, és a változatosság kedvéért mind juhászok voltak, egymásnak oda-vissza keresztszülők is gyakran lettek. Hihetetlen...
Én a következőt tudtam kiolvasni a katonai halotti anyakönyvből: Osvaredt Albert elhunyt 1819. szeptember elsején a magyarországi Rékason (mint szabadságolt), az Esterházy ezred 18. századának katonájaként, született a pest megyei Rékason, mestersége nincsen. Katolikus, nőtlen és 40 éves. A halálának oka vízkor. 1819. szeptember 3-án temették el a rékasi köztemetőben. Az Megjegyzés rovatba írtakat nem tudom megfejteni. A 32. gyalogezred volt az Esterházy gyalogezred: https://hu.wikipedia.org/wiki/32._honv%C3%A9d_gyalogezred
A temetés ideje különbözik a rékasi rk. hal. anyakönyvben írtaktól, szerintem a római katolikus anyakönyvnek van igaza. A latin nyelvtudásom meglehetősen gyenge, de én abban eltérnék 4904 fordításától, hogy szerintem itt a difflueret a holttest állapotára utal és azért kellett gyorsan, még aznap eltemetni.
A többi bejegyzés fogalmazása alapján biztos, hogy a menyasszony Margit, Sükösd Mihály hozzátartozója (vsz. lánya vagy özvegye), de a rövid szavacskákkal még mindig nem boldogulok. A Michaelis utáni szócska azt hiszem, a lap teteji bejegyzésben is előfordul, de ott sem tudom értelmezni. Hasonlóan nem jutottam sehova a Sükösd utáni szavakkal, amik a lap második bejegyzésében is szerepelnek.
Hmm. A Michaelis utáni dolog talán a quondam "néhai" rövidítése?
vörösvári: Michaelis a Mihály birtokos esete latinul, tehát nem hiszem, hogy ez a vezetéknév.
killbill1980: talán Krisztina? apja azt hiszem, Philipp (Fülöp), de a családnévvel nem boldogulok. (Az angol "Morton" akar odatolakodni, de nem hiszem, hogy az.)
o.milan: Ozvárd Adalbert, Demény Rosalia házastársa, elbocsájtott? közkatona, (rövidítést nem tudom értelmezni), Eszterházy(éknál?); 36 éves, katolikus, katona; minden szentséggel ellátva, (innentől már elégge elvesztem:) adatok az ezrednek (vagy ezredről) bemutatva?; másodikán hajnal előtt hunyt el, bomlás? miatt eltemetve ugyanaznap hat órakor (de az "óra" és a "hat" között van egy szó, amit nem tudok).
Sziasztok! Valaki megtudja nekem mondani, mit jelent az alábbi latin nyelvű szöveg? Annyit kivettem, hogy katona volt az illető. Adalbertus Osvárdról van szó. Köszönöm szépen előre is!
1. dtto (ditto = ugyanaz); per (= keresztül, által) D. (vsz. Dominus = úr) B?? C?? 2. Sodalis Caementarii: kőműves (céh tagja) 3. Filia Sutoris: cipész lánya 4. ehhez nagyobb kép kéne (több szövegkörnyezet és nagyobb képfelbontás)
Segítséget szeretnék kérni a csatolt képen látható bejegyzésekhez:
A megjegyzés rovatot nem igazán tudom értelmezni
Az elhunyt foglalkozása. Talán foralis comentarii?
