Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
pedig Mo.-on de talán középeurópában az egyik legelterjedtebb hidegburkoló anyag volt.
Rakták a nagypolgárok a kispolgárok sőt végül a parasztok is vizes helyiségeikbe, így a konyhákba, fürdőszobákba néha jutott a gangra is
Van vagy 400 féle mintázatra, Baranyában míg cementlap múzeum is van.
Amúgy 15 x15 és 20 x20 -as méretű a legáltalánosabb.
De a metchlaki kezdte a kiszorítást majd a különféle kerámai lapok abszoluta kiszorították. A minap már 50 x 50 cm-es lappal is találkoztam .
Ma egy cementlap burkolat olyan parasztos ... mondá egy budai pógár.
A vastagságról. Nem tudom, nem méregettem, de úgy 1,5 - 2,5 cm között lehet. ha nem lesz ilyen kutya hideg majd megmérem. Részemről nem tudom elképzelni, hogy lenn 3 cm vastag cementlap.
Ne keverjük a 'betonlappal'. Az általáaban 5 cm vastag és 50 x50 cm méretű.
Bocs korrigálok. Nyilván a 3 cm-es vastagságra gondolsz. Na azzal én sem találkoztam, sőt elképzelni se tudom, de lehet van.
1,. 3 centis cementlap nem talalkoztam meg vele. Kalyha csempe elvetve
2,. Ok-koszonom
3,. Ezt jo hogy irtad, elfeledtem.
Tapasztalatok: teto szigeteles felkerult nyaron. napi ket begyujtasnal 2 nap utan 24-25 fok van a nappaliban, haloban 22-23.
a harmadik napon mar csak egy vagy masfel begyujtas kellene s azt keresem epp, innen jott a kerdes.
Akkor ez lesz a jarhato ut a kevesebb fa Estere.
pellet kalyha megmarad gyors felfutesnek. 2 ora alatt 5-6 fokot siman emel a homersekleten neha kell, ha tobb napig nem megyek ki. A minusz 20 foknal is tokeletesen vizsgazott a haz, - tomegkalyha eleg onmagaban. Egy plusz burkolattal meg jobb lesz,. Keresem a megfelelo szepseget... ;) - ezert nem nosulok ;)
Cement lap is felmehet. De szerintem 3 cm-nél vastagabbat ne tegyél rá.
Kályha csempe is jó lenne, de azt utólag nehéz.
A 2.
Igen jól gondolod, mehet kevesebb fával is.
3.
Elvileg nem hülyeség elnyújtani.
Gyakorlatban azonban ezt két úton érheted el:
I.
A tüzelőt osztod ketté. A Libik könyvben is van erre számítás, meg Helbro mérés/kiséret. 2*7-8 kg.
Jobb mint 1* 14-16 kg.
II.
A levegővel, huzattal.
Ezzel kapcsolatban nekem az a tapasztalatom, hogy nem tudsz levegőt elvenni, és tiszta, jó égést elérni: csak ha forró a tűztér. Vagyis ha ketté osztod a tüzelőt, a második adagnál; vagy ha napi két begyújtás van (reggel este). Akkor elég forró a tűztér eleve. És ha már ég az egész rakás (alul is), sőt az égés második szakasza van: akkor lehet már játszani kicsit a levegővel.
Ha így van ahogy írod ,akkor bátran vállalkozhatok az átépítésre.Ez a mostani hideg minden égetőművet csúcsra járat.
A jelenlegi kemence kb. kéttonnás tömeggel,napi kétszeri begyújtással ,4-5 órás üzemmel, egy alacsony hatékonyságú hőelvonással tudja a házat 19-22 fok között tartani.
Egy négytonnás kályha kiváló hőelvonással ,hőszigeteléssel fele annyi üzemidővel kell tudja ugyanazt vagy még többet is ...?
Az alacsony hatékonyságot azért emeltem ki ,mert a hőszigetelés ellenére túl sok a hulladékhőm ui.a fűtőmű nem fűtött térben helyezkedik el .A rendszer eléggé gyors csak az a gyanúm, hogy a kemence 12cm-es palástja felmelegszik ugyan ám inkább a felette lévő hideg környezetnek adja le a tárolt hőt...
A kályha esetében pedig -mint írtam volt-a hőcserélő szerkezet a köpeny külső felületén helyezkedne el a hőszigetelés alatt.
A hőátadás a melegebbtől a hidegebb irányba halad így a hőelvonó csövek(jobban) útját állhatják az áramlásnak.
