Ez is érdekes kérdéskör, mert a hármas felállásnál elkerülhetetlenül szóba kerül a sorrend miatt, hogy ki ki után mit csinál. Gondolok arra, hogy a kollega teleélvezi a párom száját, én meg még nem végeztem, és közben intenzíven csókolózunk továbbra is. Ezt még nem tartom se bi- se homoszexualitásnak, de nem is zavarna. A másik farokhoz viszont nem nyúlnék szándékosan, és az enyémet is elég, ha a párom kezelgeti, de ha véletlenül (helycsere közben pl) hozzám ér a másik hímtag, akkor se lennék rosszul, nem zavarna.
Olvasgatva a fórumot sok helyen láttam, hogy sok férfi kifejezetten szereti a másik résztvevő spermájával teli puncit kinyalni, vagy abba behatolni, és hogy a hölgyek is ilyenkor sikítva élveznek el akár másodszorra is... Én még nem döntöttem el, ehhez hogy állnék, de érdekes módon annyira ez sem zavar. Szerintem ez pont egy olyan részlet már, ami csak akkor derülne ki, ha egyszer kipróbálnám. A páromnak tegnap meséltem erről, ugyanez a véleménye, ettől még nem tartana homokosnak, de igazából fogalma sincs, hogy ez őt izgatná-e vagy sem.
Gondolom mindenkinél más és más helyen van ez a határ a hetero- bi- és homoerotika között.
No, mi ott tartunk, hogy már nem kérdés, hogy a párom akar egy második farkat is a kezébe/szájába/puncijába, a kérdés már csak az, hogy ki lesz az és hogyan találjuk meg.
Hihetetlen hét volt, elképesztő kaland, ahogy egyre jobban megnyílik a lány és egyre tudatosabban mondja ki a vágyait, és hogy mit akar. Ilyen sűrűséggel utoljára talán tíz éve szexeltünk, mindkettőnket nagyon izgat ez az egész buli.
Nyilván,ahogy a nőkben benne van a biszex hajlam,úgy lehet a pasikban is.A sok éves tapasztalat viszont az,hogy a biszex nők gyakoribbak az ilyen swinger kapcsolatokban.A 10 év alatt biszex nővel volt dolgunk,de biszex pasival nem.Homoszexről van tudomásunk,de biről nem.Lehet csak mi úsztuk meg,de nekünk sokkal izgalmasabb két összesimuló női test,mint két szakállas pasi csókolozása....
Elsőre válaszolnék a kedves fórumozónak, aki feltételezte, hogy nem valós, sajnos valós a történet. Örülök, hogy nálatok nem ez lett a vége, azonban hidd el sok helyen ez lett. Nem 1 hét után, bár olyanról is hallottam, de el tud jönni a pillanat bárkinél bármennyire úgy érzi náluk ez nem jöhet el, hisz közös az akarat a vágy stb.
Nem vagyok naiv, nem ismételem magam, hiszen a játékhoz kellettem én is. Bár nem az én ötletem volt, mégis csak partner voltam benne. Menthettem volna magam, hogy a férjem miatt tettem, talán benne is volt ez is, de mint játék, szex stb nekem is tetszett.
Írtam korábban is, hogy lehet hogy egy pillanat műve volt az ébredés a férjemnél mint ahogy aszerelem is ilyen. A külön menetel esetében nyilván nem csak velem, hanem alapvetően magával szemben is besokalt, de vélhetően a vágyak és az izgalom elnyomta a szerelem szeretet és tisztelet hanyatlását, ezért sem lehetett közben tisztán látni és aki képes ezek után erről beszélni a maga módján ezt fogalmazza meg.
Nem merengek a "milett volna ha?-n", mert nincs értelme. Akkor és ott így döntöttünk.
Nem általános igazságnak szántam amit leírtam, hisz különbözőek vagyunk, csupán egy tanuságnak, hogy mindenki ezt is alaposan mérlegelje.
Mi úgy hittük ismerjük magunkat, egymást, bár tény meglepődtem nagyon mikor a férjem felhozta és nem egydélután mondtam erre igent, hisz sokat beszélgettünk előtte és közben is erről, mindig pozitívan és szexuális életünknek is jót tett.
Bennem is felmerült, hogy kifogás volt ez és a férjem menekülni akart, pl szeretője lett stb. Egy nő erre gondol először, de én biztos. Megjegyzem megbocsátottam volna, de nem így van. Mai napig jó kapcsolatunk, sajnos nem úgy ahogy én vágyom rá. Nincs és nem is volt a férjemnek senkije. Így ezt az opciót el kell hessegesem. Azóta is remek apa, a lányok imádják persze én is tisztelettel beszélek róla és így ismarad. El kellett hát fogadjam, amit mondott, bár alapvetően magát hibáztatja, de mint alany már nem tud feleségének pláne nem szerelmének tekinteni.
Igyekeztem elég objektíven is írni bár idő kellett ehhez is, hogy tudjak így beszélni róla. Még is csak 20 év talán a legszebb 20 évem zárult le.