Az elhunyt kinek a lánya volt? A Filia után szó talán Sutoxio? Nem találtam haszonló szót latinban
A menyasszonyra vonatkozó részben Margarita Mickailis .... Sükösd in cap., azaz Sükös Mihály, Margit nevű hajadon lányát. A .... helyén lévőt nem tudom kiolvasni
Bajcsy/Bajcsi nemes elődeim után kutatok. Nemsmilitics betelepítési mozgalma1747-ben indult meg. Amint a telepítési szándékot közhírré tették Berecz Jánosbezdáninemes és társa Botka András, továbbá Bajcsi Antal és Mátyus Pál együttesen kezdték meg a telepítési engedély megnyerése iránti eljárást. Bajcsi Antal Tápiószelén élt és az 1740-es évek végén először Bezdánba majd Nemesmiliticsre költözött. Pál fiának a leszármazottja vagyok, aki Tápiószelén született 1748.1.24. Kutatja-e valaki a Bajcsy/Bajcsi nemes családot?
A geniről nem tudom, de az FSről (amin nincsenek többesszámú fák, csak egy nagy fa, vagy talán inkább bozót) csak külső programmal lehet GEDCOM-ot csinálni. Fejből a Legacy, AncestryQuest, és RootsMagic a három, aminek van ingyenes változata ami erre képes.
Köszönöm az "_eszenye" rész megerősítését. Valahogy Trencsén vármegye nem tűnik valószinűnek; én inkább Leszenyére akarok tippelni, mert az szerepel a vőlegény bátyja házasságánál, mint illetőségi hely (1937-ben), és onnan sokkal könnyebb Balassagyarmaton és Nagykürtösön kikötni. (Debrecent egyik se magyarázza.)
Ez az anyakönyvíró egyáltalán nem gondolt az utókorra: a lapon a középső bejegyzésben teljesen egyforma betű van a vőlegény és az első tanú keresztneve elején, pedig a többi betű alapján az egyik László, a másik Sándor.
Azt hiszem, nem fogom tudni egyházi anyakönyvekből kideríteni, hogy Leszenye vagy Jeszenye. Felvidéken református általában nincs, és Jeszenyén még evangélikus sincs. (Sőt, az egész járásban nem volt evangélikus templom.) Leszenyéről Kiscsalomjára jártak az evangélikusok, de onnan csak 1862-ig van anyakönyv az FS-en. Az RK templom Lukanényén volt, de azok is csak 1896-ig vannak FS-en.
Van valakinek azzal tapasztalata, hogy Szlovákiából lehet-e magyar polgári anyakönyvet (kivonatot) kérni, interneten? Az anyakönyvi hivatal helyét és az időpontot tudom, de tengerentúlról nem tudok elruccani a levéltárba, és szlovákul egy mukkot sem tudok.
1895 utáni egyházi könyvek nincsenek fent, a 95 előttiek szerintem szinte teljesen elérhetőek, természetesen amit lefotóztak. Természetesen ha nincsenek indexelve akkor kutatni kell. Ehhez egy kis segítség. Ebben megtalálhatod az összes magyar települést 1892-ből és megkeresheted hogy melyik településen milyen felekezetet jegyeztek be. Pl. Tiszalök görög katolikusait Tiszabüdön.
A feleség születési helyéből kiindulva, ami ahogy látom Jászladány az első betű megegyezik a vőlegény szülőhelyének kezdőbetűjével. Így kiolvasva a felvidéki Jeszenyé-re tippelnék.
Ha esetleg segít, a vőlegény közvetlen családjában előforduló szülő- vagy illetőségi helyek: Bana, Bábolna (Komárom megye); Dunaszerdahely, Nemeshódos (Pozsony m.); Balassagyarmat, Nógrádszentpéter [Pôtor] (Nógrád m.); Leszenye [Lesenice] (Hont m.).
Egyetértünk, a másoknak való kismértékű segítség szintén sikerélményt ad, azért is akar segíteni az ember. Valóban, utána nem kell ezt számon tartani, mert nincs vele dolgunk.
Én sem teszem, csak kivételesen, egy-egy esetben, és szűk földrajzi területen, ami valamiért az én érdeklődési körömben is bele tartozik.
És ha a saját keresés közben esetleg valami adat felbukkanna abban a megjegyzett témában, miért
is ne osztanám meg az érintettel.
