Mint 3x megjegyezte a szlovák átadóalak a kozol ’szalmakazal, szénaboglya; bak(ülés)’, ennek a nyelvnek a centrális nyelvjárásaiban a jerhelyettesítő hang igen gyakran /o/,a cseh stb. /e/ helyett: az ószláv alatt ui. kozъlъ volt, a második szótagban kemény jerrel.
Ami az érdemi kérdést illeti, több szempontból nem analóg a magyar kazal és a németországi Kaslik.
A magyarban az /a/ hang ajakkrekítéses, a németben nem. A magyar /o/ és az /a/ csak egy jegyben különbözik, a nyílásfokban; míg a német /o/ és /a/ két jegyben különbözik, a nyílásfok mellett az ajakállásban is. Ezenkívül a szlovák /o/-ra és a magyar /a/-ra igen gyakran ugyanazt az IPA-jelet alkalmazzák, az [ɔ]-t. Nem ugyanaz a hang persze, demeglehetősen közel állnak egymáshoz. Ugyanez nem áll az /o/ = [o] ~ [ɔ] és az /a/ = [a] vonatkozásában.
Továbbá itt az időfaktor is. A németországi Kaslik név viszonylag recensen került át a Vajdaságból, míg a kazal szónak régi története van a magyarban. A magyar hangtörténetben volt /o/ > /a/ változás, vö. „feheruuaru hodu utu rea”> „Fehérvári hadútra”, „yſa pur eſ chomuv uogmuc” > „[isa] por és hamu vagyunk”.
Tehát ugyanannak a jelenségnek lehet magyarázata az egyik nyelvben, míg valószínűtlen lehet a másikban.
– Nincs magyarázat az ajakkeretített /o/ > ajakréses /a/ változásra.
– A nyugati és a keleti szlávban ismert kozlík ~ козлик ’kis bakkecske; bak(ülés)’ ilyen formában nincs meg a szerb-horvátban. Némileg más a kicsinyítő képzők rendszere, így a szerb-horvátban kozlić van.
Ráadásul ezzel sem lesz egyszerűbb sorsa a névnek. Ugyanis a Vajdaságban előforduló Kozlik név ugyanúgy szlovák eredetű, mint a Kašlik, csak jóval ritkább.
Veterányi / Veterényi: Helynévi alapját [eddig] nem találtam, viszont Kiss Lajos a Kazán-szoroshoz közeli Veterani-barlang kapcsán megemlíti, hogy a névadó Veterani Frigyes olasz származású osztrák tábornagy volt.
Az olasz Veterani névre nem találtam adatot, csak a Vetrani-ra. Ez utóbbi vagy lakosnév (vö. Avetrana, Castelvetrano, Vetrano települések), vagy közvetetten a latin vetus (veter-) ’öreg’ szóból eredő személynév.
Ui. A Veterényi alak szerintem valóban lehet a Veterányi formája akár magyar alapon (hangrendi kiegyenlítődéssel), akár román alapon (vö. -eni ’-ék, -ből származók’ képző).
Nagyon hálás vagyok, amiért ilyen hamar és ilyen precízen tudott válaszolni a kérdéseimre!!!Magamtól nem tudtam volna rájönni a vezetéknevek eredetére és jelentésére. Viszont a bejegyzések tanulmányozásai alapján már én is tanultam 1-2 dolgot. :)
Sági: Magyar lakosnév valamelyik Ság településnévről: ilyen meglehetősen sok volt.
Szukics: Vö. szerb-horvát Sukić családnév. Ez apanév, és személynévi alapja vélhetően összefügg a szerb-horvát suk [sû:k] ’ácsolatlan fa, hasáb;csomó, görcs (fában)’ szóval, vagy a sukati ['sǔ:kati] ’sodor, pödör’ igével.
Rakita: Vö. horvát-szerb Rakita, szlovák Rakyta családnevek. Ezek azonos alakú közszavakból származnak, amelynek jelentése ’kecskefűz, Salix caprea’.
Pleva: Vö. szlovák Pleva, morva-cseh Pleva, lengyel Plewa. Ezek azonos alakú közszavakból származnak, amelynek jelentése ’pelyva, polyva’. Szlovén, szerb és horvát névként is elképzelhető lenne, de ott nem tudtam kimutatni.
Drenkovics: vö. horvát Drenković, szerb Дренковић családnév. Ez a Drenko (Дренко) személynévhez képzett apanév. A Drenko személynév a horvát-szerb dren [drê:n] ’som(fa)’ szó -ko kicsinyítő képzős származéka.
Ondrovics: Vö. szlovákOndrovič családnév. Ez a szlovák Ondro személynévhez képzett apanév. Az Ondro pedig a szlovák Ondrej ’András’ név becézője. A névkezdő o- hang szlovák specifikum, és kizárja az a- kezdetű más szláv nyelvi etimológiákat.
Csóti: Ahogy a 10236-asben megválaszolta magának a kérdező: a Veszprém megyei Csót-ra utaló magyar lakosnév.