Ha jól emlékszem a "Variációk szexre" c. filmben van egy vonal, ahogy a srác ráveszi a barátnőjét, hogy szexeljenek a srác szobatársával miközben a srác nézi őket, szóval a klasszikus cuckold felállás szerint. Annak is az a vége, hogy a srác ráizgul a jelenetre, de ahogy belelendülnek, lerángatja a szobatársat a barátnőről. Végül a hárman egymás mellett ülős, cigizős merengésnél kibukik, hogy a srácnak iszonyatos bűntudata támadt; vagyis nem az zavarta, hogy a lány élvezi az engedélyezett félrelépést, hanem a saját vágyának az elfogadása. Kimondja, mintegy vallomásszerűen, hogy "basszus, perverz vagyok...!", és nagyon meglepődik, ahogy a párja teljesen természetesen rávágja, hogy "és...? Én is...". És így rendbe jönnek a dolgaik.
Nekem is ez a különös benne, de én nem a sztorit vontam kétségbe, hanem (én is) a férje valódi válóokát boncolgattam. Egy sorban írtam is rá lehetséges (valósághűbb) verziókat. Szerintem...
Nekem úgy tűnik, a történet valódi érzelmeket tükröz. Meglepődés, öröm, kiábrándulás, csalódás, sírás, megbocsátás, férjéhez való kötődése. Megfelelően kapcsolódnak a történésekhez.
Semmiért nem kell elnézést kérned! Már találkoztunk itt a neten ,igaz nem ezen a fórumon és a pozitív véleményem változatlan! A GG-n váltottunk pár levelet......
Először is szeretnék elnézést kérni az egyik durva megnyilvánulásom miatt. Nem mentségként, csupán magyarázatként közlöm, miszerint nagyon rosszul esett, amiért egy ilyen kényes és érzékeny témával a nagy nyilvánosság elé kiállva nagyon hamar egy "hanyag" dislike-ba ütköztem, számomra érthetetlen módon. Amúgy bírom a kritikát, de csak olyan formában, ha meg is magyarázzák, és lehetőségem adódik ellenérvelni, avagy elfogadni... De mindegy is, mindig is voltak, és lesznek "arc nélküli" emberek, akiknek csak egy unott "nem tetszik"-re futja, azt "joccakát", de szerencsére a többség nem ilyen... Talán az az egy szem csúnya kifejezés bökte a csőrét, meg a többinek is, emiatt még egyszer elnézést, de bizony vannak olyan érzelmi állapotok, amikor éppen a durvább kifejezés a helytálló... Amúgy mindegy is, ebbe ne menjünk bele, biztosan ezt a bejegyzést is egyesek dislike-olni fogják, már csak a hecc kedvéért is... Annak viszont külön örülök, hogy egy értelmes beszélgetést indítottam el, és az ilyen pezsgést bizony szeretem! Szóval hajrá, csak így tovább!!! :)
Néhány évnyi többes tapasztalattal és több hasonló érdeklődésű baráttal vagyok felvértezve. Nyilván ez az internet, így bárki bármit mondhat, esélytelen leellenőrizni, de nekem ez a történet nem kerek.
Olyanról tudok, akiknél az ágyban kettesben izgalmasan hangzik, aztán az első alkalom után rájön valamelyik fél, hogy ő ezt nem bírja. Olyanokról is hallottam, akik a kihűlt házasságukat akarták feldobni, de ez csak még jobban felszínre hozta a problémákat. Olyan ismerősünk is van (és mi is ilyenek vagyunk), akik belekóstoltak, tetszett és nagy megelégedéssel művelik.
De olyat még nem hallottam (nemhogy sok ilyen esetről nem tudok), hogy évekig mindkettőjüknek tetszik, aztán hirtelen mégis ez lesz a válóok.
Ez a történet nekem egy elképzelt szituációnak tűnik, ahol valaki leírja a félelmét a párcserés szexel kapcsolatban. Ha mégis valós eset lenne, akkor meg a férjnek ez volt a legegyszerűbb kifogás, a valódi indokot nem akarta elmondani.
Nem akarok megbántani senkit és veszekedni sem akarok, de a saját tapasztalataim alapján nekem ez elképzelhetetlen.
Én nem kurvának nevezném (és a férjet sem stricinek - valaki már pedzegeti), mert nem a sarokra küldte ki a kedvesét pénzt keresni és hazatérve szigorú lejattolás. Együtt beszélték meg az egészet, együtt folytatták le a legnagyobb egyetértésben és együtt is élvezték annak gyümölcsét. Még a szexuális életüket is felpezsdítette. A szokásos út.
Hogy aztán az ötletgazda utólag elgondolkozik a következményeken és visszavonulót fújva menekülőre fogja... lehet a hosszútávú gondolkodás és a reális mérlegelés távol állt tőle és tényleg nem szabadott volna belekezdenie... vagy más baja lett és erre fogja... vagy lett másik nője... a fene tudja. Egy házasság ezzel vagy nélküle is végződhet kudarccal... vagy nem.