A motiváció itt is a segíteni akarás, s az is lehetséges, hogy sohasem kerül rá sor, adat hiányában.
Én direkt szeretek másoknak keresgélni, mert ha találok valamit, az ugyanúgy sikerélmény, mintha a saját családfámon lenne, de nincs vele utána semmi dolgom -- nem kell számon tartanom, hogy hova írtam már be, a forrást csatoltam-e, stb.
Egy esetben tettem már én is ilyen szívességi keresést, csak kedvtelésből, egy jó ismerősömnek.
Nekem is az adta a legtöbb tapasztalatot. :)
A gk.-k világába is ekkor kukkantottam először bele. Meg sok minden más új dologgal találkoztam,
de sok időmet elvitte. Bár a tapasztalatok egy része nekem is jól jött később.
De azért mégiscsak a más családja volt az, nem a saját őseim.
A feldolgozottságom, mint a többségünknél, áganként változó.
Lehet, hogy örökre rejtve marad előttem, hogy Lembergben "Lengyelhonban" mikor született az üknagyapám, és kik voltak a szülei. Míg a feleségének az egyik-másik ága visszavezethető a 17. sz. végéig. Azért a németes városok anyakönyvei általában jók.
Többségi, református őseim státusza, élete hasonló - mint nálad.
Bár óriási szerencsével, a megmaradt anyakönyv miatt van amelyiknél 1714-es bejegyzéssel
indít az ág, - anyakönyvileg, - illetve Rákóczi hajdújaként- apailag.
A többi ágacskák pedig anyakönyv függvényében hol itt- hol ott vannak megrekedve.
Bőven van még mit keresnem.
Emlékszem, valaki keresett itt Kostyánszkyt Tokajból 1- 2 éve. Ezek szerint Te.
Valamiért megmaradt bennem, egy ideig figyeltem is rá, hátha szembe jön valahol, de aztán felejtődött. További sikereket neked is!
6 gyerekük közül 4 Felsőcsájon, Szlovákiában született, az apa Géczi András lakhelye pedig Takatakenéz, szóval lehet szemicskélni ismét. :D Én is örülnék ha ez a saját családom lenne :D Ez szívesség az egyik ismerősömnek :) És képzeld itt minden megvan amit az ember szeretne látni a családja kutatása során. Amerikába emigrálás iratokkal együtt, nemesi leszármazás, nagybirtokos család, szovjet fogolytáborban való elhalálozás papírokkal igazolva, szóval izgalmas, de egyben nehéz is a millió település miatt. Az én családomban kb. mindenki földműves-napszámos volt, egy pár kisebb-nagyobb birtokosi és armalista nemes családdal, de szinte mind egy településen. Mondjuk van egy Kostyánszky-m Tokajban az kb. ugyanez a történet mint itt volt, de semmi.
Nem tudom, hogy milyen a feldolgozottság a kutatási részeden, bár mondjuk kb. odacsöppentem most én is. Az a baj, ahogy most tapasztaltam, hogy bármelyik településen lehet egy adott anyakönyv és itt ugye sok kis település van egyben. Egy a lényeg hogy kitartónak kell lenni és kívánom neked hogy minél hamarabb találd meg őket!
A leírtak szerint így talán nagyobb figyelmet igényelhet a Tiszanagyfalun elhalt, ott férjnél lévő gk.
Hamernyik leánynevű özvegyasszony is, mert jó eséllyel ő is rokon - testvére Károlynak? - hátha
az ő vonalán is találsz még neked is hasznos adatokat. / FS Civil /
Ha már egyszer Károly is itt nősült meg.
Megérzésem szerint nem csak két gyerekük lehetett, én még keresném a lehetséges többieket.
A házasság utáni közelebbi időpontokban még talán inkább Tiszanagyfalu környékén.