Arra a pótkérdésre pedig, hogy „de miért pont Csót”,az a válasz, hogy bármelyik településről képződhet lakosnév. Az ilyen alakulat arra az alsóbb néposztályok esetén utal, hogy onnan költöztek az elnevezés helyére; esetleg éppen ellenkezőleg: az elnevezett rokonai költöztek oda. Nemesek esetén pedig azt, hogy ott voltak birtokosok. Szóval kapcsolat volt az elnevezett és Csót között, de a konkrét kapcsolatot csak célzott genealógia kutatás tisztázhatja.
Kothencz: Bizonytalan vagyok. Magyarországi németnek vélem, mivel a német területen lévő előfordulásai gyérek. Az észrevehető, hogy sok összetett német név van Koth előtaggal, pl. Kothbauer, Kothgassner, Kothlechner, Kothleitner, Kothmaier, Kothmüller. Ez alapján egy Koth-He(i)n(t)z nevű összetett név feltételezhető, ahol a He(i)n(t)z utótag a német Heinrich ’Henrik’ személynév becézője. A Koth előtag a lakóhelyre utal, és önálló vezetéknév is: a régi német ko(t)t(e) ’kis, alacsony ház, (lakó)kunyhó’ szóból. Ezenkívül a nyugati szláv kot ’kandúr’ szóból is eredeztetik ragadványnévként.
De kíváncsi lennék fulco véleményére is.
Grobár: Vö. lengyel Grobarz [grobaʒ] szlovák Grobár. A nevek furcsa sorsát mutatja, hogy szlovák névként gyakoribb, mint lengyelként, holott ez világosan nem eredeti szlovák, hanem szlovákosodott lengyel. Ez ’sírásó, temetőcsősz’ jelentésű foglalkozásnév, vö. lengyel grób ’sír(halom)’ + lengyel -arz ~ szlovák -ár foglalkozásnév-képző.
A név lehetne szerb-horvát is, mert ott közszóként létezik a grobar [grǒba:r] ’sírásó, temetőcsősz’, azonban vezetéknévként nem tudtam igazolni. A гробарь (grobar) oroszul is elképzelhető ’koporsókészítő’ jelentésben, de nem mutatható ki.
Hrobár: A Grobár előző eredeti szlovák, ill. cseh-morva változata. A гробарь (hrobar) ukránul-ruszinul is elképzelhető ’koporsókészítő’ jelentésben, de nem mutatható ki.
Hojek: Két eset lehetséges, mert a magyar /h/-ban két hang eshet egybe.
1. Lengyel Hojek ['xojek] vezetéknév az azonos alakú lengyel személynévből, amely a mai lengyel choina [xojina] ’fenyő’ szó korábbi choja [xoja] változatának -ek kicsinyítő képzős alakja. (A lengyelben a <h>és a <ch> ugyanazt a [x] hangot jelölik.)
2. Cseh Hojek ['ɦojek] vezetéknév az azonos alakú lengyel személynévből, amely a cseh hojit(i) ~ szlovák hojiť ’gyógyít’ igéből származó Hoja személynév (majd családnév is) -ek kicsinyítő képzős alakja.
Hoity: Eredetileg nem volt kérdés, de a 10236-esben előfordult a Hojek mellett mintegy variánsként. Azonban nehezen elképzelhető, hogy egymás variánsai, mivel az -ity miatt a Hoity biztosan a horvát-szerb Hojić név magyaros írásváltozata, a Hojek viszont délen nem fordul elő.
A délszláv Hojić apanév, és a mögötte feltételezhető Hoje ~Hoja személynév vélhetően azonos a szlovénban fentmaradt hoja ['xɔ:ja] ’(luc-, jegenye-) fenyő; karácsonyfa’ szóval (vö. lengyel Hojek etimológiája).
Sztanyek: Pótkérdés a 10236-esből: „jelentéséről esetleg lehet tudni valamit”. A választ már a 10028-asban leírtam. Kövesd az ottani „kéttagú szláv nevek” linket.
Magamnak (is) írom ide, nehogy elsüllyedjen: adós vagyok a Djegula (#10213, #10215) és a Bürszem (#10217) nevekkel, mert ezekhez nincs éceszem. Valamint a legutóbbi apostagi listával (#10187), mert sokan vannak.
> lenne egy "szlav nev kerdesem".Kaslik a Vajdasagbol szarmazik. Gondolom esetleg Kasimir lehet az eredete ?
Kérdés az, hogy a „Kaslik” írásmód mennyire németesedett el. A szláv minden körülmények közt megkülönbözteti a [s]és a [z] hangokat, a német nem. Példa erre az említetted „Kasimir”, amely a szláv nyelvekben <z> betűvel van írva, mert az ejtése [z] (ill. lágy [zʲ]), vö. lengyel Kazimierz [ka'ʑimʲeʒ], szerb Казимир ~ Kazimir [kazimi:r] stb. Ennek előtagja a szláv kaziti ’pusztít, (el)ront, (le)rombol’ ige; vö. http://onomastikion.blog.hu/2011/01/16/kettagu_szlav_szemelynevek
A „Kaslik” névnek a Kazimir-ből való származtatásával akkor is gond van, ha a [kazlik] ejtésből indulunk ki. Ugyanis az egyszerű -l- nem névképző toldalék a szláv nyelvekben. Ha tehát szláv etimológiát feltételezünk, akkor az -l-nek a tő részének kell lennie.