Adott térfogaton azonos hőmérsékleten a víz 2,5-ször több hőt tárol, mint a szokványos agyag alapú kályhaépítő anyagok. Ebből következik, hogy a víz maxiálisan 80 fokos deltaT értékét (és itt a rétegződést nem is vettük figyelembe) jó 200 C fokos szilárd hőtároló ellensúlyozza azonos térfogat mellett (azonos tömeg esetén inkább 300 fokos). Ezeket az átlag hőmérsékleteket egy körbeszigetelt kályhával el lehet érni kényelmesen, vagyis a szilárd hőtároló is tud annyit, mint a víz. Hogy mik az előnyei hátrányai az más lapra tartozik.
Ez a mini pufferes rendszer jópofa dolog, de valószínűleg egy központi pufferes-radiátoros megoldás azért hatékonyabb és rugalmasabb.
2-3000 liter vizet felforralni azért nem egyszerű művelet 15-20 kiló fával :)
De ezért van a vezérlés, hogy vagy kiviszi a radiátorokba a hőt, vagy hidegvízzel lehűti a puffert és a forró vizet kiengedi a csatornába (vészhelyzet). ez a napkollektoroknál is létező eset.
A tömegkályha nem fogja azért felforralni a puffert.
A mini pufferrel szobánként 1000 liter víz berakható. Amikor meg már az összes eléri a 70-80 C fokot akkor ki az az őrült aki befűt a kályhába (hacsak nem szaunázni akarnak a lakásban).
A kályha hőtárolójának más a funkciója mint a vizes puffernek. A víz fajhője magas értékű, sok hőt tud befogadni egy köbméter víz. De a puffer maga le van szigetelve (különösen ha kiegészítik a gyári puffert jelentős hőszigeteléssel. Ez tényleg akkumulátor funkció, amikor kell akkor kiviszi a keringtető szivattyú a radiátorokba amelyek funkciója a hőleadás. De ezt a két funkciót össze is lehet vonni, mini pufferekkel, amelyek vezérelhetően adják le a hőt.. A kérdés az ár. Ha nem barkácsol valaki, akkor gyári temék esetében, a nagynyomású 50 literes aluminium tartály kb 10000 Ft, ezek összekapcsolhatóak, és körbeszórható velük a lakás. Pld a szobák sarkában elfér 250 liter simán. A rendszer nem változik semmit igazából. Ha közte ott maradnak az eredeti radiátorok is akkor a mini pufferek csak tárolnak. Ha akarjuk akkor sugároznak is. Van olyan megoldás is már, hogy üveg falakban tárolják a vizet és alacsony hőmérsékleten tartják alapvetően a víz hőmérségletet, mert elég ha a nagy felület miatt a szoba levegőjét a puffer hőmérsékletéhez igazítjuk, ki lehet számolni mennyinek kell lennie egy köbméter viz hőfokának ha a leadó felület mondjuk 18 m2 (a leadás is vezérelhető letakarással. A méretek és a vízzömeg opcionális. Természetesen napenergiával is füthető, + gáz + kályha. A kályha a berakott tűzifa hőmennyiségét küldheti a puferbe. A kályha tégla mennyisége kevesebb hőt tud tárolni mint a víz, a hőleadási teljesítménye lassabb mint sok más anyag, de van ahol ez elég. De nehezebb vele kiszedni a meleget a füstgázból, mert a tulajdonságai miatt nem tudja gyorsan felvenni az átáramló füstből a hőt. Hiába építesz 9 tonnás kályhát, az adott időben átáramló füst gyorsan megy kifelé, és a tégla anyag meg lassan veszi fel a hőt. Az egyedi kályha kevés a jó szolgáltatáshoz.
Egyetértek veled ha nincs megfelelő nagyságú hőcserélő és rosszul van elhelyezve akkor építhet bármilyen hőtárolót akkor sem lesz abból több energia. Ha valaki ért ehhez akkor adjon valami kézzel fogható segítséget mert addig nem lesz melegebb a radiátor.
Valóban szolgálhat. Ha pl már beleépül(t) több tonna sok száz fokot elbíró anyag, akkor nem feltétlenül van szükség újabb jelentős hőtároló tömegű vízre. Mondjuk az emlegetett pár száz literes mennyiség nem is elegendő a hosszabb távú hőeloszlás megvalósítására, inkább csak a rövid távú ingadozásokat veszi fel, elektronikai analógiában akkumulátor helyett inkább pufferkondenzátor szerepe van. Az egy másik megoldási lehetőség, amikor a nagy szilárd hőtároló tömeget maga a köbméteres méretkategóriába eső víztartály helyettesíti, mint egy kazános rendszerben. Mindkettő életképes lehet, hogy mikor melyik célravezetőbb és gazdaságosabb azt esete válogatja.