Az, hogy 2 tanyán is laktak, - illetve Károly kisbérlő-napszámos volt, /1 adat/ mutatja, hogy próbálkoztak megélni, jutni valamire, így én a keresésük során számolnék még más tanyai-majorsági lakhellyel is. És esetleg más-más helyeken keletkezett anyakönyvekkel is.
Bárcsak én is így szembesülhetnék az egyik üknagyapám házassági okmányával, mint te ma az ősödével. Én 2 éve keresem - egyenlőre eredménytelenül, - hogy Lemberg /ma Ukrajna/, - itt születhetett, Szomolnok / ma Szlovákia /- itt született a felesége, és Felsődobsza /Abaúj /-itt éltek,
születtek gyerekeik --háromszögben vajon hol házasodtak össze az ükjeim?
Bár az is lehet, hogyha egyszer megtalálom az okmányt, akkor sem lesznek rajta azok az adatok,
Nagyon szépen köszönöm mindkettőtöknek! A komment írása után találtam egy halotti bejegyzést Hamernik névre a tiszalöki római katolikus anyakönyvben, ahol a születési helyének Varannó, Szlovákia volt megadva. Így világossá vált (a név hangzása mellett persze), hogy merrefelé keresgéljek. Találtam is Hamernyik nevűeket szép számmal Szlovákiában az FS-en. Bár a nevük ugyanaz, kapcsolódási pont lehet hogy nincs, de kiindulópontnak egyelőre megfelel. A belinkelt házassági anyakönyvért pedig ÓRIÁSI köszönet, így már világos az irány. Minden környékbeli települést átnéztem kivéve Nagyfalut nem, mert egy másik szálon ott meg pont úgy jártam, hogy a nagyfalui katolikus illető minden anyakönyve Rakamazra volt bejegyezve. Az előbb már épp Tokaj görög anyakönyveit lapozgattam... :D Az FS egyébként az összes tiszalöki polgári anyakönyvet Tiszadobnak írja ezt már megszoktam. Csak szokatlan még az ilyen kutatás, hogy minden anyakönyv más településen van kb. :D. Eddig még csak nagyobb településeken kutattam onnan nem nagyon kellett ugrálnom. Itt meg már kb. 10 különböző település van :D ez a szál pedig a 3. amelyik "külföldi" területre visz. Úgyhogy az ilyen jellegű kutatás érdekes, csak még a tapasztalat hiányzik részemről e téren. Bár a leírt levezetéseitekben elég egyértelmű volt a dolog ugyanis a menyasszony részéről nem másztam bele túlságosan a kutatásba. De a hibákból tanulunk ugyebár. Még egyszer ezer köszönet és hála!
Szia! A FS civil anyakönyveiben két adatot találtam a házaspár két leánygyermekére. Mindkettő tiszalöki bejegyzés, bár az egyiket tévesen Tiszadobhoz rögzítették. Az egyik esetben az anyanév
is téves olvasatú, de az eredetiben a helyes név van.
Piroska 1913-as születésű, Juliánna 1920-ban hal meg 16 évesen. Mindkettő református, ami arra
is utalhat, hogy a szülők között az akkoriban szokásos egyik megegyezési mód élt, miszerint a gyerekeik közül a lányok az anya, a fiúk az apa vallását követik.
Nálam a szomszédos Tiszadobon volt erre példa. Igaz, ennek igazolására kellene egy gk. fiú a családban. A fenti két gyerek bejegyzéseiből kiderül, hogy a család a két időpontban Tiszalökön lakik,
de más-más tanyán, és a szülők vallása az általad leírtak. A szülők az itteni adat szerint 1870 körül
születtek, de az nincs ott, hogy hol.
Jó lenne tudni, hogy mikor és hol volt a házasságkötésük, mert az sokat segíthetne.
És esélyes, hogy a környéken volt, és talán inkább református templomban.
Gk. és Rk. Hamernyik családnevűekre is van kevés adat az FS-ben, viszonylag a környékről is.