Kis kitérő: gondolhatnánk oszmán-török eredetű névre is, hiszen az oszmán-török -lik / -lık képző elvont főneveket (absztraktivumokat) képez,mint a magyar -ság / -ség, a német -keit stb. De nem sikerült igazolnom ilyen oszmán-török közszó, vagy név létét. Így ezt kizárom.
A „Kaslik” írásmódnak három ejtését vethetjük fel: [kaslik], [kazlik] és [kaʃlik]. Az első kettőnek nincs szláv etimológiája, a harmadikat azonban adatolni is lehet, többek közt a Vajdaságban is a szerb telefonkönyvből Кашлик ~ Kašlik írásmóddal [1]. A szerb telefonkönyv azt is megmutatja, hogy ehhez a családnévhez sokszor magyar utónév járul. Ez magyarázná, hogy miért van <s> betűvel írva az [ʃ] hang, mivel a helyesírása magyar.
Ezt tehát a németben, ahol találtad, valószínűleg magyar név. A magyarban viszont nyugati szláv, ahogy már a 4258-es hozzászólásban szerepelt..
a Weinrauch a Weihrauch "tömjen" valtozata.Egy kereskedöt jelöli aki ezt arulja. Esetleg egy german keresztnev WINRICH (Barat es hatalom) is szoba jöhet.
Pehm egy Böhm tehat Bohemiai (Cseh)
Stöger a Steger bajor valtozata . Aki egy kis hidacska vagy egy keskeny ösveny (Steg) mellett lakik .
Eitler a legnehezebb . A legvaloszinübb egy Aito german nevböl szarmaztathato. Igy letezik Eitle,Eitl,Eitner... Az Aito egy röviditett alak olyan neveknek amelyek EID = Eskü vagy pedig Tüz az alapja. Az Eitner nev pedig felsönemet eid = Tüzzel hozzak kapcsolatba es igy atvitt ertelemben foglalkozasnevnek veszik : Szenegetö.
Én is köszönöm a választ, Fulco. Látom, hogy itt a német névetimológiával kapcsolatban is nagy a felkészültség és a hozzáértés, ezért bátorkodok még néhány családnévre rákérdezni ebből a résztémából:
Weinrauch( ritka sváb családnév a Schwarzwaldból, netes találat sincs sok)
Kedves fulco, nekem is van egy kérdésem: Bögehold. Teljesen tanácstalan vagyok, merre induljak, lehetséges lenne, hogy a Bogennel függ össze? Németországi elterjedtége igen kicsi:
A Beer családnév( Pozsony környéki előfordulás) milyen változata a standard Bär-Bähr német vezetéknévnek? Bajor, rajnai frank, szász, vagy általánosan elterjedt? Előre is köszönöm.
Kubányi: Mégis lehet kapcsolata a szlovák Kubáňovo (magyarul Szete) helységnévvel, ha közvetetten is. Kubáňovo nemcsak „a Jakub névből kifolyólag” kapta a nevét, hanem a Kubáň családnévből képezték.
A magyaros írásmódú, lágy hangra végződő szlovák családnevek esetén előfordul, hogy a lágyságot jelölő -y-nak idővel betűejtéssel /i/ hangértéket tulajdonítanak. Így lett a szlovák Kyseľ > magyar Kiszely /kiszej/ névnek Kiszelly /kiszelli/ alakváltozata.
Ennek analógiájára felvetem, hogy a szlovák Kubáň családnév a Kubány írásmódon keresztül /kubáni/ ~ /kubányi/ ejtésűre módosult.
A szlovák Kubáň családnév persze egy hasonló régi szlovák személynévre megy vissza,amely végső soron a Jakub ’Jakab’ személynév Kub- rövidülésének és az -áň kicsinyítő (alkalmasint nagyító) képzőnek a kapcsolata.
A korlátozott időm miatt keveset haladok a feldobott nevekkel, de most kettőt előre veszek. Köszönöm, Onogurnak, hogy használja a keresőt,de két esetben ez most talán félrevezethet.
Gárgyán: Ez a középkori latin guardianus ’szerzetesrendi házfőnök’ (eredetileg ’őr’) méltóságnév magyarosodása (a gvárdián, gárdián alakokkal együtt). A név az eredetileg elnevezett valamilyen (rokoni, jobbágyi stb.) kapcsolatára utalt egy házfőnökkel.
Sallai: A keresővel feljövő találat talán félrevezető, nem függ össze az ott együtt felsorolt Szalai stb. családnevekkel. Az a bejegyzés másról szólt, ezért ezek egymáshoz való viszonyát ott nem tisztáztam.
A Sallai magyar lakosnév: egy Salló vagy Sarló nevű településről elszármazottat jelöl. Az -ó + -i > -ai változáshozvö. még Makó + -i > Makai.