Például egyes gázkazánokban optimalizálhatták. Én legalábbis abból operáltam ki a vízteremet. Ha egy jól szigetelt égéstér után kerül elhelyezésre, akkor a gázzal elérhető csúcsteljesítményének felét, harmadát valószínűleg el lehet vele érni kényelmesen. Mondjuk tömegkályhánál a másodlagos égéskamra után rögtön el lehetne egy ilyet helyezni a leszálló járat helyett, vagy annak egy alternatív útvonalaként. Ami tanulság volt, hogy a hőterelő lemezkéket azért kissé nem árt átoperálni benne, mert az általuk nyújtott keresztmetszetbe nem feltétlenül fér el valami sok szilárd lerakódás, és amint írod is, jó ha van valami egyszerű, gyors, praktikus tisztítási módja a csöveknek.
A puffer valóban jó dolog.Egy akkumulátor ami feltölthető Elemző dr. által lelírt többféle módon is...
Hátránya is van - ez pedig az ár.
Én azt gondolom,ki kell fejleszteni olyan kályhafelépítést ami- fűtőműként - kiszolgálhatja a puffertartályt.Ez is egy opció ,de maga kályha is szolgálhat pufferként - hiszen viszonylag olcsó anyagokból is előállítható.
A puffer kell, mindeg yhol és mikor keletkezik a hő, mert ez tudja optimalizálni a radiátor felé küldött víz stabil hőmérsékletét. Minden más lehetőség gyengébb.
Ugyanakor, kitaláltunk egy olyan megoldást ahol a puffer összevonja a radiátor és a puffer funkcióit is.
Még olcsó is :)
250 liter tárolása 50000 Ft, nyomásálló, és minden feltételnek maximálisan megfelel, gyakorlatilag örökéletű. ellentében a most gyártott pufferekkel. Érdekessége az hogy a padlóra ható nyomás minimalizálható, elosztható.
Értem. A hiba ott van hogy a füst útját ki kell számolni időben is, és azt a felületet amivel találkozik ezen az úton. A csöves hőcserélők értékei könnyen kiszámíthatóak. De nem optimális a hőleadás képessége.
Átlagban 1 m/sec sebességgel halad a füst. Az ilyen csőrendszer felületével nem teljesen jól találkozik áramlástechnikai szempontból.
Pld ha elmegy a csőrendszer mellett a füst, tömegének mennyi része mennyi ideig fog érintkezni a csővel, és milyen mennyiségű meleget ad le.
Más eset ha a füst közlekedik a csőrendszerekben, és hatalmas felülettel érintkezik.
Számolj ki egy tucat verziót és látható hogy hatalmas különbség.
Egy jól tisztítható öntöttvas hőcserélő, amelyikben vannak 4 cm átmérőjű csövek, hatalmas hőt tud elvonni. De lehet réz csőből álló is.
Nem mindegy milyen hosszú a csőrendszer, és az egész felület (a csövek belső felülete) mekkora.
A képen látható csöves hőcserélő, aminél a víz kering a csövekben gyenge teljesítményű.
Számold ki ugyanezt fordítva úgy, hogy egy víztartályban vannak a csövek, és a csövekben megy a füst. Óriási különbség!!!!.
Mellesleg ilyen már volt és optimalizálták is. Ismert megoldás :)
Ha 15-20 liter víz van benne akkor: 6.7-9 méter cső van a kályhában, Én úgy-látom a linken szereplő kazán nagyjából a felén van ennyi:
Ha a felvételen egy 80 cm vízmérték van:
Ha az a kazán 5 radiátort fűt ami a felvételen van és Nálad a fele méretű csőrendszer alacsonyabb fűst-hőmérséklettel akkor a negyedét tudja a tied ami kb 1.5 radiátornak felel meg.
Világos, amit írsz, de itt egy olyan eset is felléphet, bár erről nincsen részletes és konkrét információ esetünkben, hogy a víztér a füstjárat túl késői szakaszán van ahhoz, hogy a kívánt hőmennyiséget elvonja. Ekkor a puffer egy pénzkidobás volna, amíg ez a gond nincsen megoldva.
Magam kísérleti jelleggel egy elszúrt kályhára építettem be olyan 50 literes vízteret, ami kb 200 (+-50) fokos füsthőt csökkentett 100 fok alá. Használati meleg víznek, ha rendesen tüzeltünk elég volt, meg egy radiátor is elment volna róla, de semmiképpen sem volt alkalmas bármilyen jelentősebb központi fűtés rendszer meghajtására, vagy ehhez méretezett puffer tartály töltögetésére.