Gk : Tiszanagyfaluban halt meg egy oda férjhez ment nő, Rakamazon egy Mezőzomboron született
férfi. Egyik sem nagy távolság Löktől. De vsz. más Gk. Hamernyikeket is lehetne alaposabb kereséssel
találni, akik esetleg rokonai is lehetnek Hamernyik Károlynak. / FS Civil /
Rk. Hamernyikek az FS szerint voltak Szerencsen. DE esetleg lehettek akkor gk-k is ugyanitt, és Szerencsen vezettek gk. anyakönyvet. Szerencs irányából volt népességmozgás a Tisza túlsó oldalára,
az én egyik családomnál is.
Szóval a te Károlyod jöhetett közelebbről- távolabbról is, szinte bárhonnan.
Ha ténylegesen Tiszalökön született, akkor nagy eséllyel a szomszédban Tiszabűdön
anyakönyvezhették, mert ott vezettek gk. anyakönyvet.
Ha a link nem menne esetleg, akkor Bűdszentmihály -Tiszabüd- Tiszavasvárinál keresd az FS Catalogban. Nem állítom, hogy Hamernyik Károly biztosan ott lesz abban az anyakönyvben, de lehet ott is.
Érintőlegesen én is kutattam bűdszentmihályi-tiszavasvári gk. családi ágat, de hiába is kerestem volna az ottani gk. anyakönyvben az engem érdeklő személyt, mert ő még a régi Zemplén megyének a középső, ruszin részein született, s később vándorolt ide le. És ez is 19. sz. vége - egyedi mozgások
még később is voltak, egész Trianonig.
Esetedben kiindulásként a református feleség adatai, és a házasságuk adatai sokat segíthetnének a gk. ághoz is közelebb jutni.
A keresőben csak szlovákiai görög katolikust találni, és azt is csak elvétve; a mai határokon belül semmi sincs belőlük feldolgozva.
Dvorzsák szerint Tiszalökön helyben református és római katolikus templom volt, és a görög katolikusokat Tiszabüdön anyakönyvezték. Az FS-en 1795 és 1895 között böngészhetőek a büdi GK anyakönyvek:
(A feldolgozók -- érthető okokból -- az anya nevét Géni-nek olvasták.)
Sajnos ez a Julianna olyan helyen születhetett, ahol a polgári anyakönyvek nincsenek feldolgozva. Csupán keresztnevekre is kerestem, és csak országra szűkítve.
Amúgy az a meglevő 1914-es születési bejegyzés azt hiszem, ténylegesen 1913-as: https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVB6-3GKF. Az 1906 utáni születési anyakönyvekben a szülőknek csak lakhelye és kora van bejegyezve, szülőhelyük nincs, tehát a bejegyzés alapján nem lehet megállapítani, hogy hol kéne őket keresni. (Tiszlökön és Tiszabüdön nem találtam.)
De: a református keresztelések kereshetők, és csak egy Géczi Juliannát adnak 1870 körül Szabolcs megyében, Tiszanagyfalun:
Sziasztok! Görög katolikus anyakönyveket kutatott már valaki Szabolcs megyében? Nem sokat találni FS-en. Vagy a nagyobb városokhoz(mint egyházkerület) vannak bejegyezve a kisebb városok görög katolikusok anyakönyvei? Találkoztam most egy Hamernyik névvel ahol már 1914-ben elakadtam :D Pontosabban a születési anyakönyv 1914-ből megvan, de ennyi. Lebetonozott a dolog. Az apa Hamernyik Károly görög katolikus, az anya Géczi Juliánna református és a gyerek az anyja vallását vitte tovább. Elvileg mindketten Tiszalökön születtek 1870-ben. Már minden környező települést átfésültem szinte és a FS kereső sem adott semmi használhatót, sem az ancestry. Remélhetőleg találkozott már valaki ilyen névvel ezen a területen. Segítségetek előre is köszönöm!