Én is nagyon nagyon élveztem, ha a feleségem ledobálta a melltartót a strandon, sőt, ahol lehetett, még a bugyi is ment a levesbe. Az se zavart, ha ismerősök voltak a közelben, sőt, nagyon büszke voltam, ha nézegetik, hogy milyen jó csajom van.
Úgyhogy megértem, ha barátunk erre izgult, hogy mások a csajára izgulnak. Csak éppen túlhúzta a dolgot és aztán arra izgult, ha a neje kurválkodik. Értem én, tök izgi, bár nekem ez már nagyon sok.
Csak aztán egyszer bekattant neki, hogy egy kurvával él együtt, akit többtucat farok megrakott, stb. És hát ki akar egy kurvával élni? Ráadásul ő akarta így, és most tessék, szegény csodás nőből mit csinált???
na, el tudom képzelni, hogy ezt nem tudta feldolgozni és összepakolt és a fejét veri a falba.
Tanulság; amit szegény feleség (akit nagyon tisztelek és sajnálok) már leírt; előbb gondolkozni kell, mielőtt ilyen kétes kimenetelű dolgokba belemegyünk.
Másik tanulság: nekem van egy gyönyörű kisQm, akit néha névnapi ajándékba oda szoktam adni a barátaimnak. Ezt nagyon élvezem, büszke vagyok rá, és nem okoz semmi lelki tipródást.
Vagyis, a topik címe helyett: Büszke vagyok, ha a barátaim élvezik a kisQm-t :-)
Én utólag nem szoktam semmit sem megbánni. Hiszen akkor, abban a pillanatban/napokban ez volt a kölcsönösen helyes döntés és jól működő, izgalmakkal tele időszakot eredményezett. Ha határozottan elutasítottad volna, már a felvetését is... talán a beteljesületlen vágyak miatt mentetek volna szét. Az az út is ugyanolyan ismeretlen lett volna, minek nem látjuk a távoli jövőjét. Ha a párod annak idején magába néz és jobban mérlegel, akkor sem fedezte fel volna a jelenség önmagára vagy a kapcsolatotokra gyakorolt hosszú távú negatív (mellék)hatását. Egy házasság hosszú-hosszú évekről szól és tele van előre nem látható buktatókkal. Tehát nem érdemes a "mi lett volna ha" témán gondolkozni. Ennek így kellett történnie...
Köszönöm, hogy megosztottad a történeted és sajnálom a végkimenetet. Nekem az az érzésem a soraidat olvasva, hogy ez irányításról, hatalomról szólt, nem szexről (ahogy Oscar Wilde mondta). Mások is írtak olyat, hogy "kölcsönadják" a feleségüket - szerintem nem erről szabad szólnia a dolognak. Tényleg csak nagyon alapos önmagábanézés után után szabad az ilyen szexnek nekiállni.
De vajon ismerjük-e ehhez tényleg eléggé jól magunkat a párunkat?
Hiszen ez ismeretlen út.
Sokáig, sőt számomra addig a pillanatig ennek a lehetősége fel sem merült bennem, amíg a férjem le nem ült velem beszélgetni. Akkor elsőre fel sem fogtam mit is mond. Végig sírtam az egészet.
Persze kérdeztem én is őt, a miértről, hogy miért nem szólt előbb?
Azt mondta önmagában sem fogalmazódott ez meg előtte, talán ez is egy pillanat hatása volt, mint meglátni és megszeretni. Hisz ha van szerelem első látásra, már pedig nálunk volt, akkor ez is lehet.
Persze nagyon mélyen biztos már gyökerezett ez.
Igen alapvetően magát hibáztatta, engem sosem, sőt bocsánatot kért. Holott ehhez ketten kellettünk és én is épp úgy benne vagyok voltam, mint ő.
Furcsa kettősség volt ez hiszen attól hogy magát hibáztatja és sok mindenért én is magamat, azt el kellett fogadnom, hogy mint alany aki ezt csinálta mégis elveszítettem a varázsom előtte, még ha előtte ez szexuálisan, vágyak szintjén őt izgatta is és láthatóan nagyon is, de a háttérben a szerelem, a szeretet és a tisztelet pillérjei megrogytak, és talán a vágy által kapott ingerek elnyomták a vészjósló jeleket.
Mindig azt láttam rajta hogy élvezi, lelkes volt, szexeltünk utána szinte mindig, én is belelkesedtem, nem mentem magam, én is felizgultam tőle, belementem a játékba és igen volt neki varázsa. Nem akarok áldozatnak tűnni nem is vagyok az.
Pusztán annyi, hogy ez ismeretlen út, de a vége az tud ilyen lenni és tényleg nem csak saját tapasztalatomból mondom, hisz azóta kifejezetten kerestem ilyen embereket anonim módon is és döntően eljutottak eddig, persze nem mindenki, de nagyon sokan.