Ha a hőcserélő gyenge akkor van gyenge hőkivétel. Egy jó hőcserélő leveszi azt a 100 C foknyi elért hőt és pár óra alatt felfűti a 2-3 ezer literes puffert simán.
Nyilván kevesebb hőlesz a kályha által fűtöt térbe kisugározva, de akkor több fát kell berakni és ennyi.
Ha a hőcserélő nem hatékony akkor lehet ilyen rossz a teljesítmény, mert nem képes kivenni a füstből a hőmennyiséget. Ha beraknak egy kemencehőmérőt a füst kéménybelépésének pontjára és az folyamatosan többet mutat mint 100 C fok, akkor látszik hogy gyenge a hőcserélő, vagy az egész rendszer képtelen kivenni a hőt megfelelően.
A jó hőcserélő megfelelő idő alatt, nagy felületen, veszi ki azt a hőt ami már úgyis kimenne a kéménybe.
Ha puffertartály kerül alkalmazásra, akkor a pufferben lévő vízzel fűtik a radiátorokat és ennek már nincs köze a kályha aktuális állapotához. Lehet hogy már nem is ég a kályhában a tűz, de a puffer vize 85 C fok, tehát fűtheti a radiátorokat.
Ha valaki gázkazánnal direktben fűti a radiátorokat akkor is rosszúljár, mert a kazán kapcsolagat folyamatosan ahogy a termosztátok kérik a vizet. Ez nagyon gazdaságtalan.
Ha van puffer, azt felfűti a gázkazán és nem kapcsolbe csak akkor ha leesik a puffer hőmérséklete egy megadott szint alá. Fele annyi gázt fogyaszt így, mert az állandó kapcsolgatás és gázláng begyújtás veszteséget jelent.
A puffert fűtheti a gáz, a kályha és a napenergia is egyszerre (ez három kör) és a negyedik a használati melegvíz köre.
A puffer valóban jó dolog ha hirtelen keletkező nagy energiát akarja az ember időben elosztva visszakapni, viszont amíg a víztérről levehető teljesítmény ilyen gyengécske, addig sajnos nem sok jelentősége van. A keveset bárhogy puffereljük,akkor is kevés marad.
Mindenképpen puffertartályra van szükség véleményem szerint(egyébként mindeféle kazánnál annak van értelme. Puffertartályt lehet egyébként csinálni házilag is.
Két kör kell, az egyik a tartályt fűti, a másik meg a radiátorokhoz küldi a melegvizet.
A fontos az hogy a hőcserélő köre ne legyen túlfűtve.
Ez egy Ladomat eszközzel elintézhető dolog, az vezérel mindent.
A fűtéscsövek általában 70 C fokra vannak javasolva, a visszatérő lesz majd kb 50 C fok.
A te hőcserélőd az egy kérdés. A kimenő füstgáz hőfokát is kell vezérelni egy füstgáz termosztáttal, hogy ne essen le 90 -100 C fok alá.
A füst hőfoka átlagosan 260 C fok szokott lenni cserépkályháknál, kandallóknál is, tömegkályhánál lehet alacsonyabb a hőtároló miatt, ezért az ismert tömegkálya struktúrája nem biztos hogy erre jó.
Amikor a tűztér teljesíti a funkcióját, és a kályha hőtárolója is kiemelte a szükséges hőt, még mindig lehet a füst 150-200 C fok, ebből kell kivenni a hőcserélővel a lehetőség szerint annyit hogy megmaradjon a 100 C fok is.
Tehát jópár dolgot kell összehangolni, itt ez valószínüleg elmaradt.
A puffer azért kell, mert akkor nem lehet a célként kitűzött vizes fűtéshez szükséges vizet nem megfellő állapotban kiküldeni a radiátorok felé.
Ha meg a puffer vize alacsony hőmérsékletű, arra rásegíthetsz a gázzal vagy a napenergiával, és a pufferből veheted ki a használati melegvizet is ha kell.
egy időben mi is agyaltunk vízteres kandallón (vagy bármin, ami elvisz pár radiátort)
de aztán felmerült a nagy kérdés: mi van akkor, ha a radiátoros helységben már nem kellene fűteni? vagy a kandallós helységben marha meleg van már, a radiátoros meg hideg?
így aztán lett központi fűtés :) a tömeg- vagy csempekályha kiesett a ház alaprajza miatt, pedig de jó lenne!
